A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közpénz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közpénz. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 5., péntek

A települési közösség javára mondott le a fizetéséről a polgármester ( - például másutt)

Október elsejétől, azaz mától az eddigi főállású polgármester, Háry János tiszteletdíjas vezetőként irányítja Sióagárdot.

A változtatást Háry János kezdeményezte. A képviselőknek írt levelében azzal indokolta az elhatározását, hogy a társadalmi megbízatásban való feladatellátás kapcsán felszabaduló pénzt a falu fejlesztésére, pályázatok önerejének biztosítására lehet fordítani, így az önkormányzat anyagi lehetőségei javulnak.

Háry János elmondta: a képviselő-testület támogatta a javaslatot. A döntés szerint a polgármester munkaideje a továbbiakban legalább napi három óra lesz, az elvégzendő munka függvényében. A faluvezető emellett minden héten kedden, 15-17 óra között fogadóórát tart.

A tiszteletdíj mértékét a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a 38.650 forintos illetményalap 5,5-szeresében állapították meg, és jár a 20 százalékos költségtérítés is.



Kisvárosunkban a képviselők többségiben mindezt másként gondolják.
Dönti Károly például a március 28-ai ülésen javasolta, hogy a jövőben a képviselő-testület egyetlen tagja se vegyen fel tiszteletdíjat az önkormányzattól. Ezt a település nehéz helyzetével indokolja.
Azonban a testület (fideszes) többségében ezt javaslatot elutasította.
Inczeffy Szabolcs még a tavaly kirobban botrány előtt, az eladást követően bevásárolt laptopokat utasította el azzal, hogy azt a saját részére biztosítottat nem vette át, hanem felajánlotta más célra.
Török László szintén márciusban emlékeztet arra, hogy két ciklussal ezelőtt is felajánlotta a tiszteletdíját a Természetvédelmi és Idegenforgalmi Egyesületnek, és ezt most ismét megteszi.

Közben a többi képviselő juttatásait növelik, az alpolgármester a több pénzért állandósítja magát, és a polgármester még az ötezer forintos nyelvpótlékéra is maradéktalanul igényt tart.

*

2012. szeptember 13., csütörtök

Védik a semmit közvagyonból. A NAV meg a közvagyont védi. ( - hogy is van itt)

Mint ahogy kiderült, három kétes cég közreműködésével létrejött ócsai szarkofágot egy helyi őrző védő társaság felügyeli közpénzből. Valóságosan őrzik a semmit.  Az ilyen és a hasonló esetek több milliós kárt képesek okozni. Ezt már nem csak mi, hanem az adóhatóság is érzékeli. Nem véletlenül, ezért kiemelt figyelmet fordít mostanság a kisebb-nagyobb őrző-védő társaságok ténykedésére a hivatal.

Ócsai tájvédelem - a közpénzből őrzik a  semmit

A személybiztonsági tevékenységet végző őrző-védő vállalkozások 88%-a nem adózik tisztességesen, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiemelt figyelmet fordít vizsgálatukra. A megállapított adókülönbözet összege döntően milliós nagyságrendű, ez a tény pedig azt mutatja, milyen komoly költségvetési kárt eredményez az ilyen vállalkozások adózási magatartása.

A NAV általános tapasztalatait is felsorolta, a legfeltűnőbb, hogy ezek a cégek olyan költségeket számolnak el, melyek semmiben nem kapcsolódnak az őrző-védő tevékenységhez (bútorok, ruházat, extrém esetekben törölköző, paplan) A fiktív kiadások alapján azután a könyvelés során levonják az általános forgalmi adót, ez pedig jogsértést eredményez az áfabevallásaikban.

Az ellenőrzések során gyakran észrevették azt is, hogy hiányosan vezetik az útnyilvántartást - legtöbbször a cégvezetők által magáncéllal megtett kilométereket is elszámolják.

Ezen kívül jellemző az őrző-védő cégekre, hogy a költségek csökkentése érdekében a vállalkozó saját maga végzi a tevékenységet, ez pedig magasabb összegű áfafizetési kötelezettséget eredményez. Viszont az ellenőrzésre kiválasztott bevallások tanúsága szerint a ténylegesen befizetendő áfa összege esetükben nagyon kevés, mivel, ahogyan fentebb említettük, olyan kiadások áfa tartalmát is levonják, amelyek nem a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel.

A lezárult ellenőrzések negatív tapasztalatai miatt a NAV a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a személybiztonsági tevékenységet végző, őrző-védő vállalkozások gazdálkodására.
 HH -NAV
*

2012. június 14., csütörtök

Pellengér, avagy az ócsai középkor ( - adóssok reszkessetek, mert a Városházán kifüggesztenek)

Ócsa város vezetése középkori eszközökhöz nyúlt, amikor pellengére állította a kisváros lakosságának jelentős részét.  Az önkormányzat prominens tagja úgy döntöttek, hogy a jelentős pénzhiány enyhítését, valamint a pénzbehajtást kívánják elősegíteni azzal, hogy az adótartózással bíró,  késedelmes fizetőket nyilvánosan meglistázva pellengérre állítják.  Ehhez a jogi alapot a városi jegyző, Szabó György biztosította.

Pellengér (Fertőrákos, Győr-Sopron m.)
Pellengér:  A feudális korban megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt,  amelyet hazánk területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni.  (Magyar Néprajzi Lexikon)

Ócsa város elöljárósága, ehhez az ezerhatszáznyolcvanas évek végén már csak a tolvajok megbélyegzésére használt eszközhöz nyúlt, felelevenítve a "sötét középkort".  
Igazából nem más ez, mint egy szégyenlista, azzal a céllal, hogy a lejáratás által megszégyenülve, helyzetüktől függetlenül, fizessenek az akadékoskodók.


A polgármester
Szerencsére jó magam és családom, nem került a listára, bár szívem szerint én is bojkottálnám a be nem fizetéssel azt a kommunális adót, amit a Bukodi-Horváth polgármesteri páros és a hozzá lojális képviselőkből álló testület a saját Szervezeti és Működési Szabályzatát megerőszakolva, a lakosság kizárásával szabott ránk.
Ez eléggé jól jellemzi a vezető tisztségviselőink hozzáállását. Ugyanis milyen döntéshozó az, aki pénzszerzés érdekében még arra is képes, hogy a saját maguk alkotta, saját hatáskörüket szabályozó előírásokat áthágva szab terhet a választóira, csupán azért, hogy a kimagasló juttatásokat maradéktalanul élvezhesse.

