Védik a semmit közvagyonból. A NAV meg a közvagyont védi. ( - hogy is van itt)

Mint ahogy kiderült, három kétes cég közreműködésével létrejött ócsai szarkofágot egy helyi őrző védő társaság felügyeli közpénzből. Valóságosan őrzik a semmit.  Az ilyen és a hasonló esetek több milliós kárt képesek okozni. Ezt már nem csak mi, hanem az adóhatóság is érzékeli. Nem véletlenül, ezért kiemelt figyelmet fordít mostanság a kisebb-nagyobb őrző-védő társaságok ténykedésére a hivatal.

Ócsai tájvédelem - a közpénzből őrzik a  semmit

A személybiztonsági tevékenységet végző őrző-védő vállalkozások 88%-a nem adózik tisztességesen, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiemelt figyelmet fordít vizsgálatukra. A megállapított adókülönbözet összege döntően milliós nagyságrendű, ez a tény pedig azt mutatja, milyen komoly költségvetési kárt eredményez az ilyen vállalkozások adózási magatartása.

A NAV általános tapasztalatait is felsorolta, a legfeltűnőbb, hogy ezek a cégek olyan költségeket számolnak el, melyek semmiben nem kapcsolódnak az őrző-védő tevékenységhez (bútorok, ruházat, extrém esetekben törölköző, paplan) A fiktív kiadások alapján azután a könyvelés során levonják az általános forgalmi adót, ez pedig jogsértést eredményez az áfabevallásaikban.

Az ellenőrzések során gyakran észrevették azt is, hogy hiányosan vezetik az útnyilvántartást - legtöbbször a cégvezetők által magáncéllal megtett kilométereket is elszámolják.

Ezen kívül jellemző az őrző-védő cégekre, hogy a költségek csökkentése érdekében a vállalkozó saját maga végzi a tevékenységet, ez pedig magasabb összegű áfafizetési kötelezettséget eredményez. Viszont az ellenőrzésre kiválasztott bevallások tanúsága szerint a ténylegesen befizetendő áfa összege esetükben nagyon kevés, mivel, ahogyan fentebb említettük, olyan kiadások áfa tartalmát is levonják, amelyek nem a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel.

A lezárult ellenőrzések negatív tapasztalatai miatt a NAV a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a személybiztonsági tevékenységet végző, őrző-védő vállalkozások gazdálkodására.

 HH -NAV

*

Ócsai recept: 100 milliót a szemétbe ( - Zöld Válasz)

Megjelent a Zöld Válasz-ban

2012-07-31 03:34

Ócsa város Önkormányzata június 20-án hatalmas sikerként ünnepelte a település hulladéklerakójának rekultiválását. Nem is került sokba, hiszen a mindösszesen 104.859.636 forintos beruházás csupán tíz százalékát kellet kifizetni, eddig!

Előzmény

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kötelezte a települést a területén található, eredetileg agyagbánya, szemétlerakó rekultiválására, biztonságossá tételére. Semmi gond, az EU biztosítja a fedezetet, már csak a pályázatok kidolgozásában jártas céget kellett megkeresni, pályázni és indulhatott is a beruházás.

Az első problémák

A pályázat előkészítését végző Körics Euroconsulting Kft. három cégtől kért ajánlatot, köztünk az elsősorban közúti szállítmányozással foglalkozó dabasi székhelyű Truck Trió-tól, amely szaktudása erősen megkérdőjelezhető. A pályáztató céggel is gondok akadtak, az adóhatóság ugyanis 2011-ben nem találta meg a céget, ezért visszavonta adószámát.

Silány kivitelezés

Az EU pénzek felhasználását, a rekultiváció szakmai követelményét nagyon komolyan szabályozzák hazánkban, hiszen ki akarja visszafizetni az elnyert támogatást a kivitelezés silánysága miatt? A jelek szerint Ócsa erre készül. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011. november 17-én kelt határozatában konkrét elvárásokat fogalmaz meg a munkálatokkal kapcsolatban, szemezgessünk:

1, A lerakó felületét a következőképpen kell lezárni

20 cm kiegyenlítő és gázelvezető réteg
50 cm vastag töltőföld
30 cm-es humuszban gazdag termőföld.

A helyszínen vizsgálódva nem találtuk meg a gázelvezető réteg nyomait sem, a töltőföld vastagsága néhol a 10 cm-t sem éri el, termőföld pedig alig 10-20 cm-es vastagságban lett felhordva. Nem is csoda, ha az első komolyabb esőzések egészen a szemétrétegig lemosták a záróréteget.

2, Növénytelepítés

A terület befüvesítése is arra szolgál, hogy a kezdetekben megvédje a lerakót a különböző környezeti hatásoktól. Igen egyszerű megoldással éltek a kivitelezők, a kevert fűmag helyett a természetre hagyták e nemes feladatot, s most önkormányzati pénzből locsolják a gyorsan szaporodó parlagfüvet és a mérgező csattanó maszlagot.

3, Monitorkutak

Három monitorkút segítségével vizsgálják a talajvízbe kerülő szennyeződéseket, mintákat a jegyző köteles akkreditált laborba bevizsgáltatni és jelentés formájában a Felügyelőségnek beszámolni. A megvizsgált kutak közül az egyet locsolásra használja az Önkormányzat, másikat pedig csupán 7 m-re fúrtak, ahol az elmúlt ezer évben még nem találtak talajvizet. Innen mintát venni lehetetlen. A harmadik kút a rekultiváció területétől olyan távolra került, hogy felmerül a kérdés: van-e értelme itt vizsgálódni?

