Ócsa - alsópakonyi lakótelep nem kis hibával ( - az urbanisztikai társaság szerint elhibázott a tervezett beruházás)

"A településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől és szolgáltatásoktól távoli új lakóterület a MUT elnökségének véleménye szerint nem alkalmas arra, hogy követendő példa legyen hasonló társadalmi problémák megoldására" - áll a társaság állásfoglalásában, amelyet múlt hét szerdán juttattak el az MTI-hez. 

Az ócsai Polyák István édesanyjának viszi az ebédet éthordóban a kisváros külterületén Alsópakonyban, ahol az út túloldalán ,épülhetnek majd fel a fizetésképtelenné vált lakáshitelesek házai. A kormány szociális családiház-építési program I. üteme megvalósításának helyszíneként Ócsa - Alsópakony településrésze felé eső - külterületét javasolta a Belügyminisztérium. Ócsa város Fideszes képviselő-testületi többsége lefeküdt a kormány előtt.

Gazdaságtalannak, a korszerű urbanisztikai törekvésekkel ellentétesnek és társadalmilag fenntarthatatlannak tartja az Ócsára tervezett szociális bérlakás-építési programot a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöksége.

Mint írták, a budapesti agglomeráció területén túlkínálat van a települések belterületeihez csatlakozó lakóterületekből. A kiválasztásnál elhibázott csupán azt a szempontot elsődlegesként kezelni, hogy a terület állami tulajdonban legyen. Az épülő lakásoknak az érintett településbe kell integrálódniuk. Az autonóm település előfutárainak tekinthető kertvárosok létesítése mindig akkor volt sikeres, ha lakóit a közös munkahely, a társadalmi kötelékek rendszere szolidárissá tette mind lakóhelyükkel mind egymással.

A leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok közötti szolidaritást a puszta kiszolgáltatottság nem hozhatja létre – írta a társaság. Kitértek arra is, hogy a lakások átlagos nagysága tartós lakóhely kialakítására alkalmatlan, legfeljebb lépcsőfokul szolgálhat a továbblépéshez. Ez a helyzet ellentmond a gazdálkodási és közösségépítési feltételeknek.

A társaság a felsorolt érvek alapján felhívja a figyelmet a fejlesztés felülvizsgálatának és átgondolásának szükségességére. Az Ócsára tervezett fejlesztés előkészítésére kiírt tervpályázat eredményeinek megismerése után széles körű szakmai fórumot rendeznek, és ennek ajánlásait eljuttatják a kormányzat képviselőihez – írták. A MUT állásfoglalásában azt is leszögezte: “messzemenően egyetértve a kiszolgáltatottak megsegítésének céljával, támogatja azt, hogy a komplex kormányzati eszközök között a szociális bérlakásépítés is szerepel”.

A Magyar Közlönyben augusztus 11-én megjelent kormányhatározat szerint a kormány a devizahitelesek megsegítése érdekében szociális családiház-építési program megvalósítását hirdette meg, amely családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házak építéséből áll, alapvetően ezer négyzetméter területű telkeken házikerti növénytermesztésre biztosít lehetőséget, teljes, korszerű és energiatakarékos közműellátást valósít meg, alacsony rezsiköltséggel működtethető, energiahatékony technológiákkal valósul meg, közfoglalkoztatás és saját munka igénybevételét is lehetővé teszi, s annak részeként felkérik a karitatív szervezeteket, hogy szükség szerint mentorálással segítsék a családok önfenntartóvá válását.

A kormány – mint a határozatban olvasható – kezdeményezi Ócsa területén a szociális lakásépítés megvalósítását, összesen minimum 66 hektáron. Ez tartalmaz lakó-, közlekedési, intézmény- és zöldterületet is. Elrendeli 80-100 negyven négyzetméteres, 200-220 ötven négyzetméteres, 80-100 hatvan négyzetméteres, 35-55 hetven négyzetméteres, 20-25 nyolcvan négyzetméteres lakás, valamint egyéb szolgáltató intézmények, utak, közüzemi szolgáltatások kiépítését.

A város polgármesterének és alpolgármesterének tájékoztatása szerint a beruházás várhatóan  most októberben kezdődik, az első ütemben megépülő házakat a tervek szerint 2012 tavaszán adják át.

Az első ütemben várható gyermeklétszámot az általános iskola állítólag majd fogadni tudja, így az intézményt a szükségleteknek megfelelően a második ütemben bővítik.

Bukodi Károly azonban pont a legutóbbi ülésen jelentette be, hogy az egyik kapcsolódó bővítés tervezési összege az általa előadott árajánlat alapján úgy 2,5 milliós terhet ró még az amúgy is hadi-lábakon álló költségvetésre. Félő, hogy ezért újabb elvonásokkal sújtják az amúgy is visszamaradott várost, és az ott élőket. Valószínűleg az elkövetkező években még kevesebb jut majd szociális- és közérzetjavító intézkedésekre, vagy a közlekedés fejlesztésére. Így továbbra sem lesz pénz az utakra, a hiányzó vízelvezetőkre, a nem létező járdákra,  a buszmegállókra, és a vasúti átjáró kiépítésére sem.

