A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megemlékezés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megemlékezés. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 13., vasárnap

A Don-kanyar hősi halottai előtt hajtottunk fejet ( - áthangolás)

A 2. magyar hadsereg tragikus sorsát megpecsételő urivi áttörés 70. évfordulójára emlékeztek szombaton

A lélekharang és kürtjel foglalta keretbe a pákozdi Mészeg hegyen, a Don-kanyari emlékkápolnánál tartott szombat esti hivatalos megemlékezést.

A történelmi egyházak képviselői szóltak, imádkoztak a januári sötét estén, a pilinckéző hóban összegyűlt sokaság előtt, akik lába előtt fáklyát tartó katonák mutatták az emlékkápolnához vezető utat.

Hogy Ócsán miként emlékeznek, valamint az áttörésről bővebben is akarnak olvasni, akkor lapozzanak  Ócsa város blog oldalára.

Új elérhetőségünk:  http://ocsavaros.blogspot.hu/

*

2012. november 1., csütörtök

Mind Szentek - halottainkra emlékezünk

Ma van Mindenszentek ünnepe, ez Magyarországon 2000-ben, ötven év elteltével lett ismét munkaszüneti nap. 

Egyszer eljön az utolsó pillanat, amit egész életünkben elhessegetünk magunktól. Amikor utoljára fogjuk meg hozzátartozónk kezét.  Régebben a hit, a rítusok, a család, a társadalom is segítette a gyász "kultúráját", míg ma sok gyereknek fogalmuk sincs arról, hogy e szó, ez a nap mit is takar. Van akinek ez "csupán" a médiából felkapott Halloween.  
Végül talán mégis ahányfélék vagyunk, annyiféleképpen tudjuk elfogadni az elmúlást. Sokan vagyunk akik ebben megtörünk. Van, aki zokog, van, aki némán hallgat. Az idősebbje többnyire még így búcsúzik.  Némán és magába zártan. Méltósággal a halottaira emlékezve. Ezt erősíti a nap állami szintű ünnepé emelése.  Ez a gyász ünnepnapja. Minden felszínes ellentmondása ellenére, egy méltóságteljes ünnep ez. 

November 1.-je, Mindenszentek ünnepe. A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja ez, míg a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő másnap, a Halottak napja. November 2.-a fokozatosan alakul egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává. Ezekben a napokban gyertyát, mécsest gyújtunk elhunytaink tiszteletére és szeretteink emlékére.

Ilyenkor azok is kilátogatnak a temetőbe, az öreg sírhelyhez, akik erre máskor nem tudnak időt szakítani. Az illendőség is ezt kívánja. 
Ezért várhatóan (már a hosszú hétvége első napján) sokan keresik fel elhunytai sírját. Ezeken a napokon a temetők hosszabb ideig tartanak nyitva. 


Az önkormányzatok többnyire rákészülnek a megnövekedett forgalomra, és hogy a temetők úgymond "felélednek". Az emberek gyertyát gyújtanak és a sírhantok fénybe borulnak. A pislákoló gyertyaláng a törékeny fénye a lelkünkből áradó gyengédséget, akár mint gyengeséget is szimbolizálja, amolyan lélek megjelenítés formájában.  
Mi, többnyire keresztények így, illetve ezzel a formai megjelenítéssel szimbolizálva kegyeletünket, emlékezünk.


Ócsán a Temető utcát október 31.-től november 4.-ig terjedő időszakra az idén is egyirányúsitják, ezzel segítve elő a megnövekedett forgalom zavartalan áramlást. A forgalmi rend biztosításában és az ebbéli segítségnyújtásban a helyi polgárőrség munkatársai részt vesznek. 
*

2012. október 23., kedd

Megemlékezés Ócsán ( - képes beszámoló)

Ócsán a városi önkormányzat és a szabadidőközpont szervezésében délelőtt 10 órakor a szűk Szabadság téren tartották meg a hagyományos ünnepi megemlékezést.



Az előkészületek során az Üllői utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca nagy részét zászlódíszbe öltöztették, míg a város többi része észrevétlenül hétköznapi maradt.


A meghirdetett ünnepségre a korábbról ismert szűk közönség jelent meg.

Köztük a város elöljárói, a pártszervezetek képviselői, az intézmények vezetői, és Szűcs Lajos többszörös elnök is a feleségével.







A megemlékezés konferansziéja Jarábik Klára vezető, míg szónoka Bukodi Károly polgármester volt. 




Az ünnepi műsort pedig a Bolyai János Gimnázium tanulói szolgáltatták, az Ócsai Fúvószenekar közreműködésével.




