Két fontos tudnivaló az elején: ha deviza- vagy devizaalapú lakáshitelünk van, és a célcsoportok valamelyikéhez tartozunk, egyelőre akkor se rohanjunk a bankunkba az új típusú segítségért, mert a törvényi hátteret még nem teremtette meg a parlament.
Két fontos tudnivaló az elején: ha deviza- vagy devizaalapú lakáshitelünk van, és a célcsoportok valamelyikéhez tartozunk, egyelőre akkor se rohanjunk a bankunkba az új típusú segítségért, mert a törvényi hátteret még nem teremtette meg a parlament. Az aláírt (a kormany.hu-n közzétett) dokumentumban az szerepel, hogy december 21-ig, január 15-ig, illetve január 31-ig kell benyújtania a kormánynak a módosító javaslatokat, ezek hatályba lépése után él tehát az új rendszer. Miután ez megtörtént, az ügyfélnek kell kezdeményeznie saját bankjában a beavatkozást, azaz automatomatikus szerződésmódosításokról nincs szó.
A megállapodás a rendesen fizetőknek, a 90 napon túl késlekedőknek és a már felmondott szerződésű hitelesek egy részének is segít. Akinek nincs 90 napon túli elmaradása, a jövő év végéig dönthet úgy, hogy belép az árfolyamvédelmi rendszerbe. Ebben az esetben frankhitelét a mindenkori piaci árfolyam helyett 180 forinton törlesztheti, az eddigi otthonvédelmi akciótervben kijelölt dátumnál két évvel tovább, 2016. végéig. Ennél fontosabb változás, hogy bár a rögzített árfolyam feletti összeg így is gyűjtőszámlára kerül, a kamatokat felerészben az állam, felerészben a bank állja (270-es frankárfolyam felett teljesen az állam). Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az euró- és a japán jenalapú hitelre is, 250, illetve 2,5 forintos árfolyamon.
A megállapodás a rendesen fizetőknek, a 90 napon túl késlekedőknek és a már felmondott szerződésű hitelesek egy részének is segít. Akinek nincs 90 napon túli elmaradása, a jövő év végéig dönthet úgy, hogy belép az árfolyamvédelmi rendszerbe. Ebben az esetben frankhitelét a mindenkori piaci árfolyam helyett 180 forinton törlesztheti, az eddigi otthonvédelmi akciótervben kijelölt dátumnál két évvel tovább, 2016. végéig. Ennél fontosabb változás, hogy bár a rögzített árfolyam feletti összeg így is gyűjtőszámlára kerül, a kamatokat felerészben az állam, felerészben a bank állja (270-es frankárfolyam felett teljesen az állam). Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az euró- és a japán jenalapú hitelre is, 250, illetve 2,5 forintos árfolyamon.
|
– Az alapelv az, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozott tőketartozás kamatmentes. Minden esetben az ügyfélnek kell eldöntenie, akar-e élni ezzel a segítséggel. Az a körülbelül négyezer ember, aki már rögzített árfolyamon törleszt, szintén kérheti az új típusú rögzítést – nyilatkozta lapunknak Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. Mint mondta, három év után az új rendszer szerint is lehetőség lesz kiszállni az árfolyamrögzítésből.
Aki jelzálogalapú devizahitele törlesztésével 90 napon túl tartozik legalább a minimálbérnek megfelelő összeggel, annak hitelét – szintén kérésre – forintra váltják át 2012 március közepe és április közepe között. Ezzel ugyan realizálja az adós a felvételkori és a jelenlegi árfolyam különbségéből adódó veszteséget, rosszul azonban nem jár, mert a tartozás 25 százalékát elengedik (hogy ez a tőke- vagy a kamatos tartozásra vonatkozik-e, arról nem szól a megállapodás), de csak akkor, ha a fedezeti ingatlan értéke a szerződéskötéskor 20 millió forint alatti volt.
– Van egy további megkötés: 2012. március 15-ig az ügyfélnek igazolnia kell, hogy önhibáján kívül esett késedelembe. Az átváltás jelentősen csökkentheti a havi törlesztőrészletet a futamidő hosszától függően, de hogy pontosan mekkora összeggel, azt a bankokban tudják kiszámolni az ügyfeleknek – jelezte Müller János. Szintén a havi kiadásokat mérsékli az állam azáltal, hogy az átváltással keletkező új forinthitelre kamattámogatást nyújt 5 évig, folyamatosan csökkenő mértékben. Ez utóbbi feltétele, hogy Budapesten 20, vidéken 15 millió forintot nem haladta meg az ingatlan értéke, és legalább egy kiskorú gyermek él a háztartásban.
– A program valóban megoldást jelenthet sok hitelesnek, de sajnos késve érkezett, hiszen mára rengeteg szerződést felmondtak, az ügyfelek nagy részét csak a kilakoltatási moratórium védi – válaszolt megkeresésünkre Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke. Hangsúlyozta: ők is látják, hogy sem a bankoknál, sem az államnál nincs több lehetőség a beavatkozásra. – Az átváltással megmenekül a devizakockázattól az ügyfelek nagy része, ez jó irány. Ám a megállapodás törvényi keretei még hiányoznak, és előzetes hatástanulmányok sem készültek, ezért csak a gyakorlatban derül ki, működik-e a program – jegyezte meg.
Aki jelzálogalapú devizahitele törlesztésével 90 napon túl tartozik legalább a minimálbérnek megfelelő összeggel, annak hitelét – szintén kérésre – forintra váltják át 2012 március közepe és április közepe között. Ezzel ugyan realizálja az adós a felvételkori és a jelenlegi árfolyam különbségéből adódó veszteséget, rosszul azonban nem jár, mert a tartozás 25 százalékát elengedik (hogy ez a tőke- vagy a kamatos tartozásra vonatkozik-e, arról nem szól a megállapodás), de csak akkor, ha a fedezeti ingatlan értéke a szerződéskötéskor 20 millió forint alatti volt.
– Van egy további megkötés: 2012. március 15-ig az ügyfélnek igazolnia kell, hogy önhibáján kívül esett késedelembe. Az átváltás jelentősen csökkentheti a havi törlesztőrészletet a futamidő hosszától függően, de hogy pontosan mekkora összeggel, azt a bankokban tudják kiszámolni az ügyfeleknek – jelezte Müller János. Szintén a havi kiadásokat mérsékli az állam azáltal, hogy az átváltással keletkező új forinthitelre kamattámogatást nyújt 5 évig, folyamatosan csökkenő mértékben. Ez utóbbi feltétele, hogy Budapesten 20, vidéken 15 millió forintot nem haladta meg az ingatlan értéke, és legalább egy kiskorú gyermek él a háztartásban.
– A program valóban megoldást jelenthet sok hitelesnek, de sajnos késve érkezett, hiszen mára rengeteg szerződést felmondtak, az ügyfelek nagy részét csak a kilakoltatási moratórium védi – válaszolt megkeresésünkre Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke. Hangsúlyozta: ők is látják, hogy sem a bankoknál, sem az államnál nincs több lehetőség a beavatkozásra. – Az átváltással megmenekül a devizakockázattól az ügyfelek nagy része, ez jó irány. Ám a megállapodás törvényi keretei még hiányoznak, és előzetes hatástanulmányok sem készültek, ezért csak a gyakorlatban derül ki, működik-e a program – jegyezte meg.
*
