Juszt sem lesz soha az enyém - gyülölöm az egész mozgatórúgóját

A korábban lopásért elítélt (orv)vadász, Juszt László az ATV-n még Karácsony előtt egy nappal arról értekezik, hogy a hittan "elhülyíti az embereket", és ettől neki "felforr a vére".

(Az ATV egyiébként is több a volt elítélt közszereplő, mint más csatornán, de hát ez már mellékes.)

Szerinte (mármint Juszt szerint) a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésével a kormány azt akarja megvalósítani, amiről Gyöngyösi Márton beszélt - listázni akarja, ki milyen vallású. (Közben meg a tömegével beszivárgó zsidók igen jól érzik itt magukat, csupán annyi gondjuk van, hogy karácsonykor nem tudnak hova menni bulizni.)

Beszélgetőpartnerével, Polónyi István "oktatási szakértővel" végül arra jutnak, hogy ennek a vége egy "államnak és egyháznak kiszolgáltatott, elbutított (értsd: vallásos) ország" kialakulása lesz.

Köszönjük, kedves ATV!


Áldott Karácsonyt Nektek is!

Mert minket, elhülyített keresztényeket arra tanított a Megváltó, hogy ne gyűlöljük még ellenségeinket sem.

*

Mi így ünnepeltük Karácsonyt ( - szégyenszemre, például)

Advent napján és Karácsonykor a keresztény emberek rendet raknak környezetükben, lelkükben, majd ehhez méltón szép tiszta ruhát öltve felkészülten várják az ünnepet.

Jobb helyeken, településeken és városokban  a helyi elöljáróság emberei, netán maga a polgármester is összejöveteleket, helyi rendezvényeket, ünnepségeket szervez, ahol közös gyertyagyújtás keretében megemlékezvén a kereszténység e jeles ünnepére, vagy maga is jó példát mutat, netán beszédet mond,  vagy csak résztvevőként emeli az esemény fénypontját.  Ezt a fényt igyekeznek átvinni, átemelni a helyre, ahol élünk, amikor díszbe öltöztetik a házakat, a letisztított utcákat. Számos helyütt fenyőt állítanak, van ahol adventi koszorút és van ahol mindkettőt. Sajnálatos mód olyanok is akadnak, ahol egyik sincs.

Vannak helyek, ahol az önkormányzat ünnepi ülést tart, ahol a polgármester értékeli az évet és többnyire ünnepi köszöntők hangzanak el, majd díjátadások és kisebb műsor a "hivatalos" napirend. Másutt az adventet követik végig-nyomon közösségi helyeken tartott gyertyagyújtásokkal. Van ahol az időskorúaknak szerveznek előadásokat, másutt betlehemeznek, vagy a mozgássérülteknek tartanak külön előadást, de alig van olyan, hogy a településen ne gyújtanának legalább karácsonykor gyertyát.

Szomszédos településeink ezekben mindig megelőznek bennünket. Különösen élen járó ebben Dabas és Újhartyán, de Tatárszentgyörgy is mindig kitesz magáért.  Ócsához méltatlanul rendre leköröznek minket.

Dabas országgyűlési képviselője  a karácsonyi ünnepek közeledtével egy tv-beszélgetést jelentett meg advent tárgykörben.  Kőszegi Zoltán polgármesterrel, országgyűlési képviselő az ócsaiakhoz nem hasonlítható mód aktívan vesz részt városának életében és vállal fel az eseményekhez méltó feladatokat, közszerepléseket. 

Újhartyánban az Irodalmi Társaskör ünnepi műsorán a MAG Televízió is részt vett, ahol adventi- karácsonyi  versekből, állítottak össze egy irodalmi zenés estet.  A 3000 főt sem számláló település 23.-án karácsonyi koncertet is adott a helyi templomban.

Dánszentmiklóson is felvállalva az  egyházi jelleget készülnek az ünnepre. A településen már évek óta hagyomány, hogy a Betlehemnél rendezik meg a helyi ünnepi műsort. 

