Hol az anyátokba vagytok nácik - advent napján támadják a zsidók a kersztény magyarságot

Mert én és környezetem még egyetlen egyet (mármint élő nácit) nem látott, nem talált.

Ma, Magyarországon, 2012-ben bárki, bárkit következmények nélkül nácizhat le.

Tiszteletlenül és felbátorodva szervezik magukat a zsidóság bérencei, nem kímélve a keresztény egyház advent vasárnapját sem, amikor nácit kiáltva utcára hívják vallásbeli fanatikus társaikat. 

 

 Frölich Róbert rabbi:
A Kossuth téren várunk mindenkit, aki nem csak elmélkedik, de meg is akarja mutatni, hogy nem vár ölbe tett kézzel!
El kell mennünk, mert nem tűrhetünk tovább némán, mert kiabálnunk kell.

 

 A keresztény adventet sérti a cionista gyülekezet

A Jobbik ízléstelennek és a keresztény hagyományokat sértő provokációnak tartja, hogy a zsidócsillagos tüntetésre éppen advent első vasárnapján kerít sort a Fidesz, az MSZP, Bajnai Gordon, a Mazsihisz és a cionista bizniszszekta Hit Gyülekezetének nagykoalíciója, mely csak Izrael érdekében tud összefogni, a magyarság sorskérdéseiben nem - írja Novák Előd kiadott közleményében.

A zsidók köztünk élnek - az igaz zsidók pedig megtévesztésből elkezdhetnének horogkeresztet hordani

A Jobbik szerint szánalmas, ahogyan a kormánypártok és az „egyesült baloldal a megfelelési kényszer hatására nagykoalícióba szerveződik”; utalva arra, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, Mesterházy Attila, az MSZP vezetője és az Együtt 2014 Választói Mozgalom nevében Bajnai Gordon volt miniszterelnök is felszólal a Kossuth térre tervezett vasárnapi, antináci tüntetésen.  

Szent Gellért püspök kezébe zsidó jelképet nyomnak

Itt dohányozni tilos - de nem neki

A liberális baloldalnak, a pénzügyi lobbinak nem is az antiszemitizmus elleni kiállás a fontos, hanem csak az, hogy megbélyegezhessék a jobboldalt, és ehhez még jól is jön nekik az antiszemitizmus, mint cinkelt pakliban felugró zsidó. Hiszen nektek, liberál-bolsevikeknek a reakciótok üzenete az, hogy a jobboldal csak ne akarjon kiállni az antiszemitizmus ellen, a jobboldal csak maradjon szépen az antiszemitizmus gyanújában, ahogyan ti szeretitek. A jobboldal meg persze tényleg van olyan hülye, mint magatok is vagytok, ezért egy része "ajvékolnak a libsik!" felkiáltással boldog antiszemita dagonyázásba kezd - pedig nektek éppen az volt a célotok, hogy ne így legyen... Ugye?...

Nemzeti jelkép helyett 

Tehát ha kussolunk, akkor nektek vanm nyert partitok, ha meg tiltakozunk akkor nácikká válunk. 

Helleri fordulat,ahogy a 22-es csapdája, ismert tézis. 

Nem véletlen, az a vélekedés, miszerint egyes izraelita érdekek és a liberális körök a magyarokból kisemmizetteket, a keresztényekből elnyomottakat, a honból Palesztinát akarnak létrehozni.

Na és... - (magán ügy lenne, ha nem állna ki vele)

Pedig a hazai zsidóság nagy becsben él hazánkban. Európa legnagyobb, és egyik leggazdagabb zsinagógájával rendelkezik a Dohány utcában. Európai hírű holokauszt múzeumot restauráltunk és tartunk fent a Páva utcában. Országosan is nyugodtak és békében élnek, dolgoznak a zsidó emberek. Megkülönböztetésben, amolyan pozitív diszkriminációban csak az eljárásokban és némely esetben tapasztalhatóan a hatóságok előtt részesülnek. 

A gyurcsányista Dániel az izraeli hadsereg kipájában a bíróságon - ítéletben helyeselték

Mi hát a baj? 

A nemzeti indentitás tudatunk, a  keresztény kiállásunk, a hazafiasságunk.   

Gyűlöletkeltés - zsidó taktika

No meg a bátortalanságunk, a magányosságunk és az összefogás hiánya. Ezért vagyunk kárszenvedői és kiszemelt áldozatai a hatalomratörő liberális zsidóságnak. 

Mert míg más nemzet nyíltan nacionalista,  és hazafi, addig a magyarból ezt sikerrel kiölték a bolsevik kommunisták a 40 év szocializmusában. A terrorháza múzeumban még látható annak a Bauernek, Pető az apja, aki eddig az SZDSZ-ben majd most az ATV-ben mondja  faji, etnikai és társadalmi frankót. Ők azok, akik elsőként nácizzák le a magyar.

Ilyen sehol nincs a világon. Sem a volt hitleri német területeken, sem az osztrákoknál, vagy a musszolini uralta olaszoknál sem. Németországban, olasz földön az ilyen politikai húzás és cselekvés elképzelhetetlen lenne. Ott erre nem találna vevőt a média köreiben és politikusok soraiban és a köreiben sem senki.  

