Ócsán is alakul az iskolabotrány? ( - mi jöhet még)

Az egyik álláspont szerint a fideszes vezetésű önkormányzat a tanárok és a szülők jelentős többségének véleményét figyelmen kívül hagyva a "saját emberét" akarja ráerőltetni egy általános iskolára; - olvasható egy újabb városi iskolaügy kapcsán.

Ugye ismerősen cseng a történet?!

Ha azt mondom, hogy Szigetszentmiklós, akkor már többen azonosítják a storyt. De a séma nem ismeretlen más fideszes körökben sem.

Óbudán (Budapest III. kerülete) botrányos helyzet kezd kialakulni. Többek szerint annyiban hasonlít a helyzet a szigetszentmiklósira, hogy itt is az önkormányzat által protezsált szakszervezeti vezető szeretne az iskolára erőltetni egy szakmailag alkalmatlan vezetőt.

Hasonlatosan nincs ez nagyon másként Ócsán sem. Itt csupán az egyik egyházat szeretnék vezetőként ráerőltetni az iskolán keresztül az emberekre. Ócsán úgyszint az önkormányzat van a háttérben, akár másutt, mert nálunk is az itteni városvezetők mozgatják a szálakat, kölcsönösen együttműködve az egyik egyház helyi képviselőjével. A háttérben titokban már végiggondolták és egymás közt letárgyalták a folyamatot. Csupán az érintetteket, az ócsaiakat hagyták ki ebből. A helyi református lelkész szinte kész tényként beszélt erről a hétvégi gyülekezet előtt. Ő annyira beleélte magát a dologba, hogy erről már több heti prédikációt is tartott, kicsit megelőzve és kibeszélve, majd jól összekuszálva az egész történést és az eseményeket. 

Az így keletkező zavarosba kezdett halászatba a helyi iskola igazgatója, aki jó kapcsolatot ápol az igehirdetővel, és bennfentes a városházán is. Tudniillik önkormányzati körökben is érdekképviselete van, így lekötelezettséggel és viszonzással van mindkét, az elvi egyezségben érintett fél, vagyis a főszereplők felé. 

Tehát a Református Egyház bizonyos köreihez kötődő igazgatónő az önkormányzathoz is köthető, hiszen oda is hálával tartozik, mert a kinevezését ott intézték, s pályafutását így hozták össze. Ez a két kötelék megfelelő bizalmat valamint hitet ad a városvezetésnek arra, hogy az egyházi fenntartásba adást követően az iskolai életre, az ott dolgozókra továbbra is elegendő ráhatása lesz. Ez azért fontos, mert az ottani szavazóbázist reményeik szerint kézben tudják tartani, ami számukra a továbbvitelhez szükségeltetik. Egyházi síkon pedig azt prognosztizálják, hogy a bizalmat élvező igazgató megtartásával megfelelő képviselthez jutnak az intézményben, ahol a református elveket és irányvonalat véghez tudják vinni. Az iskolán át pedig szinte a város egészét és a jövőt is lefedik. A későbbiekben ugyanis nem lesz más helybeli iskolaválasztás. A református tanítási elvek fognak uralkodni.

Egyéni álláspontok szerint a fideszes vezetésű önkormányzat a tanárok és a szülők jelentős többségének véleményét figyelmen kívül hagyva a "saját emberét, és akaratát" akarja ráerőltetni a kisvárosunk egyetlen általános iskolájára azzal, hogy  a Református Egyház kezelésére bízva gyakorlatilag tálcán kívánja azt átadja.

Az ebbéli közös törekvésekben érdekelt a sokak szerint nem csak egyházi alapon elkötelezett igazgató. Ő az a "sajátosan" köztes személy, aki az elképzelt egyházi átvétellel kapcsolatosan a városlakó szülők és pedagógusok közé feszített éket tovább feszíti.  Számos kezdeményezése visszás fogadtatást kelt.

A képviselők előtt sem ismeretlen lakossági vélemények ezt sorra visszaigazolják. 

De a helyi pedagógustársadalom eddigi csendes, vagy néma megosztottsága is kezd felszínre kerülni. Egyre többen vállalják fel a véleményalkotást és önmagukat. Kezdenek kialakulni az álláspontok és egységet ölteni a nevesített vélemények.  

