Köszönetnyílvánítás és sajnálatkifejezés ( - mindez megér egy misét)

Ezúton, és most szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik úgy gondolták, hogy a helyi iskola ügye "megér egy misét" - hogy stílszerű legyek.

Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki fel merte vállalni azt, hogy nevét adja azért a kiállásért, amit az iskoláért, a diákságért és a jövőért tettek. Ez a tett higgyék el nagy jelentőséggel bír, hiszen az iskola falain belül, a tanári karban sem volt akkora összetartás és kiállás, hogy ezt a nyílt kiállást fel merjék vállalni.

Akik hívtak, írtak, jelentkeztek, vagy spontán csak csatlakoztak és aláírtak, azok nem magukért, hanem egy célért, egy eszméért, egy hitért álltak ki. Az iskola átadása, az alapszintű oktatás áruba bocsájtása több mint egy úri huncutság, vagy elvbeli megállapodás. Az iskola egy olyan intézmény, ahova a politika nem nyerhetne belépőt. Sajnos azonban a kötelékek és a régi kötődések már felosztották ezt, és érdekeik játszóterévé tették. Pedig itt semmi másról nem lehetne szó, mint a tisztességről, a nevelő-oktató munkáról, a tanításról. Ehhez erkölcs, tanító, ismeretet átadó pedagógus kell. Az általános iskola a gyerekkor meghatározó része. A szülői házból kikerülve  a gyerekből tanuló válik. Ismeretanyagot, viselkedéskultúrát, életformát kezd kialakítani az elkövetkezendő évek során. Gyakorlatilag az iskolára, és annak tanárára, a megvalósítandó pedagógia programjára bízzuk a gyereket. Lányainkat, fiainkat kiadva, az iskolára bízzuk. Ehhez feltétlen bizalomra van szükség.  A kis ember itt alakul át ismerettel rendelkező, kamasszá, némelyikük akár érett, végzős diákká.  Ehhez valóban szülői bizalomra van szükség Ehhez azonban az iskolának "tisztának", befolyásmentesnek kell maradnia. Most azonban  bizalmunkat vesztve meginogtunk.

Ebben a mostani elképzelésben és a huncut eljárásban pont ez volt a legnagyobb baj. Az önkormányzat a törvényi változást megpróbálta kihasználni, és azt a maga javára fordítani, hogy a jelen formában ismert és elismert befolyását fenntartani, illetve átmenteni tudja. Az iskola vezetése ehhez a törekvéshez igazodva sorolt, a sajátos érdekek mentén. Megindult az intézményen propaganda, a győzködés, majd a ráhatásos "hittérítéses" akaratnyilvánítás. Minden egy irányba mozdult, egy cél felé tört.

Ez nagy hiba volt, mert ezzel azonnal megindult az épületen belüli szellemi erózió. A tanárok, a szülők megosztottá váltak. Még a kiskorú gyerekek is a szerepet kaptak és porondra kerültek. Ez nagyon kétes, és visszás viszonyokat keltet. Az iskola tanárai közt jó páran nyomást éreztek és megosztottságot tapasztaltak. 

Közben a városvezetés, az önkormányzat, a rendelkezésre álló minden eszközt megragadott, hogy erről a színfalak mögött zajló eseményről szinte mindent elhallgasson. Egyetlen értesítés, tudósítás, hír nem jött ki a városba. A nem sűrűn látogatott hivatalos honlapra is csak 18-a után került fel egy semmitmondó közlemény, - amit azóta levettek. Közben a város lakossága már lázban égett, szinte forrongott. A reformátusok felvértezve a templomból jövet  kész tényként kezelték az átvételt, miközben a más vallásuk értetlenül álltak a történések előtt. Az internet világában nem jártas nem is tudta követni az eseményeket, mert sehol nem volt olvasható egyetlen anyag erről. Csak a világhálón kalandozó értesülhetett az események alakulásáról.   Csak egy névtelen kiadvány, de az nem érhetett el jelentős áttörést. Eredményessége, hatásossága kétséges. Azonban két dologra mégis rávilágított. Mégpedig arra, hogy az iskola élete megvoltozott, az intézmény megosztottá vált, a napvilágra kerülő belső tájékoztatások elfogultak, sandák, és nem a teljes valóságot tartalmazzák. A hivatalos tájékoztatások sora egyetlen cél érdekében, egy síkon futottak és ekként lettek tolmácsolva, annak érdekében, hogy hallgatóságot a református-kötelékbesorolást segítsék. Ezt többen megtévesztésnek, becsapásnak nevezték. Az iskola ebben a légkörben már nem tölthette be a tőle elvárt feladatát és szerepét. A Halászy iskola közintézményből egy szavazócentrummá vált, ahova még a közterület-felügyelőket is behívták urnaőrnek.  A közfeladatot ellátó hivatalos személyek ekként való igazgató általi felhasználása már nagyon nagy deficittel jár és súlyos problémát jelent. Az iskola napok alatt rengeteget veszített a presztízséből. Az eddig is nehézségekkel viselt igazgató olyan mértékű terhet és erkölcsi feladást rót a testületre, ami már az oktató nevelő munkát is veszélybe sodorta. A fő téma a választás, mint valami élet-halál, vagy a fennmaradás, elbukás, netán a túlélés kérdése lenne. Történt mindez az évzáró előtt, amikor az éves tanítói munka értékelőjével, az utolsó javítási lehetőségek kihasználásával, a javító feletetésekkel, a felelésekkel a még hátralevő dolgozati munkával kéne foglalkozni, nem pedig a diákok önrendelkezési jogával, a diákönkormányzat ez ügybeli ismétlődő bevonásával, avagy zaklató meghurcoltatásával. 

Az iskola érezhetően elveszítette az említett "tisztaságát", a "mindenek feletti tartását".

