Az Ócsa-Alsópakony projekt ( - tele a Hócipő)

A Belügyminisztérium Ócsát jelölte ki a Szociális Családiház Program első ütemének helyszínéül. 

A tárca elképzelései szerint az ide költöző fizetésképtelen lakáshitelesek a ház körül nevelt állatokból, illetve a házikertben termelt növényekből egészíthetnék ki a családi kasszát. Tudósítónk a projekt megálmodóját, szellemi atyját kérdezte.

Projektatya: Csak név nélkül vállalom az álinterjút. Nem mintha nem lennék büszke erre a programra, de nem szeretném, ha a beköltözés után megtalálnának a hálálkodók tömegei.

Hócipő: A kijelölt rész Ócsa külterületéhez, Alsópakonyhoz tartozik, ahol egyelőre semmilyen közmű nincs.

Projektatya: Hallott már ön Las Vegasról? Na, száz éve még ott se volt semmi, csak sivatag, aztán mi lett belőle!

Hócipő: A helyiek szerint sokszor kukacos a víz.

Projektatya: Milyen víz? Most mondta, hogy nincs közművesítve. Ne kukacoskodjon!

Hócipő: Nincs tömegközlekedés.

Projektatya: Viszont nincs olyan messze az M5-ös autópálya meg a vasút sem, és lehet, hogy szociális kerékpárokat is kiutalunk majd a rászorulóknak.

Hócipő: Még közért sincs a közelben.

Projektatya: Nem baj. Számításaim szerint, ha kevesebbszer vásárolnak, többet tudnak spórolni.

Hócipő: Munkalehetőségek sincsenek.

Projektatya: Megoldjuk. Először is a szerencsésebbek közmunkásként dolgozhatnak a saját házuk építésén, másodszor a bérleti szerződésben kötelezzük őket a közfoglalkoztatásban való részvételre. Tehát ha valakinek nagyon nem tetszene az új lakóhelye, elmehet akár Debrecenbe is sódert talicskázni, és akkor csak a hétvégét kell majd Ócsán töltenie. Amúgy meg három év után úgyis továbbállhat, mert a bérleti szerződés három évben van maximálva.

Hócipő: És utána?

Projektatya: Utána? Hát vásárol egy helyre kis lakást a közmunkabérből és a háztájiból felhalmozott vagyonából.

*

Kimentették a vagyont Bajnaiék, hoppon maradtak a Hajdú-Bét hitelezői - csődbűntett miatt nyomoznak ( - Gordon blue)

Csődbűntett gyanúját vetik fel azok a vagyonkimentési manőverek, amelyeket a Hajdú-Bét wallisos tulajdonosi köre hajtott végre 2003-2004-ben - derül ki Budai Gyula jelentéséből. Az elszámoltatási kormánybiztos szerint a cél az volt, hogy a cég ingó és ingatlan vagyonát - a beszállítók helyett - Wallis közeli kezekbe játsszák át.

Ludas Gordon

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos lezárta a Hajdú-Bét Rt. károsultjai ügyének vizsgálatát, és jelentését átadta az ügyben nyomozó Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

A Hajdú-Bét felszámolása kapcsán még 2009 decemberében rendelt el nyomozást a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség hűtlen kezelés, csődbűntett és hivatali visszaélés gyanújával ismeretlen tettes ellen, és az eljárás lefolytatására a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságát jelölte ki.

Márton nap nem múlhat el a libás Bajnai nélkül

Budai Gyula elmondta: vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható Bajnai Gordon és a Wallis akkori vezetőinek felelőssége a Hajdú-Bét ügyben.

*

A KÍNAIAK A HORTOBÁGYON tollaszkodnának ( - mások meg a megyeházán)

A TOLLON kívül ludat, tojást és tenyésztési szakembert „importálnának”

A kínai tőke öt éven belül meg tudná menteni a magyar gazdaságot, ezért nem csak a kínaiaknak kell bennünket komolyan venni, hanem nekünk is a kínaiakat – mondta a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában Varga Ferenc, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezérigazgatója.

A KÍNAIAK VINNÉK A LUDAT TOLLASTÓL, TOJÁSOSTÓL, A SZAKEMBEREKKEL EGYÜTT, HOGY - ŐK IS TOLLASODJANAK

  

  A világ leggyorsabban fejlődő gazdaságával hazánk igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, és ennek első, leginkább kézelfoghatóbb jele, hogy Magyarországról nem csak tollat, hanem tojást, ludat, sőt még tenyésztési szakembert is „importálnak".  

Nemrégiben meg a tolltépésről és állatkínzásról cikkeztek az újságok. Mára kiderült: a magyar pehelytoll világszínvonalú. Bár Kína a világ legnagyobb lúd- és kacsatolltermelője, a legjobb minőségű alapanyagért mégis a Hortobágyra zarándokolnak – hangzott el a műsorban.

Orbán Viktor magyar és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök júniusi megállapodása óta felgyorsultak az események Hortobágyon is. A két vezető többek között egymilliárd eurós projektfinanszírozási hitelkeretben állapodott meg, amelyet a Kínai Fejlesztési Bank biztosít. Négy területen alakítottak ki a hortobágyiak konkrét együttműködést a kínaiakkal, az októberben idelátogató delegációval már a megvalósításon dolgoznak, és szeretnének eljutni a szándéknyilatkozatig – mondta a műsorban Varga Ferenc. Belső-Mongóliában továbbviszik a lúdtenyésztési programot és átalakítják az ottani lóállományt, és a kooperációt kiterjesztik a burgonyatermesztésre és a borászatra is.

A hortobágyi vállalkozás térségünkben az elsők között vette fel az üzleti és kereskedelmi kapcsolatokat Kínával. Varga Ferenc félszáz alkalommal járt a keleti országban 2004 óta, és mintegy 900 millió forint értékű exportot hozott létre. A kis magyar céget a kínai partner találta meg.

Talán ezt a hírt hallva gondolta Szűcs Lajos, hogy akkor maga is a kínai partnerség felé kacsint, hátha kevesebb sikerrel, de ha nem is ötszázszor, csak párszor eljuthat a keleti népköztársaságba.

Ki érti ezt?

*

Márton-napi ludasságok ( - terítéken a liba)

Szent Márton napja valaha az óév utolsó ünnepe volt. Ekkorra már hordókba került az újbor, bezsákolták a kamrákba a lisztet, a betakarított terményt. Véget értek a mezőgazdasági munkák, elszámoltak uraiknak a jobbágyok. A kisgyermekek a tél örömeire készülődtek, mert a népi hagyomány úgy tartotta, ilyenkor esik le az első hó.

Szent Márton, akinek neve napját november 11-én ünnepeljük, a kora középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Nekünk, magyaroknak pedig különösen kedves, hiszen Savariában, a mai Szombathelyen született. Állítólag pontosan ott, ahol jelenleg is áll a középkori eredetű Szent Márton templom.

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessenek, ihassanak az emberek. Ilyenkor vágták le és sütötték meg a meghizlalt, tömött libát, ''Márton lúdját'', mert úgy tartották: ''Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik''. Ezért a szárnyasok, a ludaskása, a libahús fogyasztása hagyományos eledel Márton-napon (mikor Mártont püspökké választották, ő szerénységből, alázatosságból bebújt a libák óljába, hogy ne kelljen a magas méltóságot elvállalnia. A ludak gágogása azonban elárulta rejtekhelyét.) A néphiedelem azt tartotta, ezen a napon minél többet iszik valaki, annál több erőt és egészséget vesz magához, ezért ekkor verték csapra az újbort is, hiszen annak Márton a ''bírája''. A nagy lakomát az is indokolta, hogy a középkorban a hónap közepén kezdődött el a karácsony előtti negyvennapos böjt, ez volt tehát az utolsó alkalom a nyilvános húsfogyasztásra.