A magyar gyűlölet már az utcán érezteti hatását - reakció

Miért nem viseli a sárga csillagot? – tette fel a kérdést valaki a békési piacon a város egyetlen, közismerten zsidó származású polgárának, aki éppen krumplit vásárolt. A hetven éve nem hallott kérdés 190 kilométerrel messzebb és egy nappal azután hangzott el, hogy hétfőn Budapesten a jobbikos Gyöngyösi Márton a Magyarország számára “nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő zsidó származású képviselők és kormánytagok összeírását sürgette az Országgyűlésben. Az alig húszezer lakosú Békésen élő Pappné Abonyi Margit meglepődött a kérdésen, de megrökönyödésére csak az volt a válasz: “miért, ha a parlamentben lehet zsidózni, akkor itt Békésen is lehet.”

Álruhás zsidó szimpatizánsok vagy csupán gyűlölet szítók röplapoznak zavartalanul a fővárosban

Dániel Péter korábban többek között azzal tett szert hírnévere, hogy kaszinótojással kente össze Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot és piros festékkel öntötte le Horthy Miklós szobrát. Később ketchupot öntött az alkotmány asztalára több budapesti kerületben is, majd Wittner Mária 1956-os politikai elítéltről azt írta, hogy prostituált volt, emiatt fegyelmi eljárást indított ellene a Budapesti Ügyvédi Kamara, és bíróság elé is állították.

A gyalázkodó Dániel Péter szereti magát provokatív fényképeztetni, mutogatni

Dániel most azért szeretne Izraelben élni és dolgozni, mert "az egyre gyengülő magyar identitásom helyén egyre erősebb a zsidó identitásom".  

Breivik abszolút nem náci - csupán egy tömeg gyilkos európai hazafi (- Ő is a veszélyre figyelmeztette nemzetét)

  

Szerintem: Rossz ómen, hogy ebben az országban folyton csak zsidók mozgósítanak a nácik ellen.”

*

Rendezetlen viszonyok az intézményekben, rendezett fizetések az érintetteknél ( - kihülni látszik a Szűcs elnökölte megye)

Egyre nagyobb a káosz a Szűcs Lajos elnökölte megyei önkormányzat körül.
Már a saját otthonának tekinthető kisváros megyei fenntartású iskolájában sem biztosított a zavartalan oktatás, mert többen jelezték, fáznak.  

A Bolyai János Gimnázium diákjai is fáznak, mert nem gondoskodik róluk a helybéli elnök, vagyis nem fizeti számukra a fűtés költségeit a helyi érdekeltségű megyei vezetés. Pedig ebben az iskolában tanít Horváth Tamás alpolgármester, aki megyei képviselőként is érintett az ügyben.  Mégsem foglalkoztatja Őt és elnök társát ez a dolog eléggé ahhoz, hogy legalább abban a városban, ahol él, tanít és ráadásul még alpolgármester is egyben, ott ne kerüljön szembe a fűtést ellébecoló elnök honfitársaival. Úgy tűnik mindez a helyzet nem kellemetlen számukra. Pedig Horváth Tamás és Szűcs Lajos jól tudta, hogy hidegek lesznek az elkövetkező napok, és hogy nem lesz fűtés az iskolai tantermekben. Ha ezt a negatív hőmérséklet változást máshonnan nem tudván, abból is rájöhetett volna a változásra, hogy a  gépkocsijuk klímája most langymeleg levegőt fúj az a szélvédőre és a bent ülő arcába. Vagy akár onnan, hogy otthon a lakásban valaki feltekerte a termosztát gombját, hogy ne fázzon az uraság hátsó fertálya, ha leül blogolni. Ha azonban mindez nem lenne elég jel számára ahhoz, hogy a munkaadójának iskoláiban, - ahol elméletileg még dolgozik, - nincs valami rendben, akkor talán a diákok párás leheletéből és abból, hogy felöltözve összehúzódva ülnek a padokban, rájöhetett volna arra, hogy hideg van.  Ergo, nem fűtenek. Ez esetben pedig felhívhatta volna elnökbeli társát és szólhatott volna neki:  - Hé Lajos! Ócsáról beszélek, én vagyok aki mindig minden körülmények között neked szavazok. Most cserébe intézd már el a botrány kitörése előtt, hogy legalább ott ne fázzanak és ne éhezzenek, ahol élünk. Elvégre itt lakunk és nap mint nap szemébe kell néznünk az embereknek. Nem mondhatom, hogy erre nincs pénz, amikor minden egyébre jut. Legalább a földivel ne csesszél ki!

Nem mintha Aszód, Cegléd, Dabas, Gödöllő, Gyömrő,  Monor, Örkény, Pécel, Ráckeve, Szentendre, Szigetszentmiklós, és Vác tanulói (több ezren) nem érdemelnék meg az ellátást.  Az adót tudtommal azokon a helyeken is beszedik. A hideg lelete tanárok, akik közül számos képviselő van a helyi településeken, mint például Ócsán, még sem emel szót azért, hogy az iskolájuk folyamatos hátrányt szenved, mert egyesek - akár közülük - mindig másra költik a pénzt.  

Horváth Tamás sem szólalt fel ez ügyben az üléseken, hogy:  "Tisztelt Képviselőtársaim! Ismerve a megyei párttársunk, Szűcs Lajos helyzetét, és a magára hagyott iskolai problémákat, javaslom, hogy városunk most ne a vasút aluljárójára költsön majd közel 4 milliót, hanem inkább a tankönyvekre, a fűtésre és az étkezésre, hogy legalább az a hely, ahol mi felelősök élünk, ne vethesse a szemünkre a hiányosságokat." Erre pedig Kardos, Buza és Gallai tuti, hogy támogatásukat adták volna, hiszen mire nem adták még, amit a Horváth felvetett? Ez esetben Lajost kihúzták volna a helyi slamasztikából, és az ócsai diákjaink nem szenvedtek volna a nélkülözésben a hidegtől. A több milliós aluljáró simítást pedig vagy elvégeztették volna a Bukodi által lejelentett (közel 50 fő) közmunkással, vagy elhalasztották volna. Annak ugyanis több értelme lett volna, mint az iskolások megfázatásának. 