Ócsán nincs köztéri adventi koszorú. Nem mennek betlehemezni, vagy önnemi megemlékezni a katolikus templomhoz, és nincs köztéri közös műsor, a milliókért  térkövezet placcon sem, ahol egykor a Kettős-kereszt állott. De a jelen helyén sem iparkodnak a népek, vagy a kulturális eseményért felelősek a megemlékezés lángját felvillantani. 

Ócsa városa idén sem fordított kellő és méltó figyelmet a Karácsonyra.

A polgármester és a Kulturális Bizottság letudta az ünnepeket az Egressy Gábor Szabadidőközpontban tartott napokkal és a "mindenki karácsonya"-val, ahol ezzel évet zárt Bukodi Károly polgármester.

Arra azonban a Kulturális Bizottság pedagógus elnöke sem fordított kellő gondot, hogy a város méltón készüljön az adventre és az azt követő nagy ünnepre.

Advent vasárnapjára várva - tisztátalanul

 Ahogy az Ócsa Városüzemeltetési Kft sem készült fel a karácsonyra, hiába szavazta meg korábban a képviselő-testület a több milliós működési hitelfelvételt a non profit tevékenységéhez, a szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló konténerek környezetét ismét nem takarították össze.  Így az ünnepek alatt a szél szárnyaira bízták a kisöprést és a tisztítást.

Karácsonyra sem javítottak az állapotokon - a közetrületfelügyelet mit sem ér

  Nem véletlen, hogy az önkormányzat a milliós bevételek és a minimális ráfordítások ellenére felszámoltatja ezeket a város által gondozatlan hulladékgyűjtő szigeteket, s inkább a lakosságra tolja annak minden búját és baját. A kommunális adó beszedése, a városüzemeltetés érdektelensége, a város elhanyagolása és ebbéli lehangoló látványa már nem tartozik a városvezetés  ünnepi készülődései közé.  

Így volt ez az ünnepek alatt végig - a kukák üresek, környékük takarítás híján tisztátalan

Ócsán a sem a városvezetés, sem a közterület-felügyelet nem foglalkozik ezzel. A tett intézkedés annyi, hogy januártól megszüntetik az egészet. A felügyelők így jobban ráérnek majd mással foglalkozni.

Sajnos amíg az ismert ügyvezetők, bizottsági elnökök és városvezetők mindenféle juttatásbeli, (akár prémiumbeli) elvonás és kényszeredettség nélkül nem foglalkoznak megfelelőn feladataikkal a helyi dolgokkal és szabadon uralják a várost, addig számítani kell az ebbéli szégyenteljes arculatra és hasonlatos ünneprontásra. 

Mert míg a nálunk kisebb települések szép ruhába öltözvén képesek tisztának mutatkozván ünnepi kertetek közt megemlékezni, ünnepelni, addig Ócsán kulturálatlanul ez még mindig nem szándékozik. 

*

Rubin Eszter: Az olaj ( - Tárcanovella)

Szerveződtek a bulik huszonnegyedikére, hanuka ez évben épp karácsonyra esik.

December közepén már számtalan meghívása volt. Szerveződtek a bulik huszonnegyedikére, hanuka ezévben épp karácsonyra esik. Van, amikor korábban jön be a fény ünnepe, de ez az este minden körülmények közt a házibuliké.

Taxiba ül, beszélgetésbe elegyedik a sofőrrel.

Hogy hívnak? – kérdi a taxis.

Braun Jonatán.

B’emet? – válaszol a sofőr – Mazl tov!

Mazl tov! – feleli az utas, összenéznek a visszapillantó tükörben, azután felszabadultan megtárgyalják a buli-helyszíneket.

Tágas belvárosi lakásban gyülekeznek a bennfentesek, sok ismerős arc. Mindenkinek megvolt az esti rántott hal, töltött káposzta, ajándékosztás, csillagszóró. Vacsora után távoznak otthonról, ilyenkor vannak a legjobb bulik a városban.

Háromszáz fő tuszkolódik a lakásban. Mint a heringek. Első emelettől a másodikig végeláthatatlan sor. 

Nem is akarnak bejutni, lényeg a smúz party, csevegnek a lépcsőházban; nahát, te is eljöttél, tavaly láttalak utoljára, hogy vagy, mi van veled.

Éjfél után elegük lesz a tömegből, indulnak a Piafba és a Szódába. Épp turnusváltás van, kicserélődik a közönség.

