Moratórium ami érintheti az iskolabeli ügyeinket ( - avagy miként mentsük meg a Halászyt)

Bukodi Károly polgármester nem is gondolta végig, micsoda darázsfészket  röptet a levegőbe, amikor Horváth Tamás alpolgármester előterjesztésére az elkötelezett és félő képviselőkből kierőltette az elvi hozzájárulást az általános iskola egyházi keretek között történő működtetéséhez. 

Ezzel az elvvel és ezzel a felhatalmazással a város egyetlen alapfokú oktatási intézményét kívánják kivenni az állami felügyelet alól, hogy ott konzerválhassák azt az állapotot, és lekötelezettséget, amit az önkormányzati kézben tartással gyakoroltak.

A dolog fonákja az, hogy a helyi fideszes többség ezzel a hozzájárulással felhatalmazta a polgármestert az ügy lebonyolítására, miközben így az ócsai fideszesek helyi egésze a Fidesz alkotta és  vezette kormányelképzeléssel szembehelyezkedik. Ócsa elviekben így visszautasította a fideszes oktatáspolitikát. Tette ezt olyannyira megerősítve a képviselői szavazatokkal, hogy most az sem számított, hogy az egyetlen általános iskolát áldozzák be. Itt természetesen leírhatnám azt is, hogy ezt az elképzelést az Oktatási Bizottság előzetes véleményének kikérése és felhatalmazása nélkül szavazták meg a képviselők, de ennek már nincs különösebb értelme, mert amit meg akarnak tenni, vagy véghez akarnak vinni, ott mindig megkerülik a dolgokat. Most is így történt. Az ügy pikantériáját esetünkben azonban Bukodiné szolgáltatta azzal, hogy képviselőként elviekben maga is a református kezekbe szolgáltatást támogatta. Ezzel gyakorlatilag elárulta azokat a tanárokat, akik nem betagozott reformátusként, hanem más szemlélet szerint élnek. Akár keresztényként, akár izraelitaként, vagy más kisegyház tagjaként esetleg felekezeten kívüliként vagy benne bíztak, vagy hozzá fordultak mentsvárként. Tette ezt nem csak képviselőként, hanem az illetékes bizottság fizetett elnökeként és a pedagógusként. Ez az újabb szégyenteljes szavazata, ebbéli cselekedete olyan kiállástalan, érv-, s tartás nélkülivé tette, amivel annyira alantas mélyre süllyesztette személyét, hogy onnan felemelkednie csak az oktatási bizottságbeli tagságának lemondásával, valamint képviselői mandátumának visszaadásával tudna visszatérnie az emberi tisztesség és moralitás világába. 

Ezen az intermezzón túl a dolog rákfenéje azonban mégis csak az, hogy ez az iskola a város egyetlen alapfokú oktatási intézménye, és az átjátszással az összes helyben élő, tanulásra kötelezett családot egy hosszan tartó kényszerkövetkezménnyel járó kihatással terhelik.

Ugyanis azok, akik nem kívánnak a református irányzatoknak, oktatási elveknek és kötelezettségeknek alávetni magukat, azok kiszorulnak a városból és nézhetnek magukat a falakon túl más tanintézményt a helybéli helyet.

Erre persze azt szokták mondani, hogy ez nem igaz, mert amolyan ökumenikus iskola lesz majd a Halászyból. Csakhogy ez nem igaz, mert erről sem megállapodás, sem írott előterjesztés, egyházak közötti megállapodás nincs. Ráadásul sánta a történet maga is, hiszen egy többfelekezeti egységben működő nevelő-oktató tanműhelyt miért tartana fenn maga a református gyülekezet? Nem hiszem hogy Hantos úr ezt így vagy akként prezentálta volna a görög- és római katolikusoknak, a baptista gyülekezetnek, az izraelitáknak vagy a hiteseknek, hogy itt Ócsán a jövő iskolájában ők is külön nem csak képviselve, hanem hitük szerint oktatva is lesznek.  

