A helyi adósságrendezés elhallgatva ( - kiegyezés vagy kicselezés)

Debrecen adósságának felét az állam fizeti, míg Szombathely többet is kap, mint amit kért, de hol tart s van Ócsa?

Debrecen 27,34 milliárd forint adósságának felét vállalja át az állam az önkormányzati adósságrendezés keretében - jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szombati debreceni sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető elmondta, hogy az önkormányzatok után a kormány megkezdi a felsőoktatási szektor adósságrendezését, erre jövőre 24 milliárd forintot szánnak.     Debrecenről szólva úgy fogalmazott: "a város az adósságállományát tekintve súlyos, az országban az egyik legnehezebb helyzetbe került." Az adósságátvállalás mértékét Debrecen esetében is az iparűzési adó nagysága alapján határozták meg.   

Balog Zoltán az MTI kérdésére válaszolva nem kívánt megnevezni további területeket, ahol állami adósságrendezést terveznek, de azt megjegyezte, hogy a közeljövőben a felsőoktatás mellett a sportegyesületek is számíthatnak hasonló segítségre.

Szombathelyen Hende Csaba a kormány részéről jelzésértékűnek nevezte, hogy több pénzt kapott a város, mint amennyit valójában kért.

Hende Csaba közlése szerint a kormány ezzel is el kívánta ismerni a szombathelyi városvezetés rendkívüli teljesítményét, amelyet a szorongató adósságállomány csökkentéséért tett. Utalt arra, hogy Szombathely mint megyei jogú város ugyanebben a körben nem részesedhetett az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok támogatására szolgáló (önhiki) keretből, de a kormány a legutóbbi ülésén úgy határozott, más forrásból a kért 750 millió forint helyett 800 millió forintot juttat a városnak költségvetési egyensúlya megőrzéséhez.

Hende Csaba hangsúlyozta: nem a jelenlegi városvezetés tehet arról, hogy Szombathely adósságállománya 2002-2010 között megtízszereződött. A miniszter a sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány a legutóbbi ülésén határozatot fogadott el a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ kiemelt státuszáról, amely a Zalaegerszeg-Szombathely-Szentgotthárd tengely mentén jön létre, és amelytől azt remélik, hogy 25 ezer munkahelyet teremt és 1 milliárd eurónyi beruházást vonz majd a régióba.

Hende Csaba szólt arról is, hogy - szintén a kormány döntése alapján - térítésmentesen kerülhetnek a szombathelyi önkormányzat tulajdonába azok a volt MÁV-ingatlanok, amelyen például a Haladás sportcentrum is található. Puskás Tivadar (Fidesz) polgármester a sajtótájékoztatón elmondta: idén 3 milliárd forinttal sikerült csökkenteni az adósságszolgálatot.

Kecskemét konszolidációja szintén ismert, arról beszámoltunk. Csupán kisvárosunról nincs hír.

Ócsán viszont semmit nem hallani a helyi adósságállományról és annak átvállalásáról, illetve a mentés mértékéről.  A városvezetés és a kormányzat az itt folyó kiemelt állami beruházásként zajló alsópakonyi építkezés ellenére sem tesz említést a város kilábalását elősegítő átvállalás mértékéről, avagy a konszolidációs tárgyalásokról, miközben a híradások szerint már vagy 1700 önkormányzattal megállapodott a kormányzat. 

 

Mint ismert Szűcs Lajos ez ügyben már felkereste Felsőpakonyt és ott megállapodott erről. Ócsáról azonban mindenki mélyen hallgat. A mieink lapítanak, mint ama bizonyos a gazban 

*

Kecskemét konszolidációja 40 % - Ócsa adatai nem ismertek ( - ki jár jól)

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen jelentette be: összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.

Ebből ami minket érint, az főként városunk Ócsa adóssága és a lakossági terhek viszonya.

Csakhogy e körül óriási a csend.