A Márton-napi finomságok nem éppen a sovány, zsírszegény, kalóriaszegény ételek közé tartoznak, bár, ha pecsenyelibából (nemtől függetlenül a 9 hétnél nem idősebb, fehértollú liba) készül az ünnepi étek, mint a táblázat is mutatja, fele annyi kalóriát tartalmaz. Persze a mennyiség mellett fontos a liba elkészítési módja is, hiszen a különböző konyhatechnológiai eljárásokkal módosítható annak energiatartalma. Íme egy-egy recept, ami az egészséges táplálkozás irányelveinek figyelembevételével is beilleszthető az ünnepi menübe, mind elkészítését, mind energiatartalmát tekintve.

Libasült

Hozzávalók (4 személyre): 1/2 db pecsenyeliba, 4-6 kis alma, 4 ágacska fekete üröm, 2 teáskanál búzaliszt, só.

Elkészítés: A libát kívül-belül besózzuk, az almát és a fekete ürmöt a liba hasába tesszük. Egy serpenyőbe kevés vizet teszünk, abban a libát lefedve, kis lángon puhára pároljuk. Készítés közben saját pecsenyelevével gyakran öntözgetjük. Röviddel a befejezés előtt levesszük a fedelet és a serpenyőt a forró sütőbe tolva ropogósra sütjük.

Sült libacomb és – mell

Hozzávalók: 2 libacomb + 1 libamell, 4-5 gerezd fokhagyma, őrölt bors, 2 vöröshagyma

Elkészítés: A combokat és a mellet megmossuk, leszárogatjuk, majd a vastagabb húsrészeknél bevagdossuk, és a vékony csíkokra hasogatott fokhagymával megtűzdeljük. Bőrös oldalát beirdaljuk, majd megsózzuk, borssal meghintjük.

Egy olyan edényben, amit a sütőbe is tehetünk, a megtisztított, finomra vágott hagymát a libazsíron üvegesre pirítjuk.

A húsokat belerakjuk, egy kevés vizet öntünk alá, majd a 220 °C-ra előmelegített sütőbe toljuk (légkeveréses sütőben 200 °C), és saját kisülő zsírjával gyakran locsolgatva ropogósra sütjük. Párolt káposztával és sült burgonyával kínáljuk.

Töltött libanyak

Hozzávalók: 1 db libanyakbőr, ¼ kg darált hús, 1 db zsemle, 3 db tojás, ½ fej hagyma, só, törött bors, 1 evőkanál zsír

Elkészítés: A liba melléből ¼ kg-ot megdarálunk, ha azonban a mellet sültnek akarjuk elkészíteni, vagy csak aprólékot vettünk, készíthetjük sertéshúsból is. A darált húshoz hozzáadunk 1 áztatott és kicsavart zsemlét, 1 nyers tojást, kevés zsírban pirított reszelt hagymát, sót, törött borsot és jól összegyúrjuk. 2 tojást keményre főzünk és lehámozzuk. A nyakbőrt vigyázva lefejtjük és jól megmossuk. Azután vékonyabb részét bevarrjuk, a tölteléket a nyakbőrbe vigyázva betöltjük

Úgy, hogy a két főtt tojást is belecsúsztatjuk és eligazítjuk, hogy a közepére kerüljenek. Ezután bevarrjuk a nyakbőr másik végét is. Levesben 1 órát főzzük, majd zsírral bekenve a sütőben pirosra sütjük. Felszeletelve, tört burgonyával, savanyúsággal tálaljuk. Hidegen is kitűnő.

Ludaskása sült paprikával

Hozzávalók (10 személyre): 2 liba apróléka (nyak, hát,far, láb, szárny), 1 kg rizs, 4 sárgarépa, 2 petrezselyemgyökér, 20 dkg gomba, 2 vöröshagyma, 20 dkg zsír, 1 kávéskanál őrölt bors, 1 csokor petrezselyem zöld, 5 dkg só, 20 zöldpaprika

Elkészítés:  Az aprólékot feldaraboljuk és hideg vízben feltesszük főzni. A zöldségeket karikára vágjuk, s miután a hús megpuhult, hozzáadjuk. Zsíron üvegesre pároljuk az apróra vágott hagymát, petrezselymet, a gombát, és a rizst. Mindezt fölengedjük a félig megpuhult aprólékkal együtt. Sózzuk, és fedő alatt puhára pároljuk, majd összekeverjük az aplólékkal és meghintjük törött borssal.

A paprikát sütjük, közben forgatjuk. Ha kész hideg vízbe tesszük, és lehúzzuk a hártyáját. Ecetes, cukros, sós vízben átforgatjuk, állni hagyjuk, lecsöpögtetjük és olajjal meglocsolva tálaljuk a ludaskása mellé.

*

Márton nap ( - libalegenda, és népszokás)

Ha Márton-nap, akkor liba és újbor minden mennyiségben. Libavacsora, újborkóstolás és a kettő keresztmetszete: a legtöbb november 11-e körüli program e kettő köré épül, kiegészítve a Márton-napi hagyományismereti játékokkal, esetleg tollfosztással.

November 11-én, Márton napján libát illik enni.  

Szent Márton Pannóniában, Sabaria városában született, de Itáliában, Paviában nevelkedett. Atyjával, aki a hadseregben tribunus volt, együtt harcolt Constantinus és Julianus császárok alatt. Nem saját jószántából ugyan, mert gyermekkorától fogva isteni kegyelem hatotta át, s amikor tizenkét éves lett, szülei akarata ellenére a templomba szökött és kérte, hogy vegyék fel a hittanulók közé. Ettől kezdve remeteségben élt volna, ha testének gyengesége ebben meg nem akadályozza. Mikor pedig a császárok elrendelték, hogy a veteránok fiai harcoljanak az atyák helyett, hadba rendelték Mártont is, mihelyt tizenöt éves lett. Elég volt neki egyetlen szolga, azt is inkább ő szolgálta ki, még a lábbelijét is ő húzta le, és ő tisztította.

 A Szent Márton lúdja voltaképpen egy régi római étkezési szokásnak, illetőleg hagyománynak továbbélése. Aesculapius ünnepén, amely éppen erre a napra esett, liba került az asztalra. Ismeretes az is, hogy a Capitolium lúdjai ébresztették föl a fáradt őrséget, amikor a gallusok a várost éjszakának idején el akarták foglalni. Innen a lúd megtisztelő avis Martis neve, amelyből könnyen formálódott az avis Martini megnevezés. Ehhez utólagos legendai magyarázatot is költöttek: Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen. Ezek azonban zajgásukkal elárulták, és így kénytelen volt a püspökséget elvállalni.

Mindezekből érthető, hogy Márton napjának – főleg Dunántúl – a frissen tömött, szépen kihizlalt lúd volt az ünnepi eledele. A szombathelyi egyházmegye kispapjai a szent patrónus napján hagyományosan Márton lúdját ettek és bort ittak rá. Csököly katolikus templomának Márton a védőszentje. A búcsút a reformátusok is Márton lúdjával ünneplik meg, ami ősi hagyomány mellett szól.

