Például - Újabb fideszes iskolabotrány, csak fonákul ( - nem evangáliumi)

Demokratikus jogukkal élve, aláírásgyűjtésbe kezdett a helyi önkormányzati  Fidesz-frakció annak érdekében, hogy az iskolát (és óvodát ne) az egyházi kezelésben valamint az egyházhoz tartozás alatt működtessék Hajdúsámsonon.

Mint a Népszabadság beszámolt róla: az Ócsánál alig nagyobb 13 ezer lelkes Hajdúsámson önkormányzata idén döntött úgy, hogy tárgyalásokat kezd az egyházakkal a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint az Eszterlánc Óvoda működtetésének átadásáról. Az iskola és az óvoda Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb lélekszámú oktatási intézménye: az iskolába 1250-en, az óvodába csaknem 500-an járnak.

Hamza Gábor polgármester a döntést azzal magyarázta, hogy ha jövő év januártól az intézmények állami kézbe kerülnek, akkor a városnak semmiféle beleszólása nem lesz egyetlen általános iskolájának működésébe, de ha valamelyik egyházzal meg tudnak egyezni, akkor marad némi ráhatásuk az intézmény üzemeltetésére. A polgármester az összes szóba jöhető egyházi szervezetet megkereste, végül a Hit Gyülekezetével kezdődött tárgyalás a két intézmény átvételéről.

Időközben a helyi Fidesz-frakció aláírásgyűjtést kezdeményezett, a fideszesek azt sérelmezték, hogy a szülők többségének véleményét nem kérdezték meg arról: szeretnék-e állami vagy önkormányzati iskola helyett egyházi intézménybe járatni a gyerekeiket. Az ügyről Máthé Attila Gyula elmondta: a Fidesz képviselőinek nem az egyházak oktatásban vállalt szerepével van problémája, hanem a hajdúsámsoni városvezetés hozzáállásával. Szerinte a szülők fel vannak háborodva amiatt, hogy semmibe veszik őket, és nem kíváncsiak a véleményükre.

Ócsán sincs ez másként, azzal a kis bibivel, hogy itt a fideszes városvezetés és a csatlós képviselők jóvoltából akarják az iskolát kiszolgáltatni az egyik "haveri" egyháznak. Itt bezzeg a hajdúsámsoni párttagsággal ellentétben nem fordulnak a lakossághoz és nem igyekeznek népi kezdeményezésbe, hanem sokkal inkább az altatás és az eltitkolás stratégiáját űzik.  Nálunk bezzeg nem számít az a fideszes érv, amit Hajdúsámsonban pártszinten sérelmeznek. Ócsán kiskorúnak tartván, szintén semmibe veszik a lakosság ebbéli véleményét.

Így városunkban a következő tanévet akár felekezeti hitvilágban kezdhetik az eddigi és a leendő diákok, úgy, hogy a kötelmeikről, és várható kötelezettségeikről még fogalmuk sincs.  A jó nép meg bénultan less ki a háza ablakán és javarészt nem is tudja, miként fordul meg a világ.  

Többek szerint a váltás nincs előkészítve, nincs idő a felkészülésre, s nincsenek válaszok például a következő kérdésekre: ha az egyetlen általános iskola egyházi kezelésbe kerül, akkor azok a tanulni vágyók, akik nem akarnak felekezeti elvek szerint tanulni, ők hol tanulhatnak? Mi lesz azokkal a közalkalmazottakkal, akik nem akarnak hitéleti szempontok alapján dolgozni vagy más hitéleti elveket vallanak? Az új köznevelési törvény szerint az egyházi fenntartásba átvett intézmény pedagógiai programjába kötelezően beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségének megfelelő ismereteket. A helyi tantervébe a fenntartó egyház tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be. Azok a tanulók, akik nem kívánják ezt igénybe venni, velük mi lesz? A most beiratkozó jelentkezők pedig augusztusban, szeptemberben szembesülnek azzal, hogy akaratuk ellenére egyházi iskolába kerültek?

Az önkormányzat Oktatási Bizottságának elnök asszonya, helyi tanár azonban mélyen hallgat. Nem vizsgálódik, nem kezdeményez, nem beszél. Csupán elvi hozzájárulását adta az átadáshoz. Tette ezt a polgármesterhez és az alpolgármesterhez csapódott képviselői többséget támogatva. Elképzeléseiről és a továbbiakról azonban nem nyilatkozik, és a felkérés ellenére sem mond le. 

A polgármester és a helyi egyházi vezető szerint azonban még semmi sem dőlt el, hangzatokkal ámítják a népet.  Bár Budapestről érkezett református lelkész és az itt érintett református hívők számára roppant fontos a pártos képviselők  támogatása és bizalma, de az ismert egyházi állásfoglalás alapján csak azon intézmények fenntartó átvételéről lesz lehetőségük az érdemi tárgyalásokat megállapodással lezárni, ahol az alkalmazotti közösség 2/3-a, valamint a szülői közösség 2/3-a az átalakulás mellett foglal állást. Az elkövetkező napokban máris ezen munkálkodtak. Állítólagosan az iskolán belül felmérik, hogy az önkormányzati oktatási intézményben van-e igény, szándék a váltásra. Kovácsi Beáta igazgatónő és helyettese erősen református beállítottságú vallásgyakorló. Így tőlük elfogulatlan, pártatlan álláspont, véleményalkotás és közömbös ráhatás nem várható. Ráadásul szakmai múltja, karrierje is az egyházi túlélésre épül.

Állítólag egyházi iskola lesz az önkormányzatiból ha tetszik, ha nem, tudni vélik egyesek. 

A józan gondolkodók és számos szülő  tiltakozna döntés ellen, de félnek, és lehetőséggel sem bírnak. Mégis úgy gondolják: az újjászervezendő régi intézmény és a már nyíltan református vezetés szétveri a jól működő osztályközösségeket, megosztja a pedagógusokat, s ellentétet szít a lakosság, az önkormányzati képviselők  és a helybéli egyházak között. 

A helyi Jobbik az állam és a Fidesz vezette kormány iránti ellenérzései okán képtelen cselekedni.

Pedig Ajkán a Jobbik szervezett tüntetést az iskolaátadás ellen. Ott a párt országos alelnöke is tiszteletét tette. A Veszprém megyei ifjúsági szervezetük vezetője is szónokolt: az ottani tüntetésen, nem kímélte a Fidesz két prominensét.

Itt bezzeg senki nem szól semmiért. 

 

 A történtek előtt magam is értetlenül állok, ugyanis megelőzhető lett volna a kialakult feszültség, ha az egyházi iskola szervezése korábban, átláthatóbban, s minél több érintett bevonásával történik. Ez azonban nem gyakorlat a nemrég beválasztott helyi vezetés körében.

Tőlünk ócsaiaktól akár az egyházak falainak támogatására, vagy az Azori-szigetekre is költhetik az adónkat, az sem kever nagyobb pórt, mint a hétvégi száguldozók a helyi utakon.  A kutya nem foglalkozik ezzel. 

