A csendháborításról, mint szabálysértésről a 218/1999. (XII. 28.) számú Kormány rendelet 6. §.-a rendelkezik. E jogszabály szerint:
A mi (kis)városunk - Ócsa
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)
2011. július 10., vasárnap
Például így is lehet - ismétlés ( - hogy ne okozzon a zajkeltés, a csendháborítás gondot)
A csendháborításról, mint szabálysértésről a 218/1999. (XII. 28.) számú Kormány rendelet 6. §.-a rendelkezik. E jogszabály szerint:
Kiverte a biztosítékot a tülkölés és a hangzavar ( - egyesek értékesíteni, többen pedig csendben pihenni, kikapcsolódni szeretnének)
| Family Frost, a trillás kocsi |
| Itt is balesetveszélyesen az úttesten, háttal lépnek ki az érkező kocsik elé |
A környezeti zaj és rezgésvédelem terén a helyi önkormányzat rendelkezhet a közterületi rendezvényekről csakúgy, mint a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységgel összefüggő zajkeltésről. Azaz meghatározhatja, hogy milyen időszakokban, milyen rendezvényeket lehet tartani, illetve arról is dönthet, hogy – tegyük fel – a fűnyírást időkorlátok közé szorítja.
Ez a jegyző beszámolt róla, hogy rövidesen letesz a testület asztalára egy javaslatot, amely a rendezvények esetében is korlátozásokat tartalmaz, mivel lakossági észrevételek ennek kapcsán is érkeztek. Főként a köztéren vannak problémák. A tervezetben a mozgó árusítást is szabályozni kívánják.
Más települések rendeleteit például véve több javaslatot kidolgoz majd. Ismert Bugyi csend rendelete és Ócsa szabályozatlansága is.
A rendőrség szerint ellehet járni a zajkeltő gépjárművezetőkkel szemben. A KRESZ egyértelműen fogalmaz a hangjelzéseket illetően. 30. § Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az előzési szándék jelzése céljából szabad.
A megkülönböztető és figyelmeztető jelzések adását elősegítő berendezések felszerelését és használatát a 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet szabályozza.
Lakossági panasz, bejelentés esetén a hatóság a jogszabály értelmében jár el. Eddig azonban az önkormányzat, vagy a közterület-felügyelet részéről még senki nem kereste meg hivatalosan a hatóságokat. Népi panaszok vannak, de csupán szóbeszéd alapján. A lakók egy részét zavarja, mások meg figyelik, és igénybe veszik a dallamos szolgáltatást, hiszen ott vásárolnak.
Ráadásul szabálytalansággal balesetveszélyes helyzetet teremtenek |
A polgármester és a jegyző tartózkodik, vagy kivonná magát a történetből
Azonban ez nem teljesen így van. A búcsú problémája már évről-évre visszatér. A város jegyzőjét már írásban is megkeresték ezzel. Akkor az volt a válasz, hogy ennek hagyománya van, és az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik erre alkalmas területtel.
A mozgó árusok zajhatásainak következményeiről, a panaszokról többnyire nincs is tudomásuk. A szomszédokat máskor egymás zajkeltései is zavarják. A csendháborításos esetek kapcsán történt már, hogy az önkormányzatnak intézkedni, kellett. Volt, hogy a rendőr kénytelen volt kiszállni a helyszínre. Azonban sokszor ő sem képes igazságot szolgáltatni. Az árusok trillázásai okán azonban senki nem intézkedik. A jegyző nem itt él, nem érdekli. A rendőr magától nem lép fel, a polgármestereknek pedig kisebb gondjuk is nagyobb ennél. Aztán pedig más ügyben sem elég aktívak, miért pont ebben járnának el időben, maguktól és helyesen?
A tapasztaltak szerint, ahol ez szabályozva van, és betartatják ott csend, béke, és nyugalom van. A helybéliek, és az oda járók ezt elfogadják tudomásul, veszik, még a mozgó árusok is. - és mindenki nyugodt. Nincs háborgás, nincs panasz, s hétfőn kipihenve állnak vissza a munkába az ilyen helyen élők.
2011. január 26., szerda
Például ( - csendrendelet Bugyin)
A csendháborításról, mint szabálysértésről a 218/1999. (XII. 28.) számú Kormány rendelet 6. §.-a rendelkezik. E jogszabály szerint:
2011. január 21., péntek
Zajos bajok ( - a falakon innen, a portán túl)
Bármilyen szép helyen van a lakás, bármilyen szépen is van berendezve, sokat ronthat a komfortérzeten, ha a szomszéd zajaival kell együtt élni benne. Akár új építésű, akár régi nagypolgári lakásokról, akár házgyári technológiáról legyen szó, a rossz hangszigetelés szinte minden lakás velejárója lehet. Összegyűjtöttük a füldugó lehetséges alternatíváit.