Jó ha van  lojális segítség

Ennek a társadalmi üzenete az, hogy semmi nem számít, mi vagyunk hatalmon, azt teszünk veletek, amit akarunk.
Az erkölcsi mondandója pedig az, hogy mi különbek, felsőbbrendűek vagyunk mint az, aki ki- és beválasztott minket, hiszen amíg ránk nézve nem kötelezőek az előírások, (lásd SzMSz) addig rátok az elrettentés, a megszégyenítés a kiszolgáltatottság vár, egyes esetekben megfélemlítés, hacsak nem engedelmeskedtek. A pellengérre állítás azon elnézőleg megtűrt primitív büntetőeszköz, amit középkori álmából a helyi vezetés a példaértékű politikai társaihoz (lásd Lázár, Fidesz) méltóan előásott, leporolt és bevezetett ma Ócsára.

Kisvárosi honpolgár -  eladósodó helyi lakos ( - támogatott haveri kör)

A közpénzből (ötmillió) tékozló Ócsai Kisbíró ma postázott számába biggyesztve egy aláírás nélküli 16 oldalas Tájékoztató jelent meg, amiben címek, pénzbeli összegek és hozzákapcsolt, beazonosítható nevek, vagyis a mögöttes személyek vannak feltüntetve, pontosan belistázva.  Ez a negatív lista magáncégeket, jogi személyiséggel rendelkező, vagy a nélküli vállalkozásokat is felsorol.  Azonban a névsor nem teljes, és a megjelenített adósságállomány sem valós, de nem is hiteles, mert a hitelesítésre szolgáló jegyeket nem tartalmazza. Így ez az egész egy pejoratív, közösségellenes, lejárató kampány, amihez ebben a szelektív formában sem jogi, sem erkölcsi alapja nem volt a kezdeményezőnek és a végrehajtónak.
 
Adó rendben?
Az ismeretlen kiadójú tájékoztatón olyan személyek neve is fel van tüntetve, akik időközben már fizettek, de van olyan is, akik nem szándékos késéssel bírnak csupán. Viszont nem szerepel a listán olyan évek óta kiemelt tartozással bíró cég, és annak vezetése, ami az egyéni tartozásokat nagyságrendileg meghaladó tartozást halmozott fel. és ezzel a várost, valamint annak lakosságát is nehéz helyzetbe hozta, miközben a káros tevékenységének megtűrt mellékhatásait szintén a lakosságra hárította. Ez a cég nem más, mint a Dr Bata, aki az önkormányzat illetékeseivel megegyezve olyan felmentést kapott, amit a kilistázottak egyike sem. 

Pellengére állítás - régen
A felsorolt, adósként számon tartott 698 bejegyzéshez nincs egyetlen hivatali aláíró sem, aki ehhez a nevét adná, mert más nevével névtelenül vigéckedni mindig  könnyebb, mint felvállalni azt, hogy kiálljunk valamiért.

A tájékoztató listához nem csatolták a Képviselő-testület hozzájárulást és határozatát sem.

Így csupán az egész akció nem más, mint egy hiteltelen, gyűlöletkeltő, kirívóan közösségellenes, lejárató kampány, ami csupán arra játszik, hogy ezzel a névtelen pellengérre állítással pénzhez juttassa a közreadót.

Az ebbéli közösség elleni izgatást, az ilyen jellegű pénzszerzést, valamint magát a listázást, és  annak erkölcsi, morális romlottságát elutasítjuk, még akkor is, ha valakik az önkormányzatiság leple alatt úgy érzik, hogy erre minden hatalmuk, és joguk adott.


Az adók beszedése és behajtása önmagában jogos követelmény, ha más a törvény így szól, de az, ami a szellemisége mögött rejtőzik, az egészen más azzal, amit ennek ismeretében visszaélésként felhasználnak most a tartozással bírókkal szemben. 

Az ugyanis minden józan gondolkodású embernél kiveri a biztosítékot, hogy az adóssága, vagy nyomora kapcsán tegyék közszemlére nevét, vonják kétségbe becsületét, vagy dolgos mivoltát. Súlyosbító körülmény, hogy az olyan nagy adósságot felhalmozó, korábban szándékosan nem fizető jól menő céget, mint a Dr Bata az önkormányzat eltüntet a tartozók sorából azzal, hogy vele úgymond "megegyeztek". Ez az egyesség több millió hátralék, és kamatainak elhallgatásáról szól, amihez viszonyítva a listán sorolt pénzek apróságnak tűnnek. Ezért is tisztességtelen a tékozló Kisbíróba, a pénzünkből fenntartott önkormányzati szócsőbe rejteni a lakossági névsort, azzal a látszattal, hogy ezt az ombudsman engedélyezi.
Igazából ez nem más, mint a hatalommal való visszaélés egyik kisstílű, alantas ága, a törvényesség látszatának mentén. 

Szerintem erősen szégyellje magát a több az a városvezetés amelyik ilyen eszközökhöz folyamodik, miközben havonta több milliót fordít önmaga megélhetésére a befizetők pénzének felhasználása mellett!
Kívánom, hogy a listázott személyek soha többet ne válasszák vissza ezt a jól élősködő garnitúrát.

*

2011. december 11., vasárnap

Van, aki a feleségével utazott, van aki mással ( - olyan is volt, aki nem tag)

A Blikk internetes oldala múlt pénteken arról számolt be, hogy a fideszes politikusok annak ellenére utaztak el a Portugália autonóm körzetének számító, ám onnan 1500 kilométerre, az Atlanti-óceán közepén fekvő nyaralóhelyre, hogy "a költségeket (utazás, szállás, ellátás) a meghívottak, vagyis főként a nehéz anyagi helyzetben levő megyei önkormányzatok állták, amelyek súlyos adósságait néhány hete vállalta át az állam"

Kovács Ferenc, (Fidesz) a Vas Megyei Közgyűlés elnöke elismerte a közgyűlés pénteki ülésén, hogy a felesége is elkísérte az Európai Régiók Gyűlésének (AER) az Azori-szigeteken tartott november végi találkozójára, de mint mondta, felesége utazásának minden költségét maguk fizették. 
"Akinek a családtagja utazott, teljes egészében ki kellett fizetnie a rá eső részt" - mondta.
Kovács Ferenc elmondta: a kinttartózkodás költségeit az anyaszervezet, vagyis az AER fizette, az utazás költségét, a személyenkénti 200 ezer forintot pedig a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége a tagdíjakból fedezte. Ezt az összeget később - tette hozzá - a megyei elnökök saját döntésük alapján jótékonysági célokra ajánlották fel.
 A barikad.hu információi szerint  a pálmafák zord árnyékában nem csak Kovács volt képtelen nélkülözni a családi tűzhely melegét. Több közgyűlési elnök is többedmagával – javarészt rokonaikkal – szállt fel a novemberi tavaszba tartó repülőgépre.