Nem, ez így nem fog megvalósulni. Az ökumenikus iskola prédikációja nem igaz, a nem valósul meg, ha valaki ezt állítja az megtéveszt és becsap bennünket. Ha ilyennel találkoznak, akkor kérjenek erről kidolgozott, írásos anyagot. Ilyen azonban nincs. A katolikusok számára sem biztosított a megfelelő oktatási színvonal, hiszen egyházilag kidolgozott, jóváhagyott tanterv a Halászyra nincs. Legalábbis egyházi körökből erről számolnak be. De ezt látszik alátámasztani az is, hogy ezzel az átadással kapcsolatban semmiféle kidolgozott anyag, dokumentáció nem került látótérbe.  Nem keresték meg érintetteket, az embereket, a szülőket és nem folytak konzultációk a lakosságot illetően. Most ugyanúgy a megkérdezésük nélkül kihagyták az embereket, mint a kommunális adó bevezetése esetén, vagy az alsópakonyi telep kialakítása és befogadása kapcsán.  Most sem kérdeztek meg senkit az itt élő szavazó és adózó emberek legalább 2/3-ból.

Pedig ezt a projektet legalább annyi gond és teher nyomja, mint az összes Horváth Tamás és Bukodi Károly nevéhez kötött eddigi bevállalásokat. (A felsorolástól most eltekintenék, mert a blog ezeket többnyire rögzíti.)

De nézzünk ezeken túlmenően is.

Országos átlagban jelentősen nőtt mind a katolikus, mind a református és az evangélikus egyház által fenntartott közoktatási intézményekben a tanulók és pedagógusok létszáma a 2011/2012-es tanévben. Ők azok akik nem ad-hoc, hanem megfontoltan, tudatosan és felkészülten fogtak bele ebbe. Ócsán ez nem így történt. A városvezetésünk az utolsó pillanatban hirtelen ötletből vezérelve létesített kapcsolatot a helyi reformáció képviselőjével, amit aztán követett a lelkészi megkeresés. Erről korábban szó nem volt.  A dolog ott kezdődött, hogy az önkormányzat átakarja menteni a pedagógusok feletti hatalomgyakorlást. (Lásd csak Bukodiné képviselő esete.) Erre tetézett, ha úgy tetszik vajazott az iskola igazgató asszonyának kétes viszonya és kihatása a továbbiakra, ugyanis az iskola államosításával nagy valószínűséggel kieseik a jelenlegi érdekszférából. Úgy látszik, állami kötelékben nem bírná vezetni az iskolát. Állami kézben más lenne a történet. A reformátusok bekerülésével azonban a jelenlegi posztját úgy vihetné tovább, hogy abban még hű elkötelezettként még meg is erősödve, hosszútávra berendezkedhetne. Áldásos pályafutását megismerve azonban ennek nem mindenki örülne. A reformátusok feltételezhetően minden bizonnyal igen, de hát itt azért mégis csak többről van szó. A gyerekek, az iskolába járó tanulók fejlődése, személyiségi alakítása sokkal inkább túl kell hogy mutasson az önkormányzatban ténykedő és az iskolát vezető személyes érdekeltségi körén.

Ezért foglalkozunk ismét és áttekintően magunk is ezzel a nagy horderejű üggyel. No meg azért, hogy tudják, mi folyik itt, a háttérben, a kikérdezésük, jóváhagyásuk nélkül. (Azt nem említve, hogy erről jogunk lenne helyi népszavazás keretei közt dönteni.)

Arról, hogy a következő tanévben előreláthatóan vesznek-e át újabb iskolákat az egyházak, illetve hány önkormányzattal állnak tárgyalásban, nem áll rendelkezésre pontos adat; a megyékből érkezett beszámolók szerint az egyes fenntartók önállóan járnak el ezekben az ügyekben.  Ócsa is ezt próbálja. 

A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának kommunikációs szolgálata azt közölte: a 2011/2012-es tanévtől 206 közoktatási feladatot lát el 129 intézmény keretei között a református egyház. A 206 közoktatási feladat a következők szerint oszlik meg: 47 óvoda, 76 általános iskola, 28 gimnázium, 8 szakközépiskola, 3 szakiskola, 14 művészetoktatási, 6 gyógypedagógiai intézmény, 21 diákotthon, valamint 2 pedagógiai szakszolgálat és 1 pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény.

2011 nyarán 12 önkormányzati intézményt vettek át, azonban mindössze két olyan település (Fehérgyarmat és Magyarcsanád) van, ahol eddig nem működött református iskola, vagy óvoda. A többi helyen a már meglévő intézményt fejlesztették. Az átvételek következtében hét új intézménnyel, valamint öt meglévő intézményben új telephellyel gyarapodott a református egyház oktatási rendszere. A református egyház az óvodai nevelést kilenc, az alapfokú oktatást öt, a középfokú oktatást pedig egy új feladatellátási helyen vállalta át.