Noha ma már 2500-3000 forintot is elkérnek egy kiló minőségi nyers libacombért, a középkorban a libaevés még nem volt úri muri. Márton-napkor ünnepelték az őszi munkák végét, az urak ilyenkor kifizették cselédeiket, akik bérük mellé alaposan felhizlalt libát is kaptak, amit ízesen elkészítettek, mellé pedig az adott évi szüretből származó újbort itták. Márton-naphoz számos hagyomány és babona kötődik.

„Varázserőt” tulajdonítottak Szent Márton vesszejének: ezt a pásztorok adták az állataikat legelőn hizlaló gazdáknak, akik az ajándékba kapott köteggel megveregették állataikat, bízva abban, hogy jó lesz a következő évi szaporulat. A jószághoz kötődik az egyes területeken elterjedt babona, miszerint aki Márton-napján mos vagy tereget, keresztet vethet a jószágra.

A libafogyasztással kapcsolatban is számos babona élt és él mai is. Az egyik szerint, ha valaki nem eszik libát Márton-napon, egész évben koplalni fog. A népi időjárásjelzés szerint, ha november 11-én kemény fagy van, akkor karácsonykor enyhe lesz az idő. „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Ha viszont jó az idő Márton napján, nagyon hideg lesz a tél. „Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél” - szól a népi bölcsesség. Aki pedig november 11-én éjjel álmodik, boldog lesz - így tartották.

  *

Horváth a helyi médiaguru ( - megcsukló alsópakonyi ígéretek, állandósult prostitúció)

H. Tamás szerint a település megbarátkozott a gondolattal. 

Szerintünk pedig csak az alsópakonyi nyomorban élők várják a beígért vezetékes vizet, és a csatornát. Ócsa város lakossága azonban nem kér a betelepítésből és annak járulékos terheiből.

Az elmondottaknak azonban a fele sem igaz.

 *

A falusi költő, Tamás ( - 130 éve született Falu Tamás helyi közjegyző, költő)

Falu Tamás (Eredeti neve Balassa Lajos, 1911-ben vette fel a Falu Tamás nevet) (Kiskunfélegyháza, 1881. november 10. — Ócsa, 1977. július 13.) magyar jogász, költő és regényíró. Ma lenne 130 éves.

Születésnapjára kívánunk emlékezni itt, a blog kereti közt.  Ma, Falu Tamás verseit olvassuk.

Emlékszoba a nevét viselő könyvtár épületében

Falu Tamás:

IMÁDSÁG ELŐRE

Én istenem, ha egyszer felkelek,
S nyugodt szívű és békés bölcs leszek,
Ha azt érzem, hogy nem fáj semmi sem,
S imára hullik lázadó hitem...
Ha célnak látok csendes négy falat,
S egésznek érzem, ami fél maradt,
Ha csak ülök a fehér ház előtt,
S lehull lelkemről, mi reája nőtt;
Ha messzeségek karja el nem ér,
És szívem múltak díványán henyél;
Ha könnyem nem lesz, s nem lesz sóhajom,
Csak békességgel megrakott hajóm...
Én istenem, tekints le majd reám,
S most halld meg, mintha akkor mondanám:

Ha már elvetted ifjúságomat,
Ha vágyam nincs már, tüzem lelohadt,
Ha rámfújtál és lángom kialudt,
Fújd szét, uram, a megmaradt hamut!

Kecskeméten érettségizett, felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetem jogtudományi karán folytatott. 1907-ben ügyvédi vizsgát tett. Monoron helyezkedett el közjegyző-helyettesi állásba, majd 1918-tól Nagyrőcén ő lett a közjegyző, a vesztes háború után 1922-ben Nagyrőcéről kutasította a csehszlovák hatóság. A csonka ország határain belül 1924-től az ócsai járásban nyerte el a közjegyzői állást, nyugdíjba vonulásáig ezt az állást töltötte be.

Már jogász hallgató korában érdekelte az irodalom, humoros írásai jelentek meg az Üstökös és a Borsszem Jankó c. korabeli élclapokban. Költemények címen 1900-ban publikálta első verses kötetét, első regénye, a Hajnali mise 1905-ben jelent meg, ezeket még Balassa Lajos néven jegyezte. Kiss József fedezte fel Balassa írói tehetségét, s verseit gyakran közölte A Hét c. lapban, ettől kezdve a Hétben változtatta nevét Falu Tamásra, s a továbbiakban szépirodalmi műveit ezen a néven jegyezte.

1914-1940-ig az Új Időkben is publikált, 1920 és 1935 között állandó munkatársa volt a Nyugat c. folyóiratnak. Napilapokba is publikált, például tárcáit a Pesti Hírlap közölte vasárnaponként. Mintegy kilenc verskötete és tíz regénykötete került nyomdába még életében. Írásaiban a falu és a kisváros eseményeiről számolt be, ezzel kapcsolatos érzéseit, gondolatait öntötte formába. A vidék békéjét és csendjét nagyon kedvelte.

Mécses és Alázatosság c. verseit Tarnay Lajos zenésítette meg 1930 körül.

Ócsán érte a halál, az ócsai temetőben helyezték örök nyugalomra.

 Falu Tamás

Valakihez tartozni kell

A nagy magányt nem bírod el,
valakihez tartozni kell,
tartozni kell valakihez,
ki a szívre ábrát hímez. 

Ha nincs senkid a világon,
nincs más társad, csak az álom.
Ha ezek is kitagadnak,
hazudj valakit magadnak. 

(1969. szept. 7.)

*

Novemberben kétmilliárd eurót fizetünk vissza az EU-nak ( - kínzó örökség)

Októberben 1,89 milliárd euróval csökkentek az ország devizatartalékai a szeptemberi 1,21 milliárd euró növekedés után - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes adataiból.

Októberben lejárt egy 1 milliárd eurós kötvény, novemberben pedig 2 milliárd euró visszafizetésére kerül majd sor az Európai Bizottságnak a 2008 végi IMF-EU nemzetközi hitelcsomag első tőkerészleteként.

A szeptemberben megdöntött történelmi rekord összegről 36,874 milliárd euróra esett vissza a tartalékállomány, amely nemcsak az előző két hónap szintjétől marad el, de a májusinál és a júniusinál is alacsonyabb.

*

Becsődölhet-e Magyarország? ( - megengedhetjük-e magunknak, amit korábban a lengyelek, vagy most a görögök tesznek)

A lengyelek kihasználták a pillanatot, a görögöket most menedzselik, nekünk esélyünk sincs rá, hogy megússzuk az adósságot - mert kicsik és vagyunk, állítja dr. Szikszai Szabolcs, a Pannon Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa. 

Bár egyre több embernek üres a zsebe és a nemzetközi folyamatok kedvezőtlenül hatnak a magyar gazdaságra, államcsődtől nem kell tartani

- Egy államot nem lehet úgy felszámolni, mint mondjuk egy vállalkozást, épp ezért ilyen esetekben mindig megegyezésre kell törekedni. Az államcsőd konkrétan annyit jelent, hogy az állam deklarálja, nem képes fizetni a piaci befektetőknek.