Az önkormányzat nevében

A rövidke, sablonosra sikeredett idei esemény a koszorúzással ...

Ócsa Város Önkormányzatának koszorúja








A helyi Fidesz nevében Kardos Zoltán, és Szűcs Lajos koszorúz



















A Halászy Károly Ált. Iskola képviseletében a két igazgató kísért 
Az Óvoda vezetése  a koszorúzáson
A Jobbik helyi szervezete képviseletében róják le tiszteletüket
A Life Egyesület a liberális ifjúság képviselőiként kíséri a virágot

... és a Szózat felcsendülő hangjaival zárult.

Szűcs Lajos és Horváth Tamás a megyei elöljáróság szimbólumaiként vannak jelen

A multi térnyerésének vetületében elvész az emlékhely

Szűcs Lajos is autóba ült és beintve, magányosan tovahajtott. A városi protokoll tagjai, és a pár megjelent képviselő szintén szétszéledtek. 
A kis kiszegelésből álló "tér" rövid időn belül kiürült és elnéptelenedett.

Csak a Turul alatt hátrahagyott koszorúk jelezték, hogy ma "itt volt valami".

*

Október 23.-a tiszteletére ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt


         Már tegnap, azaz hétfőn országszerte megkezdődtek az október 23-i megemlékezések. Fellobbantották a forradalom lángját a Parlament előtti 1956-os emlékműnél 
- a láng egészen november 4-ig, a forradalom leveréséig lobog.
     

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján a közjogi méltóságok jelenlétében, a Himnusz hangjaira felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját a Parlament épülete előtt.

A közjogi méltóságok jelenlétében, az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján, katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira felvonják a nemzeti lobogót a Parlament épülete előtt, a Kossuth téren (Fotó: Soós Lajos/MTI)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján, katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira felvonják a nemzeti lobogót a Parlament épülete előtt, a Kossuth téren (Fotó: Soós Lajos/MTI)

Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, akik a Parlament főbejárata elől kísérték figyelemmel a katonai tiszteletadással zajló ceremóniát.

Orbán Viktor miniszterelnök (b), Áder János köztársasági elnök (k) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j)
Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke 
     

Az eseményre meghívottak között ott voltak a magyarországi diplomáciai testület képviselői, a kormány tagjai, politikusok és közéleti személyiségek is.
    
A ceremónián első alkalommal mutatkozott be a Magyar Honvédség Vitéz Szurmai Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó honvéd díszzászlóalj a trikolor színekkel ékesített egyenruhájában.

A Szent Korona őrzését ellátó Koronaőr alegység katonáinak egyenruháját piros, a honvéd díszzászlóalj katonáiét fehér, míg a köztársasági elnöki palota őrségét ellátó palotaőrök egyenruháját zöld ékítmények díszítik, így adva ki a nemzeti lobogók egységes színét, a piros-fehér-zöldet.

2012. október 7., vasárnap

Kikről és miről feledkeznek meg ismét a helyi elöljárók október 6.-án ( - Nemzeti gyásznap)


1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította. 

Gyászlobogó a nemzetiszínű zászló mellett a köztársasági elnöki palota erkélyén 
Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg. Elsőként a "főbűnösök", Olmützben gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le. 

Félárbocon az országzászló
Batthyányt az olmützi törvényszék kötél általi halálra ítélte, megsértve még a Bécsben hozott szabályt is, amely csak az Országgyűlés feloszlatása után elkövetett bűncselekményeket rendelte büntetni, Batthyány viszont ekkorra már lemondott a kormányfői posztról. Az ítéletet a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy 1849. október 5-én erősítette meg. 

Aradon szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de végül 13 embert végeztek ki, mert Gáspár András, Ferenc József egykori lovaglómestere büntetését börtönre változtatták.

A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi felkelés évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, ezért nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok ezt saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta, a hír hallatán Haynau idegrohamot kapott. A gróf nem engedte szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jäger, éljen a haza!" Magyarország első miniszterelnöke pesti kivégzésének színhelyén 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett, és a kádárizmus utolsó éveiben a március 15-ei ellenzéki tüntetések rendszeres színhelye volt.

A Batthyány örökmécses 

Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. (Lázár Vilmos ezredes volt, de a köztudat őt is tábornokként tartja számon.) A golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt a vár északi sáncában lőtték hajnalban agyon, a többi elítéltet ezután a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett.

A szabadságharc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie - távollétükben - végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.

A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárbocra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.

Az önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatója sem tartotta méltónak ezt a napot - gyász nélkül
Sajnos Ócsán egyetlen középületre sem tűzik ki a gyászlobogót, ami végül méltán jelképezi a város- és az iskolavezetés hozzáállását és nemzeti érzését.