Maholnap már olyan konkrét állásfoglalás fog kialakulni, ami nyilvánosságot kell, hogy kapjon. Ezzel a nyilvánvaló véleményalkotással az állampolgári beleszólást és az össznépi ébresztőt kívánják (s talán fogják is) elérni.  

Az önkormányzat-reformátusok alkotta "konzorciumot" a jelen vezetési elképzelések mellett nem elfogadható a városlakók többsége számára.  Az iskolán belüli megosztottság és a feszültségek erősödése nem hagy nyugvást az önkormányzati elképzeléseknek. A szülői vélemények és a helyi emberek feletti eltekintés, mint valami lenézés nehezedik az önkormányzati testület minden egyes tagjára. Ezt az újabb erkölcsi terhet nem vállalhatja már fel egyetlen tisztességelbíró képviselő sem. 

A tanárikar egy jelentős része nehezen tudja már elképzelni a további hallgatag együttműködést, az alantas hallgatást, az iskola vezetőjének abszurd elképzeléseit. Már az iskolatörténeti kiállítás kiebrudalása is fájó pont volt. A fokozatos változások, az egyházi előretörés és a sajátos érvényesülés már eddig  is gombócként helyezett nyomást a tanárok torkára. A várható változás az eddig volt iskola életében is megviselte az embereket, de a beharangozott  elkövetkezőt többségiben már nem viselik az ott dolgozók és az oda járók. Sőt ez a viselet kihat a későbbiekre a beiratkozottakra és a jövőben beiratkozókra is. 

A most elkövetkező májusi időszak lehet, hogy nyöszörgős lesz a tanév végéig, de ezen túl kell esni, különben bedarálják az érintett embereket. Az iskola egyházivá alakításában, a reformátusoknak való átadásban érdekelt felek röviden  akarják dűlőre vinni a dolgot. Őket nem érdekli a nyöszörgés, a diákság, vagy a lakosság. A növekvő feszültség és a csökkenő idő folytán mielőbb le akarják zavarni a dolgot, és lezárni az átadás körüli folyamatot. Ez egy időfutam az érdekérvényesítésekért és azokkal szemben. Nem mindegy tehát, hogy ki hogyan, és mikor lép elő. Az illetékesek hallgatásba burkolódzása ne tévesszen meg senkit. A háttérben komoly szervezkedés, "munka" és egymásnak feszülések folynak.  

A tantestület egy jelentős részének pedagógiai felfogása ütközik a református hitvilággal, de úgy látszik, hogy a fideszes többségű  önkormányzatban ez abszolút nem fontos. Azonban Szigetszentmiklós  azt példázza, hogy érdemes küzdeni. Ezt már az egyházi kezelést ellenző pedagógusok többsége is érzi.

A helyi érdek-képviseleti szervek, az ócsai egyesületek megkérdezhetnék az önkormányzatban, mi az oka annak, hogy nem támogatják a saját fideszes kormányuk felügyelte iskolai oktatást? 

Szerintem sokan kíváncsiak lennének Bukodi Károly polgármester és Horváth Tamás alpolgármester okfejtésére, írásba foglalt érveire hogy az egyetlen általánosunk állami fenntartásba kerülése miért nem szerencsés a számunkra? Illetve miért nem jó nekünk szülőknek és majd itt tanuló gyermekeknek hogy az állam gondoskodjon rólunk a tanultatást illetően? Erről a testület előtti polgármesteri és az alpolgármesteri előadás is elmaradt és a jegyzőkönyvekben foglaltak sem adnak magyarázatot arra, hogy az egyházi elkötelezettség miben lenne jobb a helyi (önkormányzati) függetlenítéstől? 

Ezzel a mismásolássas csupán azt sikerült elérniük a feleknek, hogy az indulatokat felkorbácsolják, az iskola falain belül valamint azon túl, és a város területén élők közt a megosztottságot fokozzák.

Ezzel a poszttal az ebben aktívan részvevőknek szeretnénk emléket állítani.

Ezért vég(e)zetül közzétesszük a stáblistát.

