Jóváhagyta a közgyűlés a rendőrfőkapitány kinevezését ( - hogyan tovább)

Pest Megye Közgyűlése 22 igen és 17 tartózkodás mellett elfogadta dr. Mihály István kinevezését a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság élére.

Pintér Sándor belügyminiszter – az országos rendőrfőkapitány javaslatára – szeptember 1-jei hatállyal a 33 éves szakmai tapasztalattal rendelkező dr. Mihály István rendőr dandártábornokot bízta meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetésével.

 

A szeptember 14.-ei közgyűlésen az új rendőrfőkapitány elmondta, hogy mindenkivel együtt fog dolgozni, akinek az a célja, hogy a Pest megyei emberek életét, hétköznapjait nyugodttá tegye.

 

*

Csak semmi pánik, a funkcionáriusok jól vannak ( - fő a bizalom)

Az átszervezések és elbocsájtások során csaknem a negyedére csökkent a Pest Megyei Önkormányzat hivatali létszáma. Csak a vízfej nem változott. Vagyis a korábbi nagy apparátust fenntartó közgyűlés foglalkoztatottjainak a száma, azaz megyei képviselők létszáma változott és nem igazodott a csökkenő feladatokhoz.

Pest Megye Önkormányzata januártól jóval kevesebb bizottsággal, - miután állami kézbe került a megye mintegy száz intézménye, - és egészen más struktúrában dolgozik tovább.

Mivel a hivatal intézményfenntartói feladatai megszűntek (e tekintetben csak a megyei sportélet szervezése maradt meg hatáskörükben), az önkormányzat minden energiáját a területfejlesztési teendőkre koncentrálhatja. Ehhez azonban pénz is szükségeltetik, amiről jelen pillanatban senki nem beszél.

A Szűcs Lajos elnökölte Pest Megye Önkormányzata az idei évtől átveszi a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, illetve részben a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács feladatait, - talán forrásait is, - és megkezdi a felkészülést a 2014-ben induló új uniós költségvetési ciklusra.

Az új feladat értelemszerűen új szervezetet és új működési struktúrát igényel a közlések szerint, ezért jelentősen, 105-ről 27-re csökkent az önkormányzat hivatalának létszáma. Az önkormányzat alkalmazásában maradtak között találjuk egyebek mellett Szűcs Lajos elnököt, az alelnököket, a főjegyzőt, a főépítészt és a hozzájuk tartozó titkárságok dolgozóit, összesen 27 embert.

Ezzel szemben a megyei közgyűlés létszáma nem változik, továbbra is negyvenhárom képviselő ülésezik és ülésezhet a testületben. Így a hálás szavazógépezet és a jól fizetett pártfölény megmarad.

Viszont a megyei önkormányzat költségvetése a korábbinak a hetvenedére csökkent. Szűcs Lajos ennek ellenére (még tavaly) megígérte, hogy a képviselők elmaradt járandóságát kifizeti. Hogy ez mennyire terheli meg a megye kasszáját, arról senki nem beszélt. A tények azonban azt mutatják, hogy a megyének jelentős elmaradásai vannak a közétkeztetést, a szociális ellátás, a gyermek jólétet és az energiaszolgáltatást illetően. Hogy ezeknek a tartozásoknak a rendezését, kifizetését mikorra sorolja és mennyire tartja fontosnak, arról nem szól a fáma.  

Igazából mindig az a kis ember fázik rá, akiért tulajdonképpen ez a túlfizetett bagázs, mint hivatali közszféra létrejött.

*

Karácsonyi ajándékműsor az önkormányzat jóvoltából ( - karácsonyi kiárusítás)

A szigetekről visszatérő megyei vezetés az év végén más fontos döntést is hozott, az utazáson és a vagyonátadáson túl. 

Rendkívüli közgyűlés keretében, megváltozott feladatokra való hivatkozással 47 hivatali dolgozó (köztisztviselők, ügykezelők) január 1-jei elbocsátásáról döntött  Pest Megyei Önkormányzat.

A Jobbik különösen felháborítónak tartja, hogy a decemberi rendkívüli közgyűlésen „bizottsági struktúra átalakítása” címszóval a bizottságok számát úgy csökkentették, hogy a 26 fideszes képviselőből 15 bizottsági tag (ez az alapdíjon felül plusz 45 százalékos bérezéssel jár), továbbá három bizottsági elnök és egy tanácsnok is (plusz 90 százalékos bérezéssel) pozícióban maradhatott. A csőd szélére jutott megye közgyűlését vezető Szűcs Lajos parlamenti fizetése mellé több mint félmillió forintot rak zsebre, csakúgy mint két főállású alelnök társa, akik munkája a jobbikos képviselő szerint nem látható.

