Mentsvár, vagy szegregáció ( - álom és valóság) - Alsópakony

Ma éjféltől lehet pályázni az alsópakonyi telepesnek.  A bérlőnek jelentkezők önmaguk vállalják a kiköltözéssel a szegregációt, amit az elkülönített sajátos életmódváltás jelent, a pakonyi síkság szélén. 

Alsópakony kijelölt területén, Ócsától 5-6 kilométernyi távolságban, az autóút szélére szorulva fognak élni a számukra most épített új falusi környezetben azok a kiválasztottak, akikben van akkora bátorság, vagy éppenséggel elkeseredettség, hogy a "megújulás" e kiszorított, periférikus formáját választják további életcélul.

A körülményeket és a bekerülési-, pályázati  lehetőségeket járjuk körül  Ócsa város blogja  oldalán. 

Aki kíváncsi a körülményekre, és a fejleményekre, az lépjen át és olvassa el a teljes írást itt: http://ocsavaros.blogspot.hu/

És helyi emberként, deviza adósként kit nem érdekelne, hogy mi, és miként zajlik nálunk. 

*

Augusztusban indul a Kormány Szociális Családiház-építési Programja ( - az ígéret földje)

"Szó sincs gettóról, vagy csődtelepről, a Kormány otthonokat épít Ócsán" - nyomatékosította Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján, melyet Bukodi Károly, Ócsa polgármesterével és Szaló Péter a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkárral tartott 2011-ben . 

"

Magyarország Kormánya eleget tesz tavalyi ígéretének – folytatta az államtitkár -, miszerint nem engedi el a kezét egyetlen bajba jutott embernek sem, ezért biztosítja számukra a lakhatást és az újrakezdés lehetőségét. Ennek érdekében született meg az 5 pontos „otthonmentő akcióterv”, és ezért áll fel a Nemzeti Eszközkezelő, melynek fő tevékenysége a fizetésképtelenné vált emberek otthonainak állami kézbe vétele – ismertette az államtitkár. 

Bukodi Károly elmondta: a mai tárgyalás után támogatandó javaslatcsomaggal megy haza. A városvezető szerint a program megvalósulása érdekében fontos a település infrastruktúrájának fejlesztése, amelyről szintén egyeztettek már a Belügyminisztériummal. Az ócsai polgármester hozzátette: személyes tapasztalata szerint a város lakossága nagyrészt támogatja a program megvalósulását, hiszen ez a település előnyére válhat. 

Azóta ismét augusztust írunk. Közben eltelt egy év. Sok minden kiderült. Ahogy az is, hogy nem épült fel a tavaly beígért telep. Aztán ha majd mégis, akkor az nem lesz önellátó, és Ócsa nem nyer az ügyleten. S, hogy mindez sok pénzébe kerül.

Nagy valószínűséggel az idén ebből az egészből már nem lesz ebből semmi.

Ezzel úgy tűnik, devizahitelesek sanyarú sorsára jut  az egész vállalkozás, vagyis bedől egy sor ígéret.
Csupán Ócsa adósította el magát.
Az elmúlt egy év távlatában a város helyzete egyre kilátástalanabb.

*

Alsópakony az igéret földje, Ócsa a félelemé ( - szociális rászorulók, vagy kiszolgáltatottak leszünk?)

Az alsópakonyi lakópark felépítésének ötletét még tavaly június elején vetette fel kormány a megroppant lakáshitelesek megsegítése céljából. Akkor azt mondták: az állam 40-80 négyzetméteres családi házakat építene olyan devizahiteles családoknak, akiknek otthonát a bankok elárverezik. 

A tervek szerint már tavaly ősz végére állnia kellett volna az első ütembe tervezett házaknak. Aztán ez valahogy elsikkadt, és idén márciussal hitegették az embereket. Ócsa polgármestere és alpolgármesterre visszatérőn és nagy hévvel nyilatkozik a megvalósulásról, miközben a maguk verziója is egyre csorbát szenved. A tervek elkészültek, de még ma sem tudni, hogy mi fog megvalósulni. Arról sincs hír, hogy végül korszerű, energiatakarékos, könnyűszerkezetes, vályog, vagy betonyp házakról van-e szó. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást tudomásunk szerint már kétszer megismételték. Állítólag drága volt a kivitelezés összege. A folyamatos elhúzódás miatt az építkezés még nem kezdődött el, holott korábban Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tavaly nyáron még azt mondta, hogy még a 2011-es évben indulhat a házépítés. 

Most 2012-ben ugyanezt mondja Horváth Tamás alpolgármester is. Szerinte nyugodtan indulhat az építkezés.

Azonban nem indul. Még a csatornahálózat, a vízvezeték nyomvonalán sincs mozgolódás. Egyedül a szennyvíz telepen restaurálják a régi tározó-ülepítő medencét, abból a 40 millióból, amit a zűrös dunaharaszti vízszolgáltatónak utaltattak. Pedig a szennyvízkezelés nem is hozzájuk tartozott. Az Ócsa és társai tulajdonában álló szennyvíztelep közös üzemeltetése körüli bonyodalmak és a feltárt szabálytalanságok nem gátolják a vitatott beruházást. Inárcs, Felsőpakony és Ócsa tárgyalásairól nincs hír. A felek mindegyike tart valamitől. Talán Inárcs az egyetlen, aki a legrendesebben teljesített. Ócsa a lakossági befizetések ellenére öt milliós adósságot halmozott fel, amit mostanság próbáltak rendezni.  

Csatornadíj lerendezve, tartozás közpénzből visszapótolva 

Mint arról beszámoltunk, ezt a Szabadidő Központnak utalt pénzzel kívánják kezelni, mivel a korábban ennél az önkormányzati (Egressy Gábor Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft. Közhasznú Társaság)  cégnél halmozták fel.  Hogy aztán Ócsa miért, és hogyan hozta létre fennálló tartozását, senki nem nyilatkozik, ahogy arról sem, hogy a csatornadíjakat miért a DHRV-nek utalták át. Még az is elképzelhető, hogy ebben a pénzügyi útvesztőben kavarodtak, el valahol a lakossági befizetések, miközben a város tartozása kikerekedett. Ha belegondolunk abba, hogy most is a DHRV-n keresztül áramoltatják a szennyvízre fordítandó összegeket, akkor már nem is annyira fura ez a kalamajkás történet.  

Mindenesetre a DHRV és annak vezetője, Biró Vencel a haraszti önkormányzati körökben nem annyira népszerű, és elfogadott, mint itt Ócsán a várásházi berkekben.  Ott még a beszámolóját sem vették kézpénznek, nem úgy mint nálunk a díjemeléssel kombinált mesét. 