Csak a felszín alatt és az internetes portál fórumán háborognak. De mint hallani megjelent egy szórólap ami még sok helyre nem jutott el, ami esetleg a népi döntést segítheti azáltal, hogy a kétségeket említi. félő azonban, hogy ez is kevés lesz, mert a lakosság véleményét az önkormányzat nem kéri. Az iskoláztatott gyermekek szülei pedig érdemben kevesen lesznek ahhoz, hogy a dolgokra ráhatással legyenek. Máris többen visszaküldték azt a kérdőívet, amit csak 21.-én kellett volna az iskola gyűjtőládájába az úgynevezett urnába dobni. Ezeket a lapokat sok helyütt az osztályokban a tanárok beszedték már. Ezzel a véleményalkotás tisztasága szenvedett csorbát. A nyílt kézbesítést a nem hivatalosan zárt urna valamint annak idő előtti kihelyezése, valamint kezelése  befolyásolhatja a szavazás eredményét.

– Más lenne a hozzáállásunk, ha előzetesen minden érintettet bevontak volna az előkészítésbe, hiszen bármilyen önkormányzati döntés előtt ki kellett volna kérni az iskolaszék, a szülői közösség, az iskolai diákönkormányzat, az etnikai kisebbségi önkormányzat véleményét, ám teljes egészében ez nem történt meg. De e helyett a polgármester, az igazgatónő és még pár érintett prominens pökhendi és lekezelő módon kész tények elé állított minket, lényegében azt közölte, hogy beindul az egyházi iskola és kész – panaszolja a szülők képviseletében három fiatal anyuka.

De már több nevesített szülő is kifejtette aggódó véleményét, ami nem csak blogunkon, hanem a világháló különböző pontján, lásd fórumon, és a közösségi oldalakon is elérhető. 

"Hol vagytok??
Miért nem hallatjuk a hangunkat?
A gyerekeinkről van szó!
Tudomásom szerint múlt héten megtörtént a szavazás az általános iskolában. A tanári kar többsége az egyházi fenntartás MELLETT szavazott és a Szülői Munkaközösség tagjai is. Úgy tudom, a Szülői Munkaközösség megválasztott tagjai minket - szülőket - képviselnek. Titeket megkérdeztek, mielőtt szavaztak? Engem nem." - Olvasható a kétségbeesett anyuka bejegyzése.

Tiltakozni kell! Ennek egyetlen módja a népszavazás. DE itt ezt is rendesen megnehezítették. A törvény úgy szól, hogy "az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál."
Na találjátok ki ez nálunk hány százalék?????? Igen 25%
Részlet az Önkormányzat Képviselő Testületének SZMSZ-ből: "A helyi népszavazást a képviselő-testület kitűzi, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezte."
Ez még csak a kisebbik gond. Ki állna az élére egy ilyen kezdeményezésnek? És ki írná alá, névvel vállalva a véleményét? EZ ITT A BAJ! Mindenki fél, félti a gyermekét, félti az állását.
Más demokratikus településen 10% kell egy népszavazáshoz, mert számít a NÉP VÉLEMÉNYE, és nem kell retorzióktól sem tartaniuk. ÉS ITT???!!! - Hallatja hangját egy másik felháborodott személy.

Vélelmezhetőleg Ócsa városa lesz a következő állomása annak a botránysorozatnak, ami Ajka, Balmazújváros, Hajdúsámson, Óbuda,  Szigetszentmiklós tengelyre helyezhető.

– Ha azonban az iskola a gyülekezeté lesz, akkor én valószínűleg nem tudok maradni tovább – vetíti előre pár elkeseredett ember.

Ócsán enélkül is megrendült a lakosság az elmúlt másfél évben. Az eladó házak kimagasló arzenálja  ezek szerint tovább fog nőni, ahogy az elszegényedés és a kiszolgáltatottság is. Nem tett jót az elmúlt időszak a városnak. Az önkormányzat a választások óta eltelt időben rosszabbnál rosszabb húzásokkal heccelve terhelte a lakosságot. A laptop-ügy a kommunális adó kivetése, FÉG körüli huzavona, az elbocsájtok, aztán a Batta Ltd adóhátralékának elfeledése, az ó-falubeli rombolás, az alsópakonyi kiszolgáltatottság, a Kisbíró milliói, és most a helyi általános körül kialakult anomália olyan gócot képez, ami többek számára nem csak érthetetlen, hanem feldogozatlanul kezelhetetlen.

- Mi sajnos nem számítunk ezen a településen. Hiába élünk itt évek óta, hiába fizetjük ide az adónkat, mivel év vesztes a gyermekünk, csak jövőre szólhatnánk hozzá, de addigra mások már eldöntik helyettünk. - Értetlenkedik egy fórumozó.

- Egyet tehetsz, elviszed máshová...  Én is legszívesebben összekötném a ház négy sarkát és el innen, de sajnos nem lehet.  Ezért Bp-re járnak a gyerkőceim. - Panaszkodik egy másik ember.

- Én valószínűleg nem tudok maradni tovább – vetíti előre összegezve a történéseket az egyik lakos.

A végszót  majd az önkormányzat mondja ki, de csak az érintett tanárok állítólagos szavazása eredményeinek ismeretében. Hogy ez mi lesz, nem tudhatjuk. 

Csak az biztos, hogy Buza Ernő, Gallai Zoltán Kardos Zoltán úgy fog voksolni, ahogy a polgármester Bukodi Károly és alfele, Horváth Tamás teszi. Talán Bukodi Jánosné bizottsági elnök egy jelentéktelen tartózkodást be mer még vállalni.  Dönti Károly, Inczeffy Szabolcs és Török László szerintem nem fogja áldását adni az önkormányzati iskola - református egyház frigyhez. 

A további lét kérdése tehát a nevezett személyek nevesített szavazatán múlik. 

Most Ők döntenek. 

Közel két év múlva azonban rajtunk választókon a sor.

*

Ócsa érted? - nyílt levél az általános iskola átadása ügyén ( - felhívás)

Ócsa legújabbkori történetében  két kiemelt fontosságú dolog történt, amiből a mostani városvezetők úgy hoztak döntést, hogy annak véghezviteléhez nem kérték ki a lakosság véleményét.

Az egyik az Alsópakony határába tervezett új falú lakónegyed, aminek infrastruktúráját Ócsa város belterületi bázisa biztosítja. Ez alatt értjük a teljes ellátást és kiszolgálást energiával, vízzel, csatornával, közlekedési háttérrel, intézményi rendszerrel és hivatali apparátussal együtt. Alsópakony-újtelep a megvalósulását követően belső vérkeringésünk részévé válik. Így nem csak a  a vizünkből, a kiépített ellátási- és oktatási háttérből, hanem a beszedett adóforintjainkból is részesül majd. 

Mégsem történt ez ügyben lakossági felmérés, szondázás, kikérdezés vagy szavazás, hogy akarjuk-e?

A másik ilyen sebtiben kigondolt és nagy horderejű ügy a Halászy Károly Általános Iskola kivonása az állami oktatási rendszerből, amiről egyetlen hivatalos honlapon sem lehet olvasni. 

Itt nem másról van szó, mint arról, hogy az egyetlen 27 osztályos, közel 600 fős tanintézményét az önkormányzati vezetők át akarják adni a Református Egyháznak üzemeltetésre, ami által az iskola betagozódik a református oktatási rendszerbe, és annak részévé válik majd. Ezzel nem csak 600 tanuló életvitelére, fejlődésére lesznek kihatással, hanem Ócsa egész lakosságára. 

Ebben hasonlatos az Alsópakonyt érintő döntés a Halászy iskola további sorsát érintően.