Egyébként a magyar államadósság nem jelentős - a kamattörlesztés 800 ezer milliárd forint, ami a GDP 3-4 százaléka-, a görögökének mindössze negyede. Ha mi, magyarok kijelentenénk, nem fizetjük a hiteleinket, akkor nem lennének államkötvényeink, minden Magyarországra szóló piaci követelés lenullázódna, az euró árfolyama 600-700 forintra ugrana, miközben infláció - akár hiperinfláció - keletkezne.
Az importált termékek ára - autó, ruha, energia, nyersanyag  - az egekbe szökne. Mindeközben az államháztartás nullszaldós vagy akár pozitív is lehetne. De mint mondtam, ettől kezdve hiteltelenek lennénk, s a Mercedes biztosan nem nálunk építene gyárat. Persze, ha nagy ország lennénk, megfelelő alkupozícióban, akár egy-két év alatt is rendeződhetnének a dolgok.
- A folyamatban lévő görög államcsőd egyébként már most hatással van a hazai gazdasági folyamatokra is, mivel a nemzetközi minősítő szervezetek az arányaiban nagy adósságunk miatt Magyarországot veszélyesnek minősítik. Ha a hazai vezetők nem figyelnek oda a forint árfolyamára, akkor könnyen előfordulhat, hogy mi lehetünk Európa következő vesztesei.

- Görögország korábban meghamisította a gazdasági adatait. Az elöző kormány alatt ez Magyarországon sem volt másként. Mindkét ország eltitkolta a hibás döntéseinek és rossz gazdálkodásának eredményeit a lakosság elől, te a külvilág felé is mást mutattak. Megtévesztették ezzel a külvilágot, miközben önmaguk szűk köreikben szinte dőzsöltek. (Mintha Ócsa város, vagy Pest megye gazdálkodását és viselkedését térképeznénk le.)

A görögök a lebukás óta folytatnak tárgyalásokat a hitelezőikkel (- Magyarország is ezt tette, amikor az IMF-el megalkudva próbált kiutat keresni). Görögország államadósságának magánkézben levő egyharmadát nem tudja kifizetni. (Korábban Magyarország - akár Pest megye is - csupán újabb hitelekből tudta rendezni az előzőek kamatterheit. Sok önkormányzat máig így próbálja húzni az időt - a választásokig, aztán majd jöhet az özönvíz.) A piac erre természetesen felkészült, folyamatosan emelkedtek a kamatok, eközben az államkötvények (a helyi értékpapírok, az önkormányzati kötvények) elértéktelenedtek. Közben azonban mindig valamit letétbe kellett tenniük a tékozló feleknek. (Ezt a folyamatot láthatjuk a megyében amikor a ingatlanokat terhelnek jelzáloggal és ezt tapasztaljuk a városunkat illetően is, amikor az utakat és más egyéb vagyontárgyunkat helyezzük letétbe, vagy zár alá.) Jelenleg arról folynak a tárgyalások, hogy miként tudná a déli ország elkerülni az államcsődöt, mivel az eurózóna tagjaként ez súlyosan érintené a többi tagállamot is. Egyébként, ha sikerül is megállapodni az egymilliárd eurós görög államadósság eltörléséről, a maradék kétmilliárd még mindig csődbe viheti az államot, amit csak további megszorításokkal, adóemelésekkel, munkahelyi leépítésekkel kerülhetnének el.

- Államcsőd esetén a külföldi befektetők kivonják a tőkét az országból, a valuta elértéktelenedik, az adott állam évekre letörölné magát a nemzetközi gazdasági térképről - magyarázta az adjunktus az államcsőd következményeit.

- A csődbe jutott állam teljesen hiteltelenné válik a nemzetközi piaci szereplők szemében. Ennek ellenére volt rá példa, hogy az adós nem volt hajlandó fizetni. Ez történt például a kilencvenes években Lengyelországban, amely méretéből és a közép-európai blokkban játszott szerepéből adódóan  hat- hét év alatt visszanyerte korábbi státusát.
- Mi ezt nem engedhetjük meg magunknak, mivel túl kicsi és törékeny állam vagyunk, nincs semmi olyan eszköz a kezünkben - olaj, értékes ásványok, arany-, amivel sakkban tarthatnánk a nagyhatalmakat.

Egyébként a magyar államadósság nemzetközi szinten nem olyan jelentős - a kamattörlesztés 800 ezer milliárd forint, ami a GDP 3-4 százaléka-, a görögökének mindössze negyede.

Azonban három év múlva súlyosbodik ismét érdemben az adósságcsapda: csaknem 50 százalékkal több államadósság jár le, mint az idén. Fizetési nehézségeink lesznek, csak az a kérdés, milyen mértékűek. A közkeletű nézetek szerint érdemes fizetnünk, és majd kinőjük az államadósságot, bár van, aki úgy látja: reménytelen az adósságtörlesztés, és elkerülhetetlen a valutaválság.

„Ezermilliárd szám kell forrást kivonni a gazdaságból” – mondta szeptember első hétvégéjén a jövő évi költségvetést mintegy beharangozva Orbán Viktor. A miniszterelnök Kötcsén, válogatott hallgatóság előtt elhangzott szavainak értelmezését és lehetséges következményeinek feltárását azóta is feladatának tekinti a honi sajtó.

Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb, nyári adatai szerint a büdzsének idén 2,29 ezermilliárd, jövőre 2,86 ezermilliárd, 2012-ben 2,39 ezermilliárd, 2013-ban pedig 3 ezermilliárd forintnyi lejáró államadóssággal kell szembenéznie. Összevetésként: idén a magyar GDP értéke várhatóan kicsit több mint 26 ezermilliárd forint lesz, az államháztartás kiadási főösszege (vagyis az az összeg, amelyet a büdzsé, az önkormányzatok és a tb-alapok elköltenek) 13,5 ezermilliárd forint. A költségvetés bruttó adóssága 20,4 ezermilliárd.

A számokból látszik, hogy az adósságtörlesztésre fordítandó összeg nemcsak az állami kiadásokhoz, de a hazánk gazdasági teljesítményéhez képest is jelentős, ráadásul aránya egyre nő. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzése ez utóbbi jelenséget azzal magyarázza, hogy az IMF-től és az EU-tól kapott hitelcsomagból felvett 14 milliárd euró törlesztését 2011 végén kell megkezdenünk, az összeg nagyját pedig 2013-ban és 2014-ben kell visszafizetnünk, ráadásul ezekben az években sok forintalapú kötvény futamideje is lejár. Mivel a lejáró államadósság döntő részét nem „zsebből fizetjük”, hanem újabb hitelekből, ezért az Equilor elemzőinek véleménye szerint 2013-14-ben túlkínálat lehet a piacon magyar államkötvényekből. Ez finanszírozási problémákat idézhet elő, felvetheti a törlesztések átütemezését, és új IMF-hitelmegállapodás irányába terelheti a kormányt. 

A magyar államadósság alakulása 1995-2010 (a GDP %-ában)

A magyar költségvetés adóssága egyébként kinőhető – válaszolta a hiteltörlesztés perspektíváit firtató kérdésünkre az Equilor elemzője. Számításaik szerint a gazdaság 1 százalékos idei növekedése mellett jövőre tetőzhet a GDP-arányos államadósság, amely akkor mérséklődhet, ha hosszú éveken keresztül magasabb növekedési rátával, takarékos költségvetés mellett működik a magyar gazdaság. Bulgária például – igaz, jóval kisebb adósságszintről indulva – megmutatta, hogy ez járható út. 

Ha viszont mi, magyarok kijelentenénk, nem fizetjük a hiteleinket, akkor nem lennének államkötvényeink, minden Magyarországra szóló piaci követelés lenullázódna, az euró árfolyama 600-700 forintra ugrana, miközben infláció - akár hiperinfláció - keletkezne.

Az importált termékek ára - autó, ruha, energia, nyersanyag  - az egekbe szökne. Mindeközben az államháztartás nullszaldós vagy akár pozitív is lehetne. De mint mondtam, ettől kezdve hiteltelenek lennénk, s a Mercedes biztosan nem nálunk építene gyárat. Persze, ha nagy ország lennénk, megfelelő alkupozícióban, akár egy-két év alatt is rendeződhetnének a dolgok.

