Plágium, de a botrány és a visszavonulás elmarad - ajándék Gyurcsánnak ( - napi tumor)

Nem véletlen és nem is igaz az a hír, hogy Gyurcsán Ferenc szakdolgozatot kapott ajándékba karácsonyra Schmitt Páltól és Semjén Zsolttól.

Ez csak a képzeletbeli angyalok szüleménye, hogy a jelenleg szakdolgozat nélküli volt miniszter és miniszterelnök .plágiumbotrányos eltűnése folytán eltünt vizsgamunka, mint szakdolgozat pótlásra kerüljön. 

Ugyanis nem szeretnék a jobboldalon, ha Gyurcsán Ferenc furcsán a pufajkás Horn Gyula eltűnt irataihoz hasonló mód eltűnt leselejtezett szakdolgozata folytán azonos cipőben keljen, hogy járjon.  Gyurcsány Fletónak amúgy is sem kínos lehet az újabb megítélésbeli negatívum. 

Most az ünnepek után el lehet gondolkozni,hogy milyen hálás lehet az eddig szakdolgozat diplomamunka nélküli Gyurcány a Fidesz-KDNP koalíciónak, hogy ingyen diplomához juttatták.  Gyurcsány nem is gondolta, hogy még egyszer diplomamunkához jut és lelkileg szabad lehet ez által. Ehhez még a bebuktatott, egykori dadogós Medgyessy Péter is gratulált román földről, amihez legalább annyi szál köti, mint Fletó utódját a bolgár titkosszolgálatokhoz.

A 2006-os szemkilövető néven elhíresült  Fletó  ezután plágiumtól szabad nemzeti hős lehet a hazájának bal felén, vagy legalábbis az alja szociál-liberális körökben. .Sőt még újra is házasodhat, amennyiben megunja öregecskedő feleségét, az apró-klán egykori leányzóját.  

Megjegyzem,hogy a szakdogát nem a hazai szőlészek és borászok küldték Gyurcsány Ferencnek, és nem is a sógora lopta el, de még csak látomása sem volt ezirányban. A szőlőtermelők, és a borászok mégsem tiltakoztak, de a nép egyes köreiben úgy viselkedtek mintha a tolvajt láttak volna.

A keresztény erkölccsel összeegyeztethetetlen Gyurcsány nem kért elnézést senkitől és nem kíván ezért lemondani semmiről. Továbbra is úgy gondolja, hogy tüntetgessenek, aztán majd hazamennek, elvégre már nem a vízágyuk ura.  

Csupán a nagy túlélők egyike. 

 

* 

Heti munka - elnöki teendők ( - életképek Szűcs Lajos mindennapi munkásságából)

Így (advent) karácsony tájékán, az ember fia ki sem lát a munkából és a járulékos teendőkből. 

Szinte semmire nem jut elegendő idő.

Nincs azonban ezzel mindenki ekként.  Itt van például Ócsa városának egyik ismert közéleti embere, aki számos teendője és többszörös elnöki posztjai ellenére úgy teszi a dolgát, hogy hetente akár több rendezvényen, átadáson is képes részt venni úgy hogy elnöki és elnökségi mivoltában nem esik csorba, a társzervezetek munkájában pedig ebbéli hiány, vagy nélkülözés. 

Mint ismert Szűcs Lajos fáradtságot nem ismerve dolgozik értünk, a városáért ahol bejelentve él, miközben több poszton is helytáll. Tavaly e-tájt még arra is képes volt, hogy fáradtságot nem kímélve a távoli Azori-szigetekre utazzon, a kisebbségi érdekek védelmében a megyei elnökök és mások társaságában. Idén azonban nem mennénk ilyen messzire. Csupán a hazai közegben tett heti látogatásait tekintjük át. 

Most  e-heti összefoglalónkban csak képletesen mutatnánk be azt a tevékenységet, amit az elnök úr végrehajtott.   

Pest Megye Önkormányzata - jelenleg Szűcs Lajos képében jelenik meg - feladatellátásához nem szükséges eszközöket, de amúgy közérdekű célra felhasználható dolgokat adományozott el az ócsai  illetőségű elnök, aminek átadásáról még októberben döntött a többségében fideszes közgyűlés. 

Így került átadásra egy gulyáságyú és egy lajtos kocsi amit ajándékként adott oda Pest Megye Önkormányzata a testvérkapcsolatának köszönhetően, a szomszédos ország Hargita megyéjének. Fotók.

Mint ismert ez az önkormányzat volt az, aki alatt az iskolai- szociális egyéb közétkeztetést végző HunGast kivonult a területről, magára hagyva több száz étkezőt, mert Pest Megye Önkormányzata nem volt képes erre pénzt fordítani és a szolgáltatásért fizetni. Nos akkor talán nekünk is jól jött volna egy ilyen gulyáságyú, akkor talán a hoppon maradt ócsaiak sem nélkülözték volna az ellátást, vagyis az ételt.  

Persze nem ez az első eset, hogy Pest megye segítséget nyújt testvérmegyéjének, 2010 februárjában 200 db kórházi ágyat juttatott el az önkormányzat Erdélybe.

Szűcs Lajos, Pest megye elnöke elmondta, hogy Pest és Hargita megye között szoros, szinte baráti kapcsolat alakult ki az évek során; - hangzott el az Örkényben megtartott elnöki átadón.

Hargita megyét az elmúlt években erdőtűz és árvíz is sújtotta, és előfordult, hogy több százan dolgoztak olyan helyen a katasztrófa elhárításán, ahol nem volt ivóvíz, és a civilek élelmezése is nehézséget okozott. A most átadott-átvett gulyáságyú és lajtos kocsi az ilyen helyzetekben nagy segítséget nyújthat.

De az idei Megyenap valamint a Sportkarácsony alkalmából szintén Szűcs Lajos köszöntötte Pest megye kiválóságait. Fotók.

Pest-Pilis-Solt vármegye 353 évvel ezelőtt, 1659. december 4-én jött létre. Pest Megye Közgyűlése 1999-ben ezt az évfordulót Megyenappá nyilvánította, mely alkalomból évente ünnepi közgyűlés tart, amikor átadásra kerülnek a megyei kitüntető díjak, elismerve a közművelődés, a tudomány és a kultúra, a az építészet, a környezetvédelem, és a közbiztonság és a társadalmi összetartozás érdekében tett erőfeszítéseket.

dr. Szűcs Lajos, Pest megye (és sok egyéb) elnöke az ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy „akik ma itt vannak, velünk, azok mind tudják, hogy mit jelent cselekedni akkor, amikor még nincs garancia a sikerre. Hogy mit jelent minden egyes nap, reggel és este felkelni azzal az elhatározással, hogy a bizonytalan eredmény reményében is érdemes még többet vállalni, és még jobban elvégezni a feladatot, hogy igenis érdemes vállalni a kemény és következetes munkát, az elhivatott, és kitartó erőfeszítéseket.”

 

Szűcs Lajos elnök fűszerez, Szabó István alelnök mélyről jött rutinnal maszlagol csapattársával a hurkák fesztiválján

Aztán tiszteletét tette a  Tápiószentmártonban és részt vállalt a hagyományos Szent Márton-napi rendezvénysorozatban.  Ennek a rendezvénysorozatnak a jeles gasztronómiai eseménye volt a VIII. Nemzetközi Hurkatöltő Fesztivál, amelynek célja a falusi disznótorok teremtette étkezési kultúra megőrzése. Szűcs Lajos dr. ezen a rendezvényen képviselte közösségünket a Pest megye csapatának vezetésével.  Erről a kivonult MAG Televizió jóvoltából képes felvett anyaggal is szolgálhatunk.

