Példátlan ( - méltatlanul elutasították Trianon emlékét, az Összatartozás Napjára való városi megemlékezést, és passzív ellenállást kifejtve az elcsatolt részek magyarságával, s a helyi kezdeményezéssel szemben)

Tegnap Ócsa önkormányzatának képviselő-testülete elutasította, hogy más városokhoz hasonlatosan városi emléknappá nyilvánítsa június 4.-ét az ország szétszakításnak, a trianoni békediktátum idejét.

Tették ezt   annak tudatában, hogy más hazafiasabb érzelmű városok megtették, hogy a városban is van Turul szobor, amihez pont e napon nem helyeznek koszorút, pedig az országgyűlés Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről törvényt is alkotott.

Igaz a hazaszeretett, a nemzeti érzést nem lehet törvényi erővel kikényszeríteni az emberekből a képviselőkből, vagy a polgármesterekből, ha az nem önmaguktól jön vagy ha nem belülről fakad. 

Számukra fontos volt ez a nap

Nincs ezzel mindenki így. Vannak helyek, akik tesznek is azért, hogy városukban ne menjen feledésbe a megemlékezés.  Dabas városa mint beszámoltunk róla központi rendezvény kereti közt tartott megemlékezést az országzászlónál, ahol nem volt rest Kőszegi Zoltán polgármester beszédet mondani és koszorúzni.

Az Összetartozás Napját megelőző jeles napon, június 3-án szép és megható eseményre került sor a Városháza nagytermében. A kárpátaljai Popovics család ünnepélyes állampolgársági esküt tett Kőszegi Zoltán polgármester előtt. Popovics Pál munkácsi tanár és felesége Kenéz Éva, először saját maguk, majd öt kiskorú gyermekük - Bence, Emese, Kende-Pál, Zente, és a karon ülő Piroska-Csenge – nevében mondták el az eskü megható szövegét. A harmadik felnőtt korú honosított Zenta város ifjúsági nagykövete, Molnár Balázs volt, aki több mint fél éve kulcsszerepet tölt be a két település közötti testvérvárosi kapcsolat élénkítésében.

Ezt annyira komolyan vették, hogy még Rékasi Károly színművészt is meghívták, aki előadóestet tartott a Művelődési Központban.

Itt Ócsán az Egressy Gábor Szabadidő Központban mit tartottak ebből az alkalomból? Kit hívtak, mire emlékeztek meg?

De elismerés és köszönet illeti Szentgotthárd új városvezetését, különösen Huszár Gábor polgármester urat, hogy megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a pártpolitikán felülemelkedve sor kerülhessen a rendszerváltozás utáni első városi szintű Trianon-megemlékezésre a Szentgotthárd városában. 

Bana Tibor országgyűlési képviselő és Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere közösen léptek fel és mindegyikük mondott ünnepi, megemlékező beszédet.

Ócsán ilyesmi nem fordulhat elő? Mi köszönet illeti nálunk Bukodi Károlyt?
A volt szocialista fellegvárban és annak városházán is másként gondolják, mint Ócsán.

Egy előterjesztés alapján Dunaújváros  Megyei Jogú Város ezentúl minden évben nemzeti emléknaphoz méltóan fog megemlékezni e tragikus országcsonkításról (ez évben június 4.-én 10 órakor az Evangélikus templom kertjében lévő Trianon emlékhelynél), a polgármester pedig még az esemény 91. évfordulója előtt rendelkezik az emléknap bevezetéséről a város valamennyi középfokú intézményében.

Dunaújváros, méltón emlékezett

16 óra 30 perckor megkondultak a harangok, majd nemzeti imádságunk a Himnusz eléneklésével vette kezdetét a Magyarok Szövetsége Dunaújvárosi Járási közösségének közös Trianon megemlékezése.

Szinte már hagyományként adott helyet az evangélikus templom kertje a megemlékezésnek. Itt épült fel ugyanis 3 éve Stermeczki András áldozatából a város egyetlen emlékhelye, abban az időben amikor közterületen ilyen emlékmű aligha állhatott volna.

Horváth Tamás

Ócsán ilyesmi nem fordulhat elő, itt más a Fidesz vezette önkormányzati szemlélet és a politika.  De az itteni egyház sem az elvárható módon áll az eseményekhez. Úgy tűnik nem fontos ez itt sokak számára, csak az erdélyi ingyen kirándulás és a közpénzeken szervezett cserelátogatás. A trianoni tragédia már nem része ennek a testvériségnek a képviseletünk hozzáállása szerint. Még egy koszorúra sem áldoztak, nem hogy a templomban. Ilyenek.  (Fidesz, helyi többség.)  Ócsa város illetékes vezetése, előjárói méltatlanul állnak ehhez a naphoz.

