Érdekel az valakit ha újabb jogvita várható? ( - vízügyeink kapcsán a lakossági kiszolgáltatottságról, és az elkötelezettségről)

Fb tag, - alpolgármester, stb

Június 26.-án magunk is foglalkoztunk Ócsa elcseszett vízügyeivel, ami szeretett alpolgármesterünk érdekeltségi köreihez csatolható. Most még sem az ide kapcsolható felügyelőbizottsági tagsággal és nem is annak előnytelenségével, sőt nem is az aránytalan vízdíjemeléssel  avagy mindezek okán Horváth Tamás ebbéli szerepéről emelünk szót, hanem csupán egy más rálátást szeretnénk közzétenni, ami a Jobbik Ócsai Alapszervezetének honlapján jelent meg.

Magyar Péter, a Jobbik Ócsai Alapszervezetének elnökének hivatkozott írása: 

Bizonyára sokan értesültek már róla, hogy Ócsa városa a Dél-Pest Megyei Víziközműhöz (GYÁVIV) csatlakozott.

Jelképesen a mienk, marad

Ez már önmagában is megér egy misét, hiszen mind szakértelemben, mind pedig a szolgáltatás minőségében ésszerűbb választás lehetett volna a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. (DAKÖV). Persze megszokhattuk azt is, hogy itt minden fordítva történik, és a józan észnek, a megfontoltságnak jócskán hiányában van a városvezetés. Olyan ez, mint amikor az autópályán haladva mindenki szembe jön, mégis azt gondoljuk, mi megyünk jó irányba… A Gyáviv-hez a híresztelések szerint mintegy 14 önkormányzat csatlakozik (vagy már megtette) a Daköv-höz előreláthatólag több, mint 50. Ez azért jelentős különbség. Ha semmi mást nem veszünk figyelembe, csak azt, hogy a Gyáviv esetében részvénytársaságról, míg a Daköv esetében kft-ről beszélünk, már ez is elegendő lehetne a helyes döntéshozatalhoz. Nálunk azonban nem cél, hogy saját magunk irányíthassuk a sorsunkat, hogy a kisebbségi jogunkat valahogyan megpróbáljuk érvényesíteni. Inkább azt választjuk, ahol érdemi beleszólásunk soha nem lesz a döntésekbe. Persze cserébe lesz valaki, aki egy újabb bizottsági tagsággal gazdagodik, nálunk ez is elég.

De a történet érdekességét mégsem csupán ez a csatlakozás adja. Sokkal érdekesebb, hogy a szennyvíztisztító kapcsán két másik önkormányzattal vagyunk kapcsolatban, nevezetesen Felsőpakony és Inárcs községekről van szó. Nos úgy gondolom, hogy ők haladnak jó irányba azon a képzeletbeli autópályán, mi pedig szemben velük. Ócsa csatlakozik a Gyáviv-hez, Inárcs és Felsőpakony pedig a Daköv-höz. De mi legyen a szennyvíztisztítóval?

Ahova elkötelezték a kisvárosi lakosságot

 Ócsa város vezetése, anélkül, hogy megkérdezte volna a két másik tulajdonostársat, egyoldalú döntést hozott. A bibi az a dologban, hogy az 1996-ban kötött (Dr. Búza Attila idején) szerződésben Ócsa mindösszesen 20%-át vállalta a szennyvíztisztító költségeinek, míg Felsőpakony 30, Inárcs pedig 50%-ot. És ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy Ócsának sokmillió forintos hátraléka keletkezett a tisztítási díj meg nem fizetése miatt, akkor aztán végképp érthetetlen, hogy mire az erőlködés? Örülhetnénk annak is, hogy mindent elnéztek nekünk az említett települések vezetői, hogy nem követelték eddig a meg nem fizetett pénzeket, s  hogy nem emelték fel a szavukat a minket megillető kapacitás jelentős túllépése miatt. Kell ez nekünk? Megint jogvitába szeretnénk keveredni? Persze könnyű a helyzet, mert legfeljebb megemelik egy kicsit a kommunális adót és máris meglehet az esetleges perköltség illetve büntetés. Vagy úgy gondolják, ez majd egy másik vezetés problémája lesz…?

Eddig Magyar Péter írása, amit szeretnék annyival megtoldani, hogy a benne foglaltakat az illetékes sem tudja cáfolni.

A magam részéről szeretném még kiegészítésként hozzáfűzni, hogy a testületi csatlakozással az ócsai polgárság kezéből kivették a döntési jogot, az önkormányzati többség pedig ismét átcsúsztatta az irányítást és kiszolgáltatta a várost.  Úgy néz ki, hogy sikerült ismét egy Fb tagságért megtalálnunk a legrosszabb, és a hosszan tartó legdrágább megoldást.

