A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2012. április 8., vasárnap

Antall József politikus, kormányfő, ember - 80 éves lenne ( - tetszett volna...)

Antall József, a legújabb kor első szabadon választott magyar miniszterelnöke 1932. április 8-án született Budapesten. Ma lenne 80 éves az elfuserált rendszerváltás neves alakja, a magyar kormány miniszterelnöke  1990-től 1993. 12. 12-én bekövetkezett haláláig. Írásunkkal születése napja kapcsán reá emlékezünk.

Édesapja, id. Antall József a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra érkezett lengyel, francia és zsidó polgár életét mentette meg, 1945 után pedig újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt. A fiatal Antall József egy hazáját szerető, a nemzet iránt elkötelezett, keresztény-konzervatív családban nőtt fel, melyben a demokrácia, a humanizmus és a liberalizmus értékei együttesen és természetes módon voltak jelen. A budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségit, majd az ELTE-n történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést, illetve a történelemből bölcsészettudományi doktorátust szerzett.

Az 1980-as évek végén, a pártállam végnapjaiban kapcsolódott be újra a politikai életbe. Ebbéli tevékenységeként, 1988-tól a Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, az FKgP és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében vett részt.  Szeptemberben az Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja lett.  1989-ben kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon. Ekkor az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain,  1989. október 21-én az MDF elnökévé választották. 

Ugyanebben az évben a genfi Európa Mozgalom alelnökévé is megválasztották, valamint megalapította a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozatát.  43 év után először ismét megnyíltak a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak.  Az 1990. március 25-én és április 8-án rendezett első szabad parlamenti választásokon az MDF győzött.  
1990. 04. 29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. (A rózsadombi paktum, ma is sok dilemmát vet fel.) Akkor a közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt.  Ezt követően azonban mégis a kereszténydemokraták és a kisgazdák bevonásával május 23-án megalakult hárompárti koalíciós kormányt Antall József vezette. Az SZDSZ kiszorult a hatalom közvetlen gyakorlásából, az irányításból, amit ezt követően soha nem fogadott el, és nem emésztett meg.  Antallt ezután titulálták irredenta, arrogáns, nacionalista alaknak a balliberálisok.  Akkor megfogalmazott vélekedésük, viselkedésük, mit sem javult. Ma is erre a taktusra járják és fűzik politikai megítélésüket, arculatukat.


Antall József kormányzása alatt Magyarország visszanyerte szuverenitását, 1991. 06. 19-én befejeződött a szovjet csapatok kivonása az országból, kialakult és megszilárdult a demokratikus politikai intézményrendszer. Magyarországot felvették az Európa Tanácsba és társult az Európai Közösséghez, ami elindította az európai integrációs folyamatokba való betagozódás folyamatát. Politikai nézeteit gyakran a kompromisszumos megoldások jellemezték. Miniszterelnöksége idején Magyarországon kibontakozott a plurális demokrácia, az ország elindult a szociális piacgazdaság felé. Mint említettük, társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek.  A szovjet csapatok, kivonulását követően megszűntek a szocialista tábor katonai és gazdasági tömörülései, a Varsói Szerződés és a KGST, s Magyarország kezdeményezésével létrejött a "visegrádi országok" együttműködési csoportja.  A hatalmas államadósság szorításában piacgazdaságot, demokráciát építő országban az Antall-kormánynak komoly konfliktusok, érdekütközések sorát kellett kezelnie, mint pl. az 1990. októberi, SZDSZ szította  taxisblokádot, majd az ún. médiaháborút.  Amikor bírálói - pártjának radikális szárnya - a mélyrehatóbb belső változások elmaradását kérték rajta számon, a kormányfő úgy reagált: "Tetszettek volna forradalmat csinálni".
 
1990-től az Európai Mozgalom magyar tanácsának tiszteletbeli elnöke, az Európai Demokrata Pártok Uniójának alelnöke és az általa alapított Magyar Piarista Diákszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Weszprémi István-, Semmelweis Ignác-, Móra Ferenc- és Zsámboki János-emlékérmet kapott. 1991-ben Robert Schumann-díjjal tüntették ki az Európa egységéért, valamint Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért végzett munkájáért.

Antall József mindent elkövetett azért, hogy Magyarország végérvényesen Európa nyugati feléhez tartozzon, de nem kívánt szakítani az értékőrző hagyománnyal, s nem feledkezett meg a határainkon túl élő magyarokról sem. Ezért kívánt - mint mondta - lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni, s magyarként kívánt európai polgár lenni. A modern, nemzeti konzervativizmus híve volt. Hitvallása szerint élt: "Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom" - mondta. Miniszterelnökként mindössze három és fél év állt a rendelkezésére.

Antall József kormányfői működésének szinte a kezdetétől küzdött betegségével, amíg bírta, ellátta a miniszterelnöki teendőket.
1993. 12. 12-én hosszú betegség után hunyt el. 
Országos részvéttel, ünnepélyes külsőségek között temették el.

Utódjául Boross Péter belügyminisztert választották.   
Magyarország megváltozott. 
*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése