Életbe léptek az új közlekedés biztonsági szabályok

Új autós biztonsági szabályok léptek életbe november 1-jén. Új biztonsági felszerelésekkel kell ellátni a 2012. november 1. után engedélyezett autótípusokat, hogy megfeleljenek a 2009-ben elfogadott úgynevezett általános biztonsági szabályozásnak - tudatta szerdán az Európai Bizottság. 

A jövőben engedélyezett típusoknál kötelező lesz minden autóba olyan berendezést beépíteni, amely hang- és fényjelzéssel figyelmezteti a vezetőt, hogy kösse be a biztonsági övét, a jelzés pedig akkor sem szűnhet meg, ha az autó elindul.

A jövőben az autók hátsó üléseinek elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy megakadályozzák, hogy a csomagok egy esetleges ütközéskor betörjenek az utastérbe. Emellett pedig a hátsó ülésekbe két, úgynevezett ISOFIX rögzítő pontot kell majd beépíteni, amely a jogalkotó szándéka szerint a gyerekülések egyszerűbb és biztonságosabb rögzítését teszi lehetővé.

Újfajta matricák figyelmeztetnek majd arra, hogy az első utas ülésre nem szabad a menetiránnyal szemben babahordozót elhelyezni, ha a műszerfal jobb oldalán is van légzsák.
Kötelező lesz a keréknyomás-figyelő berendezés, amellyel a bizottság reményei szerint sok defektből fakadó súlyos baleset lesz megelőzhető.

A november 1. után engedélyezett típusokba mindezeken túlmenően egy olyan kijelzőt is be kell majd építeni, amely a sebességváltás szükségességére figyelmezteti a vezetőt, amivel a bizottság szerint üzemanyag takarítható meg, az autósok vezetési stílusa pedig ezáltal környezetkímélőbb lehet.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke elmondta: "ezek az újítások lényegesen növelik a biztonságot azáltal, hogy csökkentik a balesetek valószínűségét, továbbá mérséklik a következmények súlyosságát. Ez az Európai Unió egyik nagyon is kézzelfogható eredménye".

A bizottság azt is tudatta, hogy 2014-től az új szabályok minden olyan új autóra vonatkoznak majd, amelyet az Európai Unióban terveznek értékesíteni. A bizottság célja, hogy 2020-ra az Európai Unió útjain bekövetkezett halásos balesetek száma legalább a 2010. évi felére csökkenjen.

*

Minimálbér itthon és külföldön ( - Eu és a szélsőségek)

Elképesztő különbségek figyelhetők meg világszerte a minimálbérek tekintetében. Magyarország 93.000 forinttal, ami 295 eurónak felel meg, európai viszonylatban a lista alján áll. Európában míg az Unió az egységesítésre és a szabad áramlásra törekszik a termékek, a szellemiség és egyebek (akár a növénytermesztés, az állattartás) terén, addig ez a bérek és juttatások vonatkozásában már egyáltalán nincs így. Ott nem számít az aránytalanság.  Ha az országonkénti minimálbért tekintjük, akkor nálunk szinte mindenki jobban él tőlünk északra és nyugatra. Délen valamint észak-keleten kapnak csak kevesebbet, mint  Romániában, Bulgáriában, Litvániában, és Észtországban. Ők mondhatni ezen a téren a legszegényebbek, míg másban előttünk járnak. Tőlünk nyugatra az Eu-s gazdagoknál. például.Nagy-Britanniában 1200, míg Belgiumban és Hollandiában 1445 euró a minimálbér. Egész Európában Luxemburgban a legmagasabb a szakképzetlen munkaerőnek járó fizetség, ez minimum 1801 euró, ami ötször annyi, mint Magyarországon, körülbelül 522.000 forint. A nem hivatalos minimálbér azonban még ennél is kiemelkedőbb Dániában, ahol 2240 eurót, azaz nagyjából 620.000 forintot fizetnek. Világviszonylatban az európai Magyarország nem tartozik a legszegényebbek közé. Még a nálunk kevesebbet fizetők sem sereghajtók hiszen náluk is kevesebbet fizetnek például Kínában (kb. 30.000 forint), és Indiában (kevesebb, mint 10.000 forint!). Ellenben a legjobban a világon Ausztráliában éri meg minimálbérért dolgozni, ott megközelítőleg 581.000 forintot kap(hat) havonta a munkavállaló.

http://gazdasagtv.hu/swf/player2.swf?file=http://88.151.99.192/video/2012-08-09/gtv-kulfold-nagyvilag-minimal-ber-vilagon-jav_sd.mp4&image=http://88.151.99.192/image/gen/2012-08-09/2910.jpg&showdigits=true&autostart=false&repeat=false&dock=true&contr

*

EU-ernyő nélkül, avagy mivel járna Magyarország Eu-n kivülisége? ( - szabadság)

Játszadozás a gondolattal - avagy - a közeli-távlati jövő?

Tájékoztató kampányt indít a külügyi tárca arról, hogy mivel járna a magyarok számára, ha nem lenne Európai Unió. A projektet az unió finanszírozza, a költségvetés legfeljebb 35 millió forint lehet. A lebonyolításra kiírt közbeszerzés a Wall Street Journal érdeklődését is felkeltette.

A Külügyminisztérium (KüM) "Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió - Costs of non-Europe" témakörben kommunikációs kampány kidolgozására és lebonyolítására írt ki közbeszerzési eljárást. A projekt teljes költségvetése legfeljebb 125 ezer euró (mintegy 35 millió forint), a beszerzés 100 százalékban uniós forrásból valósul meg - derül ki a közbeszerzési kiírásból.

A kampány elsődleges célja az érvalapú tájékoztatás arról, hogy mivel járna, ha nem lenne Európai Unió - közölte a Napi Gazdaság Online kérdésére a KüM. Például mennyiben lennének mások a mindennapjaink, hogyan alakulna az életünk, a gazdasági fejlődésünk, a kulturális életünk, ha nem utazhatnánk szabadon, ha nem lenne belső piac, ha nem lenne európai szolidaritás és kohéziós politika,  ha nem lenne európai fogyasztóvédelmi szabályozás, ha nem lenne közös agrárpolitika, ha nem lenne Erasmus program. Ehhez kapcsolódóan cél annak az üzenetnek az eljuttatása a célcsoportokhoz, hogy "magyarként európaiak" és "európaiként magyarok" is vagyunk, e két dolog nem kizárja, hanem kiegészíti, erősíti egymást - válaszolta kérdésünkre a szaktárca.

Az EU finanszírozza a magyarországi kampányt

A kampány az EU és a KüM között 2011-ben létrejött Igazgatási  Partnerség Hatáskör-átruházási Megállapodás alapján 100 százalékban unió forrásból valósul meg. A négy évre aláírt megállapodás értelmében a  KüM koordinálja az Igazgatási Partnerség keretében megvalósuló  EU-kommunikációs projekteket. A projektek tervezése során a minisztérium együttműködik az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és az  Európai Parlament hazai Tájékoztatási Irodájával - közölte a minisztérium, amely a projekteket megvalósító vállalkozókat nyílt  közbeszerzési eljárásokon választja ki. Idén a kommunikációs projektek  lebonyolítására az Európai Bizottság 350 ezer eurót biztosít. Ebből a  tervek szerint három projekt valósul meg, ezek közül az egyik a mostani "Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió - Costs of non-Europe" kampány.

A szerződés 2013-ban jár le

A közbeszerzésen nyertes ügynökséggel vagy ügynökségekkel november  elsejétől jövő április végéig szóló szerződést kötnek. Feladat lesz egy országos kommunikációs és pr-kampány kidolgozása és lebonyolítása, amely  magában foglalja a kampány-koncepció, a részletes szakmai és pénzügyi  kampány-munkaterv elkészítését, a rendezvényszervezést, pr-akciókat,  arculat-kidolgozást, sajtókapcsolatok kezelésének koncepcióját is,  továbbá a kampányértékelést és hatékonyságmérést is.