Szóval Alsópakony kapcsán a "minden nagyon jó"  érzés, valahogy Ócsán nem akar beteljesedni. 

Egy látványterv, a sok közül - nem tudni hogy végül mi és mennyiért valósul meg

Az állam eredetileg 500 ház építését tervezte, a jelenleg is zajló első fázisban 80 ház kivitelezésére írták ki a közbeszerzést. Az átlagosan 1000 négyzetméteres telkekre épülő téglaházakra meghirdetett első közbeszerzési eljáráson a cégek túl magas ajánlatai miatt nem hirdettek győztest, ezért egy második eljárást tartottak. A Napi Gazdaság információi szerint ezen három cég indult: a Swietelsky Magyarország Kft.-Pannon Nívó Zrt. konzorcium, a VeszprémBer Zrt. - amelyek megközelítőleg azonos, 1,8 milliárd forintos ajánlatot tettek -, valamint a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt., ami 1,49 milliárd forintért csinálná meg az építkezést.

Bár ezen az eljáráson már egy hete eredményt kellett volna hirdetni, ez eddig nem történt meg. Megkérdeztük a projektért felelős Belügyminisztériumot, hogy miért csúszik a pályázat elbírálása, de a sajtóosztályon azzal hárították el minden kérdésünket, hogy addig nem tudnak semmit mondani a szociális lakóparkról, amíg nem zárul le a közbeszerzési eljárás. Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy ez mikorra várható.

Egy, a közbeszerzési pályázat elbírálására rálátó forrásunk szerint azért nem hirdettek eddig eredményt, mert minden ajánlattevő cég apróbb formai, számolási hibákat vétett a pályázatában, de a döntéshozók nem akarták kizárni őket a versenyből, ezért inkább adtak nekik egy kis időt a javításra. A kormányzati vezetők vélhetően nem szerették volna egy újabb közbeszerzési eljárás kiírásával sokkal tovább halasztani az építkezést.

"Küldtek augusztus 2-án egy levelet, hogy nem lesz 3-án eredmény" - mondta az [origo] kérdésére az egyik ajánlattevő cég vezetője, aki hozzátette, nem tudja, mi lehet a csúszás oka, és azt sem mondta, hogy a pályáztatók javításokat kértek volna tőlük. Ugyanerről számolt be egy másik, a pályázatban részt vevő cég vezetője is az [origo] kérdésére.

Az Ócsát Üllővel összekötő út által határolt, építésre kijelölt területen jelenleg csak rengeteg szemét van, és át kell gázolni több szöcskelégión is, hogy lássuk a nagy gazos semmit. Ugyan a terveken takarosnak tűnő házak (cikkünket a tervekről itt olvashatja) telekhatárait már kimérték, és az ELMŰ is felhúzott körülbelül 60-70 villanyoszlopot, munkának még nyoma sincs. Pedig a póznák csak arra várnak, hogy a serényen dolgozó közmunkásoknak adjanak fényt az építkezéshez. A kormány döntésének értelmében a házépítési munkákat közmunkások fogják végezni, a munkaügyi központok pedig már ki is választották azt a főleg Pest megyéből érkező körülbelül 250 embert, akiket majd busszal hoznak az építkezéshez. 

Háttérben az adós telepnek szánt terület a póznákkal

"Miért kell vadonatúj házakat felhúzni, amikor az eszközkezelő valószínűleg egy új ház töredékéért is átvehetné a bajba került hitelesek ingatlanjait?" - fakadt ki az Ócsa központjában található bankból kijövő férfi, aki egyébként maga is éppen a saját devizahitelét intézte. A férfi hozzátette, hogy "biztosan valami fejes van a történetben", azért csúszik a döntés, de egyébként nem gondolja, hogy bármilyen hatással lenne a falu életére az odatelepülő 80 család.

"A nyóckerből akarnak idetelepíteni kisebbségieket" - ismételte a közkeletű helyi pletykát az Ócsát Üllővel összekötő út egyik kocsmájában egy pultot támasztó középkorú férfi, aki éppen egy újabb fröccsöt kért, mielőtt beszállt volna mattfekete terepjárójába. A férfi, akárcsak a többi megkérdezett helybeli, teljesen szkeptikus volt a beruházással kapcsolatban, és ő is azt mondta, hogy nem érti, mi szükség van az egészre, ha a környező településeken, Üllőn, Alsónémediben, Gyálon "százszám állnak az üresen, ár alatt megvehető házak", de ha már megépítik, amire szerinte a "következő ötéves tervben sincsen esély", akkor miért nem lehet helyi vállalkozókkal elvégeztetni a munkákat.

Én meg azt mondom, ha netán nem fuccsol be ez az egész, és lesz még kit megmenteni, akkor sem fog a korábbi teljes 500 lakásos telep elkészülni. Nem fog, mert  az időmúlás okán a kilakoltatottak már kiesnek a megmenthetők köréből. Aztán meg azért, mert az eltelt egy év alatt többeknek sikerült stabilizálniuk hitelüket, és akiknek máig sikerült fenntartania ingatlanját, -  mert akár megegyeztek a bankkal akár más segítség által, - azok már nem valószínű, hogy rákényszerülnek a költözésre. Ráadásul ha megvalósul még a kormány kiköltöztetés előtti visszabérlési terve,  akkor nagyon kevés olyan rászoruló várható, akik nem kimondottan csak saját hibájuk folytán kerülnek ebbe a végső körbe.

A legnagyobb vesztes ma mindenképpen Alsópakony ott élő közössége. Tőlük tavaly megvonták a jó minőségű vízhez jutás lehetőségét a kormány elképzelés kapcsán, mondván az úgyis nemsokára megvalósul. Pedig Ócsa város önkormányzat is tisztában volt azzal, hogy ott tarthatatlan az állapot. 

Horváth Tamás a segítség helyett kétszer is a megvonást ajánlotta. Egyszer akkor, amikor a tervezett vízhálózat rekonstrukciót visszavonták, máskor pedig akkor, amikor a tanyafejlesztési pályázatbeli városi indulást átértékelték.

Ők nem várnak, már csak magukban bíznak - Alsópakonyon láthatóan ketten építkeznek

Alsópakonyon két fiatalember épp tetőt épített és falakat festett a kutyájuknak készülő házhoz. A kutya-lak az Ócsához tartozó telep egyik szegényes házának udvarán készült, nem messze onnan, ahol a kormány korábbi tervei szerint már állnia kellene legalább nyolcvan, a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére épülő szociális családi háznak.