Mégsem történt ez ügyben sem lakossági felmérés, szondázás, kikérdezés vagy szavazás, hogy akarjuk-e?

Pedig ez az ügy szintén kiemelten foglalkoztatja az embereket. Ha ugyanis a tervezett fenntartóváltás bekövetkezik, - amin nagyon rajta vannak a városvezetés részéről, - akkor jelentősen megváltoznak az iskolai nevelés- oktatás körülményei az intézmény falain belül. Ez a kiemelt változás olyan nagy jelentőségű, ami túlmutat azon, hogy ezt az iskola falain belül, vagy pusztán a képviselők egymásközt elintézhessék. Ez olyan jelentőséggel bír, ami széles társadalmi rétegeket, vagyis egész Ócsát és annak teljes lakosságát érinti, hiszen számukra nincs más alternatíva. Ezért a minimálisan elvárható a megfelelő és reprezentatív felmérés, a lakosság kikérdezése, véleményeztetése lenne, ha már nem viszik és teszik helyi népszavazás kérdésévé a változtatást. Elvégre ez lenne a demokrácia kegyeletteljesebb formája.

Mivel azonban nem, hogy ezzel, de még egy korrekt tájékoztatással sem rukkoltak el a városháza illetékesei, ezért kénytelenek voltunk egy figyelemfelkeltő levet írni a döntéshozó képviselőknek.

Így május 10.-én, vagyis öt napja minden képviselőhöz eljutott az a levél, amely felhívja a figyelmet Ócsa egyetlen általános iskolájának református kezekbe történő átjátszásának kihatásaira, valamint ebbéli felelősségükre.  

Mivel azonban a levélre a laptopok végén található képviselő hölgy és urak sem adtak választ, így azt nyílt formába öntöm, és itt a blogon nyilvánosságra hozom.

 
Tisztelt Képviselő(k)!

Ajánlom szíves figyelmébe nem egy szülő jogos aggodalmát azzal kapcsolatosan, hogy Önök többségiben meggondolatlanul, vagy pedig alantas mód, elvi hozzájárulásukat adták a kisvárosunk egyetlen alapfokú közoktatási intézményének, a Halászy Károly Általános Iskolának az egyházi keretekben történő működtetéséhez.

Ezt a hozzájárulást elviekben az önkormányzat erre illetékes bizottságának és a választók kikerülésével tették.

Most pedig egy olyan propagandát folytatnak az iskola vezetőjének és a helyi református lelkész felhasználásával, ami  nem csak e két emberhez méltatlan, hanem az önkormányzatisághoz és a helyi polgárokhoz is.

Önök az elvi hozzájárulásukkal egy olyan palackot nyitottak fel, melynek szellemisége a legnagyobb diktatúrák korát eleveníti fel.

Ebben az egyéni érdek, az elfogultság, a hatalomgyakorlás, az arrogancia és az elnyomás is jelen van.

Önök ezzel a kinyilatkoztatásukkal nem csupán egy elkötelezettséget, egy behódoltságot fejeztek a ki a vezetőik irányába, hanem azt is, hogy nagymértékben tojnak az ócsai emberekre, s  azok véleményére.

Mindezt jól igazolja, hogy képesek voltak ismét megkerülni őket.

Most sem hozzájuk, hanem az iskolai kontaktszemélyhez fordulnak a választók, a nép helyett.

Nem is tudom, miként gondolják egyesek azt, hogy egy ilyen nagy horderejű, nagy jelentőségű és sorsdöntő ügyet az iskola a saját szervezésében a kifogásolhatóan megválasztott igazgatója által levezényelheti.

Most ugyanis azzal a kezdeményezéssel álltak elő, hogy az iskolalátogatókat leszűrve felmérik a jelenleg kapcsolódó érintettek körét, hogy ki az aki ezt a váltást bevállalná. Ennek érdekében hamis információk, fals anyagok kerülnek szétosztásra, ami alapján megtévesztik a munkaközösséget, a szülőket. Ezzel a megtévesztéssel próbálják ugyanis rábírni őket arra, hogy ők hozzanak döntést az iskola átadásáról, mert most már felelősséget egyik fél és egyik kezdeményező sem mer vállalni.

A baj csupán az, hogy ez az ügy túlmutat az iskola falain, a jelenlegi diákságon. Az ügybeli döntés nem azon szülők kizárólagos joga, akiknek gyerekei most érintettek ebben.  Az iskola fenntartójának váltása, vagy megválasztása jelentős, hosszútávú kihatással bír, és Ócsa teljes populációját érinti.

Ezért kimondottan veszélyeztettek a most óvodába járók, a bölcsődei korba lépők, és az összes fiatal,aki később gyermeket válla majd és itt kíván élni, ugyanis nekik nem lesz már választásuk ebben.

Ezért őket, mint az eljövendő nemzedéket, akik iskolakötelezetté válnak, nem lehet kihagyni a kérdéskörből. Őket a szülői gondviselés folytán a családban kell keresni. Így jog szerinti minden egyes érintetnek, vagyis az itt élőknek fel kell tenni a kérdést.

A kérdésfeltevés jogszerűen elfogadott módja pedig a helyi népszavazás.

Ha ezt nem teszik meg, és a választók többségét kihagyják a helybéli ügyek döntéshozatalából, akkor Önök nem a választóikat, nem a lakosságot és nem a helyi embert képviselik, hanem csupán az átmeneti helyi hatalommal járó pénzt és a szolgaságot. 

Ez pedig nem népképviselet és nem demokrácia.

A pontos meghatározástól most tartózkodok, és helyette inkább egy szülő véleményét tolmácsolom, hogy lássák, mit végeztek.
*

Lakossági bejegyzések, vélemények:

Névtelen  2012. május 7. 10:19

"FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT..."

Fodor Úr!

Minden - hozzánk hasonlóan - gyáva ócsai szülő és tehetetlen (vagy FIDESZES) önkormányzati képviselő helyett Ön lankadatlan alapossággal kikeresi és megírja az ide vonatkozó példákat, véleményeket, törvényeket a Halászy Károly Általános Iskola egyházasítása kapcsán. KÖSZÖNJÜK! Innen kapunk igazán véleményeket, ezt bizonyítja az oldal látogatottságának emelkedése. Nagyon sok ócsai csak innen értesülhet a dolgokról!!!

A tanárok nem mernek megnyilvánulni - csak folyamatos pusmogás van a háttérben - mert félnek, pedig MOST MÉG nem is a pap dirigál,csak a háttérből végzi "áldásos" tevékenységét.

A szülők egy része még nem ébredt fel, hogy mi is lesz itt. Mire felébrednek, már KÉSŐ LESZ!!!

Fodor Úr! Írásait vagy annak rövidített változatát osztogatni kellene a szülőknek (Hátha végre felfigyelnek!)

Mi szülők mit tehetünk, - ha az iskola tanáraihoz hasonlóan - félünk?

Elvihetjük más településre a gyerekeinket, ami rengeteg plusz energiát, időt, pénzt fog felemészteni. Mégis sokan ezt fogják tenni,a hírek,sustorgó beszélgetések szerint.

Az igazgató asszonyról időnként sejtet ezt-azt, de nincs konkrétum. Ez csak kósza beszédtéma vagy van alapja?

Névtelen  2012. május 4. 13:18

Szép Napot Mindenkinek!

Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem szabad félvállról, csak úgy politikai játszmaként kezelni.