A közbeszerzésen azok a cégek indulhatnak, amelyek a felhívás feladásától számított két évben rendelkeznek évi legalább nettó 35 millió forintos árbevétellel. Emellett meghatározott értékben referenciát kell igazolni televíziós megjelenést is magában foglaló kommunikációs kampány szervezéséről és lebonyolításáról, weboldal létrehozásáról és közösségi média oldal üzemeltetéséről, rendezvényszervezésről és pr-kampány lebonyolításáról.

A tender a Wall Street Journal érdeklődését is felkeltette

A   KüM által meghirdetett közbeszerzésről a Wall Street Journal (WSJ) is megemlékezett. A cikk megjegyzi, hogy Magyarország a 2004-es  csatlakozása óta jelentősen profitálhatott az uniós tagságból: 2010-ig  ugyanis az EU szegényebb tagállamainak biztosított forrásokból mintegy  15,5 milliárd eurónyi támogatást kapott, miközben 5,2 milliárd eurót  fizetett be a közös költségvetésbe. A WSJ megemlíti, hogy Brüsszel és  Budapest között nem egészen felhőtlen a viszony: az unió kifogásolja a  magyar kormány azon módszereit, amelyekkel költségvetési hiánycélt  próbálja tartani, miközben Orbán Viktor miniszterelnök a "Nyugat  hanyatlásáról" és a "Kelet felemelkedéséről" beszél, ahol a  közép-európai országok a válság után az európai gazdaság motorjává  válnak.

A KüM a WSJ-nek adott válaszában azt közölte, hogy a kampány  időzítésének technikai okai vannak és nincs köze a miniszterelnök  unióval kapcsolatban tett megjegyzéseihez. "Az összhangban van az éves  Igazgatási Partnerség programmal, amelyet a nyár első felében hagytak  jóvá" - közölte a lappal tárca.

A WSJ egy Szonda Ipsos által készített felmérés eredményére  hivatkozva arra is rámutat, hogy a nettó kedvezményezettség (az ország  többet kapott, mint amit befizetett) ellenére a magyarok 56 százaléka  gondolja úgy, hogy az uniós tagság több hátránnyal járt és mintegy 34  százalék gondolja előnyösnek. Ez némi romlást mutat az áprilisi 61-26  százalékos arányhoz képest, de a januári 60-30 százalékos arányhoz  viszonyítva viszont javulásnak számít. (napigazdaság)

*

Bokros Lajos ismét lebukott ( - nem plágium, inkább hamisitás, és csalás)

„Tehetek én róla, hogy olyan rendetlen a Panamai Egyetem, hogy nem találják” szó szerint így reagált Bokros Lajos arra a hivatalos levélre, amelyet a Panamai Állami Egyetem Oktatási Hivatala küldött arra a kérdésre, volt-e Bokros Lajos nevű hallgatójuk. Somfai Gábor, Bokros panamai útitársa, csoporttársa a Közgazdasági Egyetemen: „Az ösztöndíj hivatalos célja nyelvi továbbképzés volt, magyar koordinátora az azóta megszűnt Kulturális Kapcsolatok Intézete, a diákok az intézettel álltak hivatalos kapcsolatban, nem a panamai egyetemmel.”

Bokros Lajos tehát annak ellenére, hogy rendetlenséggel is megvádolta a Panamai Állami Egyetemet, hogy nem találták a hallgatói nyilvántartásban a nevét, most kiderült tényleg nem volt hallgatója az intézménynek. A Jólét és Szabadság Demokrata Demokrata Közösség U21 ifjúsági tagozata által indított Bokros forródrót hatására megszólalt Somfai Gábor az egykori pénzügyminiszter volt csoporttársa, aki együtt volt Panamában Bokros Lajossal.

Somfai Gábor az Index hírportálnak elmondta, hogy egyáltalán nem nyertek ösztöndíjat a Panamai Állami Egyetemre. Ezzel szemben az azóta megszűnt Kulturális Kapcsolatok Intézeténél nyertek ösztöndíjat nyelvi továbbképzésre. A Panamai Állami Egyetemre csak anyagot gyűjteni jártak be. Mindennek fényében különösen izgalmas a kérdés, hogy a nyelvi továbbképzés céljából kiutazott Bokros, hogyan tudott legalább 40 vaskos szakirodalmat elolvasni, összefüggéseiben megérteni és kijegyzetelni. Eredeti feltételezésünk szerint ezt Bokros Lajos mindössze 52 hét alatt tette meg, hiszen Bokros több helyen állította, hogy egy évig tartózkodott Panamában. Somfai beszámolójából azonban az is kiderül, hogy az ösztöndíj csupán tíz hónapos volt, így a 40 szakirodalomra a volt pénzügyminiszternek körülbelül csak 40 hete lehetett. Ezek a könyvek a legmagasabb szintű szaknyelven íródtak, Bokros pedig saját állítása szerint mindössze fél évet tanult kiutazása előtt spanyolul. Több száz oldal szakirodalmat elolvasni, megérteni és kijegyzetelni az embernek még az anyanyelvén is majd lehetetlen vállalkozás, idegen nyelven pedig szinte kizárt. 

Ezért a Jólét és Szabadság Demokrata Demokrata Közösség U21 ifjúsági tagozatának plágiumgyanúja Bokros Lajos doktorijával kapcsolatban, ha lehet az eddigieknél is erősebb lett. Somfai Gábor nyilatkozatát az U21 eljuttatja a Corvinus Egyetemhez, amelyet arra kér, hogy vizsgálja meg Bokros Lajos doktorijának hitelességét.

Budapest, 2012. március

*

Nem léptethetik életbe a megvonást, mert lejáratódnak ( - kétarcúság)

Sarokba szorította magát az Eu, amikor saját jogállást megerőszakolva, a szocialista liberális többség  politikai előnyökért önmagának is ellentmondva pénzügyi megvonással fenyegette meg Magyarországot. Ezt a megvonást azonban lebegtetik, és mint egy fenyítési eszközt használják fel politikai célok érdekében. A kilátásba helyezett büntetést az Eu történetében egyedi és kirívó, de egyben méltatlan is. Sőt ellentmondást is takar, hiszen Magyarország a kritériumok szerint jól teljesít. Jobban, mint az euró övezeten belüli kegyeltek.

tehát egy különleges, egyedi bánásmódról van szó. Vagyis az övezeten belül nem azonos mértékkel és mércével viszonyulnak egyes tagállamokhoz. Ez a kétarcúság azonban önmaga erózióját segíti elő. Az Eu ezzel önmagát minősítve helyezi a ki a sarokra. 

MEGVON(HAT)JÁK, de mégsem a kohéziós támogatást?

 

Mint ismert, az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországnak szánt kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, ha Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik.

Ezt Margrethe Vestager Hansen, az EU-elnökséget ellátó Dánia gazdasági minisztere közölte Brüsszelben.

Az Európai Bizottság javaslatára a kohéziós forrásokból 495 millió eurót, vagyis (félmilliárdnyit) fagyasztanak be 2013. január 1-től, de csak abban az esetben, ha Magyarország nem tesz a kedvükre ügynevezett hatékony lépéseket.

Azonban a büntető fenyegetést (mint valami intézkedést) már idén júniusban hatályon kívül helyezik, ha Magyarország addig meghozza az elvárt kiigazító lépéseket. 

A gond csak az, hogy még ezt megelőzően, hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a rossz deficitadatokat felmutató Spanyolországgal szemben jelentős megértést mutattak. Ennek nyomán kedden több uniós ország arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországgal szemben is méltányosabban kell eljárni, így a döntés a vártnál sokkal jobban elhúzódó vita nyomán született meg. 