"Nem lesz abból semmi" - mondta a hónapok óta csak terven létező lakóparkról a kutyaól építése közben a két férfi. Hozzájuk hasonlóan szkeptikus volt Ócsán mindenki, akit kedden megkérdeztünk, a kétkedő helyiek többsége azt is megjegyezte, szerintük azért nem kezdték még el az építkezést, mert "biztosan valami susmus van a háttérben".

Horváth Tamás (Fidesz) volt az egyetlen bizakodó ember, akivel beszéltünk a településen. Azt mondta, reményei szerint napokon belül eredményt hirdetnek a közbeszerzési eljáráson, és a szerződéskötést követően már másnap el lehet kezdeni a házak építését, mert "minden elő van készítve az utolsó szögig".

Havi másfél milla fixszel az ember könnyen viccel - ha mind bejött volna, amit mond, akkor a város ma virágozna

"Természetes, hogy mindenki fél az élet nagy változásaitól, nincs ez másként Ócsán sem" - mondta az alpolgármester, aki hozzátette, hogy a helyiek összességében a fejlődést várják a lakópark felépülésétől. Az új településrész a tervek szerint vizet, csatornát és boltot is kapna, megújulhatna a szennyvíztisztító telep, a beruházás második szakaszában pedig bölcsőde, óvoda és akár egy alsó tagozatos iskola is épülhetne. Ha minden jól megy, akkor az első lakók már ősszel beköltözhetnek új otthonaikba, és ezzel új fejezet kezdődhet Ócsa életében.

A kérdés és a felvetés mögött azonban ott lakozik a kétség és a félelem, mert Horváth Tamás eddigi ismert dolgai elbizonytalanítják az embereket. Sajátos ötletei és előterjesztései még sok jóra nem vezettek. Aminek szellemi atyja volt, az rendre lakossági terheket jelentett. Többen máig nem felejtik, hogy a képviselők használatába adott hivatali laptopokat az ő javaslatára kótyavetyélték el, az előző ciklus végén pár ezerért, majd szereztek be helyette (igaz feleannyit) megközelítőleg 3,5 millióért. Aztán nevéhez köthető az Ágas-ház máig kétséges és vitatott renoválása, a Lakatosház átgondolatlan eldózerolása, ami mind közpénzek ráfizetésével járt. Az ott tátongó üres telekrészt az akkori ígérete ellenére máig nem sikerült  lefüvezni és hasznosítani. A műemléki környezetbe vájt foghíj érző sebként máig ott tátong. De szintén benne volt a MÁV aluljáró érthetetlenül drága 4 milliós közösségi pénzből történő felújításában és az itt is említett ivóvízellátás javításának megvonásában. Nevéhez kapcsolódik a tanyafejlesztési pályázat visszavonása, és az infláció feletti vízdíjak elfogadtatása.

A képviselő-testület jegyzőkönyvei mind megőrzik ennek nyomait. Előterjesztőként és szavazóként, vagy javaslattevőként mindig sikerült ebbéli elképzeléseit megszavaztatni. A Pénzügyi Bizottság és a képviselői tagság fideszese, pedig mindent ráhagynak, kerül amibe kerül. Ez azonban a lakossági oldalról nem egy siker történetként tudatosul az emberekben. A javaslatok megvalósításának többletköltségeit mindig az ócsaiak viselik.  És a terhek így nőnek egyre. (Most is zajlik egy hasonszőrű pénzt emésztő dolog.)

Ezért is a fenntartás az alpolgármester lelkesedésével kapcsolatosan. Ugyanis amiben hisz, aminek örül, arról úgy tartják, az már eleve nem sülhet el jól a városbeli oldalon. Félő, hogy Alsópakony kapcsán sem lesz ez másként.

Az előjelek máris ezt látszanak igazolni.

A szenny hozzánk jön, itt Ócsán mossák, minket terhel. Mondanom sem kell, ki intézte így.
Az óvoda és a bölcsőde beruházás a városban élőkre vár. A helyi munkahelyteremtés csak nem akaródzik javulni, ahogy a közlekedés is csak a sötét oldalát mutatja.  A városon belüli nem indult meg a járda és a kerékpár út építés, és az úthálózat rekonstrukciója sem. A vasútállomás környékét, az átjárókat nem fejlesztik. Infrastrukturális beruházás nincs. Csupán a külcsínre és a városháza előtti területre összpontosítanak a helyi vezetők. 

A város kilencezer lakosa csupán önmagában, a jószerencsében és a kormány politikai segítségnyújtásában bízhat. 

Alsópakonynak pedig úgy van értelme, ha az egész egyben megépül, hogy önálló lehessen, mert különben csak egy torz, eltartandó kolonc marad Ócsa (ócsaiak) nyakán.

Origo nyomán

*

Ócsa-Alsópakony, a helyzet változatlan ( - hiába a gőzerő, csak a gaz tör elő)

Csak a gaz és a csupasz, magára hagyott betonpóznák burjánzottak ki a tájból az elmúlt egy évben Alsópakonyon. Pedig itt a rászorulóknak szánt végső mentségnek, a beígért szociális lakóhelynek kéne állnia.  Közben Alsópakony máig itt élő közössége továbbra is csupán rossz minőségű, a paramétereket nem teljesítő, pangó vizet kénytelen tovább csapolni.

A nagy bejelentés - ekkor még minden másként nézett ki (Szaló titkár aki rábeszél, és Bukodi mester, aki felnéz rá)

Igaz erre is volt már megoldás, de sutba dobták, mondván, jön a kormány, s azzal majd ezt is megoldják. Persze, össze-vissza ígérgettek. Már a megoldás, és Szaló Péter is messze tűnt. Viszont már legalább 6-8 hónapja kész kéne lennie a vázolt lakóövezetnek.  Azonban még az előkészületekkel is állnak, és várnak. Sem a közművek, (víz, gáz, csatorna,) sem más összeköttetés,  az ígért összekötő út nem áll sehogy.  Pedig minta telepnek beruházásnak indult. Aztán kiemelték., most mégis elhalni látszik.

Kiégett táj, póznákkal - Alsópakony új telep látképe augusztusban

Horváth Tamás elmondása szerint, Ócsa felől már kész lehetnének. Ahogy fogalmaz, Ócsa mindent megtett. Azonban erről a mindenről a helyiek nem tudnak semmit. A város milliókból előállított újságja szűkszavú. Hol csak elkésett "virágos" írásokat, vagy reklámokat nyom, hol meg nem tudósít, vagy meg sem jelenik, illetve nem ír semmi érdemit. Egyedül a blog az, ami rendre információt ad és segít a tájékozódásban Ócsán.

