A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Halászy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Halászy. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 23., szerda

Reformátussá alakulhat az alsópakonyi lakópark tanrendje is ( - H, mint helyi)

Valószínűleg reformátusok lesznek a bedőlt lakáshitelesek Ócsa-Alsópakony városrészében.


Legalábbis ez várható ma az előrejelzések szerint az önkormányzati szavazáson.

Ócsa város polgármester mára  hirdette meg egyetlen napirendi ponttal azt a képviselő-testületi ülést, ahol arról kell döntenie a honatyáknak, hogy a kisváros egyetlen általános iskoláját átengedi-e a reformátusoknak. 

A városban nagyon rossz a hangulat és erős kételyek vannak a fenntartóváltásos iskolaátadással kapcsolatban.  A helybéliek nagy számban tájékozatlanul, mások értetlenül állnak a kérdéssel szemben, míg többek rosszallják, ezt a Fideszes vezetők által erőltette elképzelés, és ütemet.

A szegény reformátusok azonban lehetőséget látnak a dologban. Számukra jól jön, hogy az iskola vezetése erősen kötődik mind a Fideszhez, mind a helyi református lelkészhez, aki korábban az önkormányzat szociálpolitikai ügyek bizottsági elnöke volt a mostani polgármester oldalán.
Így sokak szerint borítékolható a holnapi képviselői döntés végkicsengése, ami azzal a nem mellékes kihatással jár, hogy a  majd Alsópakonyra kényszerköltőző bukott devizahitelesek kénytelenek lesznek református tanrendben okulni alapfokon, az egyetlen helyi általános iskolában.

Az ügymenet gyorsasága és várható végkifejlete okán nem sikerült még megkérdezni ez ügyben senkit, nem hogy egy államtitkárt, vagy egy oktatásért felelős minisztert.

Talán egy országos hírcsatornának ez is sikerülhet, ahogy Ócsa városának az iskola fenntartóváltása.
*

2012. május 21., hétfő

Aláírásgyűjtés ( - a Halászy Károly iskola megmentéséért, a diákságért)

Az Ócsa Érted Egyesület aláírásgyűjtésbe kezdett a Halászy Károly Általános Iskola egyházi kézbe adása ellen. Ma reggel összefutottunk elnökükkel a Spar áruház parkolójában, ahol éppen aláírásokat gyűjtött.

Elmondása alapján a szülők többsége ellene van, de nem vállalják nevüket, félve a következményektől. Többek azt mondták, hogy már leadták az iskolába a tanároknak, ami viszont a szavazás tisztaságát kérdőjelezi meg. Ugyanis a szülőknek kiküldött hivatalos levél 6.pontja szerint „A nyilatkozatok összesítésére, az adatkezelési szabályok betartása mellett a fenntartó önkormányzat képviselőjének jelenlétében, jegyzőkönyv felvételével kerül sor.” Ám mit jegyzőkönyveznek, ha a szavazatok egy része esetleg el sem jut az urnáig, mert a tanár aki begyűjti más állásponton van, mint a hozzá beérkezett szavazatok egy része. Több, mint aggályos az átadás körüli tájékoztatás és szavazatbegyűjtés, melyre olvasóink hívták fel figyelmünket.

Az Ócsa Érted Egyesülettől megkaptuk az aláírásgyűjtő ívet, melyet közreadunk. A szervezők kérik, hogy aki ellene van az egyházi átadásnak töltse ki ívüket, akár úgy, hogy letölti (ITT) és azt adja le, akár úgy, hogy jelzi aláírási szándékát. Ezzel akarják hallatni a nép hangját a szerdán azaz 2012. május 23-án tartandó rendkívüli ülésen, melyen eldől általános iskolánk további sorsa és oda is várnak több szülőt.
A szervezők bárkihez házhoz mennek aláírásért, vagy aláírt ívért aki jelzi az ocsa.erted@postafiok.hu e-mail címen. Kérnek mindenkit, hogy segítsék a demokráciát érvényesülni településünkön.
*

2012. május 20., vasárnap

A Halászy Károly Általános Iskola egyháziasítása ( - kivonatolt tájékoztató)

Tájékoztató az önkormányzati intézmények egyházi átvételéről 

Valamennyi egyházkerülethez és egyházmegyéhez eljutott az önkormányzati oktatási és szociális intézmények átvételének kérdéseivel kapcsolatos általános tájékoztató. A Zsinati Tanács februárban határozatban kérte a gyülekezeteket, hogy tartózkodjanak a bajba jutott önkormányzatok intézményeinek átvételétől, a tájékoztató kiküldése is ennek a határozatnak a része. A tájékoztatót a Zsinati Hivatal illetékes osztályai állították össze és az Elnökségi Tanács fogadta el.

Mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, az MRE Zsinati Tanácsa február 23-án határozatban kérte a gyülekezeteket, hogy tartózkodjanak az önkormányzati szociális és oktatási intézmények átvételétől.
 A testület jogkörénél fogva nem tiltást rendelt el, fel akarta hívni a közvetlenül felettes egyházi hatóságok, az egyházkerületek figyelmét az intézményátadásokkal kapcsolatos kockázatokra. Az önkormányzatok ugyanis nagy számban keresik meg a gyülekezeteket az átadás szándékával, ám fenntartói tapasztalatok, valamint pénzügyi és jogszabályi ismeretek hiányában az intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordozhat.

A testület határozata felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos egyházi jogszabályok értelmében az átvételekről egyeztetni kell a fokozatos felettes egyházi testületekkel. A tanács döntése emlékeztet arra is, hogy az intézményfenntartók felelős testületei erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak az átvett intézmények működtetéséért.

A Zsinati Tanács határozata nem tiltást tartalmaz. A testület csupán fel akarja hívni a döntéshozók figyelmét az intézményátvételekben rejlő veszélyekre. A Zsinati Tanács az egyházi törvények értelmében nem rendelkezik közvetlen ellenőrzési jogosultsággal az egyházi intézmények fenntartói felett, azonban, mint a költségvetési ügyekben illetékes egyházi testület, irányt mutathat, ajánlással élhet, megszabhatja a gazdálkodás általános rendjét a Magyarországi Református Egyházban. Az intézményátvételeknek ugyanis akár a közegyházra is kiható következményeik lehetnek.

A döntés joga a felettes egyházszervezetek (egyházkerületek és az egyházmegyék) kezében van. 

A Református Egyház, városi közpénzből megtámogatott, Ócsa Ady E. utcai épülete  ( - sóherság)
 
ÚTMUTATÓ nem csak az
EGYHÁZI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSÁHOZ
 
Az államnak az Alkotmányban is rögzített feladata a művelődéshez való jog, a szabad vallásgyakorlat és a szabad iskolaválasztás biztosítása. Az alapfokú oktatás megszervezése kötelező állami feladat és az minden állampolgár számára ingyenes és kötelező. Az állam a polgárok igényei szerint közép- és felsőfokú oktatási intézményeket hoz létre, tart fenn ill. támogat. Ezeknek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenni. A művelődéshez és az oktatáshoz, a szabad intézményválasztáshoz való jog deklarálása még nem jelenti a jog érvényesíthetőségét és érvényesülését. Szükség van az alkotmányos jog kifejtésére, a szervezeti és az anyagi garanciák megjelenítésére. Ezt a részletes szabályozást a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény [a továbbiakban: Kt.] fejti ki, így a Kt. garantálja az intézményalapítás szabadságát: „Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, a települési, területi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte.” [3.§ (2) bekezdés].
 

TÁJÉKOZTATÓ az ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK ÁTVÉTELÉHEZ 
 Nem csak a Magyarországi Református Egyház gyülekezetei számára

A Zsinati Tanács értesülve az intézményfinanszírozási szabályozások várható változása miatt önkormányzatok részéről történő intézményátadási törekvéséről, 2011. február 23. napján tartott ülésén az önkormányzati intézmények átvételének szabályozása tárgyában az alábbi Zs.T. -92/2011.02.23 számú határozatot hozta:

1. A Zsinati Tanács elismerve és támogatva az egyházi jogi személyek intézményalapító szándékát, ám figyelemmel az elmúlt időszakban jelentkező egyoldalú intézmény felajánlásokra, a közoktatásban, illetve a szociális ellátásban várható alapvető szabályozási és finanszírozási változásokra tekintettel kéri, hogy addig, amíg a két nevezett területen az új koncepció és a finanszírozás lépései nem nyernek végleges formát, addig egyházközségeink és fokozatos egyházi testületeink tartózkodjanak az önkormányzati intézmények átvételétől.

2. A Zsinati Tanács felhívja az egyházközségek és egyházmegyék figyelmét arra, hogy önkormányzati intézmény átvétel-felajánlások esetén döntésük meghozatala előtt a szükséges szakmai és stratégiai vizsgálatokat végezzék el.

3. A Zsinati Tanács felhívja az egyházközségeket, hogy intézmény átvételek lehetősége esetén a hatályos jogszabályok szerinti fokozatos felettes egyházi testületekkel egyeztetni kötelesek. [MRE Közokt. tv. 4. §, MRE Szeretetszolgálati tv. 3. § (4), 4. § (2) és 5. § (2)]

4. A Zsinati Tanács emlékeztet rá, hogy az intézményfenntartó testülete (presbitériuma) anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik az intézmény működéséért.

5. A Zsinati Tanács megbízza az Elnökséget, hogy a Zsinati Hivatal illetékes osztályainak, irodáinak bevonásával az önkormányzati oktatási és szociális intézmények átvételeinek kérdéseivel kapcsolatos tájékoztatót készítse el, és juttassa el az egyházközségekhez.

A Zsinati Tanács fenti határozatával összhangban az oktatási intézmények tekintetében a Zsinati Hivatal Oktatásügyi Iroda, a szociális intézmények tekintetében pedig a Szeretetszolgálati Iroda vezetői elkészítettél azt a tájékoztatót, amely az esetleges intézményátvétel esetére nyújthat a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nyugvó gyakorlati segítséget.
Hivatkozott Zsinati Tanácsi rendelet 5. pontja értelmében, a Zsinat Elnöksége megbízásából adjuk közre ezen tájékoztatót. 

A gyülekezet missziói, diakóniai látása és felkészültsége:
Akkor érdemes az intézményátvétel mellett dönteni, ha a gyülekezet missziói látásába, diakóniai szolgálatába jól illeszkedik az adott tevékenység. Fontos szempont továbbá, hogy a gyülekezet házatáján vannak-e olyan személyek, akik mind lelkiségükben és szakmai felkészültségben alkalmasak erre a szolgálatra. Az óvatosság indokolt, mert intézmény-fenntartói tapasztalat, pénzügyi és a jogszabályi ismeretek hiányában az intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordoz magában. Érdemes azt is végiggondolnia a gyülekezetnek, hogy az átvenni kívánt intézményt hogyan tudja élő református intézménnyé tenni.  A táblacsere önmagában nem garantálja a szellemiségváltást.  

Az átvételről a hatályos egyházi jogszabályok értelmében mindenképpen egyeztetni kell a fokozatos felettes egyházi testületekkel.
*

2012. május 19., szombat

Például: - Kecelen így zajlott ( - az ócsai református friggy sem különb)

Kirúgják azokat a tanárokat, akik nem járnak misére?

 Kötelező lesz a mise és a hittan Kecel egyetlen általános iskolájában, amelyet az önkormányzat a katolikus egyháznak adott át - írja az Index. A portál szerint a misére járást megtagadó tanároknak felmondanak, azokat a gyerekeket, akik nem akarnak hittanra és misére járni, buszokkal viszik más városokba. - számolt be az Eduline.

A tanárok mellett nehéz helyzetbe kerülnek azok a diákok is, akiket szüleik nem katolikusnak szeretnék nevelni, mivel más iskola nincs a városban. Így szeptembertől napi 20-30 kilométer buszozás vár a gyerekre, ha törvényben rögzített jogával élve világnézetileg semleges oktatásban szeretne részt venni. Az önkormányzat és a katolikus vezetés bízik abban, hogy ezt senki nem vállalja, és így az iskola sikerrel indulhat el. A helyzetet úgy próbálják megoldani, hogy aláírásgyűjtés indult a lelkiismereti szabadságért, de a portál beszámolója szerint kicsi az esély a győzelemre - írja az Index.