Azt már beszámolónkból tudni lehet, hogy Szűcs Lajos ez ügyben felkereste Felsőpakony polgármesterét és tárgyalásokat folytatott a település adósságátvállalásáról. Azt is tudjuk, hogy ehhez a helyi hírforrás egyik tudósítóját is magával vitte, amit az ottani polgármester nehezményezett. A híradások többnyire ezzel voltak elfoglalva, míg magával az adósságátvállalás tényével és összegével már kevésbé foglalkoztak. Így az nem hírlik, hogy Felsőpakony miként jár jól, vagy jön ki rosszul ebből az átvállalásos történetből. 

Az viszont már ismert, hogy Kecskemét adósságállománya 40 százalékának átvállalásáról szóló javaslatot terjesztett a kormány elé Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető ezt a Zombor Gáborral (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármesterével közösen tartott pénteki sajtótájékoztatón közölte.

Matolcsy György elmondta: Kecskemét 22 milliárd forintot kitevő adósságából 8,8 milliárd forintot vállal át a központi költségvetés, ez évente egymilliárd forint kamattehertől szabadítja meg a várost, amely az összeget gazdaságfejlesztésre fordíthatja.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy Kecskemét a 3 hitelező banktól felvett hiteleit gazdaságfejlesztésre fordította, működési hitele nincs.

A Bács-Kiskun megyei települések 50 milliárd forint adósságot halmoztak fel - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az 5 ezer lakos alatti települések adósságát teljesen, az 5 ezer fölötti lélekszámú települések adósságának pedig 40-70 százalékát vállalja át az állam.

Ócsa városa egészen más helyzetben van.  Városunk működési hitele teljesen kimerült. A hitelállomány többszöri átütemezésen esett keresztül.  A költségvetésben hatalmas lyuk tátong, a deficit óriási. Az idei költségvetés gyakorlatilag megbukott, az a módosítás ellenére sem igazán tartható.

A város hitelképessége kimerült, ezért már a saját tulajdonú Városüzemeltetési cégével vett fel újabb hitelt, aminek összegét és felhasználását az önkormányzati lapban diszkréten elhallgatták. A ráfordítások ilyen mértékű változása, a költségvetésünk hiánya, mint valami fekete lyuk szívja el a lakossági fejlesztések elől az összegeket. 

Önkormányzatunk hiába vezette be erőltetetten és az akkori SZMSZ ellenében a Kommunális adót, amikor az ebből nyerhető húszon-valahány milliós összegeknél nagyobb mértékű értelmetlen kiköltekezéseket folytat, miközben az ellátási, szolgáltatási oldalon ebből szinte semmit nem ad vissza, illetve cserébe nem, vagy alig  nyújt valamit az önkormányzat. Gazdaságfejlesztés nem ismert, előrelépés nem adatik.  Egyedül a kormány kiemelt beruházásaként ismert alsópakonyi beruházás indult el, amihez kapcsolódóan, de önálló keretek közt zajló óvoda fejlesztési pályázatba kezdett az önkormányzat, aminek végső pénzügyi kimenetel szintén nem világos.

A Tanyafejlesztési Program (Tp-1- ) pályázatból visszaléptek, a szelektív szigeteket nemsokára felszámolják, a buszmegállókat, a járatokat évek óta nem fejlesztik, közúti járdákat nem létesítenek,  kerékpárutak - más helyekkel ellentétben - nem épülnek és az ominózus vasúti átjárót sem teszik biztonságosabbá. A helyi utak állapota egyre rosszabb, az emberek lehangoltak, közömbösek, érdektelenek, beleuntak és passzívak.

Ehhez hozzájárul, hogy a lakosság részére az inflációt meghaladón emelték a víz- csatornadíjakat, felhúzták a szemétszállítás költségeit, és még az olyan önkormányzati feladatok ellátásába is igénybe veszik a segítségüket, mint a járdahálózat építése. Az embereket csak a munkavégzésbe és a fizetési kötelességek gyakorlásába vonják be, az érdemi tájékoztatásba a pénzügyi adatok, egyenlegek megismerésébe, a hitelek és a bevételek elköltésébe már sokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem. 