A lakosságnak nem marad más, mint a Lakatos-házból származó emlékképe, és a több millióért ki-, és letisztított MÁV aluljáró használata. Legyen elég ez a jövőre nézve, a helyi boldogsághoz.

Ahogy a városvezetés gondolja.

Emlékezünk még, hogy kik és miként szavaztak erre az elgondolásra, erre a testületre?

*

A kiszolgáltatottság nem összetartó erő ( - a városatyák is rájátszanak)

A Bukodi - Horváth tandemmel szemben gazdaságtalannak, a nemzetközi trendekkel ellentétesnek, társadalmilag fenntarthatatlannak, így alapjaiban elhibázottnak tartja a devizahiteleseknek épülő  szociális bérlakástelepet a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT).

 

Ez a megállapítás azonban aligha állítja meg a projektet.  Ócsa város Fideszes többségű képviselő-testülete kitárta a városkapukat a  kormányzati szándékok előtt. Horváth Tamás és Bukodi Károly, de még a jegyző sem sem tartotta fontosnak, hogy ennek a kitárulkozásnak előzményeként megkérdezzék a lakosságot akár egy népszavazás keretében, hogy ők, mint elsősorban érintett helyiek szeretnék-e ezt kitárulkozást a vele járó megterhelést, valamint a befogadást. De még arról sem volt szó, hogy Horváth Tamás társadalmi megbízatású alpolgármester és Horváth Zoltán megbízott főépítész, (az előző személy kegyeltje) fogja képviselni meghatalmazottként a helyi lakossági érdekeket. Az emberek többsége erről nem is tud, és sehol nem is olvashat.

A területre kiírt területrendezési pályázat a jövő héten lezárul. Az építészek kezét alaposan megkötötték az előre rögzített számok. Az első ütem terheit a kormánnyal kötött szerződésben a város képviselői úgy  vállalták, hogy annak anyagi fedezetére egyetlen írásos anyagot nem látni. Tehát a kísérlet első hulláma közvetlenül úgy fog lecsapni a városra, mint cunami. 

Alsópakonyba talán a víz és a csatorna kiér, de a helyi puffertározó még sehol. A buszforduló is le lesz már hengerelve, de a helyi szolgáltatás pénzügyi fedezete még nem biztosított. Az óvoda és a bölcsőde terveire pedig pont a napokban kért a polgármester a kasszából közel 3 milliót. Ez mind a várost terheli, még akkor is, ha az illetékesek ezt sorra tagadják. Ráadásul most sem a város anyagi helyzete, a lakosság érdeke a fő szempont. Történt ugyanis, hogy az Óvoda bővítés terveiről, - amire már korábban közel 2,5 milliót kifizettek a helyi építésznek, - leseperték a port és elővették. Ezt kicsit kikozmetikázva  indulnak majd a pályázaton. Erre most ezt újra vásárolják, holott a korábbi vétel következtében már a város tulajdonát kell, hogy képezze. Horváth Zoltánnak, persze nem szól senki, hogy: "- Hé, ember, rázd már meg magad. Nem azért alkalmaz a város megbízott főépítészként, hogy most újra maszekban átrajzold a régi sémát. Tedd ezt meg a főépítészi megbízásod hatáskörén belül, hiszen a korábbi terveid már a városé. Te meg a város, és az emberek szolgálatában áll a főépítészi megbízatásod keretében. Ez a tisztség, tetszik-nem tetszik, kötelezettségekkel jár. Hát akkor most itt az alkalom, dolgozz meg érte. Ha nem tetszik, akkor az előnyeit se viseld. Döntsd el, hogy mit válasz. Maradsz és teszed a dolgod, vagy sem."  Biztos vagyok benne, hogy a tervező nem mondana le a városi főépítészi tevékenységéről, hiszen már annyi mindent kapott ettől a várostól, hogy ez a kicsinyesség nem vetné vissza a munkálatok, illetve a módosítások elvégzésében önzetlenül, a megbízatásának keretein belül  

Ócsán azonban minden máshogy történik. Ilyen város nincs még egy.  

Alsópakonyban a további 420 lakóház esetén, – melynek ötöde alig negyven négyzetméteres – mellett számos közösségi, kereskedelmi létesítményt kell majd létesíteni és a területen elhelyezni a későbbi ütemekben. Akkor már a helyi buszjárat és a kerékpárút sem lesz elegendő. Az ócsai városbelső sem lesz képes az ottani igényeket befogadni és elnyelni. Ezen az óvoda bővítés, és a bölcsőde sem segít.  A jelen kiírásban pedig még a 40–80 négyzetméter alapterületű házak elosztását is rögzítették.

