Ócsa város megjelenését, építészeti kialakítását, utcáinak arculatát a város főépítésze általa javasoltak szerint a képviselő-testület határozza meg.
A főépítészi megbízatást évek óta Horváth Zoltán úr tölti be városunkban. Az esetleges elképzelések, díjak, vagy hiányosságok az Ő és a képviselő-testület munkásságának az
érdeme.
 |
| A (kar)mester |
Az 1968-ban (barnabi évében, és havában, 20 nappal korábban) született. Középiskolai tanulmányait Ócsa városában kezdte. Tanárai közül Horváth Tamást emeli ki. A gimnázium után az egyesek által lenézett város, Budapest következett. Az ottani műszaki egyetemen 1992-ben szerzett diplomát. Mesterének Makovecz Imrét nevezi. Szakmai gyakorlatait a Paralel Kft-nél kezdi, ahol két évig volt. Majd a Makona Kft tervező irodánál tölt egy évet, ahonnan aztán a barátaival megalakított a Triskell Kft-hez távozik . Az iroda sorsa jól alakul.
1996-ban Ócsára költözik. '98-ban elnyeri a helyi főépítészi megbízatást. Pest megyében ismertté válik. 2003-ban Ócsa Polgárainak Szolgálatáért Díjban részesül. Több helyi kialakítás, és alkotás köthető a nevéhez. Közben 2006-ban megalapítja a saját nevéhez köthető Tectum-Art építészeti műhelyt , Építésziroda Kft néven. Ugyanebben az évben megkapja Felsőpakony község főépítészi megbízatását is. 2008-től tulajdonjogot és ügyvezetői posztot szerez a Triskell Kft-ben.
Egykori tanárához, Horváth Tamáshoz való kötődése továbbra is megvan. Mind szalmája, mind lakókörnyezetének megválasztásában szerepe volt. Kapcsolatuk mondhatni elfogadó, felhőtlen.
 |
| Lakatos-ház - ebben az állapotában kezdték a bontást |
Most felmerült városalakítási elképzelések során neve a Ágas-ház felújítása és a Lakatosház lebontása kapcsán került előtérbe, mivel a helyi értékvédők, a ház megtartásáért apelláltak, és még az előző ciklusban is erről volt szó, addig az idén a lebontás mellett döntöttek. Így az Ó falú egy pótolhatatlan helyi értéket veszített.
Erről folytatott beszélgetésünk alakalmával, nekem azt mondta, hogy Ő szeretné az ó-falu skanzen jellegét erősíteni és tartani, mint ahogy én is ezt vázoltam korábban. Ebbe az elképzelésbe azonban nem fér bele a Lakatos-ház eltüntetése. Számomra ez megmagyarázhatatlan mind építészetileg, mind városfejlesztésileg, de a képviselők és az egykori tanár szempontjából is. Ráadásul, azon az önkormányzati ülésen, ahol az Ágas-házra költendő források további emeléséről volt szó és szavazás, ott a Lakatos ház elboronálása szóba sem került. Arra eddig még senki nem adott választ, hogy ezt ki és mikor döntötte el.
 |
| Az utolsó kép - itt már markolják |
Ezt személyesen panaszoltam Horváth úrnak, és egyes képviselőknek, akik részben egyezőleg azt mondták, hogy az egyik oldalfal darabja ki volt már dőlve, és nem volt műemléki védelem alatt a parasztház. Ez azonban még nem adhat felmentést a pusztításra. Az oldalfal megmenthető lett volna, ha nem hagyják magára az épületet. Aztán elmondás alapján már korábban a megmentés tervein dolgoztak Dönti Károly polgármestersége idején. A választások után ezt valahogy mégis csak felülírták Bukodi Károly többségi támogatása alatt. Így a bontás a ráfordítások ellenére szégyenszemre megvalósult.