Így nem tudni, hogy mi vezérli a döntéshozókat a méregdrága járdadarabok kialakításában, vagy az olyan értelmetlen kövezésekben, mint ami az önkormányzat előtti placc példaértékű torzójaként a hivatal előtt demonstrál. 

A rettenetes hiány ellenére folyamatosan biztosítanak forrást a helyi reformátusoknak a világításra, az elhagyott épületének megtámasztására, de jutottak milliók a MÁV alig használt vasúti aluljárójára és millió szám van pénz a kisvárosi focipályára is. Hogy a Körics Forrásmenedzsment Kft-nek átutaltakról  a korábban ismertetteken túl (szemét ügy) most szót se ejtsünk.   

Nos ilyen háttér mellett jön, és jött jól a konszolidáció lehetősége, mint mentsvár Ócsa fideszes vezetésének. 

Mint említettük és miként ismerté vált, Szűcs Lajos ez ügyben már felkereste Felsőpakonyt. Az sem titok, hogy "menet közben" többször találkozott városunk vezetőivel is, ahogy az is köztudott, hogy a központi vezető párt tisztségviselőiként és embereiként egy platformon ápolják a jó kapcsolatokat. Szűcs Lajos pedig Horváth Tamással (szintén Fidesz) különösön jó és közvetlen viszonyt ápol, hiszen az utóbbi nem csak a megyei közgyűlésben szolgálkodik és segédkezik neki, hanem a kampánystábjának is kiemelkedő részese volt. 

Mégsem ismert, hogy Ócsa konszolidálási tárgyalásai miként folynak és hol tartanak. Nem tudni, hogy Szűcs doktor miként segíthet jobban városunknak, mint tette ezt eddig. Arról sincs hír, hogy ez segítség mennyire valós, és hogy mi pénzt hoz a konyhára, mert a lakossági terhek évek óta nem hogy csökkennének, hanem éppen emelkednek.

Ezért Ócsán kimondott lakossági várakozás övezi a beharangozott konszolidáció végkimenetelét, és végkifejletét a kisvárosi ember vonatkozásában. Ugyanis Ócsa önkormányzatának túl sok nyitott ügye van ahhoz, hogy ebből rendezett körülményeket, netán jobb létet hozzon ki. Így kimondottan nem mindegy, hogy itt hány százalékot vállal át az állam és végül miként jövünk ki majd ebből az egészből.

*

A konszolidációról - Szűcs Lajos szereplése ( - visszhang)

Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az Echo TV Napi aktuális című műsorában a települések konszolidációjáról beszélt.

*

Megyei vagyonelkobzás, avagy a kétharmados einstand ( - elnökök vissza a kaptafához)

Határozott a közgyűlés a megye konszolidációjáról - hiba volt elfogadni

"Jövő januártól a megyei önkormányzat egy gittegyletté válik, és csak arról kell majd dönteniük, hogy melyik párt melyik képviselője mettől meddig rágja a gittet."

Elfogadta a Fideszes többségű közgyűlés - benne Horváth Tamás képviselő (közreműködésével) - a megyei fenntartású intézmények átadásáról és a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló megállapodást.
A kormánnyal aláírt dokumentumra a közgyűlésen jelen lévő 26 fideszes képviselő egyöntetűen igennel szavazott, míg a 6 jobbikos és az 5 MSZP-s képviselő nemmel voksolt. Az ellenzéki frakciók előre jelezték egyet nem értésüket, és a vitában is élesen kritizálták, a jobbikos képviselők “a megyei vagyon elrablásának” nevezték a konszolidációs tervet.

