Ócsa városa az alsópakonyi ötletelés kapcsán találta ki, hogy bölcsődeépítésbe kezd.
Bukodi Károly polgármester ezt egy ismeretlen helyi lakos (szülő) nem reprezentatív felmérésével indokolta, miszerint a kedves anyuka elmondása szerint most esetleg, vagy akár 20 gyermeknyi igény is mutatkozik vagyis lenne az induló létesítményre. Ez, ahogy hallani lehetett a lakossági fórumon, megalapozott elgondolás egy több milliós beruházásra és annak fenntartására. De nézzük meg, hogyan is?
Mint ismert Ócsa városa kimondottan nehéz anyagi helyzetben van. A város költségvetési hiánya kiemelkedő. A vagyonvesztés folyamatos, annak ellenére, hogy a tavalyi évben több tízmilliós állami segítség érkezett a folyószámlánkra, a stabilitás nem látszik. A pénzek felélésre kerülnek. A költségvetés továbbra is hiányos, így a jövőbeni beruházások megalapozatlanok, biztosíték nélküliek vagy éppenséggel finanszírozhatatlanok. A bölcsőde építésre és az óvoda bővítésre sincs megfelelő kerete a városnak. A beruházást pályázati pénzek bevonásával kívánják megoldani, úgy hogy az önrész beszerzését is részben állami segédletek bevonásával gondolták finanszírozni. Ehhez némi segítséget nyújtott a tavaly kapott közel ötven milliós vissza nem térítendő pénzügyi segítség. Azonban ennek az összegnek jórészt foltozásra, vagyis finanszírozásra folyik. Köztudott volt, hogy még a vasúti aluljáró felújításának árával tartoztak. A kifizetésekhez pénzre volt, s van szüksége a hivatalnak. Erre jött az állami szerepvállalás, mint kisegítő lehetőség. Ebből azonban további közintézményt létesíteni, üzemeltetni még nem lehet. Pedig az első költségek máris jelentkeznek.
A tervezési díjat máris elfogadta az önkormányzat testülete.
Az önkormányzatoknak több millió forintjába került a bölcsődék működése az állami támogatáson és a szülők által befizetett térítési díjon felül. Egy bölcsődei férőhely fenntartása úgy 700-800 ezer forint.
Az általunk ismert önkormányzata egyelőre nem fontolgatja a bölcsődei térítési díj bevezetését. Pedig a decemberben módosított törvény szerint megtehetné.
A gondozási díj maximum az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet, tehát ha a családban egy főre 100 ezer forint nettó bevétel jut, akkor maximum 25 ezer forint. Kivételt képeznek a nagycsaládosok, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg gyermeket nevelők. Ugyancsak mentesülnek a gondozási díjtól a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők.
Az önkormányzatoknak áprilisig kell eldönteniük, élnek-e a lehetőséggel, s mekkora térítési díjat kérnek a szülőktől.
- Amennyiben a fenntartó a gondozási díj összegét egyéb bevételeiből az intézmény részére biztosítani tudja idén, úgy annak beszedése nem szükséges. Ám ha költségvetésünkben erre nincs fedezet, akkor szükség lehet a térítési díj megállapítására. De egyelőre a gondozási díj bevezetése nem áll az önkormányzat szándékában. Ilyen jellegű hatástanulmányok nem készültek, a megalapozott döntéshez pedig több szakmai anyag beszerzése is szükséges - nyilatkozta az egyik érintett illetékes.
A bölcsődei gondozási díj bevezetése az önkormányzatra háruló terhek csökkentésén túl azt a célt szolgálja, hogy ezáltal a városi teherviselést csökkentsék. A bölcsődéknek eddig lehetőségük volt arra, hogy a rezsiköltség maximum 50 százalékát beépítsék az étkezési díjba. Egyes önkormányzatok nem használták ki ezt a lehetőséget. Sok helyütt ettől eltérően határoztak Volt, ahol maximumot, 30 százalékot érvényesített a testület. Jövőre azonban nem vegyíthető a kétféle költség - az étkeztetés fejében csak a nyersanyagnorma kérhető el a szülőktől, minden egyebet a gondozási díj takarna be. Ezt azonban sok helyütt nem tudja, vagy nem akarja kigazdálkodni a fenntartó.
