Fokozott ellenőrzést rendelt el a rendőrség ( - vajon kik maradnak ki ebből)

Egy pénteki sajtótájékoztatón bejelentették, országos közúti ellenőrzési akciót indít a rendőrség.

Vajon az út szélén ácsingózó, balesetveszélyt jelentő rusnya lotyókat lecsekkoljál-e?
(A fokozott közúti ellenőrzés a kurvákra és a stricikre nem vonatkozik ugye?)

Sofőr a körforgalom szélén, szütyő a KRESZ táblán, kurva a kocsinál, rendőr sehol - lehetne eljárni

A dabasi rk. tartozik még egy válasszal.

Mint ahogy a lakosság részéről panasz és bejelentés érkezett, az Ócsa környéki utakat és a körforgalmat pörére vetkőzött nők, köznapi nyelven kurvák lepik el, ami sem látványban, sem a közerkölcs terén nem ad lehetőséget az elviselésre.

Alul öltözött pöre kurva látványa ne legyen kötelező kép a gyerekek számára - lehetne elküldeni

Főleg nem, ha arra gondolunk, hogy ezeket az útszakaszokat 18 év alatti fiatalok, és gyerekek is használják, akik az autóból kitekintve kénytelenek elviselni a 18 karikába illő látványt.  Ezt ugyanis a tévében az előírások és rendeletek szerint csak bizonyos időben és korhatár felett lehet megtekinteni. 

Így akkor a közúton ez fényes nappal abszolúte nem vagyunk kötelesek a kis- és a gyermekkorúak elé tárni.

Ócsa előtt, az út szélen - nem éppen kívánatos látvány - lehetne büntetni

 Ebből a szemszögből tehát közerkölcsről és annak sérelméről beszélhetünk, ami ügyebár rendőrségi ügy.  Ha pedig rendőrségről és közerkölcsről, vagy felháborodásról beszélünk, akkor nem másról van szó, mint szabálysértésről ami rendőrségi hatáskörbe tartozó, intézkedést igénylő cselekmény.

Így jogosan levárható lenne, hogy a rendőrségi fellépés által a bugyi nélküli, pőrére vetkőzött nők látványa ne legyen az utazó közönség számára eltűrésre kötelezett dolog.  

A harisnyatartós, melltartós, fél meztelen nők napi kiállása környezetszennyezéssel és  tűzveszéllyel jár.  Eldobálják a napernyőket, az esernyőket, az ott fogyasztott ételek maradékait, a cigaretta csikkeket, a papírzsebkendőt és minden egyéb szemetet. Ráadásul az út mentén piszkítanak, WC híján össze-vissza pisilnek, és ürítenek.

Útszéli kisiparos? Adója rendben van? - Nem sokára jön kasszírozni a strici

Ezek a cselekmények már magukban és önállóan is eljárást vonhatnak maguk után, hiszen a közszemérem sértés, a  szemetelés, és feltűnően kirívó 

alulöltözöttség mind kategorizálható lenne foganosítás, vagy bírságolás szempontjából.

Azonban erre a rendőrségtől nem igen látni példát, és az útszéli nők sokasága is azt igazolja, hogy ezzel az eszközzel a hatóság nem él.

És lám, itt a szabálytalankodó strici, aki szintén büntethető lenne - rendőr sehol

Pedig ez nem minden.

Ha ugyanis a lakot területen kívül való közlekedés szabályait vesszük figyelembe, akkor ismét arra jutunk, hogy az út mentén strázsáló kurtizánok szabálysértést követnek el.  Közlekedési szabálysértés.  Tehát ez alapján szintén el lehetne járni velük szemben.

A balesetveszélyt jelentő kurtizán a körforgalomban az autó orra előtt hajlong - mindennapi látvány

Ha ezt a KRESZ vonulatot tovább nézzük, akkor a fokozott balesetveszélyes helyzet is elő áll.  Ugyanis amikor a lerobban járműt elhagyó személyre, az úton közlekedő kerékpárosra és az intézkedő rendőrre is ráadatják a fényvisszaverő mellényt, akkor az úton álló, sétáló, vagy éppen bugyiban közlekedőre is vonatkoztatható. Ha ennek a kritériumnak nem felel meg, akkor szintén eltanácsolható az út széléről.  

Ez a kurva a körforgalom egyik ágában a  stricijével bratyizik, miközben a többi autós kerülgetni kénytelen őket

Amennyiben mindezt körforgalomban teszi máris jelentősen rosszabb a helyzet.  Márpedig az Ócsa-Alsónémedi-Gyál-Bp 

irányú körforgalmi csomópontban rendszeresen álldogálnak a kurvák.  Számos esetben a közlekedési táblára akasztják a motyóikat, ami szintén megengedhetetlen. 

Jól látszik a körforgalom, és a futtató autója, valamint a szabálysértés - rendőr erre nem sűrűn ellenőriz

Ezeket az önjáró, álldogáló testárusokat az arra utazó tömegközlekedési eszközök ugyanúgy kerülgetik, mint a teherautók és a gyerekes személyszállítók. 

Na ez az a pont, ami kimondottan veszélyes a társadalomra. Ugyanis a nem csak kerülgetik a nem oda való és az ott kimondottan szabálytalankodókat, hanem azoknak megállva, ott üzletelve újabb KRESZ szabálytalanságot generálnak, ami természetesen ismételt balesetveszéllyel jár.

Körforgalmi lotyó, akár a rendőr, autósokra vadászik - ez nem közúti ellenőrzés

Tehát kijelenthetjük, hogy a kurvák útszéli jelenléte önmagában balesetveszélyes, a körforgalomban pedig ez tízszerte az.  A kimondott  balesetveszély elhárítása, és felszámolása hatósági feladat.  

