Plágium, de a botrány és a visszavonulás elmarad - ajándék Gyurcsánnak ( - napi tumor)

Nem véletlen és nem is igaz az a hír, hogy Gyurcsán Ferenc szakdolgozatot kapott ajándékba karácsonyra Schmitt Páltól és Semjén Zsolttól.

Ez csak a képzeletbeli angyalok szüleménye, hogy a jelenleg szakdolgozat nélküli volt miniszter és miniszterelnök .plágiumbotrányos eltűnése folytán eltünt vizsgamunka, mint szakdolgozat pótlásra kerüljön. 

Ugyanis nem szeretnék a jobboldalon, ha Gyurcsán Ferenc furcsán a pufajkás Horn Gyula eltűnt irataihoz hasonló mód eltűnt leselejtezett szakdolgozata folytán azonos cipőben keljen, hogy járjon.  Gyurcsány Fletónak amúgy is sem kínos lehet az újabb megítélésbeli negatívum. 

Most az ünnepek után el lehet gondolkozni,hogy milyen hálás lehet az eddig szakdolgozat diplomamunka nélküli Gyurcány a Fidesz-KDNP koalíciónak, hogy ingyen diplomához juttatták.  Gyurcsány nem is gondolta, hogy még egyszer diplomamunkához jut és lelkileg szabad lehet ez által. Ehhez még a bebuktatott, egykori dadogós Medgyessy Péter is gratulált román földről, amihez legalább annyi szál köti, mint Fletó utódját a bolgár titkosszolgálatokhoz.

A 2006-os szemkilövető néven elhíresült  Fletó  ezután plágiumtól szabad nemzeti hős lehet a hazájának bal felén, vagy legalábbis az alja szociál-liberális körökben. .Sőt még újra is házasodhat, amennyiben megunja öregecskedő feleségét, az apró-klán egykori leányzóját.  

Megjegyzem,hogy a szakdogát nem a hazai szőlészek és borászok küldték Gyurcsány Ferencnek, és nem is a sógora lopta el, de még csak látomása sem volt ezirányban. A szőlőtermelők, és a borászok mégsem tiltakoztak, de a nép egyes köreiben úgy viselkedtek mintha a tolvajt láttak volna.

A keresztény erkölccsel összeegyeztethetetlen Gyurcsány nem kért elnézést senkitől és nem kíván ezért lemondani semmiről. Továbbra is úgy gondolja, hogy tüntetgessenek, aztán majd hazamennek, elvégre már nem a vízágyuk ura.  

Csupán a nagy túlélők egyike. 

 

* 

Meg-HÖOK-entő tüntetők - diák-példaképek helyett díszpintyek

A diák-példaképek
A DIÁKVEZÉREK - akik a "röghöz kötött" törvény minden betűjét betartják

Akik a törvény minden betűjét betartják..., ők nem álmodoznak pénzes külföldi  munka után...

Jelen állás szerint aki diplomát szerez, és kifejezi szándékát, hogy itthon szeretne dolgozni, az állami pénzen tanulhat tovább. A helyzet az, hogy ez így meglehetősen korrekt megoldásnak tűnik a diákok számára. A baj csak az, hogy ezt többnyire a modernkor prolijai kénytelenek éhbérük árán megfizetni, miközben az egészséggel küszködő emberek paraszolvenciával gyarapítják a diplomás orvosok gyakornok-studentek (rezidensek) jobblétét. 

A röghöz kötöttség a szakmunkástanulóknál is megvolt, és a hivatásos gépkocsivezető tanulóknál is, amikor a képzésért cserébe aláírták az éveket. 

Az pedig a mai világban igencsak kificamodott álláspont, hogy az ingyenes oktatásért cserébe az állam semmit se várjon.  Mindez csak egy liberális ökörben ölthet olyan mérvű eltökéltséget, hogy ezért pofátlanul tüntetni merjen, miközben még ösztöndíjat is kérne. 

Közben a kormány a tovább tanulás finanszírozásával és a diákhitel új konstrukciójával azt sem tudja hogyan nyalja ki a felsőoktatásban részvevő nebulók valagát.

Az egyszeri fasisztoid, mondhatni náci olvasóban pedig cigányútra téved a bulvár, és a sajtó minden hírforrása, amire a kinyíló bicskába veti magát, hogy ne keltsen további ellenérzést más etnikai, vallási és politikai körökben.

*

Karácsony: Bethlemen, kereszt és fenyő száműzetve? ( - mi lesz a jelképeinkkel és velünk)

A karácsonyi ünnepek veszélyben forognak. Az utóbbi években a világ számos országában rohamosan megnövekedett azok száma, akik elégedetlenek a karácsonyi jelképek közterületen való jelenlétével.

Így, az amerikai Santa Monicában betiltották a Betlehemeket, Brüsszelben pedig botrány robbant ki az ünnep fő jelképe – a karácsonyfa – felállítása körül. A szakértők meg vannak győződve arról, hogy amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor rövidesen erről a téli ünnepről és tartozékairól csupán régi könyvekből, filmekből és azok visszaemlékezéseiből értesülhetnek a fiatalok, akik még éltek a karácsonyi ünnepek korszakában.

A Nyugat több okból is lemond a karácsony ünnepi hangulatáról. Ennek legnagyobb oka a fokozott tolerancia – vallja meggyőződéssel Roman Szilantyjev történész és vallási szociológus. A tolerancia az utóbbi időben több kárt okoz, mint hasznot hoz.

„Nem régen könyvet jelentettünk meg, amelynek címe: Könyörtelen tolerancia. Ez szociális fantasztikus mű abban a témakörben, hogy mi lesz, ha az emberi jogok, a tolerancia és a kisebbségvédelem mai modellje győz és abszurdummá fejlődik. Az abszolút szabadságjogokért folytatott harc már napjainkban is korlátozza ezeket. Megengedett az egyneműek közötti házasságkötés, legalizálható a pedofília és a kábítószer, karácsonyfát állítani azonban nem szabad, mert ugyanis az új értékrendben a fenyőfa sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint a fentebbiek.”

A keresztény értékek állítólagos demokratikus ideálokkal való helyettesítését kiegészíti még az egyre erősödő iszlám tényező. Az egyik dániai város muzulmán közössége élesen tiltakozott az ellen, hogy ott a főtéren karácsonyfát állítsanak. Belgiumban szintén nem kívánták megsérteni a nem keresztények érzéseit, a franciaországi Montargisban pedig a Mikulásról folytatnak vitát. Ez a vallási és interetnikus konfliktus előre látható, de lényegében megoldhatatlan – véli Jurij Tabakvallási szakértő.