A leendő helyi fenntartó egyelőre nem kért be szakmai véleményt. Előtanulmányok nem ismertek, ahogy költségvetési számítások sem. A képviselő-testület előtt ilyen szakmai munka tudtommal nem került. Javaslatot a gondozási díj bevezetésével kapcsolatban valószínűleg menet közben fognak felvetni a hivatal részéről, mert a jelen állapotban erre pénzügyi fedezete nincs az önkormányzatnak. Külső, vagy belső forrást pedig nem látni. Nem is ismerik a leendő szülők jövedelmi viszonyait, felmérni sem tudja senki, hiszen az építkezés még kezdeti stádiumban sincs. Így nem tudni, hogy a jelenlegi viszonyok alapján képesek lennének-e havi 10-20 ezer forintot fizetni a jövőbeni szolgáltatásért a gyermekes családok.
Jelenleg semmitmondó szám az egy főre jutó kereset is, hisz nem lehet tudni, milyen bevételek, kiadások, vagy éppen hiteltörlesztések apasztják a családi számlát majd akkor, amikor a létesítmény beindul. Azt viszont már most tudja minden érdekelt, hogy a jelenleg ismert bölcsődei ellátottak körében sokaknak biztosítanak ingyen ebédet, mert rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak, nagycsaládban nevelkednek vagy tartósan betegek. Ez a szám ismert a helyi óvodai és iskolai példákból.
A másik oldalról viszont az tény, hogy a gyermekeknek nyújtott napközbeni ellátási formák közül a bölcsődét kiugróan a legdrágább fenntartani. Csoportonként legfeljebb 12-14 kisgyermeket vehetnek fel, akik életkoruk miatt több gondozónőt is igényelnek, mint például a 30 fölötti csoportlétszámú óvodák. Hátrányos a bölcsődék esetében az is, hogy nem a felvett - vagyis beíratott - gyermekek száma alapján jogosultak normatívára, hanem csak a tényleges napi létszám után kapnak az államtól pénzt. Vagyis minden betegség miatt hiányzó bölcsis csökkenti az intézmény havi ellátmányát. Holott a csoport rezsije - világítás, fűtés - akkor is ugyanannyi, ha 4-5 vagy 14 gyerek van a csoportban.
A normatíva kevés, így az önkormányzatoknak évről évre többe kerülnek a bölcsődéik fenntartása. Mégis az intézményhálózat mellett állnak az elöljárók, mert tudják, az édesanyák örülnek, ha visszatérhetnek munkahelyükre. Tehát ha úgy vesszük akár még létfontosságú intézmény is lehet a bölcsőde.
A kérdés csak az, hogy annak terheit valójában az azt igénybe vevő, a Bukodi Károly által beharangozott 30 fő alatti kisközösség, vagy a kilencezres lakosság fizeti? A városnak ugyanis jelen állapotában erre nincs szabad forrása.
*
Bukodi Károly polgármester, az Ócsa Se elnöke szerint ez egy fontos és szükséges döntés, mert a város nem maradhat el ezen a téren sem. Testület előtti hivatkozásában elmondta, hogy a szomszédos településeken jobb körülmények adottak, ami méltatlan Ócsához. Ezért kérte, hogy a költségvetés idei céltartalékainak terhére szavazzanak meg a pályára további 5 millió forintot. A pénz indoklásaként elmondta, hogy futópálya, távolugró sánc, súlylökő pálya, új gyepszőnyeg, beépített öntözőrendszer, kerítés, világítás és lelátóépítés szerepel a tervekben, amit a jelen állás szerint nem tudnak megvalósítani. Továbbá hozzátette, hogy a minisztérium által bevezetett mindennapos iskolai testnevelés órák megtartásához szükség van a sportpálya megépítésére, hiszen a Halászy Károly iskola tornaterme nem képes befogadni a megnövekedett létszámot. Erre a képviselő-testület a városi büdzséből a kért milliókat 133/2012. /VIII. 29./ ÖK. határozattal megszavazta a polgármester-egyesületi elnöknek. 