Szerettük volna utolérni a túraszervező Szűcs doktort az ügyben és megkérdezni, hogy miként lehet 200 ezerből megúszni egy Azori-szigetek oda-vissza, plusz szálloda, ellátás és adott napok vonatkozásában, de ez nem csak nekünk, hanem más hírforrásoknak sem sikerült. A máskor a nép közé törekvő megyei elnök most hirtelen nagyon zárkózott és fürge-lábú lett, ha mikrofonnal, és kérdésekkel kiétették.

Azoriták, avagy a piszkos tizenkettő - Szűcs, az ócsai vezéregyéniség

Az úton részvevő érintetteket köznyelven csak a "piszkos tizenkettő" névvel illették a sajtóban.
 *

2011. december 1., csütörtök

Értéknövelő beruházás a MÁV javára ( - csendben intézték, hányadék)

Nem volt átadó ünnepség, nem jött Szúcs Lajos, nem mondott beszédet a helyi polgármester és nem volt itt egyetlen tévétársaság sem, hogy megszólaltassa Horváth Tamást. De még a MÁV illetékesei sem tartották arra méltónak az egészet, hogy egy szalaggal, vagy egy védőkorlát felállításával biztosítsák a közpénzből renovált vasúti aluljáró átadását.

A kutya sem foglalkozott vele

Csendben, majd hogy nem fű alatt zajlott minden. Horváth Tamás volt az ötletadó, és a figyelemfelhívó, miszerint a város egyik legfontosabb teendője (a Lakatosház bontása után) a MÁV aluljáró felújítása. Természetesen mindkét eset a városi pénzének felhasználásával történt. A különbség csupán annyi, hogy a Lakatosház önkormányzati tulajdon volt, ezért pusztulásra ítélték, az aluljáró meg a vasúttársaság tulajdona, így érdemesnek tartották arra, hogy a lakossági keretből közel 4 milliót elköltsenek rá. Az, hogy ebből az összegből nem az idegentulajdont, hanem a közösségi tulajdont gyarapítsák, eszükbe sem jutott. 

Semmi sem igaz - hiteltelenség
A megadott határidőt sem tartották. Nem volt meghívó és ünnepség sem. De nem is ez volt a lényeg. Inkább az, hogy erre mit tudnak elszámolni. Az, hogy ezt az összeget értelmesebben, célszerűbben is ellehetett volna szórni, a kutyát sem érdekli. A lényeg, hogy ez valahogy összejött. Ebben most legalább akkora lehetőség rejlett, mint a bontás elszámoltatásában.

Az aluljáró előtti rész már nem fontos- rendezetlen és járdázatlan rakodórész
Igaz, az átadás óta nem foglalkozik már ezzel a önkormányzat, vagy a közterületfelügyelet, de hát ez sem fontos már. Máig egyetlen egyszer sem takarították még ki. A hányás, a vizelet hetek óta ott lapít a mélyben, a fal mentén. Mintha semmi nem változott volna. Talán a festett háttér. Mindez ponton 4 milliós lakossági közteherviseléssel. 

A felírat nem riaszt vissza senkit - tojnak rá
Horváth Tamás, túlfizetett alpolgármester és Bukodi Károly szintén zenész polgármester, valamint Horváth Zoltán megbízott főépítész mind ebben a látták a városi jövőt. Talán ez ihlette őket erre az idegentulajdonú beruházásra. A gyümölcsöző életet és a jó dolog ebben rejlik, nem pedig  egy korabeli vályogház megmentésében. A Lakatosház felújítása helyett inkább a vasút elfuserált földalatti átkelőjébe öltek és temettek több milliót. 

A közel 4 milliós befektetés átadása óta történt. - vizelettel szennyezve
A MÁV tulajdonát képező aluljárót a lakosok alig használják. A közeli talponállóból szoktak csupán ott szükséget intézni. Ezért az összepiszkított közlekedőt a jobb érzésű emberek mindvégig elkerülték. A MÁV nem is foglalkozik a létesítménnyel. 

Hányadék, de máig nincs feltakarítva - már nem fontos
Még a hetvenes években lepasszolta a fenntartását. A jelenlegi városvezetés, meg ahelyett, hogy ezt visszaadta volna a  pályamérnökségnek, inkább átvállalta annak költséges és értelmetlen üzemeltetését, a rendbehozatalát.  Így a forgalmas felszíni átkelést továbbra sem érezték fontosnak. 

Továbbra is a síneket használják, nem mennek le - elválasztó kerítést továbbra sincs

Továbbra sem biztonságos ráadásul túl drága bicikli támasztékért ennyit áldozni
A Székesi utcai átjáró kiépítése továbbra is várat magára. Az Üllői utcai fejlesztést, ahol amúgy is rendekkel nagyobb és balesetveszélyesebb az áthaladás, továbbra is rendezetlen marad. A lakosság pénzéből erre már nem telik. Ezek a dolgok túl egyértelműek és átláthatók.

A forgalmas balesetveszélyes átjáróval sem foglalkozik a hivatal - erre szándék
Hiába éri és érte már ezzel kapcsolatosan számos kritika az önkormányzatot, nem foglalkoznak vele. A  jelenlegi vezetés  sajátos szemszögéből nem válik láthatóvá a valós társadalmi probléma. 

Itt is az aluljárót megkerülve, a sineket használják az átkelésnél - akadály, kerítés az nincs

Bukodi Károly polgármester az Ócsai Kisbíró 10. számában erre hivatkozott a felújítással járó kiköltekezés kapcsán:   
"A gyalogosaluljáró 12729/1964 szám alatt kiadott közigazgatási bejárási határozata alapján a gyalogosaluljáró és lépcsők világításáról, takarításáról és az aluljáró járófelületének fenntartásáról - beleértve a hozzá csatlakozó lejáró lépcsőket és gyalogjárókat is - a Községi Tanács tartozik gondoskodni".  