Az ismert strici bárhol megállhat, visszatérőn szabálytalankodhat, mert őt nem ellenőrzik - erre nincs rendőr

Ezért szükséges lenne egy folyamatos, napi szinten visszatérő, többszöri ellenőrzés az adott útvonalon és a körforgalomban.

Körforgalom  Alsónémedi, Budapest,  Gyál, Ócsa, kereszteződésében - az úttesten szabálytalankodó nem halad sehova, nem gyalogos, hanem a kihelyezett szabályszegés, a balesetveszély, nem más, mint egy posztos kuvinyek

A jelenség és az eredménytelenség is ismert. A képek, meg magukért beszélnek. Pedig mindez felszámolható lenne, csak akarat szükségeltetik. 

Erre sincs rendőr, pedig ebből is pénz származhat

A lakosság részéről a rendőrség ebbéli támogatása és elvárása adott. Már csak a cselekvés, és a rendőri ténykedés, vagyis az eredmény hiányzik.

Jelen megkereséssel ezt lehetne elérni.

Körforgalom kivezetése, szintén egy posztossal, szatyor a táblán - a rendőrség tudtával

Az emberek részéről elvégre jogos az elvárás, hogy a közúti ellenőrzések ne csak a törvénytisztelő állampolgárokat érintse, hanem a törvénytelenség mezsgyéjén állókat is. Hogy ne a stricik uralják és felügyeljék Pest megyének ezt a piciny részét. 

Lelkes fiatal integetve vadászik a kuncsaftra - bár a rendőrség lenne ennyire buzgó és aktív velük szemben

Elvégre erre is adhatna egy választ a rendőrség közlekedésrendészete és a bűnüldözése is, ha már a dabasiak erre nem képesek.

 *

Alsópakony önmagában organikus, beavatkozás, törödés nem szükségeltetik ( - pályázat és fejlődés, avagy megsegítés helyett)

  Nem első ízben foglalkozunk ezzel a dologgal, de csupán azért, mert az mégis csak felháborító, hogy a városháziak mennyire magukra hagyják a kiszolgáltatott lakosságot. 

Hátrányos helyzet, nyomor és vezetési nemtörődömség

Aki nem értené, hogy miről van szó, akkor az csak tudja meg, hogy amikor a paraszttal oldják meg a városi feladatokat, és vele épített járdát az önkormányzat maga helyett, vagy akkor, amikor maga előtt díszburkolatot hány milliókból, vagy akkor, amikor városrészeket hagy magára és sorsára a maga előnyeinek ellenében, akkor legyen már egy ítélete a polgárnak, még akkor is, ha parasztnak nézik.  Szóval aki mindezt nem értené, az olvasson tovább, aki meg érti az is, mégpedig azért, hogy megismerje a régi-új történetet és hozzárakhassa azt, amit az előljárói fizetségről ismer, hogy kellőn értékelje a kialakult helyzetet. 

Önkormányzatunk már tavaly is pályázhatott volna

A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert állami támogatást: 70-en a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságok fejlesztésére. A Tanyafejlesztési Program hozzájárul a szórvány településekhez kötődő életforma és az ott működő tájgazdálkodás megőrzéséhez és fellendítéséhez.

„A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5,5%-a, vagyis több, mint 220 ezer ember él külterületen. Sajátos társadalomföldrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi, melynek fennmaradása, revitalizációja és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és a multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására.” (Nemzeti Vidékstratégia) Az elsősorban az Alföldre jellemző tanyák száma az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent, és a megmaradt tanyák egy része is elvesztette hagyományos mezőgazdasági funkcióját. Legfőbb problémákat a leromlott épületállomány, a fejletlen infrastruktúra, a nehéz megközelíthetőség és a rossz közbiztonság jelentenek.

Polyák István édesanyjának gyalog viszi az ebédet éthordóban, a fiatal lány az iskolából teker haza Alsópakonyra

Alsópakony (a régi és nem a létesítendő) és az ott üzemelő vállalkozások ezeknek a paramétereknek megfelelőn ebbe a kategóriába tartoznak. 

Ócsa városa a kiírás szerint pályázhat, amit tavaly még úgy gondolt, meg is tesz, de Horváth Tamás előterjesztése után ezt visszavonták a képviselők.

Pedig a pályázati támogatás mértéke 90 %.  Ez azt jelenti, hogy 1 millió forinttal további 9 érhető el.

Beavatkozásmentes, organikus környezet  - hol van már a tavalyi hűhó

Itt van mindjárt példaként a város járdaépítési programja, amire kb 3 milliót szán a vezetés sóder és cement formájában, amit majd a lakosoknak kalákában kell megépíteni. Vagy nézzük a Városháza előtti, Bukodi Károly által "piactér"-nek nevezett bontott területet amire közel kettő millióért díszburkolatot szeretnének rakatni. Na, ha ezt a 2-3 milliót például Alsópakonyra szánnák és ezzel pályáznának, akkor ezzel a pénzzel úgy 20 milliós beruházást, vagy fejlesztést tudnának megvalósítani. A kiírtak szerint. 

Ehhez csupán arra lenne szükség, hogy tervet állítsunk fel és pályázzunk a TP-1-2012  vagy a TP-2-2012 - re, akár mindkettőre. Mert lassan kifutunk az időből. Ráadásul a város nem olyan gazdag, hogy azt megengedhesse magának, hogy ismét elmegy egy ilyen lehetőség mellett anélkül, hogy rámozduljon.

Alsópakony élve eltemetve - csak járatjuk a szánk

Alsópakonyra is ráférne a fejlesztés, a gondoskodás. De nem, A polgármester és a helyettese valahogy másként gondolkodik. Az egyik csupán a városmagon belüli sportban, a tornatermi birkóban, a pályás fociban és Bajcsy központúságban gondolkodik, míg a helyettes társa a vízügyben, a szennyben és a társult tagságokban érdekelt.
Alsópakony és az ottani kilátástalanság megsegítése nem fér a programok sorába.