De, hogy ne szaladjunk el az események mellett, visszatekintve elmondhatjuk, hogy az elnök úr ránk is gondolhatott akkor, amikor  ezt megelőzően, Ócsán az Egressy Gábor Szabadidőközpontba is eljött, ahol  az "Európai jelentőségű élőhelyek rekonstrukciója és védett fajok megőrzése a Turjánvidéken, a Hajta mentén, a Turai legelőn és a Budai Sas-hegyen" elnevezésű pályázat sajtótájékoztatóval egybekötött záró projekt rendezvényét tartották. Ezen az ünnepségen részt vett Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének és még számos szervezet elnöke is.

Bukodi Károly mellett karba tett kézzel a nagy  "azori utazó"  elnök, Szűcs Lajos dr.

Tehát elmondhatjuk, hogy Szűcs Lajos mindennapi munkájával valóban szorgoskodik értünk, fejlődésünkért és a szebb jövőnkért, s alapjában véve, de minden irónia nélkül is megdolgozik az illetményéért, a  pénzéért. Szóval megéri a pénzét.

Már csal azért is, mert az ebbe a sorba illő tatárszentgyörgyi  díszpolgárcím-adományozásról (mint elnöki tevékenységről) beszámoltunk. 

*

Szombati robot - elcseszett idő, kidobott pénz

Ma mikor géphez jutok, már ránk esteledett, és szinte észre se vettük, hogy szombat van.  Mostanában annyit mozgatják a munkanapokat, hogy az már nonszensz. Aztán persze, hogy ez a szombat sem ér annyit, mint egy normális hétköznapi munkanap. Ez csupán arra jó, hogy elcsesszük a hétvégénket.

Az iskolák össze vissza tolgatják a tanórákat és a bejárást ilyenkor. Az igazgatókon múlik, hogy mikor tartanak tanítási szünetet. Van ahol elrendelik, van ahol nem és be kell menni. Egyes szülök ezt leigazolják a gyereknek, míg más iskolák meg rövidített órákkal védekeznek a kötelezettség ellen.

Ócsa önkormányzata ismét szabadságolja magát, tehát akár munkanap, akár nem, itt ilyenkor nem lehet hivatalos ügyet intézni. A hivatal zárva tart.  A legközelebbi ügyfélfogadási idő, december 3.-a, 13 óra.

Nem tudom, hogy az óra átállítások következményeinek számításai alapján mennyit spórolunk, de hogy ezekkel a napokkal csak vesztünk, az elég világos. Jó lenne, ha ennek is utánaszámolna egyszer valaki.

Amúgy értelmetlen ez az egész

*

Borsót fejtett a polgármester, ezzel segítve elő a jobb gazdálkodást ( - például)

  A polgármester is borsót fejtett Mezőfalván kedden délután. 

Beérett a termés az önkormányzat telkein, szüreteltek és fejtettek...

A közcélú foglalkoztatottak és segítőik felnyűtték kedd reggel a borsót, a falu apraja-nagyja fejtette a hüvelyest egészen estig  - Alsópakonyon ki segít majd be a szegényeknek?

Dicséretes ötlet nyomán jelentős mennyiségű friss, zsenge, garantáltan vegyszermentes és kiváló minőségű zöldborsó kerül Mezőfala közösségi konyhájára ezekben a napokban. Az önkormányzat kihasználatlan telkein primőröket vetettek, és a közcélú foglalkoztatottak művelték a veteményest. Az újhagyma egy részét  korábban betakarították, a borsót kedden nyűtték fel. 

*

Járatcsökkentés, fejlesztés helyett, bojkott munkavégzés helyett ( - megint állunk, haladás helyett)

Megjelent a hír, hogy a kormány a MÁV vonalain körülbelül tíz százalékos járatcsökkentést tervez.

Emiatt MÁV-utasok százezrei, milliói az utolsó pillanatban fognak szembesülni azzal, hogy a kormánynak, és a helyi önkormányzatoknak hála, hiába várnak a vonatokra.   A 2007-2009 közötti teljesítménycsökkentés egy fillér megtakarítást sem hozott, mert a vasútnál az állandó költségek, mint például a pályafenntartás vagy az infrastruktúra üzemeltetése teszi ki a kiadások jelentős részét. Így a ritkítások és vonalbezárások politikája teljesen értelmetlen, és joggal tiltakozott ellene akkor az a Fidesz is, amely most hasonló rombolásba kezd. Az ócsai ember sem ússza meg.   Megszorítások lépnének életbe a 142-es számú Budapest-Lajosmizse(-Kecskemét) vonalon is. Eltűnne egynéhány járatpár. A jelenlegi összevissza járatkiállások alapján úgy gondolják ez fel sem tűnik. A pontatlanságokhoz, a kimaradásokhoz és a késéhez szokott utazóközönség ezért már nem reklamál. A menetrend csak egy iromány, ami semmire nem kötelezi az üzemeltetőt. A Fidesz meg hiába akar teremteni egymillió új munkahelyet, a szocializálódott közlekedési társaságok bojkottálják a munkába történő eljutást. 142. sz. Budapest – Lajosmizse - Kecskemét vonal: Lemondva: 2994, 2964, 2968, 2997, 2965, 2961 sz. vonatok. (6 vonat) Menetrend módosítási igény: •    A 2963 munkanap helyett naponta közlekedik. •    A 2967 Kecskemétről 6.17-kor induljon. •    A 2960 Lajosmizséről 6.57-kor induljon. Igaz ugyan, hogy a vasút költségeinek 85-90 százaléka függ az üzemmérettől, a tevékenység kiterjedtségétől, ám az is igaz, hogy a MÁV a pályakarbantartási pénzek tizedét se költi el a hálózat kisebb forgalmú felére, vagyis ezekből a vonalakból nagyon sokat kellene teljesen leállítani ahhoz, hogy jelentős megtakarítást érjünk el. Ez pedig politikailag igen komoly döntést igényel, fejtette ki Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója egy csütörtöki háttérbeszélgetésen, amelyet a MÁV 2011-es pénzügyi eredményeiről tartottak. Ha pedig marad pár vonat, akkor továbbra is működtetni kell a pályát, a kiadások jelentős hányadát jelentő személyi költségekből sem lehet sokat megspórolni, folytatta. A döntés persze nem a MÁV-é, a hálózat és a szolgáltatás nagyságát a minisztérium határozza meg. A személyszállítási törvény napi három pár személyvonatot szab meg minimális mellékvonali szolgáltatásként. nyilvánosságra került egy lista, amely szerint az áprilistól életbe lépő új vasúti menetrendben 412 személyszállító vonatot szüntetnének meg, és további mintegy száz vonat közlekedtetését módosítanák (a tervezett menetrendi változások listáját itt olvashatja). Valamivel több mint negyven vonalon csökkentenék a vasúti szolgáltatást. Jelenleg naponta nagyjából háromezer személyvonat közlekedik, vagyis a tervezet országos átlagban a vasúti kapacitások több mint tízszázalékos csökkentésével számol. Vannak helyek, ahol teljesen átalakítanák a vasúti közlekedést. Ilyen például a Vác – Diósjenő – Balassagyarmat vonal, ahol tíz lemondott vonattal és tíz módosult vonatközlekedéssel számol a tervezet. Hasonló radikális változás várható a Budapest – Lajosmizse – Kecskemét vagy a Békéscsaba – Kötegyán – Vésztő – Püspökladány vonalakon is, ahol szinten minden vonat közlekedését átírnák. A járatcsökkentések egyébként – amikre már a február végén benyújtott személyszállítási törvény tervezetéből lehetett következtetni – Szarvas Ferenc MÁV-vezérigazgató szerint nem hoznának érdemi spórolást. Kérdés, hogy Ócsa város vezetése tud-e az áprilisban jelentkező problémáról?  Felkészült-e arra, hogy a kieső vonatpárokat a Volán járataival, vagy valamilyen más, alternatív mód  pótolja, hogy az itt élő emberek közlekedése biztosított legyen? Vajon tudják-e, hogy már eddig is sok panasz és gond volt a közlekedéssel, amit nem kezeltek, és hogy reggelente a buszon utazok aláírást is gyűjtöttek már, hogy ne kerülővel keljen munkába járniuk? Létezik-e valamilyen stratégiájuk az eljövendő kezelésére, van-e egyáltalán elképzelésük, arról, hogy miként pótolják a kieső járatpárokat?  Tudatában vannak-e annak, hogy amennyiben tovább   csökkentik vasútállomás forgalmát, akkor az Alsópakonyt Ócsa vasútállomással összekötő kerékpárút is értelmét veszti?  Hogy a több millióért kikozmetikázott vasúti aluljáró helyett inkább a buszmegállókat kéne rendbehozni, védetté és fedetté tenni? Vagy, hogy az Alsópakonyba előreláthatólag ősszel beköltözők közlekedési lehetőségei a városban lakókkal együtt tovább romlik? Hogyan tovább? *