A beavatottak biztonságával, inkább másik helyszín felé veszi az irányt. Zuglói lakás, idősebb korosztály, liberálisok, reformzsidók, maszortiak. Női minjent gründoló leszbikusok. Alternatív vallási irányzatokról folyik a szó, itt már gyertyagyújtás is van, éneklik együtt a máoz cur-t. Palacsintatésztában frissen sült almát kínálnak körbe, almaciderrel készült a tészta, izraeli recept, forralt bort isznak hozzá. Híresen jó konyhatündér a festőművész háziasszony, élettársnőjével együtt részletesen magyarázzák Jonatánnak a kelesztés misztériumát. Rejtélyes konyhájukban, a fánkszalagok kialakulásának titkaiba vezetik be a fiút.

Jonatán szeret főzni, ízekkel kísérletezni, hanuka első napjára kenyérlabdákat készített a vacsorához. Római köményt, mustármagot, nagy szemű tengeri sót, áttört fokhagymát kevert össze, ebbe forgatta a megkelt tésztagolyókat. Serpenyőben sütötte meg, pár perc alatt, szülei imádták, bár az olajban sütést nem értették. Egészségesebb lenne sütőben – tanácsolták. Vagy gőz fölött párolva. Jobb, ha a középutat választod mindenben, nem kell túlzásokba esni azzal az olaj dologgal – intették.

Lisztet szitál a két nő, a tojást ellenőrzik, élesztőt morzsolnak. Langyos tej, puha vaj, cukor kerül a tésztába. Napszínű narancs héját reszelik, meglehetős kanál rumot löttyintenek hozzá. Csipet só, és lehet gyúrni. Dagasztják hárman a tésztát, kezük összeér. Ha megkelt, egyikük kinyújtja, a másik szaggatja. Pihentetik a korongokat, a háziasszony, ujjával benyomja a lágy anyag közepét. Egy-egy perc sütés mindkét oldalon. Ne legyen se túl forró, se kevéssé meleg az olaj, melyben a tészta fánkká lényegül – magyarázza a festőnő.

Mégis átugrik a Szódába, hogy fejét kiszellőztesse, teli gyomorral jól esik a séta a kihalt utcákon. A kereszteződésben meggondolja magát, hazafelé indul a metszően hideg téli éjszakában. Gondolatai az ünnep körül járnak. A kóser olaj csodája. Meg a fánk. A palacsinta, a zsidók karácsonyfája, Antiochus Epiphanes.

Waskow rabbi írása jut eszébe a hajnali derengésben, a makkabi felkelésről. Eredetileg polgárháború robbant ki az elgörögösödött zsidók és az ortodoxok között, csak később vált a megszállók ellen folytatott szabadságharccá.

Sok zsidó csodálta a hellén kultúra erejét, sikerét, követték és felvették szokásait. Végül éles konfliktus tört ki a hellenizált asszimilánsok és a hagyománykövető, tradicionalista zsidók között. Antiochus, hellén kormányzó, közbeavatkozott, betiltotta a szombattartást, a körülmetélést és a kóser étkezést. A helytartó még arra is megpróbálta rákényszeríteni az ortodoxokat, hogy disznót áldozzanak.

A győztesek megírták történetüket a Makkabeusok könyvében. De a rabbik soha nem vették be szent könyveik közé, mivel sajnálatos – és utólag visszatekintve paradox – módon, a könyvek görögül íródtak. Még a nevük is görög jövevényszó: makkabi – pöröly. A héber pöröly.

Hanuka a hitehagyott, asszimiláns zsidók bukásának ünnepe – töpreng Jonatán.

*

Szenteste - a szent este

December 24-e a bibliai ősszülők Ádám és Éva névnapja, előkészület az új Ádám, Jézus fogadására, egyúttal a téli napfordulón a halott természet megújulása ünnepének vigíliája.

A Karácsony érzelmeiben és hangulatában a keleti és nyugati civilizációk legnépszerűbb ünnepe. A különböző keresztény felekezetek számára Krisztus születésnapjaként és közvetve az anyaság dicsőítéseként a legszebb és legkedveltebb egyházi ünnep, ugyanakkor a nem hívők számára, de más vallásúak szemében is  a szeretet, meghittség és béke szimbóluma.