Kezdődhet az átadás-átvétel, Szűcs betöltötte szerepét. Akár  mehetne is (mondjuk Kínába).

Mester és a szolgalelkű kis inas

A Magyar Köztársaság Kormánya megkereste Magyarország valamennyi megyei közgyűlésének elnökét annak érdekében, hogy közösen határozzák meg azon feladatokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a helyi közigazgatási rendszer megújításához. A megújítás részeként az állam saját magához vonja a megyei intézmények és azok ellátásának nagy részét, amivel gyakorlatilag kiürítik a megyéket. Cserébe átvállalják és kifizetik a megyék felhalmozott tartozásainak nagyrészt. Ez egyfajta államosítást, más értelemben pedig kifosztást jelent, mert ezzel a lépéssel bagóért hatalmas ingatlanvagyonhoz jut, (kebelez be) az államot megtestesítő vezető párt. Ez a konszolidáció lényege. Kétségtelen, hogy egyes megyék gyakorlatilag már rég fizetésképtelenné váltak, gyakorlatilag csődbe jutottak. Pest megye az egyik ilyen hely. Azonban ennek elismerése, felérne egy beismeréssel és Szűcs Lajos személyes kudarcával.  

Szűcs Lajos szerint azonban "a múlt bűnei miatt ment tönkre Pest megye"

Szűcs egyedi véleménye, hogy a konszolidációval az állam felismerte, miszerint nem a megye sajátos gazdálkodása vezetett a kialakult helyzethez.

Most ezzel egy húszéves hiba kijavításába kezdenek - Szűcs szerint. (Igaz, ő az elmúlt húsz év során nőtte ki magát. Ezek évek folyamán alapozta meg jólétét, gyarapította és srófolta fel vagyonát. Szűcs Lajos az elmúlt húsz év hibáinak okán szerzett magának egzisztenciát, jólétet. Igazából az elmúlt húsz év a jelenlegi elnök számára semmiféle hátrányt nem jelentett. Számára ez csak hasznot hozott. Tehát amikor Szűcs hibajavításról beszél akkor a saját vagyonelkobzását is vizionálja. Hacsak nem mellébeszél. vagy csupán megint más dárdáját űzi a csalánosba? Ismerve a figura hozzáállását, biztos az utóbbiról lehet csak szó. Hát ennyit akkor az elmúlt húsz év hibáiról és a Szücs-féle értékítéletről.)

Míg Szűcs jó trükknek megoldásnak tartja a konszolidációt, addig mások viszont óriási kiárusításról és vagyonvesztésről beszélnek, mert eközben értelmetlenné, kiürítetten kiégetté válik az önkormányzatiság megyei szintje. Ha ezzel a konszolidált átállással a megszüntetnék a megyei elnökséget, akkor azzal már szinte semmit nem vesztenénk, mert az elnökség, és a hivatali háttér felszámolásával több százmilliót, akár milliárdot is nyerhetnénk. 
Ez esetben a drága Szűcs Lajos (posztját vesztetten) visszamehetne a kaptafához.
Hogy soha többé ne keljen a félmilliós elnöki fizetés mellett, és ellenére a hideg tantermekben, vagy az üres tányér előtt ülnie a gyerekeknek.

*

Teljesen kiadkadtak a jobb érzésű polgármesterek ( - a kontárok meg hallgatnak)

Felfokozott hangulatban telt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének gyűlése Gödöllőn. Gémesi György, a szövetség elnöke szerint megalázó helyzetbe hozzák az önkormányzatokat a tervezett intézkedésekkel és amennyiben változatlan formában fogadják el azokat, tízmillió ember együttműködéséről mond le a kormány.  Szűcs Lajos azonban örül a konszolidációnak.

Szűcs Lajos kifejtette: a területfejlesztéshez kapcsolódó olyan feladatokat is magukra kívánják vállalni a megyei önkormányzatok, melyek eddig is náluk voltak!