Az építészeket azonban ezek a korlátozások sem térítették el a munkától. Horváth Tamás alpolgármester tájékoztatása szerint nagy az érdeklődés. Így rövidnek bizonyulhat a zsűrizésre kapott egy hét. – De majd úgy teszünk, mint a pápaválasztók: bezárkózunk, és addig ki se jövünk, amíg döntésre nem jutunk – adott egy lehetséges verziót a döntéshozatalra az alpolgármester. (Micsoda hasonlat egy ateistától. Mindjárt elsírom magam. Ez a Tamás egy igazi hős.)

Az ötletpályázatot a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége is megtárgyalta a hét végén. Az ott kialakított vélemény nem éppen hízelgő. (Horváthra vetítve sem.) Bár a MUT messzemenően egyetért a kiszolgáltatottak megsegítésének céljával, és azt is támogatja, hogy a kormányzati eszközök közé a szociális bérlakásépítést is felvették, az ócsa-alsópakonyi telep megépítését mégis elhibázottnak tartja. 

A településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől és szolgáltatásoktól távoli új lakóterület nem alkalmas a megkapaszkodásra. Budapest agglomerációjában bőven akadt volna ennél alkalmasabb terület, ha a kiválasztásnál nem az állami tulajdonlás az elsődleges szempont.

Sajnos Ócsa városvezetése a legpuhább érdekképviseletet sem gyakorolta a helyiek képviseletében. Csupán ráfüggeszkedett a kormány ötletére úgy, hogy azt nem fordította le a helyi sajátosságok és érdekek szintjére. Saját politikai karrierjüket, pénzhez jutási lehetőségeiket ismét előrébb helyezték ez ügyben, mint a választói akaratot.  Hogy Ócsa lakossága miként nyeli le ezt az újabb gombócot, azt majd a szociális érzékenységük görbéje fogja jelezni. A sikertelenség amúgy is mindig a helybéliek sújtja. A kétes siker pedig csak a városháza optimizmusában körvonalazik. A helyi emberekre tekintve, velük beszélve ez nem érződik.

Egy autonóm település ugyanis akkor válhat sikeressé, ha lakóit a közös munkahely, a társadalmi kötelékek rendszere szolidárissá teszi lakóhelyükkel és egymással is. Az ócsaiak ezt jobban tudják elöljáróiknál. Ők ugyanis alig vannak emberközelben. Azt sem tudják, hogy reggelente miről zajlik a párbeszéd a buszon, vagy a késve érkező vonaton. Ők maximum a lakás- és az intézmény közötti rövid szakaszt látják az autóik páramentesített szélvédőjén keresztül. Nekik csupán annyi a gondjuk, hogy míg beérnek a hivatalba, nem melegszik fel  a motor az üzemi hőmérsékletre.

Honnan is tudnák, hogy a puszta kiszolgáltatottság önmagában még nem tesz szolidárissá senkit. Ő maguk sem azok, pedig igazán nincsenek kiszolgáltatott helyzetben. Az egészen különböző összetételű, foglalkozású, eltérő eredeti lakóhellyel rendelkező embereket önmagában a hitel visszafizetésének képtelensége, az ebből következő közös sors nem fogja összetartani.  Minthogy a kiszolgáltatottság önmagában nem teremti meg a kertgazdasággal összefüggő mezőgazdasági ismereteket sem. Ezek hiánya pedig már több ilyen kísérlet kudarcát okozta – állítja a szervezet. 

Ráadásul Ócsa népe is idegenkedve, amolyan ufónautaként fogadja a jövevényeket, ahogy már a híreket hallva is retteg a képzelettől, hogy itt idegenek fognak letelepedni, s majd a városba látogatni. Ez itt amolyan science fiction.

De akad más baj is. Az urbanisták szerint a lakások átlagos nagysága tartós lakóhely kialakítására alkalmatlan, legfeljebb lépcsőként szolgálhat a továbblépéshez. Ez viszont ellentmond a gazdálkodási és közösségépítési feltételeknek.

Ócsa képviselő-testülete mindenesetre az előzetes menetrendhez igazodva már elfogadta a helyi építési szabályzat és a településszerkezeti terv módosítását, amely utat nyit a Belügyminisztériumnak a komplex közbeszerzési pályázat kiírására. A BM erre heteken belül sort kerít. Most folyik még a terület átminősítésének papír munkálata. Ócsa város önkormányzata már ajtót, ablakot kitárt, a kormányzati szándék előtt, hogy a vázlatos projekt egy képzeletbeli gyorsvonatként haladjon át a városon. 

Bukodi Károly és Horváth Tamás alkotta tandem ehhez kért most (és majd egyre másra) támogatást a testülettől; - no meg pénzt a közösségi kaszából. Kérdés csupán az, hogy a város mikor éri be a megyét a túlköltekezése terén. A helyi illetőségű Szűcs Lajos ebben a helyi rossz példa. Horváth Tamás pedig az élen járó követője mindennek. A kérdés, csupán az, hogy a város, vagy annak vezetése csődöl be előbb.

*