Ócsa városfejlesztési stratégiája (kiegészítő vázlat, áttekintés a polgármester-választásra)
Ócsa városa egy dinamikusan fejlődő térség közepén helyezkedik el. Olyan adottságok mellett, mint az M5-s autópálya, az M 0 -s nem sokára átadásra kerülő új 6 km-s összekötő szakasza, valamint az 5-s számú főút és a helyi tájvédelmi körzet kiszögelése.
A közeli nagyváros, Dabas és 11 környező település összefogásával 1995-ben létrejött az Ország Közepe Önkormányzati Társulás. A társulásban résztvevő önkormányzatok: Bugyi, Dabas, Hernád, Inárcs, Kakucs, Ócsa, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel. A társulás elsődleges célja Dabas vonzáskörzetére fejlesztési stratégiák és programok kidolgozása, ezek képviselete országos, regionális, megyei szervezetekben, kormányzati, megyei programokban.
A kistérség gazdasági-társadalmi pozícióját a budapesti agglomeráció vonzása, illetve a Balkán irányába vezető, transz-európai közlekedési folyosó határozza meg. A térség gazdasági növekedési centruma Dabas, amely a kistérség központi funkciókkal rendelkező egyetlen városa. De több mikro-térségi alközpont is dinamikus fejlődési trendet mutat (Újhartyán, Hernád, Örkény). Az aktív népesség jelentős része Budapesttől függ a munkahely tekintetében. A munkaerő átlagos képzettségi színvonala viszonylag alacsony és egyes településeken nagyarányú strukturális munkanélküliség is jelentkezik. A kistérség lakossága mintegy 55.000 fő. Legnagyobb települése 15.500 fővel Dabas, második 9100 fővel Ócsa városa. Ez azonban a fejlettségben és a fejlődés mechanizmusában nem ekként oszlik meg.
A dinamikus fejlődést, a térséget környező települések az elmúlt években többnyire tudták hozni, produkálni. A szomszédos Bugyi nagyközség vagy Dabas városa jelentős úthálózat és infrastrukturális fejlesztést hajtott végre, melynek során a település arculata élhetősége megváltozott. Belső úthálózatuk javult, az ott élők életminősége jobbá, komfortosabbá vált. Ezáltal szépen fejlődött, vonzóvá vált mindkét hely. Dabas városa ugrásszerűen megszépült, kivirult. Szélesebb, rendezettebb utcák, új kerékpár utak létesülnek. A pályázati lehetőségeket messzemenően kihasználták. Uniós pénzforrásokat vontak be.
A régi strand korszerűsítése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A város megtartotta a helyieket, sőt még a környékről is oda vonzotta az embereket. Kedvelt nyári szórakozási, kikapcsolódási pont lett. Ráadásul a város igyekszik programokkal megtölteni a létesítményt. Dabas-Sári a hagyományőrzés centruma, amolyan szlovák folklór.
Ipari Parkja a gazdasági régiók határán kiváló lehetőségekkel bír, hasznot termel.
Újhartyán (2760 fő) község kivirágosodott, megszépült. Dabastól északkeletre, az M5 autópálya közelében található. Legközelebbi települések: Kakucs, Újlengyel. .Budapest központjának távolsága 43 kilométer közúton. Az ott létesített Ipari Park, és Logisztikai Központ a közeli úthálózatot kihasználva nyereségtermelő beruházásként üzemel.
Most a felszíni vízelvetésre pályáznak majd Uniós pénzek, támogatások felhasználásával..
Inárcs (4550 lakos) az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Ócsa és Kakucs között található az M5 autópálya közelében. Vasúton a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon érhető el (Inárcs-Kakucs vasútállomás). Az induló Ipari Park befektetőkre vár. Az önkormányzat - a pályázati lehetőségekkel élve - évről évre fejleszti a falut, például bölcsődét, utakat, játszóteret épít. Inárcson van a kistérség legnagyobb szállóhely-kapacitása, hiszen öt szálloda és étterem szolgálja az idelátogatók és átutazók kényelmét. A Bodrogi kúria több mint egy kastélyszálló. Négycsillagos minősítésű wellness hotel, idegenforgalmi célpont.