*

A jószomszédság az alap, a gőg, a harag rossz tanácsadó ( - vízügyeink okán a bolyongásról és a pályátlanságról Alsópakony kapcsán)

A nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatosan nyitva tartja az Ivóvízminőség-javítás (KEOP - 1.3.0/09-11) programját, amiben június 12.-én még módosítás is történt.

Ócsa városa erre nem jelentkezett, annak ellenére, hogy Alsópakony kapcsán a korábbi "önellátó telep" elképzelést felváltotta a Horváth Tamás nevével fémjelzett "köldökzsinóros" változat.

Az alsópakonyiaknak nem jutnak megfelelő ivóvízhez

Mint ismertté vált Ócsa-Alsópakony településrészben évek óta rossz az ivóvíz ellátottság. Az ott élők kukacos, állott, és üledékes vízről számolnak be, ami emberi fogyasztásra érzékszervileg nem alkalmas. Így az ott élők számára a városi önkormányzat már korábban kitalálta azt, hogy a meglévő helyi víznyerésre alkalmas kutat kitisztítja és leválik az idegentulajdonú külső víztározóról, amit szivattyús rendszerben történő ellátással vált ki. Ezt a testület megszavazta, majd a tavalyi kivirágzás kezdetén amikor üstökösként beütött a hír, hogy Alsópakony térségében állami beruházásként egy új telep létesül, akkor a megszavazott beruházást a városvezetés ejtette.  Valószínűleg úgy gondolták, hogy a külszéli  alsópakonyiak ha már eddig húzták, akkor eztán is kibírják.  Csakhogy azóta eltelt több mint egy év. 

Az állami elképzelést, az önfenntartató ökopark gondolatát megtorpedózták. 

A városvetés tárgyalói könnyűszerrel rávették a kormányzatot képviselő tárgyalófelet, hogy a víz- és csatornaberuházás terén Ócsát vonják be akként, hogy a városra kötik majd az új telepet. Ennek első fordítása már eleve felszámolta az önellátás hirdetményét, de akkor még ez úgy hangzott, hogy a beruházást cserében az állam végzi. Azonban Horváth Tamás addig járt a kútra, míg ez a gondolat is megtört, és úgy módosult, hogy az ivóvíz- és a szennycsatorna terén Ócsa lesz a kezdett és a vég. 

Ezzel a régi Alsópakony elszigeteltségét és jelenbeli kiszolgáltatottságát konzerválták, míg az újtelepet Ócsa köldökzsinórjára fűzték.

Azonban ezzel a fordulattal, nem csak a régi telepet hagyták kiszolgáltatottan magára, hanem a városiakat is beáldozták. A létesítendő alsópakonyi telep, mintegy 80 lakásos új falú  fogja megszívni Ócsa városának víznyerő kútjait. Ez a mostanihoz képest egy jelentős többletfogyasztást fog jelenteni. Erről Bíró Vencel az önkormányzat előtt már értekezett. Beszámoló előadása szerint, - amit a képviselők többségiben elfogadtak - elmondta, hogy részben azért magasak a fenntartási költségek és részben azért emelkedett a vízdíj az inflációt meghaladó mértékben, mert a kutakat fel kell(ett) készíteni a pakonyi többletigényre. Ez egyes esetekben tisztítást, mélyítést, újraindítást jelent.  Ehhez kell koordinálni a szivattyús teljesítést és a tisztítási műveleteket is. Ez mind pénzt igényel. Ez a ráfordítás a vízdíjban mutatkozik.   A városlakó meg ráfizet.

Az Ócsai víztorony - jelkép

Közben kiderült, hogy amennyiben Alsópakony rákapcsolódik a városi gerinchálózatra, akkor az Ócsai víztornyot is fel kell erre készíteni, mert a mostani vízszintet meg kell emelni, hogy a több kilométeres új vonalon a víznyomást biztosítani tudják. Ez szintén előzetes tisztítást, gondoskodást és ráfordítást igényel. 

Aztán még az Alsópakony túloldalán élő korábbi lakók vízgondjairól nem is esett szó.  A városvezetéstől, egyetlen szó mukk nem hangzott el ennek vonatkozásában.  Mintha az újságírók is megfeledkeztek volna erről a ma is nomád körülmények közt ott élő, segítségre szoruló emberekről. 