*

Karácsony: Bethlemen, kereszt és fenyő száműzetve? ( - mi lesz a jelképeinkkel és velünk)

A karácsonyi ünnepek veszélyben forognak. Az utóbbi években a világ számos országában rohamosan megnövekedett azok száma, akik elégedetlenek a karácsonyi jelképek közterületen való jelenlétével.

Így, az amerikai Santa Monicában betiltották a Betlehemeket, Brüsszelben pedig botrány robbant ki az ünnep fő jelképe – a karácsonyfa – felállítása körül. A szakértők meg vannak győződve arról, hogy amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor rövidesen erről a téli ünnepről és tartozékairól csupán régi könyvekből, filmekből és azok visszaemlékezéseiből értesülhetnek a fiatalok, akik még éltek a karácsonyi ünnepek korszakában.

A Nyugat több okból is lemond a karácsony ünnepi hangulatáról. Ennek legnagyobb oka a fokozott tolerancia – vallja meggyőződéssel Roman Szilantyjev történész és vallási szociológus. A tolerancia az utóbbi időben több kárt okoz, mint hasznot hoz.

„Nem régen könyvet jelentettünk meg, amelynek címe: Könyörtelen tolerancia. Ez szociális fantasztikus mű abban a témakörben, hogy mi lesz, ha az emberi jogok, a tolerancia és a kisebbségvédelem mai modellje győz és abszurdummá fejlődik. Az abszolút szabadságjogokért folytatott harc már napjainkban is korlátozza ezeket. Megengedett az egyneműek közötti házasságkötés, legalizálható a pedofília és a kábítószer, karácsonyfát állítani azonban nem szabad, mert ugyanis az új értékrendben a fenyőfa sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint a fentebbiek.”

A keresztény értékek állítólagos demokratikus ideálokkal való helyettesítését kiegészíti még az egyre erősödő iszlám tényező. Az egyik dániai város muzulmán közössége élesen tiltakozott az ellen, hogy ott a főtéren karácsonyfát állítsanak. Belgiumban szintén nem kívánták megsérteni a nem keresztények érzéseit, a franciaországi Montargisban pedig a Mikulásról folytatnak vitát. Ez a vallási és interetnikus konfliktus előre látható, de lényegében megoldhatatlan – véli Jurij Tabakvallási szakértő.

„Az Európába érkezett muzulmánok viszonylag agresszívak. Nem szívesen látnak olyan szimbólumokat, melyeket tilt vagy elítél vallásuk, követelik, hogy tiszteljék az ő vallásukat. Ilyen helyzetben nehéz bármit is tenni, a konfliktusok elkerülhetetlenek. A zsidó-keresztény civilizáció elvénült, az iszlám pedig – a rengeteg migránssal és menekülttel – újra ifjúkorát éli. A jövő jelentős mértékben attól függ majd, hogy miként változik majd a demográfiai helyzet. A muzulmánok száma növekedésével véleményüket egyre jobban fogják preferálni.”

 *

Mindeközben Horváth Csaba, a Magyar Szocialista Párt fővárosi frakcióvezetője és Oberlander Báruch, a Chábád Lubavics irányzat magyarországi megteremtője, vezető rabbija gyújtotta meg a hanuka ötödik lángját az óriási menórán, azaz a kilencágú gyertyatartón a fővárosi Nyugati téren.

A Fénnyel a sötétség ellen: hanukai gyertyagyújtás elnevezésű eseményt a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka alkalmából az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chábád Lubavics mozgalom szervezte a Nyugati téren.

HaunuKorcsolya a Városligeti Műjégpályán.

  *

Leállt a hivatal - az ügyfélfogadás szünetel ( - ünnepelni mentünk)

Bezárta kapuit és leállt a hivatali ügyintézés Ócsa Város Önkormányzatában az idei évre.

A teljes városvezetés és  hivatali dolgozók szabadságra és pihenőre mentek az idei év hátralevő részére.
Hivatali ügyintézés városunkban az idén már nem lesz.