Ugyanis míg focira lehet 10 milliót is áldozni, addig a pakonyiak egyet, vagy kettőt sem érdemelnek(?). 

Alsópakony, Ócsa tanyás külterülete, ahol szinte még víz sincs. Legalábbis normális, és teljes mértékben fogyasztható egészséges ivóvíz. Aztán normális út sincs, mert az valahol az útszéli tábla utáni sárveretőnél véget ér.

Alsópakonyon  lehetőség sincs, így a termékek előállítása és piacra juttatása vonatkozásában is elkélne a pályázati segítség. De a közvilágítás terén is lehetne mit fejleszteni. Nos ez a pályázat erre, illetve ezekre adna lehetőséget.  Ha élnének vele.

A városvezetés most ismét ezt szalassza el, amikor erre a kiírásra nem jelentkezik és a várost a pályázaton nem indítja.  (A képviselők többségének sem jut ez eszébe, hogy javaslatként előterjessze.)

A városvezetés ezzel diszkriminatív mód lenézi és kirekeszti az Alsópakonyon élőket, mert amolyan külszéli alsóbbrendűségben tartva őket, kirekeszti a fejlődésből.

Bukodi Károly, választott  polgármester - ha akarna, pályázhatna Ócsa (Alsópakonyról beszél, de ez nem segít)

Hiába a kormány, és a kiíró jó szándéka, ha a választott helyi funkcionáriusok érdektelenségből szarnak az egészre. 

Ezt kérem ne felejtsék el az itt/ott élők, amikor majd a választásokra kerül a sor.

Alsópakony leírva, magára hagyva

A Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI, volt VKSZI) 2012 júliusában három állomásból álló tájékoztató rendezvényt tartott a Magyar Tanyákért Programiroda közreműködésével. A rendezvényeken Balogh Attila sajtóreferens (VM, Stratégiai Főosztály) ismertette a 2012-es Tanyafejlesztési Programot, illetve a hozzákapcsolódó rendeletet és számos szakmai előadást hallgathattak meg a részvevők a magyarországi tanyák helyzetéről, jövőjéről, valamint a fejlesztési programot érintő eddigi tapasztalatokról, gyakorlati tudnivalókról.

Dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár bejelentése szerint a 62/2012. (VI. 29.) VM rendelettel szabályozott program keretén belül 2012. július 9-étől lehet pályázatokat benyújtani a NAKVI honlapjáról elérhető elektronikus adatlap kitöltési felületén.

A pályázatok benyújtási határideje 2012. augusztus 31. A rendelkezésre álló pénzből két fő területet kívánnak támogatni: a települési és térségi fejlesztéseket, valamint a tanyagazdaságok fejlesztéseit. Az előbbi célra mintegy 1,04 milliárd forint áll rendelkezésre, míg az utóbbira mintegy 400 millió forint.

A Tanyafejlesztési Program célja továbbra is a tanyai gazdálkodás megújítása sajátos értékeinek megmentésével, a tanyai életmód hátrányainak csökkentése, valamint a tanyás térségek fenntartható – a komplex vidékfejlesztéshez illeszkedő – fejlődésének elősegítése. A tervek szerint 2013-ban 2 milliárd forintos kerettel folytatódik majd a program.

Ez több figyelmet és ráfordítást igényel, mint Alsópakony -  a sport kiemelt és előnyt élvező, több milliós ügy

Remélem egyszer csak rászánják magukat az illetékesek és elkezdenek munkálkodni azon, hogy az Alsópakonyon élőket felzárkoztassák. Akár az utak, a közművek, a közlekedés, a lakhatás, vagy a munkahelyteremtő piacra termelés által, esetleg az ilyen tanyafejlesztési támogatással, amiből most ismét kimarad ez a hátrahagyott településrész.

 *

Környezetbe illő kisvárosi sportfejlesztés - főépitészi szempontból ( - napi vicc)

*

A hetedik és a nyolcadik aranyérem - Hajrá magyarok! ( - London 2012)

A HETEDIK MAGYAR ARANYAT - Kozák Danuta "hozta" 

 

Női kajak egyes

Kozák Danuta parádés teljesítményt nyújtva aranyérmet szerzett a női  kajak egyesek 500 méteres döntőjében a londoni olimpián. Ez a   magyar küldöttség hetedik elsősége a brit fővárosban, egyben a sportág 22. ötkarikás aranya. 

Az ötszörös világ- és hétszeres Európa-bajnok, 25 éves magyar lapátforgató kedden az elő- és a középfutamban is meggyőző győzelmet aratott, s azzal a tudattal készülődhetett a fináléra, hogy szerdán megszerezte pályafutása első ötkarikás győzelmét a négyes tagjaként. A Domino Honvéd kajakosa tavaly, a szegedi világbajnokságon és az idén júniusi, zágrábi Eb-n is ezüstérmet nyert ebben a számban.

BEGYŰLT A NYOLCADIK MAGYAR ARANY - Risztov Éva jóvoltából! 

Nyíltvízi úszók 10 km-es száma -
Risztov Éva aranyérmet nyert

A Debreceni Sportcentrum 26 éves versenyzője - aki medencében 800 méteren a 13., 400-on a 16., a 4x100-as gyorsváltóval pedig a 15. helyen végzett - gyakorlatilag végig vezetett, nagy tempót diktálva, és legtöbb riválisát leszakítva, végül nagy hajrával - az amerikai Haley Andersont négy tizedmásodperccel megelőzve - diadalmaskodott célba elsőként érve.

Risztov Éva a magyar londoni küldöttség 15. érmét - nyolcadik aranyát - szerezte.

Köszönjük.