Ezt a kétarcúság mint valami kilógó lóláb, nyomja rá a bélyegét az Európai Unióra.  Az ugyanis egyetlen demokratikus közösségben sem járja, hogy míg a rosszul teljesítő kegyelteket (lásd spanyolok, görögök, stb.) támogatva pénzzel tömik, addig a szabályokat betartó, jól teljesítőt, vagyis Magyarországot meg  kiéheztetésre ítélik. Az Európai Bizottság fenyegetéssel, büntető elvonással akarja térdre kényszeríteni hazánkat. Ez azonban már most belső feszültséget okoz.

Diplomáciai források szerint négy tagállam azt szerette volna elérni, hogy legalább a felfüggesztésről szeptemberre halasszák a döntést. Állítólag Nagy-Britanniáról, Lengyelországról, Ausztriáról és Csehországról van szó. Más források szerint Németország is hajlik erre a megoldásra, míg az Európai Bizottság kitart a javaslat mellett.

Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter már az ülés előtt jelezte, hogy nem kívánja szó nélkül jóváhagyni a végrehajtó testület javaslatát, mert szerinte az Európai Unió helyesen tenné, ha több időt adna Magyarországnak pénzügyei rendbetételére.

Egyes politikusi vélemények szerint országunknak talán most kéne bejelentenie, hogy átgondolja az Eu-ban maradást. Mert ha nincs kohéziós támogatás, akkor nincs olyan kohézió sem, ami bent tartson bennünket. 

Az Eu sajátos összetartó ereje, (kohéziója,) pedig másra nem jó, csak arra, hogy rasszista módon szelektáljon, megkülönböztessenek és mostohán bánjon azzal, aki nem egy ívású velük. Vagyis a magunkfajtákkal.

Lehetséges az is, hogy egy ilyen esemény kapcsán az újragondolt tagság, vagy nem tagság kérdésében kiírandó népszavazáson az Eu megbukna Magyarországon.

*

Félmilliárd eurót felfüggesztettek ( - menni kéne, mondja a Jobbik)

Keddi ülésükön jóváhagyták az uniós pénzügyminiszterek azt a javaslatot, amely felfüggeszti a Magyarországnak járó kohéziós támogatások folyósítását. Egyben úgy döntöttek, hogy ha Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik.

Kormányzati források szerint a keddi, uniós pénzügyminiszteri ülésen Magyarország mellett állt ki Románia, Bulgária, Svédország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Csehország, Ausztria és Spanyolország, míg Magyarország ellen foglalt állást Németország, Franciaország, Szlovákia, Finnország és Dánia. A Reuters korábban brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva még azt jelentette, hogy Ausztria és Németország javasolta a lépés elhalasztását júniusig.

Az unió nyomás alatt tart minket, egyben a gyarmati viszonyrendszert szándékoznak fenntartani. Bár hallani olyan hangokat, hogy a Brüsszellel való viszonyt nem ildomos Moszkvához hasonlítani, ám most mégis ezt kell tennünk, hiszen a különbség csak annyi, hogy míg Moszkva korábban katonai szankciókkal büntetett, addig most az Unió gazdaságiakkal teszi ezt - mondta Gyöngyösi  Márton, a Jobbik szakpolitikusa. 

A kettős mércére utalva a jobbikos politikus elmondta, hogy míg Spanyolország miniszterelnökének erőteljes fellépése következtében eltekintettek a szankcióktól, addig ez Magyarország esetében nem áll fenn. A képviselő hangsúlyozta a magyar politika elit felelősségét, szégyenletes megalázkodását az eset kapcsán.

Velünk mosták fel a padlót, ráadásul úgy, hogy erre a lehetőséget éppen a magyar elnökség adta, amikor elfogadták a brutális pénzügyi szankcionálás lehetőségét - tette hozzá a politikus.

A Jobbik javasolja, hogy gondoljuk át a magyar uniós tagságot és kapcsolatrendszerünket. Gyöngyösi úgy véli, Magyarországnak már nincs miért bent maradnia az Európai Unióban, a kormány fontolja meg és kezdjen társadalmi egyeztetést ebben a témában - mondta a Jobbik külpolitikai szakpolitikusa.

Amióta Magyarország 2010-ben kétharmados többséggel egy jobbközép kormányt választott, az EU kitartó kampányt folytat saját tagállama ellen, amelyhez időközben az Egyesült Államok is csatlakozott - írta Hans Winkler, a Kleine Zeitung című katolikus irányultságú napilap volt szerkesztője a konzervatív Die Pressében.

"Azt, hogy Orbán Viktor csípős nyelvvel és megalázkodás nélkül védekezik a brüsszeli kioktatás ellen, különösen engedetlenségként róják fel."

A cikkíró bírálta a "fasizmus gyanúját" hangoztató nyugati véleményeket és indokolatlannak írta le a médiatörvény, a hatalmi ágak elválasztása, valamint a jegybank függetlensége miatti aggodalmakat is. 

A kohéziós források esetleges befagyasztását "teljesen aránytalannak" nevezte. A "feneketlen hordó Görögországba" ennek az összegnek a 280-szorosát öntötték - írta. A cikkíró szerint Magyarországot olyan szigorral és kérlelhetetlenséggel kezelik, amelyet az EU más tagállamokra nem alkalmaz. "Felmerül a gyanú, hogy példát akarnak statuálni, és a demokratikus és európai értékek miatti aggodalom csak ürügy" - írta. Kiemelte többek közt, hogy Orbánnak "nemzeti patriotizmust" rónak fel. Ez - írta - sajátos vád egy szuverén államokból álló közösségben.

Franciaországgal szemben, ahol ez még baloldali irányítás alatt is természetes, ezt még senki nem vetette fel. "Ami azonban olyan kellemetlenné teszi a nyugati füleknek, az egy keleti tagállamtól nem várt magabiztosság" - állapítja meg. Orbán Viktor a nyugati értékekre hivatkozik, azokat azonban másként határozza meg, mint a nyugati fősodor. Az európai vezető politikusoknak azt veti a szemükre, hogy elvesztették a hitet abban, ami Európát naggyá tette, vagyis a keresztény civilizációban. De Orbán Viktor szerint van egy "rejtett Európa" is, ahol ezek az értékek még élnek - idézte fel. "Ezért kell megbüntetni őt, a feleselő diákot" - fogalmazott ironikusan a cikkíró.

 *

SENKI SEM TUDJA, hol fog megállni a golyó ( - mennyiszer lehet még...)

Az EP határozatban fenyegette meg Magyarországot. Az EP „súlyos aggodalmának ad hangot a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok, a fékek és egyensúlyok rendszere, az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma terén fennálló magyarországi helyzet miatt”.  

 Az EP kilátásba helyezi, hogy amennyiben Magyarország nem ad megfelelő választ, a hírhedt 7. cikkely alapján fog intézkedni. Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője egyenesen így fogalmaz: „Ha az Orbán-kormány nem reagál kellőképpen az uniós aggodalmakra, akkor a szocialisták nem fognak habozni a hetes cikkelyt illetően.”

A tekegolyót elgurították tehát. Hogy hol fog majd megállni, nem tudja senki.
Az EP szocialista, liberális, zöld és többek között kommunista frakciója szavazta meg ezt. (Eltöprengett már valaki azon, miképpen ülhet az Európai Parlamentben kommunista frakció? Eltöprengett már valaki azon, hogy miért jobbak és kevésbé bűzlenek a kommunisták által hátrahagyott hullahegyek, mint a nácik által hátrahagyott hullahegyek? Eltöprengett már valaki azon, miért nem mindegy, hogy faji vagy osztályalapon irtanak ki milliókat? Eltöprengett már valaki azon, miért nem szégyelli az Európai Parlament a kommunistáit?)
 