Kecel egyetlen általános iskolájának átadását már márciusban megkezdték, de az iskola akkori igazgatója és a helyiek is csak a Petőfi népe egyik cikkéből értesültek a tervről. Hivatalosan csak egy hónappal később jelentették be az önkormányzat szándékát, és májusban szerveztek lakossági fórumokat, amelyeken az önkormányzat a keceliek lelkesedését tapasztalta, amihez a polgármester szerint hozzátartozik: ha egy szülő nem akarja az egyházi iskolába járatni gyerekét, írásban kell megindokolnia a döntését.
*

2012. május 15., kedd

Ócsa érted? - nyílt levél az általános iskola átadása ügyén ( - felhívás)

Ócsa legújabbkori történetében  két kiemelt fontosságú dolog történt, amiből a mostani városvezetők úgy hoztak döntést, hogy annak véghezviteléhez nem kérték ki a lakosság véleményét.

Az egyik az Alsópakony határába tervezett új falú lakónegyed, aminek infrastruktúráját Ócsa város belterületi bázisa biztosítja. Ez alatt értjük a teljes ellátást és kiszolgálást energiával, vízzel, csatornával, közlekedési háttérrel, intézményi rendszerrel és hivatali apparátussal együtt. Alsópakony-újtelep a megvalósulását követően belső vérkeringésünk részévé válik. Így nem csak a  a vizünkből, a kiépített ellátási- és oktatási háttérből, hanem a beszedett adóforintjainkból is részesül majd. 

Mégsem történt ez ügyben lakossági felmérés, szondázás, kikérdezés vagy szavazás, hogy akarjuk-e?

A másik ilyen sebtiben kigondolt és nagy horderejű ügy a Halászy Károly Általános Iskola kivonása az állami oktatási rendszerből, amiről egyetlen hivatalos honlapon sem lehet olvasni. 
Itt nem másról van szó, mint arról, hogy az egyetlen 27 osztályos, közel 600 fős tanintézményét az önkormányzati vezetők át akarják adni a Református Egyháznak üzemeltetésre, ami által az iskola betagozódik a református oktatási rendszerbe, és annak részévé válik majd. Ezzel nem csak 600 tanuló életvitelére, fejlődésére lesznek kihatással, hanem Ócsa egész lakosságára. 
Ebben hasonlatos az Alsópakonyt érintő döntés a Halászy iskola további sorsát érintően.

Mégsem történt ez ügyben sem lakossági felmérés, szondázás, kikérdezés vagy szavazás, hogy akarjuk-e?

Pedig ez az ügy szintén kiemelten foglalkoztatja az embereket. Ha ugyanis a tervezett fenntartóváltás bekövetkezik, - amin nagyon rajta vannak a városvezetés részéről, - akkor jelentősen megváltoznak az iskolai nevelés- oktatás körülményei az intézmény falain belül. Ez a kiemelt változás olyan nagy jelentőségű, ami túlmutat azon, hogy ezt az iskola falain belül, vagy pusztán a képviselők egymásközt elintézhessék. Ez olyan jelentőséggel bír, ami széles társadalmi rétegeket, vagyis egész Ócsát és annak teljes lakosságát érinti, hiszen számukra nincs más alternatíva. Ezért a minimálisan elvárható a megfelelő és reprezentatív felmérés, a lakosság kikérdezése, véleményeztetése lenne, ha már nem viszik és teszik helyi népszavazás kérdésévé a változtatást. Elvégre ez lenne a demokrácia kegyeletteljesebb formája.

Mivel azonban nem, hogy ezzel, de még egy korrekt tájékoztatással sem rukkoltak el a városháza illetékesei, ezért kénytelenek voltunk egy figyelemfelkeltő levet írni a döntéshozó képviselőknek.

Így május 10.-én, vagyis öt napja minden képviselőhöz eljutott az a levél, amely felhívja a figyelmet Ócsa egyetlen általános iskolájának református kezekbe történő átjátszásának kihatásaira, valamint ebbéli felelősségükre.  

Mivel azonban a levélre a laptopok végén található képviselő hölgy és urak sem adtak választ, így azt nyílt formába öntöm, és itt a blogon nyilvánosságra hozom.

 
Tisztelt Képviselő(k)!

Ajánlom szíves figyelmébe nem egy szülő jogos aggodalmát azzal kapcsolatosan, hogy Önök többségiben meggondolatlanul, vagy pedig alantas mód, elvi hozzájárulásukat adták a kisvárosunk egyetlen alapfokú közoktatási intézményének, a Halászy Károly Általános Iskolának az egyházi keretekben történő működtetéséhez.

Ezt a hozzájárulást elviekben az önkormányzat erre illetékes bizottságának és a választók kikerülésével tették.

Most pedig egy olyan propagandát folytatnak az iskola vezetőjének és a helyi református lelkész felhasználásával, ami  nem csak e két emberhez méltatlan, hanem az önkormányzatisághoz és a helyi polgárokhoz is.

Önök az elvi hozzájárulásukkal egy olyan palackot nyitottak fel, melynek szellemisége a legnagyobb diktatúrák korát eleveníti fel.

Ebben az egyéni érdek, az elfogultság, a hatalomgyakorlás, az arrogancia és az elnyomás is jelen van.
Önök ezzel a kinyilatkoztatásukkal nem csupán egy elkötelezettséget, egy behódoltságot fejeztek a ki a vezetőik irányába, hanem azt is, hogy nagymértékben tojnak az ócsai emberekre, s  azok véleményére.
Mindezt jól igazolja, hogy képesek voltak ismét megkerülni őket.
Most sem hozzájuk, hanem az iskolai kontaktszemélyhez fordulnak a választók, a nép helyett.

Nem is tudom, miként gondolják egyesek azt, hogy egy ilyen nagy horderejű, nagy jelentőségű és sorsdöntő ügyet az iskola a saját szervezésében a kifogásolhatóan megválasztott igazgatója által levezényelheti.
Most ugyanis azzal a kezdeményezéssel álltak elő, hogy az iskolalátogatókat leszűrve felmérik a jelenleg kapcsolódó érintettek körét, hogy ki az aki ezt a váltást bevállalná. Ennek érdekében hamis információk, fals anyagok kerülnek szétosztásra, ami alapján megtévesztik a munkaközösséget, a szülőket. Ezzel a megtévesztéssel próbálják ugyanis rábírni őket arra, hogy ők hozzanak döntést az iskola átadásáról, mert most már felelősséget egyik fél és egyik kezdeményező sem mer vállalni.

A baj csupán az, hogy ez az ügy túlmutat az iskola falain, a jelenlegi diákságon. Az ügybeli döntés nem azon szülők kizárólagos joga, akiknek gyerekei most érintettek ebben.  Az iskola fenntartójának váltása, vagy megválasztása jelentős, hosszútávú kihatással bír, és Ócsa teljes populációját érinti.

Ezért kimondottan veszélyeztettek a most óvodába járók, a bölcsődei korba lépők, és az összes fiatal,aki később gyermeket válla majd és itt kíván élni, ugyanis nekik nem lesz már választásuk ebben.
Ezért őket, mint az eljövendő nemzedéket, akik iskolakötelezetté válnak, nem lehet kihagyni a kérdéskörből. Őket a szülői gondviselés folytán a családban kell keresni. Így jog szerinti minden egyes érintetnek, vagyis az itt élőknek fel kell tenni a kérdést.

A kérdésfeltevés jogszerűen elfogadott módja pedig a helyi népszavazás.

Ha ezt nem teszik meg, és a választók többségét kihagyják a helybéli ügyek döntéshozatalából, akkor Önök nem a választóikat, nem a lakosságot és nem a helyi embert képviselik, hanem csupán az átmeneti helyi hatalommal járó pénzt és a szolgaságot. 
Ez pedig nem népképviselet és nem demokrácia.

A pontos meghatározástól most tartózkodok, és helyette inkább egy szülő véleményét tolmácsolom, hogy lássák, mit végeztek.
*
Lakossági bejegyzések, vélemények:

"FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT..."
Fodor Úr!
Minden - hozzánk hasonlóan - gyáva ócsai szülő és tehetetlen (vagy FIDESZES) önkormányzati képviselő helyett Ön lankadatlan alapossággal kikeresi és megírja az ide vonatkozó példákat, véleményeket, törvényeket a Halászy Károly Általános Iskola egyházasítása kapcsán. KÖSZÖNJÜK! Innen kapunk igazán véleményeket, ezt bizonyítja az oldal látogatottságának emelkedése. Nagyon sok ócsai csak innen értesülhet a dolgokról!!!
A tanárok nem mernek megnyilvánulni - csak folyamatos pusmogás van a háttérben - mert félnek, pedig MOST MÉG nem is a pap dirigál,csak a háttérből végzi "áldásos" tevékenységét.
A szülők egy része még nem ébredt fel, hogy mi is lesz itt. Mire felébrednek, már KÉSŐ LESZ!!!
Fodor Úr! Írásait vagy annak rövidített változatát osztogatni kellene a szülőknek (Hátha végre felfigyelnek!)
Mi szülők mit tehetünk, - ha az iskola tanáraihoz hasonlóan - félünk?
Elvihetjük más településre a gyerekeinket, ami rengeteg plusz energiát, időt, pénzt fog felemészteni. Mégis sokan ezt fogják tenni,a hírek,sustorgó beszélgetések szerint.
Az igazgató asszonyról időnként sejtet ezt-azt, de nincs konkrétum. Ez csak kósza beszédtéma vagy van alapja?

Szép Napot Mindenkinek!

Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem szabad félvállról, csak úgy politikai játszmaként kezelni.
Itt és most arról döntenek vezetőink, elöljáróink, hogy a gyermekeinknek milyen "jövőt szabunk".
Én katolikusként lettem megkeresztelve, de nem gyakorlom a hitem - mindössze azt vallom, hogy van egy nálunk hatalmasabb erő, amely életünket befolyásolja.
Az én gyermekem most is az iskolába jár és hamarosan újabb gyermekem fogja átlépni az iskola kapuját. Ebben a kérdésben annyira sok még a nem tisztázott kérdés, hogy botorság lenne már most azt mondani, hogy vigyék az iskolát a reformátusok.
Gondoljanak csak ilyen "apróságokra":
- kié lesz az épület, ki gondoskodik az állag megóvásról
- kié lesz a jelenlegi eszközpark, a felszerelések
- aki ateista vagy a reformátustól eltérő istenhitű gyermek, annak miért kellene kötelezően áhítatra járnia.
- miért kellene a gyermekemnek a szép, jó napot kívánok helyett - áldás, békességgel köszönnie.
- És ha nem járnak áhítatra a nem református gyerkőcök, akkor HOL lesznek?
- milyen szankciókkal nézhetnek szembe azok, akik ezen eseményeken nem szeretnének részt venni?
- az iskola irányításában milyen aránnyal vehetnek majd rész a SZÜLŐK?
- mi lesz azokkal a tanárokkal, akikre most azt mondják, hogy "add fel a közalkalmazotti "biztos létet"" és ma-holnap az átvétel után elbocsájtják?
- jogutóddal vagy jogutód nélkül "szűnik" meg az iskola?

Nem értem ezt a rohanást. Még a törvényalkotók sem végezték el a dolgukat, miért lenne rosszabb a központi irányítás, mint egy "ismeretlen református szándék"? Miért nem lehet megvárni, amíg minden törvényadta lehetőség tisztázott lesz és csak ezután dönteni?

Miért nem lehet református osztályokat indítani és esetlegesen egy akkora nagyságrendű igénynél egy KÜLÖN iskolát alapítani?

A gyermekemet megilleti a szabad iskolaválasztás és vallás joga.
Szerintem nekünk SZÜLŐKNEK is lenne ebbe beleszólásunk. Mégis azt látom, hogy mutyiba megy az egész. Tessék tiszta helyzetet teremteni, hogy későbbiekben is tiszta lelkiismerettel nézhessen mindenki a másik szemébe!
Horváth Krisztina vagyok, Pestről betelepülő, de Ócsára adó-fizető állampolgár.