„Az Európába érkezett muzulmánok viszonylag agresszívak. Nem szívesen látnak olyan szimbólumokat, melyeket tilt vagy elítél vallásuk, követelik, hogy tiszteljék az ő vallásukat. Ilyen helyzetben nehéz bármit is tenni, a konfliktusok elkerülhetetlenek. A zsidó-keresztény civilizáció elvénült, az iszlám pedig – a rengeteg migránssal és menekülttel – újra ifjúkorát éli. A jövő jelentős mértékben attól függ majd, hogy miként változik majd a demográfiai helyzet. A muzulmánok száma növekedésével véleményüket egyre jobban fogják preferálni.”

 *

Mindeközben Horváth Csaba, a Magyar Szocialista Párt fővárosi frakcióvezetője és Oberlander Báruch, a Chábád Lubavics irányzat magyarországi megteremtője, vezető rabbija gyújtotta meg a hanuka ötödik lángját az óriási menórán, azaz a kilencágú gyertyatartón a fővárosi Nyugati téren.

A Fénnyel a sötétség ellen: hanukai gyertyagyújtás elnevezésű eseményt a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka alkalmából az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chábád Lubavics mozgalom szervezte a Nyugati téren.

HaunuKorcsolya a Városligeti Műjégpályán.

  *

Szombat - zsidó politikai és kultúrális folyóirat (- az előfizetők névjegyzéke nem listázás)

*

A konszolidációról - Szűcs Lajos szereplése ( - visszhang)

Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az Echo TV Napi aktuális című műsorában a települések konszolidációjáról beszélt.

*

Megszüntették a nyomozást a néhai azori utazók ügyében ( - a nagy utazás show)

Megszüntette a rendőrség a megyei közgyűlési elnököknek egy múlt év végi, azori-szigeteki konferencián való részvétele ügyében indult nyomozást – erősítette meg a Blikk információját a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek szerdán.

Tizenkét megyei közgyűlési elnök tavaly novemberben vett részt az Európai Régiók Közgyűlésének azori-szigeteki rendezvényén, ahol az európai roma-stratégiáról tárgyaltak. A magyar politikusok közül többen családtagjuk, illetve mások kíséretében érkeztek az Atlanti-óceánon található, Portugáliához tartozó szigetekre.

Erről számos médiabeszámoló született, de a helyi érintettség okán a blogunk figyelemmel kísérte az eseményeket és a hírekről is beszámolt. 

Miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett arra hivatkozva, hogy az utazást közpénzből fizették, a rendőrség 2011 végén hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el. A közgyűlési elnökök útját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette, de a botrány kirobbanása után ezt és a felvett napidíjakat jótékonysági célra felajánlva befizették a résztvevők.

Mindenszky Nikoletta rendőrségi szóvivő azt mondta: az eljárás bűncselekmény hiányában szűnt meg a közelmúltban. 

*

A járás lesz az új kádertemető - jövő a múltnak ( - mert szükség adódik az elfekvőre)

Bár 1983. december utolsó napjával már megszüntették a járásokat, harminc évvel felszámolásuk után 2013. január 1-jén pedig ismét megalakulnak. A régi-új egységek elsősorban az önkormányzatoktól vesznek át feladatokat, valamint a jelenlegi kistérségi (körzeti) államigazgatási szervek is ebbe a rendszerbe integrálódnak.

Amennyiben a járási lehatárolásra tekintünk azt láthatjuk, hogy a 2012 eleji tervekkel, a szakértői anyagokkal szemben döntően a kistérségi tagozódásra építő rendszer alakult ki, amelyet azonban torzítottak bizonyos politikai szempontok is, valamint sok esetben nehezen érthető a lehatárolás logikája. A politika egyébként is áthatja a teljes rendszert: az új járási hivatalok vezetői valószínűleg politikusok lesznek. Ezt alátámasztja, hogy a hivatal vezetője akár országgyűlési képviselő is lehet. Ez érthető, hiszen a parlamenti képviselők létszáma csökkenésével szükség lesz egy kádertemetőre is.

Mindent összevetve kérdéses, hogy valóban hatékonyabbá és jobbá válik-e a közigazgatás az új rendszerrel, ahol egyes ügyek intézése az állampolgároktól távolabb kerül, valamint ahol a mindennapokat érintő, tisztán szakmai-hatósági ügyeket intéző szervezetet egy politikus vezet. Mivel „a puding próbája az evés", ezekre a kérdésekre a jövő adhat választ.

Járások és városkörnyékek 1983. december 31-én. - Forrás: wikipedia.hu

Ócsa-Alsónémedi Építésügyi Hatósági Igazgatási Társulás  2012. december 31-i határidővel megszűnik.
Varga László, jelenlegi irodavezető a gyáli önkormányzatnak lesz a dolgozója. Ezután mint gyáli köztisztviselő, heti öt napból négy napot az ócsai hivatalban fog dolgozni, és ügyet intézni.
 Az egyszerűbben intézendő építéshatósági ügyek azok a járási székhely szerinti jegyző hatáskörébe kerülnek. A bonyolultabb megítélésű ügyek az ún. építésügyi hivatalhoz fognak átkerülni.
 *

Egy (túlsúlyos) beszélgetés - pozicionált helyzet

*

Bajnai sajnálja a multik megadóztatását - Ő ajánlkozik országmegmentőnek ( - a libások nótáját már elhúzta)

Hibának tartja a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítását és a multinacionális cégek ilyen mértékű adóztatását Bajnai Gordon volt kormányfő. A lapunknak nyilatkozó közgazdászok szerint azonban helyes lépés volt a nyugdíjrendszert érintő intézkedés, és a multikat sem kell sajnálni, olyan mértékű jövedelmekre tettek szert hazánkban.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök több alkalommal jelezte, a jelenlegi kormány felélte „a családi ezüstöt”. Ezalatt többek között a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítását értette, de kifogásolta a multinacionális cégek és a pénzügyi szektor ilyen mértékű megadóztatását is. Ebből arra lehet következtetni, hogy visszatérése esetén kevésbé vennék ki a részüket a nemzetközi nagyvállalatok a közteherviselésből. 