A szocialisták megszavazták, hogyha mondjuk az Orbán-kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a jegybank elnöke esküt tegyen Magyarországra, akkor ad absurdum elveszik Magyarország szavazati jogát.
 

Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is megszavazta ezt. Nem változik itt semmi sem. Mert ez ugyanolyan, mint amikor Jászi Oszkár rohangált a kisantanthoz, hogy szállja már meg végre Magyarországot, mert akkor ők újra bevezetik a nagyszerű proletárdiktatúrát. Nem változott itt semmi sem.
A kérdés már csak az, vajon elképzelhető-e ilyen magatartás bárhol máshol a világban. Nem. Nem képzelhető el.
 

Amikor Jörg Haider miatt legutóbb összeröffent a fényességes Európa, hogy keresztre feszítse Ausztriát, és a kancellár így szólt: Ausztria stabil demokrácia, nem pedig lábtörlő – nos, akkor az osztrák szocialisták vezére csak annyit mondott, hogy legyen vége a hajtóvadászatnak hazája ellen.
 

Ez az a mondat, amelyet Göncz Kinga, Tabajdi Csaba és a többi magyar szocialista soha életében nem fog kimondani. Nem, mert ők Kun Béla, Jászi Oszkár, Károlyi Mihály, Roboz Imre és a többi hazaáruló örökösének tartják magukat. És büszkén vállalják ezt az örökséget. S ezzel szemben megvetnek minden mást. Megvetik, gyűlölik, lesajnálják, szégyenpadra ültetik az övékétől eltérő gondolkodást, hitet, hagyományt, örökséget. S ebben remek partnereik akadnak a „fényességes Európában”.
 

Ez a megszavazott határozat, amelyhez nevüket adták a Magyarországról odaküldött baloldali képviselők is, Európa szégyene.
 

Az, mert az ország, illetve a kormány ellen felhozott vádak döntő többsége hazugság.
 

Az, mert ugyanez az Európa mélyen hallgatott, amikor 2006-ban Magyarországon minden normát, mértéket, emberi jogot felrúgott és zárójelbe tett a kormány és annak rendőrsége.
 

Az, mert ugyanez az Európa mélyen hallgat most is, amikor kilencvenesztendős asszonyokat fosztanak meg állampolgárságuktól – és másokat is, persze. Itt, a szomszédban, Szlovákiában.
 

Az, mert ugyanez az Európa mélyen hallgat a szlovák nyelvtörvény ügyében is. Az nem érdekli Európát. Helyette valamelyik idióta azt harsogja, hogy „Magyarországon megfigyelik és elnyomják a kisebbségeket”.
 

Arcpirító, aljas hazugság. Arcpirító, aljas hazugság itt minden. Csak az igaz, ami a háttérben meghúzódik. Hogy Kun Béla és Jászi Oszkár örökösei képtelenek elviselni a szabad és demokratikus választások eredményét, a kétharmados Fidesz-győzelmet. A nemzetközi tőke pedig képtelen elviselni, hogy most neki is fizetnie kell, nem csak a bennszülötteknek.
 

A háttérhatalom igazi és valós. A háttérben meghúzódó szándékok és érdekek is valósak. Minden más hazugság.
 

De január 21-én megmutattuk, hogy nem tűrjük el mindezt szótlanul. Az ország legújabb kori történelmének legbékésebb, legszelídebb, legcsendesebb, legszeretetteljesebb felvonulásán fejeztük ki hitünket és akaratunkat.
 

S mert mást nem tudtak kitalálni, hát legutóbb éppen antiszemitának hazudták ezt a felvonulást. Ez van. Ez van most.

 Bayer Zsolt

*

Hűtlen kezelés okán nyomoznak az elnökök után ( - társkeresés, vagy mentés)

Hűtlen kezelés miatt a Baranya megyei főkapitányságon indult nyomozás a múlt év novemberében az Azori-szigeteken tartott konferencián résztvevő megyei önkormányzati elnökök ügyében- adta hírül 2012. január 17-én az MTI.

 Az MR1-Kossuth Rádió Krónika című műsorában kedd este elhangzottak szerint a nyomozást a múlt év végén rendelték el, miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett amiatt, hogy az utazást közpénzből fizették. Az Európai Régiók Közgyűlésén tizenkét megyei önkormányzati elnök vett részt.

A Krónikában megemlítették, hogy a tizenkét közgyűlési vezető - többeket családtagjuk, illetve más is elkísért -  az európai roma stratégiáról tárgyalt tavaly novemberben az Azori-szigeteken rendezett konferencián.
Az utat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette.

 

Mint arról többször hírt adtunk, tizenkét fideszes megyei közgyűlési elnök vett részt önkormányzati pénzből, vagyis közpénzből az egzotikus üdülőhelyen rendezett többnapos közgyűlésen. A piszkos tizenkettőként elhíresültek nyomán indított nyomozást hűtlen kezelés gyanújával a rendőrség, amely akár három év börtönt is jelenthet nagyobb vagyoni hátrány esetén. Itt azonban ez nem merülhet fel, hiszen mint említették nem került sokba az út.

Most mégis folyik az adatgyűjtés annak érdekében, hogy tisztázzanak minden, a büntetőeljárás szempontjából lényeges és fontos körülményt – adott tájékoztatás a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, aki hozzátette: – A folyamatban lévő eljárásnak jelenleg még nincs gyanúsítottja  Tehát az utazásszervező elnök, az ócsai lakos Szűcs Lajos sem az.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság jelenleg  a strasbourgi székhelyű Európai Régiók Gyűléséhez fordult információkért és adatokért a november végi közgyűlés magyar szálainak kivizsgálásaihoz – számolt be a Blikk,  Keresik a luxusutas politikusok nő kísérőit! címmel.

Egyelőre két feleségről és egy munkatársról tudják biztosan, hogy ott voltak az Azori-szigeteken. A Vas megyei elnök, Kovács Ferenc fideszes országgyűlési képviselő és Nagy Kálmán, Zala megyei alelnök vallotta be, hogy vitték magukkal a feleségüket. Szűcs Lajos társáról nincs hír. Kovács Ferenc viszont viccesen azzal védekezett, hogy valaki a titkárnőjével szokott utazni, ő pedig a nejével. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökkel, Mengyi Rolanddal pedig, egy munkatársa tartott az útra. Mengyi nyújtotta be azt a romastratégiát a közgyűlés elé, amelynek apropóján olyan nagy számban képviseltették magukat a magyar politikusok az Azori-szigeteken. 

Jelenleg vizsgálják azt is, hogy a politikusok hozzátartozói milyen pénzből utaztak el az Atlanti-óceán közepén fekvő szigetekre. Az utat szervező Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége a Blikk többszöri kérésére sem adta ki az utaslistát, így egyelőre nem tudni pontosan, hogy vajon hány politikust kísért el a felesége vagy barátnője, és hogy összesen hány magyar volt is az Azori-szigeteken.

Azoriták

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége az ügy kirobbanásakor is nyilatkozta, olyan, hogy Páneurópai Roma Stratégia nincs. Létezik azonban az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága által is tárgyalt Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Uniós Keretrendszere, ami a Magyar Önkormányzatok Szövetsége honlapján is elérhető.

A MÖSZ 2011. december 16-án kelt nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a Régiók Bizottsága december 14-én fogadta el a "A Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Uniós keretrendszere 2020-ig"  véleményét, melyet az Európai Unió  bizottsága  hasonló címen 2011 április 5-én elfogadott  közleményével  kapcsolatosan fogalmazott meg (COM 2011 173). A bizottság közleményével kapcsolatban emlékeztetett a magyar elnökség idején elfogadott tanácsi következtetésekre (2011/c  258/04), ami  iránymutatásul szolgál a tagállamok saját roma integrációs stratégiájának elkészítéséhez.