*

Az ötödik és a hatodik hazai arany - jó szívvel ( - Londoni olimpia 2012)

AZ ÖTÖDIK ARANY a kajakpáros Dombié és Kökényé

 

Férfi páros kajak 1000 méter

Dombi Rudolf és Kökény Roland 1000 méteres kajakpárosa fantasztikus versenyzéssel aranyérmet nyert a szám olimpiai döntőjében. Ez a magyar küldöttség ötödik elsősége a brit fővárosban, egyben a sportág 20. ötkarikás aranya.  Hajrá Magyarország!

A HATODIK ARANY a női kajaknégyesé 

 

Női kajaknégyes, 500 méteren

A Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Kovács Katalin, Fazekas Krisztina összeállítású női kajaknégyes aranyérmet szerzett 500 méteren a londoni olimpia szerdai versenynapján, ezzel begyűjtötte a magyar küldöttség hatodik elsőségét. Magyarország húsz év elteltével nyert ismét ebben a számban.

Gratulálunk.

*

Valaki kamuzik, de ismét milliókat szánnak díszburkolatra ( - közjárda helyett)

Tegnap érdeklődéssel vártuk, hogy milyen kiemelkedően fontos tárgykörben hívott össze rendkívüli ülést Bukodi Károly polgármester úr. 

A város hivatalos honlapján a focipálya átalakításhoz kapcsolódó telek kiigazítás és a szennyvíztisztító karbantartásának megkezdésére igényelte a rendkívüli összejövetelt.

Ez ment ki a lakosság felé és erről adott tájékoztatást a drága pénzből fenntartott honlap egészen a mai napig, amikor is észbe kaptak és lecserélték ezt, mintha mi sem történt volna.  Azonban nem ócsai lenne a történet, ha nem így lenne.  

A képviselők ugyanis a már a Városháza előtti beépítetlen terület díszburkolattal történő ellátására kaptak meghívást és erre mentek el szavazni.

Nem mintha a focipálya kerítése és határa, valamint a szennytelep karbantartása, (ami egyébként is folyamatos kéne, hogy legyen,) alább való legyen a Bajcsyn a sivár "piactér" sürgősségi leburkolásánál. 

Igaz, hogy égetőbb gondok is lennének, de az nem számít

Elvégre a lakosság legfőbb vágya teljesül ezzel, hiszen ez a terület nagyon balesetveszélyes, mert itt keresztezi a vonat az áthaladást és itt egy nyomvonalon halad a busz, a kerékpáros, a rokkantkocsi és az iskolába gyalogló gyerek is.  Ez a használaton kívüli "piactér", ahol a 113,5 milliós templomig sem érő, korábbi méregdrága díszburkolat (KMOP-5.2.1/A - Kisléptékű megyei fejlesztések "Ócsa Város központjának kisléptékű fejlesztése") is véget ér, képezi Ócsa városának legfontosabb és legforgalmasabb (központi) részét, ami csak és most, egy rendkívüli ülés keretében orvosolható. (Még szerencse, hogy a rekultivációtól omladozó szeméthegy nem igényel ilyen beavatkozást.)

Erre a szemétomlásra is jut több milliónyi közpénz - sőt, még az őrzésére, meg a locsolására is futja

Valójában ezért szeretek Ócsán élni. Itt minden olyan surprise. Az ember már lassan nem hisz a szemének. Mostantól már az aláírónak, a meghívónak és a leírtaknak sem. Valóban rémes meglepetésszerű az egész.

Én ezzel együtt szurkolok a városnak és az irányadó vezetésének. 

Csak éljük túl.

*

Ócsa-Alsópakony, a helyzet változatlan ( - hiába a gőzerő, csak a gaz tör elő)

Csak a gaz és a csupasz, magára hagyott betonpóznák burjánzottak ki a tájból az elmúlt egy évben Alsópakonyon. Pedig itt a rászorulóknak szánt végső mentségnek, a beígért szociális lakóhelynek kéne állnia.  Közben Alsópakony máig itt élő közössége továbbra is csupán rossz minőségű, a paramétereket nem teljesítő, pangó vizet kénytelen tovább csapolni.

A nagy bejelentés - ekkor még minden másként nézett ki (Szaló titkár aki rábeszél, és Bukodi mester, aki felnéz rá)

Igaz erre is volt már megoldás, de sutba dobták, mondván, jön a kormány, s azzal majd ezt is megoldják. Persze, össze-vissza ígérgettek. Már a megoldás, és Szaló Péter is messze tűnt. Viszont már legalább 6-8 hónapja kész kéne lennie a vázolt lakóövezetnek.  Azonban még az előkészületekkel is állnak, és várnak. Sem a közművek, (víz, gáz, csatorna,) sem más összeköttetés,  az ígért összekötő út nem áll sehogy.  Pedig minta telepnek beruházásnak indult. Aztán kiemelték., most mégis elhalni látszik.

Kiégett táj, póznákkal - Alsópakony új telep látképe augusztusban

Horváth Tamás elmondása szerint, Ócsa felől már kész lehetnének. Ahogy fogalmaz, Ócsa mindent megtett. Azonban erről a mindenről a helyiek nem tudnak semmit. A város milliókból előállított újságja szűkszavú. Hol csak elkésett "virágos" írásokat, vagy reklámokat nyom, hol meg nem tudósít, vagy meg sem jelenik, illetve nem ír semmi érdemit. Egyedül a blog az, ami rendre információt ad és segít a tájékozódásban Ócsán.

A városházán és  környékén az emberek némán hallgatnak. Nem érdekli őket a sajátos boldoguláson túl szinte semmi. Főleg  az nem, amiben az önkormányzat keze benne van. Nemtörődömök, vagy félnek a hatalomtól. Esetleg annak emberétől, vagy kezétől. Többek szerint az hosszúra nyúlik.  