A kezdeményező (támogató) kör:

Református Egyház részéről:   Nt. Hantos Péter református lelkész

Az Önkormányzat részéről:     Bukodi Károly polgármester

                                                  Horváth Tamás alpolgármester

Az iskola részéről:                    Kovácsné Kovácsi Beáta iskolaigazgató

Igen szavazatokat adó, elvi hozzájárulásukkal az iskola egyházi átadását-átalakítását támogató önkormányzati képviselői kör:

Bukodi Károly

Bukodi Jánosné

Buza Ernő
Gallai Zoltán
Horváth Tamás

Kardos Zoltán  

 *

Közel egy éves csúszást ígérnek, mert állítólag nem boldogulnak az átminősítéssel ( - várat magára a kormány Alsópakonyt illetően)

Tavaly nyár végére ígérték, de még egy árva kapavágás sem történt Ócsán vagy Alsópakonyon, ahol a kormány még 2011-ben meg akarta kezdeni az első 80 olyan családi ház építését, amelybe otthonukat vesztett jelzáloghiteles családok költözhetnek. 

A sajtó úgy tudja, újabb hasonló telepek helyszínéről is halogatják a döntést. Csupán Horváth Tamás alpolgármester nyilatkozik visszatérőn és ismétlőn a médiának.  Változás azonban nincs. A lendület megfogyott, a projekt leállt.

 Horváth Tamás Ócsa városának immár átminősített alpolgármestere, még társadalmi megbízotti korábban   is azt nyilatkozta utoljára, hogy az átminősítésre várnak.   De kik?

Júniusban Orbán Viktor miniszterelnök a Blikknek adott egyik interjújában jelentette be a kormány adóslakótelep-építési terveit, majd a szervezési munkákkal a Belügyminisztériumot (BM) bízták meg, a tárca pedig augusztusban bejelentette: a Pest megyei Ócsához tartozó Alsópakonyt választották helyszínül. Szaló Péter, a tárca helyettes államtitkára akkor azt mondta, a 40–80 négyzetméteres házak márciusra már fel is épülnek.

Az új státuszú alpolgármester

Horváth Tamás, Ócsa alpolgármestere azonban a Blikknek elmondta, még mindig a terület átminősítése zajlik, ezt követően várható csak a telkek kialakítása, a közbeszerzés kiírása, az építés pedig csak márciusban kezdődhet. Az első ütemben tervezett 80 házat várhatóan leghamarabb július elején adják át. Pedig nem így indult, és korábbra, tavaly augusztusra ígérték a kezdést Még az ősszel beígért Alsópakonyt érintő vízellátási gondok orvoslását is leállították Ócsán, mondván, hogy azt ezzel a beruházással amúgy is megoldják.

Horváth Tamás immár főállású (6 órás?) és megemelt fizetésű státuszú alpolgármester ezzel elismerte, hogy közel egy évet csúszik a program. A tavaly augusztusi tervezet induláshoz a mostani júliusi ígérvény máris 11 hónapos csúszást jelent. Érthetetlen ez a késlekedés, hiszen az engedélyezési eljárást semmi sem hátráltatja. A helyi önkormányzat kormánypárti többségben hozza meg a szükséges döntéseit. Helyben az átminősítést is elintézték. Minden ehhez szükséges indítvány, ennek megfelelően úgy ment át a testületen, mint kés a lágy vajon. Ócsán mindent megszavaztak, amit csak akartak. A helyi emberek, a pártok véleményt sem kérték ki. Előre senkivel nem konzultáltak. Az itteniek úgy estek bele az egész történetbe, mint a kész máléba a légy. A helyi pártelit eldöntötte a kérdést és a beruházás sorsát. A Fidesz országos viszonylatban is többségben van. A Parlamentben 2/3-os többségi erőt képviselnek.  Tehát semmi akadálya nem volt az ügynek. Oka nincs és nem is lehetett a késlekedésnek. Maga a program, az elgondolás úgy süvített be a köztudatba, mint a szélvész. Most erre meg ez a szélcsendes leállás, egy helyben toporgás olyan, mint a tenni nem akarás. A nyáron hírtelen felkaptak valamit, felkavarták az állóvizet és most erre a zavarost hagyták elülni. A fene sem értette a hirtelen jött buzgóságot és a vele szembehelyezkedő ellentmondást, a semmittevést.

Csak szegény ócsai alpolgármester szalad a sajtó után, hogy elmondhassa ugyanazt, amit már hónapok óta tudunk. Az alsópakonyi elképzelés megfeneklett, az átminősítés hónapok múlván sem járt sikerrel. Persze Horváth, igyekszik megdolgozni a megemelt pénzéért és igyekszik fenntartani a látszatot, a státuszt, ezért rendre csak ismétli magát hol itt, hol ott, s hallani a bedőlésről vagy más hivatkozásokról.