Az Európai Régiók Közgyűlésének elnöksége által tárgyalt és elfogadott Páneurópai Romastratégia munkacímet viselő tanulmány nem tartozik azok közé, amelyek az unió hivatalos álláspontját tükrözik.

A MÖSZ nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra is: az Azori-szigeteken rendezett Európai Régiók Közgyűlésének konferenciáján, a szervezet hivatalos honlapja alapján a hivatalos napirendi pontok között nem szerepelt az említett tanulmány, illetve ezzel kapcsolatosan  a Páneurópai Romastratégiával kapcsolatosan magyar előadó nem szólalt fel. 

Mind hallgatnak, akár a bárányok.
*

Kártevők, és hazaárulók ( - a "magyar" szocialisták nemzetellenes árulók!)

Magyarországot elítélő négypárti állásfoglalást szavazott meg tegnap az Európai Parlament. A magyar néppárti képviselőcsoport szerint a koncepciós perek gyakorlatát idéző baloldali párthatározatnak nincs jogi kötelező ereje.

Kitörő örömmel üdvözölte Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt euró­pai parlamenti képviselőinek delegációvezetője tegnap Strasbourgban, hogy az uniós törvényhozás hazájáról – a saját maga és Göncz Kinga által is jegyzett indítvány alapján – elítélő határozatot szavazott meg. Az állásfoglalást 315 támogató szavazattal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. 

A határozatban az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

A határozat nem javasolja közvetlenül az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen, ami a magyar uniós szavazati jog és a támogatások elvesztésével járhat, de felszólítja az EP házbizottságaként működő Elnökök Konferenciáját, hogy „vizsgálja meg további lépések, például a 7. paragrafus szerinti eljárás alkalmazását”.

Tabajdi tegnapi közleményében azt írta, hogy a Fidesz valótlanságot állít a 7. cikkely alkalmazásáról. „Mindössze egy folyamatos monitoringeljárás megindításának lehetőségét veti fel az állásfoglalás” – állította Tabajdi.

A brit euroszkeptikus Függetlenségi Pártot (UKIP) vezető Nigel Farage strasbourgi irodavezetője a Magyar Hírlapnak kifejtette: Orbán Viktor kormányzása alatt a magyar demokrácia igazi újjáébredése ment végbe. „Az UKIP nagyon örül e folyamatnak, és azt teljes szívből támogatja. A magyar alkotmányt az EU autokratái részéről ért támadások azt jelzik, hogy a magyar kormányzat helyes úton jár” – fejtette ki Andrew S. Reed.

Kovács Zoltán szerint politikailag motivált eredmény született csütörtökön Strasbourgban. A kormányzati kommunikációs államtitkár az MTI-nek azt mondta: a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a döntést, mert a kabinetnek nincs vitája az EU alapelveit illetően.

Akik saját hazájuk ellen szavaztak  - hazaáruló szocialisták

 Pár perces interjú: Pelczné Gáll Ildikó a Fidesz európai parlamenti képviselőjével

– Egy tál lencsével „hálálta” meg magyar szocialista kollégáinak, hogy azok megszavazták a Magyarország elleni EP-határozatot. Miért tette ezt? 

– A Göncz Kingának átadott lencse a bibliai történetre utal, amikor Ézsau egy tál frissen főtt lencsefőzelékért habozás nélkül feladta elsőszülötti jogát. Hasonló módon áldozták fel a magyar szocialisták is hazánk hosszú távú érdekeit cserébe a rövid távú haszonnal kecsegtető politikai sikerekért. Véleményem szerint hátat fordítottak az egész országnak, s egy olyan, a demokrácia eszközeit felhasználó módszerhez folyamodtak, amelynél alantasabbat nehéz találni. Felfoghatatlan számomra, hogy saját céljaik érdekében attól sem riadnak vissza, hogy Magyarországtól megvonják az uniós forrásokat, és szavazati jogát felfüggesszék.

– Ez ugyan csak 2014-től következhetne be, de mi várható addig? 

– Két év múlva eleshetünk a kohéziós forrásoktól, de odáig persze hosszú még az út. Tegnaptól kezdve azonban másfél évig újabb és újabb vizsgálóbizottságok járhatják majd Magyarországot. Mindennek a végén pedig nem a „megállj” gombot fogják megnyomni, hanem automatikusan megy tovább a hetedik cikkely szerint a történet. Milyen politikai célok írják ennyire felül egy ország érdekét? A szocialisták akciója egész Magyarország ellen szól. Minden magyar ember ellen. Ráadásul rendkívül aljas módon és gyáván bebújtak az Európai Parlament demokratikus ernyője alá. A magyar emberek pedig mindenből csak azt látják, hogy eszközként használják fel a szocialisták az EP-t, mert csak itt van meg a többségük a kommunistákkal, a zöldekkel és a liberálisokkal együtt. Az európai baloldalnak már csak ez az egyetlen helye maradt, ahol fel tudja építeni következő kampányát, de olyan módon, hogy a mostani állásfoglalás szerint konkrétan behívja segítőtársnak az Európa Tanácsot vagy a Velencei Bizottságot. Ráadásul az állásfoglalás utasítja az EP elnökét, hogy továbbítsa ezt a dokumentumot az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, a tagállamok kormányai­nak és parlamentjeinek, az Alapvető Jogok Ügynökségének, az EBESZ-nek és – döbbenetes – az ENSZ-főtitkárnak is.

A négyek bandája: Herczog Edit, Göncz Kinga, Tabajdi Csaba és Gurmai Zita - Újult erővel küzdenek Magyarország és a magyar nemzet ellen

*

Hazafiak és hazaárulók ( - hazaszeretet és nemzetellenesség)

Érdekes, hogy míg a szélsőségesnek kikiáltott Csurka István utolsó felszólalásában is a magyarságért és a magyarak mellett emelt szót, addig ezzel szemben a libsi körökben ajnározott, idegenföldön élő, sorstalan Kertész Imre ismét a magyarok és a magyarság ellen emelt szót.  

Magyarul készült, franciára lefordított interjút közölt a Le Monde francia lap internetes oldalán Kertész Imrével, a 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett íróval.

Kertész siránkozása és ferde verziója szerint Magyarországnak semmi értelme.

Hazánk egy olyan csapás, mely egyedülálló Európában.

A Németországban élő Kertész, a harmincas évekhez hasonló hangulatot érez ma Magyarországon, amely "nagyon fáj neki". Elmondta, hogy jobboldali budapesti barátaival csak titokban tudja tartani a kapcsolatot, mert ő "kockázatot jelent számukra". "Nem veszi ki jól magát meleg kapcsolatokat ápolni velem" - fogalmazott Kertész. Utalt arra, hogy Nobel-díja átvételekor azt hányták a szemére, nem "dicsőítette" a magyarságot, a Valaki más című műve után pedig azért támadták, mert túl sötét képet festett az országról, s azt is feszegették, vajon igazi magyar írónak tekinthető-e.

Kérdésre válaszolva kifejtette: tíz éve él Berlinben, távol a magyar politikai ügyektől, de szerinte Magyarországon nincs új a nap alatt, „a vezér az, aki elbűvöl: ma ugyanabban a helyzetben van az ország, mint Kádár alatt. Magyarországot úgy varázsolta el Orbán, mint a hamelni furulyás”. (A legenda szerint 1284 júniusában a patkányoktól hemzsegő Hameln városába egy köpönyeges idegen érkezett, aki egy bizonyos pénzért elvállalta, hogy megszabadítja a várost a patkányoktól. Bűvös erejű sípjával a Weser folyóba csalogatta az állatokat, de a bérét megtagadták tőle. 1284. június 26-án vadász képében tért vissza, és újra megfújta sípját, de most a gyerekeket csalogatta magával. A Koppel-hegy barlangjába vezette őket, ahonnan többé nem kerültek elő.)