Érdekes kérdést vet fel az egyház és az önkormányzat összefogása a kormány ellen, mivel az önkormányzat és az egyház igen keményen kötődik a kormányzó párthoz, a Fideszhez.
Fontos tudni, hogy Hantos Péter, Szűcs Lajos egyházügyi tanácsadója a Pest Megyénél, (természetesen díjazás ellenében). Ugye azért ez is érdekes?
Innentől kezdve nem is tudni, hogy Szűcs úr kit és mit képvisel, (valószínű legfőképpen magát)?
Vajon miért nem számítanak a vezetőinknek az itt élő családok és gyermekek.
Miért akar a református egyház rátelepedni erőszakkal (a reformációnak már vége) a más vallási közösséghez tartozókra és az egyik egyházhoz sem tartozó emberekre.

A szülők elég lehetetlen helyzetbe szorultak. . Pontosan tudja ezt a levezénylő önkormányzat vezetője is. Aztán szép csendesen megfenyegetik majd a tiltakozókat. Remélem a jövőben is rajta tartja a szemét a blog az ügyön, mert itt csak a nyilvánosság ereje segíthet. Bár manapság, amikor a hatalommal rendelkezők lábbal tiporják a demokrácia alapvető szabályait, nehéz bízni az igazság győzelmében. Csak így tovább Fo-lak!

Nem értem, hogyan képzeli azt a Hivatal, hogy ilyen ellenkezés mellett ránk erőltetve napirenden tarja az egyetlen alapfokú oktatási intézményünk kiforgatását.
Nem értem, hogy a szülők miért nem lépnek fel erőteljesebben a reformáció ilyen erőszakos terjesztése ellen.

Végre, egy értelmes tájékoztatás! A lényeg ne adjuk az iskolát a református egyháznak!!!!!!! A Halászy a város egyetlen iskolája. Az ócsai lakosok közül akik valóban vallásos emberek és ehhez méltóan élnek már egyházi iskolába járatják gyerekeiket. Hittant az általános iskolában is lehet tanulni, de csak egy maroknyi gyerek él a lehetőséggel. Fel kell fogni Bukodi Károlynak, Horváth Tamásnak, Hantos Péternek, hogy nem kérünk református iskolát!!!!!!!!
Jó lenne, ha erről az ócsai lakosok véleményét is kikérnék, nem csak a reformátusokét!!!

Mindenki aki Ócsához kötődik és ott nőtt fel az abban az iskolában tanult, nevelődött!!!
NE LEGYETEK MÁR BARMOK BASSZUS !
Mindenkit el akartok űzni ebből a faluból ? ...nem akartok adófizető polgárokat ?
Mindenki aki ott él és nevelődött abban a suliban, ugyanoda szeretné járatni a gyermekét !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Vagy akkor oké legyen református, de akkor legyen az óvoda buddhista, a másik ovi a muszlimoké, a gimnázium pedig mondjuk Krisztinás, és akkor mi lehetünk a 'hülye-város, ahol vallási háborúk lesznek ! tök izgi nem ?
És ha én mondjuk épp katolikus vagyok akkor húzzak a picsába ???

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

47. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselők legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a helyi egyesület vezető testülete,
d) az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. (…)
48. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.


Kedves Ócsaiak!
A mai nappal kaptam kézhez Ócsa Önkormányzat Képviselő-testületének levelét, melyben az általános iskola egyházi fenntartásúvá válásáról tájékoztatnak.
Mélyen felháborít, hogy az iskolai beíratás után kérik ki a szülők véleményét egy ilyen nagy horderejű dologgal kapcsolatban.
A levél 2 alternatívát vázol fel: vagy állami fenntartású lesz az iskola és elszegényedik, autonómiáját veszti vagy pedig egyházi fenntartásúvá válik és ezzel az állami normatíván kívül a kiegészítő támogatást is megkapja. A levél nem szól arról a tényről, hogy önkormányzati fenntartású is maradhat az iskola abban az esetben, ha Köznevelési szerződést köt a Kormány Hivatallal.
Nem szól a levél arról sem, hogy mennyiben és hogyan változna meg az iskola hétköznapi élete akkor, ha egyházi fenntartásúvá válna. Mi és hogyan jutna el a gyerekekhez? Mire és hogyan nevelné az iskola a gyermekemet (aki 6 éves) ebben az esetben?
Felveti a levél írója az erkölcstan tárgy választhatóságát. Minden bizonnyal nem csupán az erkölcstan tárgy képviselné az így beálló változásokat. Nem értem, mit ért az iskola "polgári erkölcstan" alatt. Mit jelent ez?
Úgy érzem, az önkormányzat és az általános iskola engem mint szülőt kényszerhelyzetbe hoz: vagy református iskolába járatom a (már beíratott) elsős kislányomat vagy pedig kiíratom az iskolából (még mielőtt megkezdhette volna a tanévet) és más település általános iskolájába íratom be újra.
Mindkét gyermekemet nagy szeretettel, nagy odafigyeléssel nevelem. Nagyon fontos számomra, hogy milyen elvek és szabályok mentén nevelődnek, épp ezért tartom igen nagyon fontosnak, hogy a vallási nevelésükről is én dönthessek addig, míg maguk nem döntenek a vallási hovatartozásukról.
  • Döbrögi
Kedves Aggódó Anyuka! Teljesen megértem és egyben felháborítónak tartom azt, ami ebben a városban történik! A mi gyerekeinkről döntenek a lakosság az érintett felek megkérdezése nélkül! Semmi nem indokolja ezt a lépést, egyedül a "hatalomvágy. A képviselő testület tagjainak úgy gondolom nem ezért szavaztunk bizalmat, hogy egy törtető pap és szűk társasága kezébe adja Ócsa város egyetlen egyház nélkül jól működő általános iskoláját. Azt,hogy megvárták a leendő elsősök beiratkozását és elámították a szülőket különféle lehetőségekkel- kivétel egyházi iskola, erről egy szót sem ejtettek- aljas szülőket semmibevevő lépésnek tartom. Nem kell egyházi iskola, az állam fizeti ezt is, azt is. Mindegy neki, hogy melyik zsebéből tartja az iskolát. Az állam által működtetett iskolában legalább nincs kiszolgáltatva a gyermek a szülő és a pedagógus. Az egyháznak, főleg az ócsai református egyház vezetőinek pedig majd hajbókolhatunk, talán még egyházi adót is fizethetünk, hogy az itt élő családok gyerekei általános iskolába járhassanak! A szülőknek a lakosságnak kell megálljt parancsolni. Észhez téríteni kedves polgármester és alpolgármester urunkat, hogy egyszer reméljük nagyon hamarosan az ő mandátumuk is lejár......Addig pedig még nem késő össze kell fogni a szülőknek, pedagógusoknak, az ócsai többségben lévő lakosoknak /nem reformátusok/, tiltakozni, együtt sikerül megtartani az általános iskolánkat. Lásd Szigetszentmiklós!!!!!!!!!!!!!!!! 

Persze mindezt, és mindezeket figyelmen kívül lehet hagyni és hatalmi arroganciával, lelketlen pártbeli érdekszavazással át lehet verni, de a választó sem annyira éretlen már, hogy egy fórumot ne értsen meg, egy ilyen horderejű döntést ne fogjon fel, és a képviselői magatartást kellő időben ne viszonozza, avagy honorálja.
*

2012. május 11., péntek

Ócsán is alakul az iskolabotrány? ( - mi jöhet még)

Az egyik álláspont szerint a fideszes vezetésű önkormányzat a tanárok és a szülők jelentős többségének véleményét figyelmen kívül hagyva a "saját emberét" akarja ráerőltetni egy általános iskolára; - olvasható egy újabb városi iskolaügy kapcsán.

Ugye ismerősen cseng a történet?!
Ha azt mondom, hogy Szigetszentmiklós, akkor már többen azonosítják a storyt. De a séma nem ismeretlen más fideszes körökben sem.
Óbudán (Budapest III. kerülete) botrányos helyzet kezd kialakulni. Többek szerint annyiban hasonlít a helyzet a szigetszentmiklósira, hogy itt is az önkormányzat által protezsált szakszervezeti vezető szeretne az iskolára erőltetni egy szakmailag alkalmatlan vezetőt.
Hasonlatosan nincs ez nagyon másként Ócsán sem. Itt csupán az egyik egyházat szeretnék vezetőként ráerőltetni az iskolán keresztül az emberekre. Ócsán úgyszint az önkormányzat van a háttérben, akár másutt, mert nálunk is az itteni városvezetők mozgatják a szálakat, kölcsönösen együttműködve az egyik egyház helyi képviselőjével. A háttérben titokban már végiggondolták és egymás közt letárgyalták a folyamatot. Csupán az érintetteket, az ócsaiakat hagyták ki ebből. A helyi református lelkész szinte kész tényként beszélt erről a hétvégi gyülekezet előtt. Ő annyira beleélte magát a dologba, hogy erről már több heti prédikációt is tartott, kicsit megelőzve és kibeszélve, majd jól összekuszálva az egész történést és az eseményeket. 
Az így keletkező zavarosba kezdett halászatba a helyi iskola igazgatója, aki jó kapcsolatot ápol az igehirdetővel, és bennfentes a városházán is. Tudniillik önkormányzati körökben is érdekképviselete van, így lekötelezettséggel és viszonzással van mindkét, az elvi egyezségben érintett fél, vagyis a főszereplők felé. 
Tehát a Református Egyház bizonyos köreihez kötődő igazgatónő az önkormányzathoz is köthető, hiszen oda is hálával tartozik, mert a kinevezését ott intézték, s pályafutását így hozták össze. Ez a két kötelék megfelelő bizalmat valamint hitet ad a városvezetésnek arra, hogy az egyházi fenntartásba adást követően az iskolai életre, az ott dolgozókra továbbra is elegendő ráhatása lesz. Ez azért fontos, mert az ottani szavazóbázist reményeik szerint kézben tudják tartani, ami számukra a továbbvitelhez szükségeltetik. Egyházi síkon pedig azt prognosztizálják, hogy a bizalmat élvező igazgató megtartásával megfelelő képviselthez jutnak az intézményben, ahol a református elveket és irányvonalat véghez tudják vinni. Az iskolán át pedig szinte a város egészét és a jövőt is lefedik. A későbbiekben ugyanis nem lesz más helybeli iskolaválasztás. A református tanítási elvek fognak uralkodni.

Egyéni álláspontok szerint a fideszes vezetésű önkormányzat a tanárok és a szülők jelentős többségének véleményét figyelmen kívül hagyva a "saját emberét, és akaratát" akarja ráerőltetni a kisvárosunk egyetlen általános iskolájára azzal, hogy  a Református Egyház kezelésére bízva gyakorlatilag tálcán kívánja azt átadja.

Az ebbéli közös törekvésekben érdekelt a sokak szerint nem csak egyházi alapon elkötelezett igazgató. Ő az a "sajátosan" köztes személy, aki az elképzelt egyházi átvétellel kapcsolatosan a városlakó szülők és pedagógusok közé feszített éket tovább feszíti.  Számos kezdeményezése visszás fogadtatást kelt.
A képviselők előtt sem ismeretlen lakossági vélemények ezt sorra visszaigazolják. 
De a helyi pedagógustársadalom eddigi csendes, vagy néma megosztottsága is kezd felszínre kerülni. Egyre többen vállalják fel a véleményalkotást és önmagukat. Kezdenek kialakulni az álláspontok és egységet ölteni a nevesített vélemények.  
Maholnap már olyan konkrét állásfoglalás fog kialakulni, ami nyilvánosságot kell, hogy kapjon. Ezzel a nyilvánvaló véleményalkotással az állampolgári beleszólást és az össznépi ébresztőt kívánják (s talán fogják is) elérni.  

Az önkormányzat-reformátusok alkotta "konzorciumot" a jelen vezetési elképzelések mellett nem elfogadható a városlakók többsége számára.  Az iskolán belüli megosztottság és a feszültségek erősödése nem hagy nyugvást az önkormányzati elképzeléseknek. A szülői vélemények és a helyi emberek feletti eltekintés, mint valami lenézés nehezedik az önkormányzati testület minden egyes tagjára. Ezt az újabb erkölcsi terhet nem vállalhatja már fel egyetlen tisztességelbíró képviselő sem. 

