Alsónémedi, Ócsa, Dabas kiszögelésben mondhatni jelentős mezőgazdasági területek találhatók, ahol többnyire zöldségtermesztéssel foglalkoznak a gazdák. Ez az alföldi kapu a homokhátság peremén az ország éléskamrájának egyik része.
Ezért a földek tulajdona, gondozása, művelése nem lehet közömbös az ország és a politika számára sem.
Az európai pénzügyi-, gazdasági lobbi jelentős piacot és olcsó lehetőséget lát a magyar földben. Számukra a jövő és az abbéli pénzszerzés egyik forrása a belső piacokon túli területek elnyerése, a gazdasági piacok liberalizálása. Így volt ez, és így zajlik jelenleg is amióta "rendszert váltottunk". A tárt kapukon az Eu-ból és azon túlról beáramló érdekek így emésztették fel bázisunka, a termelőkapacitásunkat. Elfoglalták, majd a perifériára szorították a termelőket, az iparunkat, majd bevették létesítményeinket, és végül felszámolták azokat. Pénzt adtak minden leölt tehénért, a kivágott szőlőért az felszámolt gyümölcsösért a parasztnak a szociál-liberális kormány támogatásával. És ebbe sokan bele is mentek. Azokat, akik az egyes ágazatokban még ellenálltak, olyan emberek és cégek tették tönkre, mint a Bajnai-féle Wallis. Így mentek tönkre és váltak földönfutóvá a libatenyésztők. De vehetjük példának az olyan szervezeteket is mint az állítólagos állatvédők, égisze alatt ténykedő, külföldi támogatottságot élvező Négy Mancs alapítványt, aki a libatömések támadása által a libamáj hazai piacát zúzza szét.
A szentesi Hungerit vezérigazgatói állítása szerint az állatvédők miatt kénytelen leállítani hízottállat-vágását, holott ezzel elveszíti legjövedelmezőbb profilját. A cég 200 dolgozója is az utcára kerül. Történik mindez az után, hogy a Négy Mancs állatvédő szervezet megkezdte magyarországi kampányát.
Feketelista
A 16 cég nevét tartalmazó feketelistára a Pick Szeged Zrt. – és a Paprika Zrt. – neve is felkerült. Miért? Kovács László vezérigazgató elmondta, ennek az az oka, hogy amikor még a társaság tulajdonában volt a Szegedi Paprika Zrt., annak libamájkonzervjén a Pick nevét is feltüntették.
A vezérigazgató szomorúan jegyezte meg, hogy kormányzati támogatást nem kapott, engednie kellett a zsarolásnak. Ugyanakkor a híres francia libamájat törvény védi. Arra a kérdésre, hogy a libatömés mennyire állatbarát módszer, a vezérigazgató azt mondta, ma már a nagyüzemi, modern eszközökkel állatbarát módon hizlalják a libát.
Ugyanezt állította Fürj Sándor, aki 60 millió forintból Csanádalbertin hozott létre olyan farmot, ahol 1700 libát tömnek. Azt mondta, a puha gumicsővel kímélik az állatot. Diplomás fiával vezeti a vállalkozást, négy embert alkalmaz, de ha becsődöl az ágazat – szerinte egyébként valamelyik „gazdasági lobbi" áll a kampány mögött –, neki is el kell küldenie az embereket, és a családja mehet segélyért az önkormányzathoz.
Aztán, most a zajló tyúkok tartásával kapcsolatos uniós szabályozás a haza tyúktartás részleges megritkítását, a tojások piacának bevételét szolgálja, ha a termelők nem alkalmazkodnak, vagy védekeznek megfelelően.
A szentesi Hungerit vezérigazgatói állítása szerint az állatvédők miatt kénytelen leállítani hízottállat-vágását, holott ezzel elveszíti legjövedelmezőbb profilját. A cég 200 dolgozója is az utcára kerül. Történik mindez az után, hogy a Négy Mancs állatvédő szervezet megkezdte magyarországi kampányát.
Feketelista
A 16 cég nevét tartalmazó feketelistára a Pick Szeged Zrt. – és a Paprika Zrt. – neve is felkerült. Miért? Kovács László vezérigazgató elmondta, ennek az az oka, hogy amikor még a társaság tulajdonában volt a Szegedi Paprika Zrt., annak libamájkonzervjén a Pick nevét is feltüntették.
A vezérigazgató szomorúan jegyezte meg, hogy kormányzati támogatást nem kapott, engednie kellett a zsarolásnak. Ugyanakkor a híres francia libamájat törvény védi. Arra a kérdésre, hogy a libatömés mennyire állatbarát módszer, a vezérigazgató azt mondta, ma már a nagyüzemi, modern eszközökkel állatbarát módon hizlalják a libát.
Ugyanezt állította Fürj Sándor, aki 60 millió forintból Csanádalbertin hozott létre olyan farmot, ahol 1700 libát tömnek. Azt mondta, a puha gumicsővel kímélik az állatot. Diplomás fiával vezeti a vállalkozást, négy embert alkalmaz, de ha becsődöl az ágazat – szerinte egyébként valamelyik „gazdasági lobbi" áll a kampány mögött –, neki is el kell küldenie az embereket, és a családja mehet segélyért az önkormányzathoz.
Aztán, most a zajló tyúkok tartásával kapcsolatos uniós szabályozás a haza tyúktartás részleges megritkítását, a tojások piacának bevételét szolgálja, ha a termelők nem alkalmazkodnak, vagy védekeznek megfelelően. Ezért sem elhanyagolandó, hogy mely politikai szervezet, csoportosulás hogyan és miként lép fel az ebbéli törekvések ellen. Mert ezután jönnek a nyulak, a birkák. A sertés-, a szarvasmarha és a tejágazatot mondhatni már kinyírták. A következő lépes a földek meghódítása és bevétele (bekebelezése) lesz.
A Jobbik földvédelmi razziával és minden lehetséges alkotmányos módszerrel megvédi a magyar földet a külföldi és a hazai veszélyekkel szemben - jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: jelenleg kettős veszély fenyegeti a magyar termőföldet. Egyrészt a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta, másrészt pedig a hazai "Fidesz-közeli oligarchák" féktelen terjeszkedése. A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány még mindig nem alkotta meg a külföldi felvásárlások ellen védő földtörvényt, illetve nem tesz semmit a "narancsbárók" tevékenysége ellen, amely utóbbi egyértelműen a családi vállalkozások kárára történik.
Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta: a Jobbik pont ezért hirdette meg a földvédelmi razziáját. Ennek lényege, hogy a helyi gazdálkodók - akikkel szemben a nagybirtokosok földekhez jutottak - jelentkezhetnek a Jobbiknál, akiknek a szakértői kikérik a nyilvános dokumentumokat a földbérletekről, megvizsgálják azokat és adott esetben bejelentést tesznek a hatóságoknál. A Jobbik reméli, hogy az ilyen esetek nyilvánosságra hozásával megállítható ez a folyamat.
*