Az ócsai hivatal  tudatosan megemlékezés és gyászlobogó nélküli közintézmény - évről évre   
*

2012. október 6., szombat

Megemlékezések országszerte és külföldön ( - Ócsa vezetésének ez nem számít)

Szomorú nap ez a mai. Szomorú, mert egyre többen mennek el mellette szótlanul. Teszik mindezt részben azért, mert a városunk vezetői is ezt példázzák. Október hatodikára ugyanúgy nem emlékeznek, mint június negyedikére. 

Országszerte és külföldön is megemlékezéseket tartottak az aradi vértanúk napján, amelyet 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánítottak.     


Kelemen Hunor beszédet mond az aradi Szabadság szobornál
Az összefogás és a magyar nemzethez tartozás vállalásának fontosságát hangsúlyozták a gyásznap alkalmából Aradon tartott megemlékezéseken felszólaló magyarországi és romániai magyar politikusok.

Az aradi megemlékezések a belvárosi katolikus templomban kezdődtek, s a templomi megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kivégzett tábornokainak vesztőhelyénél koszorúzás követte.

Az egész napos megemlékezés-sorozat az aradi Szabadság szobornál zárult. 

Az aradi koszorúzásokon a magyar politikai pártok és szervezetek közül az MSZP, a Jobbik és a Fidelitas képviselői is részt vettek.

A vajdasági magyarok szerdán Zomborban, Schweidel József honvédtábornok szülővárosában emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, Nagybecskereken pedig Lázár Vilmos aradi vértanú, honvédtábornok emléktábláját koszorúzták meg.

Félárbocon a nemzeti tricolor 
Az aradi vértanúkra emlékezve közjogi méltóságok jelenlétében Budapesten már csütörtök reggel felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A megemlékezésen megjelent a köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Pintér Sándor belügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, Simicskó István, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára és a magyarországi diplomáciai testület több képviselője.

A tiszteletadás keretében felolvasták az aradi vértanúk neveit.


Ócsán nincs hivatalos, vagy központi megemlékezés - a városvezetés nem akarja 

A tizenhárom aradi vértanú elsősorban az áldozathozatal dicső példája - mondta Réthelyi Miklós a fővárosi Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter fejet hajt Batthyány Lajos néhai miniszterelnök koporsója előtt az aradi vértanúk emléknapján, a nemzeti gyásznapon, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben 

A nemzeti erőforrások minisztere úgy fogalmazott: áldozatot kell hozni a nemzetért, hiszen haza nélkül senkik sem lennénk. "Olyanokká válnánk, mint akiket száműztek múltjukból, hagyományukból, mindabból, ami biztonságot és méltóságot adhat az ember létének" - tette hozzá. 

Réthelyi Miklós kiemelte: a mártírhalált halt aradi hősök legyőzték a halált, örök tanúságot téve a nemzet iránti hűségről. Ebből a hűségből és elkötelezettségből ma is meríthetünk - folytatta a tárca vezetője, kiemelve: a vértanúk példaadásából erőt meríthetünk a mindennapokban, de nem csak mi, hanem a világ bármely szabadságszerető népe is.
Mint mondta, kötelességünk megemlékezni az aradi vértanúkról és az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről, Batthyány Lajosról, akit 1849-ben ugyanazon a napon végeztek ki Pesten.

Ócsán azonban minden másként van. Ide nem jut el, vagy nem hallják a miniszter szavait. Itt nem kötelező megemlékezni és nincs is felelősségteljes vezetés. Ergo, ez a nap is csak olyan mint minden más ócsai nap. A zászlók nincsenek félárbocon és van ahol egyáltalán nincsenek. A köztereken, az ablakokban nem égnek mécsesek, az emberek ebbéli emlékezetét nem frissítik, hanem inkább feledtetik. Ezt váltja ki a helyi vezető hatalom akkor, amikor nem képes emléket állítani, vagy megemlékezni. 

Bukodi Károly polgármesternek, Horváth Tamás tanárnak, alpolgármesternek, és Bukodiné Jánosné  pedagógus tanítónak, az Oktatási-, Kulturális Bizottság elnök asszonyának mindez nem számít. Számukra ez nem fontos.  Nekik, úgy tűnik semmi nem az, csak a poszt,  amit érdemtelenül betöltenek és a hozzá tartozó javadalmazás, amit szintén hasonló mód magukénak éreznek. A nemzeti érzés nem fontos, a fő hajtás, a megemlékezés elmaradása nem számít. 