Az Ócsa Érted mozgalma az aláírásgyűjtéssel egy eldöntött játszmát hozott felszínre, s tárt a nyilvánosság elé. A demokrácia adta lehetőségeket kihasználva, - ami persze többeknek nem kedvezett - kezdett az utolsó pillanatban aláírásgyűjtésbe.  Ezt többen is hangoztatták, reményvesztetten. Mégis erre a kihívásra olyan szülők, lakók előtt nyílt meg a lehetőség, akiket az apparátus eleve kizárt a véleményalkotás jogköréből. Az ócsai emberek jó része, ekkor nagyon megfontoltan, viselve a terheket, érettségéről tett tanúbizonyságot, egyben kifejezve azt a jogát, hogy egyes helyi kérdésekben, ügyekben véleményt alkothasson. Erre a mai vezetőink alkalmatlannak tartották a népet. Ezt az egyik önkormányzati ülésen jegyzőkönyvbe is mondták, amikor a városi fórumot ilyen indokkal betiltották. Most ennek pótlására jött létre a blog, ami életképesnek bizonyult. A kitiltott lakosok pedig jó meglátásukról és alkalmasságukról állítottak ki jelenléti ívet. A veszett fejsze nyelét beleverték a fokába, és a vesztére álló játszmát az ülést megelőző napon tartott bizottsági ülésre már patt közeli helyzetbe hozta. Ezt jól példázta az ott megjelentek, és lezajlottak. A másnap tartott rendkívüli ülésre az állítólagos kezdeményező, a református lelkész már nem volt kíváncsi. A korábban nagy számban megjelenő presbiterek sem voltak jelen. A Katolikus és Baptista Egyház képviselte magát megfelelő szinten. Sokan mégsem akartak hinni a jelenésben. 

Aztán a polgármester első szavaival már előre bejelentette a végkifejletet, miszerint a református kezdeményezést a jelen állapotok szerint nem támogatják. 

A korábbi elvi hozzájárulásukat az akkori igenlést egységes tartózkodásra váltották. 

Ekkor azonban már közel több, mint 150 vélemény volt aláírt formában az egyik képviselő birtokában. 

Ezt Önök, aláírok adták. Egyesével, önként. az önkormányzat által kiváltottak alapján. 

Mindezért mások nevében is, de az Ócsa Érted egyesülés nevében külön is szeretnék köszönetet mondani. Mindannyiuknak. 

Köszönöm  az összefogást, a kiállást a segítő támogatást a névtelen tanárok, és nevüket nem vállalok helyett.

 Köszönöm az elveik mellett kiálló képviselők tartását, szavazatát.

Örülök, hogy Önökkel egy célért küzdhettem, dolgozhattam. 

Örülök, hogy az iskola az állami fenntartással "függetlenné" válhat. 

Függetlenné a helyi önkormányzati behatásokkal szemben azok alól, mert mint most tapasztalhatták, érezhetőn kárt lehet okozni egy-egy beavatkozással. 

Egyben sajnálatomat is szeretném kifejezni a református közösségnek, hogy ebben az ügyben úgy és akként használták ki és fel őket, hogy közben a hitéletüket, hitvallásukat használták ki. Sajnálom, ha úgy érzik egyesek, hogy felültették, vagy megvezették, de erről nem a más vallásúak, vagy a másként gondolkodók tehetnek. Az aláírásgyűjtés a véleményalkotás nem az egyház ellen, hanem az iskoláért folyt. 

Ócsa társadalma nem lehet megosztott. A különböző vélemények, a másként gondolkodás nem csak elfogadott és demokratikus, hanem a kortól elvárható dolog. Ezt az ember a tanulmányai során a tanárok bölcselmeiből és történelmi példákból merítheti. Ma más az ebbéli áttekintés, a jelen része.

Köszönöm, hogy ezt a meglátást, és ezt az ügyet többségében támogatták.

Az összegyűlt aláírásokat érdemi felhasználás nélkül az önkormányzat hivatalos helyiségében tanuk jelenlétében Inczeffy Szabolcs képviselő megsemmisítette, így azokkal semminemű visszaélés nem történhet.

Köszönöm a bizalmat a közreműködőknek, a segítőknek, az aláíróknak. 

Nélkülük, vagyis Önök nélkül mindez nem valósulhatott volna meg!

Elismerésem és köszönetem minden résztvevőnek.

Fodor László

* 

Például - Újabb fideszes iskolabotrány, csak fonákul ( - nem evangáliumi)

Demokratikus jogukkal élve, aláírásgyűjtésbe kezdett a helyi önkormányzati  Fidesz-frakció annak érdekében, hogy az iskolát (és óvodát ne) az egyházi kezelésben valamint az egyházhoz tartozás alatt működtessék Hajdúsámsonon.

Mint a Népszabadság beszámolt róla: az Ócsánál alig nagyobb 13 ezer lelkes Hajdúsámson önkormányzata idén döntött úgy, hogy tárgyalásokat kezd az egyházakkal a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint az Eszterlánc Óvoda működtetésének átadásáról. Az iskola és az óvoda Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb lélekszámú oktatási intézménye: az iskolába 1250-en, az óvodába csaknem 500-an járnak.

Hamza Gábor polgármester a döntést azzal magyarázta, hogy ha jövő év januártól az intézmények állami kézbe kerülnek, akkor a városnak semmiféle beleszólása nem lesz egyetlen általános iskolájának működésébe, de ha valamelyik egyházzal meg tudnak egyezni, akkor marad némi ráhatásuk az intézmény üzemeltetésére. A polgármester az összes szóba jöhető egyházi szervezetet megkereste, végül a Hit Gyülekezetével kezdődött tárgyalás a két intézmény átvételéről.