Ha a HunGast konyháinak elfoglalását lehetett szociális vészhelyzetnek nevezni, akkor a fűtetlen iskolákba terelt diákok kiszolgáltatott helyzetbe hozását minek hívhatjuk?

18 Pest megyei közoktatási intézményben folyik rövidített tanórákban az oktatás és/vagy rendeltek el rendkívüli szünetet október 17. és 21. között.

Az intézkedésről az intézmények vezetői a helyi körülményeknek és feltételeknek megfelelően intézkedtek, a fenntartó Pest Megye Önkormányzat egyetértése, illetve értesítése mellett. 

A rendkívüli intézkedésekre az 1993. évi LXXIX. Törvény 54. paragrafus (1) bekezdése alapján került sor, amely előírja a rendkívüli szünet elrendelését, amennyiben a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. Mivel az érintett 18 közoktatási intézményben még nem sikerült helyreállítani a gázszolgáltatást, így jelenleg nincs fűtés, tehát az épületekben nem adottak a feltételek a tanórák rendes megtartásához. (A lista ITT megtekinthető)

És ha már szó volt Dabasról. A megtekinthető listából kiderül, hogy a megszépült dabasi Táncsics Gimnáziumban, ahova Szűcs Lajos is kivonult az átadásra, és ahol Orbán Viktor, egy fát is ültetett, ott most szintén nincs fűtés. De korábban az átadásról öles beszámolók jelentek meg. A középpontban Szűcs Lajossal pózolva. Dicsőítették a beruházást. Micsoda fejlesztés, stb. Közben meg el vannak zárva a gázcsapok. Nincs fűtés. Erre most, amikor e helyütt baj van, nem látni és nem hallani a máskor magára oly büszke mi-emberünket!

Pedig akkor szeptemberben az  iskolát, a fenntartó Pest Megye Önkormányzatának elnökével, Szűcs Lajossal tekintette meg Kőszeg Zoltán helyi polgármester. Ő sem szólt, hogy "szép, szép ez a ceremónia, a felújításos történet, de kifog ebbe meleget lehelni"?

Az új tantermekkel és könyvtárral bővült gimnáziumban közel 600 diák tanul. Mostanság meg ennyien fáznak.

A beruházáshoz kapcsolódóan Pest Megye Önkormányzata, a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium fenntartójaként és az ingatlan tulajdonosaként, konzorciumi megállapodást kötött Dabas Város Önkormányzatával a KMOP-2007-5.2.1/B „Funkcióbővítő város rehabilitáció” című pályázati kiíráson történő részvétel céljából. 

Az elnyert pályázati támogatásnak köszönhetően (KMOP-5.2.1/B-2f-2009-0009) az épület homlokzat felújítása is megtörtént, így méltó és szerves része a megújuló városközpontnak. A homlokzat felújítás összköltsége: 71 880 000 Ft, amelyből 60 000 087 Ft EU-forrásból finanszírozott támogatás; az elszámolható költség 15%-át kitevő önerőt Dabas Város Önkormányzata biztosította.

Csak a fűtéshez szükséges gázszámlát nem fizette és így a fűtést nem biztosította senki. Erre nem volt méltó Szűcs Lajos és a mögöttes hivatal. Ha a felújított iskola a megújított városközpont szerves része, akkor a fűtés is legyen az iskola oktatás szerves része. Talán erről kellett volna szót ejteni korábban, amikor megjelent parádézni az elnök úr.

Szűcs Lajos ne akkor menjen ki ezekre a helyszínekre, ha ott dicsőíteni szándékozik önmagát, hanem akkor kerüljön elő, és látogasson az emberek közé, ha baj van. Ha a gyermekik fáznak, az öregjeik éheznek, vagy amikor nem kapnak tankönyvet. Akkor jöjjön pénzt költeni, amikor a hiányosság, a hanyagság, vagy egyéb más okból adódóan problémák vannak.  A felesleges beszédekre, kávéztatásra fordított összegek nem fogják befűteni a termeket, de még lélekmelengetőül sem szolgálnak a hidegebb napokra. Erre kéne talán összpontosítaniuk a megyei- és helyi képviselőknek, no meg a sokszoros elnöknek.

Pest Megye Önkormányzata elnézést kér minden érintettől! 

Közleményük szerint mindent megtesznek a tanításfeltételeinek helyreállítása érdekében. 

Miután a megyei önkormányzatok és a kormány közös szándéknyilatkozata a megyék konszolidációjáról megteremtette a feltételeit, Pest Megye Önkormányzata és a Tigáz Zrt. azonnal megkezdte a szolgáltató felé fennálló tartozás rendezéséről, illetve átütemezéséről szóló megállapodás előkészítését; amint az érintettek megegyeznek a részletekben, és a kért garanciákban, továbbá a megállapodás aláírásra kerül, az előírásoknak megfelelő rendben megkezdődhet a szolgáltatás visszakapcsolása, majd a fűtés újraindítása - olvasható a megye honlapján.