A polgármester ma délután még köszöntőt mondott a Szabadidőközpontban a Mindenki karácsonya című ünnepi műsor keretében, ahol bejelentette, hogy a város megkapja a 190 milliós támogatást az óvodabővítésre, ami által 3 új csoportszobát alakíthatnak majd ki jövőre. Ezzel a fellépésével Bukodi Károly is befejezi idei, 2012-es közéleti szereplését.

Ügyeletet kizárólag halotti anyakönyvi esetben van egy-egy ügyintéző által, a városházán kívül (saját lakáson) 27.-én és 28.-án délelőtt. Más esetekben és ügyekben nem. A két ünnep közt nincs ügyintézés. 

A hivatal csupán január 2.-án 13 órától fogad ügyfeleket.

A megértésüket Szabó György jegyző köszöni a hivatalos honlapra feltett tájékoztató szerint.

*

Az öt legjobbnak tartott karácsonyi vicc - nevessen velünk!

 Összegyűjtöttük az öt legjobbnak tartott karácsonyi viccet. 

Két szőke nő beszélget.

- Képzeld idén a karácsony pont pénteki napra esik!

- De remélem nem 13-ára...

*

A skót kisfiú megkérdezi az apjától:

- Apa, mi lesz karácsonykor a fa alatt?

- Parketta, kisfiam.

*

- Mit mond az egyetemista november elsején?

- De jó! Karácsonyig már csak kettőt alszunk!

*

Két rendőr elmegy az erdőbe, hogy karácsonyfát vágjanak maguknak. A térdig érő hóban gázolva órák hosszat keresik a megfelelő fenyőfát, de nem találják.

A nap lenyugszik, feltámad a jeges szél, a távolban felvonyít valami állat.

Az egyik rendőr odafordul a másikhoz:

- Na, ebből nekem elegem van! A legközelebbi fát kivágjuk, akár fel van díszítve, akár nincs!

*

- Mondja mennyi ideig tart az út Budapestről Győrig?

- Körülbelül két óra.

- És azt megmondaná, hogy Győrtől Budapestig meddig tart az út?

- Jaj, ilyen hülyeséget hogy lehet kérdezni? Természetesen az is ugyanannyi ideig, két óráig tart!

- Nana, ez nem olyan egyértelmű! - Hiszen  Karácsonytól Újévig csak egy hét telik el, de Újévtől Karácsonyig már jóval több...

*

Üzenet a Jézuskához ( - nem megkésve)

Kedves Jézuska...

Régi nagy álmom, hogy visszakapjam a magyar állampolgárságom mert Trianon miatt azt is elvesztettem, ez azonban remélhetőleg, a magyar állam jóvoltából jövőben már meglesz addig is már csak kibírom valahogy.

A többit azonban amit még “jogtalanul vettek el anno” már tőled kérném. Sorolnám is:

Először is kérném vissza azt a dögös kis macát, akit még az Uralon túl zsákmányoltam, meg azt a fél vödör kumiszt, amit idefele jövet csakliztak el a tatárok, meg azt az enyhén görbe nyílvesszőt, amivel olyan jól meg tudtam vakarni a hátam, meg azt a remek tajtékpipát, amit még Egerben törtem szét egy janicsár fején, meg azt a kényelmes alsógatyát, amit még Székelyvásárhelyen felejtettem ott egy kikapós hölgyemény hálójában az ablakon menekülve a férje elöl, meg életem legjobb féllábát, amit még az Isonzónál lőttek el, meg a zsákmányolt kakukkos óra hangját, ami még a Donnál fagyott be…

Kb. ennyi… karácsony este várlak.

*

Hogyan történ(hetet)t Jézus születése? - az Ókortörténész szemével

Csoda, csillagászati jelenség vagy kitaláció a Jézus születésének helyét jelző csillag? Kik voltak a kisdedet köszöntő három királyok, és valóban jászolban látta-e meg a napvilágot?

Krisztus nem 2011 éve, és nem decemberben született

December 24-én, karácsony előestéjén az istállóban megszületett Jézust ünnepeljük, akihez a három királyoknak egy csillag jelezte az utat. Igaz, a kutatók szerint nem 2011 éve és nem is decemberben született Krisztus, a Biblia nem említ istállót, és a mozgó, majd hirtelen megálló csillag is fejvakarásra készteti a szakembereket. Vajon a Jézus születéséről szóló legendát mennyire igazolja a történelem?