Időközben a helyi Fidesz-frakció aláírásgyűjtést kezdeményezett, a fideszesek azt sérelmezték, hogy a szülők többségének véleményét nem kérdezték meg arról: szeretnék-e állami vagy önkormányzati iskola helyett egyházi intézménybe járatni a gyerekeiket. Az ügyről Máthé Attila Gyula elmondta: a Fidesz képviselőinek nem az egyházak oktatásban vállalt szerepével van problémája, hanem a hajdúsámsoni városvezetés hozzáállásával. Szerinte a szülők fel vannak háborodva amiatt, hogy semmibe veszik őket, és nem kíváncsiak a véleményükre.

Ócsán sincs ez másként, azzal a kis bibivel, hogy itt a fideszes városvezetés és a csatlós képviselők jóvoltából akarják az iskolát kiszolgáltatni az egyik "haveri" egyháznak. Itt bezzeg a hajdúsámsoni párttagsággal ellentétben nem fordulnak a lakossághoz és nem igyekeznek népi kezdeményezésbe, hanem sokkal inkább az altatás és az eltitkolás stratégiáját űzik.  Nálunk bezzeg nem számít az a fideszes érv, amit Hajdúsámsonban pártszinten sérelmeznek. Ócsán kiskorúnak tartván, szintén semmibe veszik a lakosság ebbéli véleményét.

Így városunkban a következő tanévet akár felekezeti hitvilágban kezdhetik az eddigi és a leendő diákok, úgy, hogy a kötelmeikről, és várható kötelezettségeikről még fogalmuk sincs.  A jó nép meg bénultan less ki a háza ablakán és javarészt nem is tudja, miként fordul meg a világ.  

Többek szerint a váltás nincs előkészítve, nincs idő a felkészülésre, s nincsenek válaszok például a következő kérdésekre: ha az egyetlen általános iskola egyházi kezelésbe kerül, akkor azok a tanulni vágyók, akik nem akarnak felekezeti elvek szerint tanulni, ők hol tanulhatnak? Mi lesz azokkal a közalkalmazottakkal, akik nem akarnak hitéleti szempontok alapján dolgozni vagy más hitéleti elveket vallanak? Az új köznevelési törvény szerint az egyházi fenntartásba átvett intézmény pedagógiai programjába kötelezően beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségének megfelelő ismereteket. A helyi tantervébe a fenntartó egyház tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be. Azok a tanulók, akik nem kívánják ezt igénybe venni, velük mi lesz? A most beiratkozó jelentkezők pedig augusztusban, szeptemberben szembesülnek azzal, hogy akaratuk ellenére egyházi iskolába kerültek?

Az önkormányzat Oktatási Bizottságának elnök asszonya, helyi tanár azonban mélyen hallgat. Nem vizsgálódik, nem kezdeményez, nem beszél. Csupán elvi hozzájárulását adta az átadáshoz. Tette ezt a polgármesterhez és az alpolgármesterhez csapódott képviselői többséget támogatva. Elképzeléseiről és a továbbiakról azonban nem nyilatkozik, és a felkérés ellenére sem mond le. 

A polgármester és a helyi egyházi vezető szerint azonban még semmi sem dőlt el, hangzatokkal ámítják a népet.  Bár Budapestről érkezett református lelkész és az itt érintett református hívők számára roppant fontos a pártos képviselők  támogatása és bizalma, de az ismert egyházi állásfoglalás alapján csak azon intézmények fenntartó átvételéről lesz lehetőségük az érdemi tárgyalásokat megállapodással lezárni, ahol az alkalmazotti közösség 2/3-a, valamint a szülői közösség 2/3-a az átalakulás mellett foglal állást. Az elkövetkező napokban máris ezen munkálkodtak. Állítólagosan az iskolán belül felmérik, hogy az önkormányzati oktatási intézményben van-e igény, szándék a váltásra. Kovácsi Beáta igazgatónő és helyettese erősen református beállítottságú vallásgyakorló. Így tőlük elfogulatlan, pártatlan álláspont, véleményalkotás és közömbös ráhatás nem várható. Ráadásul szakmai múltja, karrierje is az egyházi túlélésre épül.

Állítólag egyházi iskola lesz az önkormányzatiból ha tetszik, ha nem, tudni vélik egyesek. 

A józan gondolkodók és számos szülő  tiltakozna döntés ellen, de félnek, és lehetőséggel sem bírnak. Mégis úgy gondolják: az újjászervezendő régi intézmény és a már nyíltan református vezetés szétveri a jól működő osztályközösségeket, megosztja a pedagógusokat, s ellentétet szít a lakosság, az önkormányzati képviselők  és a helybéli egyházak között. 

A helyi Jobbik az állam és a Fidesz vezette kormány iránti ellenérzései okán képtelen cselekedni.

Pedig Ajkán a Jobbik szervezett tüntetést az iskolaátadás ellen. Ott a párt országos alelnöke is tiszteletét tette. A Veszprém megyei ifjúsági szervezetük vezetője is szónokolt: az ottani tüntetésen, nem kímélte a Fidesz két prominensét.

Itt bezzeg senki nem szól semmiért. 

 

 A történtek előtt magam is értetlenül állok, ugyanis megelőzhető lett volna a kialakult feszültség, ha az egyházi iskola szervezése korábban, átláthatóbban, s minél több érintett bevonásával történik. Ez azonban nem gyakorlat a nemrég beválasztott helyi vezetés körében.

Tőlünk ócsaiaktól akár az egyházak falainak támogatására, vagy az Azori-szigetekre is költhetik az adónkat, az sem kever nagyobb pórt, mint a hétvégi száguldozók a helyi utakon.  A kutya nem foglalkozik ezzel. 