Mindenesetre Október 6-át, az aradi vértanúk napját, tőlük függetlenül a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává,  nyilvánította arra emlékezve, hogy 1849-ben e napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.
*

2012. augusztus 21., kedd

Augusztus 20.-ai ünnepi megemlékezés sajátos mód Ócsán ( - képes beszámoló)

Idén, az önkormányzatunk ismét másutt tartotta ünnepi műsorát, mint eddig, vagy ahol tavaly.  

Pedig egy évvel ezelőtt még egy tájjelegű, műemléki környezetben álló korabeli parasztházat is elpusztítottak.  Úgy látszik ez a mostani váltás azt igazolja vissza, hogy az örökség rombolás nem hozta meg a várt eredményt. Az így kipusztított terület továbbra is alkalmatlan ebbéli ünneplésre.

Ráadásul a házhelyet, és területet azóta sem rendezték megfelelően. A beígért füvesítés elmaradt, csupán a lepusztított sivárság, az üres, gazos telek gyógyítatlan sebhelye varasodik műemléki tájon.


De augusztus 20.-a nem csupán a frissiben hordozott emlékek napja és nem a tavaly sebtiben átfedett Ágas-ház meg a lerombolt Lakatosház emléke. Ez a nap a helyi kicsinyesnek tűnő fájdalmon túl  mégis csak a keresztény  államlapító emlékéről kell, hogy szóljon.


A váltott helyszínek bizonyára annak a vezetői útkeresésnek a része, mely azt próbálgatja, hogy a városunkban létezik-e arra alkalmas olyan központi hely, ahol a nagyközönség méltón megemlékezhessen, vagy ünnepeljen. Ahol a fellépők és az utca embere, a közönség is elfér, s méltó teret kap ennek.


Nos az idén talán így esett a választás a Millenniumi tér-re ahova Ócsa Város Önkormányzata, az ócsai történelmi egyházak, és az Egressy Gábor Szabadidőközpont nevében hívták meg az embereket.  


A nemrég átadott játszótér szomszédsága, illetve az azzal kombinált kis tér szolgáltatta az idei környezetet, a rendezvényi hátteret.  Az árnyas fák adta hűs jól jött a rekkenő melegben. Jó érzés volt, hogy nem a multik árnyékában és a reklámfelületek alatt kell ünnepelni. Bár a téret az ünnepségre jobban is felkészíthették volna. A kiszáradt fa aljak, a poros játszótéri környezet megért volna egy alapos öntözést legalább a megelőző napon, és a rendezvény előtti órákban. Most is tapasztalható volt a rendezvényszervezők ebbéli előkészítetlensége, ahogy a vezérlő pult ismételten hibás, látható térben való elhelyezése.  


Amúgy az ünnepség  Jarábik Klára, az Egressy Gábor Szabadidőközpont kulturális igazgatójának szervezésében színvonalasnak mondható volt.  



A felvezető után, Bukodi Károly polgármester mondta el beszédét, majd a történelmi egyházak többsége helyett csupán a megszokottak szerint  Hantos Péter református vezető lelkipásztor hirdetett igét, majd megszokott áldását adta az "új kenyér"-hez.



Ezt követően szabadidőközpont szervezésében zenés ünnepi műsor került bemutatásra, amin szintre házigazdaként volt jelen Kovács Nóri, P. Petőcz András, a Színjátszó kör tagjai, az Ócsai Népdalkör, valamint az Ócsai Küstörgő Néptánccsoport. 

 
                           


A rendezvényen jelen volt több önkormányzati képviselő, és képviseltette magát a Pest Megyei Közgyűlés az elnökkel, és a sajtóstábbal. Jelen volt még a helyi önkormányzati újság tudósítója is, valamint a megbízott városi főépítész a családjával. Többnyire a családon kívüli közéleti szerepvállalásukat kifejezve.
Viszont külön kiemelném, hogy Ócsa város jegyzője, a megszokottak szerint tette tiszteletét jelenlétével. 


Ezt azért emelem ki, mert személye az aki minden ilyen jeles, kiemelkedő eseményen  rendszeresen és visszatérőn részt vesz. Tudom, hogy ez sokak számára megszokott, de ezzel a kiemeléssel jelezni szeretném, hogy ez nincs minden településen így. Nem is kötelezettsége. Ócsán ez lehet akár megszokott, vagy immár hagyományos, de mindenesetre elismerésre, és tiszteletre méltó cselekedett. Valahol a kiállást és a kitartást is megtestesíti a vezetés, és a város mellett.  Bár látnánk ezt az eredmények és a siker oldalán is.          
           


 








 *