Bajnai sajnálja a multik megadóztatását - Ő ajánlkozik országmegmentőnek ( - a libások nótáját már elhúzta)

Hibának tartja a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítását és a multinacionális cégek ilyen mértékű adóztatását Bajnai Gordon volt kormányfő. A lapunknak nyilatkozó közgazdászok szerint azonban helyes lépés volt a nyugdíjrendszert érintő intézkedés, és a multikat sem kell sajnálni, olyan mértékű jövedelmekre tettek szert hazánkban.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök több alkalommal jelezte, a jelenlegi kormány felélte „a családi ezüstöt”. Ezalatt többek között a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítását értette, de kifogásolta a multinacionális cégek és a pénzügyi szektor ilyen mértékű megadóztatását is. Ebből arra lehet következtetni, hogy visszatérése esetén kevésbé vennék ki a részüket a nemzetközi nagyvállalatok a közteherviselésből. 


„A multik megadóztatása nem hibás lépés, semmi nem indokolja, hogy mentesüljenek a terhek alól” – mondta a Magyar Hírlapnak Lóránt Károly közgazdász. Jelezte, hatalmas jövedelmekre tettek szert e cégek az elmúlt években. Csak a bankok és a biztosítók 3400 milliárd forintos nyereséget könyvelhettek el az elmúlt tíz évben. A kormány most ebből szed vissza néhány százmilliárdot. Lóránt Károly nem tartja rossz döntésnek a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítását sem. Természetesen ennek nem örültek az érintett cégek, amelyek szerinte világszerte a biztos nyereség tudatában tették rá a kezüket a szolgáltatói szektorra. Mégpedig azért, mert a monopolhelyzetben lévő szektorok biztos pénzt garantálnak. Boros Imre sem ért egyet Bajnai Gordon érvelésével. A közgazdász emlékeztetett, a magánnyugdíjpénztárak a működésük alatt nem tudták bebizonyítani létrehozásuk indokoltságát. 

„A pénztárak működtetése azoknak érte meg, akik menedzselték őket. A jogosultaknak kilenc-tíz év alatt alig hoztak valamit a befizetések, nem beszélve arról, hogy növelték az állami költségvetés kiadásait, és hozzájárultak a hiány növekedéséhez. Az államosítással ez a pénz visszakerült a közös kasszába” – mondta lapunknak a szakértő.

„Azt se felejtsük el, hogy eddig kizárólag az Orbán-kormánynak sikerült három százalék alá szorítania a deficitet, előtte egyetlenegy kabinet sem volt erre képes. Még akkor sem, amikor a nemzetközi környezet kedvezőbb volt, és erőteljesebben bővült a gazdaság” – mondta Boros Imre. Jelezte, a hiánycélt tartani kell, ám ha visszavonjuk a multik adóztatását, nem marad más, mint a bérből és fizetésből élők megsarcolása. „Ebben van gyakorlata a másik oldalnak, ők vették el a 13. havi béreket és a 13. havi nyugdíjat is” – tette hozzá a közgazdász. 

*

Megy, vagy marad Szűcs Lajos? ( - mert nem a teniszelnök széke a lényeg ebben a storyban)

Információnk szerint egyre jobban távolodik Ócsától Szűcs Lajos, megyei és szövetségi elnök.

Most az a kérdés, hogy megy vagy marad-e annak a szövetségnek az élén, aminek tisztújítása 22.-én lesz. 