A szolgáltató azonban nem kapcsolja addig vissza a gázt, amíg a fenntartó megyei önkormányzat vagy az állam nem rendezi a megyeháza tetemes adósságát, illetve nem ad garanciát a rendszeres törlesztésre. Jelenleg körülbelül negyven megyei intézményben – ezen belül csaknem húsz iskolában – nincs meleg víz és fűtés, az önkormányzat tartozása majdnem százmillió forint.

A Tigáz egyértelművé tette: csak akkor kapcsolják vissza a gázt a Pest megyei intézményekben, ha a kormány tudatja velük, hogy mikor és hogyan fizeti ki a megye tartozását, illetve milyen fizetési garanciát ad.

A megyei szóvivő nem kívánta megnevezni a meleg víz és fűtés nélkül maradt intézményeket, csupán annyit mondott, hogy körülbelül húsz oktatási és ugyanennyi más profilú intézmény érintett; a megyeháza tartozása jelenleg 98 millió forint. Hozzátette: a Tigázzal szerződésben álló 1250 önkormányzat nagy része jelentős összegű tartozást halmozott fel, már csak ezért sem tehetnek kivételt. A gyömrői iskolában azért állhatott helyre múlt pénteken a gázszolgáltatás, mert a Pest megyei önkormányzat kifizette az iskolára eső kétmilliós adósságát.

Az MTI információi szerint a gázstop csaknem az összes megyei fenntartású iskolát érinti, de a megkeresett igazgatók nem kívántak nyilatkozni. Volt, aki a megyeháza által állítólag elrendelt nyilatkozati tilalomra hivatkozott, volt, aki attól tart, hogy a beiskolázási versenyben alulmaradna a fűtés nélküli középiskola.

Többek szerint megérett a megye a csőd bejelentésére és Szűcs Lajos is a visszavonulásra, a lemondásra.

Egyes szülők kitértek arra, hogy ne a tanórákat, és a gyerekek idejét, rövidítsék meg a fűtés-finanszírozás elmaradása okán, hanem az elnök és a képviselők járandóságát! Mert míg az ellátásra szorulók fáznak, addig az erre fizetettek, dőzsölnek a jólétben.

   A XXI században Európájában ez az ellentmondásos helyzet az érintettek szempontjából is gyalázatos.

*

Főhajtás az aradi vértanúk előtt a Nemzeti Gyásznapon ( - ismét egy ócsai módon kiürített, tartalom és méltóság nélküli emléknap)

Akadt közöttük, aki szívrohamot kapott, másikuk a bitófa árnyékában is szivarozott. Nem keresték a hősi szerepet, mégis vértanúk lett a tizenhárom honvédtiszt. 

Október 6-a  az a dátum, ami kevés magyarázatra szorul. Nemzeti Gyásznap.

A tizenhárom aradi vértanú kivégzésének napjára emlékeztek országszerte, így több településen és városban is. Sok helyütt a '48-as emlékműnél. 

Ócsán ez sem így van. 

Az önkormányzatunk képviselő-testülete és az Oktatási-, kulturális és sport Bizottsága  (Bukodiné Jánosné elnök) ezt sem tartotta arra méltónak, hogy városi-, önkormányzati szinten megemlékezzen róla. Ismét nem kerültek ki a fekete zászlók, a gyászt jelképező lobogók a közintézményekre. Ócsa városa ezt is csak annyira tartotta fontosnak, amennyire június 4.-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját. Vagyis semmire. A semmirekellők, semmire valók. semmi mást nem tartanak fontosnak a nemzetből csak annak fizetőeszközét, a pénzt. Számukra a pénz a fontos és nem az emlék, vagy a megemlékezés. Ennek számos visszatérő és újraismétlődő jelét adták eddig és nyújtják, bizonyítják most is.  

Jobb helyeken az önkormányzat, a város együtt emlékezik, koszorúz, és fejet hajt a történelem és a múlt hősei, az elveszettek előtt. 

Ócsán erre Bukodi Károly polgármester, Horváth Tamás alpolgármester, és  Szűcs Lajos elnök, helyi lakos (jelenleg mind Fideszes) ismét alkalmatlan, képtelen volt.

A blog ezért jelen bejegyzésével egy virtuális emlékképet kíván állítani a jelenben a szereplők és múlt idézésével a nagyközönség előtt.

Miután a szabadságharcosok Világosnál letették a fegyvert, befejeződtek az 1848-49-es harcok. 

Az elnyomó rezsim azonban megtorlást akart. A császári haditörvényszék ítélete alapján pedig Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukás után kerültek az osztrákok fogságába. Ők a nemzet vértanúivá váltak: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

Az iskola diákjai ezen alkalomból a város előtt láthatatlan mód, de virtuálisan megrázó erővel elevenítik fel a végzetes napot.

Amint elhangzott, Haynau osztrák táborszernagy már a fegyverletétel után kijelentette: felkötteti a lázadó vezéreket, a rebelliseket pedig gyökerestül kiirtja:

- Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon akár százakat is. Intő jel lesz ez minden forradalmár számára - mondta Haynau egy alkalommal.

A kivégzés napján a tizenhárom aradi vértanú közül Török Ignác szívrohamot kapott, így rajta nem tudták végrehajtani az ítéletet. Láhner György éppen azon a napon volt ötvennégy éves. A legendás hadvezér, Damjanich János százkilencvennégy centiméter magas volt, lába a bitóról leért a földig, ezért őt nem felakasztották, hanem a bakó fojtotta meg. Nagysándor Józsefről pedig feljegyezték: még a bitófa árnyékában is nyugodtan szivarozott.