- A folyamatban lévő görög államcsőd egyébként már most hatással van a hazai gazdasági folyamatokra is, mivel a nemzetközi minősítő szervezetek az arányaiban nagy adósságunk miatt Magyarországot veszélyesnek minősítik. Ha a hazai vezetők nem figyelnek oda a forint árfolyamára, akkor könnyen előfordulhat, hogy mi lehetünk Európa következő vesztesei. 

Korábban a hitelező kormányokat tömörítő Párizsi Klub 1991-ben elengedte Lengyelország 30 milliárd dolláros, államokkal szembeni adósságának felét, majd 1994-ben az ország magánhitelezőit tömörítő Londoni Klub a feléjük fennálló 14 milliárdos adósság 7,4 milliárd dolláros részének visszafizetésétől tekintett el. Búvópatakként itthon is időnként előkerül a kérdés: miért nem választottuk a lengyel utat?

Lengyelország a szükségállapot 1981-es kihirdetésétől tárgyalt hitelezőivel az adósságelengedésről, a kommunista vezetést váltó új kormány pedig nem fizetett hitelezőinek egy fillért sem.

Ezért Lengyelország 1994-ig gyakorlatilag kiszorult a nemzetközi pénzvilágból: nem kapott új hitelt, nem fejlődött a gazdasága, ráadásul súlyos fizetésimérleg-problémákkal küzdött (importját nem tudta ellentételezni). 

 Az adósságelengedés kompromisszum volt: a hitelezők lemondtak egyébként behajthatatlannak tűnő követeléseik feléről, cserébe ígéretet kaptak a másik fél visszafizetésére, ráadásul a lengyel kormány megnyitotta pénzügyi piacait a külföld előtt (addig nem működhettek külföldi bankok a csaknem 40 milliós országban). Lengyelország csökkentette adósságterhét, és új hitelhez jutott gazdasága fejlesztésére.

A magyar kormányok következetesen más utat választottak 1982-től (ekkor voltunk először a fizetésképtelenség határán): új hitelek és a gazdaság fejlődése reményében törlesztettünk.

Harminc éve azt mondják, hogy az adósság kinőhető, pedig a számok nem ezt mutatják: 1978 óta 63-szorosára nőtt Magyarország bruttó külső adóssága – egyes közgazdászok szerint az adósság-visszafizetés reménytelen.

Hazánk bruttó adósságában benne van a magánszektor adóssága is; a bruttó összeg jelentős része az állam adóssága.

Ezzel együtt hiba a magánszféra adósságától eltekinteni, mert az is nemzetgazdasági szinten jelentkezik: aki frankhitelét törleszti, az is devizát vesz forintért, vagyis a jegybank mérlegében szerepelni fog a tranzakciója.

Egy ország fizetési mérlege csak úgy lehet egyensúlyban, ha ugyanannyi deviza áramlik az országból ki, mint be; ha befelé több jön (vagyis hazánk fizetési mérlege hiányt mutat) az növeli mindannyiunk adósságát – magyarázza a közgazdász, hogy miért nem értelmezzük helyesen adósságmutatóinkat. Ráadásul az államadósság nem kinőhető.

A hitelekért kamatot kell fizetni, nagyjából 3-5 százalékot, és a tartozást csak akkor küzdhetnénk le, ha a magyarországi vállalatok reálnövekedése (amit a statisztikák Gross National Income címen mérnek) ezt meghaladná. Erről viszont szó sincsen, mert a bruttó hazai termék (GDP, Gross Domestic Income) növekedése jelentős mértékben a kivitel 80 százalékát adó multiknak köszönhető, akik viszont kiviszik megtermelt profitjukat. 

Mindebből az következik, hogy Magyarországnak előbb-utóbb hiteleinek átütemezését kell kérnie, ami a nemrég Izlandon, azelőtt pedig Argentínában tapasztalható hatásokkal járna: valutaválsággal (a forint árfolyamának példátlan zuhanásával), hiperinflációval, munkanélküliséggel és elszegényedéssel. Egyes számítások szerint a forint 30 százalékos leértékelésére volna szükség a fenntarthatóság érdekében, ami 10 százalékpontos inflációnövekedést jelentene. Ezzel együtt a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánk fizetésképtelenné válása hitelezőinknek sem érdeke, hiszen pénzhez sem jutnának, ráadásul a rossz kintlévőségre tartalékot is kell képezniük. 

Magyarország háborúban áll a munkanélküliséggel és az államadóssággal – mondta a Parlamentben Orbán Viktor

 Lokális megoldást jelent minél több helyi pénz bevezetése: ahol van kereslet és kínálat, ott a pénz mennyiségétől és értékétől, valamint az adósságok nagyságától függetlenül egymásra találhatna a vevő és az eladó. Ha a helyi pénz forgási sebessége nagy (sokan és sokat használják), akkor előbb-utóbb össze lehet kapcsolni a forinttal - ehhez azonban szükség lenne a helyi vezetés érdekeltségére és tenniakarására. 

*

Szűcs Lajos elnökölte megye a legnagyobb pénznyelő ( - a bevételeken túl, a támogatás önhíbájukon kivül, mindig késve érkezik, ezért sem fizetnek)

A jogos kritikák hatására sokat fejlődött a kis Szűcs. Most nem hagyta levél nélkül a pénzükre váró szülőket.

Igaz a tartozást nem lehet szóval rendezni, de legalább most a minimálisan elvárható tájékoztatás megvolt, ha a pénz nem is.

Bár augusztus végére rendezték a korábbi tartozásokat, októberben ismét nem kapták meg a nekik járó összeget a Pest megyei nevelőszülők. Az állami gondozott gyerekeket nevelő szülőknek csak egy levelet mutattak, amelyben a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta őket a csúszásról. A megyei intézményeket januártól az állam veszi át, de a hátralévő két hónap még biztosan nehéz lesz. Mostanság az elnökön kívül, csak kevés ember jut hozzá időben és rendszeresen a járandóságához. A nevelő szülők sem tartoznak bele.

Nevelési díj és ellátmány helyett levelet kaptak azok a Pest megyei nevelőszülők, akik augusztus végén egyszer már tüntettek, hogy megkapják az általuk nevelt állami gondozott gyerekeknek járó összeget (havonta gyermekenként 15 ezer forint nevelési díj, illetve 42 ezer forint ellátmány). A pénznek október 15-én kellett volna megérkeznie, ehelyett azonban csak egy levelet mutattak nekik a nevelőszülői hálózat tanácsadói.

Az október 24-én kelt levélben Szűcs Lajos, a megyei közgyűlés fideszes elnöke arról tájékoztatta a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szolgálat és Intézményei (PM TEGYESZI) megbízott igazgatóját, hogy a megyei önkormányzat nem tudja az erről szóló kormányrendeletben meghatározott időben kifizetni az október hónapra esedékes ellátást.

“A Hivatal megtesz mindent annak érdekében, hogy a PM TEGYESZI Nevelőszülői Hálózatában a lehető leghamarabb rendezni tudja a díjak kifizetését” – írta Szűcs, aki azt ígérte: várhatóan november első hetében kifizetik a pénzt.A közgyűlés elnöke arra kérte az igazgatót, a tanácsadókon keresztül tolmácsolja elismerését a nevelőszülőknek, amiért mindent megtesznek a náluk elhelyezett gyerekek “életszínvonalának zavartalan fenntartása érdekében”.
A csődhelyzetbe került Pest megyei önkormányzat tavaly nyár óta folyamatosan késett a nevelőszülők pénzének kifizetésével. Idén augusztusban a nevelőszülők egy része a megyeházán tüntetett az akkor esetenként már százezres nagyságrendűre nőtt tartozás rendezéséért. Akkor azt az ígéretet kapták, hogy az Államkincstár segítségével az önkormányzat napokon belül kifizeti a pénzt.