„A multik megadóztatása nem hibás lépés, semmi nem indokolja, hogy mentesüljenek a terhek alól” – mondta a Magyar Hírlapnak Lóránt Károly közgazdász. Jelezte, hatalmas jövedelmekre tettek szert e cégek az elmúlt években. Csak a bankok és a biztosítók 3400 milliárd forintos nyereséget könyvelhettek el az elmúlt tíz évben. A kormány most ebből szed vissza néhány százmilliárdot. Lóránt Károly nem tartja rossz döntésnek a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítását sem. Természetesen ennek nem örültek az érintett cégek, amelyek szerinte világszerte a biztos nyereség tudatában tették rá a kezüket a szolgáltatói szektorra. Mégpedig azért, mert a monopolhelyzetben lévő szektorok biztos pénzt garantálnak. Boros Imre sem ért egyet Bajnai Gordon érvelésével. A közgazdász emlékeztetett, a magánnyugdíjpénztárak a működésük alatt nem tudták bebizonyítani létrehozásuk indokoltságát. 

„A pénztárak működtetése azoknak érte meg, akik menedzselték őket. A jogosultaknak kilenc-tíz év alatt alig hoztak valamit a befizetések, nem beszélve arról, hogy növelték az állami költségvetés kiadásait, és hozzájárultak a hiány növekedéséhez. Az államosítással ez a pénz visszakerült a közös kasszába” – mondta lapunknak a szakértő.

„Azt se felejtsük el, hogy eddig kizárólag az Orbán-kormánynak sikerült három százalék alá szorítania a deficitet, előtte egyetlenegy kabinet sem volt erre képes. Még akkor sem, amikor a nemzetközi környezet kedvezőbb volt, és erőteljesebben bővült a gazdaság” – mondta Boros Imre. Jelezte, a hiánycélt tartani kell, ám ha visszavonjuk a multik adóztatását, nem marad más, mint a bérből és fizetésből élők megsarcolása. „Ebben van gyakorlata a másik oldalnak, ők vették el a 13. havi béreket és a 13. havi nyugdíjat is” – tette hozzá a közgazdász. 

*

Árny-játék ( - készülődnek)

Egyszer mindenre fény derül

*

A libás Bajnai a behelyezett kakukktojás ( - wallis és judea)

Az emberek véleménye úgy alakul, mint egy előadáson.  A megtévesztett közönség soraiban már tudják, hogy itt valami nincs rendben. A hangadók a kételkedőket megtévesztve  tapsolnak a pénzhajhász volt miniszterelnök politikai visszatéréséhez.

A hvg.hu információi szerint Bajnai Gordon újra indulna a miniszterelnökségért, de ezúttal nem az MSZP színeiben, hanem az új "tengelyhatalmak", a Milla, az LMP és más civil szervezetek jelöltjeként. Mivel a hetilap úgy tudja, az október 23-án a Milla által megrendezésre kerülő ünnepségen és tüntetésen jelenti be majd a volt kormányfő a visszatérését, sejteni lehet, hogy nem a volt pártja élén mutatkozna be újra a nagyérdemű előtt.

Talán még ma is sokan szavaznának erre az ájtatos manóra, akik a Fideszből és egyébként a pártokból kiábrándultak. Erre illetve arra az alakra, aki kivételes tehetséggel játssza a szakpolitikus szerepét, pedig ő egy vérbeli hintapolitikus, egy közönséges szélhámos, aki úgy húzza elő magát a kalapból, mint Münchausen báró a mocsárból. Az egyszerű emberek a megváltót, az ország gazdaságának megmentőjét láthatják benne, holott nem tett mást, csak egy hatalmas kölcsönt vett fel és ezzel oltotta a tüzet, foltozta Magyarország szanaszét szakadt pénzügyi zsákját. A nemzetközi bank oligarcháknak megfelelő báb volt az ország további kifosztásához. Így természetesen rövid időre felhagytak a forint árfolyamát romboló spekulációval is. Hagyták ezt a gyilkos árulót, a hóhér szerepében tetszelegve szolgálni. Kiszolgálni. A tőkés és a bankári társadalom érdekeit. Kiszolgáltatni a magyart és a hazát. 

Olyan ez mintha befizetetlen csekkekkel a végrehajtó árnyékában ülnénk otthon az üres hűtőszekrény mellett a konyhában és a helyzetet úgy orvosolnánk, hogy az eddig már adóssággal terhelt ingatlanunkra felvennénk egy újabb kölcsönt és ebből odáznánk el a problémánkat, kikiáltva magunkat gazdasági zseninek.

A tökéletes trükk című filmben így fogalmazza meg az öreg bűvészsegéd: „Keressük a titkot, de nem találjuk. De nem is vagyunk igazán kíváncsiak rá, mert nem a valóságot akarjuk, hanem az illúziót.”

Sajnos jelenleg nálunk ez van. A tömegek már nem képesek szembenézni a valósággal, inkább elfogadják ezt, a hatalomból kikerült - de arra újra áhítozó – balliberális oldal által megtervezett szemfényvesztést.

És ha ez valóban így van, akkor azt köszönjük meg a kétharmadával élni nem, csupán visszaélni tudó Fideszeseknek.

*

EU-ernyő nélkül, avagy mivel járna Magyarország Eu-n kivülisége? ( - szabadság)

Játszadozás a gondolattal - avagy - a közeli-távlati jövő?

Tájékoztató kampányt indít a külügyi tárca arról, hogy mivel járna a magyarok számára, ha nem lenne Európai Unió. A projektet az unió finanszírozza, a költségvetés legfeljebb 35 millió forint lehet. A lebonyolításra kiírt közbeszerzés a Wall Street Journal érdeklődését is felkeltette.

A Külügyminisztérium (KüM) "Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió - Costs of non-Europe" témakörben kommunikációs kampány kidolgozására és lebonyolítására írt ki közbeszerzési eljárást. A projekt teljes költségvetése legfeljebb 125 ezer euró (mintegy 35 millió forint), a beszerzés 100 százalékban uniós forrásból valósul meg - derül ki a közbeszerzési kiírásból.

A kampány elsődleges célja az érvalapú tájékoztatás arról, hogy mivel járna, ha nem lenne Európai Unió - közölte a Napi Gazdaság Online kérdésére a KüM. Például mennyiben lennének mások a mindennapjaink, hogyan alakulna az életünk, a gazdasági fejlődésünk, a kulturális életünk, ha nem utazhatnánk szabadon, ha nem lenne belső piac, ha nem lenne európai szolidaritás és kohéziós politika,  ha nem lenne európai fogyasztóvédelmi szabályozás, ha nem lenne közös agrárpolitika, ha nem lenne Erasmus program. Ehhez kapcsolódóan cél annak az üzenetnek az eljuttatása a célcsoportokhoz, hogy "magyarként európaiak" és "európaiként magyarok" is vagyunk, e két dolog nem kizárja, hanem kiegészíti, erősíti egymást - válaszolta kérdésünkre a szaktárca.