A városházán és  környékén az emberek némán hallgatnak. Nem érdekli őket a sajátos boldoguláson túl szinte semmi. Főleg  az nem, amiben az önkormányzat keze benne van. Nemtörődömök, vagy félnek a hatalomtól. Esetleg annak emberétől, vagy kezétől. Többek szerint az hosszúra nyúlik.  

Ócsa - Alsópakony  - a kezdet és a vég (túl kell élni)

Mint közismert a kormány 2011 nyarán jelentette be, hogy Ócsára építenék a fizetésképtelen lakáshitelesek számára a megmentésül szolgáló lakóövezetet.  A tavalyi hirtelen ötlet, idén lassú agóniát mutat.  A hitelesek fizetőképessége, eladósodottságuk mértéke alig változott. A kilakoltatások pedig csendben tovább zajlanak. A megmentésükre szánt építkezés meg kudarcot mutat. Lesz- e vajon feltámadás az Ócsát érintő alsópakonyi semmittevést illetően? 

Horváth szerint Ócsa rendben, mert rajta nem múlik - a természet lágy öle, a pakonyi róna (kijelölve)

Nézzünk hát szét a társadalmi környezetben és a helyi kulisszák mögött. Járjuk körbe Ócsa állatorvosi lovát az alsópakonyi istállóban. A séta kezdte előtt vegyük elő a Hócipőt vértezetként.

Z. Kárpát Dániel az ócsai „gettó” tervezetével kapcsolatban egy korábbi sajtótájékoztatóján kifejtette, a kormány a lehető legrosszabb megoldást választotta, hiszen a beruházási költségek rettentően magasak és éppen a leglényegesebb elem nem szerepel a pályázati felhívásban: a munkahely teremtés helyben. A szakpolitikus teljesen életszerűtlennek minősítette a becsült költségeket is, kiemelve: hihetetlen, hogy egy lakóingatlant mindössze 150 ezer forint négyzetméterenkénti fajlagos költséggel tervezzenek, ennyiért ma már lakóházat lehetetlen ugyanis építeni és a tervek nem tartalmazzák az épületgépészet, valamint a közművesítés költségeit sem. 

„Mindössze annyi látható, hogy a tervezett összköltség valahol öt és húsz milliárd forint között változik, hogy pontosan mennyi, nem tudni, mivel folyamatosan ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot az illetékesek részéről” – mutatott rá a képviselő és kifejtette, ekkora összeg sokkal több lehetőséget rejtene magában.

Roggyant tábla az út mentén - a telep majd balra, a meglévő nyomor, meg jobbra

Horváth Tamás - a helyi projekatya nyomja a sódert

 Aztán volt erre és foglalkozott a tervvel, meg a hellyel a Népszabadság, az Origó, a HVG és a Blikk is.

Nyilatkoztak a helyiek még a tévének és másoknak. A munka mégsem haladt előre. A házak csak nem épülnek, pedig az első verzió szerint már állniuk kéne. A későbbi módosítások szerint szintén.  Az első igazi kapavágásnak, vagyis alapozásnak, utak aszfaltozásának még nyoma sincs, de az elektromos művek póznaállítói is rég levonultak már. Most mégis a vad-szabad természet, a gyom uralja a tájat, az ott járó őzek örömére. 

Horváth Tamás Ócsa alpolgármestere a koordinátora a város alsópakonyi elképzeléseinek. Valós adat azonban tőle sem várható, annak ellenére, hogy szinte mindig csak az Ő variációja hallik. Haladás, nincs.

Horváth Tamás bemutatja a projekt helyszínét - Isten háta mögötti sivárság ( - csak a szemét látszik a földön)

Mint erről több hírcsatorna beszámolt, Horváth Tamás szerint még az idén ősszel megkezdődhet a beköltözés. Mások novemberre prognosztizálják mindezt. Szerintünk azonban ez továbbra is kétségesnek látszik. Nem pusztán azért, mert tavaly is ezt igétek, hanem, mert minden további jel erre utal. Ócsa ugyanis nem képes szellemi és pénzügyi forrásait a sikerre koncentrálni. A város főépítésze, aki szintén érintett az ügyben, számos hibával dolgozik. Legutóbbi információnk szerint az egyik kis intézményi tervezésnél kifogásolták meg neki a WC-ket, amit aztán átrajzolásos tervmódosítással kellett korrigálni. Ez ismét kis mértékben hátráltathatja az óvoda bővítést, ami szükséges lenne az alsópakonyiak fogadásához. Aztán mint ezt már egyre jobban rebesgetik, az Egészségház, - ami szintén a főépítész és a jelenlegi polgármesteri kör elképzeléseiben valósult meg, - nem felel meg annak a követelménynek, amit majd Alsópakony felnövekvő lakossági ellátása igényel. Tehát itt is a több milliós beruházás ellenére beszorul a város a saját szűkre szabott infrastruktúrájába. Ezekből az elhibázott döntésekből, a rossz elképzelésekből és a hiányzó tartalékokból roppant nehéz lesz kilábalni. A baj, hogy itt is a városon belüli lakosság issza meg a levét ennek, ugyanúgy mint Alsópakony elhanyagolt régi részén a kukacos vizet.

A jelenlegi Alsópakony, ahol az egészséges ivóvíz is gondot jelent - ezzel a résszel senki nem foglalkozik

Nem véletlen, hogy a városvezetés rárajtolt a lakossági adóprésre. Pressziót alkalmaz a jegyzővel a hivatal, hogy az elszórt milliók után a lakossokkal pótoltassa a hiányzó forrásokat.  Ezért nem jut a járdahálózat kiépítésére és a buszmegállók kialakítására, vagy éppen a közterületek takarítására, hogy a vasúti átjárók kiépítést ne is említsük. Igaz a Fidesz és a polgármester választási plakátjai még meg sem említették Alsópakony fejlesztését, de kerékpárutat azt ígért. Sebaj, ez majd az lesz, amit az állam megépít, ha a pakonyi mentsvár-menedékkel az út is kiépül.  Elvégre ráfogható, még akkor is, ha azon csak a ritka vasúthoz és a heti kétszeri piacra lehet eljutni. No, meg vissza az új falúba.

Ha minden igaz, eddig fog vezetni a kerékpár út - szükség lesz rá (minden út az ivóba vezet)

További ómen, hogy a beígért háttérberuházások elmaradnak és vitákkal terheltek. Az állítólagos összeköttetést biztosító kerékpárút nyomvonalán a munkálatok nem kezdődtek el. Az M 5 autópálya feletti átvezetés csak sávszűkítéssel, vagy a jelenlegi sávokra történő rávezetéssel oldható meg, ami nem biztosít önálló és független kerékpáros közlekedést, hiszen erre a felüljáró alkalmatlan, vagyis nem ad elkülönített lehetőséget és védett utat a kétkerekűeknek.

