Göncz Kingáé az idei második Sánta Kutya-díj ( - kutya dolog)

A Sánta Kutya díjat 1996 óta kapják meg minden péntek 13-án azok, akik a Magyar Cenzúra Napjának Ünnepélyét Szervező Bizottság szerint félrevezetik az országot. Ezek majdnem mindig baloldali közszereplők szoktak lenni, bár egyszer már díjazták az Orbán-kormány kulturális kormányzatát is.

A 13 személyes bizottság szóvivője Czakó Gábor, tagjai Alexa Károly, Cseresnyés Géza, Cserta Edit, Heckenast Péter, Jakab Bori, Kiss Magdolna, Kiss Károly, Maleczki József, Segesdi György, Sörös József, Szalay Károly és Szikora József.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselőnek és "társainak" ítélte oda a Magyar Cenzúra Napjának Ünnepélyét Szervező Bizottság az idei második Sánta Kutya-díjat – közölte Czakó Gábor író, publicista, a civilek alkotta bizottság szóvivője, aki azt írta: a díjazottak "elévülhetetlen érdemeiket az Európai Unió intézményeiben kifejtett folyamatos magyarellenes rágalmazásaikkal szerezték".

Legutóbb idén január 13-án, az LMP-nek ítélték oda a Sánta Kutya díjat. A közleményben akkor ez állt: "A Magyar Cenzúra Napjának Ünnepélyét Szervező Bizottság látván, hogy a Lehet Más a (gyöngyös) Pata – az SZDSZ legújabb generációjaként – mindig kiállt azért, ami Másnak jó, de cigánynak, magyarnak stb. egyaránt rossz, kiérdemelte a Sánta Kutya-díjat".

Ezt megelőzően Heller Ágnes filozófusnak ítélte oda a díjat a bizottság, akit indoklásuk szerint "az európai ugaron tolongó, Magyarországot önmagától hivatásszerűen védelmező internacionalisták közül" választottak, mivel "Brüsszelben tette föl nyílegyenes pályafutásának koronájára a pontot, midőn hitet tett arról, hogy nem látja meg mások szemében a golyót".

A korábbi nyertesek listája:
Simor András, valamint Biszku Béla (életműdíj) (2010. augusztus 13.)
"Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Gyurcsányi Ferenc és Bajnai Gordon fémjelezte kormányzatok" (2009. november 13.)
Draskovits Tibor (2009. március 13.)
Szegedy-Maszák Mihály és Veres András (2009. február 13.)
Hiller István (2008. május 13.)
Szigeti Péter, valamint különdíjat kapott Horn Gyula (életműdíj), Hans Dietrich Genscher és Mihail Gorbacsov (2007. július 13.)
Gergényi Péter (2007. április 13.)
A magyar Országgyűlés 207 fős többsége 2006-ban (2006. október 13.)
SZDSZ (2006. január 13.)
Gyurcsány Ferenc (2005. május 13.)
Bárándy Péter (2004. augusztus 13.)
Medgyessy Péter kormánya (2004. február 13.)
Jancsó Miklós és Konrád György (2003. június 13.)
Kende Péter (2002. szeptember 13.)
Pintér Dezső, a TV2 elnöke (2002. december 13.)
Bolgár György (2001. július 13.)
Az Orbán-kormány kulturális kormányzata (2000. október 13.)
A TV2 televízió (1999. augusztus 13.)
Demszky Gábor (1998. március 13.)

*

A magyarok elleni háború eszkalálódik? ( - majd rosszabb, mint az előző unió)

Orbán Viktor e-heti rádióinterjúja világosan kijelölte a pályát, és behatárolta jövőnket.

Addig nincs IMF megállapodás, amíg nem érdekük. Vagy, míg a jobboldali Orbán-kormány nem távozik.

A miniszterelnök röviddel ezelőtt, azaz április 13-án reggel a nemzeti főadón súlyos bejelentéseket tett – szokása szerint könnyed modorban, aminek megvan az a sajnálatos következménye, hogy az emberek nem veszik eléggé komolyan.

Mit tudhattunk meg?

Először is azt, hogy az IMF minden valós indok nélkül halogatja az érdemi tárgyalást a magyar hitelről.

Másodszor pedig azt, hogy a köztársasági elnök személye nem lesz meglepetés.

Miről van itt szó?

A helyzet egyértelmű: Orbán Viktor bejelentette: tudja, hogy az ő feje a tét.

Mi itt, a net szögletében, megengedhetjük magunknak a kimondás luxusát: Orbán Viktor, kormánya és parlamenti bázisa politikai élethalálharcban áll. A tét: Magyarország népe és államvezetése elfogadja-e a rá kiosztott szerepet vagy sem.

A magyarokra kiosztott szerep: a mindenkori véradó szerepe, azaz vérével (értsd: pénzével, gazdasági és természeti erőforrásaival) kiszolgálja a fejlett Nyugat igényeit vagy sem.

Az EU – Orbán ezt sajnos túl udvariasan fogalmazta meg – elhagyta önmagát. Alapítói a nemzetek testvéri békeszövetségének és szerves egyesülésének kereteként álmodták meg és gründolták. Mostanra viszont szimpla gyarmattartó szervezeti forma, amelynek legfőbb mozgatóereje, hogy a nagy multik minél több hasznot szívhassanak magukba.

Magyarország esetében a német kancellár asszony és a francia elnök, illetve e két állam vezetése nyersen megmutatta már az igazi énjét.

Nincs és nem is lesz IMF-hitelkeret Magyarországnak, amíg Orbán nem távozik. Erre garancia Merkel és „Sarko”.

Orbán Viktor élete egyik nagy döntése előtt áll. Lemondhat, elmehet nyugdíjba vagy horgászni. Maradhat, és akkor Magyarország nyakán belátható ideig nem lazul a hurok.

És elmehet köztársasági elnöknek – hogy erre mit lépne a Nyugat, momentán talány. Valószínűleg kitalálnának újabb indokokat, amiért egy posztorbáni kormánynak sem adnák meg a hitelkeretet.

Orbán azt mondta: az IMF-nek jó Egyiptom is, jó minden, csak Magyarország nem jó.

Orbánnak igaza van. A Nyugat, az EU-t uraló multivilág nem hajlandó lemondani a Magyarországon elért extraprofit-pozícióiról.

Meglehet, belátható időn belül szembesülni fogunk egy nyers kérdéssel: ha marad az Orbán-kormány, nem lesz benzin, korlátozni fogják a villanyszolgáltatást.