Ha nem nő a bruttó, bizony csökkenhet a nettó ( - kompenzálatlan bérek)

Ha nem kompenzálták a bérét, akkor ne csodálkozzon, ha nem a megszokott pénz kapja az idei munkavégzése után, mint tavaly.
Ahhoz, hogy a nettó keresetek ne változzanak, az alacsonyabb fizetéseknél 20 százalékot meghaladó, a 100 ezer forint fölötti bruttó bérek esetében pedig ugyan folyamatosan csökkenő, de bőven 10 és 20 százalék közötti béremelésre lenne szükség. 

Mindezt az idei, személyi jövedelemadót érintő változások indokolják. A versenyszférában ugyanakkor nemhogy 20 százalékos béremelésre nincs lehetőség, a talponmaradásért és a leépítések elkerüléséért küzdenek a cégek, szögezte le Fitos Szilárd adószakértő.

- A személyi jövedelemadó kulcsa ugyan 16 százalék maradt, az adójóváírás azonban megszűnt, bruttósítás pedig csak 2 millió 424 ezer forint éves jövedelemszint fölött van, teljes eltörlése ugyanis jelentős adóbevétel-csökkenéshez vezetett volna - sorolta az idei változásokkal kapcsolatos tudnivalókat Fitos Szilárd adószakértő a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége regionális képviseletének információs rendezvényén, majd egy példán szemléltette mindezt.

Néhány példa a keresetek idei alakulására, ha elmarad a béremelés

A 100 ezer forintos bruttó bér adóalapja tavaly a bruttósítás következtében 127 ezer forint volt, ennek kellett a 16 százalékát venni, ami 20 ezer 320 forint volt. Ha ebből kivontuk a 12 ezer 100 forint adójóváírást, jött ki az szja összege, ami tavaly 8220 forint volt. Idén, az új szabályok alapján, ugyanakkora bruttó bér esetén - mivel a bruttósítás ebben a kategóriában megszűnt - 100 ezer forint az szja-alap, aminek a 16 százaléka 16 ezer forint. Ebből azonban most már nem jön le az adójóváírás, az szja tehát 7780 forinttal több a tavalyinál. S emellett egy százalékkal 7 százalékra emelkedett az egészségbiztosítási járulék is. A 2011-es 74 ezer 280 forintos nettó kereset tehát idén 8780 forinttal 65 ezer 500 forintra csökken, ha a bruttó bér változatlan marad.

- Azoknál, akik ennyi pénzből élnek, ez hatalmas összeg - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: a nettó fizetések béremelés nélkül a 210 ezer forint alatti bruttó keresetek esetében csökkenni fognak. Minél kisebb a fizetés, annál nagyobb mértékben. - A csökkenés megakadályozása érdekében a kormányzat próbálja béremelésre ösztökélni a munkáltatókat. Ehhez azonban az alacsonyabb béreknél 20 százalékot meghaladó, a 100 ezer forint fölötti keresetek esetében pedig folyamatosan csökkenő, de bőven 10 és 20 százalék közötti béremelésre lenne szükség. A cégek többsége azonban erre nem képes.

Persze, ebben az esetben sincs minden veszve, azon társaságokat ugyanis, amelyek részt vesznek a nettó kereset megőrzése elnevezésű programban, 2012-ben kompenzálja a kormányzat, azaz a béremelés költségeit 5 százalékra csökkenti számukra. Tehát például egy 20 százalékos béremelés 15 százalékát a vállalkozás visszakapja a költségvetéstől.

- A kérdés: mi lesz 2013-ban? - vetette fel Fitos Szilárd. - A munkaadók attól félnek, a 20 százalékos béremelés többletterhe akkor már a nyakukon marad, ám nincsenek olyan versenyhelyzetben, hogy elbírják ezt.

A kormány azon cégek számára, amelyek az 5 százalékos emelést sem képesek vállalni, egyéb megoldásokat is kidolgozott, ám a társaságokat semmi nem kötelezi béremelésre.- És akkor eddig csak a nettó bérek szinten tartásáról beszéltünk - jegyezte még meg Fitos Szilárd. - Ahhoz ugyanis, hogy a nettó bér 3-4 százalékkal, azaz legalább az infláció mértékével növekedjen, az alacsony keresetűeknél 30 százalékot megközelítő béremelésre lenne szükség...

2012-ben 2 millió 424 ezer forintos éves bruttó jövedelem fölött visszajött a bruttósítás, itt újra 27 százalékos a szorzó, azaz a havi jövedelem 202 ezer forint fölötti része 20 százalékos szja-val adózik, magyarázta az adószakértő.

 *

Vannak akik még jól keresnek ( - és vannak akik alól kihúzták a munkát)

Az MPF Holdingot nem vetette vissza a gazdasági válság címmel  számol be a Szűcs Lajos elnökölte Pest Megyei Önkormányzat portálja erről a megyén túl nyúló eseményről oly lelkesen, mintha valami más közünk is lenne hozzá, mint az elhaló ígéretek, a stagnáló közélet, és a kisvárosi munkanélküliség. 

Mint köztudott volt, a Fég Konvektor jelentős foglalkoztató volt  Ócsa városában. A gazdasági válság és a hibás tulajdonosi szemlélet érzékenyen érintette az üzemet. Ennek következtében a kintlévőségeket már nem tudta kezelni. Az MPF Holding azonban ez kedvezett.

Ócsa egyik legnagyobb foglalkoztatójának számító FÉG Konvektorgyártó Zrt. helyi üzemében korábban hat-hétszáz embernek is munkát biztosítottak. Az ócsai üzem Európa egyik legnagyobb tüzeléstechnikai gyárának számított, amely termelésének 80 százalékát exportálta. A ciprusi tulajdonba került gyárnak azonban az elmúlt években jelentősen visszaesett a termelése, és áprilisban már csak 157 alkalmazottja volt. A cég ellen felszámolás indult, májusban pedig leállt a termelés.