Kertész szerint kettős polaritás áll a helyzet hátterében. Az iskolában azt tanulják a gyerekek, hogy őseik az Uráltól délre eső sztyeppékről érkeztek a Kárpát-medencébe, majd felvették a kereszténységet. Ezért ott van a fejekben a hovatartozás kettős játéka, hogy egy keresztény társadalom normái eltérnek egy klánalapú társadaloméitól – mondja az író.
Szerinte Magyarországon sosem volt demokrácia – úgy értve, ha nem politikai rendszerként, hanem a teljes társadalmat mozgósító szerves folyamatként tekintünk erre a fogalomra.  

Úgy látja, hogy Magyarország egymást követően az oszmán, a Habsburg-, majd a szovjet birodalomhoz tartozott, s megpróbálta annak a tömbnek a játékát játszani, amelyik magába szívta, s ebből szerinte az ország jól is jött ki, de csak látszólag. Kádár alatt a szocialista tábor legvidámabb barakkja volt Magyarország, de - mint emlékeztetett - ennek ára az 1956-os forradalom és egy nagyon drága eladósodási politika volt. Szerinte a jelenlegi helyzet csak egy újabb illusztrációja ennek a tendenciózus tévedésnek: a magyar állam a nemzeti érdekek védelmében áll szemben Európával, ami azt a benyomást keltheti, hogy a szuverenitáshoz tér vissza, pedig ismét téved - állította Kertész.

Az író felidézte egy tíz évvel ezelőtti emlékét, amikor egy német útlevéllel rendelkező magyar diák egy budapesti egyetemen eltöltött félév után "undorral" beszélt neki arról, hogy a magyar egyetemisták mekkora mértékben támogatják a szélsőjobboldalt. Ekkoriban - a német diák szerint - a világban a diákok mindenhol baloldaliak voltak, csak Magyarországon létezett ennyire "konformista és fasiszta" fiatalság. "Nem lehet mindent megmagyarázni, néha el kell fogadni a tényeket. Magyarország egy olyan fatalitás, amelynek sem értelme, sem magyarázata nincsen, s egyedülálló Európában. A magyarok ragaszkodnak a sorsukhoz. Egy nap majd valószínűleg úgy fognak elbukni, hogy nem fogják tudnák, miért (történt)" - véli Kertész.

Véleménye szerint Magyarország nem dolgozta fel a holokausztot, nem tartott lelkiismeretvizsgálatot, és soha nem tette fel magának azt a kérdést, hogy miért került szisztematikusan a történelem rossz oldalára.

„Mihelyt szabaddá és állítólag demokratikussá vált, Magyarország bezárt engem a zsidóság rekeszébe, és nem vette számításba az élettapasztalataimat, a munkásságomat. Ez képtelenné tett arra, hogy legalább minimális nemzeti szolidaritásom legyen. Ez szomorú, mert hitelesítette azt a régi előítéletet, hogy a »zsidót« nem érdekli a »magyar«” – tette hozzá. Azt mondogatja magának, hogy a magyarok titokban érzik, rossz irányba mennek, és hogy Orbán el fog bukni. De az is lehet, hogy Magyarország beledől a végletes káoszba.

 Csak remélni tudom, hogy Kertészt soha többé nem teszik érettségi tétellé, s hogy vele szemben Csurka írásai maradandó nemzeti értékké válnak számunkra. 

Elvégre Csurka mindig is egy itt élő, itt szenvedő, nemzeti érzetű hazafi, volt, s marad, míg Kertész egy Magyarországtól elszakadt, a liberálisok által felkarolt nemzetellenes alak marad.

*

Kártevőkről címszavakban ( - nemzeti légitársaság és nemzetellenesség)

Oszkó és Váradi:

Miközben egyre élesebben harcolnak a fapadosok a Malév koncai felett, érdekes hír látott napvilágot. Kiderült, Oszkó Péter tavaly áprilisban csatlakozott a Wizz Air igazgatóságához. 
Ismert, ez a cég és a cseh Travel Service fordult az EU-hoz a Malév tiltott állami támogatása miatt.

Oszkó

Oszkó Péter tavaly csatlakozott a Wizz Air igazgatóságához – erősítette meg a hírt a cég. A volt pénzügyminiszter szerint azonban ennek nincs hírértéke. Ismert, a társaság ügyvezetője az a Váradi József, aki a Malév vezérigazgatója volt 2003-ig, majd az ő vezetésével alakult meg még ugyanabban az évben a Wizz Air. Nyilatkozataiból többször kiderült, cégével a Malév legyőzésére törekszik. Így például 2006. február 8-án úgy nyilatkozott az Origónak és a Manager Magazinnak: „Egy-két hónapon belül a Wizz Air válik Magyarország legnagyobb légitársaságává, több utast fogunk szállítani, mint a Malév. Ezek után mindenki levonhatja saját következtetését.”

Váradi

Szintén Váradi Józsefhez köthető az a 2010-ben indult uniós eljárás, amely végül padlóra küldte a nemzeti légitársaságot, ugyanis a Wizz Air és a cseh Travel Service fordult az EU-hoz a Malév tiltott állami támogatása miatt, aminek következtében most a Malévnak százmilliárdnyi állami támogatást kellene visszafizetnie.

 

Oszkó igazgatósági tagsága azért is pikáns lehet, mert volt pénzügyminiszterként korábban felelősséggel tartozott a Malév ügyeiért. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerint Oszkó közvetlenül is hasznot húzott a nemzeti érdek elárulásából, és mélyen elhallgatta, hogy csaknem egy éve a Malévot feljelentő cég igazgatósági tagja. A Wizz Air mindenesetre most igyekszik meglovagolni a helyzetet, a nemzeti légi cég leállását követően bejelentették: növelik gépeik számát, és további tíz célállomásra indítanak járatokat, amelyekkel növelik az elérhető városok számát, valamint piaci részesedésüket.  

Malév - elszállt

Az érdekszféra köre ezzel bezárult.
 *

TRIANON után még tovább "faragtak" Magyarországból a nagyhatalmak

A PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉS UTÁN ÚJABB TERÜLETEKET VESZTETT MAGYARORSZÁG

 

Európa nyugati oldalán nem szerették, és nem kímélték Magyarországot korábban sem.

Ez a jelenleg ismert Európai Uniós törekvések mentén már nem is olyan érthetetlen a számunkra, mintha csak a történelemkönyvekből olvasnánk. Ismerve a jelenlegi nagyhatalmak és a pénzügyi elit törekvéseit, jól  kirajzolódik a régről ismert elképzelés - Magyarország szétszedése, végletekig gyengítése, majd gyarmatosítása. 

Sajnos ennek mindig voltak belső, határon belüli támogatói.  

A hazaárulók köztünk élnek.Ma sincs másként, mint volt korábban.

 

1947. február 10-én írták alá Magyarország és a második világháború győztes hatalmainak képviselői a párizsi békeszerződést. Magyarország újabb területeket vesztett a párizsi békeszerződés értelmében. 

Magyarország földrajzi helyzete és az elbukott kiugrási kísérlet eredményeként a térség államai közül a legtovább maradt a náci Németország szövetségese. A Hitler bukása után megalkotott békétől nem sok jót várhatott. Jóllehet, Magyarország már Kállay Miklós kormánya idején, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása után is mindent megtett annak érdekében, hogy javítson kedvezőtlen pozícióján.