Ócsa - Alsópakony  - a kezdet és a vég (túl kell élni)

Mint közismert a kormány 2011 nyarán jelentette be, hogy Ócsára építenék a fizetésképtelen lakáshitelesek számára a megmentésül szolgáló lakóövezetet.  A tavalyi hirtelen ötlet, idén lassú agóniát mutat.  A hitelesek fizetőképessége, eladósodottságuk mértéke alig változott. A kilakoltatások pedig csendben tovább zajlanak. A megmentésükre szánt építkezés meg kudarcot mutat. Lesz- e vajon feltámadás az Ócsát érintő alsópakonyi semmittevést illetően? 

Horváth szerint Ócsa rendben, mert rajta nem múlik - a természet lágy öle, a pakonyi róna (kijelölve)

Nézzünk hát szét a társadalmi környezetben és a helyi kulisszák mögött. Járjuk körbe Ócsa állatorvosi lovát az alsópakonyi istállóban. A séta kezdte előtt vegyük elő a Hócipőt vértezetként.

Z. Kárpát Dániel az ócsai „gettó” tervezetével kapcsolatban egy korábbi sajtótájékoztatóján kifejtette, a kormány a lehető legrosszabb megoldást választotta, hiszen a beruházási költségek rettentően magasak és éppen a leglényegesebb elem nem szerepel a pályázati felhívásban: a munkahely teremtés helyben. A szakpolitikus teljesen életszerűtlennek minősítette a becsült költségeket is, kiemelve: hihetetlen, hogy egy lakóingatlant mindössze 150 ezer forint négyzetméterenkénti fajlagos költséggel tervezzenek, ennyiért ma már lakóházat lehetetlen ugyanis építeni és a tervek nem tartalmazzák az épületgépészet, valamint a közművesítés költségeit sem. 

„Mindössze annyi látható, hogy a tervezett összköltség valahol öt és húsz milliárd forint között változik, hogy pontosan mennyi, nem tudni, mivel folyamatosan ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot az illetékesek részéről” – mutatott rá a képviselő és kifejtette, ekkora összeg sokkal több lehetőséget rejtene magában.

Roggyant tábla az út mentén - a telep majd balra, a meglévő nyomor, meg jobbra

Horváth Tamás - a helyi projekatya nyomja a sódert

 Aztán volt erre és foglalkozott a tervvel, meg a hellyel a Népszabadság, az Origó, a HVG és a Blikk is.

Nyilatkoztak a helyiek még a tévének és másoknak. A munka mégsem haladt előre. A házak csak nem épülnek, pedig az első verzió szerint már állniuk kéne. A későbbi módosítások szerint szintén.  Az első igazi kapavágásnak, vagyis alapozásnak, utak aszfaltozásának még nyoma sincs, de az elektromos művek póznaállítói is rég levonultak már. Most mégis a vad-szabad természet, a gyom uralja a tájat, az ott járó őzek örömére. 

Horváth Tamás Ócsa alpolgármestere a koordinátora a város alsópakonyi elképzeléseinek. Valós adat azonban tőle sem várható, annak ellenére, hogy szinte mindig csak az Ő variációja hallik. Haladás, nincs.

Horváth Tamás bemutatja a projekt helyszínét - Isten háta mögötti sivárság ( - csak a szemét látszik a földön)

Mint erről több hírcsatorna beszámolt, Horváth Tamás szerint még az idén ősszel megkezdődhet a beköltözés. Mások novemberre prognosztizálják mindezt. Szerintünk azonban ez továbbra is kétségesnek látszik. Nem pusztán azért, mert tavaly is ezt igétek, hanem, mert minden további jel erre utal. Ócsa ugyanis nem képes szellemi és pénzügyi forrásait a sikerre koncentrálni. A város főépítésze, aki szintén érintett az ügyben, számos hibával dolgozik. Legutóbbi információnk szerint az egyik kis intézményi tervezésnél kifogásolták meg neki a WC-ket, amit aztán átrajzolásos tervmódosítással kellett korrigálni. Ez ismét kis mértékben hátráltathatja az óvoda bővítést, ami szükséges lenne az alsópakonyiak fogadásához. Aztán mint ezt már egyre jobban rebesgetik, az Egészségház, - ami szintén a főépítész és a jelenlegi polgármesteri kör elképzeléseiben valósult meg, - nem felel meg annak a követelménynek, amit majd Alsópakony felnövekvő lakossági ellátása igényel. Tehát itt is a több milliós beruházás ellenére beszorul a város a saját szűkre szabott infrastruktúrájába. Ezekből az elhibázott döntésekből, a rossz elképzelésekből és a hiányzó tartalékokból roppant nehéz lesz kilábalni. A baj, hogy itt is a városon belüli lakosság issza meg a levét ennek, ugyanúgy mint Alsópakony elhanyagolt régi részén a kukacos vizet.

A jelenlegi Alsópakony, ahol az egészséges ivóvíz is gondot jelent - ezzel a résszel senki nem foglalkozik

Nem véletlen, hogy a városvezetés rárajtolt a lakossági adóprésre. Pressziót alkalmaz a jegyzővel a hivatal, hogy az elszórt milliók után a lakossokkal pótoltassa a hiányzó forrásokat.  Ezért nem jut a járdahálózat kiépítésére és a buszmegállók kialakítására, vagy éppen a közterületek takarítására, hogy a vasúti átjárók kiépítést ne is említsük. Igaz a Fidesz és a polgármester választási plakátjai még meg sem említették Alsópakony fejlesztését, de kerékpárutat azt ígért. Sebaj, ez majd az lesz, amit az állam megépít, ha a pakonyi mentsvár-menedékkel az út is kiépül.  Elvégre ráfogható, még akkor is, ha azon csak a ritka vasúthoz és a heti kétszeri piacra lehet eljutni. No, meg vissza az új falúba.