Ez álprobléma lesz. Ugyanis a benzin- meg egyéb közszolgáltatások korlátozása akkor is rövid időn belül esedékes gond lesz, ha megmaradna (visszaállna) az orbáni „forradalom” előtti helyzet.

Ugyanis egyetlen dolgot nem szabad elfelejtenünk: Magyarország kivérzett. Olyan demográfiai, szellemi, mentális és akaraterőbeli hiányok tátonganak a magyar népben, amelyek a rövid időn belüli összeomlást prognosztizálják.

A legjobb, ami jelenleg történhet velünk, az az, ha mielőbb összeomlik ez a hazug gazdasági rendszer. Ez a rendszer, amelyik velejéig erkölcstelen, a bűnt szolgálja (a külföldi kizsákmányolást és a belföldit is, amennyiben a munkálkodó, alkotó embereket nyomorítja meg, a dologtalanok javára).

Hosszú távon jobban járnánk, ha azonnal összeomlana az országot külföldről „finanszírozó”, valójában kiszipolyozó hitelrendszer, mi pedig elkezdenénk gyalog járni – és rövidesen mindenkinek lenne munkája, feladata, életének napi értelme, és még azelőtt visszafoglalnánk a hazánkat, mielőtt mások foglalják el.

Weiss A. Manfréd nyomán

Forrás: gondola.hu

*

Középpontban vagyunk polgárként Szűcs Lajosnál ( - országházi napló)

Szűcs Lajos ócsai lakos azorita az a helyi ember, aki a számos elnöki poszt betöltése mellett képes volt a FÉG Zrt haldoklása nyomán azt az emberek javára megújítani, hogy a Nagév új helyi üzemének átadásával segítse a helyiek megélhetését. Ő volt az, aki a Bolyai diákjait megszabadította a HunGast éhség utáni érzetétől és aki a hidegben nem a teljesség érzésével fűtötte be az iskolát. De értünk repült a távoli napfényes Azori-szigetekre is, ahol  ráadásul nem is érezte jól magát, miközben egy új stratégia kidolgozásán ügyködött a vele utazó külkapcsolati munkatárssal.

A Fidesz vezérszónoka a járásokról szóló vitanapon

Szűcs Lajos földink, ma is értünk, és azért dolgozik, hogy az állampolgár kerülhessen a döntések középpontjába. 

Szűcs Lajos a Parlamentben sem hazudtolta meg önmagát és lakóhelyét, amikor a járások kialakításáról beszélt. Ebben Ócsa is érintett, még akkor is, ha ezt vitanapi hozzászólásában nem hangsúlyozta. 

Szűcs doktor felszólalásaiban elmondta, hogy a cél, a jó állam megteremtése, aminek alapvető eleme az államigazgatás teljes megújulása, az állami és az önkormányzati feladatok szétválasztása. Ezért van szükség a járási hivatalok létrehozására, mert így „az állampolgár kerül a döntések középpontjába." Ezáltal megteremthető a szolgáltató állam, ami költséghatékonyabb, és ahol a hivatal az ügyfél partnere.

A járások 2013. január elsejétől kizárólag államigazgatási egységet jelentenek majd.

„A járási hivatalok legfontosabb feladat a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz." A cél, hogy 2013 végére az okmányirodák helyett kormányablakok legyenek és az emberek könnyebben, gyorsabban intézhessék az ügyeiket.

A legalsó helyi szintek kialakítása a 2010 tavaszán kezdődött folyamat végét jelzi. Az átalakítást úgy kell végrehajtani, hogy az ügyfelek ebből semmit ne érezzenek az átmenet alatt - jelentette ki Szűcs Lajos.

Akinek a leírtak nem elég, annak ajánljuk figyelmébe a képi anyagot, ahol végighallgathatja Szűcs Lajos taglalt beszédét.

*

Ócs(k)a ötlet az alsópakonyi telep ( - szervezett migráció, kiemelt szinten)

A rendszerváltást követően a Gyurcsányista Kormánynegyed ötlete sem ért fel Ócsával, de a Demszky-féle villanyvasutat kivéve (4-es metró) még soha nem foglalkoztak annyit egy meg nem valósult, vagy éppenséggel folyamatban levő projekttel, mint azzal a hevenyészett ötlettel, hogy Alsópakonyon mentik meg a bedőlt hiteleseket. A téma közel egy éve hónapról hónapra visszatér, holott majd' egy éve érdemi előrelépés híján csak beszélnek róla.

Amikor megjelent az ócsai szociális bér-családiház  pályázati kiírása, amin ott éktelenkedik a Magyar Építész Kamara elnökének aláírása, dühödten csak egy rövid megjegyzést fűztem a hírhez:

“Elképesztő baromság! És a MÉSZ megint ész nélkül kiszolgálja a hatalom legostobább döntéseit is!” (építészfórum 2011.augusztus 31)

Az építészfórumon elindult egy vita, ami persze, a dolgok mai állása mellett a politikai elhatározást nem befolyásolta.

A hivatalos sajtó munkatársai ebben a témában is megmaradtak az íródeák, vagy mikrofonállvány pozícióban – elfelejtettek kérdezni, nemhogy kritikai felhangot megütni. Már a szóhasználat is a hatalmi koncepcióval való mély megalkuvásról szól: “A kormány mindenesetre mintát szeretne adni az ócsai bérlakásteleppel. A kabinet, szakítva a korábbi hagyományokkal, nem soklakásos tömbökbe, hanem önálló gazdálkodásra lehetőséget nyújtó családi házakba költözteti az önhibájukon kívül bajbajutottakat.”

Megint csak a blogszféra, Tóta W. és Bokros Lajos merte kinyitni a száját, hogy ez a dolog alapjaiban hazugság. Hogy az igazán katasztrofális helyzetet éppen az idézi elő, hogy az állam beavatkozik olyasmibe, ami nem az ő dolga – amíg minden devizahiteles a maga lehetőségeinek megfelelően, egyedi megoldásra juthatott volna, például időben eladja a számára fizethetetlen kölcsönnel terhelt lakást, addig a lakáspiacon nem egyszerre jelennek meg a bedőlt hitelesek lakásai, jobb eséllyel megoldható lett volna az egész problémahalmaz. Azzal, hogy az állam belenyúlt, nemcsak elodázta a megoldást, hanem ezáltal felgyülemlettek a megoldatlan hitelügyletek,  az ingatlanpiac “besült” – még azok sem vesznek, akiknek van pénzük, mert számítanak arra, hogy amint a különböző védőintézkedések megszűnnek, robbanásszerűen túlcsordul a kínálat, ami leviszi a lakásárakat. Vagyis az a gond, ami néhány felelőtlenül eladósodott devizahitelest  érintett,  országos lakáspiaci regresszióhoz vezetett.