Csak a felszín alatt és az internetes portál fórumán háborognak. De mint hallani megjelent egy szórólap ami még sok helyre nem jutott el, ami esetleg a népi döntést segítheti azáltal, hogy a kétségeket említi. félő azonban, hogy ez is kevés lesz, mert a lakosság véleményét az önkormányzat nem kéri. Az iskoláztatott gyermekek szülei pedig érdemben kevesen lesznek ahhoz, hogy a dolgokra ráhatással legyenek. Máris többen visszaküldték azt a kérdőívet, amit csak 21.-én kellett volna az iskola gyűjtőládájába az úgynevezett urnába dobni. Ezeket a lapokat sok helyütt az osztályokban a tanárok beszedték már. Ezzel a véleményalkotás tisztasága szenvedett csorbát. A nyílt kézbesítést a nem hivatalosan zárt urna valamint annak idő előtti kihelyezése, valamint kezelése  befolyásolhatja a szavazás eredményét.

– Más lenne a hozzáállásunk, ha előzetesen minden érintettet bevontak volna az előkészítésbe, hiszen bármilyen önkormányzati döntés előtt ki kellett volna kérni az iskolaszék, a szülői közösség, az iskolai diákönkormányzat, az etnikai kisebbségi önkormányzat véleményét, ám teljes egészében ez nem történt meg. De e helyett a polgármester, az igazgatónő és még pár érintett prominens pökhendi és lekezelő módon kész tények elé állított minket, lényegében azt közölte, hogy beindul az egyházi iskola és kész – panaszolja a szülők képviseletében három fiatal anyuka.

De már több nevesített szülő is kifejtette aggódó véleményét, ami nem csak blogunkon, hanem a világháló különböző pontján, lásd fórumon, és a közösségi oldalakon is elérhető. 

"Hol vagytok??
Miért nem hallatjuk a hangunkat?
A gyerekeinkről van szó!
Tudomásom szerint múlt héten megtörtént a szavazás az általános iskolában. A tanári kar többsége az egyházi fenntartás MELLETT szavazott és a Szülői Munkaközösség tagjai is. Úgy tudom, a Szülői Munkaközösség megválasztott tagjai minket - szülőket - képviselnek. Titeket megkérdeztek, mielőtt szavaztak? Engem nem." - Olvasható a kétségbeesett anyuka bejegyzése.

Tiltakozni kell! Ennek egyetlen módja a népszavazás. DE itt ezt is rendesen megnehezítették. A törvény úgy szól, hogy "az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál."
Na találjátok ki ez nálunk hány százalék?????? Igen 25%
Részlet az Önkormányzat Képviselő Testületének SZMSZ-ből: "A helyi népszavazást a képviselő-testület kitűzi, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezte."
Ez még csak a kisebbik gond. Ki állna az élére egy ilyen kezdeményezésnek? És ki írná alá, névvel vállalva a véleményét? EZ ITT A BAJ! Mindenki fél, félti a gyermekét, félti az állását.
Más demokratikus településen 10% kell egy népszavazáshoz, mert számít a NÉP VÉLEMÉNYE, és nem kell retorzióktól sem tartaniuk. ÉS ITT???!!! - Hallatja hangját egy másik felháborodott személy.

Vélelmezhetőleg Ócsa városa lesz a következő állomása annak a botránysorozatnak, ami Ajka, Balmazújváros, Hajdúsámson, Óbuda,  Szigetszentmiklós tengelyre helyezhető.

– Ha azonban az iskola a gyülekezeté lesz, akkor én valószínűleg nem tudok maradni tovább – vetíti előre pár elkeseredett ember.

Ócsán enélkül is megrendült a lakosság az elmúlt másfél évben. Az eladó házak kimagasló arzenálja  ezek szerint tovább fog nőni, ahogy az elszegényedés és a kiszolgáltatottság is. Nem tett jót az elmúlt időszak a városnak. Az önkormányzat a választások óta eltelt időben rosszabbnál rosszabb húzásokkal heccelve terhelte a lakosságot. A laptop-ügy a kommunális adó kivetése, FÉG körüli huzavona, az elbocsájtok, aztán a Batta Ltd adóhátralékának elfeledése, az ó-falubeli rombolás, az alsópakonyi kiszolgáltatottság, a Kisbíró milliói, és most a helyi általános körül kialakult anomália olyan gócot képez, ami többek számára nem csak érthetetlen, hanem feldogozatlanul kezelhetetlen.

- Mi sajnos nem számítunk ezen a településen. Hiába élünk itt évek óta, hiába fizetjük ide az adónkat, mivel év vesztes a gyermekünk, csak jövőre szólhatnánk hozzá, de addigra mások már eldöntik helyettünk. - Értetlenkedik egy fórumozó.

- Egyet tehetsz, elviszed máshová...  Én is legszívesebben összekötném a ház négy sarkát és el innen, de sajnos nem lehet.  Ezért Bp-re járnak a gyerkőceim. - Panaszkodik egy másik ember.

- Én valószínűleg nem tudok maradni tovább – vetíti előre összegezve a történéseket az egyik lakos.

A végszót  majd az önkormányzat mondja ki, de csak az érintett tanárok állítólagos szavazása eredményeinek ismeretében. Hogy ez mi lesz, nem tudhatjuk. 

Csak az biztos, hogy Buza Ernő, Gallai Zoltán Kardos Zoltán úgy fog voksolni, ahogy a polgármester Bukodi Károly és alfele, Horváth Tamás teszi. Talán Bukodi Jánosné bizottsági elnök egy jelentéktelen tartózkodást be mer még vállalni.  Dönti Károly, Inczeffy Szabolcs és Török László szerintem nem fogja áldását adni az önkormányzati iskola - református egyház frigyhez. 

A további lét kérdése tehát a nevezett személyek nevesített szavazatán múlik. 