A tanárikar egy jelentős része nehezen tudja már elképzelni a további hallgatag együttműködést, az alantas hallgatást, az iskola vezetőjének abszurd elképzeléseit. Már az iskolatörténeti kiállítás kiebrudalása is fájó pont volt. A fokozatos változások, az egyházi előretörés és a sajátos érvényesülés már eddig  is gombócként helyezett nyomást a tanárok torkára. A várható változás az eddig volt iskola életében is megviselte az embereket, de a beharangozott  elkövetkezőt többségiben már nem viselik az ott dolgozók és az oda járók. Sőt ez a viselet kihat a későbbiekre a beiratkozottakra és a jövőben beiratkozókra is. 

A most elkövetkező májusi időszak lehet, hogy nyöszörgős lesz a tanév végéig, de ezen túl kell esni, különben bedarálják az érintett embereket. Az iskola egyházivá alakításában, a reformátusoknak való átadásban érdekelt felek röviden  akarják dűlőre vinni a dolgot. Őket nem érdekli a nyöszörgés, a diákság, vagy a lakosság. A növekvő feszültség és a csökkenő idő folytán mielőbb le akarják zavarni a dolgot, és lezárni az átadás körüli folyamatot. Ez egy időfutam az érdekérvényesítésekért és azokkal szemben. Nem mindegy tehát, hogy ki hogyan, és mikor lép elő. Az illetékesek hallgatásba burkolódzása ne tévesszen meg senkit. A háttérben komoly szervezkedés, "munka" és egymásnak feszülések folynak.  

A tantestület egy jelentős részének pedagógiai felfogása ütközik a református hitvilággal, de úgy látszik, hogy a fideszes többségű  önkormányzatban ez abszolút nem fontos. Azonban Szigetszentmiklós  azt példázza, hogy érdemes küzdeni. Ezt már az egyházi kezelést ellenző pedagógusok többsége is érzi.

A helyi érdek-képviseleti szervek, az ócsai egyesületek megkérdezhetnék az önkormányzatban, mi az oka annak, hogy nem támogatják a saját fideszes kormányuk felügyelte iskolai oktatást? 

Szerintem sokan kíváncsiak lennének Bukodi Károly polgármester és Horváth Tamás alpolgármester okfejtésére, írásba foglalt érveire hogy az egyetlen általánosunk állami fenntartásba kerülése miért nem szerencsés a számunkra? Illetve miért nem jó nekünk szülőknek és majd itt tanuló gyermekeknek hogy az állam gondoskodjon rólunk a tanultatást illetően? Erről a testület előtti polgármesteri és az alpolgármesteri előadás is elmaradt és a jegyzőkönyvekben foglaltak sem adnak magyarázatot arra, hogy az egyházi elkötelezettség miben lenne jobb a helyi (önkormányzati) függetlenítéstől? 
Ezzel a mismásolássas csupán azt sikerült elérniük a feleknek, hogy az indulatokat felkorbácsolják, az iskola falain belül valamint azon túl, és a város területén élők közt a megosztottságot fokozzák.

Ezzel a poszttal az ebben aktívan részvevőknek szeretnénk emléket állítani.

Ezért vég(e)zetül közzétesszük a stáblistát.

A kezdeményező (támogató) kör:
Református Egyház részéről:   Nt. Hantos Péter református lelkész
Az Önkormányzat részéről:     Bukodi Károly polgármester
                                                  Horváth Tamás alpolgármester
Az iskola részéről:                    Kovácsné Kovácsi Beáta iskolaigazgató

Igen szavazatokat adó, elvi hozzájárulásukkal az iskola egyházi átadását-átalakítását támogató önkormányzati képviselői kör:
Bukodi Károly
Bukodi Jánosné
Buza Ernő
Gallai Zoltán
Horváth Tamás
Kardos Zoltán  
 *

2012. május 9., szerda

Reformátusok legyünk vagy szabadok? ( - ez a kérdés válasszatok !)

Az ócsai embert a választott tisztségviselői ismét magára hagyták.

Immár nem először.  Fő is a lakosság a saját választotta levében, ha követni és tudni véli egyáltalán a színfalak mögött zajló eseményeket. De nem csak a lakosság fő és forrong, hanem latens a tanító, tanári társadalom Halászyban rabul ejtett része is. A tét nem kicsi.

A pedagógusok eddig az önkormányzat befolyása alatti fenyegetettségben és elnyomásban voltak kénytelenek dolgozni az általánosban. Ennek egyik ékes példáját maga az önkormányzat szolgáltatja az Oktatási Bizottság elnöke által, aki kiszolgáltatott helyzetét képviselőként sem tudja oldani. A jelen esetünkben sem volt képes a felszabadításukért küzdő tanárok érdekeiért a testületben kiállni. Még arra sem volt képes, hogy már ekként érintetthez hasonlatosan egy semmitmondó tartózkodással jelezze szimbolikus fenntartását az önkormányzatban azon elképzeléssel szemben, hogy az általános oktatást kiszervezzék az állam. Az állami kézbe kerülés ugyanis a felszabadítással azonos értékű a Halászyban dolgozók számára, azzal a kellemes mellékhatással együtt, hogy e közben még a közalkalmazotti és javadalmazási előnyeiket is megtartva előjogokat élvezhetnének. Nem, ezt nem hozta felszínre és nem fejezte ki  Bukodiné, amikor elviekben hozzájárult az egyetlen alapfokú oktatási intézmény református kezekbe történő átjátszásához. Ezzel a cselekedettel szolidaritását és lojalitását fejezte ki a Bukodi-Horváth páros vezette birodalmi lépegetőknek. Persze lehet ezt taglalni és tagadni, de azért csak sikerült cserben hagyni jó pár, szintén félelem lévő, más hitben élő kollégát. Ha nem így lenne, akkor pont az elnök asszonynak kellett volna a legjobban felháborodnia a történéseken. Azonban ez elmaradt. Ugyanis az önkormányzat prominensei az elnök asszony teszetoszaságával, vagy éppen az ismertetett közreműködésével kijátszotta és megkerülte az a testületet, ami pont erre, vagyis az oktatási nevelési ügyekre hivatott. Ez pedig nem más, mint az Oktatási, kulturális és sport Bizottság.  Ennek a külön is fizetett elnöke Bukodi Jánosné települési képviselő, a Halászy Károly Általános Iskola felső tagozatos tanára. Mi ez, a morális és erkölcsi semmittevés, ez a hozzáállás
és képviselet? Ha nem a fortélyos félelem irányít engemet, akkor mi az, az érv, ami az ellenérdeket szolgálja?
Mi más lehet még a felszín alatt amivel fogva tartják és bábként alkalmazzák ezt az asszonyt? Mi a magyarázata annak, hogy az Oktatási  Bizottság választott elnökeként átadja a kezdeményezést, a tényfeltárás, a vizsgálódás és a tájékoztatás jogát. Hogy hagyja a dolgokat és a dolgozókat, meg az érintett tanulókat, a jövőbeni gyermekeket ebben a kiszolgáltatott helyzetben? Mi az a motívum, ami még itt közrejátszik? Én és többen mást sem hallunk, csak félelmet. Ezért engedi át a bizottsági dolgokat. Ez a motívum érhető nyomon Kisbíró kapcsán is, ahol Horváth Tamásra engedményezte a lappal kapcsolatos összes teendőt, pedig az általa vezetett bizottság alá tartozik hivatalosan. Ez a helyzet a mostani iskola átadási ügyben is. Itt sem lenne megkerülhető az általa vezetett szakbizottság ha nem működne szolgamód közre ebben.  Így most az Ő jóvoltából és a vezető tandem akaratából átruházta a folyamatot az iskola elfogult, és lekötelezett igazgatójának  Kovácsi  Beáta asszonynak. A két eset, mint két ügy párhuzamba állítható. Még az érdek sem különbözik nagyon. Egyszóval a bennmaradás a cserealap. Képviselőként és tanárként. Ráadásul a múltkor emelték meg képviselői illetményét a bizottsági elnökletéért, amit mint látjuk csak elvileg gyakorol.

Most az így és a választott emberek (lásd képviselők, igazgató stb.) kapcsán létrejött kiárult helyzetben, ahol az egyéni érdekek felülírják a fogadalmi közérdeket, nincs más választás, mint az alulról építkező társadalmai összefogás, az egyéni érdekképviseletek csoportba gyűjtése, a kiszolgáltatottság levetkőzése.

A városvezetők döntésével Ócsa megosztottá látszik válni. Az általános az eddig is nehezen viselt iskolavezetés, valamint az önkormányzati presszió kiváltotta bénult melankóliájából felébredni látszik az egyéni tanár ember, akinek nem csak az eddigi egzisztenciája, a tudása, megélhetése látszik felbomlani, hanem a lelki és erkölcsi függetlenségük is. És ez már nem a jubileumi jutalom létéről, vagy nem létéről, a kiemelt közalkalmazotti státusz jogfolytonosságáról szól. Itt már az egyéni hitvallás megtartásáról, vagy feladásáról beszélhetünk. Ez nem a megváltás, hanem a cseberből a vederbe története. A lét a tét, miközben a felszabadulás helyett egy újabb tanúbizonyság elé kényszerül a helyi pedagógus közösség.  
Az iskola állami kézbevételével a felszabadulás jönne el, míg a reformátusi kezelésben csak a kötelmek és a kötöttségek sora jönne. Ez még önmagában talán nem is lenne baj, de ehhez még társulna és rá nehezedne egy helyi önkormányzati nyomás is, ami alól az állami kézbevétel pont mentesíteni a tanári kart. 
Szóval ezek azok a felszín alatti rétegek, mint eddig fel nem tárt, amolyan kimondatlan érvek, amelyek alapján a bent lévő ember, az érintett fél kétségbe esik.

Mi hát a teendő? Hol a kiút és a segítség?
Ez az igazi kérdés.

A Pedagógus Ügyvédje

Ön pedagógus vagy a pedagógiai munkát segítő alkalmazott? Nincs tisztában azzal, milyen jogok illetik meg, illetve hogy milyen kötelezettségeknek kell eleget tennie? Döntenie kell, de még nem tudja hogyan?
A munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete, helyes gyakorlása, illetve teljesítése alapvető jelentőségű a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak számára – függetlenül attól, hogy közalkalmazotti vagy munkajogviszonyban állnak. A szabályok felszínes ismerete, a különböző kötelezettségek hozzávetőleges pontossággal való teljesítése könnyen jogsérelemhez vezethet.
Tegye fel kérdését a Pedagógus Ügyvédjének, hogy a jogi problémákhoz vezető hibás döntések megelőzhetőek legyenek, illetve az esetleg vétett hibák gyorsan, hatékonyan kiküszöbölhetővé váljanak!

Bővebben az Oktatási Hivatal   honlapján.
*

2012. május 7., hétfő

Áldás, vagy átok ( - Gondolatok a Halászy fenntartó váltása kapcsán... )

Gondolatok a Halászy fenntartó váltása kapcsán...

Megjelent a Jobbik Magyarország Mozgalom, Ócsai Alapszervezet honlapján.

Tarnavölgyi Zoltán vagyok. Közel tíz évig voltam Budapest egyik legnagyobb református (a Fasori) gyülekezetének a presbitere.

Ez idő alatt vette át Egyházközségünk az egyházmegyétől az akkor még hat osztályos Julianna általános iskolát. A Julianna 1926-ban, a holland királynő támogatásával kezdte el a működést az egyház házközség területén lévő új épületben. A presbitériumon belül és a gyülekezettel együtt imádságos szívvel és nagy erőfeszítéssekkel sikerült mára egy tekintélyes, hagyományőrző erős iskolát kiépíteni.   
Ezt a bevezető gondolatsort azért szerettem volna közölni, hogy ne gondolja senki, amit leírok azok légből kapott okoskodások. Távol álljon tőlem minden nemű kisstílű személyeskedés.

Ócsán a Halászy Károly általános iskola intézményi működtetése az Ócsai Református Egyházközséghez kerül (legalábbis erről szól a testület elvi hozzájárulása). Eddig a tény.