Szűcs Lajosnál nem kapcsolták le a gázt

Pest megye összes adóssága 2010. december 31-én meghaladta a 15 milliárd forintot, amibe viszont még nem számolták bele a svájci frank erősödése által okozott többletkiadást. A bankok javára a hitelek fedezeteként több önkormányzati ingatlanra, köztük iskolákra is jelzálogot jegyeztek be. Az önkormányzat nem csak a nevelőszülőknek tartozik: több iskolában is kikapcsolták a gázt, és csak az után kapcsolták vissza, hogy a kormány garanciát vállalt a fizetésre.

Pintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. november 4-én soron kívül döntöttek nyolc megyei önkormányzat által az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatásáról szóló 4/2011. (III. 1.) BM rendelet alapján benyújtott támogatási igényekről. A döntés alapján a megyei önkormányzatok összesen 595.466.000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesültek, melyet bérfizetési kötelezettségeik teljesítésére, valamint a Pest Megyei Önkormányzat esetében az esedékes közüzemi (gáz) fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódóan használhat fel.

Mint látható, fűtés híján fázósan, kabátban kellett a diákoknak a padban ülni

Mint közismert a kormányzat a Szűcs Lajos elnökölte legnépesebb megyét nem hagyja teljesen csődbe menni. Több milliárdos tartozását sem kívánja önzetlenül átvenni, de azért a többi megyei önkormányzathoz képest, rendszeresen kiemelt támogatásokban részesíti. Az utóbbi időben, mintha már a megyei nyilatkozatokból is az érződne, hogy az elnök és a stábja nem is kíván a dolgokkal érdemben foglalkozni. Igazából a januári átállásra és a kolonc (adósság) letéterére várnak.  "Ki kell bírni valahogy..." üzeni az elnök szócsöve, miközben felfoghatatlan, hogy hova folyik az a rengeteg pénz, amit az utóbbi időben a Fideszes megyébe pumpáltak.

Borlovag, többszörös elnök

2011. április 29.-én 131.681.000,- Ft támogatásban részesült a megye.
Aztán rá alig több mint egy hónapra, június 01.-én további 185.972.000,- Ft összeget kapott.
Majd ismét egy hónap elteltével, július 4.-én már 274.210.000,- Ft-t könyvelhettek el Szűcsék.
Aztán 3 hónap múlva újra halmozva a hiányt, további 44.330.000,- Ft-t utaltak nekik október 05.-én.
De ez sem volt elég, hogy az étkeztetést, a szociális ellátást és a fűtésszámlát rendezzék. Ismét  támogatásért folyamodtak és lássunk csodát, újra állami közpénzben részesültek. Most november 4.-én a kormány lojalitásának köszönhetően ismét egy kimagasló támogatási összegben részesülhetett a megye.

Most a támogatásban részesülő 8 megyének ítélt összesen 595.466.00,- Ft összegből Pest megye 283.116.000,- Ft-ban részesül. Ez a pénzmennyiség az odaítélt összegek közel fele. Vagyis most Pest megye egymaga majdnem annyi pénzt vitt el, mint a többi 7 együttvéve. Ráadásul ez az összeg vissza nem térítendő.  Igaz, hogy ez nem Szűcs Lajos elismerése, hanem sokkal inkább mentése érdekében folyósított segítség. Amolyan mentőöv amivel a felszínen akarják tartani a zászlóshajót a léhának tűnő vezetés ellenére. Azonban, hogy a megye a tömérdek pénz hatására kikötőbe ér-e december végéig, az közel sem biztos. Ugyanis a lék óriási, hiszen a tartozások továbbra is fennállnak, és a pénzre a HunGast és Tigáz után még sorokban várnak.

Pest megye a kormánytól április 29.-től november 4.-ig bezárólag, összességében 

919. 309. 000,- Ft-t kapott és emésztett el a közjóból.

Azonban félő, hogy a legnépesebb megyét ezzel a milliárdnyi pénzzel sem sikerül stabilizálni. 

Pest megye jelenleg a mi kis görög falovunk, benne rejtve az elnökségi működés összes hibáját. 

Szűcs Lajos azonban eddig sem és ez után sem lesz felelősségvállalója a történéseknek.

Szűcs szinkrontolmácsa  - a szóvivő

Ambrus András sajtófőnök megerősítette: “központi forrásból” megérkezett a várva várt összeg a megyeháza számlájára, a pénzt azonnal továbbutalták a Tegyeszi-nek. A nevelőszülők így nemcsak az elmaradt, októberi nevelési díjat és ellátmányt (gyermekenként 15, illetve 42 ezer forintot), hanem a novemberi nevelési díjat is megkapják. Hozzátette: a nevelőszülők díjazásáról december végéig mindenképpen gondoskodnak.

December végéig a Szűcs elnökölt megyeháza kénytelen úgy “csoportosítgatni” az épp számláján lévő pénzt, hogy a legégetőbb fizetnivalót utalhassák, de “ki kell bírni valahogy januárig, amikor az állam átveszi az önkormányzati fenntartású intézményeket”.

Pest megye vezetése abban bízik, hogy a Belügyminisztérium és a megyei iskolák fűtését jó ideig szüneteltető Tigáz között nemrégiben létrejött egyezség megnyugtatja azokat a szolgáltatókat, partnereket, amelyeknek szintén nagy összegekkel tartozik az önkormányzat – közölte az üzenetet az ifjonc sajtófőnök, utalva a kilátásokra a pénzükre váró sokadalomnak.

*

Ünnepi megnyitó Nagykarácsonyban ( - Rajtol a Mikulás-szezon)

Nagykarácsony - E héten péntektől újra megnyitotta kapuit Mikulásfalva! 

A Mikulás december 23-ig várja a gyerekeket Nagykarácsonyban

Péntektől, a hivatalos és ünnepélyes megnyitót követően teljes személyzettel és "nagyüzemi" nyitva tartással várja a gyerkőcöket, a Mikulásház.

November 4-én tizenegy órakor a nagykarácsonyi polgármesteri hivatalban sajtótájékoztatót tartottak, fél egykor azután már a Mikulásházba várták a gyermekseregletet. Fél kettőtől nagyüzembe kapcsolnak a gyermekprogramok a játszóházban.

A szokott attrakciókon (találkozás a Magyar Mikulással, a szarvasok és a csillagjáró szán megtekintése, Manóvilág Kiállítás, Karácsony Múzeum) túl az idei esztendő újdonsága a Zöld Karácsony Óriás Társasjáték.

A látogatók az idei évben a Megyék Karácsonyfáit is feldíszíthetik, és kipróbálhatják azt a különleges éremverő gépet, amellyel mikulásfalvi emlékérmeket lehet készíteni.

A december 23-ig tartó Mikulás Fesztivál ötvenkét napja alatt több mint kétszáz programot rendeznek.

Érdemes egyszer ellátogatni a Fejér megyei kis faluba, Nagykarácsonyba a Mikulás-házba a gyerekekkel.  Igazán szép és megható élmény a Mikulás-hívő gyerekek számára találkozni  az íróasztal mögött leveleket bontogató, vagy a kályha előtt, a gyerekeknek mesét mondó misztikus emberrel.