A vízmintákról készült első jelentést a jegyzőnek április 30-án kellett beküldenie a Felügyelőség részére, mi szerepelhetett benne?

Várjuk a válaszokat.

*

A szeméttelep rekultivációjából kibuggyant a silányság ( - és szennyezünk)

Ócsa város Önkormányzata idén májusban a fogadta el a KMOP-3.3.2.-09-2010-0009 azonosító számú „Hulladéklerakó Rekultivációja Ócsa Városban” című projekt ÁFA kompenzáció önrész biztosítást Bukodi Károly polgármester előterjesztése alapján, amit a testület kérdés, észrevétel nélkül, rendre megszavazott.

Így a város a projekthez a 10 % önrészt a polgármester felruházásával biztosítja. 

Közben a rekultivált területet átadták, és részben ezért van szükség a biztosítékra. Enélkül az állami támogatás nem hívható le.  Az önrész biztosításával az önkormányzat elismeri, hogy a munkálatok befejeződtek, azt rendben találta és a készenlétet nyugtázza. (A vállalkozó pedig "részesülhet az Áfa kompenzációban".)

Ezt igazolja még, hogy a rákövetkező soros ülésen Kardos Zoltán beszámol arról, hogy a Gazdasági Bizottság tárgyalta az Uniform-Team Kft ajánlatát és azt elfogadásra javasolja a testület felé. Ezt a képviselőtestület szintén elfogadta, és megszavazta. 

A rekultivált terület őrzéséről, pedig már ejtettünk szót .

Most akkor lássuk az elkészült, volt szeméttelepet. 

Első látásra elénk táruló kép a fák koronája magasságába emelkedő maja piramis formájú, óriási lapos gúla. Jól látszik, hogy a fák koronájának magasságáig ér, ahol sík tetőborításban záródik. A lapos tető nagyobb, mint egy focipálya, és sivárabb, mint egy puszta. Amolyan tájidegen, emberi képződmény.  

Az létrehozott emelvény sarkában a megbízott alkalmazott a személygépkocsijából őrzi a remekművet, amire több mint 90 milliót áldoztak adófizetői pénzből. 

Persze ebbe az összegbe a mostani védelmi díj nincs benne. Nem is közterület-felügyelők pénzéből. Ez bizony tovább terheli majd a városi költségvetést. 

Mint megtudtuk, az őrzők feladata az ott lévő szivattyú őrzése és a műépítmény locsolása, hogy a vállalkozó által elszórt fűmag kizöldüljön.  A vékonyan fedett szeméttengerből lopni nincs mit, ásni meg nem érdemes.

Az eső és a korai erózió már mutatja jeleit.

A rézsű több helyütt berogyva, megszakadva, a vékony terítőréteg felporladva és az esőzés hatására megtöredezve, megfolyva.  A csapadék lefolyva mély barázdákat vág a lejtős oldalfalon és a fedőréteget képző töltőföldet lemosva elénk tárja a régi szemetet. A víz vájta barázdák mélyen  a szemétbe hasítanak, feltárva annak rétegződéseit és magát a silány munkát.  

A jól kivehető természetes metszeteken látható, hogy a fedés nem éri el a 15-20 cm-es földvastagságot. Ez kétséget ébreszt az arra járóban a ráfordított pénz, és kivitelezői munka arányában.   

A felállított óriástáblát olvasva igencsak elmereng az ember, hogy mi került ennek a förmedvénynek a buldózerrel való legyalulásában és vékony elföldelésében 94,4 millióba? 

 

Ha ugyanis a munkálatok nem fedezik a normális takarást, és a biztos fedést, akkor valószínűleg az átvevő és az elszámoló tévedett a pénzek megítélése kapcsán. 

Mint megtudtuk, az építmény nem most rogyott meg először. Egyszer már vissza kellett hívni a dózert és újrasimítani a felszínt, hogy a kilólógó lólábat eltüntessék. Most ismét nagy a baj, mert a víz nagyúr, és nem kegyelmez a silányságnak. Mély sebeket vágott ismét a gyenge oldalfalakon, ahol a hengerelő nem tudott nyomást gyakorolni.  

Még a polgármester is kihívták, aki elmondás szerint megszemlélte ezt csodát. Ezután köveket hozattak, amit a locsolón és a szivattyún túl őrizni kell még, mert újra be kell avatkozni, hogy a szemetek felnyíló száját befedjék. Az autópályák emelvényeinek elcsúszó rézsűjét szokták hasonlóképpen megfogni. Itt is erre készülnek, csak hát, megint arról a fránya takarásról, meg az előírásokról feledkeznek meg. 

Többen azt rebesgetik, hogy a rekultiváció folyamata nem volt szakszerű. A takarás nem megfelelő, amit a kibukkanó szemét és a meghasadt oldalfalazat is igazolni látszik.

Nem tudni, hogy volt-e műszaki bejárás, és átvétel, vagy lesz-e utóellenőrzés, csak azt, hogy a polgármester közbelépet. Azt sem tudni, hogy az őrzésen túl, a köveket és a későbbi javításokat ki fizeti.

Csupán az nyilvánvaló, hogy a városvezetés tudtával és jóváhagyásával történnek a dolgok. 

 

Erre utal a két utóbbi testületi döntéshozatal is, ami kérdés és kifogás nélkül segíti elő a projekt abbéli befejezését, hogy a beruházó-kivitelező a táblán hirdetett milliós tételt megkapja.

*