Most Ők döntenek. 

Közel két év múlva azonban rajtunk választókon a sor.

*

Kötelező reformátusként tagozódni, vagy el lehet menni? ( - az oktatás határain túl)

Ócsa egyetlen általános iskolája, ami jelenleg még önkormányzati fenntartású, változás előtt áll.

Mint talán ismert, az intézményeket a finanszírozási nehézségek és politikai célok okán átszervezik.

A korábban megyéhez tartozó ilyen intézményekben, (mint a Bolyaiban is) előfordult, hogy fűtés és étkeztetés nélkül maradtak a tanulók. Ez egy indok illetve alap is egyben arra, hogy az állam közbeavatkozzon és így átvegye ezen intézmények irányítását.

Nos a Halászy is valahogy ilyen alapon az állam fennhatósága alá kerülne, mondván erre az önkormányzatoknak nincs pénze. Erre a példa a megyei önkormányzat intézményrendszere, ahol tulajdonképpen a probléma generálódott.. Így ezzel az átszervezéssel, mint amolyan kormányzati államosítással, a helyi önkormányzat hivatala mentesül a fenntartási teherviselés alól. Az iskola dolgozói, a pedagógusok jogviszonya megváltozik.
Ezt követően minden teher, költség és ügyvitel az államé.

A kép azonban még nem tiszta.
Állítólag az önkormányzatoknál marad az iskolák vagyona, a tulajdonjogot nem érinti a közoktatási intézmények átadásának-átvételének folyamata – erre utal  Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy-egy nyilatkozata.

Mint ismert, 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok köznevelési intézményei állami fenntartásba kerülnek, az önkormányzatok pedig köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények további működtetését.

A helyi önkormányzat ha úgy dönt, megtartja az önkormányzati intézményt és viseli, vagyis fizeti annak költségeit. Ez esetben az állam csak a minimális normatívákat állja. 

Ócsa önkormányzata ezekből kiindulva, valahol félúton egy köztes megoldásban gondolkodik, mert szeretné az államnak átadni az iskolát, és mert szeretné a befolyását megtartani az épület és a személyi állomány vonatkozásában.
Ezért egy olyan kooperációban gondolkodnak, ami által elegendő beleszólást és mozgásteret tarthatnának meg, de a finanszírozás vonatkozásában az egyházi intézményekre fordítható keretet hívnák elő.  Erre hívnák be az iskolába az egyházat.

Ócsa városa súlyosan eladósodott. Országos szinten a 3200 település között az egy főre jutó adósságállományi listán a 29. helyet töltöttük ki 2011-ben.
Ócsán a lakossági adóterhelés magas, a termelő tevékenységből származó árbevétel alacsony.
Ahogy tudjuk, a FÉG több millió adót nem fizetett be a városnak, amiről a tulajdonosváltással a városvezetés gyakorlatilag le is mondott. 

A Bata Ltd hosszú évekig szintén nem fizetett iparűzési adót, így a városnak onnan jelentős kiesése származott.  Ezt egy jelenlegi megállapodás alapján a város szinte el is engedte a cégnek, ami által megnyílt a lehetőség, hogy a Bajcsy mentén egy új üzemegységet építsen a vállalkozás.

Ettől persze sem több munkahely, sem jelentős árbevétele nem lesz a városnak. Sőt a korábbi veszteségeket, mint kintlévőséget sem szedik be, sokkal inkább elengedik, leírják a cégek számára.

Így Ócsa nem hogy rendezné pénzügyi helyzetét, hanem tovább sodródik a válság kilátástalanságában.

Most ebben a társadalmi és pénzügyi közegben jön elő azon elképzelés, hogy a Halászy Károly iskolát a város valahogy átmentse.
Az iskola önkormányzati tulajdonban tartása pénzügyi csőd lenne. Eltartására nem képes sem az önkormányzat, sem a lakosság. Egyszerűen nincs rá pénz.
Azonban állami kézbe adását nem szeretné a városvezetés, mert akkor arra már nem lesz ráhatása.
Ez a ráhatás, mint befolyásolás meg azért fontos a honatyák számára, mert jelentős érdekeltséggel bír, hogy a pedagógusokat vonzásban tudják tartani az  önkormányzati, politikai karrierjük építése ügyében.

Az elkötelezett pedagógust a munkahelyi függőség és fizetési elkötelezettség jellemzi.  Ha ezt az önkormányzat tartja kézben, ha helyi képviselő határozza meg, akkor ezzel befolyásolja a véleményalkotást, a függetlenséget, vagyis elkötelezetté, kiszolgáltatottá teszi a nevelő-oktató garnitúrát, a pedagógust.
Erre azért van szükség, mert a képviselő-testületben és az önkormányzati bizottságokban jelentős a tanári szerepvállalás, a  részvétel. A pedagógus képviselőt, a bizottsági elnököt, az iskolai függőséget, át lehet fordítani önkormányzati és hatalombeli függőségé, ami kihat  a helyi döntéshozatalra, és a szavazásokra.
A felvetést nem folytatom, a következtetést nem boncolgatom tovább. Kérem, mindenki rakja össze magában és vonja le a sajátos konzekvenciát.
Ők a város formálói, döntéshozói ma, és ezt szeretnék konzerválni a jövőben is.

A háttérvázlat után visszatérnék a Halászy iskola ebbéli szerepére.
Mint ahogy tudjuk, az iskola igazgatói posztját egy olyan személy tölti be, aki nem lehetne az ami, mivel megfelelő és előírt szakmai gyakorlattal nem rendelkezett a pályázat kiírásakor. Az, hogy most mégis nyertesként, vagyis igazgatóként van jelen, az főleg Bukodi Károlynak és a mögöttes támogatottságnak köszönhető. Ezzel le is vezettük az elkötelezettséget és az visszatekintést. Vagyis az alapokat, a lojalitást.