Nem csak a szennyes víztől, a roncsoktól is fertőzött az erdős terület - hála Radnóti úrnak érte

A szennyvíztisztító telep körül máig rendezetlen minden. A telep egyszerre szenved a hiányosságokban, a felelőtlenségben és a pénzhiányban. A telepvezetője nem tudni, hogy mit végez, de ahogy a hivatalban mondják, ahol lenni kéne szivattyúnak ott, nincs, ahol meg van, az nem üzemel.

Fertőzött terület, méhek, roncsok, és szennyvíztelep - a legjobb összeállítás ( - csak a kitermel méz van kaptárban, a többi összes szabadon)

 Helyette méheket tartanak és mézet termelnek a fertőzött területen, ahol a szünetekben akár roncsderbit is lehetne rendezni, annyi ott a rozsdában fetrengő, elhullott, magára hagyott gép, s jármű.

Roncs gépek és járművek tárháza a telepi környezet - állítólag a tulajdonosok gondatlanságából, vezetői engedéllyel

Egy szakértői tanulmány szerint alsó hangon is öt-hatvan milliónyit emésztene fel csupán a korszerűsítés, amiben nincs benne még a bővítés. Az üzemeltető Ócsa és társai mind hibásak a kialakult helyzetben. Ócsa városa korábbi résztulajdonos üzemeltetője által, (Egressy Gábor Nonprofit Kft. Jarábik Klári) úgy 5 millió körüli tartozást halmozott fel, amiből semmit nem törlesztett. (Pedig a lakosok befizették a csatornahasználat díját, de az valahogy, és valahol elporladt a DHRV és Ócsa közt.) Most, hogy a városi önkormányzat is beszorult a saját maga által keltett káoszba, kénytelen volt Jarabik Klára igazgatónak pénzt adni, hogy abból rendezze a városi tartozást. Közben Felsőpakony és Inárcs is hozza a magáét. A közös nevező, azonban a három fél különböző érdekei kapcsán nehezen hozható össze. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult Ócsa, (szellemi atyja) amikor megtorpedózva a két társat, a tudtuk, megkérdezésük nélkül a Bíró Vencel (DHRV) érdekeltségi köréhez csapódva, szinte hátba támadta őket. Közben ezzel önmagának is gondot generált, de ezt majd a szokásos mód az időmúlással rendezik. Sajnos nagy kár, hogy ez esetben is Horváth Tamás volt a megmondó és összeboronáló, kivitelező ember. Az Ő érdekeltségi és kapcsolati-, kötődési viszonyai határozták meg a fejleményeket. Ő az, aki érdekelt a DHRV és a DPMV kapcsolódásában. Ő volt az, aki okán a képviselők egy magasabb vízdíjat vágtak a lakosság nyakába. Ráadásul ezt részben az elavultsággal, részben pedig az állami beruházásra való felkészüléssel indokolták. Erre mégis azt szokták mondani, hogy ez a lakosságnak nem kerül pénzébe. Csupán köbméterenként fizetünk rá a vízvételi és a kibocsátási oldalon. 

A használaton kívüli ülepítő, amit most pufferré varázsolnak a DHRV-s körök  - vajon miként számolnak el a 40 millióval?

Most a szennyvíztelepen a régi lepusztult ülepítőt rendezik, amihez Inárcs és Felsőpakony tulajdonostársak nem járultak hozzá. A két szomszédos település polgármestere Ócsának küldött átiratában közölte, hogy nem járul hozzá a beruházáshoz. Az állami pénzek Bíró Vencelhez lettek expediálva, amihez természetesen kellett az ócsai közreműködés. Ugye említenem sem kell a nevet, akinek mindez köszönhető. Most ebből a 40 milliós keretből tessék-lássék elkezdték átbetonozni a régi alapon álló ülepítő-tározót, és mára már megkapta a betongerendás lefedést. Ezzel azonban nem lesz sem jobb, sem korszerűbb a telep, hiszen a most nem használt tározóval, amit eddig a lepusztultsága okán kivettek a rendszerből, csak visszaadják neki azt, ami hiányzott. Így némi technológiai javulás természetesen várható alapesetben, de nem akkor, ha erre ráengedik Alsópakony összes szennyét. 
Ennek biztos fogadására ezzel a mostani tákolmánnyal sem lesz megfelelően képes a telep. Sajnos a helyi telepi-ügyvezető (Radnóti László) ténykedései is erősen kifogásolhatók akkor, amikor az ottani méztermelésről, a roncsokról van szó, vagy éppenséggel amikor a polgármester technológiai hibákról, mulasztásokról beszél. Jelen pillanatban a normális üzemeltetés a cél. Az erre felelős(ök) az előírt technológiai menetet, a vonatkozó rendet és rendezettséget évek óta nem biztosítja(k). Ehhez új vezetés, egy átértékelés, illetve bővítés, korszerűsítés és fejlesztés szükséges. A 40 milliós keret így már nagyon kevés. Ne feledjük, hogy a dabasiak szerint is legalább ötven millió kéne a rendbehozatalhoz. Ha azonban most már a DHRV-nek passzolt 40 millióból költi el Bíró Vencel társasága a régmúlt mulasztásainak fedésére a pénzt, akkor mihaszna az egész tevékenység, hiszen mire oda kerül a sor, hogy netán felépül az alsópakonyi telep, ismét nem lesz kapacitás a megfelelő tisztításra.

A parlagfűtől szennyezett területen a tiltás ellenére munkálkodnak hiányosságok elfedésén - hiába az ide vonatkozó irodalom és a tilalom

Ha ezek tekintetében nézzük az alsópakonyi építkezést, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a háttérben zajló események nem elég fejlettek és előrehaladottak ahhoz, hogy ott a lakóövezet, vagy az 500 lakásos új falu megépüljön.

Ezért van az, hogy csupán a gaz és a parlagfű tör előre és nyer teret a fejlődés helyett.
*

Utánam az özönvíz - Alsópakony ( - ezzel gyakorlatilag a katasztrófa-védelem megindul)

 Május utolsó szerdáján tartotta soros ülését az önkormányzat, aminek záróeffektusaként csak úgy mellékesen, Horváth Tamás amolyan kisvárosi kormányzóként vagy talán polgármesteri ügyvezetőként előadta, hogy május 11.-e délelőttjével az önkormányzat átadta az alsópakonyi területre vállat kitűzéseit a BM-nek. 