Kakucs (2725 lélek) község az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Inárcs és Újhartyán között található az M5 autópálya közelében. Területén halad át a mélyebben fekvő dél-délkeleti részek belvizeit elvezető Duna-völgyi főcsatorna. A motorsportkedvelőket a Kakucs Ring várja kikapcsolódási-, szórakozási, edzési lehetőséggel, programokkal.
Bugyi (5335 helybéli) az országos főútvonalak és vasutak által nem érintett, az Ócsa -Kiskunlacháza és a Taksony - Dabas, - Kunpeszér közötti utak kereszteződésében létrejött nagyközség. Budapesttől déli irányban mintegy 30 km-re fekszik. Mára fejlett belső út és bolthálózattal, jó gazdálkodással rendelkezik. Az utóbbi években látványos fejlődésen ment át a fejlesztések, és beruházások hatására. A kedvező változás, jó megítélést és élhető, kedvelt lakhatási formát teremtett. A vonzó Forster Vadászkastély több mint egy étterem és panzió.
A fejlett és rendezett nagyközség védi értékeit. Nemsokára a település elkerülő útjának megvalósításába kezdenek. A pályázatokra nagyon figyelnek, azokat jól megfogva, messzemenően kihasználva gyarapítják önmagukat.
Ócsa város (9100 fő) a hiába a térség második legnagyobbika, ha a lélekszámot tekintjük, mégsem rendelkezik átfogó programmal, vagy olyan húzó ágazattal, melyből jól prosperálhatna. Itt nem létesült Ipari Park, nincs kastély, vagy egy szálló. Nem rendezett a városba vezető út környezete és nem jók a jelenlegi kilátások sem, mert idegenforgalmi beruházás nemigen történt. Csupán a megmaradt régiek rendbetételére futotta az utóbbi időben. A fejlesztések is csak korlátozva, szűken jöttek. Pályázatokra, fejlesztésre alig futja. A város hosszú évek óta hiánygazdálkodást folytat. Jelenleg is közel 300 milliós deficittel kalkulál az önkormányzat. A kistérségi, városfejlesztési pályázatok közül a belső úthálózat fejlesztésére, szélesítésére, a vízelvezetésre, járdák- és kerékpár utak létesítésére kultúrált buszvárók beszerzésére, más környékbeli helyekhez hasonlóan nem fordítottak elég figyelmet, eljárást indított, kérelmet, pályázati igényt nem nyújtott be a városvezetés. Egyedül a polgármesteri hivatal előtti rész és szűk környéke díszburkolatára pályáztak e tárgykörben. Ez aránytalanul kevés. A hiányos és rossz úthálózat okán hibás elképzelés, rossz fejlesztés. Ettől a város hiányosságai, korszerűtlenségei és baleseti gócpontjai megmaradtak. A közlekedési és eljutási feltételek nem javultak. A belső utak szűkek kátyúkkal terheltek. A kis belső mag cicomázása nem jelent életbeli és minőségi változást a közel 9000 itt élőszámára. Az utóbbi években szinte változatlan maradt minden. Az ismert beruházások nem hoztak jobbulást, a környezet meg lassú amortizáción megy keresztül. A város Falu Tamás utcájában, ami vasútállomásra vezet, kitört ablakú sorsára hagyott épületek volt közintézmények találhatók. A buszmegállók egy részéhez járda sem vezet. Mások sincsenek mind kiépítve, csak egy kitaposott ösvény és a megálló tábla jelzi a helyet. Váró alig van. Köztéri szemétgyűjtő még kevesebb. A tisztaság és a vízelvezetés kifogásolható. Az egykori virágos városi mivolt megfakult, a községi közösségi élet megkopott, a külcsín leromlott. A vasút és a főváros adta, valamint az autópályák közvetlen közelsége biztosította lehetőséget nem tudta kihasználni a fejlődés érdekében a helyi vezetés. A járatsűrűség, és az összeköttetés a két közeli nagyvárossal kifogásolható, az elérési, eljutási idő nem megfelelő. A helybéli közlekedés erősen hiányos, kétséges, gyakorlatilag nem is létezik. Budapesttel való összeköttetése a járatsűrűség okán kifogásolhat. Van, időszak, amikor órákon keresztül nincs járat. Hétköznap pedig, félóránként, legalább óránként biztosítani kéne a bejutást. A város nem képes munkával lefedni az itt élőket. Jelentős a bejáró dolgozó és tanuló forgalom.