Itt és most arról döntenek vezetőink, elöljáróink, hogy a gyermekeinknek milyen "jövőt szabunk".

Én katolikusként lettem megkeresztelve, de nem gyakorlom a hitem - mindössze azt vallom, hogy van egy nálunk hatalmasabb erő, amely életünket befolyásolja.

Az én gyermekem most is az iskolába jár és hamarosan újabb gyermekem fogja átlépni az iskola kapuját. Ebben a kérdésben annyira sok még a nem tisztázott kérdés, hogy botorság lenne már most azt mondani, hogy vigyék az iskolát a reformátusok.

Gondoljanak csak ilyen "apróságokra":

- kié lesz az épület, ki gondoskodik az állag megóvásról

- kié lesz a jelenlegi eszközpark, a felszerelések

- aki ateista vagy a reformátustól eltérő istenhitű gyermek, annak miért kellene kötelezően áhítatra járnia.

- miért kellene a gyermekemnek a szép, jó napot kívánok helyett - áldás, békességgel köszönnie.

- És ha nem járnak áhítatra a nem református gyerkőcök, akkor HOL lesznek?

- milyen szankciókkal nézhetnek szembe azok, akik ezen eseményeken nem szeretnének részt venni?

- az iskola irányításában milyen aránnyal vehetnek majd rész a SZÜLŐK?

- mi lesz azokkal a tanárokkal, akikre most azt mondják, hogy "add fel a közalkalmazotti "biztos létet"" és ma-holnap az átvétel után elbocsájtják?

- jogutóddal vagy jogutód nélkül "szűnik" meg az iskola?

Nem értem ezt a rohanást. Még a törvényalkotók sem végezték el a dolgukat, miért lenne rosszabb a központi irányítás, mint egy "ismeretlen református szándék"? Miért nem lehet megvárni, amíg minden törvényadta lehetőség tisztázott lesz és csak ezután dönteni?

Miért nem lehet református osztályokat indítani és esetlegesen egy akkora nagyságrendű igénynél egy KÜLÖN iskolát alapítani?

A gyermekemet megilleti a szabad iskolaválasztás és vallás joga.

Szerintem nekünk SZÜLŐKNEK is lenne ebbe beleszólásunk. Mégis azt látom, hogy mutyiba megy az egész. Tessék tiszta helyzetet teremteni, hogy későbbiekben is tiszta lelkiismerettel nézhessen mindenki a másik szemébe!

Horváth Krisztina vagyok, Pestről betelepülő, de Ócsára adó-fizető állampolgár.

Névtelen  2012. április 28. 21:20

Érdekes kérdést vet fel az egyház és az önkormányzat összefogása a kormány ellen, mivel az önkormányzat és az egyház igen keményen kötődik a kormányzó párthoz, a Fideszhez.
Fontos tudni, hogy Hantos Péter, Szűcs Lajos egyházügyi tanácsadója a Pest Megyénél, (természetesen díjazás ellenében). Ugye azért ez is érdekes?
Innentől kezdve nem is tudni, hogy Szűcs úr kit és mit képvisel, (valószínű legfőképpen magát)?
Vajon miért nem számítanak a vezetőinknek az itt élő családok és gyermekek.
Miért akar a református egyház rátelepedni erőszakkal (a reformációnak már vége) a más vallási közösséghez tartozókra és az egyik egyházhoz sem tartozó emberekre.

Névtelen  2012. április 27. 21:12

A szülők elég lehetetlen helyzetbe szorultak. . Pontosan tudja ezt a levezénylő önkormányzat vezetője is. Aztán szép csendesen megfenyegetik majd a tiltakozókat. Remélem a jövőben is rajta tartja a szemét a blog az ügyön, mert itt csak a nyilvánosság ereje segíthet. Bár manapság, amikor a hatalommal rendelkezők lábbal tiporják a demokrácia alapvető szabályait, nehéz bízni az igazság győzelmében. Csak így tovább Fo-lak!

Névtelen  2012. április 27. 21:21

Nem értem, hogyan képzeli azt a Hivatal, hogy ilyen ellenkezés mellett ránk erőltetve napirenden tarja az egyetlen alapfokú oktatási intézményünk kiforgatását.
Nem értem, hogy a szülők miért nem lépnek fel erőteljesebben a reformáció ilyen erőszakos terjesztése ellen.

Névtelen  2012. április 26. 22:54

Végre, egy értelmes tájékoztatás! A lényeg ne adjuk az iskolát a református egyháznak!!!!!!! A Halászy a város egyetlen iskolája. Az ócsai lakosok közül akik valóban vallásos emberek és ehhez méltóan élnek már egyházi iskolába járatják gyerekeiket. Hittant az általános iskolában is lehet tanulni, de csak egy maroknyi gyerek él a lehetőséggel. Fel kell fogni Bukodi Károlynak, Horváth Tamásnak, Hantos Péternek, hogy nem kérünk református iskolát!!!!!!!!
Jó lenne, ha erről az ócsai lakosok véleményét is kikérnék, nem csak a reformátusokét!!!

juju   2012. április 21. 9:29

Mindenki aki Ócsához kötődik és ott nőtt fel az abban az iskolában tanult, nevelődött!!!
NE LEGYETEK MÁR BARMOK BASSZUS !
Mindenkit el akartok űzni ebből a faluból ? ...nem akartok adófizető polgárokat ?
Mindenki aki ott él és nevelődött abban a suliban, ugyanoda szeretné járatni a gyermekét !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Vagy akkor oké legyen református, de akkor legyen az óvoda buddhista, a másik ovi a muszlimoké, a gimnázium pedig mondjuk Krisztinás, és akkor mi lehetünk a 'hülye-város, ahol vallási háborúk lesznek ! tök izgi nem ?
És ha én mondjuk épp katolikus vagyok akkor húzzak a picsába ???

Névtelen  2012. április 21. 5:39

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

47. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a települési képviselők legalább egynegyede,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a helyi egyesület vezető testülete,

d) az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. (…)

48. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.

Imre Katalin OFFLINE

Kedves Ócsaiak! A mai nappal kaptam kézhez Ócsa Önkormányzat Képviselő-testületének levelét, melyben az általános iskola egyházi fenntartásúvá válásáról tájékoztatnak. Mélyen felháborít, hogy az iskolai beíratás után kérik ki a szülők véleményét egy ilyen nagy horderejű dologgal kapcsolatban. A levél 2 alternatívát vázol fel: vagy állami fenntartású lesz az iskola és elszegényedik, autonómiáját veszti vagy pedig egyházi fenntartásúvá válik és ezzel az állami normatíván kívül a kiegészítő támogatást is megkapja. A levél nem szól arról a tényről, hogy önkormányzati fenntartású is maradhat az iskola abban az esetben, ha Köznevelési szerződést köt a Kormány Hivatallal. Nem szól a levél arról sem, hogy mennyiben és hogyan változna meg az iskola hétköznapi élete akkor, ha egyházi fenntartásúvá válna. Mi és hogyan jutna el a gyerekekhez? Mire és hogyan nevelné az iskola a gyermekemet (aki 6 éves) ebben az esetben? Felveti a levél írója az erkölcstan tárgy választhatóságát. Minden bizonnyal nem csupán az erkölcstan tárgy képviselné az így beálló változásokat. Nem értem, mit ért az iskola "polgári erkölcstan" alatt. Mit jelent ez? Úgy érzem, az önkormányzat és az általános iskola engem mint szülőt kényszerhelyzetbe hoz: vagy református iskolába járatom a (már beíratott) elsős kislányomat vagy pedig kiíratom az iskolából (még mielőtt megkezdhette volna a tanévet) és más település általános iskolájába íratom be újra. Mindkét gyermekemet nagy szeretettel, nagy odafigyeléssel nevelem. Nagyon fontos számomra, hogy milyen elvek és szabályok mentén nevelődnek, épp ezért tartom igen nagyon fontosnak, hogy a vallási nevelésükről is én dönthessek addig, míg maguk nem döntenek a vallási hovatartozásukról.

