A PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉS UTÁN ÚJABB TERÜLETEKET VESZTETT MAGYARORSZÁG
Európa nyugati oldalán nem szerették, és nem kímélték Magyarországot korábban sem.
Ez a jelenleg ismert Európai Uniós törekvések mentén már nem is olyan érthetetlen a számunkra, mintha csak a történelemkönyvekből olvasnánk. Ismerve a jelenlegi nagyhatalmak és a pénzügyi elit törekvéseit, jól kirajzolódik a régről ismert elképzelés - Magyarország szétszedése, végletekig gyengítése, majd gyarmatosítása.
Sajnos ennek mindig voltak belső, határon belüli támogatói.
A hazaárulók köztünk élnek.Ma sincs másként, mint volt korábban.
1947. február 10-én írták alá Magyarország és a második világháború győztes hatalmainak képviselői a párizsi békeszerződést. Magyarország újabb területeket vesztett a párizsi békeszerződés értelmében.
Magyarország földrajzi helyzete és az elbukott kiugrási kísérlet eredményeként a térség államai közül a legtovább maradt a náci Németország szövetségese. A Hitler bukása után megalkotott békétől nem sok jót várhatott. Jóllehet, Magyarország már Kállay Miklós kormánya idején, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása után is mindent megtett annak érdekében, hogy javítson kedvezőtlen pozícióján.
A szerződés értelmében Magyarország már 1945-ben megkezdte a háborús jóvátétel fizetését, felelősségre vonta a háborús bűnösöket és betiltotta a revizionista, illetve szélsőjobboldali szervezetek működését. Ezek olyan intézkedések voltak, amelyek a párizsi békeszerződésben is megjelentek. A dokumentum hivatalos megfogalmazásáig élt a remény, hogy Magyarország a határvonalak megvonása tekintetében igazságosabb elbánásban részesülhet, mint 1920-ban. A békeszerződést előkészítő Külügyminiszterek Tanácsának három hónapos ülésszakán aztán ezek a remények is szertefoszlottak.
Az 1947. február 10-én, Gyöngyösi János külügyminiszter által aláírt békeszerződés értelmében Magyarország határait az 1937. december 31-i – tehát a revízió előtti – állapotok szerint húzták meg. Az ország újabb területeket veszített. Csehszlovákia három Pozsony közelében fekvő faluval – Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún – gyarapodott, hogy védhető hídfőt biztosíthasson a város számára.
A Párizsban aláírt dokumentum nem fogalmazott meg kisebbségvédelmi rendelkezéseket, ezzel az elszakított magyarokat az adott állam jóindulatára utalta. Magyarország ismét elvesztette a lehetőségét annak, hogy az elszakított magyar többségű területeket visszaszerezhesse. A határon túliak érdekképviseletének terén is tehetetlenné vált. Az egyezmény ezenkívül ismét szorgalmazta a háborús bűnösök felelősségre vonását és a fasiszta szervezetek betiltását.
A szerződés értelmében Magyarország már 1945-ben megkezdte a háborús jóvátétel fizetését, felelősségre vonta a háborús bűnösöket és betiltotta a revizionista, illetve szélsőjobboldali szervezetek működését. Ezek olyan intézkedések voltak, amelyek a párizsi békeszerződésben is megjelentek. A dokumentum hivatalos megfogalmazásáig élt a remény, hogy Magyarország a határvonalak megvonása tekintetében igazságosabb elbánásban részesülhet, mint 1920-ban. A békeszerződést előkészítő Külügyminiszterek Tanácsának három hónapos ülésszakán aztán ezek a remények is szertefoszlottak.
Az 1947. február 10-én, Gyöngyösi János külügyminiszter által aláírt békeszerződés értelmében Magyarország határait az 1937. december 31-i – tehát a revízió előtti – állapotok szerint húzták meg. Az ország újabb területeket veszített. Csehszlovákia három Pozsony közelében fekvő faluval – Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún – gyarapodott, hogy védhető hídfőt biztosíthasson a város számára.
A Párizsban aláírt dokumentum nem fogalmazott meg kisebbségvédelmi rendelkezéseket, ezzel az elszakított magyarokat az adott állam jóindulatára utalta. Magyarország ismét elvesztette a lehetőségét annak, hogy az elszakított magyar többségű területeket visszaszerezhesse. A határon túliak érdekképviseletének terén is tehetetlenné vált. Az egyezmény ezenkívül ismét szorgalmazta a háborús bűnösök felelősségre vonását és a fasiszta szervezetek betiltását.
Ugye mennyire nem ismeretlen a történet? Mintha ismét ez lenne a mostani képlet.
*
Azért a németek Hitler után mégiscsak elérték,
VálaszTörlésh az EU urai legyenek és minden tőlük függjön
és még egy lövés sem dördült, mindent pénzzel(bankrendszeren át),
na jó van egy kis francia befolyás is...
Látod, ők két vesztes világégés után is ott tartanak ahol.
VálaszTörlésMi nem voltunk ennyire szerencsések, ez a mi tragédiánk.