A Bukodi-féle gondoskodás csak 3,6 milliós üzlet erejéig volt érvényes - a napitakarításra nem vonatkozik (hányadék)

*

2011. augusztus 10., szerda

Kisbírói kérdések és felvetések a bizottsághoz ( - nyílt levél a közösről)

Mivel állampolgári jogon a közpénzek felhasználása tárgyában íródott levelemre a képviselő asszonytól és az önkormányzat illetékes bizottságától több hét eltelte után sem érkezett válasz, így azt most nyílt levél formájában teszem közzé, hátha az előírt nyilvánosság segít a válaszadásban.


Tisztelt Bukodi Jánosné!
Tisztelt Kulturális Bizottság!

Mint közismert, a kommunális adókivetésétől a város, nagyságrendileg közel a kétszeresét szedi be, mint az Ócsai Kisbíróra fordítandó keretösszeg.
Vagyis, az önkormányzati újságra fordítandó évi 5 millió közel felét viszi el az új adónemnek, amit az akkor érvényes SZMSZ ellenében fogadtak el.
Szóval, ennek tükrében, vagyis levetítve, egy-egy lapszám 4-500 ezer forintba van nekünk, ócsai állampolgároknak, havonta. Ez persze függ a megjelenéstől és a hónapok számától, ezért nem egy hajszál pontos számításról, hanem annak nagyságrendiségéről, mint ráfordításról, közpénz költésről beszélhetünk.  Tovább nem részletezem. 
Tehát ha most a júliusban megjelenő lapszámot tekintjük, akkor a 6. megjelent újságról beszélünk.  Ezt és az előző lapszámot azonban előreszámozták, így a múlthavit 6.-nak, ezt meg a 7.-nek titulálták. Ez azonban nem felel meg a megjelentetett, és  valós havi lapszámnak, és ekkor a havi példányszámról nem is beszéltünk. Ez esetben úgy kb kétezer, vagy még több lapszám és ára hiányzik.
Nos, ha az adott évben a Kulturális Bizottság hatásköréhez rendelt városi újságból nem kíván havonta egy számot megjeleníteni, akkor kérdem én, miként fog megoszlani az erre a célra előirányzott 5 millió forint? 
Pontosítva: - akkor ez azt jelenti, hogy a szerződött évi bekerülési összegből máris több százezret megspóroltunk, ami visszaforog az önkormányzat, vagy annak bizottsága számára?  Most akkor hogy is állunk ezzel?
További kérdés, mivel ez közpénzeket érint, hogy az újságban meg nem jelenő közérdekű adatok híján, valamint az ezeket feltételezés szerint kiszorító hirdetések kapcsán, kérem szíves tájékoztatását/ukat, hogy azok bevételei hol és miként realizálódnak, és miként jelentkeznek a bizottság előtt, és az önkormányzat számláján, vagy az erre fordított önök által kezelt kulturális költségbevételek között? Hol bukkan fel ez a pénz? 
A hirdetések ellenértéke eddig nem jelent meg sehol. Amennyiben ezután sem jelenik meg sehol, akkor azokat miként számolják el a bizottság előtt, hónapról hónapra? Netán ezeknek a közérdekű adatoknak a nyilvánosságra hozatala ügyében hol lehet érdeklődni, avagy betekintést nyerni, hiszen önkormányzati közpénzekről van szó, ami nem lehet egy zárt kör sajátos belügye. Ez bizony, közügy.
Tudom, hogy a városi könyvtárban elérhetők visszamenőlegesen az ülések jkv-i, de ezek vagy késve érkeznek, vagy hiányosak, és számos adatot nem is tartalmaznak.  Köztük az újság elszámolása és a reklámbevételek jelentkezése, kimutatása sem. Tehát most, vagy amikor a könyvtár is zárva tart, az adatokhoz nem lehet hozzáférni, akkor miként szerezhető be és kapható ezekről információ?.  Erre pedig az üvegzseb törvény is rendelkezik. Ráadásul nagyon jó lehetőségei vannak a közzétevőnek, ugyanis Ócsa város hivatalos honlapja és a városi újság is részben ezért is jött létre. Ott mindez megjelentethető lenne. Ráadásul a honlapért és az újságért, vagyis mindkettőért fizetünk.  Az Internetes honlap azonban annyira hiányos és pontatlan, hogy arra további pénzt költeni is méltánytalan, nem hogy abból információt meglelni.  A honlapon például július 18.-án 16:24-kor tettek közzé egy olyan felhívást, ami már az előző hó utolsó napján lejárt. És ez nem egy kirívó egyedi eset. Tehát értelmetlen így azt is fizetni, üzemeltetni. A Weblapot haszontalanul, értelmetlenül, tartalom nélkül üzemeltetni és fenntartani a szűkös költségvetésből értelmetlen pénzköltés. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy az Ócsai Kisbíró eddig megjelent lapszámait sem teszik elérhetővé ott. Azokat hónapok óta nem töltik fel, nem teszik elérhetővé, nem publikálják. Eddig az új vezetésű önkormányzat alatt csupán 3 számot jelenítettek meg ott, áprilisig. Ez a tény szintén az értelmetlen pénzpocsékoló és kontroll nélküli motiválatlan, cselekvést erősíti. Ráadásul az újságot illetően az ott elérhető tartalom is a havi megjelenések elmaradását is igazolja. Az újság mára hasonlatos helyzetbe került, mint a honlap. Értelmetlenné vált.  Ettől az ötmilliós kiadástól (honlap ára nélkül számítva) még alulinformáltak maradunk, mert rendre nem számolnak be eseményekről, történésekről. Közéleti-, vagy hivatalos információt, mint ülések nyilvános anyagait, jegyzőkönyveket nem tesznek fel, az ülésekről készült esetleges hanganyagokat már nem is említem, mert ezeket rendre és notóriusan nem teszik közzé. Pedig ez lenne a dolog lényeg, a honlap szerepe. A tájékoztatás, az elérhetőség biztosítása, a kapcsolattartás, és az ügyintézés, vagy annak elősegítése, a demokrácia kiterjesztése, valamint megvalósítása, a lakosság bevonása, valamint az önkormányzati munka és képviselet nyilvánossá tétette.
Az ÁSZ korábban már illette kritikával az ebbéli tevékenységet, ám azóta és annak ellenére szinte semmi nem javult ez ügyben.
Kérdésem, hogy legalább a kulturális bizottság anyagai, hírei miért nem látnak publicitást? Miért a nyilvánosság ekkora és ebbéli kizárása? Minek a két közpénzből táplált hírportál, ha nincs rajta, vagy benne semmi érdemi? Ha tartalmatlan az egész? (Vagy ha pusztán reklámcélokat elégit ki?)
Így a két fizetett hírcsatornán a lakosság nem kap megfelelő tájékoztatást a közügyekről, a közpénzekről és a  közös dolgainkról, azok alakulásáról. Még a kérdésfeltevés sem lehetséges. A más úton feltett kérdésekre a válasz azonban mindig elmarad. Miért ez a hozzáállás?
Ezért kérem, szíves tájékoztatásukat, hogy miként áll az Ócsai Kisbíró ügye mind pénzügyileg, mind megjelenésileg. Érdekelne hogy akkor most miként és hogy jelenik meg, az újság, és hogy ez most tapasztalható gyakorlat egyedi, vagy állandó?
Alkalmi példányokat és darabszámot, vagy fix megjelenést takar a jelenlegi rendezetlenség?  Továbbá, a reklámbevételek tekintetében eddig és ezt követően hogyan válik áttekinthetővé és átláthatóvá az ebbe ölt jelentős közpénz, valamint tervezik-e olyan hírek és pénzmozgások megjelenítését, mint a hirdetési bevételek, az egyesületek támogatása, a testvérvárosi kapcsolatokra fordított összegek, és a köztisztviselői látogatások, utazások pénzbeli kifejtése? 
Kérdésem még továbbá, hogy miért és miként lehetséges az, hogy a Kulturális Bizottság alá rendelt újság fölött szinte semmilyen ráhatással nem bírnak, mert annak végső döntését átengedték Horváth Tamás alpolgármesternek, aki egyfajta cenzorként és hatalmasságként egy személyben határozza meg az amúgy demokratikus keretek közt bizottság által kollektív kontrollal bíró megjelenést, vagyis az újságot? Miért kell fenntartani ezt a kificamodott állapotot, hogy a bizottsági hatáskört meghágva egy nem bizottsági tagnak kiexportálva átengedik a lapbéli döntést? Nem gondolják, hogy ez antidemokratikus, és erősen kifogásolható tevékenység? Miért vállalják ennek névbeli terhét úgy,hogy annak kritikája a bizottság tagjain csapódik le? Miért van az, hogy Horváth Tamás a meghatározó személy, miközben nem tagja a bizottságnak? Vagy ha már így alakult, akkor miért vállalják ennek ebbéli hátterét, és vonzatát, anélkül, hogy esetleges lemondásukkal új pozíció elosztásra és arányosabb teherviselésre, demokratikusabb megjelenésre ösztökélnék a vezető tisztségviselőket? Nem lenne jobban képviselhető a választó azon által, ha nem egy személy lenne az újság szellemi atyja és nem az ő jelképes arcképe jelenne meg minden egyes lapszámban az által, hogy ő mondja ki az Áment?  És ez alatt az önkormányzati döntéseket, a pénzbeli mozgásokat is érteni vélem.

