Áldás, vagy átok ( - Gondolatok a Halászy fenntartó váltása kapcsán... )

Gondolatok a Halászy fenntartó váltása kapcsán...

Megjelent a Jobbik Magyarország Mozgalom, Ócsai Alapszervezet honlapján.

Tarnavölgyi Zoltán vagyok. Közel tíz évig voltam Budapest egyik legnagyobb református (a Fasori) gyülekezetének a presbitere.

Ez idő alatt vette át Egyházközségünk az egyházmegyétől az akkor még hat osztályos Julianna általános iskolát. A Julianna 1926-ban, a holland királynő támogatásával kezdte el a működést az egyház házközség területén lévő új épületben. A presbitériumon belül és a gyülekezettel együtt imádságos szívvel és nagy erőfeszítéssekkel sikerült mára egy tekintélyes, hagyományőrző erős iskolát kiépíteni.   
Ezt a bevezető gondolatsort azért szerettem volna közölni, hogy ne gondolja senki, amit leírok azok légből kapott okoskodások. Távol álljon tőlem minden nemű kisstílű személyeskedés.

Ócsán a Halászy Károly általános iskola intézményi működtetése az Ócsai Református Egyházközséghez kerül (legalábbis erről szól a testület elvi hozzájárulása). Eddig a tény.

Miért kell az egyháznak saját fanhatóságú iskola? 

Mint hívő református üdvözlöm az ilyen jellegű oktatási rendet. De nézzük a küldetését! 

Egy egyházi iskola magas keresztyén értékrendet oktat a fiataloknak. Feladata nem csak a gyerekek erkölcsi, hitbéli nevelése, de missziói feladata, a szülők gyülekezeti életbe való bevonása is. Hitem szerint ebben sem találok semmi kivetni valót.

Mit jelent egy iskolai intézmény fenntartása?

Az egyházközség az államtól normatív támogatás útján meg fogja kapni (mint ahogy az önkormányzat is megkapta) a pedagógusok havi bérére (épphogy) elegendő összeget. Ezen felüli összes költség a fenntartóé. Jelen esetben az Ócsai Református Egyházközségé. Honnan lesz pénze az épületek üzemeltetéséhez és állagmegóvásához szükséges forrásokra? Egy részére további kiegészítő támogatásra jogosult az államtól, mivel tőle vett át olyan feladatot, amit neki alkotmányos kötelessége lenne biztosítani (t.i. az államnak). Ez utóbbi összeget már a tervezés időszakában csökkenteni kell egy jövőben megkapható (tehát nem biztos) forrás összegével, amit az iskola pályázatok útján elnyerHET! Református Zsinat ad lehetőséget pályázni különféle célokra. A Zsinatnak van saját forrása, amit az országban élő reformátushívők adományaiból létre hozott keretből biztosít. (Szegény asszony tíz fillérjeiből) Sárospataktól, Kecskeméten át Ócsának is biztosít. El lehet képzelni, hogy ez sem Pandora kifogyhatatlan szelencéje. Az igény sokkal nagyobb, mint ami rendelkezésre áll. Ezért kell a szükséges összegeket pályázni. Ami még mindig hiányzik, azt az ócsai egyházközségnek magának kell kipótolnia. Tud-e a gyülekezet arról, hogy milyen terhet vállal föl? A városra aligha számíthat, a maga közel 3 milliárdnyi hitel állományával.

De milyen földbe hullik a mag?

Ócsán három nagy gyülekezet létezik. Katolikus, baptista és református. Súlyukat tekintve a sorrend is ekképpen alakul. Lélekszámát tekintve semmiképpen sem mondható a legerősebb közösségnek. Ráadásul a korosztályok eloszlása sem a legegészségesebb, mert a létszám nagyobbik hányadát a kisnyugdíjasok teszik ki.  
Ócsa lakossága milyen arányban nyitott, hogy a legnagyobb intézményén keresztül Isten igéje megérintse őket? (Bár így lenne! Imádkozom ezért.) Nem szeretnék kishitű lenni, hiszen tudom, hogy Isten előtt semmi sem lehetetlen, de nem tudom mennyire az Ő ajándéka ez, vagy egyes személyek hatalom éhsége? Nem ismerem a hátteret. Nem tudom, hogy nyitott imádságos szívvel volt-e ez kérve Istentől? Az tudom, hogy amikor mi az iskola fenntartás lehetőségét megkaptuk, azt a sok-sok munka mellett milyen mély közösségi együttgondolkodás előzte meg.      
 

Az egyházi nevelésre igénynek kell elsősorban meglenni. Ócsán ennek nem sok múltja van sajnos a jelenleg érintett generációban. 

Nagyon nem szeretném és félek tőle, hogy Isten neve megcsúfolása lesz sokakban. Ha csak fenntartó lesz az egyházközség, hol marad a misszió? Hiszen Urunk erre hívott el minden hívőt, hogy róla tegyünk tanúbizonyságot, őt hirdessük. Fel vannak-e készülve a gyerekek, akik éppen leszoktak az iskolaudvaron történő nyílt dohányzásról, hogy hétfőn reggel első órában áhítatot hallgassanak, hogy minden nap reggel isten igéjének rövid magyarázatával kezdjék a tanulást?

Szóval, a fenti kétségeimet fenntartva bízok Isten erejében!

*