Az EU finanszírozza a magyarországi kampányt

A kampány az EU és a KüM között 2011-ben létrejött Igazgatási  Partnerség Hatáskör-átruházási Megállapodás alapján 100 százalékban unió forrásból valósul meg. A négy évre aláírt megállapodás értelmében a  KüM koordinálja az Igazgatási Partnerség keretében megvalósuló  EU-kommunikációs projekteket. A projektek tervezése során a minisztérium együttműködik az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és az  Európai Parlament hazai Tájékoztatási Irodájával - közölte a minisztérium, amely a projekteket megvalósító vállalkozókat nyílt  közbeszerzési eljárásokon választja ki. Idén a kommunikációs projektek  lebonyolítására az Európai Bizottság 350 ezer eurót biztosít. Ebből a  tervek szerint három projekt valósul meg, ezek közül az egyik a mostani "Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió - Costs of non-Europe" kampány.

A szerződés 2013-ban jár le

A közbeszerzésen nyertes ügynökséggel vagy ügynökségekkel november  elsejétől jövő április végéig szóló szerződést kötnek. Feladat lesz egy országos kommunikációs és pr-kampány kidolgozása és lebonyolítása, amely  magában foglalja a kampány-koncepció, a részletes szakmai és pénzügyi  kampány-munkaterv elkészítését, a rendezvényszervezést, pr-akciókat,  arculat-kidolgozást, sajtókapcsolatok kezelésének koncepcióját is,  továbbá a kampányértékelést és hatékonyságmérést is.

A közbeszerzésen azok a cégek indulhatnak, amelyek a felhívás feladásától számított két évben rendelkeznek évi legalább nettó 35 millió forintos árbevétellel. Emellett meghatározott értékben referenciát kell igazolni televíziós megjelenést is magában foglaló kommunikációs kampány szervezéséről és lebonyolításáról, weboldal létrehozásáról és közösségi média oldal üzemeltetéséről, rendezvényszervezésről és pr-kampány lebonyolításáról.

A tender a Wall Street Journal érdeklődését is felkeltette

A   KüM által meghirdetett közbeszerzésről a Wall Street Journal (WSJ) is megemlékezett. A cikk megjegyzi, hogy Magyarország a 2004-es  csatlakozása óta jelentősen profitálhatott az uniós tagságból: 2010-ig  ugyanis az EU szegényebb tagállamainak biztosított forrásokból mintegy  15,5 milliárd eurónyi támogatást kapott, miközben 5,2 milliárd eurót  fizetett be a közös költségvetésbe. A WSJ megemlíti, hogy Brüsszel és  Budapest között nem egészen felhőtlen a viszony: az unió kifogásolja a  magyar kormány azon módszereit, amelyekkel költségvetési hiánycélt  próbálja tartani, miközben Orbán Viktor miniszterelnök a "Nyugat  hanyatlásáról" és a "Kelet felemelkedéséről" beszél, ahol a  közép-európai országok a válság után az európai gazdaság motorjává  válnak.

A KüM a WSJ-nek adott válaszában azt közölte, hogy a kampány  időzítésének technikai okai vannak és nincs köze a miniszterelnök  unióval kapcsolatban tett megjegyzéseihez. "Az összhangban van az éves  Igazgatási Partnerség programmal, amelyet a nyár első felében hagytak  jóvá" - közölte a lappal tárca.

A WSJ egy Szonda Ipsos által készített felmérés eredményére  hivatkozva arra is rámutat, hogy a nettó kedvezményezettség (az ország  többet kapott, mint amit befizetett) ellenére a magyarok 56 százaléka  gondolja úgy, hogy az uniós tagság több hátránnyal járt és mintegy 34  százalék gondolja előnyösnek. Ez némi romlást mutat az áprilisi 61-26  százalékos arányhoz képest, de a januári 60-30 százalékos arányhoz  viszonyítva viszont javulásnak számít. (napigazdaság)

*

Az MSZP nyomdokain a Fidesz ( - mi virágzik a helyi narancsból)

 Az MSZP nyomdokain a FIDESZ, legalábbis ami a népi politizálást illeti, veszít népszerűségéből.

Tovább nőtt az MSZP-vel nyíltan szimpatizálók száma a Nézőpont Intézet legfrissebb, reprezentatív felmérése szerint. A Heti Válasz számára készített kutatás szerint a szocialisták támogatottsága 12 százalékról 16 százalékra nőtt a megkérdezettek körében.

Mint ismeretes, a két évvel ezelőtti választást a Fidesz nem a jó  politizálásával, a felvázolt alternatívákkal, vagy a jóléti társadalom biztosításával nyerte meg, hanem az MSZP  tarthatatlan, mindent behálózó, korrupt és kiáruló politikája következtében maradt hátra. 

Azóta válságpolitizálást folytat a kormány és keresi az utat az ország felzárkóztatására. Azonban a vidéki fideszes szervezetek választási előretörésével narancsvirágba borulva kitermelődött egy olyan réteg, ami a korábbi MSZP-s vonulatot másolva alakít ki öncélú hálózatot maga körül. Ez az országos politika hátterében észrevétlenül rombolja a Fidesz tömegbázisát. Az emberek a helyi fideszes kiskirályok, láttán kedveszegetté és kiábrándulttá válnak. Látják, hogy míg ők a saját pecsenyéjüket sütögetve jóllakottan lebzselnek a kondér körül, addig nekik csak a megszorítás, a szigorítás és a feszes adózás marad. A következetesség és a helyi pragmatikusan politizáló réteg nem állt össze. Ami pedig egységbe forrt, az csupán az önkényes pénzszerző erő. Ez a térnyerés látszik és érződik a vidéki településeken és a felmérésekben.

A mostani erősödés mögött is ez rejlik. Úgy tűnik ugyanaz a sors fog várni az MSZP-re mint ahogy annak idején a FIDESZ-re. Az ölébe csöppen a hatalom. Ez a váltópolitizálás szét fogja zilálni az országot. 

Orbán Viktor és a vezető politikai elit minden erőfeszítése és jószándéka ellenére az emberek csalódottak. A népesség java részét adó vidékiek  a helytartóikkal hadilábon állnak. Mondhatni elégedetlenek.. Ez az oka az MSZP mért erősödésének és a bátor nyilatkozatoknak.