• Döbrögi
• 

Kedves Aggódó Anyuka! Teljesen megértem és egyben felháborítónak tartom azt, ami ebben a városban történik! A mi gyerekeinkről döntenek a lakosság az érintett felek megkérdezése nélkül! Semmi nem indokolja ezt a lépést, egyedül a "hatalomvágy. A képviselő testület tagjainak úgy gondolom nem ezért szavaztunk bizalmat, hogy egy törtető pap és szűk társasága kezébe adja Ócsa város egyetlen egyház nélkül jól működő általános iskoláját. Azt,hogy megvárták a leendő elsősök beiratkozását és elámították a szülőket különféle lehetőségekkel- kivétel egyházi iskola, erről egy szót sem ejtettek- aljas szülőket semmibevevő lépésnek tartom. Nem kell egyházi iskola, az állam fizeti ezt is, azt is. Mindegy neki, hogy melyik zsebéből tartja az iskolát. Az állam által működtetett iskolában legalább nincs kiszolgáltatva a gyermek a szülő és a pedagógus. Az egyháznak, főleg az ócsai református egyház vezetőinek pedig majd hajbókolhatunk, talán még egyházi adót is fizethetünk, hogy az itt élő családok gyerekei általános iskolába járhassanak! A szülőknek a lakosságnak kell megálljt parancsolni. Észhez téríteni kedves polgármester és alpolgármester urunkat, hogy egyszer reméljük nagyon hamarosan az ő mandátumuk is lejár......Addig pedig még nem késő össze kell fogni a szülőknek, pedagógusoknak, az ócsai többségben lévő lakosoknak /nem reformátusok/, tiltakozni, együtt sikerül megtartani az általános iskolánkat. Lásd Szigetszentmiklós!!!!!!!!!!!!!!!! 

Persze mindezt, és mindezeket figyelmen kívül lehet hagyni és hatalmi arroganciával, lelketlen pártbeli érdekszavazással át lehet verni, de a választó sem annyira éretlen már, hogy egy fórumot ne értsen meg, egy ilyen horderejű döntést ne fogjon fel, és a képviselői magatartást kellő időben ne viszonozza, avagy honorálja.

*

Ócsán is alakul az iskolabotrány? ( - mi jöhet még)

Az egyik álláspont szerint a fideszes vezetésű önkormányzat a tanárok és a szülők jelentős többségének véleményét figyelmen kívül hagyva a "saját emberét" akarja ráerőltetni egy általános iskolára; - olvasható egy újabb városi iskolaügy kapcsán.

Ugye ismerősen cseng a történet?!

Ha azt mondom, hogy Szigetszentmiklós, akkor már többen azonosítják a storyt. De a séma nem ismeretlen más fideszes körökben sem.

Óbudán (Budapest III. kerülete) botrányos helyzet kezd kialakulni. Többek szerint annyiban hasonlít a helyzet a szigetszentmiklósira, hogy itt is az önkormányzat által protezsált szakszervezeti vezető szeretne az iskolára erőltetni egy szakmailag alkalmatlan vezetőt.

Hasonlatosan nincs ez nagyon másként Ócsán sem. Itt csupán az egyik egyházat szeretnék vezetőként ráerőltetni az iskolán keresztül az emberekre. Ócsán úgyszint az önkormányzat van a háttérben, akár másutt, mert nálunk is az itteni városvezetők mozgatják a szálakat, kölcsönösen együttműködve az egyik egyház helyi képviselőjével. A háttérben titokban már végiggondolták és egymás közt letárgyalták a folyamatot. Csupán az érintetteket, az ócsaiakat hagyták ki ebből. A helyi református lelkész szinte kész tényként beszélt erről a hétvégi gyülekezet előtt. Ő annyira beleélte magát a dologba, hogy erről már több heti prédikációt is tartott, kicsit megelőzve és kibeszélve, majd jól összekuszálva az egész történést és az eseményeket. 

Az így keletkező zavarosba kezdett halászatba a helyi iskola igazgatója, aki jó kapcsolatot ápol az igehirdetővel, és bennfentes a városházán is. Tudniillik önkormányzati körökben is érdekképviselete van, így lekötelezettséggel és viszonzással van mindkét, az elvi egyezségben érintett fél, vagyis a főszereplők felé. 

Tehát a Református Egyház bizonyos köreihez kötődő igazgatónő az önkormányzathoz is köthető, hiszen oda is hálával tartozik, mert a kinevezését ott intézték, s pályafutását így hozták össze. Ez a két kötelék megfelelő bizalmat valamint hitet ad a városvezetésnek arra, hogy az egyházi fenntartásba adást követően az iskolai életre, az ott dolgozókra továbbra is elegendő ráhatása lesz. Ez azért fontos, mert az ottani szavazóbázist reményeik szerint kézben tudják tartani, ami számukra a továbbvitelhez szükségeltetik. Egyházi síkon pedig azt prognosztizálják, hogy a bizalmat élvező igazgató megtartásával megfelelő képviselthez jutnak az intézményben, ahol a református elveket és irányvonalat véghez tudják vinni. Az iskolán át pedig szinte a város egészét és a jövőt is lefedik. A későbbiekben ugyanis nem lesz más helybeli iskolaválasztás. A református tanítási elvek fognak uralkodni.

Egyéni álláspontok szerint a fideszes vezetésű önkormányzat a tanárok és a szülők jelentős többségének véleményét figyelmen kívül hagyva a "saját emberét, és akaratát" akarja ráerőltetni a kisvárosunk egyetlen általános iskolájára azzal, hogy  a Református Egyház kezelésére bízva gyakorlatilag tálcán kívánja azt átadja.

Az ebbéli közös törekvésekben érdekelt a sokak szerint nem csak egyházi alapon elkötelezett igazgató. Ő az a "sajátosan" köztes személy, aki az elképzelt egyházi átvétellel kapcsolatosan a városlakó szülők és pedagógusok közé feszített éket tovább feszíti.  Számos kezdeményezése visszás fogadtatást kelt.

A képviselők előtt sem ismeretlen lakossági vélemények ezt sorra visszaigazolják. 

De a helyi pedagógustársadalom eddigi csendes, vagy néma megosztottsága is kezd felszínre kerülni. Egyre többen vállalják fel a véleményalkotást és önmagukat. Kezdenek kialakulni az álláspontok és egységet ölteni a nevesített vélemények.  

Maholnap már olyan konkrét állásfoglalás fog kialakulni, ami nyilvánosságot kell, hogy kapjon. Ezzel a nyilvánvaló véleményalkotással az állampolgári beleszólást és az össznépi ébresztőt kívánják (s talán fogják is) elérni.  