A jelen helyzetben ezt szeretné a városháza megőrizni és megtartani. Ha ugyanis állami kézbe kerül a suli, akkor nem csak a gondoktól, az anyagi tehertől szabadulnak meg, hanem a ráhatástól és befolyásolhatóságtól is, hiszen a városháza már nem lesz munkáltatója az ott dolgozóknak.
Ráadásul új pályázatokat kell kiírni a vezető posztokra. A mostani igazgató valószínűleg ezen elbukik. Ezt szeretnék elkerülni polgármesteri szinten. 

Kovácsné Kovácsi Beáta igazgatónő, állítólag református elkötelezettséggel bír, ami önmagában nem hiba. Székben és pozícióban tartása az önkormányzat által fontos szempont a fenti levezetés alapján. Ellenben ez a továbbiakban nem lenne lehetséges, hacsak ki nem találnak valami  trükköset, avagy "okosat".

Ez az okoskodás az, hogy az iskolát valahogy átjátsszák, vagy átmentsék a Református Egyháznak, vagy azon keresztül maguknak. Ebben az összekötő, megbízható és kulcspozíciójú, de személyesen is érdekelt ember, Kovácsi Beáta igazgató.

Református elkötelezettsége vetekszik az önkormányzathoz köthető lojalitásával. Tisztában van helyzetével, és kötelékeivel. Kiválóan alkalmas a jelenlegi elkötelezettség megtartására, és a két különböző érdekek összekapcsolására. Megfelelő összekötője az egyházi és az önkormányzati politikai célok testet öltésének.
Ezért nem egy véletlen, vagy spontán ötlet az összekapcsolás.

A most alakuló, de elvben eldöntött folyamat felvetése és kérdése, hogy jó e nekünk helybéli városlakóknak, az ócsai közösségnek, a népességnek, hogy az iskola a jelen eljárás során a Református Egyház kezelésébe, jelentős részben önkormányzati ráhatás alatt az egyház uszályába kerüljön át, vagy inkább maradjon a "független" állam kezében?

Ez tehát a lét, vagy nem lét kérdése, amihez az itt élők, a helyben tanulók véleményét sem mint katolikus, sem mint ateistaként gondolkodó emberként nem kérték ki.
Pedig ehhez talán szükség lenne annak a közösségnek a meghatározó véleményére, amiben az érintett ember, mint aktívan érintett személy  jelen van. 

*

Érdekességek testületről, ülésről, döntésről ( - elnökök és döntéshozók)

Mint már említettem, időnként a testületi ülések nem igen szórakoztató meghallgatásával kínzom magam. Teszem mindezt azért, mert ott mégis csak megtud valamit az ember a város történéseiről, hiszen a helyi honatyák tanácskozásának és döntéseinek tárháza az ülés. 

Így volt ez január végén is, amikor Bukodiné az Oktatási-, kulturális és sport Bizottság elnök asszonya bejelentette, hogy munkaterven kívül felvállalják, hogy felveszik a kapcsolatot a hatáskörük alá rendelt újsággal (Ócsai Kisbíró) és a városi honlapot üzemeltetővel (ComputerFutár) és június 4.-e valamint október 23.-a előtti időszakban megjelenítenének egy-egy cikket ezzel letudva és megemlékezve az eseményekről, az ünnepről.

Azonban városi szinten nem kíván megemlékezést tartani, vagy ünnepséget szervezni az oktatásért, kultúráért felelős bizottság.

Érthető? Akinek ez sántít, annak most konvertálom. Az önkormányzat kultúráért felelős bizottsága, az azt elnöklő tanárral az élén,  - aki nem csak helyben oktat, hanem az testület tagjaként felelős bizottsági elnök is, és a hatáskörébe tartozó önkormányzati újság testált felelős személye is egyben, - már tavaly sem tartotta fontosnak a két neves napról való megemlékezést.  Június 4.-e ugyanis a Trianoni emléknap, a Nemzeti Összetartozás Napja.  

Október 23.-a pedig a Szabadság napja, Nemzeti ünnep, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja. 

A kultúráért, az oktatásért felelős képviselő, aki ráadásul még pedagógus is, eddig ezt rendesen elhanyagolta. Most azonban a tavalyi noszogatásunk hatására, - mert mi másért, ha eddig nem tette,- most úgy döntött, hogy  terven kívül felvállalja azt, amire nem csak magyar honpolgárként, hanem bizottságilag kiemelve hivatott.

Igazából nincs miről beszélni.

Nem véletlenül érveltem és szóltam már alkalmatlanságáról és beszéltem önkéntes lemondásáról amikor az újsággal kapcsolatosan ezt már korábban megtette.

Ráadásul a Kisbíró ötmillióját az idén is biztosítják, ha hinni lehet Horváth Tamás alpolgármester, aki ennek az üzletnek az ügykezelője, Bukodiné segedelmével. Teszik mindezt úgy, hogy a tavalyi évet illető ebbéli elszámolás sem került még nyilvánosságra, annak ellenére, hogy 2011-ben két lapszám kimaradt és több hirdetési bevételhez is hozzájutottak. Szóval elérhetőnek és láthatónak kéne lennie az elszámolásnak. Elvégre mégis csak közpénzről van szó. És nem is kevésről. Közel egy Lakatosház felújításnyiról. Tehát több milliós a tét. Ha ennél is többet költenének erre, akkor már közbeszerzést kéne rá kiírni. Szóval határeset. Mégis homály fedi az egész ügyletet.  Hogy ezért valójában ki a felelős, még nem tisztázott, de hogy Bukodiné már csak ezért is felállhatna a székből, az kétségtelen. Hacsak ezt a megterhelést nem veszi át tőle úgy Horváth Tamás, mint a Kisbíróval kapcsolatosakat.