És még ezzel mindig nincs vége a történetnek, mert az alsópakonyi szennyvíz befogadására alkalmatlan a helyi víztisztító mű. Elavult, korszerűtlen és alapüzemben sem képes a normális működésre. Ezt Bukodi Károly mostanság ismerte be. Ezért Alsópakony eredeti elgondolása a biológiai helyben szikkasztás ebbéli átvállalása több mint egy meggondolatlan felelőt bevállalás, ez már egy megbocsájthatatlan vétek, tolerancia nélküli bűn.

Egyértelműen rosszul és elhamarkodottan döntött a városvezetés akkor, amikor az önellátás helyett a rákötést ösztönözte. Az idő most kezd rámutatni, hogy a városháziak milyen hibás elképzelés mentén, tették le voksukat és miként tették kiszolgáltatottá Ócsa népét. A vétkes tárgyalópartner úgy adta át, és engedte be a közös tulajdonba a sajátos érdekeket képviselő, de számunkra ellenérdekelt feleket, mintha csak szuvenírt osztogatott volna az erőszakos helyfoglalónak. Nem kellett volna. Ócsa eddig is túl nagy árat fizetett már annak az egyesülésnek, amivel párt alkotott a város. Az ócsai vízmű gyakorlatilag elvesztette önállóságát, létjogosultságát és mára bebábosodott.  Horváth Tamás felügyelőbizottsági tagságán túl senki más nem élvez ebből hasznot. A lakosságnak mindez nagyon előnytelen.

Csupán az ócsai felsővezetés ragaszkodik a rossz céghez és a még rosszabb döntéshez

Ráadásul Ócsa vezetése még a két szomszédos településsel, Inárccsal és Felsőpakonnyal is konfliktusba került. A két korábbi jószomszéd többségi tulajdonát semmibe véve a polgármestereink úgy terjesztették be a DHRV-vel való átállást és a GYÁVIV-hez való csatlakozást, hogy a két többségi tulajdonostársat erről nem hogy nem kérdezték meg, de még csak előre sem értesítették. Ezzel teljesen kijátszották a két partnerünket, és magunkra, vagyis Ócsára haragították őket, mert hátrányt és előnytelenséget prognosztizáltak ezzel. És igazuk lehet, mert azt már évek óta tapasztaljuk, hogy itt a nagyobb városban mindig minden rosszul sül el.

Lehet számolni a veszteséget

Drágább az élet, az ivóvíz és a ezzel az összes közműdíj. Lassan már tényleg úgy érezzük, hogy mindez a rossz nem lehet pusztán a hozzá nem értés, vagy a véletlen műve. Az arrogancia, az erőltetettség és a mindenáron történő harácsolás, az álláshalmozás, a FEB tagság megtartása, vagy növelése a cél a köznéppel szemben. Ez üt vissza minden egyes történésen, vagy értekezésen. Soha egyetlen előre kivetített gondolat, egy előzetes vázlat, megbeszélés, vagy a nyilvánosság bevonása. De miként is várható mindez, ha még a saját képviselőinket sem értesítik a dolgokról. Sokszor maguk sem tudják, hogy mik történnek a hátuk megett, esetleg mihez használják fel őket, vagy adják a nevüket. 

Így van ez Alsópakony, a víz- és csatorna, a csatlakozások és minden egyéb kapcsán.

Kijelölt gettó - az élhető környezet és az ivóvízminőség javítása már luxus, így nem létszükség

 
Most itt állunk egy lassan egy éve húzódó beruházás előtt. Ismertek a járulékos problémák. Tudjuk, hogy szűkös lesz a víz, és nem vagyunk képesek úgy befogadni a szennyvizet, hogy azt megtisztítva engedjük el. Kiderült, hogy a tisztítómű nem működik megfelelően, a puffertározóként épülte medence használhatatlan. Mégsem kötelezte az üzemeltetőt senki az éves beszámolóra. A városiak azt sem tudják mi folyik ott évek óta. A városvezetés mégis belement ebbe a hazárdir játékba, amibe több mint 9000 ócsait rántott magával.

Most, amikor azzal hitegetnek, hogy már végre indul az építkezés, mi még nem rendelkezünk azzal az infrastruktúrával, amire az őszi időkben szüksége lenne az átadásra szánt új-telepnek.

A víz, kincs - itt nem számít

Itt van például ez a KEOP - 1.3.0/09-11 Ivóvízminőség-javításra szolgáló pályázat, amiből 260 millióig könnyített eljárással fejleszthetnénk, esetleg vizet adhatnánk a ma Alsópakonyon élőknek. De, nem ezzel nem élünk, holott a környezetünkben alig van település, aki ezt ne használná ki. Ráadásul EU-s előírás a megfelelő vízminőség biztosítása. Ezért a pénz. Ócsának minderre úgy tűnik nincs szüksége. Az alsópakonyi ember türelmes, nem veri a tam-tamot.  A kukac jól érzi magát a langymelegben, a mikrobák meg kimondottan jól szaporodnak. Ideális a környezet a számukra.