Az "MSZP a Fidesz egyetlen lehetséges kihívója" üzenetek sűrűsödése állhat - olvasható az intézet elemzésében. Eközben a Fidesz elérte a ciklusban a legalacsonyabb szimpátiaindexét: 28 százalék szimpatizál nyíltan a kormánypárttal.

 

A Nézőpont Intézet kutatása szerint azonban az olló zárulása csak látszólagos, sem a pártok, sem a politikusok szimpátiaindexéből nem szabad automatikusan következtetni a választói magatartásra.

A részvételüket biztosra ígérő, aktív választók körében 44 százalékkal a Fidesz továbbra is jelentősen vezet (egy évvel ezelőtt még 59 százalékon állt ebben a körben), az MSZP 27, a Jobbik 16 százalékot szerezne. A Nézőpont Intézet 2010 áprilisa óta nem mért ilyen alacsony részvételi hajlandóságot: csupán a megkérdezettek 49 százaléka ígérte, hogy szavazna, 2010-ben 65 százalék járult az urnákhoz.

Ezen erősen el kéne gondolkodni a fideszes vezetésnek országos és helyi szinten egyaránt, amennyiben hatalmon szeretne maradni.

*

Antall József politikus, kormányfő, ember - 80 éves lenne ( - tetszett volna...)

Antall József, a legújabb kor első szabadon választott magyar miniszterelnöke 1932. április 8-án született Budapesten. Ma lenne 80 éves az elfuserált rendszerváltás neves alakja, a magyar kormány miniszterelnöke  1990-től 1993. 12. 12-én bekövetkezett haláláig. Írásunkkal születése napja kapcsán reá emlékezünk.

Édesapja, id. Antall József a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra érkezett lengyel, francia és zsidó polgár életét mentette meg, 1945 után pedig újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt. A fiatal Antall József egy hazáját szerető, a nemzet iránt elkötelezett, keresztény-konzervatív családban nőtt fel, melyben a demokrácia, a humanizmus és a liberalizmus értékei együttesen és természetes módon voltak jelen. A budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségit, majd az ELTE-n történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést, illetve a történelemből bölcsészettudományi doktorátust szerzett.

Az 1980-as évek végén, a pártállam végnapjaiban kapcsolódott be újra a politikai életbe. Ebbéli tevékenységeként, 1988-tól a Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, az FKgP és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében vett részt.  Szeptemberben az Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja lett.  1989-ben kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon. Ekkor az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain,  1989. október 21-én az MDF elnökévé választották. 

Ugyanebben az évben a genfi Európa Mozgalom alelnökévé is megválasztották, valamint megalapította a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozatát.  43 év után először ismét megnyíltak a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak.  Az 1990. március 25-én és április 8-án rendezett első szabad parlamenti választásokon az MDF győzött.  
1990. 04. 29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. (A rózsadombi paktum, ma is sok dilemmát vet fel.) Akkor a közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt.  Ezt követően azonban mégis a kereszténydemokraták és a kisgazdák bevonásával május 23-án megalakult hárompárti koalíciós kormányt Antall József vezette. Az SZDSZ kiszorult a hatalom közvetlen gyakorlásából, az irányításból, amit ezt követően soha nem fogadott el, és nem emésztett meg.  Antallt ezután titulálták irredenta, arrogáns, nacionalista alaknak a balliberálisok.  Akkor megfogalmazott vélekedésük, viselkedésük, mit sem javult. Ma is erre a taktusra járják és fűzik politikai megítélésüket, arculatukat.

Antall József kormányzása alatt Magyarország visszanyerte szuverenitását, 1991. 06. 19-én befejeződött a szovjet csapatok kivonása az országból, kialakult és megszilárdult a demokratikus politikai intézményrendszer. Magyarországot felvették az Európa Tanácsba és társult az Európai Közösséghez, ami elindította az európai integrációs folyamatokba való betagozódás folyamatát. Politikai nézeteit gyakran a kompromisszumos megoldások jellemezték. Miniszterelnöksége idején Magyarországon kibontakozott a plurális demokrácia, az ország elindult a szociális piacgazdaság felé. Mint említettük, társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek.  A szovjet csapatok, kivonulását követően megszűntek a szocialista tábor katonai és gazdasági tömörülései, a Varsói Szerződés és a KGST, s Magyarország kezdeményezésével létrejött a "visegrádi országok" együttműködési csoportja.  A hatalmas államadósság szorításában piacgazdaságot, demokráciát építő országban az Antall-kormánynak komoly konfliktusok, érdekütközések sorát kellett kezelnie, mint pl. az 1990. októberi, SZDSZ szította  taxisblokádot, majd az ún. médiaháborút.  Amikor bírálói - pártjának radikális szárnya - a mélyrehatóbb belső változások elmaradását kérték rajta számon, a kormányfő úgy reagált: "Tetszettek volna forradalmat csinálni".
 

1990-től az Európai Mozgalom magyar tanácsának tiszteletbeli elnöke, az Európai Demokrata Pártok Uniójának alelnöke és az általa alapított Magyar Piarista Diákszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Weszprémi István-, Semmelweis Ignác-, Móra Ferenc- és Zsámboki János-emlékérmet kapott. 1991-ben Robert Schumann-díjjal tüntették ki az Európa egységéért, valamint Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért végzett munkájáért.

Antall József mindent elkövetett azért, hogy Magyarország végérvényesen Európa nyugati feléhez tartozzon, de nem kívánt szakítani az értékőrző hagyománnyal, s nem feledkezett meg a határainkon túl élő magyarokról sem. Ezért kívánt - mint mondta - lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni, s magyarként kívánt európai polgár lenni. A modern, nemzeti konzervativizmus híve volt. Hitvallása szerint élt: "Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom" - mondta. Miniszterelnökként mindössze három és fél év állt a rendelkezésére.

Antall József kormányfői működésének szinte a kezdetétől küzdött betegségével, amíg bírta, ellátta a miniszterelnöki teendőket.

1993. 12. 12-én hosszú betegség után hunyt el. 

Országos részvéttel, ünnepélyes külsőségek között temették el.

Utódjául Boross Péter belügyminisztert választották.   

Magyarország megváltozott. 