A probléma kezelésének módja pedig a legrosszabb szocialista állami “gondoskodást” idézi, ahogy az egyéni felelőtlenséget a közösség,  az adófizetők nyakába varja. Mert a számlát mi fizetjük,  nem pedig a zsíros állásokban ülő, ostobaságokat művelő közalkalmazottak. Ők legfeljebb, ha van egy kis félretett pénzük, akkor most, a végelszámolósdi keretében bagóért vehetnek majd ingatlant. Ismerős recept – az állami bérlakások privatizációjakor már lejátszották ezt a játszmát – a devizahiteles nevében kifizetni a végelszámolt összeget, majd egy idő után a tulajdonjog is gazdát cserél. Mert, ugyan honnan lesz hirtelen pár milliója annak, aki a havi törlesztéseket sem tudja fizetni? De Ócsa még ennél is ócskább ötlet, mert annak következményei évtizedekre kihatnak. Példa persze lehet – nagyon rossz példa.

Szeptember végére megérkezett a Magyar Urbanisztikai Társaság állásfoglalása. Sajnos, ez is rosszul kezdődik: …“támogatja azt, hogy a komplex kormányzati eszközök között a szociális bérlakásépítés is szerepel.” Ez amolyan bürokrata nyelvezet, amitől hideglelést kapok, ugyanis jellemzője, hogy lehet így is, úgy is értelmezni, kinek-kinek kedve  szerint. Elkeni a problémát, ahelyett, hogy kimondaná – középszar lakásokból több van mint kellene – újabbak építését nem kell támogatni közpénzekből !

Most organikus, de volt már autonóm, és önellátó is korábban

Két bekezdéssel lejjebb egyébként kimondja, hogy túlkínálat van, vagyis nem lakáshiány, hanem hitelprobléma van, amit nem építéssel kell megoldani – de ez nem mondja már ki!  Határozott, egyenes és egyértelműen értelmezhető kijelentések helyett az állásfoglalás belemegy a különböző, egyébként igaz, urbanisztikai problémákba.

Október közepén aztán eredményt hirdettek – megvan a győztes pályázat.

Az előzmények ismeretében nincs meglepetés – rossz kérdésfeltevés, rossz program, rossz terv. Csak azt nem értem, hogy mindebben mit keres a Magyar Építész Kamara?

www.podo-pro.hu nyomán

* 
Az ócsai szociális lakópark program a kormány még tavaly, a kiemelt jelentőségű beruházások  közé sorolta. Jelenleg a közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszában áll van az ügy.   

Azt viszont ne feledjük, hogy a kitelepítések, a migráció latens kockázatokkal jár. Ócsa erre nincs felkészítve és felkészülve. Erre  eddig nem gondoltak, ennek kezelésére semmit nem fordítottak. 
* 

Csak a díjak emelkednek, más nem változik ... ( - árral vagy vele szemben)

Sokszor, sok helyen hallani, hogy az ócsai lakosok háborognak a magas víz-és csatornadíjak miatt, de ez sajnos megmarad az utcai viták szintjén. 

Hiába a puffogás, a nemtetszés, érdemi lépést, cselekvést nem von maga után. Joggal kérdezhetjük azt is, hogy a képviselő-testületben helyet foglaló néhány képviselő, köztük polgármesteri álmokat is dédelgetők, ha már a programjukban külön kiemelték a víz-és csatornahálózat helyzetének rendezését, akkor most miért nem tesznek érdemi lépéseket? A decemberi közmeghallgatáson is rákérdeztem, miért szükséges közel 6%-kal megemelni ezeket a díjakat, miközben a környéken így is Ócsán a legmagasabbak? Nem tudok még egy települést mondani, ahol a 4,2 %-os infláció mértékét meghaladó emelést fogadott volna el  a képviselő-testület. Ráadásul, így Ócsán a víz-és csatornadíj együttesen 816 forint/m3 január 1-től. Ugyanez az ár például a szomszédos Inárcson 612 forint. Sem a közmeghallgatáson, sem máshol a testület tagjai közül, egy ember nem akadt, aki szintén hangot adott volna annak a ténynek, hogy bizony a DHRV nem a legjobb opció a városunknak. Kicsit utána is néztem, ugyan mit írnak a Dunaharasztiban élők, akik jobban ismerik a Kft-t és annak vezetését. Érdekes oknyomozó cikkre bukkantam a Magyar Hírlapban, melyet Lánczi Richárd jegyez.

Dunaharaszti város szocialista polgármestere megválasztása után az addig teljes egészében önkormányzati irányítású közműszolgáltatásba új befektetőt vont be. A cég éppen csak nyereséges, bár a közüzemi díjak a tulajdonosi szerkezet változása után átlag 85 százalékkal emelkedtek. 

Dunaharasztinak 2002-ben szocialista polgármestere lett Dr. Szalay László személyében (a mai napig ő a polgármester). A városvezető első döntései között szerepelt a Haraszti Vízközmű Kht. átvilágítása. A vizsgálat végeredményeként az addig százszázalékos önkormányzati tulajdonban álló Kht.-t a veszteséges üzemeltetésre hivatkozva megszüntették, majd létrehozták a Dunaharaszti Regionális Városüzemeltetési Kft.-t (DHRV Kft.). Az ötvenegymillió forint jegyzett tőkéjű cégbe új befektetőt is bevontak. A megváltozott szerkezet szerint az önkormányzat 51 százalékot birtokol, míg a társként beszálló Bíró Vencel és ifj. Bíró Vencel pedig 49 százalékot vásárolt meg a DHRV-ben 24,9 millió forintért. Az új társaság a régi, főkönyv szerinti több mint 90 millió forint értékű vagyont 32 millió forintért vett át, ami ellen az egykori kht. igazgatója több esetben is szót emelt. A társasági szerződés érdekessége, hogy az ügyvezetőt a kisebbségi tulajdonosok jelölhetik, és visszahívni csak háromnegyedes többséggel – gyakorlatilag sehogy sem – lehet. A felügyeletet az önkormányzat a háromtagú felügyelőbizottságból két fővel gyakorolja. Bár a testületben három közgazdász végzettségű képviselő is dolgozik, ennek ellenére két teljesen más területen tevékenykedő – esztergályos, zöldséges – tag látja el a felügyeletet a cégben. Az ügyvezető most is ifj. Bíró Vencel. A cég rövid időn belül milliárdos forgalmú vállalkozássá nőtte ki magát, ugyanis az összes közműszolgáltatást – víz, szennyvíz, szemétszállítás – bevonták a DHRV-be. A közüzemi díjak az elmúlt öt évben csaknem kilencven százalékkal emelkedtek. Ennek ellenére a vállalkozás csak szerény eredményeket képes produkálni, mérlege szerint a megnövekedett bevételt rejtélyes költségnövekedések emésztik fel. Egy 2004-es, a DHRV Kft. és az önkormányzat közötti koncessziós megállapodás szerint bizonyos építési, bontási, útkarbantartási, csapadékcsatorna-tisztítási munkálatokat, évi 60-100 millió forint értékben kiszerveznek a közbeszerzés alól. Ezeket korábban, többnyire alvállalkozóként a jelenleg ukrán tulajdonban lévő Malaro Kft. végezte. Az önkormányzati lap kiadását egy Bristol Solution nevű vállalkozás végzi, amelyet részben egy offshore cég tulajdonolt, Proginfo International néven. Ez vált a DHRV Kft. informatikai és marketing partnerévé is.