Pedig a kidőlt részt helyre lehetett volna állítani, vagy pótolni, esetleg más falazati, vagy szerkezeti elemek védelmével együtt, avagy azok erősítésével a házat mint értéket meg lehetett volna tartani. Horváth Zoltán skanzenbeli (szóba ejtett) elképzelése nem valósulhat meg (helyreállítható) helyi értékek, házak végleges eltüntetésével. Ha előre szólnak, akkor legalább összefogást, gyűjtést szerveztünk volna a megmentéséért. Vagy az emlékének, helyének megőrzése megörökítése érdekében fényképeket és tárgyi eszközöket mentethettünk volna az utókornak. Azonban erre nem készítették fel az itt élő embereket. Ezt nem közölték velük sehol. Csak csendben és szinte észrevétlen gondolták elbontani a vályogházat. Sikerült is nyom, és főépítészi tiltakozás nélkül porig zúzni azt. Még a ház helyét lelni lassan. Horváth úr erre azt mondta, majd befüvesítik azt a területet, ahol a flórklór részét képező ház állott. Majd ott ezt-meg azt lehet tenni. Én meg azt mondom, hogy ez szégyen!
 |
| Ez nem erősíti a Skanzen jelleget - hol egykor ház állott, ott most romhalom |
 |
| Ítéletre, netán bontásra várva |
Ezért a blog szavazást indított. A kérdés ez volt:
- Ön szerint jó döntés volt a Lakatos-féle vályogház lebontása?
Lássuk akkor a népítéletet:
Igen, a többi bontása nélkül
|
|
Igen, a többi rossz bontásával
|
|
Nem, ez rossz döntés volt
|
|
Tehát az olvasó többség elvetette a bontást, és a blog véleményét közelibbnek tarja, mint az önkormányzati célt. A többség szerint rossz döntés volt a bontás. A szavazók kb egyharmada utólag ezt elfogadja, de több ilyet nem akar, vehető ki a voksolásból.
 |
| Megóvni, vagy pusztulni hagyni - ez itt a kérdés |
A blog szavazóink egyike sem ért egyet azzal, hogy még egy ilyen, vagy hasonlatos épületet lebontsanak. Ez a beérkező szavazatokból egyértelműsíthető. Tehát ezzel ki is jelölték az irányt mind várostervező, mind építészeti szempontból, a testület számára. A most még ott omladozó házakat tehát meg kell menteni. Erről azonban nem csak beszélni kell, hanem ezért dolgozni, cselekedni, és tenni kell. Mi blogolók, erről nem első esetben beszélünk. A figyelmet nem győzzük fókuszálni arra a zsebkendőnyi területre, ahol még a pusztítás nyomai, mint valami fájó seb ott éktelenkedik. Most a főépítész figyelmét is ráirányítjuk ebbéli felelősségére és a helybéli cselekvésére. Ugyanis nem mindegy, hogy ő mit mond, mit tesz, mit engedélyez, vagy hagy jóvá és mihez nem adja hozzájárulását, a nevét. Ócsa most Horváth nevében alakul olyanná amilyen. Ha itt valami eltűnik, akkor az Ő mesterkedése folytán tűnhet el. Ha valami kialakul, épül, akkor az is az ő keze nyomát hagyja a városon. Nos hogy ez a lenyomat mit hagy azt a jelen és az utókor is ítéli. Jelen korunkban az emberek többsége úgy ítéli, hogy a lakatos-ház elpusztítása vétkes cselekedett. A jelen kor embere az egészségház kialakításában megosztott, hiszen egy szűk területre egy rosszul funkcionáló, de esztétikailag mondhatni szép épület került. Az odalátogató betegek szempontjából azonban ez nem jó megoldás, mert a belső terek nem egy korszerű rendelőintézet elvárhatósági szintjét hozza. Az épület így akár lehet nem megfelelő is, hiába tetszetős külsőleg. A Halázsy bővítése is azonos cipőben jár. Tért-vesztetett az építmény. A környékbe nem illik, oda nem illeszkedik, és az ott élő szomszédokra sincs tekintettel. A tervező figyelmen kívül hagyta a környéken élők nyugalmát, a pihenéshez való jogát. A gépészetileg alultervezett építmény tornacsarnoka nem kapott szellőztető berendezést. Szerkezeti kialakítása a légmozgást a tetőszerkezet ívei felé terminálja, miközben az ott felgyülemlő hőt a tetőszerkezetbe integrált oldalablakokon ablakokon áramoltatja ki. Ez a természetes szellőztetés nyáron a szomszédokra nyitott ablakokon át zúdítja a zajhatásokat. Hiába a szakmai elismerés, ha az ott élőkre ez az épület terhet ró. Még a bíróság is elítélte a megvalósítást, hiszen Enczy doktor személyében testesült meg a verdikt. A város több milliós kártérítést kénytelen mindezért fizetni, miközben a tervező a népszerűségben fürdeti magát. A személyes büszkeség árnyoldalai azonban a lakosság köreit és nem a szakmai elismerést károsítja. Teszem fel akkor erre a kérdést, hogy egy megbízott főépítész végső soron nem a lakosság kiszolgálójaként van azért a helyért, ahol elképzelései megvalósulnak? Miként alkothat egy főépítész úgy, hogy az nem a köz javát szolgálja?