A szerződés értelmében Magyarország már 1945-ben megkezdte a háborús jóvátétel fizetését, felelősségre vonta a háborús bűnösöket és betiltotta a revizionista, illetve szélsőjobboldali szervezetek működését. Ezek olyan intézkedések voltak, amelyek a párizsi békeszerződésben is megjelentek. A dokumentum hivatalos megfogalmazásáig élt a remény, hogy Magyarország a határvonalak megvonása tekintetében igazságosabb elbánásban részesülhet, mint 1920-ban. A békeszerződést előkészítő Külügyminiszterek Tanácsának három hónapos ülésszakán aztán ezek a remények is szertefoszlottak.

Az 1947. február 10-én, Gyöngyösi János külügyminiszter által aláírt békeszerződés értelmében Magyarország határait az 1937. december 31-i – tehát a revízió előtti – állapotok szerint húzták meg. Az ország újabb területeket veszített. Csehszlovákia három Pozsony közelében fekvő faluval – Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún – gyarapodott, hogy védhető hídfőt biztosíthasson a város számára.

A Párizsban aláírt dokumentum nem fogalmazott meg kisebbségvédelmi rendelkezéseket, ezzel az elszakított magyarokat az adott állam jóindulatára utalta. Magyarország ismét elvesztette a lehetőségét annak, hogy az elszakított magyar többségű területeket visszaszerezhesse. A határon túliak érdekképviseletének terén is tehetetlenné vált. Az egyezmény ezenkívül ismét szorgalmazta a háborús bűnösök felelősségre vonását és a fasiszta szervezetek betiltását.

 

Ugye mennyire nem ismeretlen a történet?  Mintha ismét ez lenne a mostani képlet.

*

Befagyasztották a politikusok fizetését ( - például: szlovákiában)

Befagyasztották a szlovák politikusok fizetését.

A szlovákok  talán mégis bölcsebbek

Bátran lesajnálhatjuk az északi szomszédot ezer meg egy szempontból, acsaroghatunk rájuk kedvünkre és viszont hozzátenném, hülyékből, nem kérdés, ott is elég erős a túlkínálat. Elmondhatjuk, szerencsétlenek milyen rosszul jártak az euró bevezetésével, menthetik Görögországot; terjeszthetjük az élceket sms-ben elküldött történelemkönyvről, miegyébről: mindezzel együtt, láss csodát. 

Van egy parlament, nem messze tőlünk, ahol a kormányoldal javasolja a politikusok bérének befagyasztását, s ráadásul a 150 tagú  Té-házban 146-an szavaztak rá igennel.  Mert ezt kívánja a tisztesség.

Ott a politikusok bérezése az ország gazdasági eredményének függvénye  ha a költségvetési hiány emelkedik, a díjazásuk csökken, ha a hiány apad, több pénzt kapnak. 

Idén, bár ők is komoly gazdasági gondokkal küzdenek, a takarékossági intézkedések miatt a hiány várhatóan alacsonyabb lesz, ezért a pénzük, (járandóságuk) fejenként pár száz euróval több lett volna. Erről is lemondtak. Ráadásul jogosan  és nem csak etikusan.  A tisztesség és a nép iránti szolidaritás így kívánta. 

Ezért szavaztak úgy, ahogy  és ezért (is) járnak már ők is előttünk, bármit is hiszünk.

Hazánkat illetően ne feledjük, hogy míg Pest megye iskoláiban nem fizették a gázszámlát, az étkeztetést, és a szociális rászorultaknak sem adták a juttatásokat, addig az elnök, Szűcs Lajos zavartalanul és hiánytalanul felvette havi juttatásait.

Vagy hogy ne is zavarjon senkit, de itt van például Horváth Tamás alpolgármester úr, aki most úgy emeltette meg havi járandóságát és költségátalányát, hogy az összes eddigi munkája mellett, vagyis a többi foglalkoztatása megtartásával, főállásúvá avanzsáltatta magát. Így a már Ő is közel havi félmillát markolhat  fel a városi kasszából, miközben még a megyétől is és az iskolától is elvárja és elfogadja a pénzt.

Itt nálunk magyar honban, nem számít, hogy éheznek a gyerekek, vagy hogy kommunálisan megadóztatják a városlakót, miközben kirívóan magasan tartják a közüzemi díjakat (lásd szemét, víz- és csatorna) is, ők mint valami kiváltságosak, bőven kiveszik részüket a pénzügyi jólétből. És most a polgármester 5 ezer forintos nyelvpótlékáról nem is értekeztem,, mert bizonyára  az is jól jön neki a konyhára, mivel Ő a két előbbi díszpéldához  (- hogy ne példányt írjak -) méltóan ő nem tud több vasat tartani a tűzben.

Szóval , most le a kalappal a szlovák politikusok előtt.

*

Mitől retteg a liberál-tőkés Európa ( - hazai labancok ezért szociálodtak)

Brüsszel attól fél, hogy a szuverenitásáért küzdő Magyarország törekvései követőkre találnak Európában - mondta Eva Maria Barki, Bécsben élő nemzetközi jogász. 

Több oka is van a kormányzat elleni sajtótámadásoknak és politikai bírálatoknak Eva Maria Barki, Bécsben élő nemzetközi jogász szerint, aki felhívást tett közzé Magyarország védelmében.

A szakember szerint a támadások oka, hogy a baloldal, amelynek nagy hálózata van a kontinensen, ismét hatalomhoz akar jutni, támogatóik megtalálhatók az Európai Parlamentben, az Európai Tanácsban és a médiában is. A hadjárat már a magyar EU-elnökség idején elkezdődött, szinte gombnyomásra indult, az új médiatörvény bejelentése óta folyamatosan tart – mondta Eva Maria Barki.

A jogász úgy látja, a magyarok másfajta Európát képzeltek a rendszerváltozás idején, az nézeteltérések oka pedig nem a magyarok, hanem az EU változásában keresendő. Nagy válság van Európában, miközben nagy értékváltozás zajlik. A nép, a nemzet, a kereszténység, a hagyomány már nem értékek Európában, míg Magyarországon igen. Ennek ellenére is úgy véli, hogy az európai polgárok többsége a magyarok mellett van, a politikusok azonban ezt még nem látják, vagy inkább nem akarják látni. A harc a nemzeti önrendelkezés és a globalizáció hívei között zajlik – tette hozz a nemzetközi jogász.
 

Az EU többször megszegte a demokratikus elveket, az alapvetőjogokat, nemcsak a Benes-dekrétumok kezelésével, hanem sok más esetben is. Magyarország számára ezek után is az helyes, ha tovább megy a megkezdett úton, tovább harcol szuverenitásáért. Csak a döglött halak úsznak az árammal, az élő halak a forráshoz mennek – idézett a helyzet leírásaként egy lengyel közmondást Eva Maria Barki.

Európának is vissza kellene térnie a forrásokhoz, az értékekhez, a kereszténységhez. Magyarországnak pedig szövetségeseket kell keresni, akiket azonban nem a politika világában találhat meg, mert a közélet irányítói benne vannak „brüsszeli csónakban”, és ebből nem mernek kiszállni. Attól félnek, hogy a magyar impulzus, másokat is elér, és az veszélybe sodorja Brüsszel hatalmi törekvéseit – mondta Eva Maria Barki, Bécsben élő nemzetközi jogász a Vasárnapi Újságban. 

Az Eva Maria Barki január 10-i petícióját, amelyet Magyarország védelmében tett közzé az interneten, egy hét alatt tizenhétezren írták alá. A felhívás latin címe Hungaria semper libera - Una et eadem libertas, amelynek jelentése: Magyarország mindig független, a szabadság egy és oszthatatlan. A jogász további aláírókat vár, majd a petíciót az összes EU-tagállam kormányzatának elküldi.

*

BUMERÁNG az IMF-nek és az EU-nak! ( - Elemzők szerint visszaüthet Magyarország alázása)

A szándékolttal ellenkező hatást eredményezhet, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU "folyamatosan ostorozza" Magyarországot - vélekedtek pénteki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik mindazonáltal az első negyedév végére megállapodást valószínűsítenek az IMF, az unió és a magyar kormány között. 