Mint minden békés családban élő ócsai polgár tudja, a tenisznek milyen fontos és kiemelt jelentősége van életében, főleg, hogy az egykori földi is ezt látja. Szűcs Lajos ugyanis a tenisz tömegbázisát növelné és az iskolai teniszt erősítené a jövőben. Talán ebben Ócsa városa is partner lehet, hiszen a helyi polgármester, Bukodi Károly is nagy sportrajongó. Ráadásul egy pártbeliek és a rekultivált szeméttelep nagy kiterjedésű sík felülete erre megfelelő is lehetne. Ugyanis az már biztos, hogy ott golf pályát nem létesít a helyi vezetés, mint ahogy azt a kérkedőknek elmondta a helyi vezető. Ezért jöhet  képbe talán a Szűcs Lajos-féle gondolat és közös összefogással, az amúgy is városi pénzen őrzött területet hasznosítva egy tenisz centrum jöhetne létre. Ezzel is elősegítve Szűcs doktor azon elképzeléseit, miszerint a teniszt tömegbázisát növelné.  Ócsa erre kiváló terepet nyújtana. Tehát még a régi szemétdomb is szóba jöhet.  Micsoda siker lenne a sportpálya ciklusbeli megújítása után!

Szavazzuk meg!

De miről is van szó?  2010 novemberében hét elnökségi tag mondott le a teniszszövetségben.  2011-ben, nem kis meglepetésként már hallani lehetett Szűcs Lajos hangját, mint induló az elnöki posztra indulójelöltet. Ekkor kifejtette, hogy nagyon nincs rendben a hazai teniszélet. 

Így hát Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke is indult a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnöki posztjáért az akkor esedékes tisztújító közgyűlésen.

Bíztak benne és megválasztották. 

Poszton - Szűcs Lajos elnököl

Azóta viszont nagyot fordult a kocka. A hazai teniszélet nem ugrott meg, a változás pangásba fordult. Sőt, ahogy most, az idei tisztújítás előtt hallani, még a bajok is előjöttek. Pénz nincs, és siker sincs. 

Szűcs Lajosnak küzdenie kell a bennmaradásért, mert különben mehet. Ezért hirdette meg a programját, melynek része az iskolai tenisz. 

Az MTSZ elnöke azt mondta, már olvasható a szövetség honlapján a "Merre tovább MTSZ? A stratégiai irányok és célkitűzések (2013-2016)" című anyag, amelynek megvalósítása az új elnökség feladata lesz. A tisztújításra szombaton kerül sor, Szűcs Lajos mellett Erdélyi Péter az elnökjelölt.

"Az elnökség által kidolgozott fejlesztési koncepcióban több intézkedést is megfogalmaztunk a tömegbázis növelése érdekében" - fogalmazott Szűcs Lajos. "Az utánpótlás-nevelés például a szabadidő- és a versenysport szempontjából is fontos, ennek megfelelően külföldi mintára a 'play and stay" mozgalmat, az iskolai teniszt szeretnénk tovább erősíteni. Emellett a klubokban kártyarendszert vezetnénk be, természetesen úgy, hogy a kártyatulajdonosok plusz szolgáltatást is kapjanak a sportolás mellé."

Tehát, elsősorban a tömegbázis növelése a célja az elkövetkezendő négy évben a Magyar Tenisz Szövetségnek (MTSZ), Szűcs Lajos szerint ez plusz forrásokat generál majd a szervezet számára.

Szűcs Lajos egy jótékonysági tenisztornán

Ezzel szemben az elnökségre pályázó Erdélyi Péter szerint a 2012. választási ciklus végére komoly problémákkal szembesült teniszszövetség. 

A Szövetség működését a 2010. március 17-i közgyűlés határozatainak bírósági megsemmisítése jelentősen nehezítette operatív és morális oldalról egyaránt, akárcsak a 2011. január 29-i közgyűlés lebonyolításának módja, ennek következménye a tagok alacsony motivációja az együttműködésben. Jelentőssé vált a különbség a Szövetség vezetőinek választáskori ígéretei és az elért eredmények között. Bizonyságot nyert, hogy a szövetség nyugodt működéséhez szükséges anyagi eszközöket nem tudták teljes mértékben előteremteni. A gazdálkodás veszteségesnek látszik, de az ellenőrzött, megbízható adatok nélkül a hiány nagyságára jelenleg legfeljebb csak következtetni lehet, a becslések szerint jelentős összegről van szó. 

Ezért választási jelszavai az:  Átláthatóság, kiszámíthatóság, folyamatosság, fejlődés, és a profizmus.

