A déli vasúti körgyűrű új lehetőségeket, fejlődést bíztosíthatna Ócsának ( - tenni kéne érte)

Nagy esemény történt a Magyar Vasút életében 2011 decemberében, amikor is aláírásra került a „V0” Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű Megvalósíthatósági Tanulmányának tervezési szerződése. 

Korábbi években is voltak próbálkozások V0 vasúti félkörgyűrű megvalósításának elindítására, de eddig egy esetben sem sikerült ilyen szintre eljutni.

Aláírás az adventi gyertyák lángjai mellett

Még karácsony előtt, kormányzati megbízásból elkészült az eddigi hiányos vasúti körgyűrű déli részének megvalósíthatósági tanulmánya. 

A Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megvalósíthatósági tanulmányát a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és az Általános Kultúrmérnöki Iroda Kft. által alkotott V0 Magyarország Konzorcium, és határidőre benyújtotta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek - közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerdán az MTI-vel.

A feladatot a konzorcium közbeszerzésen nyerte el, amelyet az MLSZKSZ és a MÁV Zrt. közösen írt ki.

Ebben, a szorgalmazott elgondolások szerint vasútvonal kötné össze Ócsát Bugyival, Kiskunlacházával és Ercsivel, míg a másik irányba pedig Dabas, Ceglédbercel, Szolnok csatlakozna a vonal a jelenlegi hálózathoz.  Ezzel létrejönne egy olyan déli körgyűrű, ami elkerülné a fővárost, és így szabadabb és gyorsabb forgalmat szállítást eredményezne.

A tanulmányon dolgozó független szakemberek hat lehetséges nyomvonalsáv, alacsony-, közepes- és magas műszaki szintű kiépítettségét vizsgálták. 

Ezek közül a Komárom-Bicske-Ercsi(dél)-Kiskunlacháza-Bugyi-Ócsa/Dabas-Ceglédbercel-Szolnok útirány kiépítését javasolták.

Ennek a vonalnak a hossza 196 kilométer lenne, míg bekerülési költsége a mai számítások szerint 300 milliárd forintba kerülne.

A jelenlegi Komárom-Budapest Szolnok vasútvonal hossza 195 kilométer. Ennek a felújítása - bárminemű fejlesztés nélkül - 248 milliárd forintba kerülne. A javasolt útvonalon - amely elkerülné a fővárost - 97 kilométer lenne az új építés, míg a teljes hossza 196 kilométert tenne ki.

Véleményünk szerint az elgondolás megvalósítása esetén Ócsa városa és a térség jelentős előnyhöz jutna. Ez az előny Ócsa fejlődésében is megmutatkozna, hiszen a környékbeli közúti szállítást vasútra lehetne terelni, és olyan jelenleg vasúton ellátatlan területek kerülnének be a gazdasági vérkeringésbe, ahol az ipari letelepedés ennek hiányában elképzelhetetlen volt. Ráadásul a környék közúti nehézgépjármű forgalma is jelentősen csökkenhetne, hiszen a nagy kavics-kitermelő vidék is vasúti hálózathoz jutna. 

 A hír hallatán az érintett polgármestereknek, országgyűlési képviselőknek a megvalósítás érdekében már most összefogást kéne kezdeményezniük, hogy ennek keretében megfelelő felkészültséggel és közös érdekérvényesítéssel léphessenek fel a tervekkel kapcsolatos kormányzati döntések meghozatala és a mielőbbi megvalósítás elősegítése érdekében. 

A közlemény kiemeli: amennyiben a szükséges kormányzati döntések időben megszületnek, valamint a források és a szükséges építési területek rendelkezésre állnak, a beruházás akár már 2017-ben megkezdődhetne. Ebben az esetben a következő uniós költségvetési ciklus utolsó évére, 2020-ra el is készülhet az összeköttetés.  

Nyomvonalváltozatok [Forrás: Főmterv Zrt.]

Egyébként kijelenthető, hogy a „V0 vasúti körgyűrű” déli részének fejlesztése nagyon időszerű. Meggyőződésünk, hogy e nélkül a magyar vasúti hálózat mind technológiai, mind szervezési oldalról további jelentős hátrányba kerül a környező országokkal szemben. Mind az északi, mind a déli szomszédjainknál folyamatban van egy „csendes fejlődés/fejlesztés” amelynek keretében lassan, csendben kiépülnek az elkerülő áruszállítási irányok.

 Közben a déli irányon közel háromszorosára nőtt a kelebiai vonal forgalma, ami egyértelműen egy déli átrendeződés kezdetét jelenti. Ha nem teszünk semmit, még pár év és Magyarország vasúton gazdaságosan megkerülhető lesz és akkor a további drasztikus forgalomvesztésre számíthat a magyar vasúti áruszállítási szakma. Ennek pénzügyi hatásai a MÁV finanszírozási rendszerében fokozzák a gondokat, mely nagyon fájdalmas pontja lehet a mindenkori gazdasági kormányzatnak.

Ennek a sötét jövőképnek a bekövetkeztét akarják megakadályozni a magyar vasúti-, logisztikai- és tervezői szakma legjobbjai, akik összefogtak annak érdekében, hogy rövid időn belül elkészüljön egy, gazdaságilag is életképes jövőkép, a Magyar Vasút mélyrepülésből történő kivezetésére.

A környék érintett településeinek a polgármestereken keresztül ehhez  az érdekkörhöz kellene támogatólag csatlakozni és a vázolt vasútfejlesztés érdekében lobbitevékenységet kifejteni.

Ugyanis számunkra nagyon nem mindegy, hogy merre épül ki, s valósul majd meg a körgyűrű-hálózat.

*