Az egyik kijelölt magassági pont

Ez 6 db magassági pont kijelölést és bizonyos helymeghatározó kitűzéseket foglalt magába. A BM ezt az Elmű rendelkezésére bocsátotta, amivel az építkezés előkészületei valójában elkezdődtek. Tehát amit eddig hiányoltak, az a bizonyos "kapavágás", megtörtént.

Kitűzés és az Elmű póznák

Horváth Tamás elmondta, hogy keddenként az Önkormányzat Hivatalában a Katasztrófavédelem tart tanácskozást, ahol az összes érintett megjelenik és beszámol a heti történésekről. Így a városi főépítész, a tervezők, a kivitelezők, a helyi érdekeltek, stb. Innentől, és ezzel az események állítólag felgyorsulnak. Az árajánlatok leadása, a közbeszerzési eljárás, június közepére, vagyis napjainkra  befejeződnek, az ügyben eljáró alpolgármester szerint. 

Itt talán a falucska főutcája lesz

Az Elmű is kihelyezte a 68 villanypóznát nagyrészt. Ottjártunkkor még pár darab a földön hevert. 

Pár darab még sorsára várt

Horváth, azonban szeptember végére, október elejére határolta be a legújabb átadási határidőt. Mint ismert alig kevesebb, mint egy éve, is közel így a konkrétumok nélküli távlatokban beszéltek. Azóta közel 10 hónap veszett kárba, de a szleng mit sem változott.  Most az újabb verzió szerint a kormányzatilag meghatározott 40 és 80 négyzetméteres lakások közül a legkisebbek és a legnagyobbak, vagyis a 40 és a 80 négyzetméteresek nem épülnek meg az első ütemben. (Szerintem nem lesz több ütem.)  Most csupán 50 db ötven négyzetméteres, 20 db hatvanas, és 10 db hetvenes van tervben. Azonban hogy ezek a házak végül könnyűszerkezetesek, vályogból épültek, vagy energiatakarékosak lesznek-e, még nem tudni. Ahogy azt sem, hogy a beköltözők köre honnan fog származni és kikből fog összetevődni. Azt sem tudni, még hogy ők rendelkeznek munkahellyel és keresettel, vagy sem, és hogy csupán segélyből, szociális ellátásból, vagy alkalmi tevékenységből tengetik-e az életüket.  A környezet- és lakóhelyváltozás a populáció ebbéli vegyes összetétele nem tudni miként fog hatni az régből ott élőkre (alsópakonyiakra) és a belső városban levőkre. A kertművelésre, a gazdálkodásra és az önfenntartásra állítólag segítőkön keresztül ismeretanyagot adnak át. Valószínűleg több karitatív szervezet is meg fog jelenni az átadást követően a beköltöztetéssel párhuzamosan, hogy az idill meglegyen.  Azonban a villanyórák a bizalmatlanság jeleit viselik majd, hiszen kártyás, vagyis előre feltöltősek lesznek.  A lakásban csak addig lesz szolgáltatás, amíg feltöltésből futja.  Az állam és a szolgáltató ezzel nem kockáztat. 

A feszültség majd ezután jön

Ócsa város vezetése gőzerővel készül happeningra.  Fut az óvodabővítésre benyújtott pályázat, nyert a bölcsőde pályázat, aminek önrészéhez megkezdődött a pénzek behajtása az adósok nyilvános kilistázásával. Közben erőltetetten, sebtiben kizárták a társakat (Inárcs, Felsőpakony) a szennyvízprojektből azáltal, hogy az értesítésük, valamint bevonásuk nélkül elköteleztük magunkat városi szinten a Horváth Tamás érdekeltségi köreihez kapcsolható, egyesek szerint Fidesz-közeli dunaharaszti közműcég oldalán a gyáli központhoz. (Erről azonban majd még értekezünk még mert ez túl nyúl ezen esemény keretein.)   

A bölcsődeépítés a megjelent számok szerint 210 milliót fog felemészteni. A pályázattal nem egész 150 milliót sikerült nyerni. A polgármester szerint ez majdnem a teljes összeg. Az önrész 5-vagy 10 %.  Én azonban egy közel több mint 50 milliós lyukat látok tátongani a számadatok közt. Ennek fedezetére, vagy pótlására semminemű forrást nem neveztek.  A happening érzés további arculata a városüzemeltetés által elindított hitelfelvétel, ami szintén a többarcúságot és az egész pályás letámadást illusztrálja.  Közben a városvezetés az utolsó pillanatban még felugrott az ismételt Önhiki-s pályázati vonulatra. Az események látták és soroltán nem tudom elképzelni, hogy itt ekkora a felkészületlenség, a hozzá nem értés, netán a fejetlenség, a kapkodás teszi úrrá magát az eseményeken, vagy egy fuldokló kétségbeesett kapálódzása körvonalazódik az önkormányzat ténykedésében. 

Itt minden bizonnyal valaki földbirtokossá válik

 Az utca embere ebből még nem lát, nem érez semmit. Olyan a város, (és a külső részen fekvő Alsópakony,) mint Fukusima a cunami előtt. 

Még békés a táj, az őzek is nyugodtak

Ők az első pár - természetes ott élők

 Csepeli György szociálpszichológus úgy véli, a csődtelep megvalósításának és építésének ötlete goebbelsi propagandafogáshoz hasonlít. 

Ladányi János szociológus pedig - egyebek mellett - a ferencvárosi Dzsumbuj példáját hozza fel elrettentésül, ahol az egy tömbbe zsúfolt elszegényedett családok együttélése etnikai konfliktusokhoz, szociális feszültségekhez vezetett, a bűnözés melegágyává tette a telepet.

És a páratlan hozadék az önjáró szociális probléma  -  nem közfoglalkoztatott, csupán egy járulékos útszéli

Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára azt nyilatkozta a Kossuth rádiónak, hogy  az építkezést start mintaprogramként valósítják meg, azaz közfoglalkoztatottaknak adnak munkát.  Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mint építtető már 550 ember foglalkoztatására között szerződést a munkaügyi központtal, az első szűrést pedig már el is végezték.

*

Ócs(k)a ötlet az alsópakonyi telep ( - szervezett migráció, kiemelt szinten)

A rendszerváltást követően a Gyurcsányista Kormánynegyed ötlete sem ért fel Ócsával, de a Demszky-féle villanyvasutat kivéve (4-es metró) még soha nem foglalkoztak annyit egy meg nem valósult, vagy éppenséggel folyamatban levő projekttel, mint azzal a hevenyészett ötlettel, hogy Alsópakonyon mentik meg a bedőlt hiteleseket. A téma közel egy éve hónapról hónapra visszatér, holott majd' egy éve érdemi előrelépés híján csak beszélnek róla.