A helyiek szerint a cégből történő gigászi pénzkiáramlás többek között ezeknek a megrendeléseknek és a furcsa gazdálkodásnak köszönhető. 

Aki Dunaharaszti és Ócsa vonatkozásában azonosságokat vél felfedezni, nos az nem jár messze az igazságtól. Érdekesség az is, hogy alpogármester úr azzal a válasszal indokolta a 6%-os emelést, hogy a cég rengeteg pénzt fordított a víz-és csatornarendszer karbantartására (pl.: víztorony tisztítás), ami felemésztette a bevételeket, és gyakorlatilag nem tudunk nyereségről beszélni. Nehezemre esik ezt elhinni akkor, amikor a szociális lakópark építése kapcsán éppen az volt az egyik kulcsfontosságú momentum, hogy a csatornahálózatunk elavult és puffertározó építésére van szükség. Én inkább azt gondolom, hogy a DHRV rossz gazdálkodása (meg egyes emberek mentalitása) Ócsán sem javult, nálunk is csak a díjak emelkednek...

dunaharasztima.hu nyomán - Magyar Péter

 (Megjelent a Pest megyei Jobbik honlapján)

* 

Húsvéti ellenőrzések az utakon ( - közérdekű)

A rendőrség fokozott ellenőrzésre figyelmeztet a húsvéti ünnepek előtt és azok ideje alatt is. Különös tekintettel ellenőrzik és büntetik az ittas vezetést, de felhívják a figyelmet a közutakon, határátkelőkön várható nagyobb forgalomra is. 

A húsvét előtti, illetve az ünnepek időszakában a torlódások elkerülése érdekében az autópályákon, a főútvonalakon, a határátkelőhelyekre vezető útvonalakon, valamint a bevásárlóközpontok és üdülőhelyek közelében lévő utakon a rendőri szervek kiemelt figyelmet fognak fordítani a zavartalan közlekedés biztosítására, a közúti közlekedési balesetek megelőzésére - olvasható a rendőrség honlapján.

 

Ezért a húsvéti ünnepek alatt is fokozott rendőri ellenőrzés, jelenlét várható az utakon, melynek fő célja:

- ittas, vagy bódult állapotban közlekedő gépjárművezetők, kerékpárosok kiszűrése,

- agresszív, szabályszegő gépjárművezetők intézkedés alá vonása,

- passzív biztonsági eszközök használatának ellenőrzése,

- járművezetés közben a mobil rádiótelefon használatára vonatkozó szabályok megtartatása.

A rendőrség figyelmeztet a határátkelőhelyeken várható torlódásokra, a lehetséges kerülő utakra.  

A részletes közlemény ide kattintva olvasható!

 *

Antall József politikus, kormányfő, ember - 80 éves lenne ( - tetszett volna...)

Antall József, a legújabb kor első szabadon választott magyar miniszterelnöke 1932. április 8-án született Budapesten. Ma lenne 80 éves az elfuserált rendszerváltás neves alakja, a magyar kormány miniszterelnöke  1990-től 1993. 12. 12-én bekövetkezett haláláig. Írásunkkal születése napja kapcsán reá emlékezünk.

Édesapja, id. Antall József a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra érkezett lengyel, francia és zsidó polgár életét mentette meg, 1945 után pedig újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt. A fiatal Antall József egy hazáját szerető, a nemzet iránt elkötelezett, keresztény-konzervatív családban nőtt fel, melyben a demokrácia, a humanizmus és a liberalizmus értékei együttesen és természetes módon voltak jelen. A budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségit, majd az ELTE-n történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést, illetve a történelemből bölcsészettudományi doktorátust szerzett.

Az 1980-as évek végén, a pártállam végnapjaiban kapcsolódott be újra a politikai életbe. Ebbéli tevékenységeként, 1988-tól a Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, az FKgP és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében vett részt.  Szeptemberben az Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja lett.  1989-ben kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon. Ekkor az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain,  1989. október 21-én az MDF elnökévé választották. 

Ugyanebben az évben a genfi Európa Mozgalom alelnökévé is megválasztották, valamint megalapította a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozatát.  43 év után először ismét megnyíltak a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak.  Az 1990. március 25-én és április 8-án rendezett első szabad parlamenti választásokon az MDF győzött.  
1990. 04. 29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. (A rózsadombi paktum, ma is sok dilemmát vet fel.) Akkor a közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt.  Ezt követően azonban mégis a kereszténydemokraták és a kisgazdák bevonásával május 23-án megalakult hárompárti koalíciós kormányt Antall József vezette. Az SZDSZ kiszorult a hatalom közvetlen gyakorlásából, az irányításból, amit ezt követően soha nem fogadott el, és nem emésztett meg.  Antallt ezután titulálták irredenta, arrogáns, nacionalista alaknak a balliberálisok.  Akkor megfogalmazott vélekedésük, viselkedésük, mit sem javult. Ma is erre a taktusra járják és fűzik politikai megítélésüket, arculatukat.