Ha minden igaz, eddig fog vezetni a kerékpár út - szükség lesz rá (minden út az ivóba vezet)

További ómen, hogy a beígért háttérberuházások elmaradnak és vitákkal terheltek. Az állítólagos összeköttetést biztosító kerékpárút nyomvonalán a munkálatok nem kezdődtek el. Az M 5 autópálya feletti átvezetés csak sávszűkítéssel, vagy a jelenlegi sávokra történő rávezetéssel oldható meg, ami nem biztosít önálló és független kerékpáros közlekedést, hiszen erre a felüljáró alkalmatlan, vagyis nem ad elkülönített lehetőséget és védett utat a kétkerekűeknek.

Nem csak a szennyes víztől, a roncsoktól is fertőzött az erdős terület - hála Radnóti úrnak érte

A szennyvíztisztító telep körül máig rendezetlen minden. A telep egyszerre szenved a hiányosságokban, a felelőtlenségben és a pénzhiányban. A telepvezetője nem tudni, hogy mit végez, de ahogy a hivatalban mondják, ahol lenni kéne szivattyúnak ott, nincs, ahol meg van, az nem üzemel.

Fertőzött terület, méhek, roncsok, és szennyvíztelep - a legjobb összeállítás ( - csak a kitermel méz van kaptárban, a többi összes szabadon)

 Helyette méheket tartanak és mézet termelnek a fertőzött területen, ahol a szünetekben akár roncsderbit is lehetne rendezni, annyi ott a rozsdában fetrengő, elhullott, magára hagyott gép, s jármű.

Roncs gépek és járművek tárháza a telepi környezet - állítólag a tulajdonosok gondatlanságából, vezetői engedéllyel

Egy szakértői tanulmány szerint alsó hangon is öt-hatvan milliónyit emésztene fel csupán a korszerűsítés, amiben nincs benne még a bővítés. Az üzemeltető Ócsa és társai mind hibásak a kialakult helyzetben. Ócsa városa korábbi résztulajdonos üzemeltetője által, (Egressy Gábor Nonprofit Kft. Jarábik Klári) úgy 5 millió körüli tartozást halmozott fel, amiből semmit nem törlesztett. (Pedig a lakosok befizették a csatornahasználat díját, de az valahogy, és valahol elporladt a DHRV és Ócsa közt.) Most, hogy a városi önkormányzat is beszorult a saját maga által keltett káoszba, kénytelen volt Jarabik Klára igazgatónak pénzt adni, hogy abból rendezze a városi tartozást. Közben Felsőpakony és Inárcs is hozza a magáét. A közös nevező, azonban a három fél különböző érdekei kapcsán nehezen hozható össze. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult Ócsa, (szellemi atyja) amikor megtorpedózva a két társat, a tudtuk, megkérdezésük nélkül a Bíró Vencel (DHRV) érdekeltségi köréhez csapódva, szinte hátba támadta őket. Közben ezzel önmagának is gondot generált, de ezt majd a szokásos mód az időmúlással rendezik. Sajnos nagy kár, hogy ez esetben is Horváth Tamás volt a megmondó és összeboronáló, kivitelező ember. Az Ő érdekeltségi és kapcsolati-, kötődési viszonyai határozták meg a fejleményeket. Ő az, aki érdekelt a DHRV és a DPMV kapcsolódásában. Ő volt az, aki okán a képviselők egy magasabb vízdíjat vágtak a lakosság nyakába. Ráadásul ezt részben az elavultsággal, részben pedig az állami beruházásra való felkészüléssel indokolták. Erre mégis azt szokták mondani, hogy ez a lakosságnak nem kerül pénzébe. Csupán köbméterenként fizetünk rá a vízvételi és a kibocsátási oldalon. 

A használaton kívüli ülepítő, amit most pufferré varázsolnak a DHRV-s körök  - vajon miként számolnak el a 40 millióval?

Most a szennyvíztelepen a régi lepusztult ülepítőt rendezik, amihez Inárcs és Felsőpakony tulajdonostársak nem járultak hozzá. A két szomszédos település polgármestere Ócsának küldött átiratában közölte, hogy nem járul hozzá a beruházáshoz. Az állami pénzek Bíró Vencelhez lettek expediálva, amihez természetesen kellett az ócsai közreműködés. Ugye említenem sem kell a nevet, akinek mindez köszönhető. Most ebből a 40 milliós keretből tessék-lássék elkezdték átbetonozni a régi alapon álló ülepítő-tározót, és mára már megkapta a betongerendás lefedést. Ezzel azonban nem lesz sem jobb, sem korszerűbb a telep, hiszen a most nem használt tározóval, amit eddig a lepusztultsága okán kivettek a rendszerből, csak visszaadják neki azt, ami hiányzott. Így némi technológiai javulás természetesen várható alapesetben, de nem akkor, ha erre ráengedik Alsópakony összes szennyét. 
Ennek biztos fogadására ezzel a mostani tákolmánnyal sem lesz megfelelően képes a telep. Sajnos a helyi telepi-ügyvezető (Radnóti László) ténykedései is erősen kifogásolhatók akkor, amikor az ottani méztermelésről, a roncsokról van szó, vagy éppenséggel amikor a polgármester technológiai hibákról, mulasztásokról beszél. Jelen pillanatban a normális üzemeltetés a cél. Az erre felelős(ök) az előírt technológiai menetet, a vonatkozó rendet és rendezettséget évek óta nem biztosítja(k). Ehhez új vezetés, egy átértékelés, illetve bővítés, korszerűsítés és fejlesztés szükséges. A 40 milliós keret így már nagyon kevés. Ne feledjük, hogy a dabasiak szerint is legalább ötven millió kéne a rendbehozatalhoz. Ha azonban most már a DHRV-nek passzolt 40 millióból költi el Bíró Vencel társasága a régmúlt mulasztásainak fedésére a pénzt, akkor mihaszna az egész tevékenység, hiszen mire oda kerül a sor, hogy netán felépül az alsópakonyi telep, ismét nem lesz kapacitás a megfelelő tisztításra.