 |
| Nem éke és nem haszna a városnak |
A „Főutca" programban tervezőként is részt vett Zoltán. A bevezető Bajcsy Zsilinszky járdaburkolat cseréje, felújítása a Templomtól – templomig címszó keretében egy torzóvá vált. Sem a buszmegállótól- buszmegállóig nem ér el a járdázottság, sem a bevezető főutat nem követi a várostáblától – várostábláig, de még a nevének megfelelően sem készült el, hiszen az öreg református templomig, az Árpád-kori bazilikáig sem ér el. A már most töredező drága burkolat a kapott elismerés ellenére nem hogy tartós, vagy hosszantartó állapotokat teremtene, de még a sima templomig jutáshoz sem elég. Ami ebből hosszútávon megmarad, az a rossz, drága konstrukció, és háttér, amiben ez a beruházás megtestesült. A finanszírozás költségei mély nyomott hagytak az emberekben, nem beszélve arról, hogy ezzel beáldozták azt is, hogy a város más részein, esetleg a Bajcsyn további egységes járdahálózat jöjjön létre. Ez pedig nem csak egyéni megítélésből, hanem főépítészi szempontból sem lehet közömbös. Az átadás, a csillogás, és a földije általi díjazás nem minden, és nem cél, akkor, ha funkcionális jellege elenyésző és az ott élő, azt használni képtelen többség életét, körülményeit nem javítja, vagy nem befolyásolja kedvezőleg. Ráadásul megbecsültség sem övezi a munkát, hiszen a Városháza tetejéről a csatornacsonk rávezeti az ott összegyűjtött esővizet.
 |
| Díszburkolat az esővíz elvezetésnek - csatorna helyett |
Mégis ezen a részen végrehajtottakra büszke.
(Ahogy a volt tanára és a mostani polgármestere is.)
Azonban a vasúton túliság az építész számára más perspektívát jelent. Míg a központban levő Spar elhelyezkedését, illeszkedését pozitív változásnak tekinti, addig a vasútállomás melletti piac helyzetét nem tarja ideállásnak, és méltónak a városhoz. Mondatának ezzel a részével többen egyetértenek, ahogy a volt piac beépítési terveinek kritikájával is, amit még 2008 decemberében megfogalmazva tett közzé.
Azonban vele is nagyot fordulhatott a világ, mert a minap került a kezünkbe egy újabb elképzelése, melyet ebbe az általa is kritizált, kudarcos vasúton túliságba tervezett. Ez pedig nem más, mint egy több száz négyzetméteres üzletkomplexum. A terveket tekintve ez nem egy Makovecz nyomdokaiba járó építész elképzelése. Itt ebben sem humánum, sem építészeti beilleszkedettség, rendezettség, sem tér, sem környezet nem játszik szerepet. Ha ezt Makovecz Imre meglátná, nyomban elszégyellhetné magát, ha egy reája hivatkozó, állítólag nyomdokaiban járó fiatalember adná ki a kezei közül ezt a munkát. Azonban Horváth úr már nem egy siheder, hanem egy beérett építész, szakember. Sőt Ócsán bizalmat élvező főépítész. Akkor mi változott, mi romlott el, vagy meg? Hol a fő szempont, az emberközpontúság, az élhetőség? Hol az a korábbi gondolat, amit Horváth Zoltán még 2008-ban ekként fogalmazott:
„Az ember, a közösség megismerése után nagyon fontos a hely megismerése. A környezet feltérképezését nem csupán az épület telkére értem, hanem tágabb értelemben is, az utcára, a településre.