Antall József kormányzása alatt Magyarország visszanyerte szuverenitását, 1991. 06. 19-én befejeződött a szovjet csapatok kivonása az országból, kialakult és megszilárdult a demokratikus politikai intézményrendszer. Magyarországot felvették az Európa Tanácsba és társult az Európai Közösséghez, ami elindította az európai integrációs folyamatokba való betagozódás folyamatát. Politikai nézeteit gyakran a kompromisszumos megoldások jellemezték. Miniszterelnöksége idején Magyarországon kibontakozott a plurális demokrácia, az ország elindult a szociális piacgazdaság felé. Mint említettük, társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek.  A szovjet csapatok, kivonulását követően megszűntek a szocialista tábor katonai és gazdasági tömörülései, a Varsói Szerződés és a KGST, s Magyarország kezdeményezésével létrejött a "visegrádi országok" együttműködési csoportja.  A hatalmas államadósság szorításában piacgazdaságot, demokráciát építő országban az Antall-kormánynak komoly konfliktusok, érdekütközések sorát kellett kezelnie, mint pl. az 1990. októberi, SZDSZ szította  taxisblokádot, majd az ún. médiaháborút.  Amikor bírálói - pártjának radikális szárnya - a mélyrehatóbb belső változások elmaradását kérték rajta számon, a kormányfő úgy reagált: "Tetszettek volna forradalmat csinálni".
 

1990-től az Európai Mozgalom magyar tanácsának tiszteletbeli elnöke, az Európai Demokrata Pártok Uniójának alelnöke és az általa alapított Magyar Piarista Diákszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Weszprémi István-, Semmelweis Ignác-, Móra Ferenc- és Zsámboki János-emlékérmet kapott. 1991-ben Robert Schumann-díjjal tüntették ki az Európa egységéért, valamint Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért végzett munkájáért.

Antall József mindent elkövetett azért, hogy Magyarország végérvényesen Európa nyugati feléhez tartozzon, de nem kívánt szakítani az értékőrző hagyománnyal, s nem feledkezett meg a határainkon túl élő magyarokról sem. Ezért kívánt - mint mondta - lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni, s magyarként kívánt európai polgár lenni. A modern, nemzeti konzervativizmus híve volt. Hitvallása szerint élt: "Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom" - mondta. Miniszterelnökként mindössze három és fél év állt a rendelkezésére.

Antall József kormányfői működésének szinte a kezdetétől küzdött betegségével, amíg bírta, ellátta a miniszterelnöki teendőket.

1993. 12. 12-én hosszú betegség után hunyt el. 

Országos részvéttel, ünnepélyes külsőségek között temették el.

Utódjául Boross Péter belügyminisztert választották.   

Magyarország megváltozott. 

*

HÚSVÉT VASÁRNAP - Krisztus feltámadásának ünnepe ( - Keresztény ünnepkör)

A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit kedvelt Jézus, és hírül adta nekik:

"Elvitték az Urat a sírból, s nem tudni, hova tették." Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett s látta a gyolcsot, de nem ment be. Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba, s ő is látta az otthagyott gyolcsot, meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt. Eddig ugyanis nem értették az Írást, amely szerint föl kellett támadnia a halálból.

Húsvét a keresztyén ember számára Krisztusra tekintve örömünnep. "Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel. Ha pedig Krisztus fel nem támadott, ... akkor hiábavaló a ti hitetek is" - írta Pál apostol.

Jézus feltámadása nélkül értelmetlen és alaptalan lenne a keresztények hite. A kereszthalál és a feltámadás nélkül nem lenne megváltás, ami a világ fő célja. A kereszténység szempontjából Jézus feltámadása a világtörténelem legjelentősebb ténye.Az öröm forrása az a Krisztus, akit ugyan keresztre feszítve megöltek, sírba tettek, de nem maradt a sírban , hanem életre kelt, s úrrá lett síron és halálon.

Jézussal együtt egyszer mi is feltámadunk. Az a Krisztus, aki feltámadt és mennybe ment, értünk járta meg ezt az utat. Azért halt meg, és azért támadt fel, hogy mi is ezen az úton, õt követve jussunk el a feltámadás által a vele való boldog és örök közösségre. Krisztus feltámadása így válik a mi belsõ megújulásunk, feltámadásunk eszközévé. Mivel Krisztus feltámadt, azért mi is vele együtt feltámadunk. Ez pedig nemcsak léle kben, hitben való megújulás, új életre támadás, hanem valóságos testben való feltámadás is. Nem arról van tehát szó, hogy a testünk börtönébõl kiszabadult lelkünk talál valamiképpen hazát Ist ennél, hanem a minden halandók útján eltávozott testi-lelki, bûnös, halálra méltó emberünk újul meg, és a feltámadás által nyer örök életet Istennél.
Így lett húsvét a feltámadás örömünnepe. Krisztus feltámadt! Ezt hirdeti a húsvéti üres sír, és azóta is az egyház ünnepi liturgiájában újra és újra megszólaló örömüzenet. Errõl tesz bizonyságot a húsvéti igehirdetés. A megfeszített és feltámadott Krisztust prédikáljuk húsvét ünnepén, de minden más vasárnapon is, hiszen minden vasárnap, "a hét elsõ napja", Jézus feltámadásának eseményére emlékeztet minket. Egyszer Jézus üres sírjánál élték át asszonyok és tanítványok a feltámadás csodáját, majd a Krisztussal való találkozás pillanataiban és óráiban a Feltámadottal való együttlét örömét. Krisztus saját megkínzott, a keresztfán halálra adott, de újra életre kelt testében adta hírül: van feltámadás!

Pilinszky János: Harmadnapon

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

Szokások, hagyományok:

A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelô nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképezô bárányt a zászlóval.

A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfôi locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.

*

Út Húsvétig ( - a húsvéti szent háromnapról, a kerszténység ünnepéről)

A húsvéti ünnepek sorában nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat következik, majd húsvét vasárnapja jön el. 

A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyven napos böjt készíti elő, az utolsó, a virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét pedig a nagyhét (hebdomada sancta). A húsvéti szent háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

    

Nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. (Azért "zöld", mert a böjt okán rendszerint valami zöldet, például spenótot fogyasztanak a hívők.) Az esti "utolsó vacsora miséjén" a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), kezdetét veszi a legmélyebb gyász. A mise végén (amelynek része lehet a lábmosás szertartása) az oltáriszentséget őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról ("oltárfosztás"), csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet. Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.

Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új.

A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken. 