A diákok emlékeztettek rá; - volt egy tizennegyedik vértanú is, méghozzá az első szabad magyar kormány miniszterelnöke, Batthyány Lajos. Őt Budapesten akarták felakasztani, ám a kivégzés előtti estén  a   zárkájába becsempészett késsel megsebesítette saját  nyakát. Így végül golyó általi halálra változtatták az ítéletet.

A vértanúk különbözőképpen készültek halálukra, egy dolog közös bennük: gerincüket csak a bitófa és a hóhér sem tudta megtörni. "Csupán az életüket" bírták erőszakkal és galádul kioltani. 

Ócsán túl, más helyeken a mai csütörtöki megemlékezésen az önkormányzatok, pártok,  civil szervezetek, a város intézményei  és a kisebbségi önkormányzatok is koszorúztak. 

Ócsán ez ismét elmaradt. 
Szégyen és gyalázat.

*

Végzetes emlék és pusztítás augusztus 20-a kapcsán ( - semmivel sem igazolható bontás az ünneplés okán)

Ma 10 órakor a Református Templom szomszédságában, az Ágas-ház előtt, a Lakatosház elpusztított és letisztitott romjain tart ünnepi megemlékezést Bukodi Károly polgármester és Szűcs Lajos "nincstelen" közgyűlési elnök. 

A lerombolt ház alapjain tánccsoport és népdalkör fogja a lehetőségeket kihasználva elsímitani a gyalázatos bontást, amolyan "ünnepi" keretek közt.   

Közben ismét "átadják" a közpénzekből több millióért felújított Ágas-házat és megemlékeznek az államalapításról, miközben a megemlékezésre kiérkező helybéliek a műemlék környezet egy hiányzó népi emlékének hült helyén állhatnak majd. A ledózerolt nádfedeles, vályogházra, a faluszerkezet egykori hiányzó népi lakóházára a most közel egymilliós ráfordítással elpusztított Lakatoshára, mint népi műemlék-jellegű épületünk halálára senki nem gondol.

Több milliós "felújítás" alatt ( - jó pénzért mindent)

Holott ennek a háznak azért kellett rombadölnie, hogy a Fideszes vezetés annak helyén létrehozott tisztáson parádézhasson annak gyanánt, hogy náddat és ágat cseréltek, a meghagyott egyetlen ilyen jellegű műemléki épületen.

Egy közösség tagjaként ( - ahol a döntések születnek)

Ócsa nagyon drága árat fizetett ezért a gyilkos pusztítással egybekötött felújításért, hogy ráadásul még a ott most magamutogatást és önnepséget rendezhessenek önmaguk dicsőítésére a helyi hatalmasságok.

A Lakatos-ház romjai ( - korábbn már vagy fél milliót ráköltöttek, mégis le kellett bontani, hogy ott, annak hült helyén ünnepeltethessék magukat, hogy milyen jó fejek voltak, mert a mellette levő másik házak átnádazták)

E napon a barbár pusztítás nvesített embereire is meklékezzünk, akik nélkül a Lakatosház nem kerülthetett volna elbontásra.

Tehát a népi örökség elbontását jóváhagyói, és eltüntetői, vagyis az ellene fellépni nem szándékozó kártokozói, akik nélkül a Lakatos-ház nem válhatott volna porrá:

Bukodi Károly Ócsa polgármestere (Fidesz)

Horváth Tamás Ócsa alpolgármestere (Fidesz)



        Horváth Zoltán  megbízott főépítész

Szűcs Lajos megyei elnök (Fidesz)

Maradjon ez a nap (ez a kép) emlékezetünkben.

Mi ezzel az összeállítással kívánunk tisztelegni a lerombolt és elpusztított lLakatos-ház előtt.

*

 Ócsa legidősebb része, az Öregfalu, közepén a XIII század elején épült román bazilikával, igazi néprajzi csemege. 1975-ben a területtel együtt helyezték védelem alá a 62 portából álló falurészt, melynek kétbeltelkes településszerkezete több száz éves. A templomot körülölelő kicsi telkeken álló parasztházak legöregebbjei a XVIII sz. végén épültek. A településforma lényege, hogy nem a lakóház udvarán, hanem a lakótelkeket övező kertben, ólastelkeken voltak a telkes jobbágyok istállói, széna-szalma boglyái, cséplőhelyei és itt tartották az egész állatállományt.

*

Süsü magyarok, vasutasok, avagy ki a hülyébb a másiknál ( - szerethető-e az örökösen holokausztba kapaszkodó zsidó)

Holokauszttúlélők leszármazottai, szám szerint kilencvenöten úgy gondolták, ütött az órája Magyarországnak. 

Elhúzzák a nótánkat mindannyiunknak, akik itt, Európa közepén, ebben a többszörösen kirabolt országban élünk. Az elindított per szerint 240 millió dollár vagyoni, és egymilliárd dollár nem vagyoni kártérítés a követelésük a MÁV-val szemben.