Vannak építészek – szándékosan nem stílust vagy irányzatot mondok –, akiknél ennek a megismerésnek nyoma sincs. Inkább csak az önkifejezésnek, önnön magamutogatásán túl nem tálalható más. Tehát nekünk fontos a hely es az ember, meg kell ismerni a közösséget, ha az egy falu, akkor azt, ha az egy varos, akkor azt, történelmével, hagyományaival, kultúrájával együtt.”
 |
| Az annyira lenézett helyre egy újabb üzletegységet a terv |
Ebben a kereskedelmi egységben, amit a Székesi – Vadvirág sarkára tervezett, semmi emberi nincs. Egy kis, huncut kft, két sikertelen próbálkozása utáni felkérésére kíván most megvalósíttatni egy olyan tervet, ami nem csak az általa vázolt városképbe nem illik, de a környezetére is káros hatással van. Ráadásul nem illik oda. Az ott élők máris tiltakoznak. Elítélik és visszautasítják az elképzelést, az oda való beillesztést. Ez legalább annyira hibás és káros következményekkel járó erőltetett gondolat, közel azonos következményekkel, mint a Halászy iskola elfuserált építészeti megoldásai.
Erre az üzleti célra ez a terület teljesen alkalmatlan. Erre gyenge alapú feltöltött területre csupán könnyed szerkezetű lakóépületek lennének engedélyezhetők.
 |
| Itt még sivár építési szakaszban a lakónegyed |
Ott nemrégiben egy lakóparkot hoztak létre. Így sűrűn lakott övezetté vált a terület. Az ott élők szájába erre teherforgalmat, gazdasági épületegyüttest, üzemi szintű forgalmat tervezni, annak üzemi zajával és minden következményes leterhelésével, egy egyszerű tervezőnek is bűn, nem hogy egy városi főépítésznek. Mégis teszi ezt úgy, hogy az önmagára nézve is méltatlan, nem csak az ott élőkre. Azokra ugyanis tekintettel nincs ez az elképzelés. Ez legalább annyira brutál', mint a skanzenellenes vályogház bontás. Ott az a vályogház a többi parasztházzal együtt teremtett egy ó-falusi hangulatot, amit a bontással kiöltek. Olyan ez, mint egy az első fogsorban a lyuk. Ez a húzást nem hogy emberi léptékkel, épp ésszel sem lehet felfogni, vagy igazolni.
 |
| Itt már belakva, zöldövezetként, amire rászálltak a Feróék |
Emberi léptékkel mért számításokkal nem igazolt az új üzleti terve sem a "mesternek". A sarki kereskedelmi egység, mint üzletkomplexum elképesztő ott egymagában a házakra ültetve. Érthetetlen, hogy egy ember ennyire ellentmondjon önmagának. Még a városi összképbe sem fér bele az egész. Míg egyik oldalról kiviszik a piacot városrendezés okán, addig melléje terveznek egy közel azonos kapacitású üzletet. Ezzel máris két-három területet tettek lakhatatlanná a városban. A volt piaci terület ma csak a szemetet és a parlagfüvet termeli, amúgy beépítetlen és gondozatlan. Az új piac a város csúfja, piaci napokon káosz és zűrzavar uralja a területet. Erre a harmadik fokozat a Székesi-Vadvirág sarkát egy újabb "kis Tescóval" beültetni. Arra a területre járda sem vezet. A vízelvezetés nem lett kialakítva, az nem biztosított. Árkolás nincs a környéken és a csapadékvíz-elvezetés is gondot jelent. A Székesi utca keskeny, azon a részen sem járda, sem vizesárok nincs, balesetveszélyes. A Vadvirág utcát a rendőrség is balesetveszélyesnek tartja, ezért kérte távirányítását. Teljesen alkalmatlan az a rész egy árufeltöltő forgalom bonyolítására. A környéket és az utcákat is ehhez a tervhez kéne alakítani. Ellenkezőleg csak egy újabb torzót hozna létre az alkotó, mint ahogy tette azt már számos itt sorolt esetben.