Az önkormányzat-reformátusok alkotta "konzorciumot" a jelen vezetési elképzelések mellett nem elfogadható a városlakók többsége számára.  Az iskolán belüli megosztottság és a feszültségek erősödése nem hagy nyugvást az önkormányzati elképzeléseknek. A szülői vélemények és a helyi emberek feletti eltekintés, mint valami lenézés nehezedik az önkormányzati testület minden egyes tagjára. Ezt az újabb erkölcsi terhet nem vállalhatja már fel egyetlen tisztességelbíró képviselő sem. 

A tanárikar egy jelentős része nehezen tudja már elképzelni a további hallgatag együttműködést, az alantas hallgatást, az iskola vezetőjének abszurd elképzeléseit. Már az iskolatörténeti kiállítás kiebrudalása is fájó pont volt. A fokozatos változások, az egyházi előretörés és a sajátos érvényesülés már eddig  is gombócként helyezett nyomást a tanárok torkára. A várható változás az eddig volt iskola életében is megviselte az embereket, de a beharangozott  elkövetkezőt többségiben már nem viselik az ott dolgozók és az oda járók. Sőt ez a viselet kihat a későbbiekre a beiratkozottakra és a jövőben beiratkozókra is. 

A most elkövetkező májusi időszak lehet, hogy nyöszörgős lesz a tanév végéig, de ezen túl kell esni, különben bedarálják az érintett embereket. Az iskola egyházivá alakításában, a reformátusoknak való átadásban érdekelt felek röviden  akarják dűlőre vinni a dolgot. Őket nem érdekli a nyöszörgés, a diákság, vagy a lakosság. A növekvő feszültség és a csökkenő idő folytán mielőbb le akarják zavarni a dolgot, és lezárni az átadás körüli folyamatot. Ez egy időfutam az érdekérvényesítésekért és azokkal szemben. Nem mindegy tehát, hogy ki hogyan, és mikor lép elő. Az illetékesek hallgatásba burkolódzása ne tévesszen meg senkit. A háttérben komoly szervezkedés, "munka" és egymásnak feszülések folynak.  

A tantestület egy jelentős részének pedagógiai felfogása ütközik a református hitvilággal, de úgy látszik, hogy a fideszes többségű  önkormányzatban ez abszolút nem fontos. Azonban Szigetszentmiklós  azt példázza, hogy érdemes küzdeni. Ezt már az egyházi kezelést ellenző pedagógusok többsége is érzi.

A helyi érdek-képviseleti szervek, az ócsai egyesületek megkérdezhetnék az önkormányzatban, mi az oka annak, hogy nem támogatják a saját fideszes kormányuk felügyelte iskolai oktatást? 

Szerintem sokan kíváncsiak lennének Bukodi Károly polgármester és Horváth Tamás alpolgármester okfejtésére, írásba foglalt érveire hogy az egyetlen általánosunk állami fenntartásba kerülése miért nem szerencsés a számunkra? Illetve miért nem jó nekünk szülőknek és majd itt tanuló gyermekeknek hogy az állam gondoskodjon rólunk a tanultatást illetően? Erről a testület előtti polgármesteri és az alpolgármesteri előadás is elmaradt és a jegyzőkönyvekben foglaltak sem adnak magyarázatot arra, hogy az egyházi elkötelezettség miben lenne jobb a helyi (önkormányzati) függetlenítéstől? 

Ezzel a mismásolássas csupán azt sikerült elérniük a feleknek, hogy az indulatokat felkorbácsolják, az iskola falain belül valamint azon túl, és a város területén élők közt a megosztottságot fokozzák.

Ezzel a poszttal az ebben aktívan részvevőknek szeretnénk emléket állítani.

Ezért vég(e)zetül közzétesszük a stáblistát.

A kezdeményező (támogató) kör:

Református Egyház részéről:   Nt. Hantos Péter református lelkész

Az Önkormányzat részéről:     Bukodi Károly polgármester

                                                  Horváth Tamás alpolgármester

Az iskola részéről:                    Kovácsné Kovácsi Beáta iskolaigazgató

Igen szavazatokat adó, elvi hozzájárulásukkal az iskola egyházi átadását-átalakítását támogató önkormányzati képviselői kör:

Bukodi Károly

Bukodi Jánosné

Buza Ernő
Gallai Zoltán
Horváth Tamás

Kardos Zoltán  

 *

Az Ócsai Református Egyházközösség megkeresése ( - hivatali felkérés)

Mellébeszélés helyett:

 *

Moratórium ami érintheti az iskolabeli ügyeinket ( - avagy miként mentsük meg a Halászyt)

Bukodi Károly polgármester nem is gondolta végig, micsoda darázsfészket  röptet a levegőbe, amikor Horváth Tamás alpolgármester előterjesztésére az elkötelezett és félő képviselőkből kierőltette az elvi hozzájárulást az általános iskola egyházi keretek között történő működtetéséhez. 

Ezzel az elvvel és ezzel a felhatalmazással a város egyetlen alapfokú oktatási intézményét kívánják kivenni az állami felügyelet alól, hogy ott konzerválhassák azt az állapotot, és lekötelezettséget, amit az önkormányzati kézben tartással gyakoroltak.

A dolog fonákja az, hogy a helyi fideszes többség ezzel a hozzájárulással felhatalmazta a polgármestert az ügy lebonyolítására, miközben így az ócsai fideszesek helyi egésze a Fidesz alkotta és  vezette kormányelképzeléssel szembehelyezkedik. Ócsa elviekben így visszautasította a fideszes oktatáspolitikát. Tette ezt olyannyira megerősítve a képviselői szavazatokkal, hogy most az sem számított, hogy az egyetlen általános iskolát áldozzák be. Itt természetesen leírhatnám azt is, hogy ezt az elképzelést az Oktatási Bizottság előzetes véleményének kikérése és felhatalmazása nélkül szavazták meg a képviselők, de ennek már nincs különösebb értelme, mert amit meg akarnak tenni, vagy véghez akarnak vinni, ott mindig megkerülik a dolgokat. Most is így történt. Az ügy pikantériáját esetünkben azonban Bukodiné szolgáltatta azzal, hogy képviselőként elviekben maga is a református kezekbe szolgáltatást támogatta. Ezzel gyakorlatilag elárulta azokat a tanárokat, akik nem betagozott reformátusként, hanem más szemlélet szerint élnek. Akár keresztényként, akár izraelitaként, vagy más kisegyház tagjaként esetleg felekezeten kívüliként vagy benne bíztak, vagy hozzá fordultak mentsvárként. Tette ezt nem csak képviselőként, hanem az illetékes bizottság fizetett elnökeként és a pedagógusként. Ez az újabb szégyenteljes szavazata, ebbéli cselekedete olyan kiállástalan, érv-, s tartás nélkülivé tette, amivel annyira alantas mélyre süllyesztette személyét, hogy onnan felemelkednie csak az oktatási bizottságbeli tagságának lemondásával, valamint képviselői mandátumának visszaadásával tudna visszatérnie az emberi tisztesség és moralitás világába. 

Ezen az intermezzón túl a dolog rákfenéje azonban mégis csak az, hogy ez az iskola a város egyetlen alapfokú oktatási intézménye, és az átjátszással az összes helyben élő, tanulásra kötelezett családot egy hosszan tartó kényszerkövetkezménnyel járó kihatással terhelik.