Az önkormányzat kulturális bizottsága sem készült. Programjukba sem vették. Horváth Tamás alpolgármester szerint túl sok emléknap van már.  Méltatatlan. Hogy mást ne is mondjon az ember...

Nem így van és nem ekként állnak ehhez Cegléden, ahol a minap jár Szűcs Lajos, helyi lakos, az országgyűlés jegyzője, az megyei önkormányzat elnöke. Ott jártakor láthatta és tapasztalhatta, hogy lakóföldjével ellentétben, és az általa is képviselt országgyűléssel, annak törvényben foglalt elvárásaival összhangban ott Ócsával ellentétben méltón megemlékezve "ünnepé" tették június 4.-ét.

Cegléden a Városháza falán, épületen belül is emlékhelyet nyitottak

Földi László megemlékezik

A ceglédi Városháza dísztermében az akkori eseményekre emlékeztek, amikor a megjelenteket Földi László polgármester köszöntő szavaival felvezette. Majd Nagy Szabolcs, a várpalotai Trianon Múzeum levéltárosa tartott előadást.

bővebben »

Ezután következett Rékasi Károly színművész "Szerelmem Erdély" című műsora, amelyben Wass Albert műveiből hangzottak el részletek, miközben Koltay Gábor filmmontázsát láthatta a közönség.

Végezetül a református templomkertben lévő kopjafánál tartottak koszorúzást és csendes megemlékezést.

  

Ócsa polgármestere, alpolgármestere és képviselőtársai a kormánypártot alkotó Fidesz politikai irányzatával is, és a kezdeményezéssekkel is szembehelyezkedve  idén sem járultak hozzá, és nem szavazták meg, hogy a város hivatalosan, avagy emléknap keretében megemlékezést tartson június 4.-én Trianonról. Ebben úgy látszik nem kívánnak részt venni, szerepet vállalni, hiszen elvetették az ismételt immár lakossági kezdeményezést és az előterjesztést.

Kérdés, hogy hányszor lehet még hazánkat és annak népét megszégyeníteni és megalázni a méltatlan hozzáállás és a gyávaság által? Miféle hazaszeretet, öntudat és hazafiasság lakozik abban az emberben, akinek ha nem írják elő piros betűvel és fizetett ünnepként a történelmi napot, akkor arra nem tart méltó megemlékezést? Mifélék ezek?

Mikor jövünk mi azokhoz a városokhoz, Dabas, Szentgotthárd, Dunaújváros, Cegléd és még sorolhatnám, ahol önszántukból és saját akaratukból érezték tudatuk által kötelességnek a megemlékezést. Ők nem hagyatkoztak másra, csupán a városukra. Kőszegi Zoltán dabasi polgármester, , Huszár Gábor szentgotthárdi, Cserna Gábor dunaújvárosi, Földi László ceglédi városatyákhoz az ócsai városvezető és al-társa, ezek után? Pedig nem kell ehhez a polgármesternek főiskola, tanári diploma, vagy más felsőfokú képesítés, hogy felfogja, és megértse az idők szavát, hogy ezt ma 2011-ben nem teheti meg sem a párt képviselőjeként, sem a helyi hatalom gyakorlójaként úgy, hogy az ne ütközzön vissza személyükre, vagyis reájuk. 

Furcsa hallani ezután, hogy  az összetartozás jegyében újabb testvérvárosi kapcsolatot létesít Ócsa az erdélyi Kolozzsal, miközben a trianoni békeszerződéssel elcsatolt részekre, az ott maradt, ott élőkre, a hivatalos napon nem emlékszik. 

Mit mondhat erre az ember?  

Önkényes képmutatás, megjátszás, tetszelgés.  Szégyen és gyalázat!

Ócsán a városvezetők nem akarnak emléknapot!

A XXI. század Magyarországa azonban még nehezebb kihívásokkal kell, hogy szembenézzen. "Néppé gyúrták a nemzetet" halljuk Wass Albert egyik utolsó üzenetében. Legfontosabb feladatunk tehát, hogy bátorságot, erőt gyűjtsünk és újra nemzetté kovácsolódjunk.

*