 |
| Parlagon heverő zajosabb területre jobban illene az üzletház |
Erre a célra alkalmasabb területek parlagon hevernek a városban. Mégis ezt vállalja, korábbi szavai és nyilatkozatai ellenére. Teljesen érthetetlen. Máris az ott élő közül 30 család fejezte ki tiltakozását a gigantomániás terv megvalósítása ellen az önkormányzat hivatalában. Több beadvány és panasz érkezett a jegyzőhöz és az építési hatósághoz. Az egyik átirat szerint a főépítész kizárását kérik az engedélyezési eljárásból, és a hatósági eljárás áthelyezését egy másik településre. A hír hallatán a főépítész is előkerült. Ő kiáll a terve megvalósítása és egyben elképzelése mellett. Szerinte ez törvényszerű, (mint a Lakatos-ház elbontása, vagy a kártérítésre ítélt Halászy iskola bővítéses rekonstrukciója, ami máris több milliós kártérítési kötelezettséget rótt az önkormányzat által a lakosságra,) és ez szerinte véghezvihető. Őt azt sem érdekli, ha ebből a beruházásból perek sokasága fog származni. A jegyző szerint is lehetséges, hogy az építkezés megvalósításával több szempontból is joghátrány, és kártérítési jogalap jön létre. A kártérítési eljárás azonban csak évek múltán fogja megterhelni a büdzsét, mint a Halászy esetében.
 |
| A bíróság által kártérítésre kötelezett, díjazott műalkotás |
Az viszont eleve nem járja, hogy ennek tudatában áterőltessék a tervet az engedélyeztetési eljáráson. Bárki bár mit is mond, a városi főépítész és a város építési osztályának felelőssége is bebizonyítható. Ez esetben pedig kártérítésre kötelezhetők, aminek helytállója ismét a város és a lakosság lesz, mint az korábban is tapasztalhatók alapján ma kézzel fogható, valamint látható. Egyes vélemények szerint, és összekapcsolva ezzel a tervezett elképzelést, ma úgy is lehet törvényesen eljárni, hogy nem veszünk figyelembe emberi szempontokat. Ez esetben is előfordul, hogy intimitásvesztés, értékcsökkenés, és egyéb káros hatás éri a majd az ott élőket, de ettől az építés még lehet törvényszerű. Amennyiben ezt a bíróság is kimondja, (mint a 2002-ben megyei nívódíjas Halászy esetében) akkor majd az engedélyező, az építtető fizethet. De kérdés, hogy hol ebben a város és annak, főépítészének a haszna, vagy a felelőssége. Vajon Makovecz Imre erre mit mondana? Jól van fiam, erre tanítottalak? Valószínűleg nem!
De 2008-ban még Horváth Zoltán is másként vélekedett erről, mert akkor így nyilatkozott:
„Nem méltó az emberhez a rövid tavú igények kielégítése, rossz kompromisszumok megkötése a ma túlélése érdekében.”
 |
| Rogyadozik, de most nem foglalkoznak vele - majd eldől... |
Most akkor, hogy is van ez 2011-ben? A Skanzen megvalósítása, az Ó-falu értékeinek megőrzése, a táj védelme, az emberközpontúság és a makoveczi iskola mind nem igaz? Ma a gyarlóság a pénzbeliség és a jogerőre erőltetés, valamint a rövidtávú érdekeltség a cél. Az ebbéli irányultság a vezér eleme a megvalósításnak? Ma ez, és a fent soroltak lennének Ócsa főépítészének több évi munkásságából származó eredményessége? Horváth úr ténylegesen ez a valóság? Ez az örökség, amit utódainak szán? Ez a maradandó, amit igazából ránk hág? Emberi sorsok megcsonkítása építészeti torzók, és a per, meg a költség, az amit utódainak örökségül szán?