1944. március 19-én megszállták Magyarországot a német csapatok, ezt követően hiába is viselte bármilyen közintézmény továbbra is a magyar nevet, valójában minden német fennhatóság alá tartozott. Sok hozzátartozómat szállították a MÁV szerelvényei megsemmisítő táborba, mégsem gondoltam arra, hogy perelnem kellene. Hiszen akkor perelni lehetne a különböző színházakat, ahová zsidók akkoriban nem tehették be a lábukat, vagy a Kerepesi úton az egykori Tattersallt (ahol most éppen egy bevásárlóközpont van), vagy a zuglói önkormányzatot, ahol annak idején a KISOK-pálya volt, gyűjtőhelyül szolgálva a budapesti zsidóság egy részének. Perbe foghatnám azokat az iparosokat, akik deszkát szállítottak a budapesti gettó körbekerítéséhez, vagy az összes orvost, aki nem mert segítséget nyújtani a beteg vagy sérült zsidóknak. Perelhetném a Beszkártot, a már úgyis nagy bajban lévő BKV elődjét, amiért zsidó nem vehette igénybe a járműveket, aztán az üzlettulajdonosokat, ahol zsidó nem vásárolhatott, de legfőképpen azokat a szövetüzleteket, ahol sárga színű anyagot árultak, amiből a zsidók megkülönböztetésére kötelezővé tett Dávid-csillagot készítették, sokakkal együtt az én családtagjaimnak is viselniük kellett. A téglagyárat is be kellene perelnem, hiszen az anyám és a nagyanyám is álmatlan éjszakákat töltött saját vizeletében feküdve, amíg aztán véletlen szerencse folytán mégis elengedték őket.

De nem perlek senkit, ahogy a baráti körömben lévő zsidók sem. Ennek a chicagói kilencvenöt embernek talán be kellene perelnie egész Magyarországot úgy, ahogy vagyunk, származásra, vallásra való tekintet nélkül. Kilencvenöten eldönthetik egy ország sorsát, megroppanthatnak egy országot? Jogi nonszensz! Feldmájerrel, a Mazsihisz elnökével semmiben nem értek egyet, de most kivételesen helyesen szólalt meg. Szembehelyezkedett a kilencvenötökkel. Hogy könnyen vagy nehezen ment-e neki, nem tudom, nem is érdekel. Én csak egy dologra lennék kíváncsi, arra, hogy ki lehet a felbujtó. Aztán arra,: miként létezik az, hogy hatvanhét évvel a szörnyűségek után a kilencvenötöknek most jutott eszükbe perelni? Nem is tudják felmérni, milyen kárt okoznak az itt élő magyar zsidóságnak, de legfőképpen azoknak, akik nem értenek egyet a perrel. Biztosan vannak olyanok, akik sunyítva, ágy alá bújva azt mondják, de jó lenne megroppantani a magyar gazdaságot, újra játszani az antiszemita kártyával. Nem, ezt a pert mi, jó érzésű magyar zsidók nem engedhetjük meg! Nem csak a nagyméretű anyagi követelés miatt, ami most, a válság idején egyenesen végzetes lehet, hanem mert a népirtásban való aktív részvétel, a kollektív bűnösség vádját végre le kellene mosnunk Magyarországról és a magyar népről. Éppen ezért érdekelne, ki lehet az ötletgazda, kinek fűződik érdeke Magyarország lejáratásához.

És miért pont a chicagói szövetségi kerületi bíróságon nyújtották be a keresetet, és ott vajon milyen megfontolás alapján fogadták el azt. Ne feledkezzünk meg arról, hogy még a bankok ellen indított per is lóg a levegőben! És emlékeztetnék rá, hogy az 1947-es párizsi békeszerződésben foglaltak szerint a lopott holmi visszajárt volna minden magyar állampolgárnak, legyen az bármilyen származású. Rákosiék azonban inkább ezt maguknak szerezték vissza és tartották meg, aztán utódaik, Kádárék is folytatták a hagyományt. Eszük ágában sem volt visszaszolgáltatni semmit sem. Érdekes módon éppen most, hogy nem egy háttér-világuralom kedvére való kormánya van az országnak, felbukkant kilencvenöt zsidó, valahol a világ másik végén, és perel. Az ítéletet előre nyilván nem ismerhetjük, de sok jóra nem számíthatunk. Amikor a hír először felröppent, hogy ez ügyben perelni akarják a MÁV-ot, több ismerősöm kérdezte, hogy szerintem mi lesz. Azt mondtam, helyt adnak a keresetnek. Jóslatom bevált, ahogy a Képíró-perben is: az ítélethirdetést megelőző utolsó tárgyalási napon ott ültem a tárgyalóteremben, és azt mondtam, július 18-án az egykori csendőr századost, Képíró Sándort fel kell, hogy mentsék. Most azonban mégis azon gondolkodom, miként létezik, hogy az első fokú ítélet kihirdetése után egy nappal felröppenti a világsajtó, csak úgy, egészen véletlenül, hogy helyt adtak a MÁV-elleni keresetnek. Mit vétettünk mi, magyarok ennek a mágikus felbujtónak, aki le akar sújtani ránk? Mit vétettünk a kilencvenöt zsidónak a világ másik felén, amiért csak úgy egyszerűen pereskednek, és az amerikai hatóságok joghatóságként járhatnak el a MÁV-val szemben?