Jól van, tudjuk és halljuk a félhivatalos alpolgármesteri indokot: "a terület átminősítése zajlik". 

Az igazság azonban valahol másutt, vagy esetleg odaát, az autópálya túloldalán, esetleg a kormány elképképzeléseiben van. 

És miért ne gondolhatnák másként?  Hiszen eddig is annyi mindent másként tettek a nagy sebbel-lobbal felvázoltakkal szemben. Az Ócsa-alsópakonyi elképzelés már nem egy ökoparkot, és nem egy önellátó, önfenntartó telepet, hanem csupán egy köldökzsinóron függő kistelepülést, egy a közlekedéstől szinte elzárt aprócska falut vázol. Az első ütem  talán még megvalósul. Azonban ezzel Alsópakony nem fog kitörni az elszigeteltségéből és nem is fog fellendülni. Ócsa ezzel nem fog előrébb lenni és fejlődésnek sem fog indulni. A befektetők sem jelenkeztek még. Az iparosodásnak, a munkahelyteremtésnek perdületei nincsenek. A Nagév, a Dr Bata, az MPF-FÉG, de a Semmerlock, az Ócsai Malom vagy más idegen sem jelentett be munkahely bővítési, netán letelepedési szándékot. A beígért munkahelyteremtés teremtés sem fog egyhamar megvalósulni. A sok elhamarkodott, elkapkodott bevállalásai a vezetésnek, pedig ólomsúlyként fognak a későbbiekben a városra nehezedni. Ki tudja most megjósolni, hogy ezt a terhet, mint valami béklyót az itt élő békés lakosság a jelenlegi nacsalnyikok butasága folytán miként fogja tudni viselni. És elviselni. És ezzel a súllyal, a most nyilatkozatra, felszólamlásra, sajtóvéleményre oly tettere kész alpolgármester sem fog tudni mit kezdeni. A jövőnk a titkos szerződésben lakozik, amit a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester kötött az állammal. És amiből a magunk jogán csak kárszenvedéssel, költség-visszatérítéssel tudunk kiszállni. Ezzel megbéklyózták az itt élőket.

Egyes információk szerint persze az sem kizárt, hogy az Ócsa-Alsópakonyra tervezett ötszáz háznak csak a töredéke épül fel. Ennek egyik oka, hogy az építkezés akár 10 milliárd forintot is felemészthet, másrészt pedig a kormány időközben közös adósmentő tervben állapodott meg a bankokkal, s így az állam az eredeti 5 ezer helyett 25 ezer árverezés előtt álló lakást vásárol majd fel, és ad bérbe eredeti tulajdonosainak a Nemzeti Eszközkezelőn keresztül.

Az alpolgármester ezzel kapcsolatban elmondta, ilyen véleményeket ő is hallott, de az egyeztetések most is folynak. Már eddig több millióba került az előkészítés, így a jelek nem erre mutatnak.  

Ez a több milliós kiadás viszont igaz, mert a városvezetés is költött, és csoportosított át pénzeket ennek kapcsán. Ha csak a tervezésre és a tervezői díjakra, az óvodabővítésre és a bölcsődetervezésre gondolunk, akkor is jelentős összegekről van szó. Ócsa költségvetési hiányához mérten mindenesetre.

Egy, a Blikknek nyilatkozó kormányközeli forrás szintén azt állította, az eredeti elképzelések változatlanok.

A kabinet a múlt nyáron úgy számolt, az ócsait több új adóstelep is követheti, ám a BM nem válaszolt az újságnak azon kérdésére, hogy kijelöltek-e újabb területeket is hasonló célra. Azt azonban közölték, az ócsai építkezésnek a költségvetésben megvan a fedezete. Korábban az is elhangzott, hogy a Fejér megyei Kulcs önként és önmaga jelentkezett a program hallatán egy ilyen beruházásra, de ezzel kapcsolatosan is elhalt mindenféle törekvés, vagy hangadás. 

A mostani, legutóbbi verzió szerint:

a;)  "Még a terület átminősítése zajlik, ezt követően várható csak a telkek kialakítása, a közbeszerzés kiírása, az építés pedig csak márciusban kezdődhet."

b;) "A házépítő cég kiválasztása két hónapot vesz igénybe, s utána kezdődhet az építkezés" – írta válaszlevelében a lapnak a tárca sajtóosztálya. "Az eredeti menetrend azért változott, mert a lehető legtöbb közmunkást szeretnénk foglalkoztatni."