Miért kell az egyháznak saját fanhatóságú iskola? 

Mint hívő református üdvözlöm az ilyen jellegű oktatási rendet. De nézzük a küldetését! 
Egy egyházi iskola magas keresztyén értékrendet oktat a fiataloknak. Feladata nem csak a gyerekek erkölcsi, hitbéli nevelése, de missziói feladata, a szülők gyülekezeti életbe való bevonása is. Hitem szerint ebben sem találok semmi kivetni valót.

Mit jelent egy iskolai intézmény fenntartása?

Az egyházközség az államtól normatív támogatás útján meg fogja kapni (mint ahogy az önkormányzat is megkapta) a pedagógusok havi bérére (épphogy) elegendő összeget. Ezen felüli összes költség a fenntartóé. Jelen esetben az Ócsai Református Egyházközségé. Honnan lesz pénze az épületek üzemeltetéséhez és állagmegóvásához szükséges forrásokra? Egy részére további kiegészítő támogatásra jogosult az államtól, mivel tőle vett át olyan feladatot, amit neki alkotmányos kötelessége lenne biztosítani (t.i. az államnak). Ez utóbbi összeget már a tervezés időszakában csökkenteni kell egy jövőben megkapható (tehát nem biztos) forrás összegével, amit az iskola pályázatok útján elnyerHET! Református Zsinat ad lehetőséget pályázni különféle célokra. A Zsinatnak van saját forrása, amit az országban élő reformátushívők adományaiból létre hozott keretből biztosít. (Szegény asszony tíz fillérjeiből) Sárospataktól, Kecskeméten át Ócsának is biztosít. El lehet képzelni, hogy ez sem Pandora kifogyhatatlan szelencéje. Az igény sokkal nagyobb, mint ami rendelkezésre áll. Ezért kell a szükséges összegeket pályázni. Ami még mindig hiányzik, azt az ócsai egyházközségnek magának kell kipótolnia. Tud-e a gyülekezet arról, hogy milyen terhet vállal föl? A városra aligha számíthat, a maga közel 3 milliárdnyi hitel állományával.

De milyen földbe hullik a mag?

Ócsán három nagy gyülekezet létezik. Katolikus, baptista és református. Súlyukat tekintve a sorrend is ekképpen alakul. Lélekszámát tekintve semmiképpen sem mondható a legerősebb közösségnek. Ráadásul a korosztályok eloszlása sem a legegészségesebb, mert a létszám nagyobbik hányadát a kisnyugdíjasok teszik ki.  
Ócsa lakossága milyen arányban nyitott, hogy a legnagyobb intézményén keresztül Isten igéje megérintse őket? (Bár így lenne! Imádkozom ezért.) Nem szeretnék kishitű lenni, hiszen tudom, hogy Isten előtt semmi sem lehetetlen, de nem tudom mennyire az Ő ajándéka ez, vagy egyes személyek hatalom éhsége? Nem ismerem a hátteret. Nem tudom, hogy nyitott imádságos szívvel volt-e ez kérve Istentől? Az tudom, hogy amikor mi az iskola fenntartás lehetőségét megkaptuk, azt a sok-sok munka mellett milyen mély közösségi együttgondolkodás előzte meg.      
 
Az egyházi nevelésre igénynek kell elsősorban meglenni. Ócsán ennek nem sok múltja van sajnos a jelenleg érintett generációban. 

Nagyon nem szeretném és félek tőle, hogy Isten neve megcsúfolása lesz sokakban. Ha csak fenntartó lesz az egyházközség, hol marad a misszió? Hiszen Urunk erre hívott el minden hívőt, hogy róla tegyünk tanúbizonyságot, őt hirdessük. Fel vannak-e készülve a gyerekek, akik éppen leszoktak az iskolaudvaron történő nyílt dohányzásról, hogy hétfőn reggel első órában áhítatot hallgassanak, hogy minden nap reggel isten igéjének rövid magyarázatával kezdjék a tanulást?

Szóval, a fenti kétségeimet fenntartva bízok Isten erejében!
*

2012. május 6., vasárnap

Moratórium ami érintheti az iskolabeli ügyeinket ( - avagy miként mentsük meg a Halászyt)

Bukodi Károly polgármester nem is gondolta végig, micsoda darázsfészket  röptet a levegőbe, amikor Horváth Tamás alpolgármester előterjesztésére az elkötelezett és félő képviselőkből kierőltette az elvi hozzájárulást az általános iskola egyházi keretek között történő működtetéséhez. 

Ezzel az elvvel és ezzel a felhatalmazással a város egyetlen alapfokú oktatási intézményét kívánják kivenni az állami felügyelet alól, hogy ott konzerválhassák azt az állapotot, és lekötelezettséget, amit az önkormányzati kézben tartással gyakoroltak.
A dolog fonákja az, hogy a helyi fideszes többség ezzel a hozzájárulással felhatalmazta a polgármestert az ügy lebonyolítására, miközben így az ócsai fideszesek helyi egésze a Fidesz alkotta és  vezette kormányelképzeléssel szembehelyezkedik. Ócsa elviekben így visszautasította a fideszes oktatáspolitikát. Tette ezt olyannyira megerősítve a képviselői szavazatokkal, hogy most az sem számított, hogy az egyetlen általános iskolát áldozzák be. Itt természetesen leírhatnám azt is, hogy ezt az elképzelést az Oktatási Bizottság előzetes véleményének kikérése és felhatalmazása nélkül szavazták meg a képviselők, de ennek már nincs különösebb értelme, mert amit meg akarnak tenni, vagy véghez akarnak vinni, ott mindig megkerülik a dolgokat. Most is így történt. Az ügy pikantériáját esetünkben azonban Bukodiné szolgáltatta azzal, hogy képviselőként elviekben maga is a református kezekbe szolgáltatást támogatta. Ezzel gyakorlatilag elárulta azokat a tanárokat, akik nem betagozott reformátusként, hanem más szemlélet szerint élnek. Akár keresztényként, akár izraelitaként, vagy más kisegyház tagjaként esetleg felekezeten kívüliként vagy benne bíztak, vagy hozzá fordultak mentsvárként. Tette ezt nem csak képviselőként, hanem az illetékes bizottság fizetett elnökeként és a pedagógusként. Ez az újabb szégyenteljes szavazata, ebbéli cselekedete olyan kiállástalan, érv-, s tartás nélkülivé tette, amivel annyira alantas mélyre süllyesztette személyét, hogy onnan felemelkednie csak az oktatási bizottságbeli tagságának lemondásával, valamint képviselői mandátumának visszaadásával tudna visszatérnie az emberi tisztesség és moralitás világába. 
Ezen az intermezzón túl a dolog rákfenéje azonban mégis csak az, hogy ez az iskola a város egyetlen alapfokú oktatási intézménye, és az átjátszással az összes helyben élő, tanulásra kötelezett családot egy hosszan tartó kényszerkövetkezménnyel járó kihatással terhelik.
Ugyanis azok, akik nem kívánnak a református irányzatoknak, oktatási elveknek és kötelezettségeknek alávetni magukat, azok kiszorulnak a városból és nézhetnek magukat a falakon túl más tanintézményt a helybéli helyet.
Erre persze azt szokták mondani, hogy ez nem igaz, mert amolyan ökumenikus iskola lesz majd a Halászyból. Csakhogy ez nem igaz, mert erről sem megállapodás, sem írott előterjesztés, egyházak közötti megállapodás nincs. Ráadásul sánta a történet maga is, hiszen egy többfelekezeti egységben működő nevelő-oktató tanműhelyt miért tartana fenn maga a református gyülekezet? Nem hiszem hogy Hantos úr ezt így vagy akként prezentálta volna a görög- és római katolikusoknak, a baptista gyülekezetnek, az izraelitáknak vagy a hiteseknek, hogy itt Ócsán a jövő iskolájában ők is külön nem csak képviselve, hanem hitük szerint oktatva is lesznek.  
Nem, ez így nem fog megvalósulni. Az ökumenikus iskola prédikációja nem igaz, a nem valósul meg, ha valaki ezt állítja az megtéveszt és becsap bennünket. Ha ilyennel találkoznak, akkor kérjenek erről kidolgozott, írásos anyagot. Ilyen azonban nincs. A katolikusok számára sem biztosított a megfelelő oktatási színvonal, hiszen egyházilag kidolgozott, jóváhagyott tanterv a Halászyra nincs. Legalábbis egyházi körökből erről számolnak be. De ezt látszik alátámasztani az is, hogy ezzel az átadással kapcsolatban semmiféle kidolgozott anyag, dokumentáció nem került látótérbe.  Nem keresték meg érintetteket, az embereket, a szülőket és nem folytak konzultációk a lakosságot illetően. Most ugyanúgy a megkérdezésük nélkül kihagyták az embereket, mint a kommunális adó bevezetése esetén, vagy az alsópakonyi telep kialakítása és befogadása kapcsán.  Most sem kérdeztek meg senkit az itt élő szavazó és adózó emberek legalább 2/3-ból.
Pedig ezt a projektet legalább annyi gond és teher nyomja, mint az összes Horváth Tamás és Bukodi Károly nevéhez kötött eddigi bevállalásokat. (A felsorolástól most eltekintenék, mert a blog ezeket többnyire rögzíti.)

De nézzünk ezeken túlmenően is.

Országos átlagban jelentősen nőtt mind a katolikus, mind a református és az evangélikus egyház által fenntartott közoktatási intézményekben a tanulók és pedagógusok létszáma a 2011/2012-es tanévben. Ők azok akik nem ad-hoc, hanem megfontoltan, tudatosan és felkészülten fogtak bele ebbe. Ócsán ez nem így történt. A városvezetésünk az utolsó pillanatban hirtelen ötletből vezérelve létesített kapcsolatot a helyi reformáció képviselőjével, amit aztán követett a lelkészi megkeresés. Erről korábban szó nem volt.  A dolog ott kezdődött, hogy az önkormányzat átakarja menteni a pedagógusok feletti hatalomgyakorlást. (Lásd csak Bukodiné képviselő esete.) Erre tetézett, ha úgy tetszik vajazott az iskola igazgató asszonyának kétes viszonya és kihatása a továbbiakra, ugyanis az iskola államosításával nagy valószínűséggel kieseik a jelenlegi érdekszférából. Úgy látszik, állami kötelékben nem bírná vezetni az iskolát. Állami kézben más lenne a történet. A reformátusok bekerülésével azonban a jelenlegi posztját úgy vihetné tovább, hogy abban még hű elkötelezettként még meg is erősödve, hosszútávra berendezkedhetne. Áldásos pályafutását megismerve azonban ennek nem mindenki örülne. A reformátusok feltételezhetően minden bizonnyal igen, de hát itt azért mégis csak többről van szó. A gyerekek, az iskolába járó tanulók fejlődése, személyiségi alakítása sokkal inkább túl kell hogy mutasson az önkormányzatban ténykedő és az iskolát vezető személyes érdekeltségi körén.
Ezért foglalkozunk ismét és áttekintően magunk is ezzel a nagy horderejű üggyel. No meg azért, hogy tudják, mi folyik itt, a háttérben, a kikérdezésük, jóváhagyásuk nélkül. (Azt nem említve, hogy erről jogunk lenne helyi népszavazás keretei közt dönteni.)

Arról, hogy a következő tanévben előreláthatóan vesznek-e át újabb iskolákat az egyházak, illetve hány önkormányzattal állnak tárgyalásban, nem áll rendelkezésre pontos adat; a megyékből érkezett beszámolók szerint az egyes fenntartók önállóan járnak el ezekben az ügyekben.  Ócsa is ezt próbálja. 

A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának kommunikációs szolgálata azt közölte: a 2011/2012-es tanévtől 206 közoktatási feladatot lát el 129 intézmény keretei között a református egyház. A 206 közoktatási feladat a következők szerint oszlik meg: 47 óvoda, 76 általános iskola, 28 gimnázium, 8 szakközépiskola, 3 szakiskola, 14 művészetoktatási, 6 gyógypedagógiai intézmény, 21 diákotthon, valamint 2 pedagógiai szakszolgálat és 1 pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény.