 |
| Itt már hűlt helye a parasztháznak - így nem lesz skanzen |
A jövő nemzedéke ezek szerint majd nem a városépítőt, hanem a kártérítés-teremtőt fogja önben megismerni, aki nem megmentette, hanem kiárulta, megengedte a még álló, de felújításra szoruló falusi házak elpusztítását, aki a lakossági akarat ellenére és az általa sikeresnek tartott Spar beruházás, majd a Tesco és a CBA, valamint a most nyíló „Teke” diszkont után, még létszükségletét látja egy újabb 150 nm-es eladótérrel rendelkező több üzletből álló egység felépítésének? Pusztán mert fizetnek érte? Akkor, amikor Ócsán most egymás után zárnak be a boltok, és amikor annyi ingatlan kínálja magát eladásra, amennyi még talán sohasem, akkor ennek van létszükséglete? Valóban? Ott és most? Ehhez adja áldozza a békességben megszerzett nevét?
Horváth úr dolga ezek szerint nem a város csinosítgatása, építészeti karbantartása, értékmegőrzése, megóvása és lakhatóvá tétele? Nem ez lenne a cél ahelyett, hogy egymást követve kárigényre jogosultakat termeljen ki? Nem az lenne egy főépítész érdeke, célja, és sikere, hogy a várost vonzóvá, élhetővé és praktikussá tegye? Hogy ezzel, a lakosság által belakhatóvá téve bővítse, fejlesztve gyarapítsa és ne károsítsa városát?
Miként lehet büntetlenül úgy megtervezni majd építtetni és állítólag az előírásoknak megfelelően felépíteni bármit a városban, hogy előre tudottan, azzal másoknak, főleg az ott élőknek, és közvetlenül a szomszédoknak kárt okoznak. Már most tudva-tudólag többeknek kártalanítást kell adni majd a bíróság által jogerőre emelt ítéletet követően. Vagyis kártérítést kell fizetni ismét, ha nem is azonnal ezért a munkáért.
Ez az eljárás Ócsán nem egyedi eset. Erre élő példa, a rosszul tervezett és megvalósított iskolarekonstrukció, ami az adózó polgárok zsebéből eddig is több milliót vett ki úgy, hogy azzal kártalanítsák a szomszédot. Ezért, és az ilyen építészeti tervekért nem hogy díjazást, hanem elvonást kéne adni, mert milyen dolog az, hogy a tervezőt futni hagyják és a kivitelezőt megbüntetik, végül a város a lakossággal fizettetve kártalanítja a másokat ért sérelmeket. Azokat, amit a tervek alapján, tehát bekódolva megvalósítottak. A mostani üzleti elképzelésbe ugyanez a verzió van kódolva. Tudják, ismerik a problémát és az ott élők jogsérelem kiváltását. Máris vallják, hogy ebből per és újabb kártalanítás lesz, de a tervezőt ez nem érdekli. Ezért sem lehet közömbös ez az újabb ügy. Ugyanis nem mindegy, hogy az ilyen elfuserált dolgok okán az ócsaiakra milyen felesleges terhet rónak majd a kártalanításokkal.
 |
| Rendezett lakóövezeti porták - nem kívánják a kereskedelmi egység ide helyezését, valamint annak terhes következményeit, még akkor sem, ha ebben a főépítész közreműködése, munkája, vagy pénze van |
Most a válaszadók többségében leszavazták, mert elhibázott lépésnek tartották a házbontást.
De szintén annak tarják a kereskedelmi-egységének terveit ami ellen már aláírásokat is gyűjtöttek.
A Halászy iskola esetében meg a bíróság mutatott rá a hibákra, ami kárkövetkezményekkel járt.
Nem lehet ezeket sikerként értékelni emberi szempontból.
Láttunk mi már a XX. században elég kitüntetett bűnöst kudarcra ítélve, elítélten élni, s meghalni.
Ön is élt már át párat, mint ahogy nyilatkozatában az olvasható:
„Kudarcok? Erről nem szívesen beszel az ember, de az is van.”
Kérjük, ezt ne tetézze.
*