Egy számlalevél remegő kézzel történő felbontása 10 dB zajjal jár, az ébresztőóra mutatóinak kullogása 20 dB, ha elalvás előtt halkan meghallgatjuk a híreket, az 50 dB zajjal jár, míg a kulturált szinten folyó társalgás 60-70 dB. A hangosabb beszédet, ami 70-85 dB zajt jelent, már könnyen meghallhatják a szomszédok, ha nincs megoldva a hangszigetelés, a 80-100 dB-el járó kiabálásról már nem is beszélve. Ha szomszédunk zongora-virtuóz, akkor bizony 60-95 dB-nyi hangot kell elviselni, míg egy légkalapácsos felújítás zaja legalább 105 dB zajjal jár. Az emberi fül számára fájdalom nélkül elviselhető zaj 130 dB.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ritkán gondoskodik a szomszédok nyugalmáról az, aki akaratlanul is, de zavaró hangokat kelt.
Mások élete, avagy mi folyik a szomszédban?
Az abszolút kibírhatatlan szomszédot elég könnyű ábrázolni. Ő a hobbi esztergályos, aki szeret kiabálni, hangosan TV-t nézni és lövöldözős, autós játékokkal játszani. Valamint rendelkezik minimum egy olyan gyermekkel, aki borzasztó hamisan gyakorol a zongorán, esetleg a vadászkürtön. Vajon van megoldás erre a folyamatosan érkező és sokrétű zajra, vagy inkább meneküljünk el?
Végül is a nyugalmunk forog kockán.
Álmatlanságom okai a következők: Hajnalban kelek, de semmi bajom az itt lakó szomszédokkal azon kívül, hogy a nyolc éves gyerekük szabadnapomon reggel hétkor a hálóm mellett pattogtatja a kosárlabdát, és hogy hétvégén hajnali kettőkor is hallom, ahogy rohangál a kerítés tövében. Körbe-körbe.
Judit szinte már kilátástalan helyzetbe került: "Hat évi albérlet után költözhettem be saját tulajdonú kis lakásomba. Boldogságom azonban a lakásban eltöltött első reggelig tartott. Szomszédaim ugyanis pontban 7-kor elkezdték ölni egymást. Szó szerint nem akartam hinni a fülemnek. Minden áthallatszott. A bazdmegolás, a velőtrázó ordítás, a családi ebéd....sorolhatnám. A napi programról pedig állandóan gondoskodnak, ha éppen nem vitáznak, akkor a kisgyerek visít, vagy a három véreb ugat. A lakásom élhetetlen. Elegem van."
Koránt sem ritka Zsófi esete sem. "...ő szembe szomszéd volt, és egy utca választott el minket, de valami akusztikus folyosónak köszönhetően, ha dugott, mintha az én agyamban tette volna. És sokszor dugott akkoriban. Azóta leharcolt lett picit, de hát a fénykorát végighallgattam."
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet a csendháborításról
6. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.
Zöld és zöldebb kertek
Több szempontból érdemes kiindul. Az ember nyilvánvalóan azt csinál a sajátjában, amihez kedve szottyan. Egy társasház, vagy egy közeli kertszomszéd esetében azonban alkalmazkodni kell a másikhoz. A jószomszédi viszony nem abból áll, hogy Erzsike néni áthozza a süteményt. A jószomszédi viszony kompromisszumokat keres, nem konok, viszont belátó. Jelezzük a problémáinkat egymás felé. Hiszen néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Ha ez nem segít akkor azonban lépni és intézkedni kell.
Ki nem ismerné a klasszikus Orwell-i gondolatot, mely mára közhellyé vált: Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél. Mindez annyiban igaz napjainkra, hogy bár a Magyar Köztársaság garantálja a törvény előtti egyenlőséget, a jognak asztalához azonban nem mindenki fér hozzá.
Ennek több oka lehet, legfőképpen az információ, hiszen ki az a mazochista, aki naphosszat Magyar Közlönyt olvas, és persze a pénz, hiszen keveseknek futja arra, hogy sztárügyvédek horribilis óradíját kicsengessék.
Ezen az egyenlőtlenségen kíván változtatni a Jogi esetek blog, amely nem véletlenül választotta egy békebeli ismeretterjesztő tévésorozat címét: e műsornak is valami olyasmi célja volt, mint most a miénk, a népszerű ismeretterjesztés módszereivel segíteni eligazodni a jogi dzsungelben.
Zajos a szomszéd? Meglopja a lakásszövetkezet? Ki akarják lakoltatni?
Kalandra fel, Dr. Beol a kommentek közt várja az olvasói kérdéseket, természetesen az inkognitó szigorú megtartása mellett. Aki nem kívánja panaszát nyilvánosságra hozni, az e-mailben kérhet tanácsot.
*