*

Megnyílt az iskolatörténeti állandó kiállítás ( - szomorúan az eseményről)

A meghirdetettnek megfelelően, ma fél tízkor Bukodi Károly polgármester átadta, és megnyitotta az Ágas-ház állandó kiállítását, ami már a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságégisze alatt fut. Így nem véletlen, hogy Füri András a Nemzeti Park igazgatója másodikként elismeréssel szólt a megnyitón az ócsaiak által létrehozott és összerakott kiállítási anyag kapcsán. 

Bukodi Károly megnyitóbeszédében kiemelte az Ágas-ház körüli bonyodalmakat, utalva a felújítás körüli anomáliákra, de összességében sikerként értékelte azt, hogy közel egy évvel a sebtiben elvégzett átalakítás, felújítást követően most a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében a kiállítást átadhatja.  

Füri András kicsit váratlanul, ezért zavartan és érthetetlenül szembesült a polgármester úr által vázoltak kapcsán ami az Ágas-ház dolgait érintette. Az általa látottak és tapasztaltak tetszetős formát alkottak. Ezt rövid beszédében kifejtette.

Ezt követően Konrád Sándor magabiztos ismeretekkel és jártassággal vázolta s méltatta a kiállítást.  Jó volt hallani  lelkes cselekvését, hozzáértését és gondolatait. 

 

 A megjelentek maroknyi csapata többnyire olyan értettekből verbuválódott, akik valamilyen mód kapcsolódnak a kiállítás anyagához. Vagy mint adományozók, vagy mint érintett, hivatásbeli személyek.

Nem láttuk viszont az alpolgármestert, a képviselő-testületi tagságot, és a Kulturális Bizottság elnökét sem, ahogy a Gazdasági Bizottság részéről sem találtam képviseltetőt. Pedig ez a rendezvény igencsak a helyi kutúra szerves része. Ráadásul Bukodiné ennek a bizottságnak az elnöki posztján túl egyben tanár is, abban az iskolában, ahonnan az anyag egy része kikerült. Mégsem volt számára érdekes megjelenni és megtekinteni azt, amihez a hozzájárulása is szükségeltetne. 

A gazdasági oldalról Kardos Zoltán tehette volna tiszteletét, csupán azért, mert erre a projektre mint bizottsági elnök egyszer az áldást adta. Ennek köszönhetően több milliót költöttek az Ágas-ház máig vitatott kialakítására.  

Horváth Tamás alpolgármesternek meg azért illet volna megjelennie, mert az a kopárság, és a sivárság, mint foghíj, ami a Lakatosház elpusztítása után a közös telket uralja, több mint elszomorító.

Horváth Tamásnak nem csak mint a bontás ötletgazdájának, hanem mint a ráfordítások atyjának és a jelen kialakítás megálmodójának is méltó helye lett volna az átadó-megnyitón. Ha másért nem, hát azért, hogy lássa, miként nem valósult meg az általa ígért füvesítést, valamint azért, hogy szembesüljön azzal a torzóval, amit ténykedése kapcsán véghezvitt.  

Elszomorító a rendezett, de szűk kiállításon túl, hogy egy műemléki környezetben álló, korabeli épületet, amire egyébként égető szüksége volt és lett volna az Öregfalunak, csak úgy, büntetlenül lerombolhassanak. 

Érthetetlen, hogy amikor más tulajdonát az önkormányzat anyagi áldozatok árán is óvja, védi (lásd Református egyház Ady Endre utcai épülete), vagy amikor felújítja (lásd a MÁV tulajdonában levő vasúti aluljáró), akkor a feleannyiba kerülő saját tulajdonát képező korhű Lakatosházat elpusztítja.

 

Horváth Tamás eljöhetett volna megnézni, hogy ne csak a megjelentek, az igazgató és a polgármester szembesüljön ezen az átadón azzal, hogy a gaz miként kezdi belepni a magára hagyott telekrészt, a Lakatosház hűlt helyét.  

Szomorú, hogy egy megnyitó kapcsán ennyi nemtörődömség és fájdalom lép az előtérbe, a fennkölt és magasztos gondolatok helyett. 

 

Kár, hogy mindez és a megjelentek közötti szóbeszéd elviszi az iskolakiállítás megnyitójának gondolatvilágát, és eszmeiségét.

Sajnálom, hogy így történt.

Nekem a tájképből, az Ó-faluból igen is, hiányzik a "Lakatosház". 

Szerintem a hiányával a város, az Öregfalu lett szegényebb egy eredeti, eszmei értéket képviselő, korabeli építménnyel. (A hasznosíthatóságáról és hiányáról nem beszélve.)

Hazafele megálltam még a "faluszélen" egy röpke pillantásra Dr Békési Panyik Andor mellplasztikája előtt.

 

Mintha Ő is megkönnyezné a jelent.

*

Húsvétolás ( -meghívás és programszervezés akár Ócsára)

Sonkaszentelés, tojásfestés, locsolkodás nem könnyű az idén választania annak, aki eldöntötte, házon kívül tölti a húsvéti ünnepeket. Se szeri, se száma a különböző húsvéti programoknak, tojásfesztiváloknak, a népi hagyományokat és az egyházi rituálékat követő eseményeknek. 

Azoknak, akik családi hangulatú, igazi húsvéti vigasságra vágynak, az eredeti népszokásokat máig őrző helyeket ajánljuk.

Húsvéti vigasság

Az idén korán, április első hétvégéjén beköszönt a húsvét, a tavaszi megújulás és a keresztény feltámadás ünnepe. Ebben az évben  a zsidó húsvét, a pészah is ezekre a napokra esik. A fővárosban az idén első alkalommal  rendezik meg a Budavári húsvéti sokadalmat. A hagyományőrző, multikulturális családi rendezvény egy ősi rítustánccal, a vár legszebb részein átkígyózó tavaszköszöntő menettel és gólyalábasok attrakcióival veszi kezdetét. A három nap alatt a Budavári Palota terein megelevenednek a húsvéti ünnepkör - nagyszombat, rügyfakasztó vasárnap, vízbevető hétfő - hagyományai, lesz kézműves alkotóház, mézeskalács-palota, állatsimogató és lovaskert, Tojásleső Tündérkert játszóház, Világfa meselabirintus, faforgantyús körhinta. Közben két színpadon folyamatosan fellépnek a népzene, a néptánc és a világzene jeles képviselői, többek között Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Vilmos, Szalóki Ági és Herczku Ági, a Balkán Fanatik, a Besh o droM, a Ghymes együttes és még sokan mások. Szombat este ünnepi koncert, vasárnap és hétfőn táncház és locsolóbál várja a húsvétolókat.