Én azt mondom, hogy ezek után mindenki döntse el, maga, hogy melyik válasz, mint megoldás áll közelebb hozzá, elfogadás gyanánt.

*

Folyik a pénz, csak nem mindenki képes felfogni ( - tavalyi hó, idei hatás)

Csaknem 25 milliárd forint többlettámogatást utalt át a kormány döntése alapján a Magyar Államkincstár az önkormányzatoknak tavaly.

Tállai András az év-végi sajtótájékoztatóján felidézte a kormány december végi döntését, amely alapján mintegy húszmilliárd forint többlettámogatást kapnak a helyhatóságok a büdzsé önkormányzati fejezetén belüli maradványokból. Több mint nyolcmilliárd forintot kap 17 önkormányzat fejlesztések támogatására, 403 helyhatóság részesül folyószámlahitel-visszafizetési hozzájárulásban összesen hétmilliárd forint értékben, ezen felül pedig négymilliárd forint támogatást biztosítanak 1.212 hátrányos helyzetű önkormányzatnak. Szociális alapú tűzifa-vásárlási támogatásra 858 milliót szavazott meg a kabinet.

Ócsa városa, mint már beszámoltunk róla, csak a második fordulóban mert pályázni először, amikor már az ismert mód beindult az  alsópakonyi terv.  Akkor 40 millióhoz, jutott kisvárosunk, amiról rajtunk kívül azóta sem számolt be senki.  Hogy ez az összeg sok, vagy kevés, megítélés és szemlélet kérdése. Ha azt vesszük, hogy lakosságot sújtó és tavaly bevezetésre került, máig vitatott mód ránk erőltetett kommunális adótól 35 milliós árbevételt vár az önkormányzat, akkor lehet azt mondani, hogy igen ez jelentős összeg, mert ezzel megélhetésék volna az új adótól a helyieket.  De nem így tettek. A kommunális adót továbbra is életben hagyták, sőt még a jegyző bírság kiszabását és amolyan fekete listázást is kilátásba helyezett a fizetési morál javítása érdekében. Tehette ezt a testületi többség jóváhagyásával, és a két vezető, Bukodi Károly és Horváth Tamás támogatásával. 

Ha azonban azt vesszük számításba, hogy az alsopakonyi elképzelések kapcsán Ócsa városa bölcsőde építésbe és óvodabővítésbe, valamint a víztisztítómű átalakításába és további szennyvizek befogadásába kezdett verbálisan és előkészületileg is, akkor bizony ez nagyon kevés pénz erre. Ráadásul az ezzel járó további terheket, mint a fenntartást, az üzemeltetést a városnak kell kitermelnie, és állnia, hát így bizony már elenyészővé válik, hogy ezzel nincs mit kezdeni. 

Ráadásul Ócsa városa kimagasló adósságot és hiányt görget maga előtt. Az országos adósság listán a 49. helyt foglaltuk el tavaly őszén. A költségvetési hiány terén pedig pedig olyan kimagasló az egy főre jutó teher, hogy azt a kommunális adó és az állami segély sem képes együttesen enyhíteni. Tehát ezzel a korrekcióval együtt Ócsának erősen el kellett volna gondolkodnia tavaly azon, hogy mit vállal be a lakosság kontrolljára még. 

Bárhogy is történjen, a jövőben, vagyis az idén és azt követen, amíg a városvezetés nem változik, addig az elsődleges felelősség mindezt illetően Bukodi Károlyt és Horváth Tamást illeti.

Ezen az sem változtat, hogy 2011. december végén amolyan karácsonyi ajándékként kapott pénzt a város. A Belügyminisztérium államtitkára elmondta, döntés született arról is, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak szóló keretből további 1.644 önkormányzatot támogatnak 4,6 milliárd forint összegben. Tállai András közölte: 2011-ben összesen 54,3 milliárd forint egyedi támogatásban részesültek az önkormányzatok, amire "az elmúlt húsz évben nem volt példa"

Most persze írhatnám, hogy kisvárosunk ezt sem tudta megfelelőn kihasználni, mert későn ébredt, nem készült fel erre eléggé, nem dolgozott ki jobb programot, nem kért ehhez civil, vagy egyesületi segítséget, és így kevés támogatást tudott csak lehívni és érvényesíteni. tette ezt a nép, a közvélemény kizárásával és a civil társadalmi egyesületek kizárásával. De nem teszem, mert kevés közéleti cselekvést felvállaló egyesülete van a városnak. Sőt, mondhatnám csupán egy olyan most kibontakozó van, amely felvállalja a hírközlést és a városért cselekvést, és a véleményalkotást, az Ócsáért tevést. De nem teszem, mert minden segítség, és minden pénz jól jön. Szükség van rá. Már csak az a kérdés, hogy  a városvezetés ezt miként és mire fordítja.