Vagyis az amatőr Szűcs kiszámíthatatlanná, fejlődésképtelenné, és akadozóvá tehette a sport teniszbeli életét. 

Erre utal Erdélyi programjának további részlete is:

Elsődleges feladatnak tekintjük az anyagi biztonság megteremtését és a működés során a széleskörű együttműködés erősítését. Az üzleti szférában kiépített kapcsolatrendszereinken keresztül gondoskodni kívánunk a napi tevékenység zavartalanságáról, a megkezdett programok folytatásáról, és az éves költségvetés végrehajtásáról. Ezzel egy időben el kell kezdjük egy újfajta gazdasági szemlélet alapjainak a lerakását. Ennek lényege a tagság számára átlátható, követhető és ellenőrizhető pénzügyi működés, olyan projektek vitele, amelyek az anyagi támogatásra alkalmasak, és amelyek mellé ilyen állítható.

Majd a most leváltani készülő elnökségről így vélekedik:

A szövetség irányítása, egyben a tagság érdekeinek a megjelenítése, képviselete az Elnökség feladata. Olyan összetételű elnökségre teszünk javaslatot, amelynek tagjai arról a területről jönnek, amelyet képviselni hivatottak és az elnökség munkájában aktívan részt kívánnak venni. Elvárjuk, hogy rendszeres hidat képezzenek a tagság és a szövetség vezetése között, legyenek a kétirányú információáramlás főszereplői.

Célunk az, hogy az elnökségi döntések széleskörű egyeztetést követően az elnökségi tagok személyes részvételével és szavazatával és ne távszavazással szülessenek meg. A tervezett változtatásokat, garanciákat az Alapszabályban is át kívánjuk vezetni, erre – felhatalmazásunk esetén -javaslatot fogunk tenni.

Ha most ezeket a szavakat lefordítanám, akkor Szűcs Lajos finoman szólva is nagyon elcseszett valamit.

A tagság érdekeinek meg nem jelenítése? - nem képviselése? - nem területe a tenisz? - nem hivatott képviselni? - hiányzott az aktív részvétel? - nem volt információ, és kétirányú kapcsolat? - és személyes részvétel? - meg távszavazás? 

Hát nem is tudom, hogy ha ez a tenisz kapcsán így zajlott egy túlvállalt elkötelezettség nélküli személytől, mint elnöktől, akkor, hogy kíván a választásokra (tisztújításra) megújulni, illetve megváltozni? 

Hihető-e az a gondolatsor, melyet az eddig rosszul hozzáálló elnök(ünk) most felvázol? 

Hihető-e, és hiteles marad-e a továbbiakban az a politikus(elnök), aki itt most megbukni látszik? 

Kéz-tördelve

A nagy kérdés mégis az, hogy a szeptember 22.-ei tisztújítást követően Szűcs Lajos megy, vagy marad-e?

(Akár Ócsát érintően is.)

*

Antall József politikus, kormányfő, ember - 80 éves lenne ( - tetszett volna...)

Antall József, a legújabb kor első szabadon választott magyar miniszterelnöke 1932. április 8-án született Budapesten. Ma lenne 80 éves az elfuserált rendszerváltás neves alakja, a magyar kormány miniszterelnöke  1990-től 1993. 12. 12-én bekövetkezett haláláig. Írásunkkal születése napja kapcsán reá emlékezünk.

Édesapja, id. Antall József a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra érkezett lengyel, francia és zsidó polgár életét mentette meg, 1945 után pedig újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt. A fiatal Antall József egy hazáját szerető, a nemzet iránt elkötelezett, keresztény-konzervatív családban nőtt fel, melyben a demokrácia, a humanizmus és a liberalizmus értékei együttesen és természetes módon voltak jelen. A budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségit, majd az ELTE-n történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést, illetve a történelemből bölcsészettudományi doktorátust szerzett.