A FÉG Zrt. utolsó lezárt üzleti évében, 619 millió forintra növelte nettó veszteségét a 2008-as 55 millióról, miközben árbevétele 4,52 milliárdról 2,96 milliárdra zuhant. Mivel a cég közel kétmilliárdos hitelt nem tudott már visszafizetni, és az adóhatóságnak (köztük az ócsainak) is több százmillió forinttal tartozott, a FÉG hitelét megvásárló és a végrehajtást elindító MPF Holding többször is felajánlotta, folytatná a termelést, tovább üzemeltetné a gyárat, s átvenné az ott dolgozók egy részét. A holding tulajdonosa, Felcsuti Zsolt azt is megígérte, rendezné az ócsai üzem dolgozóinak elmaradt, jogos követeléseit. Állítása szerint a FÉG vezetői akkor elzárkóztak az ajánlattól.

 A Felcsuti Csaba által 1976-ban egy családi ház garázsában indított családi vállalkozás mára jelentős ipari csoporttá fejlődött, amely befektetésekkel rendelkezik a kereskedelemben, a csiszolószerszám-, a géptartozékgyártásban, a szerszám-, a kovácsoltvas-gyártásban, a bútoriparban és az építőipari kemikáliák gyártásában.

Az Egyesült Államokban, New Yorkban bejegyzett MPF Holding Befektető és Vagyonkezelő LLC többségi tulajdonosa a Felcsuti család, a részvények többi részét a vállalatcsoport igazgatói jegyzik. A csoportnak Magyarországon hét cége van, Németországban és Romániában egy-egy, Kínában pedig két leányvállalattal van jelen.

2011-ben a 3,5 milliárd forintot is meghaladta az MPF Holding adózás előtti eredménye.

A cégcsoport hat gyárral (Baja, Barcs, Kiskunfélegyháza, Ócsa, Romhány, Tolmács) és egy logisztikai központtal (Ráckeresztúr) rendelkezik Magyarországon. Az elért 3,5 Mrd forintos eredményből a hazai gyárak és a logisztikai központ 1,5-1,6 Mrd forintot termelt.

Mint ismeretes, tavaly az MPF Holding felvásárolta az ócsai telephelyű FÉG Konvektor adósságállományát, és átvette a felszámolás alatt lévő üzemet. A korábbi dolgozók nagy részét azonban már nem foglalkoztatta tovább. A munkások és szakdolgozók jelentős részének nem jutott munka.  A korábbi középvállalatból mára csak egy kis üzem maradt. Ez az ócsai MPF FÉG.

 A csődbe ment vállalatot már február óta meg akarta szerezni egy MPF Holding nevű cég.

Az MPF-nek Felcsuti Zsolt a meghatározó tulajdonosa, aki a Napi Gazdaság listája szerint a 20. leggazdagabb magyar.

Az MPF eleinte tárgyalások útján próbálta megszerezni a céget a ciprusi tulajdonostól, de mivel ezek sikertelenek voltak, így megvette a FÉG Konvektorgyártó hitelállományát. "Az volt az érdekünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül átvegyük az irányítást, felkínáltuk a megegyezést, de a cég tulajdonosa megtiltotta, hogy tárgyaljanak velünk, hogy minél tovább elhúzódjon az eljárás" - mondta akkor Madarász Zoltán, az MPF ügyben eljáró képviselője. 

A ciprusi tulajdonos képviselői és az MPF közötti tárgyalásokon segített közvetíteni Szűcs Lajos, a térség fideszes parlamenti képviselője és a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Bukodi Károly, Ócsa fideszes polgármestere is. Arra is volt példa, hogy a tárgyalásokról közös közleményt adott ki Szűcs Lajos és Felcsuti Zsolt, és az egyeztetésekről többször a megyei közgyűlés adott tájékoztatást. Májusban egy fórumot is tartottak a dolgozóknak a gyár jövőjéről, amelyen Szűcs és az MPF képviselői is részt vettek.

Ócsa városa azonban így nem lesz gazdagabb a be nem fizetett adóhátraléktól.
A több milliós kintlévőség az önkormányzati adóhatóságot nem mozgatta meg eléggé. Itt is csupán azt látni, hogy az önkormányzat nem fektet kellő energiát ezeknek a kintlévőségeknek a behajtására és így inkább hagyja veszni azt.  A  rossz üzenete a dolognak az, hogy a lakossági aprópénzekre viszont erőteljesen ráhajt a hivatal. Ott nem által vizsgálódni, szankcionálni, vagy éppen megalapozatlanul bírságolni. 

Itt is az látszik, hogy a hatalmi elit és a tőkeerős cégtulajdonosok mindig kedvesebbek lesznek az önkormányzati érdekkörökben, mint a szürke emberek, az egyszerű lakosok. Ezt látszik igazolni a vázolt helyi gyakorlat és a megyei portálon megjelenített hírértékű példa. 

A Németországban, Kínában és az Egyesült Államokban is jelenlévő MPF Holding adózás előtti eredménye 2010-ben meghaladta a 3 Mrd forintot. Az elmúlt években, az ismert gazdasági körülmények ellenére a cég növelte bevételeit. Mára az MPF hat különböző termékprogramba integrálva mintegy 9000 termékkel van jelen az európai, az USA-beli és a közel-keleti piacokon. Ezek azonban nem Ócsáról kerülnek ki.

Nagy kár, hogy Ócsán nem sikerült még a termelést felfuttatni, és a korábbi létszámnak megfelelő munkaerőt foglalkoztatásba vonni. Kár, hogy a korábbi ígéretek nem valósultak meg és hogy a cég anyagi sikereinek az itt élők nem lehetnek részesei.

A megyéhez hasonlatosan mi is fontosnak és hírértékűnek tarjuk, hogy a Holdingnak amúgy megéri. Köszönjük Szűcs Lajos megyei kommunikációs stábjának, hogy ismét előtérbe helyezte mindezt. 

*

Közterület-felügyelet és ami a háttérben zajlik ( - pénz, hatalom, paripa, - leszarom)

Ismét becsődölt egy elképzelés.

Újabb közterület-felügyelő lép ki Ócsa város szolgálatából. 

Az idei lakossági összejövetelen, a nyílt fórumon, vagyis a közmeghallgatáson még beszámolt az érintett közterület-felügyelő. Színes diákon szemléltette munkája hasznosságát, és eredményességét. A polgármester, a rendőr és a testület megelégedéssel hallgatta. Azonban arról szó sem volt, hogy felszín alatt izzanak a hangulatok.

Én amikor utoljára találkoztam vele, és  a Niva mellett beszélgettünk, akkor elmondta, hogy már beleszarik az egészbe. Ennyi pénzért nem lesz a kutyája ennek a vezetésnek. Tehát ezért nem csinálja. Most nem rég is berángatták éjjel, mert visszatérőn balhé van a Bajcsyn a diszkó miatt. Most is verekedés volt. A hasznot-termelő rendezvény ellenére a közbiztonsággal nem foglalkoznak. Őket, mint közszolgákat rángatják a rendőr, vagy a rendezvénybiztosító helyett, mert sok a panasz és rombolják a közhangulatot az ilyen zajos, vagy éppen utólagos események. Erre azonban se lóvé, sem megbecsülés, sem felhatalmazás. Elege van. 

Bemondta az unalmast. 