Az új intézmények egyházközségi fenntartásba kerültek, a kazincbarcikai Tompa Mihály Református Általános Iskola kivételével, amelyet a Tiszáninneni Református Egyházkerület tart fenn. A 2011/2012-es tanévtől 38.032 tanuló jár intézményeikbe nappali tagozaton, ez 4.029-cel több, mint egy éve. Esti tagozaton 348, levelezőn 206, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítésben 152 tanuló vesz részt, az első két kategóriában kis mértékű növekedés, az utóbbiban csökkenés volt jellemző. A 2012/2013-as tanévre vonatkozóan a MRE zsinatához eddig négy egyházközség fordult előzetes hozzájárulásért iskolaátvételhez.

Réthelyi Miklós nemzeti fejlesztési miniszter márciusban egy országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában közölte: az önkormányzatok közoktatási intézményátadásait az egyházak számára nemcsak az anyagi helyzetük, hanem az egyházi iskolák iránti lakossági igény és az előző tíz év intézmény átadás-átvételek törvényi korlátozásainak enyhítése indokolja.

De mi valójában Ócsán a lakossági igény? 

Bukodi Károly polgármester az elvi felhatalmazás birtokában ezt meghatározást egy maga is érintett és elfogult ember markába, ha úgy tetszik kötelékébe helyezte. Vagyis a felelősségteljes kutató munkát áttestálta ahelyett, hogy egy felmérés, vagy népszavazás keretei közt kikérte volna. Mint említettük erről az önkormányzat illetékesei, az oktatási bizottság sem alakított ki álláspontot, mert azt a felhatalmazás előtt nem tárgyalta. (Bukodiné elnök asszony ezért nem emelt szót, nem panaszkodott, csak igennel szavazott.)

Az MRE Zsinati Tanácsa még február 23.-án szerdán testületi határozatban kérte a gyülekezeteket, hogy tartózkodjanak az önkormányzati szociális és oktatási intézmények átvételétől. A testület jogkörénél fogva nem tiltást rendelt el, fel akarta hívni a közvetlenül felettes egyházi hatóságok, az egyházkerületek figyelmét az intézményátadásokkal kapcsolatos kockázatokra. Az önkormányzatok ugyanis nagy számban keresik meg a gyülekezeteket az átadás szándékával, ám fenntartói tapasztalatok, valamint pénzügyi és jogszabályi ismeretek hiányában az intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordozhat.

 

Különösen felhívták az egyházközségek és a egyházi testületeket figyelmét, hogy – tekintettel a közoktatás, illetve a szociális ellátás várható alapvető szabályozási és finanszírozási változásaira – a finanszírozási feltételek véglegesítéséig tartózkodjanak az önkormányzati oktatási és szociális intézmények átvételétől.

A rendkívüli ülésen erre kérte a képviselőket a Fideszből maga Szűcs Lajos többszörös elnök, de a helyi hatalmasságok többségükben kérlelhetetlenek maradtak. 

A helyi döntéshozók Szűcs Lajos szavaira sem adnak ez ügyben

Az egyházi határozat összhangban van az elnöki megnyitóval: az ülés elején ugyanis Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is önmérsékletre intett. Mint mondta, a nehéz anyagi helyzetbe került települési önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedik a gyülekezetekre és egyházi intézményekre, hogy vegyenek át intézményeket. „Az önkormányzatok nyilván szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, de fontos tudni, hogy az egyházi intézményvezetők nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak” – jelentette ki Bölcskei Gusztáv.

A helyi lelkész nem fogadja Bölcskei Gusztáv intelmeit

A testület határozata felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos egyházi jogszabályok értelmében az átvételekről egyeztetni kell a fokozatos felettes egyházi testületekkel. A tanács döntése emlékeztet arra is, hogy az intézményfenntartók felelős testületei erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak az átvett intézmények működtetéséért.

Na most, ekkor kérdezi az egyszerű helyi ember, hogy miként lehetséges ez, amikor a Hantos lelkész úr vezette közösség a városi adófizetők forintjaiból kért támogatást a saját épületének megtámasztására? Hiszen józan ésszel gondolkodva ekkor azt képzeli az ember fia, hogy a reformátusoknak arra sincs pénzük, hogy a sajátjukat megóvják,  akkor miként bízzák a gyerekeiket rájuk, miként fogják tudni azt finanszírozni, ha még az alapvetőkre sem telik maguktól? 