2011 nyarán 12 önkormányzati intézményt vettek át, azonban mindössze két olyan település (Fehérgyarmat és Magyarcsanád) van, ahol eddig nem működött református iskola, vagy óvoda. A többi helyen a már meglévő intézményt fejlesztették. Az átvételek következtében hét új intézménnyel, valamint öt meglévő intézményben új telephellyel gyarapodott a református egyház oktatási rendszere. A református egyház az óvodai nevelést kilenc, az alapfokú oktatást öt, a középfokú oktatást pedig egy új feladatellátási helyen vállalta át.

Az új intézmények egyházközségi fenntartásba kerültek, a kazincbarcikai Tompa Mihály Református Általános Iskola kivételével, amelyet a Tiszáninneni Református Egyházkerület tart fenn. A 2011/2012-es tanévtől 38.032 tanuló jár intézményeikbe nappali tagozaton, ez 4.029-cel több, mint egy éve. Esti tagozaton 348, levelezőn 206, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítésben 152 tanuló vesz részt, az első két kategóriában kis mértékű növekedés, az utóbbiban csökkenés volt jellemző. A 2012/2013-as tanévre vonatkozóan a MRE zsinatához eddig négy egyházközség fordult előzetes hozzájárulásért iskolaátvételhez.

Réthelyi Miklós nemzeti fejlesztési miniszter márciusban egy országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában közölte: az önkormányzatok közoktatási intézményátadásait az egyházak számára nemcsak az anyagi helyzetük, hanem az egyházi iskolák iránti lakossági igény és az előző tíz év intézmény átadás-átvételek törvényi korlátozásainak enyhítése indokolja.

De mi valójában Ócsán a lakossági igény? 
Bukodi Károly polgármester az elvi felhatalmazás birtokában ezt meghatározást egy maga is érintett és elfogult ember markába, ha úgy tetszik kötelékébe helyezte. Vagyis a felelősségteljes kutató munkát áttestálta ahelyett, hogy egy felmérés, vagy népszavazás keretei közt kikérte volna. Mint említettük erről az önkormányzat illetékesei, az oktatási bizottság sem alakított ki álláspontot, mert azt a felhatalmazás előtt nem tárgyalta. (Bukodiné elnök asszony ezért nem emelt szót, nem panaszkodott, csak igennel szavazott.)

Az MRE Zsinati Tanácsa még február 23.-án szerdán testületi határozatban kérte a gyülekezeteket, hogy tartózkodjanak az önkormányzati szociális és oktatási intézmények átvételétől. A testület jogkörénél fogva nem tiltást rendelt el, fel akarta hívni a közvetlenül felettes egyházi hatóságok, az egyházkerületek figyelmét az intézményátadásokkal kapcsolatos kockázatokra. Az önkormányzatok ugyanis nagy számban keresik meg a gyülekezeteket az átadás szándékával, ám fenntartói tapasztalatok, valamint pénzügyi és jogszabályi ismeretek hiányában az intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordozhat.
 
Különösen felhívták az egyházközségek és a egyházi testületeket figyelmét, hogy – tekintettel a közoktatás, illetve a szociális ellátás várható alapvető szabályozási és finanszírozási változásaira – a finanszírozási feltételek véglegesítéséig tartózkodjanak az önkormányzati oktatási és szociális intézmények átvételétől.

A rendkívüli ülésen erre kérte a képviselőket a Fideszből maga Szűcs Lajos többszörös elnök, de a helyi hatalmasságok többségükben kérlelhetetlenek maradtak. 
A helyi döntéshozók Szűcs Lajos szavaira sem adnak ez ügyben

Az egyházi határozat összhangban van az elnöki megnyitóval: az ülés elején ugyanis Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is önmérsékletre intett. Mint mondta, a nehéz anyagi helyzetbe került települési önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedik a gyülekezetekre és egyházi intézményekre, hogy vegyenek át intézményeket. „Az önkormányzatok nyilván szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, de fontos tudni, hogy az egyházi intézményvezetők nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak” – jelentette ki Bölcskei Gusztáv.

A helyi lelkész nem fogadja Bölcskei Gusztáv intelmeit

A testület határozata felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos egyházi jogszabályok értelmében az átvételekről egyeztetni kell a fokozatos felettes egyházi testületekkel. A tanács döntése emlékeztet arra is, hogy az intézményfenntartók felelős testületei erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak az átvett intézmények működtetéséért.

Na most, ekkor kérdezi az egyszerű helyi ember, hogy miként lehetséges ez, amikor a Hantos lelkész úr vezette közösség a városi adófizetők forintjaiból kért támogatást a saját épületének megtámasztására? Hiszen józan ésszel gondolkodva ekkor azt képzeli az ember fia, hogy a reformátusoknak arra sincs pénzük, hogy a sajátjukat megóvják,  akkor miként bízzák a gyerekeiket rájuk, miként fogják tudni azt finanszírozni, ha még az alapvetőkre sem telik maguktól? 
Persze gondolhatják sokan, hogy ez nem lehet akadály, de hát a csudába, akkor miért is kért pénzt erre az egyház, és miért adott a város, amikor itt is kevés van és nem futja semmi jóra? Elékezzünk csak, amikor pénzhiányra hivatkozva bontották le a Lakatosházat. Arra sem jelentett be igény a református gyülekezet, pedig azt ingyen vihette volna, és még jobb dolog is lett volna, mint az engedély nélküli dózerólás. 
Szóval vannak itt egy páran, akiket érdekelne, hogy miből és mennyire futja a reformátusoknak erre az iskolára, és a kiegyensúlyozott oktatásra, a pedagógusok megtartására, a pótlékokra és a többire?
Vagy talán majd abba is be segít valamilyen csatornán az önkormányzat az egyszer már leadózott közpénzből?

„A közoktatásról szóló 1995. évi I. törvény a 4.§-a, a szeretetszolgálatról szóló 2000. évi II. törvény 3.§ (4) bekezdése, 4.§ (2) bekezdése, valamint az 5.§ (2) bekezdései világosan kimondják, hogy az intézményalapítás-, átvétel esetében a felettes egyházi testület előzetes engedélye szükséges.”

Akkor érdemes az intézményátvétel mellett dönteni, ha a gyülekezet missziói látásába, diakóniai szolgálatába jól illeszkedik az adott tevékenység, mondta Czibere Károly. Természetesen akkor ésszerű az átvétel mellett dönteni, ha jó állapotú intézményről van szó, amelynek működtetése pénzügyileg fenntartható. Az is fontos, hogy az egyházi kezelésbe került intézménynél ne jelentkezzen azonnal jelentős fejlesztési igény. Ha mégis fejlesztésre van szükség, magas költségeket csak abban az esetben szabad vállalni, ha az átadó önkormányzat ehhez forrást is átad, vagy rendelkezésre állnak uniós támogatások a területen.
Az óvatosság indokolt, mert intézmény-fenntartói tapasztalat, pénzügyi és a jogszabályi ismeretek hiányában a szociális intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordoz – mutatott rá a Szeretetszolgálati Iroda vezetője.

„Közoktatási intézmény átvétele csak akkor indokolt, ha az egyház közösségépítő, diakóniai és missziói munkáját hatékonyabban tudja végezni az oktatató-nevelő munka felvállalásával. Enélkül a küldtetés nélkül önmagában az oktatás nem vezethet a kívánt eredményre – jelentette ki Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője. Vizsgálni kell az egyházi igény mellett a szülői igényt is: ha a szülők gyermekeik neveltetését a református keresztyén értékrend mentén képzelik el, az egyház nem maradhat tétlen.”
Az irodavezető részletesen szólt a szabályozásról is: az állami közoktatási törvény értelmében, ha az önkormányzat által átadott intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan nem tartozik az egyházi ingatlanok tulajdonjogi rendezéséről szóló törvény hatálya alá, akkor az új, egyházi fenntartó kezdeményezésére az önkormányzat közoktatási megállapodást köt. Az intézményátvételhez, illetve a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell az egyház nyilatkozattételre jogosult szervének – az MRE esetében a Zsinat elnökségének – a támogató nyilatkozatát. E közoktatási megállapodás alapján az egyház jogosulttá válik a következő tanév első napjától a közoktatási kiegészítő támogatásra, azonban a támogatás összegét a kincstár elszámolja az önkormányzattal. Ez alól az átadó önkormányzat csak akkor mentesülhet, ha az egyházi fenntartó egyoldalú nyilatkozatot tesz, és azt az Oktatási Hivatal (2011. július 1-jétől a kormányhivatal) elfogadja. A közoktatási feladatellátásban való részvételre egyoldalú nyilatkozatot csak a kormánnyal a közoktatásra is kiterjedő megállapodást kötő egyház (illetve az egyházhoz tartozó fenntartó) tehet. Az Oktatási Hivatal az engedélyt akkor bizonyosan megadja, ha osztályonként a tanulói létszám eléri a törvényben meghatározott átlaglétszám kilencven százalékát, azaz nyolc évfolyamos általános iskola esetén összesen a százhatvan főt.

„A Zsinati Tanács határozata nem tiltást tartalmaz” – jelentette ki dr. Bakó Szilvia, a Zsinati Hivatal jogi osztályvezetője. Hozzátette, a testület csupán fel akarja hívni a döntéshozók figyelmét az intézményátvételekben rejlő veszélyekre.  

Mi sem szeretnénk mást. Ezért született ez az összeállítás.
*

2011. augusztus 23., kedd

Országos tanévnyitó egy újrainduló kisiskolában ( - közeleg a tanévkezdés)

Már alig több mint egy hétig pihenhetnek a diákok és véget ér a közel két és fél hónapos nyári vakáció, az országos tanévnyitót idén augusztus 28-án a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton tartják, ahol újrakezdődik a tanítás egy kisiskolában. 

A tanévkezdés idén is több tízezer forintba kerülhet a családoknak, változás ugyanakkor, hogy az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók után igényelhető normatív támogatás az előző évi 10 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedett.
Az oktatási államtitkárság becsült adatai szerint mintegy 1 millió 300 ezer gyermek kezdi meg az iskolát, a főállású pedagógusok száma csaknem 2.200-zal lehet kevesebb.   

Az iskolakezdés az idén is jelentős anyagi terheket ró a szülőkre. Az államtitkárság becslése szerint az első évfolyamos tanulók tankönyvcsomagjának átlagára 6.482 forint, a másodikosoké 7.430 forint, a harmadikosoké 7.169 forint, a negyedikeseké 6431 forint. Felső tagozaton ötödik évfolyamon a tankönyvekért átlagosan 6.550 forintot, hatodikban 7.285 forintot, hetedikben 11.110 forintot, nyolcadikban 10.840 forintot kell fizetni. A legolcsóbb kiadvány a tankönyvjegyzékben 111 forint, a legdrágább közismeretei tankönyv 3.280 forint, a legdrágább nemzetiségi tankönyv 25 ezer forint, a legdrágább szakképzési tankönyv 8.300 forint. A hivatalos tankönyvjegyzékben 4.652 kiadvány szerepel.
   
A tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik. 
Változás idén, hogy az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók után igényelhető normatív támogatás az előző évi 10 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedett. Megszűnt viszont a minden tanuló után a fenntartók által igényelhető ezer forintos általános, állami hozzájárulás.
   
Az iskolakezdési támogatást a közoktatásban részt vevő gyermek után családi pótlékra jogosult szülő vagy gyám, illetve az előbbiekkel közös háztartásban élő házastárs veheti igénybe minden jogosultsági évben egy alkalommal, ha az őt foglalkoztató munkáltató lehetővé teszi. A támogatás a tanévkezdettől számított 60 napon belül használható fel kizárólag tankönyv, egyéb taneszköz vagy ruházat vásárlására (vagy célhoz kötött felhasználású utalvány formájában, vagy a megfelelő számlák bemutatása alapján pénzbeli megtérítéssel). Idei változás, hogy a szülő vagy házastárs mellett már a gyermek gyámja, illetve annak házastársa is igénybe veheti a támogatást.
 

A Halászy Károly Általános Iskolában a tankönyvosztás a következő napokon lesz:
2011. augusztus 25-én és 26-án /csütörtök és péntek/ 8-tól 16 óráig
helye: Bajcsy Zs. u. 52.