Amikor megjelent az ócsai szociális bér-családiház  pályázati kiírása, amin ott éktelenkedik a Magyar Építész Kamara elnökének aláírása, dühödten csak egy rövid megjegyzést fűztem a hírhez:

“Elképesztő baromság! És a MÉSZ megint ész nélkül kiszolgálja a hatalom legostobább döntéseit is!” (építészfórum 2011.augusztus 31)

Az építészfórumon elindult egy vita, ami persze, a dolgok mai állása mellett a politikai elhatározást nem befolyásolta.

A hivatalos sajtó munkatársai ebben a témában is megmaradtak az íródeák, vagy mikrofonállvány pozícióban – elfelejtettek kérdezni, nemhogy kritikai felhangot megütni. Már a szóhasználat is a hatalmi koncepcióval való mély megalkuvásról szól: “A kormány mindenesetre mintát szeretne adni az ócsai bérlakásteleppel. A kabinet, szakítva a korábbi hagyományokkal, nem soklakásos tömbökbe, hanem önálló gazdálkodásra lehetőséget nyújtó családi házakba költözteti az önhibájukon kívül bajbajutottakat.”

Megint csak a blogszféra, Tóta W. és Bokros Lajos merte kinyitni a száját, hogy ez a dolog alapjaiban hazugság. Hogy az igazán katasztrofális helyzetet éppen az idézi elő, hogy az állam beavatkozik olyasmibe, ami nem az ő dolga – amíg minden devizahiteles a maga lehetőségeinek megfelelően, egyedi megoldásra juthatott volna, például időben eladja a számára fizethetetlen kölcsönnel terhelt lakást, addig a lakáspiacon nem egyszerre jelennek meg a bedőlt hitelesek lakásai, jobb eséllyel megoldható lett volna az egész problémahalmaz. Azzal, hogy az állam belenyúlt, nemcsak elodázta a megoldást, hanem ezáltal felgyülemlettek a megoldatlan hitelügyletek,  az ingatlanpiac “besült” – még azok sem vesznek, akiknek van pénzük, mert számítanak arra, hogy amint a különböző védőintézkedések megszűnnek, robbanásszerűen túlcsordul a kínálat, ami leviszi a lakásárakat. Vagyis az a gond, ami néhány felelőtlenül eladósodott devizahitelest  érintett,  országos lakáspiaci regresszióhoz vezetett.

A probléma kezelésének módja pedig a legrosszabb szocialista állami “gondoskodást” idézi, ahogy az egyéni felelőtlenséget a közösség,  az adófizetők nyakába varja. Mert a számlát mi fizetjük,  nem pedig a zsíros állásokban ülő, ostobaságokat művelő közalkalmazottak. Ők legfeljebb, ha van egy kis félretett pénzük, akkor most, a végelszámolósdi keretében bagóért vehetnek majd ingatlant. Ismerős recept – az állami bérlakások privatizációjakor már lejátszották ezt a játszmát – a devizahiteles nevében kifizetni a végelszámolt összeget, majd egy idő után a tulajdonjog is gazdát cserél. Mert, ugyan honnan lesz hirtelen pár milliója annak, aki a havi törlesztéseket sem tudja fizetni? De Ócsa még ennél is ócskább ötlet, mert annak következményei évtizedekre kihatnak. Példa persze lehet – nagyon rossz példa.

Szeptember végére megérkezett a Magyar Urbanisztikai Társaság állásfoglalása. Sajnos, ez is rosszul kezdődik: …“támogatja azt, hogy a komplex kormányzati eszközök között a szociális bérlakásépítés is szerepel.” Ez amolyan bürokrata nyelvezet, amitől hideglelést kapok, ugyanis jellemzője, hogy lehet így is, úgy is értelmezni, kinek-kinek kedve  szerint. Elkeni a problémát, ahelyett, hogy kimondaná – középszar lakásokból több van mint kellene – újabbak építését nem kell támogatni közpénzekből !

Most organikus, de volt már autonóm, és önellátó is korábban

Két bekezdéssel lejjebb egyébként kimondja, hogy túlkínálat van, vagyis nem lakáshiány, hanem hitelprobléma van, amit nem építéssel kell megoldani – de ez nem mondja már ki!  Határozott, egyenes és egyértelműen értelmezhető kijelentések helyett az állásfoglalás belemegy a különböző, egyébként igaz, urbanisztikai problémákba.

Október közepén aztán eredményt hirdettek – megvan a győztes pályázat.

Az előzmények ismeretében nincs meglepetés – rossz kérdésfeltevés, rossz program, rossz terv. Csak azt nem értem, hogy mindebben mit keres a Magyar Építész Kamara?

www.podo-pro.hu nyomán

* 
Az ócsai szociális lakópark program a kormány még tavaly, a kiemelt jelentőségű beruházások  közé sorolta. Jelenleg a közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszában áll van az ügy.   

Azt viszont ne feledjük, hogy a kitelepítések, a migráció latens kockázatokkal jár. Ócsa erre nincs felkészítve és felkészülve. Erre  eddig nem gondoltak, ennek kezelésére semmit nem fordítottak. 
* 

Nyúlós kétely és bizonytalanság Alsópakonyt illetően ( - zavaros vizeken)

Március elsején járt le a kilakoltatási tilalom. A kormánytól a moratórium fenntartását kérik, mert bár a végtörlesztés felpörgette az ingatlanpiacot, az nem jelentett kiutat minden hitelesnek. Főleg nem a fizetésképteleneknek. Számukra lett volna a végső megoldás Ócsa-Alsópakony védőövezete. Azonban a  a hirtelen jött ötlet valahol megfeneklett. 

Csütörtökön lejárt a téli kilakoltatási moratórium. A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében ez az időszak minden év december 1-jén kezdődik, és a következő év március 1-jéig tart, s ebben az időszakban, néhány kivételtől eltekintve, nem kerülhet sor lakóingatlan kiürítésére. Ilyen eset például, ha a lakást önkényesen foglalták el, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tavaly december elején, a kilakoltatási moratórium életbe lépése után arról adott tájékoztatást, hogy 2011 harmadik negyedévében 705 sikeres ingatlanárverés volt, ami 2010 azonos időszakához viszonyítva 34 százalékos emelkedést jelent, ugyanakkor az árverést követő kilakoltatások száma kétszáz alatt maradt.

Számukra jelentett volna mentsvárat az Alsópakonyra település. A tavalyi ígéretek folytán sokan abban reménykedhettek, hogy a moratóriumi védelem megszűntével a tavaszt az új lakókörnyezetben kezdhetik. Ez a kezdés talán egy új életformát jelenthetett volna.  Talán a kormány is így gondolta, amikor az idei tavaszt nevesítette a megvalósulás első ütemének.  