Jól látszik, hogy a zajos "szórakozóhelyekkel", a füstölgő rendezvényekkel nem képes a városvezetés megbirkózni. Az italozás, az éjszakai rajcsúr nem zavarja a városi elitet annyira, hogy érdemben cselekedjen. Az ilyen pótlólagos semmittevés, a látszat intézkedés pedig arra sem elég, hogy biztosítsák az utcák, vagy az aluljáró épségét, tisztaságát. Nem véletlen, hogy nem a rendelő intézet ajtaja, hanem a resti melletti talponállónál levő aluljáró van összehányva. Tehát nem betegségre utaló jel, hanem sokkal inkább az italozás, a részegség a kiváltó ok.  A takarítással, a rendbetétellel azonban nem foglalkozik senki ebben a városban. Erre nincs pénz. A városvezetést csak addig érdekelte a vasúti aluljáró, amíg több mint 3,6 milliót eltudtak benne tüntetni. Ezt követően a takarítással, az állagmegóvással, az értékentartással nem foglalkoznak.

 

Ebben bűnös a közterület-felügyelet is, hiszen még egyetlen jelentést sem olvastam e tárgyban. A képes beszámoló sem tért ki erre, ahogy a buszosunk járdán való parkolására sem. Ez nem von maga után büntetést. A jegyző is csak a kisembereket sújtja, a notórius elkövetőkkel, a rongálókkal azonban senki nem foglalkozik. Az sem érdekli őket, hogy a városi behajtási tilalmat napjában hányan szegik meg, és hogy ezzel mennyi veszteséget, kár termelnek. Nem. Ez egy ősgyökeres társadalom, ahol a sógor, a koma és a régi haver, az ivócimbora a mérvadó. 

Nemrég amikor beszélgettem6tünk az egyik prominens bukodista képviselővel, azt kérdezte: Ti mióta laktok Ócsán?  Ez a kérdés már annyiszor felmerült, amikor kínossá vált egy-egy szituáció. A Mádencián, a tornateremben és a sarki étteremben is ugyanúgy, ahogy a fórumokon.  Itt, ebben a városban ez a mentális lényegi meghatározás, és a kérdés. A régi mszmp-s cimborál a régi-új fideszessel, a szélsőségesnek való lepaktál a narancsossal, aki befogadja és megélhetéssel biztosítja a szegfűst. Mindez nem számít, csak az, hogy Te mikor jöttél, és mióta vagy itt, avagy ismert.

Nos, talán ezért megy el a közterület-felügyelő és ezért áll rendszeres a buszosunk büntetlenül a járdán. 

Igen, ezért nem működik a rendszer. Ezért ússza meg és nem fizet a Bata, és ezért büntetik meg a másikat. Ezért van szükség a lakossági kommunális adóra és ezért nem kell a nagyvállalkozó iparűzésije ennek a bagázsnak. 

Ezért távozik ismét a közterület-felügyelő is. 

A pályázat máris ki vagyon írva. 

Sebaj, majd lesz másik. Eb, kutya. 

Nekik.

*

Ciki-nem ciki, a megyevezér Szűcs nem cicózott ( - most azonban húzza a bőrét)

A megyevezér az Azori szigeteken járt. Lebukott? Á, dehogy. Állítólag nincs ezen az utazáson semmi csodálni való. Mindenesetre jobb volt, ott lenni, mint Gyöngyöspatán. Most mégis menekül a riporter elől a máskor magára oly büszke elnök. Most valahogy nem jött össze a teljes mellszélesség és a gerinces kiállás.

 Pedig máskor hogy szeret nyilatkozni és mikrofon előtt tetszelegni 

Mint arról már többször beszámolt Önöknek, nagy a baj a Szűcs vezette Pest megyei önkormányzatnál, hiszen csődhelyzet állt elő, időnként, és visszatérő rendszerességgel éheznek a nevelőszülők által felkarolt gyermekek. Ennek ellenére az élet zajlik odafönt... 

A megyei önkormányzati elnök, Szűcs Lajos azonban a jelek szerint Gyöngyöspata helyett az Azori szigeteken vitatta meg a romastratégiát. A közgyűlés tagjai megerősítették lapunknak, hogy az adott időpontban megtartott megyei ülésen Szűcs Lajos valóban nem volt ott, őt Wentzel Ferenc alelnök helyettesítette. Arról nincsenek információink, hogy a megyei költségvetésből, vagy valami egészen másból állták-e az utazás költségeit. Íme, az országos sajtó minderről:

Pest megye közgyűlési elnökének titkárságán azt mondták, hogy Szűcs Lajos elnök a közgyűlés időpontjában szabadságon volt. 

A sajtóhírek szerint  Szűcs részt vett az AER közgyűlésén, tehát a Pest megyeiek megoldása egy újabb variáció lenne: ha az Európai Régiók Gyűlése olyan remek helyen tartja közgyűlését, mint az Azori-szigetek, a magyar megyei vezető szabadságot vesz ki, és oda utazik, hogy összekösse a kellemeset a hasznossal.   

Szűcs Lajos az Országháza honlapja szerint 2011 novemberében csak az országgyűlési képviselői javadalmazása alapján 1.089.930,- Ft-t zsebelt be.  

Szűcs Lajos ebbéli javadalmazásán túl még ott van még a megyei elnökségi tisztsége, a MÖOSZ elnökségi posztja és MTSz elnöksége és nem sorolom tovább. Az elnökségi juttatásokat pedig számolja össze ki, ki maga.  Annyit azonban elárulok, hogy az elnökünk egy szerinte öreg, majd, hogy nem lepukkant (6 éves) Lexussal jár.  

Aki mindebben bármi kivetni valót lát, az se dobjon rá követ, hanem inkább számolja össze, hogy neki mi fér bele a 8 órába, majd ehhez viszonyítsa a saját bevételi forrásait. Mert mindettől még lehetne bárki jó ember.

*

Nem teljesen képtelen történet ( - rólunk van szó, minket mintáz)

Az alábbi nagyobb lélegzetű írás nagyon jó és találó gondolatvilágban ábrázolja az általános mai helyzetet.

A történet annyira tipikus, hogy az egészet úgy ahogy van, közreadom. 

Olyan ez mint a zubbony, ami illik ránk. Akár rólunk is írhatták volna. 

Amúgy is minta projekt előtt állunk akkor legyen itt egy másik minta, egy  vételezési lehetőség, ha úgy tetszik egy jó szándékú példa.

Milyen munkahelyek teremthetők a falvakban?

Egy külső agglomerációs kistelepülés a fővárostól 40km-re. E település példáján szeretném bemutatni utópisztikus(?) ötletemet, hogy hogyan lehetne a falvakba életet lehelni és egy kis pezsgést vinni, helyi munkahelyeket teremteni, egyszóval fejlődési pályára állítani, az életszínvonalat javítani.

A faluban, mint szinte minden más kistelepülésen a XX. század derekáig földművelésből éltek az emberek. Később a környező nagyobb városban és Budapesten helyezkedtek el sokan az épülő szocialista iparban (ingázók), a fennmaradó rész a helyi TSZ-ben és baromfitelepen talált munkát. Legkisebb, de azért jelentős rész a helyi szolgáltatóiparban dolgozott: posta, kocsma, bolt, önkormányzat, könyvtár, óvoda, iskola, orvos. Ez utóbbi háromban helyi képzettségi hiányok miatt gyakran a falun kívülről jöttek/jönnek munkavállalók. Az önellátó földművelő életforma háttérbe szorulása jól látszik abból is, hogy a házakhoz tartozó telkek méretei egyre kisebbek lettek. Az utcákon végigmenve még ma is sok helyen megfigyelhető, hogy minden harmadik ház régi vagy felújított parasztház, vagyis a régi tulajdonosok egykori telkük egy részét leválasztva új és kisebb építési telkeket hoztak létre, amelyek mára jórészt beépültek. A telekméretek az egykorinak a harmadára estek vissza. A földművelés a helyiek számára a főállás mellett maximum kiegészítő tevékenységre szorult vissza. Sok telek egy része műveletlenül, esetleg befüvesítve, parkosítva áll.