A kétharmaddal megválasztott kormány az új egyházi törvény szerint a tizennégy közül három zsidó vallási szervezetet is egyházként ismer el. Meg kell, hogy szólaljanak, mert meg kell szűnjön végre Magyarországon a holokauszt mint zsarolásra alkalmas eszköz állandó felemlegetése, s meg kell szűnnie annak is, hogy e gyászos eseményekkel egymást tartsuk sakkban. Nem tűrhetjük tovább a felbujtókat, akik mikor néhány hétre, hónapra vagy akár évekre is lecsillapodik a hangulat e témában, hirtelen előkerülnek, és belerúgnak egy nagyot Magyarországba. Nekünk, zsidóknak egyszer és mindenkorra az ismeretlen felbujtókat kell elutasítanunk, mert nem tűrhetjük tovább, hogy egy demokráciában, a zavaros húsz év után, a huszonegyediken túl is tovább tartson hazánk állandó megalázása. 

*

Példátlan ( - méltatlanul elutasították Trianon emlékét, az Összatartozás Napjára való városi megemlékezést, és passzív ellenállást kifejtve az elcsatolt részek magyarságával, s a helyi kezdeményezéssel szemben)

Tegnap Ócsa önkormányzatának képviselő-testülete elutasította, hogy más városokhoz hasonlatosan városi emléknappá nyilvánítsa június 4.-ét az ország szétszakításnak, a trianoni békediktátum idejét.

Tették ezt   annak tudatában, hogy más hazafiasabb érzelmű városok megtették, hogy a városban is van Turul szobor, amihez pont e napon nem helyeznek koszorút, pedig az országgyűlés Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről törvényt is alkotott.

Igaz a hazaszeretett, a nemzeti érzést nem lehet törvényi erővel kikényszeríteni az emberekből a képviselőkből, vagy a polgármesterekből, ha az nem önmaguktól jön vagy ha nem belülről fakad. 

Számukra fontos volt ez a nap

Nincs ezzel mindenki így. Vannak helyek, akik tesznek is azért, hogy városukban ne menjen feledésbe a megemlékezés.  Dabas városa mint beszámoltunk róla központi rendezvény kereti közt tartott megemlékezést az országzászlónál, ahol nem volt rest Kőszegi Zoltán polgármester beszédet mondani és koszorúzni.

Az Összetartozás Napját megelőző jeles napon, június 3-án szép és megható eseményre került sor a Városháza nagytermében. A kárpátaljai Popovics család ünnepélyes állampolgársági esküt tett Kőszegi Zoltán polgármester előtt. Popovics Pál munkácsi tanár és felesége Kenéz Éva, először saját maguk, majd öt kiskorú gyermekük - Bence, Emese, Kende-Pál, Zente, és a karon ülő Piroska-Csenge – nevében mondták el az eskü megható szövegét. A harmadik felnőtt korú honosított Zenta város ifjúsági nagykövete, Molnár Balázs volt, aki több mint fél éve kulcsszerepet tölt be a két település közötti testvérvárosi kapcsolat élénkítésében.

Ezt annyira komolyan vették, hogy még Rékasi Károly színművészt is meghívták, aki előadóestet tartott a Művelődési Központban.

Itt Ócsán az Egressy Gábor Szabadidő Központban mit tartottak ebből az alkalomból? Kit hívtak, mire emlékeztek meg?

De elismerés és köszönet illeti Szentgotthárd új városvezetését, különösen Huszár Gábor polgármester urat, hogy megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a pártpolitikán felülemelkedve sor kerülhessen a rendszerváltozás utáni első városi szintű Trianon-megemlékezésre a Szentgotthárd városában. 

Bana Tibor országgyűlési képviselő és Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere közösen léptek fel és mindegyikük mondott ünnepi, megemlékező beszédet.

Ócsán ilyesmi nem fordulhat elő? Mi köszönet illeti nálunk Bukodi Károlyt?
A volt szocialista fellegvárban és annak városházán is másként gondolják, mint Ócsán.

Egy előterjesztés alapján Dunaújváros  Megyei Jogú Város ezentúl minden évben nemzeti emléknaphoz méltóan fog megemlékezni e tragikus országcsonkításról (ez évben június 4.-én 10 órakor az Evangélikus templom kertjében lévő Trianon emlékhelynél), a polgármester pedig még az esemény 91. évfordulója előtt rendelkezik az emléknap bevezetéséről a város valamennyi középfokú intézményében.

Dunaújváros, méltón emlékezett

16 óra 30 perckor megkondultak a harangok, majd nemzeti imádságunk a Himnusz eléneklésével vette kezdetét a Magyarok Szövetsége Dunaújvárosi Járási közösségének közös Trianon megemlékezése.

Szinte már hagyományként adott helyet az evangélikus templom kertje a megemlékezésnek. Itt épült fel ugyanis 3 éve Stermeczki András áldozatából a város egyetlen emlékhelye, abban az időben amikor közterületen ilyen emlékmű aligha állhatott volna.

Horváth Tamás

Ócsán ilyesmi nem fordulhat elő, itt más a Fidesz vezette önkormányzati szemlélet és a politika.  De az itteni egyház sem az elvárható módon áll az eseményekhez. Úgy tűnik nem fontos ez itt sokak számára, csak az erdélyi ingyen kirándulás és a közpénzeken szervezett cserelátogatás. A trianoni tragédia már nem része ennek a testvériségnek a képviseletünk hozzáállása szerint. Még egy koszorúra sem áldoztak, nem hogy a templomban. Ilyenek.  (Fidesz, helyi többség.)  Ócsa város illetékes vezetése, előjárói méltatlanul állnak ehhez a naphoz.

Az önkormányzat kulturális bizottsága sem készült. Programjukba sem vették. Horváth Tamás alpolgármester szerint túl sok emléknap van már.  Méltatatlan. Hogy mást ne is mondjon az ember...