Ugyanis azok, akik nem kívánnak a református irányzatoknak, oktatási elveknek és kötelezettségeknek alávetni magukat, azok kiszorulnak a városból és nézhetnek magukat a falakon túl más tanintézményt a helybéli helyet.

Erre persze azt szokták mondani, hogy ez nem igaz, mert amolyan ökumenikus iskola lesz majd a Halászyból. Csakhogy ez nem igaz, mert erről sem megállapodás, sem írott előterjesztés, egyházak közötti megállapodás nincs. Ráadásul sánta a történet maga is, hiszen egy többfelekezeti egységben működő nevelő-oktató tanműhelyt miért tartana fenn maga a református gyülekezet? Nem hiszem hogy Hantos úr ezt így vagy akként prezentálta volna a görög- és római katolikusoknak, a baptista gyülekezetnek, az izraelitáknak vagy a hiteseknek, hogy itt Ócsán a jövő iskolájában ők is külön nem csak képviselve, hanem hitük szerint oktatva is lesznek.  

Nem, ez így nem fog megvalósulni. Az ökumenikus iskola prédikációja nem igaz, a nem valósul meg, ha valaki ezt állítja az megtéveszt és becsap bennünket. Ha ilyennel találkoznak, akkor kérjenek erről kidolgozott, írásos anyagot. Ilyen azonban nincs. A katolikusok számára sem biztosított a megfelelő oktatási színvonal, hiszen egyházilag kidolgozott, jóváhagyott tanterv a Halászyra nincs. Legalábbis egyházi körökből erről számolnak be. De ezt látszik alátámasztani az is, hogy ezzel az átadással kapcsolatban semmiféle kidolgozott anyag, dokumentáció nem került látótérbe.  Nem keresték meg érintetteket, az embereket, a szülőket és nem folytak konzultációk a lakosságot illetően. Most ugyanúgy a megkérdezésük nélkül kihagyták az embereket, mint a kommunális adó bevezetése esetén, vagy az alsópakonyi telep kialakítása és befogadása kapcsán.  Most sem kérdeztek meg senkit az itt élő szavazó és adózó emberek legalább 2/3-ból.

Pedig ezt a projektet legalább annyi gond és teher nyomja, mint az összes Horváth Tamás és Bukodi Károly nevéhez kötött eddigi bevállalásokat. (A felsorolástól most eltekintenék, mert a blog ezeket többnyire rögzíti.)

De nézzünk ezeken túlmenően is.

Országos átlagban jelentősen nőtt mind a katolikus, mind a református és az evangélikus egyház által fenntartott közoktatási intézményekben a tanulók és pedagógusok létszáma a 2011/2012-es tanévben. Ők azok akik nem ad-hoc, hanem megfontoltan, tudatosan és felkészülten fogtak bele ebbe. Ócsán ez nem így történt. A városvezetésünk az utolsó pillanatban hirtelen ötletből vezérelve létesített kapcsolatot a helyi reformáció képviselőjével, amit aztán követett a lelkészi megkeresés. Erről korábban szó nem volt.  A dolog ott kezdődött, hogy az önkormányzat átakarja menteni a pedagógusok feletti hatalomgyakorlást. (Lásd csak Bukodiné képviselő esete.) Erre tetézett, ha úgy tetszik vajazott az iskola igazgató asszonyának kétes viszonya és kihatása a továbbiakra, ugyanis az iskola államosításával nagy valószínűséggel kieseik a jelenlegi érdekszférából. Úgy látszik, állami kötelékben nem bírná vezetni az iskolát. Állami kézben más lenne a történet. A reformátusok bekerülésével azonban a jelenlegi posztját úgy vihetné tovább, hogy abban még hű elkötelezettként még meg is erősödve, hosszútávra berendezkedhetne. Áldásos pályafutását megismerve azonban ennek nem mindenki örülne. A reformátusok feltételezhetően minden bizonnyal igen, de hát itt azért mégis csak többről van szó. A gyerekek, az iskolába járó tanulók fejlődése, személyiségi alakítása sokkal inkább túl kell hogy mutasson az önkormányzatban ténykedő és az iskolát vezető személyes érdekeltségi körén.

Ezért foglalkozunk ismét és áttekintően magunk is ezzel a nagy horderejű üggyel. No meg azért, hogy tudják, mi folyik itt, a háttérben, a kikérdezésük, jóváhagyásuk nélkül. (Azt nem említve, hogy erről jogunk lenne helyi népszavazás keretei közt dönteni.)

Arról, hogy a következő tanévben előreláthatóan vesznek-e át újabb iskolákat az egyházak, illetve hány önkormányzattal állnak tárgyalásban, nem áll rendelkezésre pontos adat; a megyékből érkezett beszámolók szerint az egyes fenntartók önállóan járnak el ezekben az ügyekben.  Ócsa is ezt próbálja. 

A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának kommunikációs szolgálata azt közölte: a 2011/2012-es tanévtől 206 közoktatási feladatot lát el 129 intézmény keretei között a református egyház. A 206 közoktatási feladat a következők szerint oszlik meg: 47 óvoda, 76 általános iskola, 28 gimnázium, 8 szakközépiskola, 3 szakiskola, 14 művészetoktatási, 6 gyógypedagógiai intézmény, 21 diákotthon, valamint 2 pedagógiai szakszolgálat és 1 pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény.

2011 nyarán 12 önkormányzati intézményt vettek át, azonban mindössze két olyan település (Fehérgyarmat és Magyarcsanád) van, ahol eddig nem működött református iskola, vagy óvoda. A többi helyen a már meglévő intézményt fejlesztették. Az átvételek következtében hét új intézménnyel, valamint öt meglévő intézményben új telephellyel gyarapodott a református egyház oktatási rendszere. A református egyház az óvodai nevelést kilenc, az alapfokú oktatást öt, a középfokú oktatást pedig egy új feladatellátási helyen vállalta át.

Az új intézmények egyházközségi fenntartásba kerültek, a kazincbarcikai Tompa Mihály Református Általános Iskola kivételével, amelyet a Tiszáninneni Református Egyházkerület tart fenn. A 2011/2012-es tanévtől 38.032 tanuló jár intézményeikbe nappali tagozaton, ez 4.029-cel több, mint egy éve. Esti tagozaton 348, levelezőn 206, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítésben 152 tanuló vesz részt, az első két kategóriában kis mértékű növekedés, az utóbbiban csökkenés volt jellemző. A 2012/2013-as tanévre vonatkozóan a MRE zsinatához eddig négy egyházközség fordult előzetes hozzájárulásért iskolaátvételhez.

Réthelyi Miklós nemzeti fejlesztési miniszter márciusban egy országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában közölte: az önkormányzatok közoktatási intézményátadásait az egyházak számára nemcsak az anyagi helyzetük, hanem az egyházi iskolák iránti lakossági igény és az előző tíz év intézmény átadás-átvételek törvényi korlátozásainak enyhítése indokolja.

De mi valójában Ócsán a lakossági igény? 

Bukodi Károly polgármester az elvi felhatalmazás birtokában ezt meghatározást egy maga is érintett és elfogult ember markába, ha úgy tetszik kötelékébe helyezte. Vagyis a felelősségteljes kutató munkát áttestálta ahelyett, hogy egy felmérés, vagy népszavazás keretei közt kikérte volna. Mint említettük erről az önkormányzat illetékesei, az oktatási bizottság sem alakított ki álláspontot, mert azt a felhatalmazás előtt nem tárgyalta. (Bukodiné elnök asszony ezért nem emelt szót, nem panaszkodott, csak igennel szavazott.)