Szabad földterülettel a város nem rendelkezik, azt nem tudott felszabadítani vagy átsorolni. Egyedül a volt strand helye önkormányzati. Jelenleg szinte parlagon fekszik. A búcsút és a cirkuszi rendezvényeket is egy elhanyagolt kiárusított magán területen (a volt piac területe) tartják. Kimondottan jellemző ez a kiszolgáltatottság, ez az elhanyagoltság a városra.
A környékbeli településekkel ellentétben Ócsa ipari-, logisztikai vagy más, hasonló beruházást nem hozott létre, az magától nem alakult ki. Erre helyet, területet nem hagytak. A helyi ipar főként a városjelző tábla mentén elhelyezkedő pesti szekcióban lelhető fel. A Semmelrock, az Ócsai Malom és a Bata Kft, ami némi ipari hátteret, és rendezetlen belépő képet tár a főváros felől érkező lakóknak. A helyen belül a FÉG szerelő üzeme lelhető még fel. Ezen túl a városlakó vállalkozók és vállalkozások jelentenek némi gyógyírt. Ezek a vállalkozások jelentenek bevételt, és hoznak iparűzési adóforintot az önkormányzatnak.
A település sajátosságaira, adottságaira, a tájvédelmi körzetre épülő turisztikai beruházás nem igen történt. Szálláshely kapacitással, szinte alig, szállodával, pedig sehogy nem rendelkezik a hely. A városban több mint 20 éve nincs strand. Termálvízzel, gyógyfürdővel, vagy egyéb kapcsolódó idegenforgalmi vonzerővel nem bír a város. Az Ó-falu kínálta Árpád-kori településemlék önmagában turistát vonz, igazi bevételt nem produkál. A tájvédelmi körzet lápvidéke inkább védelmet, mint látogatottságot igényel. A természeti értékekre alapozott szelíd turizmus feltételei adottak a térségben. Kulturális vonzerőt elsősorban a református templom illetve a térség népi építészeti és kulturális emlékei jelentenek.
Kikapcsolódási- szórakozási lehetőség kevés, avagy csak korlátozottan felelhető. A helyi Szabadidő Központ némileg igyekszik csillapítani a kikapcsolódási-, kulturális éhséget, de a városon túliakat, nem nagyon tudja becsábítani a környékről. Ehhez még a közösségi közlekedés sem járul hozzá, hiszen hétvégén, munkaszüneti napokon az esti órákban e szempontból magára marad a város. Az összeköttetés, ezen a téren gyakorlatilag megszűnik a környékbeliekkel, így a főváros is. Ócsa estére elérhetetlenné válik.
Mindezért Ócsa város közlekedését, érdeklődését, és vonzerejét fokozni kell. A várost vissza kell hozni az őt és a lélekszámot meg illető helyre. A méltó rangra. Meg kell ismertetnünk magunkat, s önmagunk számára is fel kell térképezni a lehetőségeinket.
A helyközi közlekedés jobb és szélesebb kihasználtságát szorgalmazni, ösztönözni kell. Az eljutási-, elérési sebességet, növelni, a menetidőt csökkenteni kell. Ez ügyben a városvezetésnek elsősorban a helybéli igényeket kell felmérni, majd szorgalmazni, kedvezőbbé kell tenni a közösségi közlekedést. Tárgyalásokat kell kezdeményezni a lakossággal és a közlekedési szolgáltatókkal. A közlekedési eszközök bizonytalanságát, megbízhatatlanságát fel kell számolni, a késéseket meg kell szüntetni. Az elővárosi közlekedéshez P+R biztonságos parkolókat kell létesíteni. Ehhez a programhoz csatlakozni és szerződni kell.
A közúti hálózat fejlesztésre szorul. A közútkezelővel tárgyalásokat kell folytatni ez ügyben.