Nem így van és nem ekként állnak ehhez Cegléden, ahol a minap jár Szűcs Lajos, helyi lakos, az országgyűlés jegyzője, az megyei önkormányzat elnöke. Ott jártakor láthatta és tapasztalhatta, hogy lakóföldjével ellentétben, és az általa is képviselt országgyűléssel, annak törvényben foglalt elvárásaival összhangban ott Ócsával ellentétben méltón megemlékezve "ünnepé" tették június 4.-ét.

Cegléden a Városháza falán, épületen belül is emlékhelyet nyitottak

Földi László megemlékezik

A ceglédi Városháza dísztermében az akkori eseményekre emlékeztek, amikor a megjelenteket Földi László polgármester köszöntő szavaival felvezette. Majd Nagy Szabolcs, a várpalotai Trianon Múzeum levéltárosa tartott előadást.

bővebben »

Ezután következett Rékasi Károly színművész "Szerelmem Erdély" című műsora, amelyben Wass Albert műveiből hangzottak el részletek, miközben Koltay Gábor filmmontázsát láthatta a közönség.

Végezetül a református templomkertben lévő kopjafánál tartottak koszorúzást és csendes megemlékezést.

  

Ócsa polgármestere, alpolgármestere és képviselőtársai a kormánypártot alkotó Fidesz politikai irányzatával is, és a kezdeményezéssekkel is szembehelyezkedve  idén sem járultak hozzá, és nem szavazták meg, hogy a város hivatalosan, avagy emléknap keretében megemlékezést tartson június 4.-én Trianonról. Ebben úgy látszik nem kívánnak részt venni, szerepet vállalni, hiszen elvetették az ismételt immár lakossági kezdeményezést és az előterjesztést.

Kérdés, hogy hányszor lehet még hazánkat és annak népét megszégyeníteni és megalázni a méltatlan hozzáállás és a gyávaság által? Miféle hazaszeretet, öntudat és hazafiasság lakozik abban az emberben, akinek ha nem írják elő piros betűvel és fizetett ünnepként a történelmi napot, akkor arra nem tart méltó megemlékezést? Mifélék ezek?

Mikor jövünk mi azokhoz a városokhoz, Dabas, Szentgotthárd, Dunaújváros, Cegléd és még sorolhatnám, ahol önszántukból és saját akaratukból érezték tudatuk által kötelességnek a megemlékezést. Ők nem hagyatkoztak másra, csupán a városukra. Kőszegi Zoltán dabasi polgármester, , Huszár Gábor szentgotthárdi, Cserna Gábor dunaújvárosi, Földi László ceglédi városatyákhoz az ócsai városvezető és al-társa, ezek után? Pedig nem kell ehhez a polgármesternek főiskola, tanári diploma, vagy más felsőfokú képesítés, hogy felfogja, és megértse az idők szavát, hogy ezt ma 2011-ben nem teheti meg sem a párt képviselőjeként, sem a helyi hatalom gyakorlójaként úgy, hogy az ne ütközzön vissza személyükre, vagyis reájuk. 

Furcsa hallani ezután, hogy  az összetartozás jegyében újabb testvérvárosi kapcsolatot létesít Ócsa az erdélyi Kolozzsal, miközben a trianoni békeszerződéssel elcsatolt részekre, az ott maradt, ott élőkre, a hivatalos napon nem emlékszik. 

Mit mondhat erre az ember?  

Önkényes képmutatás, megjátszás, tetszelgés.  Szégyen és gyalázat!

Ócsán a városvezetők nem akarnak emléknapot!

A XXI. század Magyarországa azonban még nehezebb kihívásokkal kell, hogy szembenézzen. "Néppé gyúrták a nemzetet" halljuk Wass Albert egyik utolsó üzenetében. Legfontosabb feladatunk tehát, hogy bátorságot, erőt gyűjtsünk és újra nemzetté kovácsolódjunk.

*

Gyalázat

Tisztelt Külügyminisztérium, Tisztelt Martonyi János!

Kérem tisztelettel, haladéktalanul kezdje meg a 2011. március 15-i nemzeti ünnepünk megünneplésének megszervezését a bukaresti állami Nemzeti Színházban! A megszervezésben szívesen segít országunk volt utazó nagykövete, Medgyessy Péter, kinek nagy tapasztalata van e téren. A meghívókat okosan és ügyesen minden román politikusnak legyen szíves eljuttatni.

Nagyon örülök, hogy már olyan szintre jutott a kapcsolatunk a szomszédos Romániával, hogy egymás nagy nemzeti ünnepeit a másik ország Nemzeti Színházában ünnepeljük, még ha ez az ünnep oly' fájdalmas is másik fél számára. Kicsit sajnálom, hogy nem mi kezdtük meg eme csodálatos sorozatot, de be kell látnom, december 1. előbb van, mint március 15.-e.

A Román Nagykövetség szavai adjanak iránymutatást Önöknek, hogyan is kell ezt mesterien kommunikálni: "Románia budapesti nagykövetsége eddig minden évben gondosan kiválasztott, előkelő és rangos helyszíneken szervezte meg a nemzeti ünnepei alkalmából tartott fogadásokat. Idén tekintettel voltunk a két ország jó viszonyára is, valamint arra, hogy szomszédos államokról van szó. Azért is döntöttünk a Nemzeti Színház mellett, hogy ezzel az államközi viszonyokat helyezzük előtérbe."