Az MRE Zsinati Tanácsa még február 23.-án szerdán testületi határozatban kérte a gyülekezeteket, hogy tartózkodjanak az önkormányzati szociális és oktatási intézmények átvételétől. A testület jogkörénél fogva nem tiltást rendelt el, fel akarta hívni a közvetlenül felettes egyházi hatóságok, az egyházkerületek figyelmét az intézményátadásokkal kapcsolatos kockázatokra. Az önkormányzatok ugyanis nagy számban keresik meg a gyülekezeteket az átadás szándékával, ám fenntartói tapasztalatok, valamint pénzügyi és jogszabályi ismeretek hiányában az intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordozhat.

 

Különösen felhívták az egyházközségek és a egyházi testületeket figyelmét, hogy – tekintettel a közoktatás, illetve a szociális ellátás várható alapvető szabályozási és finanszírozási változásaira – a finanszírozási feltételek véglegesítéséig tartózkodjanak az önkormányzati oktatási és szociális intézmények átvételétől.

A rendkívüli ülésen erre kérte a képviselőket a Fideszből maga Szűcs Lajos többszörös elnök, de a helyi hatalmasságok többségükben kérlelhetetlenek maradtak. 

A helyi döntéshozók Szűcs Lajos szavaira sem adnak ez ügyben

Az egyházi határozat összhangban van az elnöki megnyitóval: az ülés elején ugyanis Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is önmérsékletre intett. Mint mondta, a nehéz anyagi helyzetbe került települési önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedik a gyülekezetekre és egyházi intézményekre, hogy vegyenek át intézményeket. „Az önkormányzatok nyilván szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, de fontos tudni, hogy az egyházi intézményvezetők nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak” – jelentette ki Bölcskei Gusztáv.

A helyi lelkész nem fogadja Bölcskei Gusztáv intelmeit

A testület határozata felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos egyházi jogszabályok értelmében az átvételekről egyeztetni kell a fokozatos felettes egyházi testületekkel. A tanács döntése emlékeztet arra is, hogy az intézményfenntartók felelős testületei erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak az átvett intézmények működtetéséért.

Na most, ekkor kérdezi az egyszerű helyi ember, hogy miként lehetséges ez, amikor a Hantos lelkész úr vezette közösség a városi adófizetők forintjaiból kért támogatást a saját épületének megtámasztására? Hiszen józan ésszel gondolkodva ekkor azt képzeli az ember fia, hogy a reformátusoknak arra sincs pénzük, hogy a sajátjukat megóvják,  akkor miként bízzák a gyerekeiket rájuk, miként fogják tudni azt finanszírozni, ha még az alapvetőkre sem telik maguktól? 

Persze gondolhatják sokan, hogy ez nem lehet akadály, de hát a csudába, akkor miért is kért pénzt erre az egyház, és miért adott a város, amikor itt is kevés van és nem futja semmi jóra? Elékezzünk csak, amikor pénzhiányra hivatkozva bontották le a Lakatosházat. Arra sem jelentett be igény a református gyülekezet, pedig azt ingyen vihette volna, és még jobb dolog is lett volna, mint az engedély nélküli dózerólás. 

Szóval vannak itt egy páran, akiket érdekelne, hogy miből és mennyire futja a reformátusoknak erre az iskolára, és a kiegyensúlyozott oktatásra, a pedagógusok megtartására, a pótlékokra és a többire?

Vagy talán majd abba is be segít valamilyen csatornán az önkormányzat az egyszer már leadózott közpénzből?

„A közoktatásról szóló 1995. évi I. törvény a 4.§-a, a szeretetszolgálatról szóló 2000. évi II. törvény 3.§ (4) bekezdése, 4.§ (2) bekezdése, valamint az 5.§ (2) bekezdései világosan kimondják, hogy az intézményalapítás-, átvétel esetében a felettes egyházi testület előzetes engedélye szükséges.”

Akkor érdemes az intézményátvétel mellett dönteni, ha a gyülekezet missziói látásába, diakóniai szolgálatába jól illeszkedik az adott tevékenység, mondta Czibere Károly. Természetesen akkor ésszerű az átvétel mellett dönteni, ha jó állapotú intézményről van szó, amelynek működtetése pénzügyileg fenntartható. Az is fontos, hogy az egyházi kezelésbe került intézménynél ne jelentkezzen azonnal jelentős fejlesztési igény. Ha mégis fejlesztésre van szükség, magas költségeket csak abban az esetben szabad vállalni, ha az átadó önkormányzat ehhez forrást is átad, vagy rendelkezésre állnak uniós támogatások a területen.

Az óvatosság indokolt, mert intézmény-fenntartói tapasztalat, pénzügyi és a jogszabályi ismeretek hiányában a szociális intézmények fenntartása jelentős kockázatot hordoz – mutatott rá a Szeretetszolgálati Iroda vezetője.

„Közoktatási intézmény átvétele csak akkor indokolt, ha az egyház közösségépítő, diakóniai és missziói munkáját hatékonyabban tudja végezni az oktatató-nevelő munka felvállalásával. Enélkül a küldtetés nélkül önmagában az oktatás nem vezethet a kívánt eredményre – jelentette ki Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője. Vizsgálni kell az egyházi igény mellett a szülői igényt is: ha a szülők gyermekeik neveltetését a református keresztyén értékrend mentén képzelik el, az egyház nem maradhat tétlen.”

Az irodavezető részletesen szólt a szabályozásról is: az állami közoktatási törvény értelmében, ha az önkormányzat által átadott intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan nem tartozik az egyházi ingatlanok tulajdonjogi rendezéséről szóló törvény hatálya alá, akkor az új, egyházi fenntartó kezdeményezésére az önkormányzat közoktatási megállapodást köt. Az intézményátvételhez, illetve a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell az egyház nyilatkozattételre jogosult szervének – az MRE esetében a Zsinat elnökségének – a támogató nyilatkozatát. E közoktatási megállapodás alapján az egyház jogosulttá válik a következő tanév első napjától a közoktatási kiegészítő támogatásra, azonban a támogatás összegét a kincstár elszámolja az önkormányzattal. Ez alól az átadó önkormányzat csak akkor mentesülhet, ha az egyházi fenntartó egyoldalú nyilatkozatot tesz, és azt az Oktatási Hivatal (2011. július 1-jétől a kormányhivatal) elfogadja. A közoktatási feladatellátásban való részvételre egyoldalú nyilatkozatot csak a kormánnyal a közoktatásra is kiterjedő megállapodást kötő egyház (illetve az egyházhoz tartozó fenntartó) tehet. Az Oktatási Hivatal az engedélyt akkor bizonyosan megadja, ha osztályonként a tanulói létszám eléri a törvényben meghatározott átlaglétszám kilencven százalékát, azaz nyolc évfolyamos általános iskola esetén összesen a százhatvan főt.

„A Zsinati Tanács határozata nem tiltást tartalmaz” – jelentette ki dr. Bakó Szilvia, a Zsinati Hivatal jogi osztályvezetője. Hozzátette, a testület csupán fel akarja hívni a döntéshozók figyelmét az intézményátvételekben rejlő veszélyekre.  

Mi sem szeretnénk mást. Ezért született ez az összeállítás.

*