Persze gondolhatják sokan, hogy ez nem lehet akadály, de hát a csudába, akkor miért is kért pénzt erre az egyház, és miért adott a város, amikor itt is kevés van és nem futja semmi jóra? Elékezzünk csak, amikor pénzhiányra hivatkozva bontották le a Lakatosházat. Arra sem jelentett be igény a református gyülekezet, pedig azt ingyen vihette volna, és még jobb dolog is lett volna, mint az engedély nélküli dózerólás. 

Szóval vannak itt egy páran, akiket érdekelne, hogy miből és mennyire futja a reformátusoknak erre az iskolára, és a kiegyensúlyozott oktatásra, a pedagógusok megtartására, a pótlékokra és a többire?

Vagy talán majd abba is be segít valamilyen csatornán az önkormányzat az egyszer már leadózott közpénzből?

„A közoktatásról szóló 1995. évi I. törvény a 4.§-a, a szeretetszolgálatról szóló 2000. évi II. törvény 3.§ (4) bekezdése, 4.§ (2) bekezdése, valamint az 5.§ (2) bekezdései világosan kimondják, hogy az intézményalapítás-, átvétel esetében a felettes egyházi testület előzetes engedélye szükséges.”

Akkor érdemes az intézményátvétel mellett dönteni, ha a gyülekezet missziói látásába, diakóniai szolgálatába jól illeszkedik az adott tevékenység, mondta Czibere Károly. Természetesen akkor ésszerű az átvétel mellett dönteni, ha jó állapotú intézményről van szó, amelynek működtetése pénzügyileg fenntartható. Az is fontos, hogy az egyházi kezelésbe került intézménynél ne jelentkezzen azonnal jelentős fejlesztési igény. Ha mégis fejlesztésre van szükség, magas költségeket csak abban az esetben szabad vállalni, ha az átadó önkormányzat ehhez forrást is átad, vagy rendelkezésre állnak uniós támogatások a területen.

Az óvatosság indokolt, mert intézmény-fenntartói tapasztalat, pénzügyi és a jogszabályi ismeretek hiányában a szociális intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordoz – mutatott rá a Szeretetszolgálati Iroda vezetője.

„Közoktatási intézmény átvétele csak akkor indokolt, ha az egyház közösségépítő, diakóniai és missziói munkáját hatékonyabban tudja végezni az oktatató-nevelő munka felvállalásával. Enélkül a küldtetés nélkül önmagában az oktatás nem vezethet a kívánt eredményre – jelentette ki Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője. Vizsgálni kell az egyházi igény mellett a szülői igényt is: ha a szülők gyermekeik neveltetését a református keresztyén értékrend mentén képzelik el, az egyház nem maradhat tétlen.”

Az irodavezető részletesen szólt a szabályozásról is: az állami közoktatási törvény értelmében, ha az önkormányzat által átadott intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan nem tartozik az egyházi ingatlanok tulajdonjogi rendezéséről szóló törvény hatálya alá, akkor az új, egyházi fenntartó kezdeményezésére az önkormányzat közoktatási megállapodást köt. Az intézményátvételhez, illetve a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell az egyház nyilatkozattételre jogosult szervének – az MRE esetében a Zsinat elnökségének – a támogató nyilatkozatát. E közoktatási megállapodás alapján az egyház jogosulttá válik a következő tanév első napjától a közoktatási kiegészítő támogatásra, azonban a támogatás összegét a kincstár elszámolja az önkormányzattal. Ez alól az átadó önkormányzat csak akkor mentesülhet, ha az egyházi fenntartó egyoldalú nyilatkozatot tesz, és azt az Oktatási Hivatal (2011. július 1-jétől a kormányhivatal) elfogadja. A közoktatási feladatellátásban való részvételre egyoldalú nyilatkozatot csak a kormánnyal a közoktatásra is kiterjedő megállapodást kötő egyház (illetve az egyházhoz tartozó fenntartó) tehet. Az Oktatási Hivatal az engedélyt akkor bizonyosan megadja, ha osztályonként a tanulói létszám eléri a törvényben meghatározott átlaglétszám kilencven százalékát, azaz nyolc évfolyamos általános iskola esetén összesen a százhatvan főt.

„A Zsinati Tanács határozata nem tiltást tartalmaz” – jelentette ki dr. Bakó Szilvia, a Zsinati Hivatal jogi osztályvezetője. Hozzátette, a testület csupán fel akarja hívni a döntéshozók figyelmét az intézményátvételekben rejlő veszélyekre.  

Mi sem szeretnénk mást. Ezért született ez az összeállítás.

*