A parlagfűtől szennyezett területen a tiltás ellenére munkálkodnak hiányosságok elfedésén - hiába az ide vonatkozó irodalom és a tilalom

Ha ezek tekintetében nézzük az alsópakonyi építkezést, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a háttérben zajló események nem elég fejlettek és előrehaladottak ahhoz, hogy ott a lakóövezet, vagy az 500 lakásos új falu megépüljön.

Ezért van az, hogy csupán a gaz és a parlagfű tör előre és nyer teret a fejlődés helyett.
*

Hivatali továbbképzés - Eu-s pénzből ( - napi vicc)

*

Hazai szemmel - gyűlnek az érmek ( - Londoni olimpia 2012)

MEGVAN AZ ELSŐ MAGYAR ARANY - Szilágyi Áron olimpiai bajnok

 
Vívás

Szilágyi Áron megszerezte a magyar olimpiai csapat első aranyérmét, sima meccsen, izgalom nélkül, mint a legnagyobbak. A magyar vívó hatodik az idei világranglistán, ellenfele az olasz Occhiuzzi volt, aki a tizenhatodik ugyanebben a rangsorban. 

"UGYANAZ AZ EMBER MARADOK mint eddig voltam" - Gyurta Dániel olimpiai bajnok

Gyurta Dániel világcsúccsal aranyérmes!

Úszás

Gyurta Dániel 2:07.28 perces világcsúccsal aranyérmet nyert a 200 méteres mellúszásban szerdán, és ezzel a kardozó Szilágyi Áron vasárnapi diadalát követően a magyar küldöttség második olimpiai győzelmét aratta. Gratula!

MEGVAN A HARMADIK MAGYAR ARANY - Berki Krisztián olimpiai bajnok

 

Lólengés

A finálé előtt mindenki Berki-Smith összecsapást várt Európa egyik legnagyobb csarnokában, a  16 500 néző befogadására alkalmas és csordultig megtelt North Greenwich csarnokban, közismert nevén az O2 Arénában. Berki kitett magáért. 

A NEGYEDIK ARANY - Pars Krisztián olimpiai bajnok 

 

 

Kalapácsvetés  

Pars Krisztián aranyérmet nyert sportágában. Az atléta a döntőben egyedüliként dobott 80 méter fölött. Az idén Európa-bajnok, tavaly világbajnoki ezüstérmes szombathelyi dobó eleve esélyesének számított a döntőben, de ezért még teljesíteni kellett . Megtette.

* 

Egy olimpikon, akire senki nem számított - retro ( - anno 1936; Berlin)

A kép az 1936-os berlini olimpia női tőr bajnokait ábrázolja az eredményhirdetésen. A náci karlendítést a győzelemre esélyesnek tartott, 26 éves német Helene Mayer mutatja be, akiről a világsajtónak az volt a véleménye, hogy lehetetlen elvenni tőle a győzelmet. A dobogó tetején a 29 éves magyar Elek Ilona. Mindketten zsidó származásúak. Nem sokon múlt, hogy egyikük sem vett részt az olimpián.

Mayer a 28-as amszterdami olimpián szerezte az első aranyérmét, majd Hitler hatalomra jutása után Amerikába menekült, mivel apai felmenőiről nem tudott árja papírokat bemutatni. A berlini olimpia előtt hazahívták, azzal zsarolták, hogy családja máskülönben nem lesz biztonságban. Azt ígérték neki, elfelejtik kétes származását, ha aranyérmet szerez a Harmadik Birodalomnak és legyőzi a képen a dobogó legalsó fokán álló osztrák Ellen Preiss-t. Elek Ilonával senki sem számolt.

Elek Ilona, azaz Csibi, ahogy mindenki hívta, véletlenül lett minden idők legeredményesebb vívónője. Zongoraművésznek tanult a Zeneakadémián, a vívást kezdetben csak hobbiként űzte. (A női vívás lenézett sportnak számított, a gimnáziumban is megróvást kapott miatta.) A Zeneakadémia igazgatója behívatta az édesapját és közölte, hogy a vívás lemerevíti a lány csuklóját, ezért abba kell hagynia. Csibi már búcsúzni készült a pásttól, amikor a vívószövetség vezetője megnézte egy meccsét, és felismerte, mennyire tehetséges. „Azt nem tudom, hogy milyen zongorista lesz ebből a lányból, de biztos, hogy van olyan még száz is. De azt tudom, hogy olyan vívó, mint Csibi, száz évben, ha egy születik!” Rábeszélte a lányt, hogy folytassa vívókarrierjét a válogatott edzőjénél, Italo Santelli mesternél. Az olasz maestro észrevette, hogy Csibi ugyan sokat hibázik az edzéseken, de versenyen soha. "Csibi van primadonna, kell neki az a közönség" – mondta. Ez csakugyan így volt, Csibi élvezte a győzelmeket, és azt, hogy a sajtó és a közönség is imádta. Nem nagyon volt olyan ellenfele, akivel ne tudott volna annak anyanyelvén beszélgetni. A férfiak is körülzsongták.

Első látványos győzelmét 1933-ban a budapesti Európa-bajnokságon aratta. Rendkívüli gyorsasága mellett hidegvére volt az erőssége. A világ legjobb idegzetű vívója, – mondták róla. Berlinben olyan gyorsan és könnyedén verte meg előbb Preiss-t aztán Mayert (őt egyenesen 5:0-ra), hogy a közönségnek felocsúdni sem volt ideje. Mayer nem tudta szállítani az aranyat Hitlernek, talán a képen látható karlendítés is a retorzióktól való félelméből fakadt.