Az építkezés azonban meg sem kezdődött. Pedig  minden adott volt a teljesítéshez. A kormány, hogy egyszerűsítse a nagy beruházások esetében jól bevett tervezési előírásokat, - illetve felgyorsítsa az ócsai devizahiteles-telep megépülését, -  még rendeletet is alkotott. Eszerint ugyanis nem kell ellenőrzésen átesniük a kiviteli terveknek. Így a Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházás esetében a projekt kivitelezési tervdokumentációját a tervellenőrnek nem kell ellenőriznie - olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. Mint az a rendeletből kiderül a kormány nem titkolt célja, hogy ezzel egyszerűsítse, illetve gyorsítsa fel a beruházás megvalósítását. 

Mint ahogy arra korábban a Pénzcentrum.hu is felhívta a figyelmet, a szűkös határidőt csak nehezen tudja tartani a kormányzat. Pedig Ócsa önkormányzatának fideszes képviselői mindent megszavaztak, hogy simán átfusson a kormány a városon. Még a lakossági elvárásoktól, a garanciáktól és a korábbi ígéretektől is elálltak, hogy 2012 márciusára elkészülhessen az első nyolcvanas blokk.

A jelenlegi állapot szerint semmi biztató jel nem mutat arra, hogy a most kilakoltatottakat megmenti valaki. 

Pedig Ócsa mindent beáldozott. A kormány korábbi terveivel szemben már nem a területen szikkasztják el a szennyvizet, hanem azt átvezetik és város bázisára eresztik. Ezt Horváth Tamás ajánlotta, illetve vetette fel az egyik egyeztető tárgyaláson.  Az első hivatalos íratok még arról szóltak, hogy önellátó lesz a telep. A szennyvizeket helyben tartják. Aztán, amikor Ócsa befogadóvá vált, ezt az ökológia változást a kormány a tervezettek módosulása alapján cserébe elvégzi. A városi szennyvíztisztító korszerűsítést és kapacitásnövelését azonban a képviselők jóvoltából a város mégis magára vállalta. Ez sem volt azonban elég. Bölcsődeépítést és óvodabővítést ígértek a városvezetők, hogy fogadni tudják gyerekesen érkezőket. Az ócsaiakat közben azzal nyugtatgatták, hogy erre amúgy is szükség lenne és volt már. Csakhogy a város az egy főre jutó adósságlista 49. helyén állt már tavaly is. A helyzet azóta sem javult. Az idei költségvetés független könnyvizsgálói jelentése szerint az elkövetkező évekre hiányt prognosztizál A város hitelfelvételi lehetősége kimerült. Az is elképzelhető, hogy a 2012. évi költségvetést hallhatatlansága okán majd újra kell tárgyalni. A prognosztizált hiányok láncolata likviditási gondokhoz, az önkormányzat vagyonának csökkenéséhez vezethet. Ez nagymértékben kihat a lakosságra. A fejlesztések megrekednek, a város erodálódik. Az esetleges adókivetések a helybéli elszegényedést vetíti előre. Erre a kilátásra épülve jelentkezik majd a tömeges beköltözés, aminek migrációja a várost fogja terhelni. 

A beruházás máig sem indult el. Ócsán már fizetnek az infrastrukturális háttér biztosításáért. Nem csak a tervek hozadékát, hanem az inflációnál jobban emelt vízdíjat is kénytelenek elszenvedni a helybéliek. Hiába propagálják, hogy ez a városnak nem fog egyetlen fillérjébe sem kerülni, mégis érzékeny és fájó pontokat érezni helybéli körökben. 

Alsópakony vízellátása továbbra sem rendezett. A tervezett telep okán  a tavaly elfogadott vízrendezési tervet elvetették az önkormányzatban, gondolván, hogy a telet kibírják, hiszen márciusra a kormány már az út túloldalán levő szomszédban amúgy is helyt áll. Az elgondolt beruházás azonban nem jött létre, a fejlesztés elmaradt. A szomszédos régi telep lakói továbbra is nélkülözik a normális ivóvizet.  Már tavaly is ezen szórakozott a Hócipó. A városon belül sokan el sem tudják képzelni, milyen lehangoló Alsópakonyon a légkör.

 

Tavaly szeptemberében még arról volt szó, hogy fél év alatt építik fel az első nyolcvan épületet az ócsai szociális lakóparkban. A bajbajutott devizahiteleseknek szánt ingatlanok építését megelőzi Ócsa Alsópakony-részének infrastrukturális fejlesztése, amelynek során nemcsak a vízellátást és a szennyvízkezelés problémáját oldják meg, hanem olyan területet hoznak létre, amely vonzza a vállalkozásokat.

Jelenleg azonban semmi vonzót nem lelni Alsópakonyon, de lassan Ócsán sem. 

Eddig nem hozott fellendülést a kormányprogram. A MÁV aluljáró felújításán túl, nem történt jelentős beruházás a városban, pedig az eredeti remények szerint most már javában zajlania kellene az építkezésnek. 

Előreláthatólag a jövő hét elejére elkészülnek az infrastruktúra kialakítására vonatkozó tervek is. Jelenleg az építkezéshez szükséges víz és energiacsatlakozás biztosításáról tárgyalnak a szolgáltatókkal. Az ügymenetből  ítélve talán áprilistól lehet látványos kezdésre számítani. 

Az építkezést a lehető legnagyobb részben közmunkával akarja megvalósítani a kormány. Azonban a közfoglalkoztatásról szóló kormányrendeletek szerint vállalkozások nem alkalmazhatnak közmunkásokat. Emiatt a közmunkásokat erdőtelepítésre rendelné ki a kormány, de részt vehetnének az előkészítő tereprendezésben vagy árokásásban is – nyilatkozta Szaló Péter helyettes államtitkár.

A mostani tervek szerint több mint 500 közmunkás is részt vesz majd az építkezésen.  Részletekről azonban nincs nyilvános információ. Az ötszáz fő ideiglenes elhelyezése, ellátása nem tudni miként lesz megoldva.

Állítólag nagy az érdeklődés a Dabasrégió.hu szerint.   A polgármesteri hivatalba naponta két – három olyan telefon is érkezik, amelyekben vállalkozók munkalehetőségek, míg bajba jutott devizahitelesek a költözés lehetősége után érdeklődnek. 

 A kiemelt kormányzati beruházás viszont egyre csúszik. Hogy ez kinek jó és kinek nem, azt majd az eljövendő mondja meg.

*