Településőrök foglalkoztatása az IRM-önkormányzat közötti támogatási megállapodás alapján  2010. évre  Ócsa: 3.208.000,- Ft támogatást kapott.

7/2011. (III.9.) BM rendelet Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés felújításra  42329 igénylésazonosító alatt 10.718.000,- Ft támogatás jutott 2011. augusztusában.

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok 2011. évi  támogatása, II. ütem 2011. november 3.-ai döntés alapján 40.000.000,- Ft-t kapott a város.

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok 2011. évi, III. ütemet követő, kiegészítő támogatással 2011. december 23.-ai döntéssel már csak 6.071.000,- Ft-hoz jutott a vezetés.

Érdekessége a dolognak, hogy az első és a harmadik fordulóban városunk nem pályázott. Az első és az utolsó okairól már írtuk, hogy míg korábban nem készültek erre, addig a végsőről lemaradtak. Ezzel több milliót vesztettünk. Aztán mikor erre ráébredtek, akkor még szerencse, hogy rástartoltak az ezt követő kiegészítésre, ami alapján 6 millióhoz jutott városunk vezetése. Ezután még volt egy kiegészítés, de azzal már nem is foglalkoztak. Pedig, ha időben ocsúdnak, akkor a III. fordulóban is kaphattunk volna kb annyit, mint a másodikban.  Pedig a blogon erről írtunk, mondhatni előre jeleztük. Hiába.

Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az egyes ütemekben 20-60 milliós összegek is aránylag könnyedén elérhetők voltak, akkor jól ábrázolódik az a hanyag kezelés, amivel ehhez az eszközhöz, mint lehetőséghez nyúltak. Ha ugyanis már az első lépésre rámozdulnak, és a nem alusszák a át az utolsó ütemet, akkor akár további 60 millió forintnyi összeghez jutott volna városunk. Ennek hiánya bizonyosan megérződik majd a városon, és a kiosztott prémiumokon, vagy juttattatásokon.
Legközelebb talán nem a lakossági befizetések kierőltetésére kell annyi energiát fordítani, hanem sokkal inkább a jobban jövedelmező állami pénzforrások elérésére és kihasználásra. Ráadásul az hálásabb és kifizetődőbb, mint a választóval szembehelyezkedni. Mert sok örömre és önelégültségre nem ad okot a hibás városvezetésünk számos viszonyulása.

Ezek az események mindenképpen a tavalyi év mérlegére, és vezetésünk számlájára írandóak. 

*

I. ÜTEM (2011. június 30.)

Pintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. június 30-án döntöttek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatásáról szóló 4/2011. (III. 1.) BM rendelet alapján benyújtott támogatási igényekről. A döntés alapján 1182 település 11,6 milliárd forint támogatást kapott.

II. ÜTEM (2011. november 3.)

Pintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. november 3-án döntöttek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatásának II. üteméről, melynek alapján 1216 önkormányzat részesült összesen 7.577.514.000 forint vissza nem térítendő támogatásban.

III. ÜTEM (2011. december 12.)

Pintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. december 12-én döntöttek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatásának 2011. évi III. üteméről, melynek alapján 329 települési önkormányzat részesült összesen 3.131.683.000 forint vissza nem térítendő támogatásban, valamint 16 megyei önkormányzat 2.455.502.000 forint vissza nem térítendő támogatásban.