– Bár Jézus születését a Bibliában a négy evangelista közül csak Máté és Lukács említi, mindketten Betlehemet jelölik meg helyszínként – kezdi dr. Grüll Tibor ókortörténész, aki szerint számos forrás alátámasztja a Szentírás szavait. – Igaz, Augustus császár népszámlálásáról csak Lukács, a csillagról viszont kizárólag Máté tesz említést. Előbbi tényét megerősíti Augustus császár önéletírása, amiből kiderül, hogy háromszor tartott népszámlálást, az egyik időszámításunk előtt 7 körül volt. Egyiptomi papiruszforrások alátámasztják, hogy népszámláláskor a férfinak az apai birtokára kellett mennie a családjával. József, aki Dávid király családjából származott, az összeírás miatt lehetett úton a mindenórás Máriával – magyarázza a témában könyvet is jegyző kutató.

– A három királyokként emlegetett, a Bibliában napkeleti bölcsekként, az eredeti görög szövegben magusként említett tudósok Dél-Babilóniából érkezhettek, ahol nagy hagyománya volt a csillagjóslásnak. A történeti források alapján abban a korban a csillagállásokat figyelve több városba is elzarándokoltak. A bölcsek száma és neve egyébként csak a IV. században bukkan fel Alexandriában. Szintén érdekes a csillag kérdése. Kepler szerint a Jupiter és a Szaturnusz együttállásáról volt szó, amit a Babilonban talált ékírásos tábla is említ időszámításunk előtt 7-ben. Ennek ellentmond az, hogy a Biblia mozgó csillagról szól, ez üstökösre utalhat, ráadásul a Távol- Keleten időszámításunk előtt 5-ben észlelték a Halley-üstököst. A görögkeleti ortodoxok viszont arra hivatkoznak, hogy a Bibliában gyakran használják a csillag kifejezést az angyalra, ami pedig mozoghatott és meg is állhatott. Hogy hol? Nos, sem a barlang, sem az istálló nem szerepel a Bibliában, ahol a görög katalüma, azaz szállás olvasható. Úgy sejtem, nemcsak a népszámlálás, de az őszi sátras ünnep is közrejátszhatott abban, hogy nehezen találtak szállást Józsefék. Ezt az évszakot támasztják alá a szabadban éjszakázó pásztorok is – érvel az ókorkutató.

*

Ha eljön Karácsony ünnepe

Áldott, békés, boldog Karácsonyt kíván minden kedves olvasójának Ócsa város blogja

Szeretetteljes ünnepeket kíván minden kedves olvasójának a blog szerkesztősége

*

Angyalnap ( - meghitség és angyalhaj)

Ünnepi megnyitó Nagykarácsonyban ( - Rajtol a Mikulás-szezon)

Nagykarácsony - E héten péntektől újra megnyitotta kapuit Mikulásfalva! 

A Mikulás december 23-ig várja a gyerekeket Nagykarácsonyban

Péntektől, a hivatalos és ünnepélyes megnyitót követően teljes személyzettel és "nagyüzemi" nyitva tartással várja a gyerkőcöket, a Mikulásház.

November 4-én tizenegy órakor a nagykarácsonyi polgármesteri hivatalban sajtótájékoztatót tartottak, fél egykor azután már a Mikulásházba várták a gyermekseregletet. Fél kettőtől nagyüzembe kapcsolnak a gyermekprogramok a játszóházban.

A szokott attrakciókon (találkozás a Magyar Mikulással, a szarvasok és a csillagjáró szán megtekintése, Manóvilág Kiállítás, Karácsony Múzeum) túl az idei esztendő újdonsága a Zöld Karácsony Óriás Társasjáték.

A látogatók az idei évben a Megyék Karácsonyfáit is feldíszíthetik, és kipróbálhatják azt a különleges éremverő gépet, amellyel mikulásfalvi emlékérmeket lehet készíteni.

A december 23-ig tartó Mikulás Fesztivál ötvenkét napja alatt több mint kétszáz programot rendeznek.