A rendszerváltás után azután a TSZ nagy része és a baromfitelep megszűnt, az akkori gazdasági visszaesés következtében az iparban is sokan állásukat vesztették. Megjelent a faluban a munkanélküliség.

Ezt (nagyon kis) részben kompenzálta, hogy az önkormányzat a település határában gazdasági-kereskedelmi és ipari övezetet alakított ki. Néhány kisebb illetve közepes vállalkozás, kft ide be is települt, enyhítve valamelyest a foglalkoztatási helyzeten, és önkormányzati bevételeket is generált.

Szintén a rendszerváltás környékén beindult illetve felgyorsult azonban egy másik folyamat is, az agglomerációs hatás, vagyis betelepülés a környező nagyvárosokból, elsősorban Budapestről. Ma nagyjából a falu lakosságának 20-30% teszik ki a betelepülők, akiknek fő jellemzőjük, hogy többségében fiatalok, 30-as korosztály, gyermekesek, az átlagosnál képzettebbek, sokan diplomások, és jól keresnek.

A faluban élők összjövedelme tehát jelentős mértékben megnőtt, egyúttal azonban szembetűnővé váltak a jövedelmi különbségek is.

A betelepülőkkel az önkormányzat jól járt, hiszen megnövekedett a gépjárműadóból, helyi építményadóból származó bevétele, valamint a jövedelmek 1%-át is sokan felajánlották a helyi óvodának, iskolának. A betelepülésből adódó lehetőség ennél azonban sokkal nagyobb, és sajnos a megfelelő ösztönzők hiányában jórészt kihasználatlan.

Mire gondolok? Hát arra, hogy az új betelepülők erős vásárlóereje nem a faluban jelenik meg, hanem a környező hipermarketekben. Miközben jelentős mezőgazdasági és önellátó múlttal rendelkezik a település, a többség mégsem itt szerzi be az élelmet, nem itt vásárol virágot, még fodrászhoz sem ide jár.

De a hiba nem csak a betelepülőkben van. Én próbálkoztam már helyi vásárlásokkal, hiszen sok helyen ki van írva, hogy ez meg az eladó, a főutcán is sok helyen meg lehet állni vásárolni. A tapasztalataim azonban vegyesek. A cseresznye eddig mindig kukacos volt, a hentes kínálata sem friss, és nem is biztos, hogy helyi termelésről van szó, de valahogy a virágok sem olyanok, mint a plázában. Van egy elég jó cukrászda, de ő is a városból hozza a süteményeket. További probléma, hogy az árukínálat esetleges, felkutatása időigényes és macerás.

Ez tehát a kiinduló alaphelyzet. Most képzeljük el, hogy néhány életerős embernek nincs munkája. Egész nap csak otthon, vagy a kocsmában ülnek, unatkoznak. Jórészt segélyből élnek. Ugyan mindegyik ért valamihez, mindegyik csinálhatna valami hasznosat, csak hát nincs fizetőképes kereslet a faluban. Egy induló lökés hiányzik. Képzeljünk el valamiféle helyi pénzt, amit csak ott a faluban lehetne elkölteni helyben előállított termékekre, szolgáltatásokra. Az önkormányzat a segély mellett mindenkinek kioszt 10ezer forint értékű helyi pénzt is pluszban. Most már csak az a kérdés, hogy mire költsék? Az egyik ember valaha fodrász volt. Nosza, ha már adták az utalványt, ne vesszen kárba, mindenki elment hozzá egy-egy ezres helyi pénzért levágatni bozontját, ami már évek óta nem látott fodrászt. A másik ember asztalos volt. Vele is megcsináltattak a helyi pénzből kisebb munkákat: A törött szék lábát, egy kisebb szekrényt az előszobába, esetleg egy pavilont a kertbe. A harmadik ember szakmája kőműves. Neki is hirtelen támadt fizetőképes kereslete a faluban: járdát, kerítést építeni, esetleg újravakolni a ház kopott falát. És így tovább. Ugyan semmi nem történt, csak mindenki kapott egy darab papírt, mégis sokan munkába állhattak. Mondhatnánk, hogy a semmiért, de ez nem igaz. A fodrász készített néhány új frizurát, de cserébe neki is elkészült az új járda. A kőműves is sokat dolgozott másnak, de a munkájáért kapott helyi pénzből ő is meg tudta bízni falutársait különböző munkákra. A falu kisboltja is elfogadja a helyi pénzt bizonyos termékek megvásárlására, amennyiben helyiektől beszerzett tojással, hússal, tejjel, gyümölcsökkel, zöldségekkel, vagy akár feldolgozott helyi termékekkel tölti fel polcait, amiért szintén az utalvánnyal fizet a helyi termelőknek. A maradékot pedig beválthatja az önkormányzatnál igazi pénzre, aki így az utalványokat jövő hónapban szintén ki tudja utalni a segély egy részeként.

Fenti módszerrel kialakulhat egy jó kis körforgás falun belül a helyben termelt áruk és szolgáltatások között. Egyre többen állhatnak munkába, egyre többen hoznak létre valamilyen értéket. A ház körüli kiskertek megművelésre kerülnének, egyre többen töltenék meg jószággal újra a csirke és disznóólakat, hiszen lenne rá kereslet, mert a helyi pénzt nem lehet elkölteni hiper-gazdaságos tojásra, vagy darált húsra, csakis helyire.

Így lehetne kitörni abból a kilátástalanságból, hogy az önkormányzat az államtól megkapja a segély összegét, kiosztja azt, majd a segélyezettek elköltik erre-arra, minimális önfenntartásra, így a pénz gyorsan távozik is a faluból.

Ha már kialakult a faluban a munka világa, erre az alapra bekapcsolhatók a betelepülők is. Jövedelmüket ők sem a Tescoba hordanák, hanem amit csak tudnak helyben szerezhetnének be: Márkaszervíz helyett a helyi autószerelő szakihoz vinnék az autót, helyben járnának fodrászhoz, húsért, tejért, zöldség-gyümölcsért, stb. Növelve ezzel a helyiek bevételeit. A sok helyi üzletkötés eredményének kapcsolatépítő, közösségépítő hatása is lenne. Mindjárt találna a faluban bébiszittert, bejárónőt, kertészt, kocsimosót… satöbbit az akinek szüksége lenne rá, megint nem kívülre kell ezért fizetni. Ezzel is újabb helyi munkalehetőségeket teremtve. A végcél pedig az lenne, hogy minden tisztességes ember termeljen, csináljon valamit, amihez egy kicsit is ért. Akinek főállása van, vagy nyugdíjas, az is ki tudná egészíteni keresetét ilyen módszerrel.