A házban csoportos vezetés is van.  Az udvaron a rénszarvas, és a szánkó is megtekinthető. A szarvas simogatható, a szánra pedig fel lehet ülni, sőt fényképezni és emlékek alapot beszerezni is lehet.

*

Elfogadták a szabálysértési törvény tervezetét ( - méltánytalan szigor)

Elfogadta a kormány a szabálysértésekről szóló új törvények tervezetét - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő pénteken Budapesten. A belügyi államtitkár a részletekről szólva elmondta: emelkedik a szabálysértések esetén kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb és legmagasabb összege 5, illetve 300 ezer forintra.

A statisztika a legjobb indok: "Csak két járműkategóriát találunk a tíz százalék feletti csoportban: az autósokat és a kerékpárosokat" - áll az OBB közleményében

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette: a szabálysértési javaslat szerint - amely "elősegíti, hogy a bűncselekmények és szabálysértések száma csökkenjen" - az elkövetők felelősségre vonása lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül megtörténik majd.

Gyorshajtásért járó közigazgatási bírságok 2009-től - az emelkedés előtt

Lehetőség lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatalra is, ha egyértelmű a tettenérés. A jegyző helyett a kormányhivatal lesz az általános hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság - ismertette, hozzátéve, hogy átalakul a szabálysértés miatt kiszabható büntetések végrehajtásának rendszere is: az, aki nem fizeti meg a pénzbírságot, szabálysértési elzárással sújtható, ugyanakkor a pénzbírság közérdekű munkával is megváltható lesz.

Lesben állnak - pénzvadászat

Kontrát Károly tájékoztatása szerint bevezetik a szabálysértési visszaesést is: ennek értelmében az eredetileg elzárással nem büntethető szabálysértések esetén - kivéve a helyszíni bírságolást - ha hat hónapon belül legalább kétszer már felelősségre vontak valakit, akkor a harmadik, folyamatban lévő cselekménye szabálysértési elzárással is fenyegethető lenne. A közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések esetén ha hat hónapon belül kétszer már történt felelősségre vonás, akkor a járművezetés szabályainak harmadszori megsértése miatt járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kellene.

A rendőrség az összes szabálysértés esetén szabhatna ki helyszíni bírságot, amelynek mértéke 5 és 50 ezer forint közötti összegre változik, ismételt elkövetés esetén pedig 70 ezer forint is kiszabható lesz.

Aztán csak a számítás változott, a bírság maradt

A szabálysértések esetén kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb és legmagasabb összege a jelenlegi 3-ról 5, illetve 150-ről 300 ezer forintra emelkedik 2013. január 1-jétől. A tulajdon elleni szabálysértéseknél az értékhatár 20-ról 50 ezer forintra emelkedik, amivel 63 ezer ügytől mentesül a büntetőeljárás - közölte a BM államtitkára.

Egyszer szívesen megnéznék egy olyan statisztikát, hogy a legnagyobb szeletből (gyorshajtás), vajon mennyi a valódi sebességtúllépés, és mennyi a relatív gyorshajtás?

A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón az új törvényjavaslatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a kabinet megalakulása óta kiemelt feladatként kezeli a közbiztonság javítását. 

Giró-Szász András elmondta,  az új szabálysértési törvény a hatékonyságot erősíti.

*

A vonatközlekedés kimaradásainak kivizsgálását kérik a felsőpakonyiak ( - az ócsaiak meg hallgatnak, mert nekik így is jó)

Mi már többször jeleztük az önkormányzat vezetését ellátó Bukodi Károly polgármesternek, hogy gond van a városi közlekedéssel, de ő a füle botját sem mozdította.

Többször mondtuk és írtuk, hogy késnek és össze vissza, majd, hogy nem ötletszerűen járnak a vonatok és hogy balesetveszélyes, meg rendezetlen a két vasúti átjáró, de hát nem akarásnak semmittevés a vége. (Minden mindegy alapon?)

A Felsőpakonyiak azonban nem annyira málék, mint a helybéliek. Ott a polgármester is más. Nem is voltak restek, és megelégelve a helyzetet, nem várva a nagyobb Ócsára, megelőztek minket és szót emeletek nélkülünk és mondhatni helyettünk is.  Ócsa ismét semmit nem téve, lemaradt. 

Az elmúlt hetekben számos panasz érkezett a felsőpakonyi Polgármesteri Hivatalhoz a vonatok késésével, kimaradásával, illetőleg a nem elegendő számú vasúti kocsival közlekedő szerelvényekhez kapcsolódóan.  (Pedig Ócsán is ezek a vonatok járnak, az itteni polgármester még sem tud semmit.)

A pakonyiak az  elmúlt időszakban már többször jelezték MÁV Zrt. illetékesei felé, hogy a Budapest Nyugati pályaudvar – Lajosmizse között közlekedő személyvonatokkal sok esetben adódik probléma, ez az esetek döntő többségében a reggeli időszakot, a munkába járást érinti.

A MÁV Zrt. válaszaiban mindig biztosította a hivatalt arról, hogy mindent megtesznek a közlekedés zavartalansága érdekében, ennek ellenére az előre nem látható hibák miatt előfordulhat a nem menetrend szerinti vonatközlekedés.

A települést érintő probléma mielőbbi rendezése érdekében levélben kérték az ügy kivizsgálását a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.

Ócsán panasznak helye nincs - a csatlakozást, meg az összefogást nem ismerik, de a járatkiesés, a késés az tabu

 Jó lenne, ha Ócsa vezetése összekapná magát és felmérné a panaszokat, mert nem hiszem el, hogy csak a vasút aluljárója volt égetően fontos, hogy arra állítólag panasz érkezett és a közlekedésre, a késésekre, a járatkimaradásokra magára meg nem. Talán nincs ebben semmi meglepő, hiszen Ócsán minden másként van. A polgármester elmondása szerint az emberek elégedettek a közlekedéssel, és a felszíni átjáróval.  Ők csak az aluljáróra panaszkodtak, de azt a MÁV helyett közpénzből felfújtatta. Nem is érti az aggodalmat. 

Csak ez számít, mert erre lehet mit számolni - közpénzből több millió a renoválásra

Felsőpakony polgármestere (Sztancs János független), meg egy különc alak, hiszen Ő volt az, aki rossz ötletnek tartotta az alsópakonyi betelepítést és a szennyvizek becsatlakoztatását, valamint Ócsára vezetését. Szóval, nehogy már Ő legyen a normális a mi kitüremkedő elitünkkel szemben. Ócsa nem ezt a kiállást szereti. 

Végül is mindenki azt kapja, amit választott.

*

Nesze neked 40 millió ( - több mint háromszorosát igényelték, de csak ennyit értek)

Több mint 7,5 milliárd forint támogatást kapott 1216 nehéz helyzetbe került önkormányzat a belügyi tárca és a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatának második ütemében - jelentette be Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára ma  Budapesten.

Az érintettek számlájára már szombaton megérkezhet az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat (önhiki) támogató pályázaton elnyert összeg - mondta sajtótájékoztatóján az államtitkár.

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok 2011. évi  támogatása, II. ütem

„Bízom benne, hogy az önkormányzatok arra használják a pályázati pénzeket, amire kérték: közüzemi tartozásaik és az elmaradt bérek kifizetésére” – mondta Tállai András önkormányzati államtitkár az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok (ÖNHIKI) támogatásának II. ütemének eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.