Csibi az olimpia után abba akarta hagyni a vívást, úgy érezte, mindent elért. Ráadásul zsidó származása miatt klubot is kellett volna váltania, amihez nem volt kedve. Visszatért a zongorához, folytatta tanulmányait a Zeneakadémián. Egy évvel később a párizsi világbajnokság miatt visszahívták. A vb-n – egy év kihagyás után - egyéniben kikapott Mayertől, de csapatversenyben ismét aranyérmet szerzett. Mayer ezután nem tért vissza Németországba, újra emigrált Amerikába.

Csibi innentől kezdve sorra nyerte a hazai és világversenyeket, amíg a zsidótörvények meg nem tiltották, hogy pástra álljon. A nyilasuralmat Pesten bujkálva vészelte át. A háború után azonnal folytatta sportkarrierjét. Sokat tett a vívósport talpra állításáért. Amikor Sédey Gyulát, korábbi vívószövetségi vezetőt a bíróság halálra ítélte, mert Szálasi alatt elvállalta a fővárosi rendőr-főkapitányi címet, Csibi kegyelmi beadványt szerkesztett, amelyben bebizonyította, hogy Sédey nem követett el semmilyen bűntettet, és személyesen járt közben mindenhol az elítélt érdekében. Sédey végül kegyelmet kapott.

Elek Ilona három olimpián indult, az első és a második között 12 év kihagyással. Berlin után két olimpia maradt el, de Csibi 1948-ban 41 évesem simán megvédte bajnoki címét. Négy év múlva Helsinkiben csak egy azóta is vitatott bírói ítélet fosztotta meg a harmadik aranytól. Itt még volt alkalma találkozni legnagyobb ellenfelével, a Németországba újra visszatelepült Mayerrel, aki addigra abbahagyta a sportot, és egy évvel később mellrákban meghalt. Csibi a melbourni-i olimpián akart revánsot venni a helsinki vereségért, de 49 évesen már nem válogatták be a csapatba. Visszavonulása után hosszú évekig a női tőrcsapat kapitánya volt. Visszatért a vívás miatt abbahagyott zeneszerzéshez is. 1988. július 24-én halt meg Budapesten.

Nyáry Krisztián

*

Nézzen meg egy 104 milliós projektet ( - önkormányzati hátszéllel)

*

Ócsai recept: 100 milliót a szemétbe ( - Zöld Válasz)

Megjelent a Zöld Válasz-ban

2012-07-31 03:34

Ócsa város Önkormányzata június 20-án hatalmas sikerként ünnepelte a település hulladéklerakójának rekultiválását. Nem is került sokba, hiszen a mindösszesen 104.859.636 forintos beruházás csupán tíz százalékát kellet kifizetni, eddig!

Előzmény

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kötelezte a települést a területén található, eredetileg agyagbánya, szemétlerakó rekultiválására, biztonságossá tételére. Semmi gond, az EU biztosítja a fedezetet, már csak a pályázatok kidolgozásában jártas céget kellett megkeresni, pályázni és indulhatott is a beruházás.

Az első problémák

A pályázat előkészítését végző Körics Euroconsulting Kft. három cégtől kért ajánlatot, köztünk az elsősorban közúti szállítmányozással foglalkozó dabasi székhelyű Truck Trió-tól, amely szaktudása erősen megkérdőjelezhető. A pályáztató céggel is gondok akadtak, az adóhatóság ugyanis 2011-ben nem találta meg a céget, ezért visszavonta adószámát.

Silány kivitelezés

Az EU pénzek felhasználását, a rekultiváció szakmai követelményét nagyon komolyan szabályozzák hazánkban, hiszen ki akarja visszafizetni az elnyert támogatást a kivitelezés silánysága miatt? A jelek szerint Ócsa erre készül. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011. november 17-én kelt határozatában konkrét elvárásokat fogalmaz meg a munkálatokkal kapcsolatban, szemezgessünk:

1, A lerakó felületét a következőképpen kell lezárni

20 cm kiegyenlítő és gázelvezető réteg
50 cm vastag töltőföld
30 cm-es humuszban gazdag termőföld.

A helyszínen vizsgálódva nem találtuk meg a gázelvezető réteg nyomait sem, a töltőföld vastagsága néhol a 10 cm-t sem éri el, termőföld pedig alig 10-20 cm-es vastagságban lett felhordva. Nem is csoda, ha az első komolyabb esőzések egészen a szemétrétegig lemosták a záróréteget.

2, Növénytelepítés

A terület befüvesítése is arra szolgál, hogy a kezdetekben megvédje a lerakót a különböző környezeti hatásoktól. Igen egyszerű megoldással éltek a kivitelezők, a kevert fűmag helyett a természetre hagyták e nemes feladatot, s most önkormányzati pénzből locsolják a gyorsan szaporodó parlagfüvet és a mérgező csattanó maszlagot.

3, Monitorkutak

Három monitorkút segítségével vizsgálják a talajvízbe kerülő szennyeződéseket, mintákat a jegyző köteles akkreditált laborba bevizsgáltatni és jelentés formájában a Felügyelőségnek beszámolni. A megvizsgált kutak közül az egyet locsolásra használja az Önkormányzat, másikat pedig csupán 7 m-re fúrtak, ahol az elmúlt ezer évben még nem találtak talajvizet. Innen mintát venni lehetetlen. A harmadik kút a rekultiváció területétől olyan távolra került, hogy felmerül a kérdés: van-e értelme itt vizsgálódni?

A vízmintákról készült első jelentést a jegyzőnek április 30-án kellett beküldenie a Felügyelőség részére, mi szerepelhetett benne?

Várjuk a válaszokat.

*