Az 1980-as évek végén, a pártállam végnapjaiban kapcsolódott be újra a politikai életbe. Ebbéli tevékenységeként, 1988-tól a Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, az FKgP és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében vett részt.  Szeptemberben az Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja lett.  1989-ben kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon. Ekkor az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain,  1989. október 21-én az MDF elnökévé választották. 

Ugyanebben az évben a genfi Európa Mozgalom alelnökévé is megválasztották, valamint megalapította a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozatát.  43 év után először ismét megnyíltak a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak.  Az 1990. március 25-én és április 8-án rendezett első szabad parlamenti választásokon az MDF győzött.  
1990. 04. 29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. (A rózsadombi paktum, ma is sok dilemmát vet fel.) Akkor a közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt.  Ezt követően azonban mégis a kereszténydemokraták és a kisgazdák bevonásával május 23-án megalakult hárompárti koalíciós kormányt Antall József vezette. Az SZDSZ kiszorult a hatalom közvetlen gyakorlásából, az irányításból, amit ezt követően soha nem fogadott el, és nem emésztett meg.  Antallt ezután titulálták irredenta, arrogáns, nacionalista alaknak a balliberálisok.  Akkor megfogalmazott vélekedésük, viselkedésük, mit sem javult. Ma is erre a taktusra járják és fűzik politikai megítélésüket, arculatukat.

Antall József kormányzása alatt Magyarország visszanyerte szuverenitását, 1991. 06. 19-én befejeződött a szovjet csapatok kivonása az országból, kialakult és megszilárdult a demokratikus politikai intézményrendszer. Magyarországot felvették az Európa Tanácsba és társult az Európai Közösséghez, ami elindította az európai integrációs folyamatokba való betagozódás folyamatát. Politikai nézeteit gyakran a kompromisszumos megoldások jellemezték. Miniszterelnöksége idején Magyarországon kibontakozott a plurális demokrácia, az ország elindult a szociális piacgazdaság felé. Mint említettük, társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek.  A szovjet csapatok, kivonulását követően megszűntek a szocialista tábor katonai és gazdasági tömörülései, a Varsói Szerződés és a KGST, s Magyarország kezdeményezésével létrejött a "visegrádi országok" együttműködési csoportja.  A hatalmas államadósság szorításában piacgazdaságot, demokráciát építő országban az Antall-kormánynak komoly konfliktusok, érdekütközések sorát kellett kezelnie, mint pl. az 1990. októberi, SZDSZ szította  taxisblokádot, majd az ún. médiaháborút.  Amikor bírálói - pártjának radikális szárnya - a mélyrehatóbb belső változások elmaradását kérték rajta számon, a kormányfő úgy reagált: "Tetszettek volna forradalmat csinálni".
 

1990-től az Európai Mozgalom magyar tanácsának tiszteletbeli elnöke, az Európai Demokrata Pártok Uniójának alelnöke és az általa alapított Magyar Piarista Diákszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Weszprémi István-, Semmelweis Ignác-, Móra Ferenc- és Zsámboki János-emlékérmet kapott. 1991-ben Robert Schumann-díjjal tüntették ki az Európa egységéért, valamint Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért végzett munkájáért.

Antall József mindent elkövetett azért, hogy Magyarország végérvényesen Európa nyugati feléhez tartozzon, de nem kívánt szakítani az értékőrző hagyománnyal, s nem feledkezett meg a határainkon túl élő magyarokról sem. Ezért kívánt - mint mondta - lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni, s magyarként kívánt európai polgár lenni. A modern, nemzeti konzervativizmus híve volt. Hitvallása szerint élt: "Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom" - mondta. Miniszterelnökként mindössze három és fél év állt a rendelkezésére.

Antall József kormányfői működésének szinte a kezdetétől küzdött betegségével, amíg bírta, ellátta a miniszterelnöki teendőket.

1993. 12. 12-én hosszú betegség után hunyt el. 

Országos részvéttel, ünnepélyes külsőségek között temették el.

Utódjául Boross Péter belügyminisztert választották.   

Magyarország megváltozott. 

*