Csakhogy, itt emberek sokasága él az élősködőkön túl.

Horváth Tamás a FIDESZ ócsai alpolgármestere a majdani telepi körülményekre, illetve az egyébként is gondokkal küzdő településünkkel kapcsolatos kritikákra válaszolva kijelentette: a felvetést azért tartja alaptalannak, mert nem "luxus lakónegyed",  hanem átmeneti lakhatást biztosító szociális lakópark létesül.

Nem véletlen az MSZP-s  Korózs Lajos, elnökségi tag reagálása:  Se víz, gáz, villany, se kiépített úthálózat, munkahelyekről, óvodai, illetve iskolai férőhelyekről nem is beszélve. A kormány által Ócsa határába tervezett, szociálisnak hazudott lakópark szerencsére továbbra is csak egy rossz álom.  Másképp fogalmazva: ha eddig nem kezdtek hozzá a gettósításhoz, már ne is fogjanak bele.

Somogyi Béla, a pályázó Bugyi független polgármestere elmondja mi várható náluk a jövőben:  "Lesz egy gépház, melyben mechanikailag és vegyileg is tisztító műtárgyak fognak épülni. Ezek egy épületben nyernek elhelyezést. Minőségbeli változás fog történni, kivonják azokat az anyagokat az ivóvízből, amelyek károsnak minősülnek. Az épület mellett nyílt árokülepítő készül, ezen kívül a pályázat kismértékű hálózatfejlesztést is magába foglal."

A KEOP-1.3.0 konstrukció keretében a pályázók munkájának megkönnyítése érdekében további egyszerűsítéseket hajtottunk végre, ezért amennyiben a megvalósításra benyújtani kívánt pályázat tervezett bruttó összköltsége a 260 millió forintos értékhatárt nem éri el, a pályázó egyszerűsített dokumentációs követelmények szerint készítheti el pályázatát - áll a kiírásban.

Magyarország számos településén az ivóvíz minősége nem felel meg az európai uniós és az ezzel összhangban lévő hazai előírásoknak. Kiemelt fontosságú ivóvízminőségi jellemzők határértékeinek teljesítésére a Csatlakozási Szerződés határidőket is megállapít.

A konstrukció általános célja: A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) szakvéleménye alapján, egyedi, illetve térségi ivóvízminőség-javító projektek keretében, a Korm. rendelet szerinti Ivóvízminőség-javító Programnak megfelelő ütemezéssel.

A bruttó 260 millió Ft alatti összköltségű projekteknél a támogatási arány egységesen 90 %. Ezeknél a projekteknél a költség-haszon elemzést a kötelezően alkalmazandó. 

Bugyi nagyközség hivatalában a polgármester úr ismerteti, hogy a közeljövőben a szennyvíztisztítók felújítására, építésére is lesznek pályázati lehetőségek. Két megvalósítási javaslat közül döntöttek, mellyel bővíteni kívánják a kapacitást. Hamarosan megjelenik egy újabb pályázat, mely új tisztító megépítésére fog lehetőséget adni.
Másik dolog, amit megemlít, hogy az ivóvíz beruházás kapcsán egy kevés hálózatfejlesztési lehetőség is lesz, amely során megszüntetik a végzárakat és más településrész is vezetékes vízhálózatot kaphat.

Ócsán erről persze mit sem hallani. A város a fülledt levegőben esténként terjedő lápos bűzben nehezen lélegzik. A városatyák azonban ettől még jól érzik magukat és nem zavarják az általuk teremtett rossz körülmények. A pénz itt más értelmet kap. Ócsán ez egy olyan eszköz, amiből a lakosságnak soha nem jut, a vezetőink pedig mindig másra használják. Ezért rossz a lakosság hangulata és ennek okán haragos a két szomszéd aki korábban még hitt nekünk és bízott bennünk. 

Most ez a bizalom is oda van, ahogy a pályázatunk az eblőrejutásunk és az alsópakonyiak ivóvize.

*

Behálózva - ismét egy társulás és egy fb tagság ( - átgondolatlanul)

Az Országgyűlés úgy  döntött, hogy a vízszolgáltatást a jövőben vagy az állam biztosítja, vagy  önkormányzati társulások látják azt el. Dr. Szalay László előterjesztése alapján  Dunaharaszti a Gyál központjával már működő társasághoz csatlakozik.  Ezt követően Horváth Tamás előterjesztése alapján Ócsa többségében fideszes képviselő-testülete lekövette a "nagy testvért", vagyis maradt a DHRV bábjaként és utána, vele, hozzácsatlakozik a gyáli központú térségi vízműhöz. 