 A TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG 2011. augusztus 31-én /szerdán/ 17 órakor kezdődik.
*

2011. augusztus 2., kedd

Döntött a nép, elbukott a Horváth-féle elképzelés ( – ujabb kudarc, mert leszavazták Horváthékat, mivel ismét káros a főépítész városbeli tervezete)

Ócsa város megjelenését, építészeti kialakítását, utcáinak arculatát a város főépítésze általa javasoltak szerint a képviselő-testület határozza meg.

A főépítészi megbízatást évek óta Horváth Zoltán úr tölti be városunkban.  Az esetleges elképzelések, díjak, vagy hiányosságok az Ő és a képviselő-testület munkásságának az érdeme.

A (kar)mester
Az 1968-ban (barnabi évében, és havában, 20 nappal korábban) született.  Középiskolai tanulmányait Ócsa városában kezdte. Tanárai közül Horváth Tamást emeli ki. A gimnázium után az egyesek által lenézett város, Budapest következett. Az ottani műszaki egyetemen 1992-ben szerzett diplomát.  Mesterének Makovecz Imrét nevezi.  Szakmai gyakorlatait a Paralel Kft-nél kezdi, ahol két évig volt.  Majd a Makona Kft tervező irodánál tölt egy évet, ahonnan aztán a barátaival megalakított a Triskell  Kft-hez távozik .  Az iroda sorsa jól alakul.

1996-ban Ócsára költözik. '98-ban elnyeri a helyi főépítészi megbízatást. Pest megyében ismertté válik.  2003-ban Ócsa Polgárainak Szolgálatáért Díjban részesül.  Több helyi kialakítás, és alkotás köthető a nevéhez. Közben 2006-ban megalapítja a saját nevéhez köthető Tectum-Art építészeti műhelyt , Építésziroda Kft néven.  Ugyanebben az évben megkapja Felsőpakony község főépítészi megbízatását is. 2008-től tulajdonjogot és ügyvezetői posztot szerez a Triskell Kft-ben.

Egykori tanárához, Horváth Tamáshoz való kötődése továbbra is megvan. Mind szalmája, mind lakókörnyezetének megválasztásában szerepe volt.  Kapcsolatuk mondhatni elfogadó, felhőtlen.

Lakatos-ház  - ebben az állapotában kezdték a bontást
Most felmerült városalakítási elképzelések során neve a Ágas-ház felújítása és a Lakatosház lebontása kapcsán került előtérbe, mivel a helyi értékvédők, a ház megtartásáért apelláltak, és még az előző ciklusban is erről volt szó, addig az idén a lebontás mellett döntöttek. Így az Ó falú egy pótolhatatlan helyi értéket veszített.

Erről folytatott beszélgetésünk alakalmával, nekem azt mondta, hogy Ő szeretné az ó-falu skanzen jellegét erősíteni és tartani, mint ahogy én is ezt vázoltam korábban. Ebbe az elképzelésbe azonban nem fér bele a Lakatos-ház eltüntetése.  Számomra ez megmagyarázhatatlan mind építészetileg, mind városfejlesztésileg, de a képviselők és az egykori tanár szempontjából is. Ráadásul, azon az önkormányzati ülésen, ahol az Ágas-házra költendő források további emeléséről volt szó és szavazás, ott a Lakatos ház elboronálása szóba sem került.  Arra eddig még senki nem adott választ, hogy ezt ki és mikor döntötte el. 

Az utolsó kép  - itt már markolják
Ezt személyesen panaszoltam Horváth úrnak, és egyes képviselőknek, akik részben egyezőleg azt mondták, hogy az egyik oldalfal darabja ki volt már dőlve, és nem volt műemléki védelem alatt a parasztház. Ez azonban még nem adhat felmentést a pusztításra.  Az oldalfal megmenthető lett volna, ha nem hagyják magára az épületet. Aztán elmondás alapján már korábban a megmentés tervein dolgoztak Dönti Károly polgármestersége idején. A választások után ezt valahogy mégis csak felülírták Bukodi Károly többségi támogatása alatt.  Így a bontás a ráfordítások ellenére szégyenszemre megvalósult.

 Pedig a kidőlt részt helyre lehetett volna állítani, vagy pótolni, esetleg más falazati, vagy szerkezeti elemek védelmével együtt, avagy azok erősítésével a házat mint értéket meg lehetett volna tartani.  Horváth Zoltán skanzenbeli (szóba ejtett) elképzelése nem valósulhat meg (helyreállítható) helyi értékek, házak végleges eltüntetésével.  Ha előre szólnak, akkor legalább összefogást, gyűjtést szerveztünk volna a megmentéséért. Vagy az emlékének, helyének megőrzése megörökítése érdekében fényképeket és tárgyi eszközöket mentethettünk volna az utókornak. Azonban erre nem készítették fel az itt élő embereket. Ezt nem közölték velük sehol. Csak csendben és szinte észrevétlen gondolták elbontani a vályogházat. Sikerült is nyom, és főépítészi tiltakozás nélkül porig zúzni azt. Még a ház helyét lelni lassan. Horváth úr erre azt mondta, majd befüvesítik azt a területet, ahol a flórklór részét képező ház állott. Majd ott ezt-meg azt lehet tenni.  Én meg azt mondom, hogy ez szégyen!


Ez nem erősíti a Skanzen jelleget - hol egykor ház állott, ott most romhalom
 
Ítéletre, netán bontásra várva
Ezért a blog szavazást indított. A kérdés ez volt: 
- Ön szerint jó döntés volt a Lakatos-féle vályogház lebontása?   
Lássuk akkor a népítéletet:
Igen, a többi bontása nélkül
  11 (25%)
Igen, a többi rossz bontásával
  0 (0%)
Nem, ez rossz döntés volt
  33 (75%)

Tehát az olvasó többség elvetette a bontást, és a blog véleményét közelibbnek tarja, mint az önkormányzati célt.  A többség szerint rossz döntés volt a bontás. A szavazók kb egyharmada utólag ezt elfogadja, de több ilyet nem akar, vehető ki a voksolásból.

Megóvni, vagy pusztulni hagyni - ez itt a kérdés
A blog szavazóink egyike sem ért egyet azzal, hogy még egy ilyen, vagy hasonlatos épületet lebontsanak. Ez a beérkező szavazatokból egyértelműsíthető.  Tehát ezzel ki is jelölték az irányt mind várostervező, mind építészeti szempontból, a  testület számára.  A most még ott omladozó házakat tehát meg kell menteni. Erről azonban nem csak beszélni kell, hanem ezért dolgozni, cselekedni, és tenni kell.  Mi blogolók, erről nem első esetben beszélünk. A figyelmet nem győzzük fókuszálni arra a zsebkendőnyi területre, ahol még a pusztítás nyomai, mint valami fájó seb ott éktelenkedik.  Most a főépítész figyelmét is ráirányítjuk ebbéli felelősségére és a helybéli cselekvésére.  Ugyanis nem mindegy, hogy ő mit mond, mit tesz, mit engedélyez, vagy hagy jóvá és mihez nem adja hozzájárulását, a nevét. Ócsa most Horváth nevében alakul olyanná amilyen. Ha itt valami eltűnik, akkor az Ő mesterkedése folytán tűnhet el. Ha valami kialakul, épül, akkor az is az ő keze nyomát hagyja a városon. Nos hogy ez a lenyomat mit hagy azt a jelen és az utókor is ítéli. Jelen korunkban az emberek többsége úgy ítéli, hogy a lakatos-ház elpusztítása vétkes cselekedett.  A jelen kor embere az egészségház kialakításában megosztott, hiszen egy szűk területre egy rosszul funkcionáló, de esztétikailag mondhatni szép épület került. Az odalátogató betegek szempontjából azonban ez nem jó megoldás, mert a belső terek nem egy korszerű rendelőintézet elvárhatósági szintjét hozza. Az épület így akár lehet nem megfelelő is, hiába tetszetős külsőleg.  A Halázsy bővítése is azonos cipőben jár. Tért-vesztetett az építmény. A környékbe nem illik, oda nem illeszkedik, és az ott élő szomszédokra sincs tekintettel. A tervező figyelmen kívül hagyta a környéken élők nyugalmát,  a pihenéshez való jogát.  A gépészetileg alultervezett építmény tornacsarnoka nem kapott szellőztető berendezést. Szerkezeti kialakítása a légmozgást a tetőszerkezet ívei felé terminálja, miközben az ott felgyülemlő hőt a tetőszerkezetbe integrált oldalablakokon ablakokon áramoltatja ki.  Ez a természetes szellőztetés nyáron a szomszédokra nyitott ablakokon át zúdítja a zajhatásokat. Hiába a szakmai elismerés, ha az ott élőkre ez az épület terhet ró. Még a bíróság is  elítélte a megvalósítást, hiszen Enczy doktor személyében testesült meg a verdikt. A város több milliós kártérítést kénytelen mindezért fizetni, miközben a tervező a népszerűségben fürdeti magát. A személyes büszkeség árnyoldalai azonban a lakosság köreit és nem a szakmai elismerést károsítja. Teszem fel akkor erre a kérdést, hogy egy megbízott főépítész végső soron nem a lakosság kiszolgálójaként van azért a helyért, ahol elképzelései megvalósulnak? Miként alkothat egy főépítész úgy, hogy az nem a köz javát szolgálja?

Nem éke és nem haszna a városnak
A „Főutca" programban tervezőként is részt vett Zoltán. A bevezető Bajcsy Zsilinszky járdaburkolat cseréje, felújítása a Templomtól – templomig címszó keretében egy torzóvá vált. Sem a buszmegállótól- buszmegállóig nem ér el a járdázottság, sem a bevezető főutat nem követi a várostáblától – várostábláig, de még a nevének megfelelően sem készült el, hiszen az öreg református templomig, az Árpád-kori bazilikáig sem ér el.  A már most töredező drága burkolat a kapott elismerés ellenére nem hogy tartós, vagy hosszantartó állapotokat teremtene, de még a sima templomig jutáshoz sem elég. Ami ebből hosszútávon megmarad, az a rossz, drága  konstrukció, és háttér, amiben ez a beruházás megtestesült.  A finanszírozás költségei mély nyomott hagytak az emberekben, nem beszélve arról, hogy ezzel beáldozták azt is, hogy a város más részein, esetleg a Bajcsyn további egységes járdahálózat jöjjön létre. Ez pedig nem csak egyéni megítélésből, hanem főépítészi szempontból sem lehet közömbös.  Az átadás, a csillogás, és a földije általi díjazás nem minden, és nem cél, akkor, ha funkcionális jellege elenyésző és az ott élő, azt használni képtelen többség életét, körülményeit nem javítja, vagy nem befolyásolja kedvezőleg.  Ráadásul megbecsültség sem övezi a munkát, hiszen a Városháza tetejéről a csatornacsonk rávezeti az ott összegyűjtött esővizet.

Díszburkolat az esővíz elvezetésnek - csatorna helyett
  Mégis ezen a részen végrehajtottakra büszke.
(Ahogy a volt tanára és a mostani polgármestere is.)

Azonban a vasúton túliság az építész számára más perspektívát jelent.  Míg a központban levő Spar elhelyezkedését, illeszkedését pozitív változásnak tekinti, addig a vasútállomás melletti piac helyzetét nem tarja ideállásnak, és méltónak a városhoz.  Mondatának ezzel a részével többen egyetértenek, ahogy a volt piac beépítési terveinek kritikájával is, amit még 2008 decemberében megfogalmazva tett közzé.
Azonban vele is nagyot fordulhatott a világ, mert a minap került a kezünkbe egy újabb elképzelése, melyet ebbe az általa is kritizált, kudarcos vasúton túliságba tervezett.  Ez pedig nem más, mint egy több száz négyzetméteres üzletkomplexum. A terveket tekintve ez nem egy Makovecz nyomdokaiba járó építész elképzelése. Itt ebben sem humánum, sem építészeti beilleszkedettség, rendezettség, sem tér, sem környezet nem játszik szerepet.   Ha ezt Makovecz Imre meglátná, nyomban elszégyellhetné magát, ha egy reája hivatkozó, állítólag nyomdokaiban járó fiatalember adná ki a kezei közül ezt a munkát. Azonban Horváth úr már nem egy siheder, hanem egy beérett építész, szakember. Sőt Ócsán bizalmat élvező főépítész. Akkor mi változott, mi romlott el, vagy meg? Hol a fő szempont, az emberközpontúság, az élhetőség? Hol az a korábbi gondolat, amit Horváth Zoltán még 2008-ban ekként fogalmazott:

„Az ember, a közösség megismerése után nagyon fontos a hely megismerése. A környezet feltérképezését nem csupán az épület telkére értem, hanem tágabb értelemben is, az utcára, a településre.
Vannak építészek – szándékosan nem stílust vagy irányzatot mondok –, akiknél ennek a megismerésnek nyoma sincs. Inkább csak az önkifejezésnek, önnön magamutogatásán túl nem tálalható más. Tehát nekünk fontos a hely es az ember, meg kell ismerni a közösséget, ha az egy falu, akkor azt, ha az egy varos, akkor azt, történelmével, hagyományaival, kultúrájával együtt.”
 