Érdemes egyszer ellátogatni a Fejér megyei kis faluba, Nagykarácsonyba a Mikulás-házba a gyerekekkel.  Igazán szép és megható élmény a Mikulás-hívő gyerekek számára találkozni  az íróasztal mögött leveleket bontogató, vagy a kályha előtt, a gyerekeknek mesét mondó misztikus emberrel.

A házban csoportos vezetés is van.  Az udvaron a rénszarvas, és a szánkó is megtekinthető. A szarvas simogatható, a szánra pedig fel lehet ülni, sőt fényképezni és emlékek alapot beszerezni is lehet.

*

Éjféli mise

Karácsony ünnepén

Áldott, békés Karácsonyt

A többnapos sütisütés és a karácsonyi várakozás után kiszabadulva a munkás köznapok idegtépő sokaságából, ünnepi üzemmódba kapcsoltam a blogot.

Bár gond természetesen van bőven, pihenünk egy csöppet, hogy aztán újult erővel folytathassuk a közmunkát.

Ez az ünnep igazi szépsége. A készülődés, várakozás, a magunkba és szeretteinkhez való fordulás, lassítás a rohanó hétköznapok után, pihenés a meleg szobában, nevetés és együttlét. Családdal rokonokkal gyerekekkel és a önmagunkkal. A lelkeinkkel és a lelkünkkel. Ez a megbékélés ideje.

Áldott, békés Karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónknak sok szeretettel!

Angyal a mennyből

Karácsony - Jézus születésére emlékezik a keresztény világ

Jézus Krisztus születésére emlékezik Karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik. A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én tartja. Ez a kereszténységnek húsvét mellett teológiailag a második legnagyobb, gyakorlatilag viszont legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.

A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, ennek Dionysios Exigius apát által kiszámított időpontja lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja. A karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet. A magyarban él a "két karácsony" kifejezés is: a "nagykarácsony" karácsony napja, december 25., a "kiskarácsony" újév napja, január 1.

Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.) Az akkor népszerű Mithrasz-kultuszban is ezen a napon ünnepelték a Napisten születésnapját és a sötétség feletti győzelmét, ez alkalmat és lehetőséget teremtett a kereszténység számára a pogány ünnep ellensúlyozására, illetve új eszmeiséggel való felváltására.

Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli. A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad, és több mint ötven nyelven üdvözli a világ népeit.

Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és Szent Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb, templomaikat ekkor sem díszítik fel.

A karácsonyfa-állítás a XVII. századtól és német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.

*

Mennyből az anyal

Mennyből az angyal

Mennyből az angyal lejött hozzátok,
Pásztorok, pásztorok,
Hogy Betlehembe sietve menvén
Lássátok, lássátok.

Istennek fia, aki született
Jászolban, jászolban,
Ő lészen néktek üdvözítőtök
Valóban, valóban.

Mellette vagyon az édesanyja,
Mária, Mária,
Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik
Szent fia, szent fia.

El is mennének köszöntésére
Azonnal, azonnal,
Szép ajándékot vivén szívükben
Magukkal, magukkal.

A kis Jézuskát egyelőképpen
Imádják, imádják,
A nagy Úristent ilyen nagy jóért
Mind áldják, mind áldják.

*

Karácsony

Karácsony a kereszténység jelentős ünnepe, Jézus születésnapja. Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett.