Az átmenő teherforgalom az utóbbi időben megnövekedett, ismét felesleges többlet terhet róva a városra és a műemléki belső magra. Ezért ennek elkerülése célszerű lenne. Így elgondolkodtatóvá válik, hogy arra a részre még célforgalmi jelleggel se mehessenek be a 3,5 tonna összsúlyt meghaladó járművek. Számukra terelő utat, vagy elkerülő útvonalat kell meghatározni. Szükség szerint építeni. Az Üllői útról a Kiss János utcán át a Bajcsy-Zsilinszky utca irányába haladó forgalmat úgy kell befolyásolni, hogy onnan jobbra már a nehézgépjárművek ne kanyarodhassanak. Kivételt ez alól a buszok jelentenének. Ebben a kereszteződésben célszerű lenne egy körforgalmat kialakítani. A nagyobb szállítójárművek az M 5 felől érkezve Alsónémedi és Budapest felé nem a Bajcsy-Zsilinszky ezen szakaszán, hanem az Üllői út felsőbb részén levezetve kerülnének ki a városból északi irányba. Ez tehermentesítené a belső városrészt és a lakosságot, ugyanakkor nem járna elháríthatatlan akadályokkal, vagy megvalósíthatatlan céllal. A Soroksár, Pesterzsébet és M 0 irányából, netán Alsónémedi felől érkező teherforgalom számára lehetőség szerint az Árpád utca vonalában kéne egy elkerülő utat létesíteni, ami a vasút mellet haladva vezetné rá a forgalmat az Üllöi útra. Amíg ez nem áll rendelkezésre, addig forgalomtechnikai eszközökkel megvalósíthatón a Széchenyi utca, Damjanich utca Üllői u. útvonalon lehetne elérni a városból való kihajtást. Az Árpád utca és a Damjanich utca csak részben, vagy szórványosan lakóházasított, mert vagy a külterület, vagy a vasúti pálya határolja egy-, egy oldalon.
Ez a Bajcsy-Zsilinszky út esetében nem mondható el, mert már a bevezető szakasza is sűrűn lakott, és kétoldalt lakóházakkal terhelt. Ezért ennek a szakasznak a nehézgépjárművektől való tehermentesítése mindenképpen megoldásért kiált. Főleg, hogy manapság számos indokolatlan be-, és áthajtás terheli a várost. Tehát az alternatív útvonal kevésbé okoz gondot, mint a jelenlegi meglévő.
A Bajcsy-Zsilinszky utca a Széchenyi utcától a templom irányába csak és kimondottan célforgalmi-, áruszállítási jelleggel lenne igénybe vehető a 3,5 összsúly alatti teherjárművek részére.
A Falu Tamás utcától a Kiss János utca kereszteződéséig a tehergépjárműveket mindkét irányból ki kell tiltani. Ez a Bajcsy-Zsilinszky utcát tenné élhetőbbé, és védetté, nem csak itt.
Az így elképzelt városfejlesztés során a két vasúti átjárót rendbe kell tenni, azt ki kell szélesíteni és a gyalogos, valamint kerékpáros közlekedést ott el kell különíteni a közútitól.
Tudvalevő, hogy a vasúti átjáró előtt és mögött nincs kiépített járda. Az úttesten vegyes a forgalom. A szűk aszfaltcsíkon, az átjárón együtt van jelen gyalogos, kerékpáros és a gépjárművel közlekedő. Ez roppan balesetveszélyes. Főleg, hogy a közvilágítása szintén nem megfelelő.
A Damjanich utca felől a Székesi utcába áthajtók ma az ottani hosszú egyenes szakaszon amolyan alkalmi gyorsulási versenyeket produkálnak, ami veszélyezteti a környéken közlekedőket. Így a Martinovics kereszteződésébe már nagy sebességgel érkeznek. Az onnan bejövő forgalom a beépítettségi viszonyok okán nehezen lát rá a Székesi hosszabb szakaszára, ezért a nagy tempóban érkező, szabálytalankodó járművek észlelése és az elsőbbséggel terhelt áthaladás fokozott figyelmet igényel. Ma így balesetveszélyes. Fontos szempont, hogy a Martinovics-Székesi-Vadvirág utca kereszteződésében autóbusz forgalom bonyolódik. Ezért ebbe a kereszteződésbe körforgalmi megoldást kellene létesíteni. Ez nem csak elosztja az érkező és betorkolló forgalmat, hanem lassítja is a vasút felől száguldókat. Ez beláthatóság és veszély részben vonatkozik a fentebb említett Kiss János utca, Bajcsy kereszteződésére szintén. Itt a létesítendő körforgalom belső kör alakú részét virágosítással, szoborral, vagy városi zászlórúddal lehetne csinosítani. Ezek a létesítmények jól illeszkednek a városi életképbe és a hétköznapi forgalomba.