Kérdés, hogy hogyan lehetne rávenni a lakókat a minél nagyobb mértékű helyi fogyasztásra? Elsősorban minőségi és megbízható munkával, termékekkel. Ez azonban nem ilyen egyszerű, nyilván mindenkinek szüksége van egy kis gyakorlóidőre, mire tökélyre fejleszti tevékenységét. Másrészt pedig alakítani kellene a fogyasztási szokásokon is: Coca-Cola helyett Mari néni házi szeder-almaléjét igyuk, Sacher-torta helyett pedig Juliska néni verhetetlen málnatortáját tegyük a születésnapi asztalra. Ásványvíz helyett a helyi szódástól vegyük az innivalót. Banán és narancs helyett szezonálisan éppen termő, jó minőségű sárgabarackot, szilvát, szőlőt, szedret, epret, áfonyát kellene fogyasztani. De legyen minőségi helyi pálinka és bor is. Néhány helyen az országban lehet látni, hogy tehénsajtot, vagy kecskesajtot árulnak. Miért ne lehetne minden faluban egy néhány főt foglalkoztató tejfeldolgozó, vagy pincészet? Mindezek jó példák arra, hogy nem csak termény alapanyag előállítás lehetséges, hanem más, sokkal jövedelmezőbb, nagy hozzáadott értékű és élőmunka igényes termékek előállítása is lehetséges falun: befőttek, savanyú uborka, hurka-kolbász-tepertő, sütemények…stb. De ne csak az élelmiszer-termelésre gondoljunk. Néhány ezres településnél lehet állandó munkája egy helyi autószerelőnek, víz-, gáz-, villanyszerelőnek, asztalosnak.... és még rengeteg egyéb szakma művelőjének.

Nagy kérdés még az is, hogy mennyire rentábilis egy ilyen kísérlet, mennyire versenyképesek önköltségben a helyi termelők. Valószínűleg az előállítási költség magasabb lenne a tesco gazdaságos termékekénél, viszont nem lenne szállítási és marketingköltség. Esetleg a helyi utalványok forgalmára lehetne államilag áfa-mentességet adni. Minőségben sem lenne nehéz felvenni a versenyt a multiláncok kínálatával. A szakemberek terén állami szabályozással kialakítható lenne egy vizsgarendszer, amely birtokában a műszaki cikkek gyártói nem ragaszkodhatnának a szakszervíz általi javításokhoz, hanem minden oklevéllel rendelkező szerelő munkáját el kellene fogadniuk.

Amire még szükség van, az egy összefogó. Aki összeírja a helyi termelőket és azok árukínálatát. Akár egy központi önkormányzati kereskedelmi egységet (valamiféle komplex piacteret kialakítva), kiegészítve egy internetes webshoppal, ahol akár a szobában ülve összeállíthatjuk, hogy mi az, amit ne a Tescoban vegyünk meg, hanem helyben. Sőt, ezen a csatornán keresztül már az egész ország értesülhet a helyi termékekről. Ha jól csinálják, akár a gasztroturizmus is beindulhat. Kell még helyi marketing, illetve szemléletformáló kampány a helyi termékek fogyasztásának előnyeiről, és ami a legfontosabb, kell egy jól működő minőségbiztosítási rendszer, ami szabályozza, hogy mit hogyan lehet előállítani. Így tényleg minőségi lehetne a házi termelés.

Veszélyes lehet ugyanakkor a rendszerre a potyautasság. Vagyishogy valakik csak az előnyeit élvezik a rendszernek, a begyűjtött forintbevételt azonban nem helyben költik el, hanem mégiscsak a Tescoban, mert ott 10 forinttal olcsóbb. Nyilván szükség lesz tehát jó adag lokálpatriotizmusra is.

Radikálisabb intézkedés a multi kereskedelmi láncok betiltása, esetleg a falvakkal versenyző termékeik ideiglenes megextraadóztatása, és így megdrágítása lehet. Ezzel a módszerrel is lecsalhatók a városiak a falvakba minőségi magyar termékeket vásárolni. Ők viszont már kemény magyar forinttal fizetnek, amiből akár még plazmatv-t is vehetnek a szorgos falusiak. Szemléletmód váltás kellene tehát abban a liberális doktrínában is, hogy a multik hasznosak, mert a lehető legolcsóbb árakkal dolgoznak, és így a vásárlóik jólétét szolgálják. Tegyék ezt, de ne azokban a szegmensekben, ahol a magyar termelést visszaszorítják.

Nos milyen az ötlet? Utópisztikus, tudom. De sok, nálunk fejlettebb oszágban működik valami ehhez hasonló modell. Érdekes módon Ausztriában minden faluban ég az emberek keze alatt a munka. Ha pedig mindenki dolgozik, az azt jelenti, hogy a falu épül-szépül, az emberek pedig gazdagodnak, egyre magasabb igényt támasztanak a megvásárolt termékekkel kapcsolatban. Ha pedig megjelenik a minőség iránti igény, és a fizetőképes kereslet, akkor a helyi pék is elkezdhet átállni az 5 Ft-os zsemléről a 150 forintos barna-magos-csilivilire, tehát nő az életszínvonal. És máris ott vagyunk az osztrák színvonalon.

A múlt heti posztomban már ostoroztam azokat a tudálékos „szakértőket”, akik csak kritizálni tudnak (például az érpataki modellt), de semmi jobbal nem állnak elő. Hát íme! Én letettem a koncepciómat az asztalra. Vitaindítónak, ötlethozónak jó lehet. Vitassuk hát meg! Lehet kritizálni, lehet jobbat mondani. Lehet felkutatni, hogy hol defektes az elméletem, lehet javaslatot tenni a kijavítására.

Csak egyet nem lehet: azt mondani, hogy nálunk nem lehet ilyesmit megvalósítani, mi úgyis mindig is egy csóró/szegény/kultúrálatlan/igénytelen ország maradunk. Mert ez egész egyszerűen nem igaz. Akármerre jártam eddig az országban, mindenhol azt tapasztaltam eddig, hogy a falvakban igenis megvan még az az évszázados tudás és hagyomány, ami alapja lehet a minőségi munkának.

Kellene egy minta település, aki elkezd valami ilyesmit részleteiben kidolgozni és megvalósítani. Aztán a tapasztalatokon okulva finomítani javítani lehet rajta, egyfajta licencet felépítve. Ha pedig beválik a rendszer, akkor kiterjedtebben is lehetne alkalmazni. Nagyon építő munka lehetne, szívesen részt vennék egy ilyen projektben.

*

Ócsa Szikvíz ( - bemutatkozás)

Vannak dolgos helyi emberek, akik a hétköznapok szürkeségében csendben végzik tevékenységüket.

Csendben, de nem gond nélkül dolgoznak.  Mégis boldogok, és méltón büszkék  tevékenységükre. 

Most egy ilyen jellegű munkást és tevékenységet szeretnénk röviden felidézni a Dabas Tv jóvoltából.

*

Bár egymillió hasonló megbecsülést nyujtó munkahely jönne létre ( - hajrá kormány, de hol van Ócsa)

Tíz helyre ezren - mérnökök, újságírók is - jelentkeztek utcaseprőnek

A fővárosi utcaseprő bére: bruttó 130 ezer, 30 ezer cafetéria, BKV-bérlet (9800 Ft).
Pályakezdő diplomás közalkalmazott bére (bértábla, H1): bruttó 129 500 forint. 

(Semmi gond, 3 év múlva felugrik a H2-be és meglesz a bruttó 136 ezer!)

 
Az utcaseprés mondjuk tipikusan az a munka, amit remekül lehetne közmunkásokkal végeztetni.

Persze hosszan el lehet azon vitatkozni, hogy ez az utcaseprői bér az most sok vagy kevés, de én nagyon szomorúnak találom, hogy egy diplomával, főiskolával rendelkező fiatal tanár, orvos, köztisztviselő kevesebbet keres, mint egy utcaseprő.