III. ÜTEMet követő, kiegészítő támogatások (2011. december 23.)

Tekintettel arra, hogy a Kormányzat számára is nagyon fontos az önkormányzatok kiegyensúlyozott működési feltételeinek, valamint a kötelező feladatok biztosítása, ezért került 12,7 milliárd forint átcsoportosításra az ÖNHIKI előirányzatára. A rendelkezésre álló összeg a 2011. évben ÖNHIKI támogatást igénylő – támogatási kérelemmel rendelkező – községi, nagyközségi, valamint városi önkormányzatok között került felosztásra, annak érdekében, hogy a helyhatóságok folyamatos működése, valamint kötelező feladatellátása biztosított legyen. Pintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. december 23-i döntését követően, így részesült 1644 önkormányzat 2.980.290.000 forint vissza nem térítendő, kiegészítő támogatásban, melyet az önkormányzatok a közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódóan felmerült fizetési kötelezettségeik rendezésére fordíthatnak.

A belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter 2011. december 23-án döntött 173 önkormányzat 1.660.400.000 forint összegű, célhoz, illetve feladathoz kötött, további támogatásáról.

Forrás: Belügyminisztérium

* 

Közterület-felügyelet és ami a háttérben zajlik ( - pénz, hatalom, paripa, - leszarom)

Ismét becsődölt egy elképzelés.

Újabb közterület-felügyelő lép ki Ócsa város szolgálatából. 

Az idei lakossági összejövetelen, a nyílt fórumon, vagyis a közmeghallgatáson még beszámolt az érintett közterület-felügyelő. Színes diákon szemléltette munkája hasznosságát, és eredményességét. A polgármester, a rendőr és a testület megelégedéssel hallgatta. Azonban arról szó sem volt, hogy felszín alatt izzanak a hangulatok.

Én amikor utoljára találkoztam vele, és  a Niva mellett beszélgettünk, akkor elmondta, hogy már beleszarik az egészbe. Ennyi pénzért nem lesz a kutyája ennek a vezetésnek. Tehát ezért nem csinálja. Most nem rég is berángatták éjjel, mert visszatérőn balhé van a Bajcsyn a diszkó miatt. Most is verekedés volt. A hasznot-termelő rendezvény ellenére a közbiztonsággal nem foglalkoznak. Őket, mint közszolgákat rángatják a rendőr, vagy a rendezvénybiztosító helyett, mert sok a panasz és rombolják a közhangulatot az ilyen zajos, vagy éppen utólagos események. Erre azonban se lóvé, sem megbecsülés, sem felhatalmazás. Elege van. 

Bemondta az unalmast. 

Jól látszik, hogy a zajos "szórakozóhelyekkel", a füstölgő rendezvényekkel nem képes a városvezetés megbirkózni. Az italozás, az éjszakai rajcsúr nem zavarja a városi elitet annyira, hogy érdemben cselekedjen. Az ilyen pótlólagos semmittevés, a látszat intézkedés pedig arra sem elég, hogy biztosítsák az utcák, vagy az aluljáró épségét, tisztaságát. Nem véletlen, hogy nem a rendelő intézet ajtaja, hanem a resti melletti talponállónál levő aluljáró van összehányva. Tehát nem betegségre utaló jel, hanem sokkal inkább az italozás, a részegség a kiváltó ok.  A takarítással, a rendbetétellel azonban nem foglalkozik senki ebben a városban. Erre nincs pénz. A városvezetést csak addig érdekelte a vasúti aluljáró, amíg több mint 3,6 milliót eltudtak benne tüntetni. Ezt követően a takarítással, az állagmegóvással, az értékentartással nem foglalkoznak.

 

Ebben bűnös a közterület-felügyelet is, hiszen még egyetlen jelentést sem olvastam e tárgyban. A képes beszámoló sem tért ki erre, ahogy a buszosunk járdán való parkolására sem. Ez nem von maga után büntetést. A jegyző is csak a kisembereket sújtja, a notórius elkövetőkkel, a rongálókkal azonban senki nem foglalkozik. Az sem érdekli őket, hogy a városi behajtási tilalmat napjában hányan szegik meg, és hogy ezzel mennyi veszteséget, kár termelnek. Nem. Ez egy ősgyökeres társadalom, ahol a sógor, a koma és a régi haver, az ivócimbora a mérvadó. 

Nemrég amikor beszélgettem6tünk az egyik prominens bukodista képviselővel, azt kérdezte: Ti mióta laktok Ócsán?  Ez a kérdés már annyiszor felmerült, amikor kínossá vált egy-egy szituáció. A Mádencián, a tornateremben és a sarki étteremben is ugyanúgy, ahogy a fórumokon.  Itt, ebben a városban ez a mentális lényegi meghatározás, és a kérdés. A régi mszmp-s cimborál a régi-új fideszessel, a szélsőségesnek való lepaktál a narancsossal, aki befogadja és megélhetéssel biztosítja a szegfűst. Mindez nem számít, csak az, hogy Te mikor jöttél, és mióta vagy itt, avagy ismert.