A Damjanich utca teljes szakaszát, ki kell szélesíteni, meg kell újítani. A forgalom terheltség okán a Damjanich utca, Üllői kereszteződését ívesítéssel javítani kell.
A Széchenyi, a Damjanich, a Székesi, a Martinovics és a Falu Tamás utcákat kétszer egysávos szabványos szélességűvé kell tenni, azokat felfestéssel (terelő vonal) kell biztosítani.
A Falu Tamás utcát főútvonal táblával védetté kell nyilvánítani, azon kijelölt és felfestett átkelőket kell létesíteni több helyen. A buszmegállókat, ahol nincs, öblösíteni kell. Az így kialakított főút egyik irányba a Bajcsy-Zsilinszky útnál érne végett, azt kötelező megállást jelző (stop) tábla biztosítaná.
A Falu Tamás utca vasútállomás előtti betorkolását rendezni szükséges.
- A védett főút itt vagy balra kanyarodva a Damjanich utca nyomvonalában a vasúti átjárón át a Székesi utcában folytatódhatna, és a Martinovics utcánál jobbra kanyarodva érne ki az Üllői útra, ahol szintén kötelező megállás táblával védve érne végett, s rendezettebb formában kialakított útkereszteződésen át, csatlakozna.
- Vagy pedig a Falu Tamás utca mint főút a Damjanich utcai kereszteződésben főútvonal vége, kötelező megállás közlekedési táblával és felfestéssel végződne. Ez esetben a Damjanich utca, mint védett útvonal kapna fölérendeltséget az adott útkereszteződésben. Ezen jobbra kifelé haladva lenne a forgalom levezetve az Üllőire.
A város belterületein az egybefüggő járdahálózatot ki kell építeni. Ennek figyelembevételével a Török Ignác utca, Nefelejcs utca, Damjanich utca, Üllő út közti négyszögben a szilárd burkolatú járdákat legalább 1,5 babakocsi szélességben biztosítani kell.
A másik oldalon a Damjanich utca, Üllői út, Bajcsy-Zsilinszky, Széchenyi utca kiszögelésen belül minden utcában a szilárd burkolatú járdáknak egybefüggő, összekötött hálózatot kell alkotnia. A Bajcsy-Zsilinszky utca Árpád utcai búsmegállóját ki kell építeni, azt öblösíteni és járdázottá, valamint a várakozók számára védetté kell tenni.
A Falu Tamás utca kiépítetlen megállóját rendezni kell, különös tekintettel az iskola közelségére.
Az Üllői úton, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, az első háztól az utolsóig szilárd burkolatú járda összeköttetésnek kell lennie a gyalogosforgalom számára. Itt azonban gondoskodni kell a kerékpárosokról is. Szintén biztosítani és lehetőleg elkülöníteni kell a kerékpáros forgalmat a Falu Tamás utcában, a Széchenyiben, és a Damjanichon.
A vasútállomásra való biztonságos és gyors eljutás érdekében minden irányból szintén ezt kell tenni. Megengedhetetlen, hogy a főforgalmú utakhoz ne legyen egybefüggő és átfogó járdahálózat megfelelő széltében, minőségben és terjedelemben.
Meg kell oldani, hogy a vasút összekösse, és ne szétválassza a várost. Ezért nagyobb szerepet kell, hogy betöltsön a vasútállomás és környéke.
Forgalmi gócponttá válik a Damjanich utca és Falu Tamás utca kereszteződése.
A Damjanich utca, Széchenyi utca, Székesi utca és Falu Tamás utcai szakaszára (részére) jelentős forgalomnövekedés prognosztizálható az elkövetkező évek során. Ez az útszakasz a közeljövőben forgalmasabbá válik, felértékelődik. Erre fel kell készülni, ennek alapjait a fejlesztések, és elképzelések során figyelembe kell venni. Ezért a városfejlesztési stratégiának ezzel számolni kel.
Éveken belül meg kel valósítani a belső területek felzárkóztatását.
Ezt ismerte fel a két szomszéd. Ezért pályázott és dolgozott az elmúlt évek során Dabas, és Bugyi. Így ott kerékpárutak járdák épültek, közutak korszerűsödtek. Ezáltal lett szebb, jobb és biztonságosabb az élet, ember központibb, szerethetőbb a település.
Jelen munkát ezennel vitára bocsájtom.
*