Hagyományőrzés és népszokás a húsvéti locsolás

Ócsán egy különleges családi eseményre, programokra várják az érdeklődőket a Tájházban. 

 Ismét családi rendezvényre várják a látogatókat az Ócsai tájházban, ezúttal Húsvéti készülődésre, kiállításra, hagyományőrző díjmentes rendezvényre. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett "Zöld jeles napok" elnevezésű, díjmentes programsorozat következő eseményét "Az átváltozás csodája - a húsvét ünnepének titka" címmel április 7-én a Kaláka Szombat keretében rendezik meg.

Az öregfalu központjában, a román stílusú Árpád-kori templom közvetlen szomszédságában található Ócsai Tájház nádfedeles épületében nyílik kiállítás a húsvéti ünnep kiemelkedő szimbólumairól. A Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész és Kemendi Ágnes kézműves alkotók rendezésében létrehozott tárlatot Takács György néprajzkutató nyitja meg. A látogatók megismerkedhetnek a húsvéti ünnepkör történetével, hagyományaival, valamint húsvéti énekeket is hallhatnak Navratil Andrea előadásában. A kiállítás megnyitója után kézműves foglalkozások lesznek, ahol gyermekek és felnőttek is elsajátíthatják a hagyományos tojásírás fortélyait és készíthetnek szagosvizet a kiállítás rendezőinek segítségével. Aki szeretné, az az összes locsolójának megírókázhatja a hímeseket, ám ehhez mindenképpen főtt tojásokat is hozzon magával.

Április 7-én szintén díjmentesen tekinthetők meg a Tájház kiállításai, a hagyományos paraszti lakóház és gazdasági épületek, a gazdálkodás eszközei, valamint az ócsai viselettörténeti és az Ócsai Tájvédelmi Körzet természeti értékeit bemutató kiállítás 10-17 óráig.

Ágas-ház ( - Itt még a műemlékileg eredeti állapotában, háttérben a Lakatosházzal)

Sokszor a hagyományos, az eredeti, a régi jobb, és többre becsült, mint az utángyártott utánzat

A szomszédos árván maradt Ágas-ház is beindításra kerül. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nevében Füri András igazgató, valamint Ócsa képviseletében Bukodi Károly polgármester nyitja meg az újjászervezett kiállítást szombat reggel 9:30-kor. 

A Városháza jóvoltából átalakított épületben most  tojás-, gyöngy-, ásvány- és iskolatörténeti kiállítás várja a látogatókat.

A tervek szerint a kiállítást  Konrád Sándor.mutatja be A gyűjtemény  keddtől péntekig 9-16 óráig tekinthető meg, míg szombaton, vasár- és ünnepnapokon 10-17 óráig látogatható az épület.

Ágas-ház 2011 nyarán a gyorsított "felújítás" idején. (Bukodi Károly augusztus 20.-án adta át)

Ágas-ház a "felújítás" utáni átépítéssel  ( - homlokzati kerítés csere, ágasfa csere, stb.)

Az ócsaiak pénzéből takarossá varázsolt Ágas-ház épülete a Duna-Ipoly Nemzeti Park gondozásába került úgy, hogy erről a Városháza nem is kommunikált.

*

Ma JÉZUS HALÁLÁRA emlékezünk ( - Nagypéntek napja)

 Nagypéntek a katolikus hívők számára a legszomorúbb, legdrámaibb nap az évben. Ekkor emlékeznek Jézus halálára.  

Ezen a napon szigorú böjtöt kell tartani. Csupán háromszor lehet étkezni, egyszer jóllakni.

Hús fogyasztása tilos. A böjt alól természetesen felmentést kapnak a gyerekek, a betegek, a terhesek és a fizikai munkát végzők - akik nem tudnák étel nélkül ellátni a feladatukat. 

A hívők ezen a napon próbálnak minél nagyobb csendet tartani, befelé fordulni. Például nem hallgatnak zenét, rádiót, nem ülnek net mellé. Sok háztartásban ilyenkor fordul célegyenesbe a nagytakarítás.

Egyes templomok ilyenkor napközben is nyitva vannak, folyamatos imalehetőséget biztosítva. Sok helyen szerveznek úgynevezett keresztúti ájtatosságot. A templomok oszlopai vagy falán látható tizennégy kép, amely elmeséli Jézus halálának történetét, kezdve attól, hogy Jézust halálra ítéli Pilátus, római helytartó, egészen odáig, hogy Jézus testét sírba helyezik. A keresztúti ájtatosság egy olyan imádkozási mód, amikor egymás után minden képhez odamennek, az imát vezető (pap) elmondja, mi történik a képen, majd közösen énekelnek-imádkoznak az emberek. Ezzel bele tudnak helyezkedni a történésbe, elgondolkodni a jelentésén, közelebb kerülni lélekben Istenhez. A keresztút hatodik állomása "Veronika kendője": miközben Jézus a keresztet cipelte, egy asszony kendőt nyújtott neki, hogy le tudja törölni az arcát. Miután a kendőt visszaadta, azon csodálatos módon "lefényképeződve" ott volt az arcképe.

Nagypéntek estéjén megint összegyűlnek a hívők a templomban. Jézus történetének azt a szakaszát elevenítik föl, amikor az utolsó vacsora után elfogták, kihallgatták, elítélték, kivégezték, meghalt, majd eltemették.

Ezen a napon nincs "szentmise", csak szertartás. Ez azért különlegesség, mert az év összes többi napján kivétel nélkül mindig mondanak misét - bár az átlagos hívő általában csak vasárnap vesz részt misén. (A hétköznapi miséken nem kötelező a papnak beszédet mondania például.)

A nagypénteki szertartás kezdetén a templom "feldúlt" állapotban van és kopár: nincsenek díszek az oltárokon, terítő sem - vagy felhajtott szélekkel. Az a szekrény, ahol az oltári szentséget őrizni szokták - ezt egy kis piros lámpa szokta jelezni manapság - üres. Jézus úgymond nincs a szokott helyén. Az elmúlt napi áldozás - ostyaosztás - maradékát őrző kelyhet a templom egyik félreeső oltárán tartják, ahova előző este a mise végén vitték.