*

Felhívás keringőre ( - kérem a következőt)

*

Minden magyar termelőt és minden egyes hektár magyar földet meg kell védeni

Alsónémedi, Ócsa, Dabas kiszögelésben mondhatni jelentős mezőgazdasági területek találhatók, ahol többnyire zöldségtermesztéssel foglalkoznak a gazdák. Ez az alföldi kapu a homokhátság peremén az ország éléskamrájának egyik része. 

Ezért a földek tulajdona, gondozása, művelése nem lehet közömbös az ország és a politika számára sem.

Az európai pénzügyi-, gazdasági lobbi jelentős piacot és olcsó lehetőséget lát a magyar földben. Számukra a jövő és az abbéli pénzszerzés egyik forrása a belső piacokon túli területek elnyerése, a gazdasági piacok liberalizálása. Így volt ez, és így zajlik jelenleg is amióta "rendszert váltottunk". A tárt kapukon az Eu-ból és azon túlról beáramló érdekek így emésztették fel bázisunka, a termelőkapacitásunkat. Elfoglalták, majd a perifériára szorították a termelőket, az iparunkat, majd bevették létesítményeinket, és végül felszámolták azokat. Pénzt adtak minden leölt tehénért, a kivágott szőlőért az felszámolt gyümölcsösért a parasztnak a szociál-liberális kormány támogatásával. És ebbe sokan bele is mentek. Azokat, akik az egyes ágazatokban még ellenálltak, olyan emberek és cégek tették tönkre, mint a Bajnai-féle Wallis. Így mentek tönkre és váltak földönfutóvá a libatenyésztők. De vehetjük példának az olyan szervezeteket is mint az állítólagos állatvédők, égisze alatt ténykedő, külföldi támogatottságot élvező Négy Mancs alapítványt, aki a libatömések támadása által a libamáj hazai piacát zúzza szét.

A szentesi Hungerit vezérigazgatói állítása szerint az állatvédők miatt kénytelen leállítani hízottállat-vágását, holott ezzel elveszíti legjövedelmezőbb profilját. A cég 200 dolgozója is az utcára kerül. Történik mindez az után, hogy a Négy Mancs állatvédő szervezet megkezdte magyarországi kampányát.

Feketelista

A 16 cég nevét tartalmazó feketelistára a Pick Szeged Zrt. – és a Paprika Zrt. – neve is felkerült. Miért? Kovács László vezérigazgató elmondta, ennek az az oka, hogy amikor még a társaság tulajdonában volt a Szegedi Paprika Zrt., annak libamájkonzervjén a Pick nevét is feltüntették.

A vezérigazgató szomorúan jegyezte meg, hogy kormányzati támogatást nem kapott, engednie kellett a zsarolásnak. Ugyanakkor a híres francia libamájat törvény védi. Arra a kérdésre, hogy a libatömés mennyire állatbarát módszer, a vezérigazgató azt mondta, ma már a nagyüzemi, modern eszközökkel állatbarát módon hizlalják a libát.

Ugyanezt állította Fürj Sándor, aki 60 millió forintból Csanádalbertin hozott létre olyan farmot, ahol 1700 libát tömnek. Azt mondta, a puha gumicsővel kímélik az állatot. Diplomás fiával vezeti a vállalkozást, négy embert alkalmaz, de ha becsődöl az ágazat – szerinte egyébként valamelyik „gazdasági lobbi" áll a kampány mögött –, neki is el kell küldenie az embereket, és a családja mehet segélyért az önkormányzathoz.

Aztán, most a zajló tyúkok tartásával kapcsolatos uniós szabályozás a haza tyúktartás részleges megritkítását, a tojások piacának bevételét szolgálja, ha a termelők nem alkalmazkodnak, vagy védekeznek megfelelően. 

Ezért sem elhanyagolandó, hogy mely politikai szervezet, csoportosulás hogyan és miként lép fel az ebbéli törekvések ellen. Mert ezután jönnek a nyulak, a birkák. A sertés-, a szarvasmarha és a tejágazatot mondhatni már kinyírták. A következő lépes a földek meghódítása és bevétele (bekebelezése) lesz.

A Jobbik földvédelmi razziával és minden lehetséges alkotmányos módszerrel megvédi a magyar földet a külföldi és a hazai veszélyekkel szemben - jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: jelenleg kettős veszély fenyegeti a magyar termőföldet. Egyrészt a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta, másrészt pedig a hazai "Fidesz-közeli oligarchák" féktelen terjeszkedése. A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány még mindig nem alkotta meg a külföldi felvásárlások ellen védő földtörvényt, illetve nem tesz semmit a "narancsbárók" tevékenysége ellen, amely utóbbi egyértelműen a családi vállalkozások kárára történik.

Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta: a Jobbik pont ezért hirdette meg a földvédelmi razziáját. Ennek lényege, hogy a helyi gazdálkodók - akikkel szemben a nagybirtokosok földekhez jutottak - jelentkezhetnek a Jobbiknál, akiknek a szakértői kikérik a nyilvános dokumentumokat a földbérletekről, megvizsgálják azokat és adott esetben bejelentést tesznek a hatóságoknál. A Jobbik reméli, hogy az ilyen esetek nyilvánosságra hozásával megállítható ez a folyamat.

*

Hollandia a liberálisok hazája ( - tájékoztatás liberál-hollandus módra)

Most, hogy a magyarellenes médiacikkek száma némileg alábbhagyott, fontos feltenni a kérdést: tudatlanságból fakadtak vagy egy összehangolt hecckampány részei? Ha utóbbi az igaz, az messzemenő következtetésekkel jár. Akkor Magyarország és miniszterelnöke ellen csúfos koncepciós per folyik, és az úgymond szabad nyugati sajtó nem is annyira szabad, inkább irányított, vezényelt.

1992 óta tanítok az Amszterdami Egyetemen, az Európai Intézetben, mint kelet-európai szakértő. Nagyon jól tudom, hogy Nyugaton hihetetlen a tudatlanság Magyarországról. Az elmúlt több mint fél évszázadban ugyanis jórészt azok közvetítettek híreket Magyarországról, akiknek nem volt érdekük a külvilágot hitelesen tájékoztatni ügyeinkről-bajainkról.