Nos, talán ezért megy el a közterület-felügyelő és ezért áll rendszeres a buszosunk büntetlenül a járdán. 

Igen, ezért nem működik a rendszer. Ezért ússza meg és nem fizet a Bata, és ezért büntetik meg a másikat. Ezért van szükség a lakossági kommunális adóra és ezért nem kell a nagyvállalkozó iparűzésije ennek a bagázsnak. 

Ezért távozik ismét a közterület-felügyelő is. 

A pályázat máris ki vagyon írva. 

Sebaj, majd lesz másik. Eb, kutya. 

Nekik.

*

Menekítés helyett rendkívüli Közgyűlést szeretne az ellenzék Szűcs Lajostól a megye kiárulása okán ( - Ócsán kéne meneszteni őket)

 Menekülnek, vagy megmenekülnek a megyék - Szűcs Lajost ki menekíti? Kinek kell a halmozott adósság (és az elnöke,) s ki kapja a brutális megszorítást? Kik járnak jól?

Október 3-án tartottak Orbán Viktor és Szűcs Lajos, mint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke közös sajtótájékoztatót tartott a kormány és a megyei önkormányzatok megállapodásáról. Ócsán is több Pest megye által fenntartott intézményt érint ez a döntés.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány és a megyei önkormányzatok megállapodást kötöttek, s ennek eredményeképpen 2012. január 1-től a kormány átveszi a megyei önkormányzati rendszer feladatait. Az ősz során beterjesztik és megalkotják az ehhez szükséges törvényeket. Mint mondta, bár a megyei közgyűlések az elmúlt években heroikus munkát végeztek a talpon maradásuk érdekében, mégis folyamatosan adósságot termeltek. 

Lajos! - most utoljára kihúzlak a csávából, de ha még egyszer elpuskázod, akkor az Isten se ment meg.

 Pest megye közgyűlésének elnöke, illetve az önkormányzat "kontár fideszes vezetése" katasztrofális helyzetet teremtett a megyében.

A kormánypárton kívüliek viszont sajnálattal tapasztalták, hogy Szűcs Lajos ismételten a megyei közgyűlés hozzájárulása és tájékoztatása nélkül írt alá megállapodást, jelen esetben a kormánnyal, a megyei önkormányzati intézmények átvételéről. 

A kisebbségbe szorultak lényegesnek tartják megjegyezni, hogy míg a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok eladásával, illetve a HunGast Kft. kizárólagos jelzálogjogának ügyében fontosnak tartotta a rendkívüli közgyűlés összehívását a sokak elnöke, addig a gazdaságilag ellehetetlenült Pest Megyei Önkormányzat adósságállományát, feladatköreit és vagyonát érintő döntés meghozatala előtt nem tartotta szükségesnek közgyűlésen tárgyalni a témát.

Ez a Fideszes politikusokra jellemző eljárás jól nyomon követhető Ócsán is. 

Bukodi Károly polgármester és Horváth Tamás alpolgármester (aki érintett megyei képviselőként is és maga is pozíció halmozó) vezette város szintén nem kérte ki a lakosság véleményét a tavaly bevezetett kommunális adó kérdésében. Az adókivetésen túl az  olyan nagy jelentőségű ügyben, mint az alsópakonyi betelepítés, amely súlyosan és nagy mértékben érinti a helyi lakosokat, és mélyen kihat a további életükre, szóval ez ügyben nem hogy megelőző egyeztetést, konzultációt nem folytattak a lakossággal, hanem ugyan úgy ahogy a megyében, úgy a városban is kész tények elé állították az embereket. Pedig többek meggyőződése szerint az alsópakonyi telep kialakítása előtt Ócsán népszavazást kellett volna tartani. 

A kormánypárti politikusok (lásd Szűcs Lajos és társai) továbbá a helybéli döntéshozók  is "elfeledték" megejteni.  Pusztán ezért megérdemelnék, hogy rájuk szavazók mind menesztenék őket  a városházáról.

Ócsa politikai irányítása "a kontár fideszes megyei leképeződése"

*