Végül szeretném jelezni, hogy nem Horváth Tamásról szól ez a történet és a kérdés feltevés, hanem az újságra, a weblapra fordított közpénzekről és azok tartalmi mivoltáról, az információ szabadságról, a demokráciáról és az adatok hozzáférhetőségének biztosításáról. Erre szeretnék választ kapni, hogy ez miként valósul meg a ráfordítások arányában?  Ugyanis az ötmilliós újság és a szintén drága honlap ellenére nincs elérhető közelségben egyetlen üvegzsebnyi dolog sem.
Várom szíves válaszukat.
*


2011. július 20., szerda

Valaki trükközik a bíróval ( - újabb szégyenletes semmitmondás, és pénzpazarlás)

Értesüléseink szerint a hét elején befejezték a város lapjának, az Ócsai Kisbírónak a kiosztását.

Amint belelapoztunk, egyből az jött le, hogy ismét kidobtunk az ablakon félmillió forintot.
Jó gazdagnak érezhetik magukat egyesek ott az önkormányzatban, ha az évi 5 millió forint közpénzből előállított laptól nem várják el a korrekt, tényszerű és hasznos tudósítást. Sőt, nem hogy információt nem kapunk ettől az újságtól, hanem még azt meg is vonják tőlünk. Ezért azonban teljesen felesleges fizetnünk.
Akkor inkább költenék el adóforintunkat ennél az úri hóbortnál, vagy szórakozásnál sokkal hasznosabban. Teljesen felesleges ezzel a pénzzel tömni a Mátyus Bt-t, hacsak nem térít vissza ebből magáncélokra. De ezért a munkáért kár fizetést kreálni Fülöp Krisztina és Moldován Ágnes kartársnőknek.
De, mielőtt bárki elfogultsággal, vétkes indulattal vádolna, máris elemzéssel indokolom álláspontomat. 
Először is, mint ahogy a blog erről már szó volt és olvasónk is jelezte, a közérdekű anyagokat az önkormányzat csak nagyon nehezen elérhetőn teszi közzé. Az újságban egyetlen egy ilyen adat nincs. Míg más településeken ez közvetlenül elérhető, addig Ócsán ez nem igaz. 
Moldován Ágnes volt az, aki Kakucs által kiadott civil szervezeteinek támogatását online közzététellel továbbította. Ócsa esetében ez meg nem fordult a gondolatai közt. Még az újságban sem olvasni egyetlen sort erről. Pedig az üvegzseb törvény előírja, hogy a támogatások esetében a kedvezményezett nevét, a tá­mogatás célját, összegét, illet­ve a megvalósítás helyét, va­lamint a nettó ötmillió forintot meghaladó értékű szerződések esetében a szerződő felek ne­vét, a szerződés értékét, időtartamát és tárgyát, az aláírást kö­vető hatvan napon belül közzé kell tenni.