„A megyei önkormányzat kétségkívül költséghatékonyabb lesz e 47 ember nélkül, de ilyen magas tisztségviselői fizetések mellet embertelennek és megalázónak tartjuk a kirúgásokat” - nyilatkozta a sajtótájékoztatón Varga Zoltán. A jobbikos képviselő szerint a kialakult helyzet a fideszes megyei vezetés ámokfutásának is köszönhető.

Csanádi Gábor, a Jobbik Pest megyei frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy a felmondások módja jogi aggályokat is felvet. 47 fő kirúgása ugyanis már csoportos elbocsátásnak minősül, ilyen esetben pedig a Munka Törvénykönyve legalább harminc napos bejelentési kötelezettséget ír elő. Ennek ellenére a határozatot a mai napon, december 23-án keltezték, melyet a főjegyző azzal magyarázott, hogy minderről ők is csak a csütörtöki napon kaptak értesítést a kormánytól.

A jobbikos képviselő elmondta, amennyiben az érintettek úgy döntenek, hogy pertársaságot alakítanak, pártja minden jogi segítséget meg fog adni.

A Jobbik az előterjesztéstől név szerinti szavazás kért, amelyet a Fidesz elutasított, ám mivel nyilvános adatról van szó, az alábbi listán megtekinthető a karácsony előtti tömeges kirúgásokat támogató képviselők névsora.

Horváth Tamás ócsai alpolgármester, természetesen Szűcs Lajos oldalán a kirúgások mellett foglalt állást

*

A KÍNAIAK A HORTOBÁGYON tollaszkodnának ( - mások meg a megyeházán)

A TOLLON kívül ludat, tojást és tenyésztési szakembert „importálnának”

A kínai tőke öt éven belül meg tudná menteni a magyar gazdaságot, ezért nem csak a kínaiaknak kell bennünket komolyan venni, hanem nekünk is a kínaiakat – mondta a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában Varga Ferenc, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezérigazgatója.

A KÍNAIAK VINNÉK A LUDAT TOLLASTÓL, TOJÁSOSTÓL, A SZAKEMBEREKKEL EGYÜTT, HOGY - ŐK IS TOLLASODJANAK

  

  A világ leggyorsabban fejlődő gazdaságával hazánk igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, és ennek első, leginkább kézelfoghatóbb jele, hogy Magyarországról nem csak tollat, hanem tojást, ludat, sőt még tenyésztési szakembert is „importálnak".  

Nemrégiben meg a tolltépésről és állatkínzásról cikkeztek az újságok. Mára kiderült: a magyar pehelytoll világszínvonalú. Bár Kína a világ legnagyobb lúd- és kacsatolltermelője, a legjobb minőségű alapanyagért mégis a Hortobágyra zarándokolnak – hangzott el a műsorban.

Orbán Viktor magyar és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök júniusi megállapodása óta felgyorsultak az események Hortobágyon is. A két vezető többek között egymilliárd eurós projektfinanszírozási hitelkeretben állapodott meg, amelyet a Kínai Fejlesztési Bank biztosít. Négy területen alakítottak ki a hortobágyiak konkrét együttműködést a kínaiakkal, az októberben idelátogató delegációval már a megvalósításon dolgoznak, és szeretnének eljutni a szándéknyilatkozatig – mondta a műsorban Varga Ferenc. Belső-Mongóliában továbbviszik a lúdtenyésztési programot és átalakítják az ottani lóállományt, és a kooperációt kiterjesztik a burgonyatermesztésre és a borászatra is.

A hortobágyi vállalkozás térségünkben az elsők között vette fel az üzleti és kereskedelmi kapcsolatokat Kínával. Varga Ferenc félszáz alkalommal járt a keleti országban 2004 óta, és mintegy 900 millió forint értékű exportot hozott létre. A kis magyar céget a kínai partner találta meg.

Talán ezt a hírt hallva gondolta Szűcs Lajos, hogy akkor maga is a kínai partnerség felé kacsint, hátha kevesebb sikerrel, de ha nem is ötszázszor, csak párszor eljuthat a keleti népköztársaságba.

Ki érti ezt?

*