A pap és a szertartás segítői piros ruhában és néma csendben bevonulnak és az oltár előtt leborulnak, a pap általában arccal a földre fekszik, a hívők letérdelnek, és pár percig mindenki magában imádkozik. Ezek után felolvasnak néhány részletet a Bibliából, amely Jézus szenvedését előre megjövendölte, illetve utólag elmagyarázza. Majd következik Jézus szenvedéstörténetének felolvasása János evangéliumából. Sok helyen ezt nem olvassák, hanem szereposztással eléneklik. Ez a passió. Ezek után szokott következni egy rövid papi beszéd az ünnep jelentéséről.

Pár ima után - melyben több részletben gyakorlatilag az egész világért imádkoznak a hívők, a nemvallásosokat is beleértve - következik a kereszthódolat. Ünnepélyes menetben, énekkel kísérve behozzák a keresztet, majd minden hívő egymás után sorban térdet hajt előtte. Közben különböző énekek hangzanak el. Általában ez a leghosszabb része a szertartásnak, nagyobb templomokban még jó szervezés mellett is eltarthat egy órán át.

A kereszthódolat végén áldozás van: akárcsak a normál misén, ekkor is kapnak ostyát a hívek, de kizárólag a tegnapi maradékból. Ez azért fontos, mert a normál mise során történik meg az úgynevezett átváltoztatás: amikor a "sima" ostyából Jézus teste lesz. Ez az átváltoztatás kimarad a nagypénteki szertartásból.

Az áldozás után a maradék ostyát megint nem a szokásos helyre viszik, hanem egy mellékoltárra. Ezzel a hivatalos szertartásnak vége. Magyarországon szokás, hogy jelképesen berendeznek egy sírt, ahol úgymond Jézus fekszik. Itt imádkozhatnak, virraszthatnak a hívek a szertartás után. Egyes helyeken egész éjjel és másnap is nyitva van a templom, hogy lehetőséget adjon az elmélyült imádkozásra és arra, hogy ki-ki átgondolja, átérezze, mit jelent számára, hogy Jézus vállalta a halált őérte.

A szertartás végeztével a hívek többsége hazamegy, és - tekintettel a szigorú böjtre - vacsora nélkül vagy jelképes vacsora elfogyasztása után aludni tér. Jézus - hitük szerint az Isten fia - meghalt. Sírban fekszik. Ilyenkor az egész világ valami kísértetiesen üres és végtelenül szomorú.

A történet azonban folytatódik a következő napon.

*

A húsvét eredete, története és jelképei

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.

 A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)

A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".

Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

Húsvéti jelképek, szimbólumok

Barka

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

Bárány

A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.

Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".

Nyúl

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.

Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

A tojás

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.

Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.

A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották.

Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.

Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

*

HÚSVÉT és az állatok ( - felelősséggel tartozunk)

Sajnos, a húsvétkor sokan élő állatokat ajándékoznak. Még az is vásárlási és meggondolatlan ajándékozási kedvet kap gyakran, akinek amúgy eszében sem volt ilyesmi, meglátva az utcán, nagyobb üzletek előtt, tereken- piacokon árult apró nyuszikat, csibéket... Jó üzlet ez ilyentájt, hiszen az apróságok egy felnőtt állat áráért, vagy akár annak többszöröséért kelnek el. Persze, nem gazember, aki hasznot szeretne termelni... a kérdés, hogyan teszi. Becsületes árus általában már előre összekészített kis élelmiszer csomagot is ad az állatka mellé, a tartási tanácsokról nem is beszélve. De, jó azt is tudni, hogy néhány gátlástalan és lelkiismeretlen ember - mit sem törődve azzal, hogy ez, hála az állatvédelmi törvény életbelépésének törvénybe is ütközik a jóérzés mellett - sokszor olyan apró nyulacskákat kínál eladásra, akik még képtelenek önállóan táplálkozni, gyakorlatilag halálraítéltek.

Az ünnepek alatt az ajándékállatok bájos esetlenségükkel pár pillanatnyi mosolyt varázsolnak a családtagok arcára. Ám a napok múlásával az állatkák (ha szerencsésen túlélték az első napokat) többnyire egyre nagyobb terhet jelentenek. Az óvodában, iskolában lévő gyerekek háta mögött a szülők sok esetben lassú kínhalálra ítélve egyszerűen kiteszik, hulladékkonténerbe dobják a magatehetetlen kis élőlényeket, mert már csak egy egyszerű, unott terhet jelent... pedig a gyerek lelki fejlődése szempontjából ez akkor is hátrányos, ha valami ügyes füllentéssel magyarázzák neki a nyuszi eltűntét!

Húsvét előtt gondoljuk végig, hogy valóban szívesen tartanánk-e állatot a lakásban, és hogyan fognak ettől megváltozni hétköznapjaink a későbbi években.

Mert, ha vállalható a dolog, nem feltétlenül ostobaság az ajándékozás. Ám erre fel kell készülni! Vagy egy jól megépített nyúlketreccel, nyúludvararl-kifutóval a kertben, vagy, törpenyúl esetén hatalmas szobai nyúlketreccel. Szabadon is tartható lakásban a nyuszi, megtanulja , hogy egyhelyre járjon a dolgát végezni, és nem szabad összerágni a bútorokat... ám ez hosszadalmas folyamat, és kitartó, következetes, nevelés szükséges hozzá, sok törődéssel, odafigyeléssel. Ha ezt nem tudjuk vállalni, ne vegyünk, ajándékozzunk élő állatokat! Akkor mit ajándékozzunk húsvétra? Bármi mást. Az ünnep jelképeiként porcelán, műanyag, csoki, vagy festett igazi tojást, plüss nyuszit, csibét, kacsát, kis tavaszi cserepes virágokat, pld krókuszt, jácintot, más finomságokat, dísz és emléktárgyakat, csecsebecséket.

Az is lehet, hogy már megvásárolta valaki az ajándéknak szánt kisállatot, és csak ezután eszmél rá a nyakába vett terhekre. Van megoldás! A Fővárosi Állatkert idén (2006-ban) is befogadja az ünnepet követő 1 hónapon át a feleslegessé vált húsvéti nyuszikat, és hasonló akciót néhány állatvédő szervezet is indít. Megoldást jelenthet egy környékbeli nyúltenyésztő is - némi érdeklődés után nyilván nem nehéz találni.

Húsvétkor is figyelembe kell vennünk az állatok kiszolgáltatott helyzetét, és azt, hogy ezzel az ember nem élhet vissza.

Ne vásároljon élő állatot játéknak, és ne ajándékozzon élő állatot húsvétkor, főleg ne gyereknek.

Az állati élet nem játék, az állattartás felelősséggel jár!

*