Hasonló érdekes történés volt február végén is, amikor a Református Egyház tulajdonába tartozó Ady Endre u. 4 szám alatti műemlék épület sorsa került szóba. 

A védett területen levő vályogház a Lakatosházhoz hasonlatos állapotba került a téli csapadékos időjárás és az elmúlt évek gondozatlansága okán.  A falazat omladozni kezdett, amire  én már tavaly felhívtam a figyelmet. Még sem foglalkozott vele a kutya sem. Az egyház sem igen gondozta. Így magára maradván, úgy döntött, hogy mostanra feladja a fűtetlen vályog az idő viszontagságaival szembeni küzdelmet. Omlásnak, és bomlásnak indult. Erre figyeltek fel az egyházi illetékesek és sebtiben megtámasztották a falat, ami hirtelenjében 130-160 ezer körüli kiadást jelent a számukra.  Az eset azért került a testület elé, mert a reformátusok kérték, hogy ezt vállalja magára az önkormányzat.  

Kardos Zoltán a Gazdasági Bizottság elnökeként jelezte, hogy a mögöttes bizottság erre biztosít pénzt, (nem úgy mint a tanyaprogramra,) és ezzel áldását adta a költségtérítéshez. A testületi többség a szavazatával megtette tőle telhetőt. Így a támasztás költségeit a város magára vállalta, a terheit a lakosság viseli. 

Érdekessége ennek a történetnek, hogy a hasonló sorsra jutott önkormányzati tulajdonú Lakatosház esetében, ezt a segítséget, ezt az önzetlenséget nem gyakorolta a képviselő-testület. 

Pedig az nem idegen, hanem saját tulajdonú volt. Az önkormányzat embere, a testület tagja mégis megpecsételte az értékes és jobb sorsot érdemlő városi tulajdonú parasztházat. Azt ugyanis hirtelenjében elugaroltatták. Még a főépítésztől erre szakmai igazolást is kértek, amit persze máig ismeretlen mód intéztek. Ugyanis annak sem felkérésbeli, sem testület előtti, sem pedig pénzügyi nyoma nincs. Valószínűleg a nagy önzetlenség és cselekedni akarás áldozata lett a Lakatosház.
Az önkormányzat ezzel egy értékes műemlékjellegű ingatlant, vagyis jelentős eszmei értéket vesztett. Nem hiszem, hogy ez az eset valaha is az elvárható gondosság mintapéldája lesz. De azt sem hiszem, hogy hűtlen kezelés okán egyszer még ennek felelősére lelnek. 

Az viszont már két esetbeli tény, hogy a városatyák jobban kiállnak az idegen tulajdon védelme érdekében, mint a saját esetén. Hiszen míg a Lakatosház megóvására, felújításra egyetlen petákot nem szavaztak, addig a MÁV aluljárójára közel 4 milliót áldoztak, a református ingatlanra pedig azonnal megszavazták azt amit a saját tulajdon esetén nem tettek.  

Szóval ezért az érdekes dolgokért kínzom magam, akarom mondani járok a képviselő-testületi ülésekre, ahogy az időm engedi. Mert ezeket az információkat az Ócsai Kisbíró még évi ötmillióért sem elemzi. És ez esetben a hirdetési bevételeket nem is adtam hozzá.

Csak azt sajnálom, hogy a rendkívüli ülések meghirdetését, nyilvánossá tételét valahogy mindig elsíbolja a hivatal. 

*

Érthetetlen ( - mások számára meg felháborító)

A szerb elnök meg van döbbenve a Képíró-ítéleten és az azt követő tapson. Úgy érzi, teheti:  Szerbia hirtelen  – az uniós csatlakozás reményében – „megtalált” néhány délszláv háborús bűnöst. 

Szerinte odaát most minden rendben.

Közben nagy különbség, hogy az újvidékiével szemben az utóbbi vérengzés felelőseit azóta sem találják, igaz nem is keresték sosem. Pedig ha volt embertelen leszámolás, hát az 1944–45-ös délvidéki az volt. Kettéfűrészelt, karóba húzott, elevenen elégetett civilek, falhoz vágott csecsemők…

Itt is lehetett róla olvasni a blogon. (http://ocsa-varos.blogspot.com/2011/06/35-ocsai-kulturalis-napok-naploja-es-az.html)

Biszku Béla és társai meg vígan vannak. Ha őket kérdeznék, még fel is lennének háborodva a gyanúsításon. Lásd az összes alanti (házi-őrizetben) figurát Hagyó Miklóson át Szilvásy Györgyig, hogy a helyi dolgokba most ne is menjünk, hogy mennyire felháborító ez.

A Képíró per tárgyalása után meg még az Anne Frank naplóján nevelkedettek, a Wiesenthal központi ügynökök vonják kétségbe a hazai igazságszolgáltatást, a bírósági függetlenséget, meg a törvényt. (És akkor ne gondolja mindezek mögé a szociál-liberális hazaárulók érdekcsoportjait. Főleg ha az 1956-os forradalmi események elévüléseit vesszük.)

Stohl András ügyében meg persze szintén igazságtalanság született, mert állítólag szigorúan (és nem a BTK szerint) bántak el vele.  ( Császár Előd pedig bedrogozva, részegen, rendezetlen papírokkal, kötelező nélkül száguldó BMW-jével megölt egy XX. századi magyar rendőrt, amiért még házi őrizetet sem kapott, nem hogy letöltendőt! Az pedig csaknem a véletlen cinkos összekacsintása, hogy a Császár védője, volt eddig Stohl ügyvédje is.)
Lehet, hogy mégis csak a jogállamot képviselő tanácselnök bírónak lesz igaza, aki beszólt az őrizeteseknek?