Már csak azt nem értem, hogy miként lehetséges az, miszerint az utca arculatának rendbetételére, a környezet tisztán tartására ekkora tőke áll rendelkezésre, akkor az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére miért nincs pénz?
Vagy azt is kérdezhetném ócsai mód, hogy a FÉG elhagyott dolgozóinak ki fizetne fele ennyit?
A helyi, vagy a megyei önkormányzat, az MPF Holding, (Bajai Borovi) biztos hogy nem fog.
Menjenek Pestre utcaseprőnek, ha ez nem tetszik? Nem igaz?

*

Számlálóbiztosokra lesz szükség ( - munkalehetőség)

 Mint már említettük, munkalehetőség kínálkozik a városunkban az által, hogy a központi népszámláláshoz számlálóbiztosokra van szükség.

Ne hagyja ki - időben jelentkezzen

Számlálóbiztosokat keresnek a 2011. évi népszámláláshoz, amelyet október 1. és 31. között tartanak hazánkban. A biztosok feladatai: az adatszolgáltatói csomagok eljuttatása a lakcímekre, az interjúk lebonyolítása, az önkitöltők papírkérdőíveinek összegyűjtése, a címek pontosítása.

Munkájukat felülvizsgáló irányítja, ellenőrzi.
A számlálóbiztost végzett munkájáért jogszabályban megállapított munkadíj illeti meg.
Számlálóbiztos lehet minden 18. életévét betöltött, cselekvőképes magyar állampolgár.

A jelentkezéssel kapcsolatban a város önkormányzatán lehet érdeklődni:  (29)378-125, (29)378-501 központi telefonszámon, illetve az ügyfélszolgálaton és a jegyzőnél  a (29)378-112 telefonszámon.

A számláló biztos feladatairól szóló részletes tudnivalókat, illetve a jelentkezési lapot megtekinthetik, és letölthetik az interneten a www.nepszamlalas.hu honlapról.

*

Előzetes munkalehetőség a városban; - népszámlálókra lesz szükség ( - segítség a munkanélküliségben)

Ne hagyja ki

2011. október 1-31. között kerül sor a 2011. évi népszámlálásra. A népszámlálási adatfelvétel végrehajtásához népszámlálási biztosokra van szükség.

A települések nagyrésze  erre a feladatra felvételt hirdet.

A népszámlálási biztos feladata az adatszolgáltatói csomagok eljuttatása a lakcímekre, az interjúk lebonyolítása, az önkitöltők papírkérdőíveinek összegyűjtése, a címek pontosítása. Számlálóbiztos csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet. 

 Ne maradjon le róla, nehogy olyan  bennfentesek töltsék be ezeket az átmeneti posztokat, (pénzszerzési- és munkalehetőséget,) akiknek amúgy van keresete.

2011. évi népszámlálásra várnak jelentkezőket számlálóbiztosi munkakörbe a települések. A feladatra otthon is fel lehet készülni. Egy kérdezőbiztosnak, előreláthatólag, úgy 100 címben  kell gondolkodnia, mer akár ennyit is meg kell látogatnia.

A népszámlálás kulcsszereplői a számlálóbiztosok, mivel ők gyűjtik össze a településeken élők adatait. Feladatukat a Központi Statisztikai Hivatal által készített útmutató alapján kell elvégezniük, amit otthon, önállóan  is megtehetnek, de emellett részt kell venniük a KSH képzésén is. 

Az előrelátó települések hivatalos honlapján megtalálható a  jelentkezési lap,  minden fontosabb tudnivalóval. A kitöltött nyomtatványt legkésőbb július végéig, vagy augusztus első dekádjáig kell a jelentkezőknek eljuttatniuk a polgármesteri hivatal hatósági igazgatóságára, vagy a jegyzőnek, illetve az által megbízottnak.  (Részletek a hivatalos tájékoztatás szerint.)

Ennek pontos meghatározása még nem ismert, mert Ócsa még nem tette közzé ennek hivatalos felhívását. 

A blog, ezzel a híradással előre jelzi és tájékoztatja a dolgozni vágyó helyi lakosokat, a várható feladatra, hogy arra hangolódva felkészülten várják a kihirdetést, hogy jelentkezhessenek.

A kiválasztásnál előnyt jelent:

-          jó kommunikációs készség

-          jó kapcsolatteremtő képesség

-          titoktartási képesség

-          helyismerettel rendelkező állandó helyi lakos

A képzés szeptember 25-e előtt várható, ugyanis maga a munka várhatóan akkor kezdődik és november 8-ig tart. Egy számlálóbiztosoknak körülbelül 100 címet kell felkeresnie, a számukra kijelölt a körzetekben, és átlagosan 200-250 személyt kell megkérdezniük. Az első három helyre állítólag valamennyi számlálóbiztost elkísérnek a felülvizsgáló szakemberek, akik a hibák elkerülése érdekében segítenek a kérdőívek kitöltésében.

Az adatok alapján könnyen kiszámítható, mennyit lehet keresni...

A biztosi munkára számító jelentkezőknek jó kommunikációs készséggel kell rendelkezniük, és elvárás velük szemben a kitartó és odaadó munkavégzés, a megbízhatóság, pontosság, helyismeret, illetve előírás  a középfokú iskolai végzettség. 

A számlálóbiztosok a települési önkormányzattal kötött szerződés alapján, fényképes igazolvánnyal  végzik majd munkájukat.

Amennyiben szívesen vállalná a számlálóbiztosi feladatokat, kérem idejében döntsön, és figyelje a város önkormányzatának ebbéli híreit, közzétételét.  

                       Mi mindenesetre időben és előre jelezzük a várható lehetőséget. 

                                                             * 

Ők is...

2010. október 14. napján (csütörtökön) 18.00 órakor tartja Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete alakuló ülését.
*

Nyáregyháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete soron következő, nyilvános, alakuló ülését 2010. október 14-én (csütörtök) 17.00 órára tűzte ki.

*

Monor Önkormányzata már október 07.-én megkezdte munkáját. Határozatokat hoztak, rendeletet alkottak. Ők is tudják, és teszik a dolgukat.

*

Ócsa önkormányzat még csak meg sem hirdette az első munkanapot, az alakuló ülést. Mások még szeptemberben is dolgoztak, mikor az ócsaiak már rég nem.
Most meg már ismét dolgoznak, amikor az ócsaiak még mindig nem.
*

Hej, de ráérünk még!
Ennyire rendben itt minden?
Nincs elég munka, nincs tennivaló?
*

Van ahol megkezdik a munkát, immár ott dolgoznak

Október 11-én tartja alakuló ülését az újonnan megválasztott örkényi képviselő-testület. A napirendi pontok a következők:

1.) A Választási Biztosság tájékoztatója a választás eredményéről, megbízólevelek átadása
2.) Az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele
3.) A polgármester illetményének megállapítása
4.) Alpolgármester megválasztása
5.) Az alpolgármester illetményének megállapítása
6.) A KMOP-5.2.1./B-09-1f-2010-0005 számú pályázat beadásához szükséges döntések meghozatala
- Akcióterületi Terv
- Költség-Haszon elemzés
- Önrész biztosításáról határozat
7.) Örkényi non-profit Városfejlesztési Társaság létrehozása, ügyvezető igazgató választás
8.) Egyebek

*

Örkényben nem tétlenkednek, teszik a dolgukat.

8 év munkája