En­nek ellenére a Bukodi-Horváth tandem tekerése óta sem az újság, sem a városi honlap nem publikál rendesen. Az adatok nagy része összefüggéstelen, hiányos, vagy nem is létezik fent. Már nem először mondtuk, hogy nem elég becsületesnek len­ni, annak is kell látszani, főleg ha hivatalból vesszük fel a legmagasabb suskát.
Ócsa városa mégsem ad a látszatra, hiszen nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy szerződéseiket nyil­vánosságra hozzák. Pedig erre nem csupán azért volna szük­ség, hogy ne lehessen őket kor­rupcióval gyanúsítani, hanem az úgynevezett üvegzseb tör­vény is kötelezi őket. A városi újság azonban úgy tűnik partner ebben a semmittevésben.  Ha azonban az újságba tekintünk, és ezek után kutakodunk, akkor megállapítható, hogy a két közpénzből tartott szerkesztő nem a törvénynek megfelelőn jár el, akkor amikor ezekről nem számol be. Tehát jól látható, hogy ők nem a várost, a tájékoztatást szolgálják, hanem csupán kiszolgálnak egy bizonyos érdekegyesülést, a fizető gazdájuk normája szerint. Ez ha mélyebben vesszük, sérti az újságírói etikát, a pártatlanságot, hírértékű, a közérdekű dolgok továbbítását, hiszen ók nem tudósítanak, hanem kiszolgálnak.  Nem véletlenül találtál ki annak idején, hogy a lakosság pénzéből fizetett helyi lapot az önkormányzat Kulturális Bizottsága kontroljával és közreműködésével adhassák ki. Ócsán azonban ez sem teljesen így működik, és erről már többször is felmerült.  Nálunk a KB elnöke Bukodi Jánosné tanár, aki igazából nem törődik ezzel. Valójában egy félelem, vagy bizonyos tartás állhat a dologban, hiszen miként vállalna másként a bizottság elnökeként felelősséget az újságért, a tartalomért, ha nem lenne ez a félelem, az a bizonyos állásféltés. Ugyanis nonszensz, hogy az újságot a nevével jegyzett, és az általa elnökölt KB felügyeli hivatalosan, de a lektorálási, cenzori és jóváhagyási, tartalmi elbírálást Horváth Tamásnak engedményezi.
Ez az abszurd helyzet már sok visszásságot termet. Nem véletlen, hogy Inczeffy Szabolcs képviselő nem egyszer interpellált az újságot érintő dolgok kapcsán. Jelenleg az újságba az kerül be, amit Horváth Tamás önkényesen jónak lát. A bizottság szerepe ebben elképesztően lealacsonyított és értelmetlen. Nem hiába merült fel , és nem elösszö9r a gondolat, hogy Bukodi Jánosné alkalmatlan a bizottság elnöklésére, és hogy ennek okán erről le kéne mondania. Most ez ismét felmerül a 7.-nek jegyzett lapszám okán.   Aztán ez a hetediknek jegyzett lapszámozás is megérne egy misét, de erről talán majd az elszámoltatásnál. Mindenesetre várom a bizottság válaszát az újság ebbéli „csíntevéseivel” szemben.

Azonban most konkrétan a tartalomról. 