Néhány héttel ezelőtt a holland állami köztelevízió egyik hírműsora, az Een Vandaag szerkesztője, bizonyos Rik Smit felhívott. Azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy fejtsem ki szakértői véleményemet január 24-i műsorukban a jelenlegi "diktatórikus helyzetről" Magyarországon. Hozzátette, hogy miután a holland képviselőházban a baloldali pártok kérdéseket intéztek a holland külügyminiszterhez, Rosenthal urat is jól volna szakértőként bevonni a műsorba, hiszen annak politikai súlya is lenne. Félbeszakítottam, és azt feleltem, hogy nem vagyok hajlandó a jelenlegi "diktatórikus helyzetről" szakértői véleményt mondani,

mert az állítás egyszerűen nem igaz, nonszensznek tartom ezt az állítást, majd két óra hosszán át soroltam a tényeket. Smit beismerte, hogy "erről" ő semmit nem tudott, illetve a beszélgetésünk után most már másképpen látja a helyzetet, világosabb lett a kép, sőt megdicsérte a szaktudásomat. Befejezésül arról is szót ejtettem, hogy a holland állami köztelevízió igazán abbahagyhatná az egyoldalú tájékoztatást Magyarországról. "Nem egy bojkott kezdődött úgy, hogy félretájékoztatták egy másik ország polgárait, akik megharagudtak. Egy holland-magyar kereskedelmi konfliktusra a válság közepette nincsen semmilyen szükség"- mondtam, és Smit úr ezzel bizony egyetértett.

Hétfőn reggel, január 23-án újra beszéltünk, de ezúttal Smit teljesen más hangot ütött meg. Elutasító volt, nem akart tudni arról, hogy félmillió magyar vonult ki az utcára, hogy voksát tegye a kormány mellett. Végül azt válaszolta, hogy a műsorban nincs szükség az én véleményemre: "Marácz úr, Ön túl sok tényt tud. Ez nekünk nem jó. Inkább a hágai magyar nagykövet, Sümeghy úr kapjon szót, aki természetesen a magyar kormány álláspontját védelmezi. A kormány elleni álláspontot a balliberális európai parlamenti képviselő, Sophie in 't Veld asszony képviseli majd."

Meghökkentett, amit a szerkesztő mondott, és rögtön gyanakodni kezdtem, a műsor valóban tárgyilagos-e, de akkor még nem mertem arra gondolni, hogy koncepciós anyag készül Magyarország ellen.

Kedden, január 24-én este fél hétkor kezdődött a műsor. Nem hittem a szememnek, fülemnek. A műsorvezető, Pieter Jan Hagens elkezdte sorolni, hogy Magyarországon új diktatúra készül, a melegeket üldözik, a "liberálisokat" kirúgják állásaikból, nincsen szólásszabadság, nincsen vallásszabadság. Ezeket a szlogeneket nagybetűkkel a képernyőn feliratozták. A "diktátort", vagyis Orbán Viktort lassított, hangtalan felvételeken mutatták be, majd ezzel felváltva, gyorsítva, uniós parlamenti felszólalását. Ezeket a szuggesztív képeket megspékelték magyar származású "szakértőkkel", akik igazolták, hogy "nincs demokrácia", vagy "kialakulóban van a diktatúra", hiszen a katolikus egyház megszállta Magyarországot, és ehhez az Orbán-kormány bőkezű támogatást nyújt.

A végén megszólalt a képviselő asszony, aki már nem diktatúráról, hanem "egyfajta autoriter" rendszerről prédikált. Szerinte nem az egyes törvényekkel van baj, hanem az egész csomaggal, és hozzátette: már alig támogatják az Orbán-kormányt (a békemenet három nappal előtte volt!). Néhányszor, nagyon röviden bejátszották Sümeghy Gyula nagykövet urat, mint a diktátor hágai hangját, aki csitítani akarta a konfliktust. Ha nem tudtam volna, hogy mi zajlik Magyarország körül, s ha nem informáltam volna a szerkesztőséget arról, hogy valójában mi is zajlik ott, én is elhittem volna nekik. De ilyen jellegű prekoncepciós riportokat Hollandiában utoljára 1945 előtt mutattak be a mozi híradóban, mikor a holland közvéleményt Goebbelsék irányították, vezényelték Berlinből.

Dr. Marácz László

*

Bokros Lajos ismét lebukott ( - nem plágium, inkább hamisitás, és csalás)

„Tehetek én róla, hogy olyan rendetlen a Panamai Egyetem, hogy nem találják” szó szerint így reagált Bokros Lajos arra a hivatalos levélre, amelyet a Panamai Állami Egyetem Oktatási Hivatala küldött arra a kérdésre, volt-e Bokros Lajos nevű hallgatójuk. Somfai Gábor, Bokros panamai útitársa, csoporttársa a Közgazdasági Egyetemen: „Az ösztöndíj hivatalos célja nyelvi továbbképzés volt, magyar koordinátora az azóta megszűnt Kulturális Kapcsolatok Intézete, a diákok az intézettel álltak hivatalos kapcsolatban, nem a panamai egyetemmel.”

Bokros Lajos tehát annak ellenére, hogy rendetlenséggel is megvádolta a Panamai Állami Egyetemet, hogy nem találták a hallgatói nyilvántartásban a nevét, most kiderült tényleg nem volt hallgatója az intézménynek. A Jólét és Szabadság Demokrata Demokrata Közösség U21 ifjúsági tagozata által indított Bokros forródrót hatására megszólalt Somfai Gábor az egykori pénzügyminiszter volt csoporttársa, aki együtt volt Panamában Bokros Lajossal.

Somfai Gábor az Index hírportálnak elmondta, hogy egyáltalán nem nyertek ösztöndíjat a Panamai Állami Egyetemre. Ezzel szemben az azóta megszűnt Kulturális Kapcsolatok Intézeténél nyertek ösztöndíjat nyelvi továbbképzésre. A Panamai Állami Egyetemre csak anyagot gyűjteni jártak be. Mindennek fényében különösen izgalmas a kérdés, hogy a nyelvi továbbképzés céljából kiutazott Bokros, hogyan tudott legalább 40 vaskos szakirodalmat elolvasni, összefüggéseiben megérteni és kijegyzetelni. Eredeti feltételezésünk szerint ezt Bokros Lajos mindössze 52 hét alatt tette meg, hiszen Bokros több helyen állította, hogy egy évig tartózkodott Panamában. Somfai beszámolójából azonban az is kiderül, hogy az ösztöndíj csupán tíz hónapos volt, így a 40 szakirodalomra a volt pénzügyminiszternek körülbelül csak 40 hete lehetett. Ezek a könyvek a legmagasabb szintű szaknyelven íródtak, Bokros pedig saját állítása szerint mindössze fél évet tanult kiutazása előtt spanyolul. Több száz oldal szakirodalmat elolvasni, megérteni és kijegyzetelni az embernek még az anyanyelvén is majd lehetetlen vállalkozás, idegen nyelven pedig szinte kizárt. 