Most akkor hogy is van ez?  A sajtó és a bekiabálók óhaja és kedve szerint folyjék az ítélkezés? 

Magyarországnak, a magyaroknak már (Trianon óta) nincs önrendelkezési joga?

*

Rosszul dönt a képviselője, hibás az önkormányzat? - Sebaj a városlakó megfizet érte(d)

Úgy néz ki, hogy vesztésre áll az önkormányzat a kommunális adó kivetésének ügyében.

A helyi Fidesz támogatásával Ócsa város Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. december 26.-án alkotta meg a helyi adókról szóló 22/2010. (XI.26.) sz. önkormányzati rendeletét.   (Bukodi Károly polgármester, Horváth Tamás alpolgármester, Buza Ernő, Dr. Gallai Zoltán, Kardos Zoltán képviselők.)

Az önkormányzat képviselő-testülete így a „bukodisták” szavazatával kivetették a kommunális adót a város lakóira. Tették ezt az ellenzékbe szorult képviselők tiltakozása, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) ellenére, ami kimondja, hogy köteles kikérni a lakosság véleményét.

Inczeffy Szabolcs, Dönti Károly képviselő és mások is többször is jelezték, hogy ez így nem lehetséges, mert ellentétes az SzMSz-el és sérti a 46. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített rendelkezést, mely szerint lakossági fórumot kell tartani különösen "az önkormányzat által bevezethető új helyi adónem bevezetését megelőzően", valamint, nem tett eleget az SzMSz 67. § (7) bekezdésében megállapított alábbi kötelezettségének sem:

,,A polgármester a lakosság széles kórét, jelentős rétegét érintő előterjesztés (kivéve ármegállapítás) megtárgyalása előtt köteles kikérni a lakosság, a társadalmi szervezetek véleményét. "  foglaltakkal.

Azóta is visszatérőn szóváteszik, hogy a megerőszakolt szabályzat ellenére nem változtatnak az adónem bevezetésén. Azt képviselői indítványra sem vonják vissza. Sőt, most sem, amikor már a Kormányhivatal is rámutatott a szabályszegésre. (Ügyiratszám: 30PM-139/1/2011.)

Így az adóra szavazók tudatosan szembehelyezkedtek a működésüket szabályzó egységes előírással, és annak rendelkezéseivel. Ezzel a tudattal szavazták meg, tuszkolták át, nyomják le az emberek torkán a kommunális adót.

Utolsó mentségként a városlakók nem éppen virágzó helyzetére tekintettel, valamint az előírások áthágása okán, három ellenkező képviselő a Kormányhivatalhoz volt kénytelen fordulni segítségért.

A Kormányhivatal az önkormányzati rendelet előterjesztésének szabályszerűségére vonatkozó észrevételükkel kapcsolatosan megkereste az Önkormányzat jegyzőjét, aki a következő tájékoztatást adta.

Az említett adónem ismételt megállapítására az önkormányzat anyagi helyzete miatt került sor. Tekintettel arra, hogy a magánszemélyek kommunális adója a település életében történetileg nem tekinthető új adónemnek, ezért a polgármester úr eltekintett a rendelet-tervezet beterjesztését megelőző, SzMSz-ben előírt lakossági tájékoztatás rendjétől.

Tehát a jegyző a polgármesterre hivatkozik, miközben a törvényességi-, jogi hátteret maga a jegyző biztosítja. Jelen esetben a jegyző sem tartotta szükségesnek a lakosság összehívását.

Ezért most levélváltás zajlik az önkormányzatunk jegyzője és a Kormányhivatal közt a jogszabály-értelmezések terén.

Mert hiába a helyi szabályozás, ha azt nem veszik figyelembe, mondván, hogy annak semmi értelme, mert a lakossági fórum, a véleménykikérés nem befolyásolja döntéshozatalukat, hogy a lakosság pénzére szükséggel tartanak.  Vagyis hiába a rinya, mindenképpen át akarják erőltetni az adót. Tehát a képviselőim jóvoltából akkor is fenntartják a kommunális adót, ha előtte végig hallgatják a lakosság érveit, panaszait, vagy a tiltakozást. Ezzel a döntéssel, mint szabálysértő lépéssel, csak elősegítették, meggyorsították a pénzszerzési folyamatot és megkímélték magukat egy nyűgös, de előírt procedúrától. Minek hallani a nyöszörgést, ha anélkül is végrehajtható az elképzelés. Csupán az SzMSz-el kell szembehelyezkedni. A választó most nem számít.

A mostani állás szerint tehát hiába marasztalják el az önkormányzatot (az ismert döntés okán), a városatyáink nem mondanak le abbéli terveikről, hogy velünk foltoztatják be azt a lyukat, amit maguk szagattak ki a költségvetésből.  Amennyiben az ismert képviselők, továbbra is ragaszkodnak a kommunális adóhoz, akkor a tavaly ősszel rájuk szavazó városlakó most fizeti meg az összes eddigi és ez utáni rossz és hibás döntések árát. A milliós iroda felújítást, a laptopokat, a maximális illetményt, a drága vízdíjat, a bukott pereket, és még sorolhatnánk a rendszeres pénzherdálást. Így továbbra is a helyi választó fizeti a megyei zeneiskola helyi tagozatának támogatását, a rendezetlen utak okozta javításokat, a lassú közlekedés magas jegyárát, és mindent, ami az elmaradottságunkkal jár. Ez esetben azonban ajánlatos lesz nem elfelejteni jelen tisztségviselőinek az előző foglalkozásukat, mert pár év múlva még szükség lehet rá, és nem biztos, hogy ahhoz jár majd a nyelvpótlék, és a költségátalány, meg a fizetési maximum. 

*