A karácsony előzményei
Amióta az emberiség földműveléssel, állattartással foglalkozik a napfénynek, a meleg tavaszi és nyári hónapoknak óriási szerepük van az emberi társadalmak életében. Az emberek táplálékukat a meleg időszakokban tudták megtermelni, ilyenkor bőség és jólét jellemezte a közösség életét, szemben a hideg téli napokkal, amikor az éhezés, a hideg és a sötét kerítette hatalmába az embereket.
Érthető tehát, ha az ókori népek hálaadó, köszöntő rítusokkal ünnepelték a téli napfordulót, amely időponttól kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak, átvitt értelemben a fény győzedelmeskedik a sötét éjszaka felett. Ezeknek a rítusoknak az is a szerepük volt, hogy az elcsigázott emberekbe reménységet, hitet öntsenek, hogy könnyebben viseljék azt az időt, ami a tavasz beköszöntéig hátravan.
Az ókori Rómában a december 17 - 24. közötti időszakban tartották a Szaturnália ünepeket. Szaturnusz a földművelés, a paraszti munkák istene a római hitvilágban. Az emberek nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepelték Szaturnuszt, szokásban volt a szolgák megajándékozása, és bizonyos munkák tiltva voltak. A házaikat örökzöld borostyánágakkal díszítették. A naptárreformig a Római Birodalomban az új év kezdete is ekkorra esett.
A mai értelemben vett, keresztény karácsonyról a IV. század óta emlékezünk meg, eredetileg december 25-e Jézus születésnapja, az előző este karácsony vigíliája, más szóval karácsony böjtje vagy Szenteste, 26-a pedig az ünnep második napja.

December 24.
Karácsony vigíliája
Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között.

D

Rippl- Rónai József: Karácsony

Karácsony csodája
A karácsony éj varázslatát valószínűleg mindnyájan ismerjük. Bár napjainkra az ajándékozás rendkívül fontos momentuma lett az ünnepnek, mégis a karácsony éj misztikuma, csodája nem múlt el. Ez az ünnep, melynek valódi tartalma a legelevenebben él ma is. Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend még teljesebb. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó születésének napja. A képzőművészetben, a zenében talán a legtöbbször feldolgozott téma.

Jézus születésének története
Anyja, Mária, Józsefnek a názáreti ácsnak a jegyese volt, de még mielőtt egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant a Szentlélek erejéből. József a judeai Betlehembe ment Máriával, mert Augusztusz császár rendelete szerint összeírás volt. Ott tartózkodásuk alatt jött el a szülés ideje, de mivel szállást nem kaptak, Mária egy jászolban hozta világra gyermekét. A pásztoroknak , akik a pusztán legeltették a nyájat, megjelent az Úr angyala, és tudatta velük, hogy megszületett a Megváltó. A pásztorok meg is találták Betlehemben Máriát és a Kisdedet, hódolatukat fejezték ki az Isten fiának. (Más változatban a Napkeleti bölcsek kaptak jelet Jézus születéséről, ők keresték fel a kisdedet, és ajándékokat vittek neki.)

Gerard David: Születés

Karácsonyfa állítás
A karácsonyfa előzménye a pogány hagyományokban a termőág, zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet. A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században. Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása. A fán látható girland (vagy boa!) a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.

A manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa német protestáns hatásra terjedt el bécsi közvetítéssel, kezdetben az arisztokrácia és a városi polgárság körében. A feljegyzések szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. A magyar paraszti életben a mai értelemben vett karácsonyfa állítás szokása, házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett betlehemmel csak a XX. században terjedt el. A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle. A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

*

Karácsonyra várva

Az én régi adventjeim várakozással teltek. Nyitogattuk a kalendáriumot, csináltunk kis inget a Jézuskának, gyújtottuk az adventi koszorút, és igyekeztünk jók lenni.

Az én régi karácsonyaimon mindig otthon voltunk. Mindig hazaérkeztünk. Mindig együtt voltunk. Apám és anyám, nagyszüleim és aztán szép sorban a rokonság. Akkor rajtuk fordult meg a világ tengelye: nekik kellett adventi koszorút kötni, karácsonyfát állítani, szaloncukrot kötözni, értelmes és világraszóló ajándékokkal, finom vacsorával tenni széppé a karácsonyt.

Most rajtunk a sor. Most rajtunk forog a világ tengelye. Mi lesz, mi lett az idén adventből? Mi lesz az idén a karácsonyból?

Vajon haza tudunk-e majd érni, amikor az angyal csönget, vagy éjfélkor, amikor a kétévezredes csoda valóban megszületett? Vagy csak a múló idő dübörgését fogjuk hallani a hirtelen ránk szakadó csendben?

Hó nem szitál. Az ég derűs.
Csupán az este hűs.

A szív örül: Jézusra vár.
A lélek: fénysugár.

Havatlan pusztán mély a csend
egy csillag megjelent.

Az arcokra kíváncsiság
mély áhitata szállt.

*