Józan vélemények szerint szerint inkább mást, vagy több alternatívát is meg  kellett volna vizsgálni az árnyékban történő nyomkövetés helyett. 

Köztudott, hogy a Horváth-Bukodi tandem ötleteit a képviselőtestületi többség (Buza Ernő Bukodi Jánosné, Gallai Zoltán, Kardos Zoltán) gondolkodás nélkül támogatja. Ez értelmetlen és sokszor káros szavazataik sorozata bizonyítja. Hogy ne a levegőbe beszéljek, csak pár dologra emlékeztetnék.  Nevezettek hozzájárulásával változtatták meg azt a korábbi elképzelést, miszerint Alsópakony tavaly nyári szivattyús vízellátására tett javaslatot visszavonták, hogy a tervezett új telep szennyvizét a helybeni feldolgozás helyett a városba vezették, valamint a szennyvíztelep korszerűsítését, a  puffertározó megépítését az állam helyett a város nevében magunkra vállalták. Már ezek a döntések is bőven elegendők ahhoz, hogy az egyszerű ember falba verje a fejét, hogy a választási szavazatával az önkormányzati döntések sorába emelete a nevezetteket.   Most persze hiába tart attól az állampolgár, hogy alárendelt tagok leszünk ezzel a társulással, nem tud mit tenni. A tandemhez sorolt képviselők ezt már elintézték. Arra sem harasztiban, sem Ócsán nem gondoltak, hogy mi lenne, ha máshoz csatlakoznánk, mert ez nem állt érdekükbe.  Ha felmerült volna, hogy a DHRV Kft.  üzletrészét visszavásárolnánk, máris jobb feltételekkel csatlakozhattunk volna. De ha mi  csinálnánk önálló céget, és mások csatlakoznának hozzánk, az is jobb lenne.  Inárccsal, Dabassal, Szigetszentmiklóssal is társulhattunk volna, de ezt ugyanúgy nem protezsálták, mint Halászyban az állami oktatást.  Haraszti önkormányzatában többen nem értettek egyet azzal, hogy Bíró Vencelt  delegálják az új társaságba. Sőt ott azt is javasolták, hogy a felügyelőbizottságba közgazdász végzettségű személyt küldjön az önkormányzat. Ócsán ilyennel nem törődik a többség. Ráadásul a Horváth Tamással jó kapcsolatot ápoló (vízdíjemelő) Bíró Vencel  a DHRV-nek nem  ügyvezetője, hiszen az hivatalosan vagy átmenetileg nincsen. Haraszti polgármestere erre a felvetésre azt válaszolta, vitás, hogy van-e ügyvezető,  de most nem is ez a lényeg. Ez igaz, mert ez Ócsának sem számít. Itt jó hívőként mennek a Vencel és Tamás után. 
Horváth Tamás és Bukodi Károly szerint oda kell csatlakozni, és kész. Ez a cég szerintük rendben van. A gyáli pedig 100%-os önkormányzati  tulajdonú. Nem leszünk elnyomva. Szigetszentmiklós cége állítólag ki fog futni az időből. Inárcsról, Dabasról azonban még hírt sem hoztak a képviselők elé. Nem is hiányolták. A döntés és a határozathozatal a felvezetés pillanatában eldőlt az egyoldalú irányultsággal. A két városvezető  mást sem akart. A lényeg az volt, hogy Horváth Tamás felügyelőbizottsági tag lehessen, és ezzel a pénzinél maradjon. Ezt így is van, hiszen az alpolgármestert az április havi soros ülésen a sorolt többség a szokásos mód delegálta. Horváth szerint ez jó, mert képviselhet bennünket, és könnyen elképzelhető, hogy később majd hozzánk ( a gyáli társuláshoz) fognak csatlakozni. 

Az ócsai alpolgármesteren túl a haraszti testület a felügyelőbizottságba Hajdú Zsoltot és  Horváth Jenőt, az igazgatóságba Bíró Vencelt delegálta.

Ez a történet legalább akkora önzőségre és hibára mutat rá, mint az alsópakonyi story során kifejtett önkormányzati tevékenység, vagy a most zajló iskolatörténeti átjátszás mögöttes érdekeltsége. 

Én csak arra kérem a jó Istent (a keresztyént és a reformátust), hogy az oktatáson túl óvja meg Ócsát az ismételt bűnelkövetéstől,  az itt élő embereket a további hátrányok viselésétől. Ámen.

*