Az annyira lenézett helyre egy újabb üzletegységet a terv
Ebben a kereskedelmi egységben, amit a Székesi – Vadvirág sarkára tervezett, semmi emberi nincs. Egy kis, huncut kft, két sikertelen próbálkozása utáni felkérésére kíván most megvalósíttatni egy olyan tervet, ami nem csak az általa vázolt városképbe nem illik, de a környezetére is káros hatással van. Ráadásul nem illik oda. Az ott élők máris tiltakoznak. Elítélik és visszautasítják az elképzelést, az oda való beillesztést. Ez legalább annyira hibás és káros következményekkel járó erőltetett gondolat, közel azonos következményekkel, mint a Halászy iskola elfuserált építészeti megoldásai.
Erre az üzleti célra ez a terület teljesen alkalmatlan. Erre gyenge alapú feltöltött területre csupán könnyed szerkezetű lakóépületek lennének engedélyezhetők.

Itt még sivár építési szakaszban a lakónegyed

Ott nemrégiben egy lakóparkot hoztak létre. Így sűrűn lakott övezetté vált a terület. Az ott élők szájába erre teherforgalmat, gazdasági épületegyüttest, üzemi szintű forgalmat tervezni, annak üzemi zajával és minden következményes leterhelésével, egy egyszerű tervezőnek is bűn, nem hogy egy városi főépítésznek.  Mégis teszi ezt úgy, hogy az önmagára nézve is méltatlan, nem csak az ott élőkre. Azokra ugyanis tekintettel nincs ez az elképzelés.  Ez legalább annyira brutál', mint a skanzenellenes vályogház bontás. Ott az a vályogház a többi parasztházzal együtt teremtett egy ó-falusi hangulatot, amit a bontással kiöltek. Olyan ez, mint egy az első fogsorban a lyuk. Ez a húzást nem hogy emberi léptékkel, épp ésszel sem lehet felfogni, vagy igazolni.

Itt már belakva, zöldövezetként, amire rászálltak a Feróék
Emberi léptékkel mért számításokkal nem igazolt az új üzleti terve sem a "mesternek". A sarki kereskedelmi egység, mint üzletkomplexum elképesztő ott egymagában a házakra ültetve. Érthetetlen, hogy egy ember ennyire ellentmondjon önmagának. Még a városi összképbe sem fér bele az egész. Míg egyik oldalról kiviszik a piacot városrendezés okán, addig melléje terveznek egy közel azonos kapacitású üzletet. Ezzel máris két-három területet tettek lakhatatlanná a városban. A volt piaci terület ma csak a szemetet és a parlagfüvet termeli, amúgy beépítetlen és gondozatlan. Az új piac a város csúfja, piaci napokon káosz és zűrzavar uralja a területet. Erre a harmadik fokozat a Székesi-Vadvirág sarkát egy újabb "kis Tescóval" beültetni. Arra a területre járda sem vezet. A vízelvezetés nem lett kialakítva, az nem biztosított. Árkolás nincs a környéken és a csapadékvíz-elvezetés is gondot jelent. A Székesi utca keskeny, azon a részen sem járda, sem vizesárok nincs, balesetveszélyes. A Vadvirág utcát a rendőrség is balesetveszélyesnek tartja, ezért kérte távirányítását. Teljesen alkalmatlan az a rész egy árufeltöltő forgalom bonyolítására. A környéket és az utcákat is ehhez a tervhez kéne alakítani. Ellenkezőleg csak egy újabb torzót hozna létre az alkotó, mint ahogy tette azt már számos itt sorolt esetben.

Parlagon heverő zajosabb területre jobban illene az üzletház
 Erre a célra alkalmasabb területek parlagon hevernek a városban.  Mégis ezt vállalja, korábbi szavai és nyilatkozatai ellenére. Teljesen érthetetlen.   Máris az ott élő közül 30 család fejezte ki tiltakozását a gigantomániás terv megvalósítása ellen az önkormányzat hivatalában. Több beadvány és panasz érkezett a jegyzőhöz és az építési hatósághoz. Az egyik átirat szerint a főépítész kizárását kérik az engedélyezési eljárásból, és a hatósági eljárás áthelyezését egy másik településre.  A hír hallatán a főépítész is előkerült. Ő kiáll a terve megvalósítása és egyben elképzelése mellett. Szerinte ez törvényszerű, (mint a Lakatos-ház elbontása, vagy a kártérítésre ítélt Halászy iskola bővítéses rekonstrukciója, ami máris több milliós kártérítési kötelezettséget rótt az önkormányzat által a lakosságra,) és ez szerinte véghezvihető. Őt azt sem érdekli, ha ebből a beruházásból perek sokasága fog származni. A jegyző szerint is lehetséges, hogy az építkezés megvalósításával több szempontból is joghátrány, és kártérítési jogalap jön létre. A kártérítési eljárás azonban csak évek múltán fogja megterhelni a büdzsét, mint a Halászy esetében.
A bíróság által kártérítésre kötelezett, díjazott műalkotás
Az viszont eleve nem járja, hogy ennek tudatában áterőltessék a tervet az engedélyeztetési eljáráson. Bárki bár mit is mond, a városi főépítész és a város építési osztályának felelőssége is bebizonyítható. Ez esetben pedig kártérítésre kötelezhetők, aminek helytállója ismét a város és a lakosság lesz, mint az korábban is tapasztalhatók alapján ma kézzel fogható, valamint látható. Egyes vélemények szerint, és összekapcsolva ezzel a tervezett elképzelést, ma úgy is lehet törvényesen eljárni, hogy nem veszünk figyelembe emberi szempontokat. Ez esetben is előfordul, hogy intimitásvesztés, értékcsökkenés, és egyéb káros hatás éri a majd az ott élőket, de ettől az építés még lehet törvényszerű. Amennyiben ezt a bíróság is kimondja, (mint a 2002-ben megyei nívódíjas Halászy esetében)  akkor majd az engedélyező, az építtető fizethet. De kérdés, hogy hol ebben a város és annak, főépítészének a haszna, vagy a felelőssége. Vajon Makovecz Imre erre mit mondana?  Jól van fiam, erre tanítottalak? Valószínűleg nem!
De 2008-ban még Horváth Zoltán is másként vélekedett erről, mert akkor így nyilatkozott:
„Nem méltó az emberhez a rövid tavú igények kielégítése, rossz kompromisszumok megkötése a ma túlélése érdekében.”

Rogyadozik, de most nem foglalkoznak vele - majd eldől...
Most akkor, hogy is van ez 2011-ben?  A  Skanzen megvalósítása, az Ó-falu értékeinek megőrzése, a táj védelme, az emberközpontúság és a makoveczi iskola mind nem igaz? Ma a gyarlóság a pénzbeliség és a jogerőre erőltetés, valamint a rövidtávú érdekeltség a cél. Az ebbéli irányultság a vezér eleme a megvalósításnak?  Ma ez, és a fent soroltak lennének Ócsa főépítészének több évi munkásságából származó eredményessége?   Horváth úr ténylegesen ez a valóság? Ez az örökség, amit utódainak szán? Ez a maradandó, amit igazából ránk hág? Emberi sorsok megcsonkítása építészeti torzók, és a per, meg a költség, az amit utódainak örökségül szán?

Itt már hűlt helye a parasztháznak - így nem lesz skanzen
A jövő nemzedéke ezek szerint majd nem a városépítőt, hanem a kártérítés-teremtőt fogja önben megismerni, aki nem megmentette, hanem kiárulta, megengedte a még álló, de felújításra szoruló falusi házak elpusztítását, aki a lakossági akarat ellenére és az általa sikeresnek tartott Spar beruházás, majd a Tesco és a CBA, valamint a most nyíló „Teke” diszkont után, még létszükségletét látja egy újabb 150 nm-es eladótérrel rendelkező több üzletből álló egység felépítésének? Pusztán mert fizetnek érte? Akkor, amikor Ócsán most egymás után zárnak be a boltok, és amikor annyi ingatlan kínálja magát eladásra, amennyi még talán sohasem, akkor ennek van létszükséglete? Valóban? Ott és most? Ehhez adja áldozza a békességben megszerzett nevét?

Horváth úr dolga ezek szerint nem a város csinosítgatása, építészeti karbantartása, értékmegőrzése, megóvása és lakhatóvá tétele? Nem ez lenne a cél ahelyett, hogy egymást követve kárigényre jogosultakat termeljen ki?  Nem az lenne egy főépítész érdeke, célja, és sikere, hogy a várost vonzóvá, élhetővé és praktikussá tegye? Hogy ezzel, a lakosság által belakhatóvá téve bővítse, fejlesztve gyarapítsa és ne károsítsa városát?

Miként lehet büntetlenül úgy megtervezni majd  építtetni és állítólag az előírásoknak megfelelően felépíteni bármit a városban, hogy előre tudottan, azzal másoknak, főleg az ott élőknek, és közvetlenül a szomszédoknak kárt okoznak. Már most tudva-tudólag többeknek kártalanítást kell adni majd a bíróság által jogerőre emelt ítéletet követően. Vagyis kártérítést kell  fizetni ismét, ha nem is azonnal ezért a munkáért.

Ez az eljárás Ócsán nem egyedi eset. Erre élő példa, a rosszul tervezett és megvalósított iskolarekonstrukció, ami az adózó polgárok zsebéből eddig is több milliót vett ki úgy, hogy azzal kártalanítsák a szomszédot. Ezért, és az ilyen építészeti tervekért nem hogy díjazást, hanem elvonást kéne adni, mert milyen dolog az, hogy a tervezőt futni hagyják és a kivitelezőt megbüntetik, végül a város a lakossággal fizettetve kártalanítja a másokat ért sérelmeket. Azokat, amit a tervek alapján, tehát bekódolva megvalósítottak. A mostani üzleti elképzelésbe ugyanez a verzió van kódolva. Tudják, ismerik a problémát és az ott élők jogsérelem kiváltását. Máris vallják, hogy ebből per és újabb kártalanítás lesz, de a tervezőt ez nem érdekli. Ezért sem lehet közömbös ez az újabb ügy. Ugyanis nem mindegy, hogy az ilyen elfuserált dolgok okán az ócsaiakra milyen felesleges terhet rónak majd a kártalanításokkal.

Rendezett lakóövezeti porták  - nem kívánják a kereskedelmi egység ide helyezését, valamint annak terhes következményeit, még akkor sem, ha ebben a főépítész közreműködése, munkája, vagy pénze van

Most a válaszadók többségében leszavazták, mert elhibázott lépésnek tartották a házbontást.
De szintén annak tarják a kereskedelmi-egységének terveit ami ellen már aláírásokat is gyűjtöttek.
A Halászy iskola esetében meg a bíróság mutatott rá a hibákra, ami kárkövetkezményekkel járt.
Nem lehet ezeket sikerként értékelni emberi szempontból.
Láttunk mi már a XX. században elég kitüntetett bűnöst kudarcra ítélve, elítélten élni, s meghalni.
Ön is élt már át párat, mint ahogy nyilatkozatában az olvasható:
„Kudarcok? Erről nem szívesen beszel az ember, de az is van.” 

Kérjük, ezt ne tetézze. 

*