Ezért a Jólét és Szabadság Demokrata Demokrata Közösség U21 ifjúsági tagozatának plágiumgyanúja Bokros Lajos doktorijával kapcsolatban, ha lehet az eddigieknél is erősebb lett. Somfai Gábor nyilatkozatát az U21 eljuttatja a Corvinus Egyetemhez, amelyet arra kér, hogy vizsgálja meg Bokros Lajos doktorijának hitelességét.

Budapest, 2012. március

*

Az alantasság és az aljasság története a politikában ( - „Megloptál, Lajos!”)

„Megloptál, Lajos!”  transzparensekkel demonstrált a Jesz (Jólét és Szabadság Demokratikus Közösség) Bokros Lajos „mandátumtolvajlása” ellen Strasbourgban.  

 

„Bokros Lajost, mint független pénzügyi szakembert kérte fel az MDF listavezetésére. Jelölésekor önként, szabad akaratából, kényszer hatása nélkül, politikai közösségünk meggyőzése érdekében írásos nyilatkozatban vállalta, hogy bármikor kész visszaadni mandátumát, ha erre az őt jelölő politikai közösség kéri. Európai Parlamenti mandátumának megszerzését követően egy év sem telt el, amikor Bokros Lajos egyik napról a másikra hátat fordított az őt támogató, önmagát az Európai Parlamenti mandátumért eladósító politikai közösségnek. Végül 2011 tavaszán, a Bokros Lajos által vállalt kötelezettség értelmében megszületett közösségünk szinte egyhangú határozata a mandátum visszaadásáról. Ezt a képviselő részéről egy év sunnyogás követte, ezért be kellett látnunk, hogy minden demokratikus eszközt meg kell ragadnunk, és napról napra, hétről hétre figyelmeztetnünk kell Bokros Lajost saját aláírásával hitelesített vállalására. Hiszen mit ér az a politikus, akinek nemcsak a szava, de az aláírása sem ér semmit? Milyen bizalmat kelthet Európában egy olyan magyar Európai Parlamenti képviselő, akinek köztudottan nemcsak az ígérete, de már az aláírása sem ér semmit? 
Nem akarjuk, hogy egy ilyen ember elorozva képviseletünket lejárassa Közösségünket. Nem akarjuk, hogy egy ilyen ember lejárassa az országunkat. Nem akarjuk, hogy egy ilyen ember lejárassa az Európai Uniót” – fogalmaz közleményében az MDF utódpártja.

*

Nem léptethetik életbe a megvonást, mert lejáratódnak ( - kétarcúság)

Sarokba szorította magát az Eu, amikor saját jogállást megerőszakolva, a szocialista liberális többség  politikai előnyökért önmagának is ellentmondva pénzügyi megvonással fenyegette meg Magyarországot. Ezt a megvonást azonban lebegtetik, és mint egy fenyítési eszközt használják fel politikai célok érdekében. A kilátásba helyezett büntetést az Eu történetében egyedi és kirívó, de egyben méltatlan is. Sőt ellentmondást is takar, hiszen Magyarország a kritériumok szerint jól teljesít. Jobban, mint az euró övezeten belüli kegyeltek.

tehát egy különleges, egyedi bánásmódról van szó. Vagyis az övezeten belül nem azonos mértékkel és mércével viszonyulnak egyes tagállamokhoz. Ez a kétarcúság azonban önmaga erózióját segíti elő. Az Eu ezzel önmagát minősítve helyezi a ki a sarokra. 

MEGVON(HAT)JÁK, de mégsem a kohéziós támogatást?

 

Mint ismert, az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországnak szánt kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, ha Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik.

Ezt Margrethe Vestager Hansen, az EU-elnökséget ellátó Dánia gazdasági minisztere közölte Brüsszelben.

Az Európai Bizottság javaslatára a kohéziós forrásokból 495 millió eurót, vagyis (félmilliárdnyit) fagyasztanak be 2013. január 1-től, de csak abban az esetben, ha Magyarország nem tesz a kedvükre ügynevezett hatékony lépéseket.

Azonban a büntető fenyegetést (mint valami intézkedést) már idén júniusban hatályon kívül helyezik, ha Magyarország addig meghozza az elvárt kiigazító lépéseket. 

A gond csak az, hogy még ezt megelőzően, hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a rossz deficitadatokat felmutató Spanyolországgal szemben jelentős megértést mutattak. Ennek nyomán kedden több uniós ország arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországgal szemben is méltányosabban kell eljárni, így a döntés a vártnál sokkal jobban elhúzódó vita nyomán született meg. 

Ezt a kétarcúság mint valami kilógó lóláb, nyomja rá a bélyegét az Európai Unióra.  Az ugyanis egyetlen demokratikus közösségben sem járja, hogy míg a rosszul teljesítő kegyelteket (lásd spanyolok, görögök, stb.) támogatva pénzzel tömik, addig a szabályokat betartó, jól teljesítőt, vagyis Magyarországot meg  kiéheztetésre ítélik. Az Európai Bizottság fenyegetéssel, büntető elvonással akarja térdre kényszeríteni hazánkat. Ez azonban már most belső feszültséget okoz.

Diplomáciai források szerint négy tagállam azt szerette volna elérni, hogy legalább a felfüggesztésről szeptemberre halasszák a döntést. Állítólag Nagy-Britanniáról, Lengyelországról, Ausztriáról és Csehországról van szó. Más források szerint Németország is hajlik erre a megoldásra, míg az Európai Bizottság kitart a javaslat mellett.

Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter már az ülés előtt jelezte, hogy nem kívánja szó nélkül jóváhagyni a végrehajtó testület javaslatát, mert szerinte az Európai Unió helyesen tenné, ha több időt adna Magyarországnak pénzügyei rendbetételére.

Egyes politikusi vélemények szerint országunknak talán most kéne bejelentenie, hogy átgondolja az Eu-ban maradást. Mert ha nincs kohéziós támogatás, akkor nincs olyan kohézió sem, ami bent tartson bennünket. 

Az Eu sajátos összetartó ereje, (kohéziója,) pedig másra nem jó, csak arra, hogy rasszista módon szelektáljon, megkülönböztessenek és mostohán bánjon azzal, aki nem egy ívású velük. Vagyis a magunkfajtákkal.

Lehetséges az is, hogy egy ilyen esemény kapcsán az újragondolt tagság, vagy nem tagság kérdésében kiírandó népszavazáson az Eu megbukna Magyarországon.

*