Úgy néz ki, hogy a két szerkesztő megpróbál valamilyen alakzatot, elképzelést felvenni az őket ért sok, jogos kritika kapcsán. Igyekeznek inkább valami magazin jellegű újságot megalkotni. Az egyes lapszámokat valamilyen esemény köré akarják fonni.  Ennek jegyében született a korábbi, 6. szám, ahol a fő motívum az ÓKN volt. A mostaninak, meg a Vakáció adta volna a vázat, de ez sem lett jobb az előzőnél. A mostani a harmadik lapszám, mely kezdi felvenni azt az alakzatot, amit kritikánkban korábban vázoltunk. Most harmadjára jelenik meg az ajánlott azonos helyén a testületi beszámoló.  Kezd lakot ölteni egy új rovat, a „Volna még egy kérdésem…” címmel.  Ez összességében jó. A baj azzal van, hogy az önkormányzati ülésről semmi újat, vagy frisset nem tudtak adni. Mintha a mi korábbi beszámolónkat másolták volna. Még arra sem voltak képesek, hogy leközöljék azt a disznóságot, hogy a képviselők a beérkező ajánlások ellenére leszavazták saját képviselőtársuk Díszpolgárrá választását. Korábban maga a testület akarta és erősítette meg, hogy szükség van a díszpolgári címre. Meg is határozták annak keretét, és menetét. Az ajánló szervezetek és az ajánlásra jogosultak ennek rendje módja szerint megtették javaslataikat. A helyi szocialisták és a Jobbik egyugyanazon személyt tartott érdemesnek az elismerésre. Volt, persze aki mást terjesztett elő. A többség azonban Dönti Károly, helyi lakosra, Ócsa várossá válásának polgármesterére tette a jelölti voksát. Amikor ezt a mostani polgármester megtudta, állítólag tajtékzott. Nem is lepődik már meg az ember fia azon, hogy a szolgalelkűek azonnal behúzzák füleiket és felsorakoznak mögé. Főleg, ha az alfele is ezt képviseli. Lassan azonban már az sem lep meg, hogy a többiek, az állítólagos ellenzék is csatlósként követi a főkolompos után ballagókat. Hiába a korábbi elképzelés, a döntés, a címre való jelölés és megnevezés tárgyában, ha most ellen cselekszenek. Tehát az előzmények és a javaslatok ellenére, a képviselők tartózkodással visszavonták korábbi álláspontjukat az elismerés vonatkozásában. Inkább nem szavazták meg a cím odaadását, mint hogy Dönti Károly érdemeit, ezzel elismerjék. Még azok a képviselők sem merték a kezüket felemelni érte, akik eddig és korábban is az Ő függetlenségének partvonalán álltak. Azok sem, akikkel együtt fordult a Kormányhivatalhoz a kommunálisadó visszáságai, vagy az egyéb ügyek folytán. Sajnos ez a viselkedés jellemhibára utal. Persze Dönti Károly jellemét, szellemiségét, emberközpontúságát ez nem befolyásolja. Ő megmaradt annak, ami eddig is volt. A többi körülötte ülő veszített csupán ezzel, nem keveset. Jól látszik a cinkos egybefonódás azoknál a képviselőknél, is akik nem tartoznak az ötök handabandájába. Eddig azt hittük, hogy csak véletlen nem odafigyelésből szavazták meg annyira egységesen a laptopokat a lenyúlás utáni visszavásárláskor. Mint a mostani ábra mutatja, nem. Akkor is, most is az érdekek kifejezése, az egységbe tömörülés, az egyhangúság fontosabb volt számukra, mint a sorból való kilógás.  A kollektív felelősségvállalás felelőtlensége és nemtörődömsége mindig kifizetőbb, mint az én, vagyis az öntudat, a maguk akaratának vállalása.  Így egyszerűbb volt. Ha egyöntetű a döntés, akkor egységes a testület és nincs kilógás, vagyis felelősségvállalás, elszámoltatás sem. Lehet, hogy idealista vagyok, de remélem, hogy nem lesz ez így az idők végezetéig. Előbb-utóbb megfordul a sors és jobb világ fog jönni erre is. Akkor ezek a mostani döntéshozók mehetnek majd méltó helyükre. Ezzel a testületit és az ott történteket kimerítettük, és kiegészítettük az újságban olvashatókhoz képest. 
A következő alákérdezős rovat, a szokásos semmitmondásos-ismétléses rigmusokat hozza, érdemi változás és infó nélkül. Hírt igazán nem adnak, csupán ismételni próbálnak, de azt is kevés sikerrel, és még kevesebb odafigyeléssel. Csupán egy érdekességet emelnék ki ebből. „A dandártábornok tájékoztatása szerint az ősz folyamán közel 500 rendőr érkezik…” –írták júniusban.  Amikor nincs valakinek elképzelése, mondandója, akkor ismétli önmagát. MÁ, azaz Moldován Á is ezt tette egy kis tévelygéssel, és műkérdéssel: „Miről tájékoztatta önöket a főkapitány….?” Mintha időszerű és aktuális lenne, pedig ez már a múlt hónapban eladásra került. A hibás kérdésre a hibás válasz is azonnal jön. „Főkapitány úr elmondta, hogy augusztus végéig, nagyjából 400 rendőr érkezik…”   Jól van.  Most megtudtuk, hogy az „ősz folyamán” augusztus végén kezdődik, és hogy időközben 100 rendőr elpárolgott a semmibe. Olyan ez, mint a többször lenyilatkozott útfelújítás a Bajcsyn. Ott is először azt volt, hogy ősszel, aztán az idén, majd az évvégéig, végül kiderült, hogy humbug volt az egész.  A legrosszabb szakaszt kijavították, az azt követő kátyúk meg maradtak. Ez lett a nagy útfelújítási ígéretből. Végül kiderült, ho9gy sok az út, kevés a pénz, és nincs is erre. Azért egy ideig lehetett vele hülyíteni a hiszékenyeket. Elvégre Demszky 2-3 cikluson keresztül megélt a négyes metró projektből úgy, hogy az máig nem készült el, csak a lóvét nyelte.  Reméljük Ócsa népe nem ennyire laikus és hiszékeny, hogy kitartson ilyen léhűtőket.
Tovább lapozva az újságban a Nagév átadásáról van egy egész oldalas írás, úgy, mintha azt a város, meg a mostani vezetés valósította volna meg. Az igazság azonban az, hogy a beruházás Dönti Károly polgármestersége alatt indult meg. Nélküle a mostaniak nem vehettek volna részt az átadó ünnepség állófogadásán szendvicset majszolni.
A két riporternő természetesen ott volt és erről beszámolt, nem úgy, mint a trianoni megemlékezéséről. Ott igaz nem osztottak szendvicset, csak elemzés volt a magyarság ebbéli sorsáról, de hát mit is várhat az ember egy olyan vezetéstől, mint a mostani, aki nem tart a magyarsággal, csak a holkamút szórja az arra hajlamosak nyakába.
Aztán a Mádencia Egyesület kerékpár túrájáról számolt be jól olvasható formában Vellai József résztvevő. Bár tőle szívesebben vettem volna egy Trianoni beszámolót, elvégre azon is részt vett. Szerintem megtehette volna, akár felkérésre is, és akkor talán megtudtuk volna, hogy miért is nincs megemlékezés, vagy egy pár soros írás a városi eseményről a város lapjában. Így csak a sarki reklám marad, aminek bevételeiről ugyanúgy nincs híradás, mint Trianon elnyomásáról és diktátumáról. A szépirodalomra és művészetekre hajlamos Fülöp Krisztina is bemásolhatott volna legalább valamit a netről, hogy ne járjon annyira ezért a szánk, de úgy látszik a kis(z)cenzor letiltotta.
Ellenben kapott egy egész oldalt Talapka Józsefné a Bolyai igazgatója és Puskás Ilona a Halászy alsós igazgatóhelyettese.  
Aztán az Ócsai Kisbíró e havi számában volt egy jó oldalnyi óvodai beszámoló, a szokásos diáksport rovat, a ki mit gyűjt újrajátszása, Egy csipetnyi Csángóföld, Trianon és az összetartozás napjának megemlítése nélkül, szégyenteljesen, aztán további hirdetések, és semmi.
A hirdetések kapcsán még azért felmerül bennem, hogy mi érdeke az Ormos Intézetnek havi fél-oldalon hirdetnie Ócsán, az önkormányzati lapban?  Kíváncsi lennék, hányan járnak innen oda abba a méregdrága speciális intézetbe, hacsak nem a „nagyok” barterolták ki maguknak, hogy az ingyen hírért ingyen kezeléseket kapnak, avagy a városlakó adójából fizettetik a kivizsgálás és gyógykezelés árát, mint ahogy utólag kiderült a Duna TV-nél? 
Nem véletlen, hogy a közadatok nyilvánosságát hiányolják a legtöbben.

Mert mint írva és mondva vagyon, nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. 
Na itt a látszat az, ami hiányzik.
*

2011. június 16., csütörtök

Nesze neked ötmillió (- kisbíró)

Ma kaptunk Kisbírót.

 Az egész újság múltidőben van. Értsük úgy, hogy fáziskésésében. Abszolúte nem aktuális.  Erőteljesen érződik rajta, hogy a szerkesztő-írók nem itt laknak és nem a közösséggel élnek. 
Kidobott pénz az egész.
Még akkor is, ha a képviselői interpelláció hatására igyekeztek összeszedni magukat a tartalmat illetően.
Viszont nem számoltak be június 4.-ről, és most nem feltétlenül az helyi rendezvényre, hanem elsősorban a Nemzeti Összefogás Napjára, mint országos eseményre gondolok. Bár egy helyi laptól elvárható lenne a helyi események tudósítása is. Főleg ha a városlakó pénzéből van fizetve.
Helyette van egész oldalas Anne Frank, ami már nagyon erőltetettnek és soknak tűnik szittya lelkemnek.
Moldován Ágnes és Fülöp Krisztina munkássága lehet megfelelő Horváth Tamás elvárásainak, de nem elég egy ötmillióba kerülő, közpénzből fenntartott városi hírforrásnak. Különösen nem egy olyan kisvárosnak, ami tele van adóssággal, ahol minden fillér számít, mert itt  nincs helye a pocsékolásnak. Nem ezért adózunk és nem erre van a különadó sem. Ez a munka, ez az újság pedig nem más, mint pénzkidobás, pénzpocsékolás. Nem éri meg a pénzét az sem aki erre költ, nem még maga a Kisbíró.  Ez egy fricska az önkormányzat részéről nekünk és egy rossz bizonyítvány a Kulturális Bizottságnak, hogy ehhez még a nevét és a pénzünket adja. Nem beszélve arról, hogy ráadásként egy lapszám máris kimaradt, annak ellenére, hogy az önkormányzat a rávalót biztosítja. 
Szóval nem vagyok az egésztől feldobva.  
Csak magamat ismétlem hónapok óta.
Szomorú a történetben, hogy a helyi kulturális bizottság pedagógus tagja és tagsága nem képes a rájuk bízott feladattal megbirkózni és egy normális lapot összehozni a két fizetett és szerkesztő ellenére sem. A több hónapos nyögvenyelős történet és a mostani szám jól mutatja, hogy minden erőfeszítés és próbálkozás ellenére ez az ötmillió elpocsékolt pénz lesz és az újság így  marad.