Tállai András elmondta: a szeptember 10-i időpontig 1221 önkormányzat adta le pályázatát, amelyet aztán egy tárcaközi bizottság bírált el, majd tett javaslatot a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter részére.

Pintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter döntése értelmében 1216 települési önkormányzat kapott támogatást.

Az érintett települések 7 milliárd 577 millió 514 ezer forintot kapnak összesen - mondta Tállai András, hozzátéve, hogy a legkisebb összeget, 14 ezer forintot egy 56 lakosú település kért, míg a legnagyobbat Ózd (120 millió forintot), Komló (115 millió forintot) és Orosháza (95 millió forintot).

Ócsa egy kommunális adónyit, vagyis 40 millió forint segélyt (támogatást) kapott.  

Mint már szóltunk róla - és biztattuk is a hivatalt, - végül augusztusban kért segítséget Bukodi Károly polgármester levélben a Belügyminisztériumtól.

Az akkori kérelemeben hangsúlyt kapott, hogy a város költségvetési hiánya 254 858. 000,- Ft, amit hitelből kívánnak fedezni. A 2011. évi 120 milliós folyószámla hitelkeretét az önkormányzat azonban már kimerítette. A kommunális adó bevezetésével 35 milliót várnak a lakosságtól 2011-ben. Viszont a közmunkaprogramban 50 közmunkást foglalkoztat a hivatal, ami kiadással jár.  Ezzel együtt azonban 167.255 ezer Ft hiteligénnyel lép fel a város. A pénzügyi segítséget a ÖNHIKI keretéből a belügyi tárcától várják.

Ez a kormányzati mentőcsomag második üteme volt. Ócsa eddig nem mert pénzt igényelni, félve a vizsgálattól. Ez a félelem nem alaptalan, hiszen számos kifogásolható pénzköltés történt már eddig a honatyák szavazata alapján. Ennek egyik felelőse Kardos Zoltán, a helyi bizottság jóváhagyó elnöke, valamint a javaslattevő, köztük a polgármester és annak alsegédje.

A mostani igényhez a bátorságot az adta, hogy a kormány a Szociális-bérlakásprogram keretében Ócsa-Alsópakonyt jelölte ki. A tárgyalások során azonban az ócsai tárgyalófél annyira behajolt, hogy az a kormányzati tárgyalófelet is meglepte. Ócsa annyi engedményt és bevállalást tett, hogy az már elviselhetetlen terheket jelentett a helyi lakosság további életvitelére. A városvezetés bevállalta, hogy az ivóvízellátást helyből biztosítja. Aztán, hogy az új település szennyvizét is befogadja. Ehhez puffertározót épít. Az első ütemben létesülő házakhoz az infrastruktúrát biztosítja, és a jelentkező iskolásokat  a Halászy Károly általános befogadja, ha kell új osztály létesítéssel és feltöltéssel. Az óvodai elhelyezést biztosítja. Ehhez pályázati forrásokat igényel, de ahogy Horváth Tamás nyilatkozta, remélik az önrészt is átvállalja.  Mindez a vállalás meghaladja a város teljesítőképességét.  Ezért szóbeli ígérvényt és biztatást kaptak arra, hogy kérjenek az ÖNHIKI segélykeretből.

Így született a helyi döntés augusztusban.

 

Kérdés azonban, hogy a rendre túlnyújtózkodó önkormányzati vezetésünknek meddig, és mire lesz elég ez az összeg, figyelembe véve, hogy a magukra vállalt MÁV aluljáró munkálatainak kifizetésére máris elmegy a teljes összeg közel egytizede.

Vissza nem térítendő támogatás - juthat a 40 millióból.
(Felfelé tekintünk, és lefelé haladunk? - Béka perspektíva)

Hogy is mondta Tállai András?

„Bízom benne, hogy az önkormányzatok arra használják a pályázati pénzeket, amire kérték: közüzemi tartozásaik és az elmaradt bérek kifizetésére”

 *

Bibó István nyilatkozata 1956 november 4-én ( - emlékkép)

Bibó István 1956 október 30-án részt vett a Nemzeti Parasztpárt majd november 1-jétől új nevén a Petőfi Párt újjászervezésében. A párt november 2-án Farkas Ferenccel együtt miniszternek jelölte az új, Harmadik Nagy Imre-kormányba, és így november 3-án államminiszterré nevezték ki.

Bibó Istvánt a 20. század egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb hazai politikai gondolkodójaként tartjuk nyilván.

De e minőségében a miniszterelnökkel már nem tudott találkozni. November 4-én megindult a katonai invázió. Nagy Imre miniszterelnök az Országházból drámai hangú rádióbeszédben jelentette be: "Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt." Majd munkatársaival és családtagjaikkal együtt a jugoszláv követségen kért menedéket.

Bibó ezután érkezett be az érte küldött autóval a Parlamentbe. Ott tárgyalt Tildy Zoltánnal és másokkal, majd mint az egyedüli törvényes magyar kormány képviselője felhívást intézett a magyarokhoz és a világhoz:

Magyarok!

Nagy Imre miniszterelnök a ma hajnali szovjet támadáskor a szovjet követségre ment a tárgyalások folytatására, és onnan visszatérni már nem tudott. A reggel összehívott minisztertanácson a Parlament épületében tartózkodó Tildy Zoltánon kívül már csak B. Szabó István és Bibó István államminiszter tudott megérkezni. Mikor a Parlamentet a szovjet csapatok körülfogták, Tildy államminiszter a vérontás elkerülése végett megállapodást kötött velük, mely szerint ők megszállják az épületet, a benne levő polgári személyek pedig szabadon távozhatnak. Ő, a megállapodáshoz tartva magát, eltávozott. Az országgyűlés épületében egyedül alulírott Bibó István államminiszter maradtam, mint az egyedüli törvényes magyar kormány egyedüli képviselője.

Ebben a helyzetben a következőket nyilatkozom:

Magyarországnak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni, sőt teljes mértékben benne akar élni a kelet-európai népek ama közösségében, kik életüket a szabadság, igazságosság és kizsákmányolásmentes társadalom jegyében akarják berendezni. A világ színe előtt visszautasítom azt a rágalmat is, mintha a dicsőséges magyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték volna be; a harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és különböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. A néhány napig napirenden volt utcai igazságtételeket, valamint ókonzervatív politikai erőknek minden fegyveres erőszak nélkül való jelentkezését az éppen megalakult kormány rövid úton megszüntethette {4-168.} volna; az az állítás, hogy evégből óriási idegen hadsereget kell az országba behívni, komolytalan és cinikus. Éppen ellenkezőleg, e hadsereg jelenléte a nyugtalanság és a zavargások legfőbb forrása.

A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen – kivéve azokat, melyek Budapest közellátását és közműveit érintenék. Fegyveres ellenállásra parancsot adni nincs módomban: egy napja kapcsolódtam be a kormány munkájába, a katonai helyzetről tájékoztatva nem vagyok, felelőtlenség volna tehát tőlem a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain a sor, hogy megmutassák az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszerető népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem szabadsága érdekében.

Megállapítom egyúttal, hogy Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselője és külképviseleteinek törvényes feje Kéthly Anna államminiszter.

Isten óvja Magyarországot!

Budapest, 1956. november 4.

 Bibó István s. k.

államminiszter

 

Bibó István az elmúlt húsz évben "egyidézetes" szerzővé fakult. A "demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni" mondatát mindenki idézi, legizgalmasabb gondolatait azonban mára feledés borítja. 

1989-90-ben szinte mindenki hivatkozott rá, az utóbbi években viszont mintha senki sem említené.

*