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója az eddigi fejleményekről befektetők számára pénteken összeállított áttekintésében annak a véleményének adott hangot, hogy ha az EU, az eurójegybank (EKB) és az IMF nem mutat készséget a kompromisszumra, az "a magyar fél megaláztatásának kockázatával járhat, és ez visszaüthet".

Az RBS vezető londoni közgazdászának értékelése szerint a magyar kormány valószínűleg azon a véleményen van, hogy "ő már megtette a magáét" az EU, az EKB és az IMF felé mutatott békülékeny gesztusokkal, és most azt szeretné, ha ez utóbbiak mutatnák fel megállapodási készségüket.

Ash szerint ebből a szempontból várhatóan Orbán Viktor kormányfő és José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök jövő heti találkozója lesz a meghatározó. Kettőjük eddigi tárgyalásainak "van bizonyos előtörténete ... különösen a 2010. májusi találkozó, amikor Barroso elvetette Orbán növekedésösztönző modelljét, és ez a (magyar) kormányt teljes gazdaságpolitikai programjának újragondolására kényszerítette". Magyarország ezután állt rá az "IMF-mentes gazdaságpolitikai irányra" - írta az RBS londoni elemzője pénteki helyzetértékelésében.

Timothy Ash mindezek alapján arra a következtetésre jut, hogy az EU-bizottság, az EKB és az IMF részéről megnyilvánuló "folyamatos ostorozás végső soron kontraproduktívnak bizonyulhat".

A Royal Bank of Scotland londoni felzárkózó piaci kutatási igazgatója ezzel kapcsolatban annak a véleményének is hangot ad, hogy az IMF hozzáállása Magyarországhoz "valamelyest szokatlan". Az RBS vezető elemzője közölte: "nem igazán" emlékszik olyan esetre, amikor a valutaalap "ennyire ne lett volna hajlandó" beleegyezni a tárgyalások megkezdésébe valamely tagországgal egy új finanszírozási megállapodásról.

Ash szerint Christine Lagarde nyilatkozata - amelyet az IMF vezérigazgatója Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel nemrégiben tartott megbeszélése után tett - "szinte azt a benyomást keltette", hogy az IMF alávetette magát a finanszírozási programról szóló hivatalos tárgyalások megkezdése fejében Magyarországtól politikai jellegű reformokat követelő EU-bizottsági álláspontnak.

Az RBS vezető londoni elemzőjének várakozása szerint azonban ha a jövő heti Barroso-Orbán találkozó "jól sikerül", akkor feltételezhető, hogy két-három héttel később - vagyis február közepéig - megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások egy IMF-finanszírozási programról, és ennek alapján az új program akár március végére megszülethet.

Más nagy citybeli befektetési házak is nagy valószínűséggel jósolják, hogy Magyarország néhány hónapon belül megállapodásra jut a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val egy új készenléti csomagról, bár az előrejelzések ennek várható időpontjáról eltérnek.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport citybeli szakértői e héten erről összeállított prognózisukban közölték, hogy "legkorábban" az első negyedév végére, vagy a második negyedév elejére várják az IMF/EU-megállapodás létrejöttét. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni felzárkózó térségi elemzői minap ismertetett átfogó előrejelzésükben megerősítették, hogy alapeseti forgatókönyvük szerint a második negyedévben születik meg az egyezség az új IMF/EU-programról. A Morgan Stanley bankcsoport londoni közgazdászai legutóbbi prognózisukban úgy fogalmaztak, hogy véleményük szerint a megállapodás "elérhető távolságban van".

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által befektetők számára minap összeállított részletes áttekintés szerint azonban ahhoz, hogy az új EU/IMF-csomag hiteles legyen, teljes mértékben fedeznie kell a program időtartama alatt, illetve utána kialakuló potenciális finanszírozási réseket. A GS elemzőinek számításai szerint ez azt jelenti, hogy a hitelkeret értékének hozzávetőleg 20 milliárd eurót kellene elérnie, annyit, amennyit Magyarország az előző készenléti egyezmény alapján kapott.

AZ NEVET, AKI A VÉGÉN NEVET-AVAGY-A VÉGÉN CSATTAN AZ (MAGYAR) OSTOR!

*

Egy örült margója ( - az LMP támogatója)

A képen látható figura pedofilnak is szörnyeteg, nemhogy Európai Parlamenti képviselőnek – avagy – ilyen szintű az európai népképviselet. Nem beszélve a többi, garbós-pulóveres európai ifjúság, szintén képviselőiről. 

 

A pedofil Daniel Chon-Bendit ordibálása "Európában"

Orbán Viktor strasbourgi jelenése, tárgyilagos beszámolója felülmúlta az összes 736 „európai” képviselő (tisztelet a magyar - ennél sem mindegyik - kivételnek!) összesített szellemi tudását! 

*

Bántó!

Lehet, hogy nem ismerem a részleteket, de Magyarország akkor is egy diktatúra. Nagyjából ez a hangulat burjánzott el a brüsszeli falanszterekben. Meg azokon túl is. Az ország megítélése mára hitvitává vált, ahol már nem számítanak a tények, elég a személyes benyomás. A Mandiner már többször írt a kurucos szabadságharc jelentős nemzetközi korlátairól: a jelentős szövetségesek ordító hiányáról, a szokatlan stílusról, az alázat téli álmáról. Ezért erről most nem szólunk. Hirtelen felindulásból összegereblyéztünk viszont pár baromságot és pocsék külföldi jelenséget. Nem azért, mert összeesküdött ellenünk a Tejútrendszer, hanem mert ezek a baromságok zavaróak és bántóak.

  Bántó, ha a mérsékelten kardinális zöld ombudsmani tisztség megszüntetése miatt kiabálnak diktatúrát olyan országok, ahol az egyébként nem létezik, soha nem is létezett.

  Bántó, ha a házasság alkotmányos meghatározása (ti. végy egy férfit és egy nőt) miatt válik diktatúrává egy ország, miközben számos más tagállamban ugyanígy van.

  Bántó, ha a 14 bejegyzett egyház miatt igazolt a fasizálódás ténye, miközben más tagállamokban hivatalos államvallás is van (Belgiumban pedig 6, Olaszországban 8 az elismert egyházak száma).

  Az alkotmánybírósági jogkör-farigcsálásnak ez a blog sohasem volt önfeledt híve. Mégis bántó a nemzetközi gyűlölettornádó, ha Hollandiában, Dániában, Svédországban még csak alkotmánybíróság sincs.

  Bántó Daniel Cohn-Bendit, de ennek már egészen picinyke a sportértéke. Az is bántó, ha Konrád György az egyszemélyes és oszthatatlan civil szféra.

  Bántó, ha az utánajárás teljes hiányát azzal mentegetik: nem a részletek számítanak, hanem a nagy egész. És igen, minden külföldi pocok olvasson legalább utána, mielőtt harsányan bírál.

  Zavaró, ha a kedden megindított három kötelezettségszegési eljárás ténye önmagában elég a diktatúra-bizonyítvány kiállítására. Főleg úgy, ha összesen 739 ilyen, Európai Bizottság által kezdeményezett eljárás van folyamatban. A magyar demokrácia talán nem az adatvédelmi ombudsmani rendszeren és a bírók nyugdíjkorhatárán fordul meg.

  Sokszor hiányzott az alázat a kormányzat elmúlt két évéből. Ezt az alázatot ugyanakkor minden külföldi szereplőtől is kérnénk. Főleg, ha a rólunk szóló jelzőkről van szó. Ha nem kapjuk meg, négy kiló féket és hat mázsa ellensúlyt rakunk a portájuk elé.

mandiner blog

*