Jó lenne, ha Horváth Tamás felruházott cenzor és Bukodi Károly polgármester is szembesülne ezzel, és az összes eddigi kritikával a közpénzköltést-felhasználást illetően.
*

2011. február 8., kedd

Ócsa - a kátyúk városa ( - a pénz mindig másra megy)

Évente mintegy ezer autós kísérli meg elismertetni a közúti kátyúk okozta kárát, de mindössze a károsultak fele jut pénzhez - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). 

A biztosítók leggyakrabban akkor tagadják meg a kár megtérítését, ha a kárt szenvedett nem dokumentálta megfelelően sem a kátyú helyét, sem az őt ért kárt. A FBAMSZ ezért azt javasolja, hogy az autós készítsen - a helyet is azonosító - fényképeket a kátyúról és az autó sérüléséről is, de legjobb, ha rendőrt hív. Akkor sem fizet a biztosító, ha a közúton volt abban az időben úthibára figyelmeztető, illetve sebességkorlátozó tábla, amit az autós nem vett figyelembe.

 Székesi utca, busz útvonal, járda nincs, kátyú van.


Gyakran fordul elő az is, hogy az autós már csak akkor veszi észre a kocsiját ért kárt, amikor már késő, hogy dokumentálja.

A FBMASZ felhívja a figyelmet: a kátyú miatt kárt szenvedett autós a közút kezelőjéhez fordulhat kára megtérítéséért. Az országos utakon ért kárral a Magyar Közút Zrt.-hez, míg a településeken belüli utakon a helyi önkormányzathoz kell fordulni.

A szövetség megjegyzi: kézenfekvő lenne a kátyúkár biztosítása, erre azonban széles körben elérhető biztosítás nincs még a piacon. Ilyet csak a KÖBE kínál, azt is kiegészítő biztosításként a saját kötelező felelősségbiztosítása (kgfb) mellé. A casco biztosítás pedig azért nem megoldás, mivel a kátyúkárok általában kisebbek, mint a casco önrésze - teszik hozzá.

Ócsán is érdemes a károkat regisztrálni és bejelenteni. 
Ezt megelőzendően, azonban jobb lenne az utakat megfelelő állapotban tartani.

*

2010. november 20., szombat

Máris költekezünk, vagy csak szórjuk a közpénzt?

A város újabb notebook vásárlása megindította az embereket.
Most ez a 17 (3 + 14) milliós tétel megszavazása által történő elvesztése, (tehát veszteség) indította számolásra a szerzőt.
Magyar Péter egy kis fejszámolást végzett internetes oldalán: http://magyarpeter.blogspot.com/2010/11/kis-fejszamolas.html
Most ezt az okfejtést kívánom megosztani, hiszen nem mindegy, hogy városunk a nehéz pénzügyi helyzetében miként bánik a közpénzzel, s miként gondoskodik rólunk.
*

Végezzünk egy kis fejszámolást, hogyan tudott volna a városunk vezetése egy kis pénzt megspórolni saját magán. Milyen példa értékű és szimpatikus húzást mulasztottak el, amivel az alkalmasságukat megkérdőjelezők sem tudnának mit kezdeni.

Polgármesteri illetmény:

A meghatározott módon az alapilletmény (38.650) 11-szeres vagy 12.5-szörös szorzata városunk esetében. Tehát minimum bruttó 425.150, maximum 483.125. A testület az utóbbit szavazta meg. Ehhez jár vagy költségátalány(fix összeg minden hónapban) vagy a számlákkal igazolt, polgármesteri tisztség ellátása során keletkezett kiadások fedezése. Itt is az egyszerűbb megoldás lett a nyerő, a költségátalány. Ennek összege a megállapított polgármesteri illetmény 20 vagy 30%-a. Nem fogják kitalálni, itt is a maximum 30% lett megszavazva, tehát 144.938 minden hónapban.

Ezt összeadva bruttó 628.063 ft jár a polgármesternek.

Amennyiben a takarékosság a fő célja a városnak, akkor ez az összeg lehetett volna bruttó 425.150 illetmény plusz az ehhez tartozó költségátalány minimum 85.030 vagyis bruttó 510.180. Ezzel a megtakarítás havonta 117.883 ft lehetne.

Alpolgármesteri illetmény:

A társadalmi megbízású alpogármester illetménye az alapilletmény(38.650) 4.5 vagy 6.5 közötti szorzata. Ez nálunk a maximum összeg meghatározásával került megszavazásra, tehát bruttó 251.225. Ehhez természetesen a polgármesteréhez hasonlóan választható a költségátalány, ami 10 vagy 20%. Már önök is sejtik, hogy a maximum került elfogadásra vagyis 50.245 ft.

Ezt összeadva bruttó 301.470 ft jár a társadalmi(!) megbízású alpolgármesternek, tulajdonképpen mindenféle felelősség és munkaidő nélkül.

A alpolgármesteri illetmény minimumával (173.925 ft) valamint a hozzátartozó minimum költségátalánnyal (17.393) ez az összeg 191.318 forintra módosulna (ami még mindig sok a semmiért), ezzel a megtakarítás havonta 110.152 ft lehetne.

Összesítve megállapítható, hogy egy évben a megtakarítás csak kettejük részéről 228.035 ft, egy évben 2.736.420 ft és a teljes ciklusidejükben 10.945.680 ft lehetne.

Ha ezekhez hozzávesszük a 8 (!) igen szavazattal egyhangúan elfogadott laptopvásárlást, több mint 3.000.0000 forintért, akkor mindjárt észrevehetjük, hogy összességében 14.000.000 ft maradhatott volna a városnak.
*