Gödöllőn mintegy 250 polgármester gyűlt össze a „Az önkormányzati rendszer átalakítása" címmel megrendezésre kerülő konferencián pénteken. Az ország tucatnyi pontjáról nagyjából ugyanennyien videokonferencián keresztül követték az eseményeket.

Magyarország érdeke, a fenntartható fejlődés és az itt élő emberek boldogulásának egyik legfontosabb feltétele a változás. A kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet.

Gémesi György, a szövetség elnöke szerint megalázó helyzetbe hozzák az önkormányzatokat a tervezett intézkedésekkel és amennyiben változatlan formában fogadják el azokat, tízmillió ember együttműködéséről mond le a kormány. Az elnök külön kifogásolta, hogy az új törvény a korábbiakkal ellentétben nem tenné kötelezővé az őket érintő új szabályokról való egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel, csupán lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy felajánlja az együttműködést.

Dietz Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) társelnöke és Szentendre polgármestere úgy fogalmazott, a kétharmados törvények körébe való beemelés kasztosodáshoz vezetne, akár évtizedekre bebetonozva a települési szerkezetet, amiből kitörni nem lehet. Nem lehetne megyei (régebbi nevén megyei jogú) várossá válni, a járások és kistérségek határait pedig nem lehetne megbolygatni. Továbbra sem került be az a régi igény, hogy a polgármester megvétózhassa a költségvetést.

Több polgármester kifogásolta, hogy a 3000 fő alatti lélekszámú települések önkormányzatait kötelező lenne összevonni. Elismerték ugyan, hogy együttműködésre szükség van, azonban a jellemzően kistelepüléses vidékeken akár 10-15 falu is egy önkormányzat irányítása alá kerülne, ami nem működőképes. Kifogásolták azt is, hogy a települések nem dönthetnének szabadon a működési formájukról.

Teljes volt a felháborodás a kormány oktatásra vonatkozó terveivel kapcsolatban is. "Azt hittük, megúsztuk az elmúlt nyolc év falurombolását, de most úgy érezzük, elveszik az iskoláinkat" - fogalmazott egy polgármester. "Mi juttattuk ebbe a helyzetbe a kormányt és most nagyon sok mindent elvesznek tőlünk" - hangzott el egy másik felszólalásban.

Az önkormányzatok képviselői is érzik, hogy az egészségügy és az oktatás területén hatalmas államosítás készül. Ám míg az előbbi területet már méretgazdaságossági szempontból is jobb, ha együtt kezeli a kormány, az iskolák működését helyben tudják a legjobban ellátni - vélték a polgármesterek.

Az iskolák államosítása azonban uniós szinten is nagyon komoly kérdéseket vet fel. Több helyen ugyanis uniós támogatást is igénybe véve újították fel az iskolákat, szerződésben vállalva annak működtetését. Amennyiben államosítanák őket, az a támogatási szerződésben vállaltak megszegését jelentené.

Egy vélemény szerint annak idején a kistérségek a politikából kiszorult káderek játszóterévé váltak, és most ugyanez vár a járásokra is.

Különösen fájdalmas az önkormányzatoknak az is, hogy a nagyobb összegű hitelek felvételéhez a kormány engedélyére lenne szükség, vagyis az önálló fejlesztésről szóló döntési joga megszűnne a településeknek.

Problémát jelent az is, hogy jelentősen, felére-harmadára csökkentené a kormány az önkormányzati dolgozók fizetését, ami több helyen csak a minimálbérnek megfelelő összeget jelentene. Ez súlyos kontraprodukcióhoz vezethet, ugyanis aki ennél magasabb fizetésért tud a magánszférában boldogulni, az nem fog közfeladatokat vállalni.

A konferencián elhangzott néhány pozitív kommentár is a kormányzat terveiről, például, hogy a működőképesség fenntartása érdekében véleményegyenlőség esetén a szavazásokon a polgármester szava a döntő, illetve hogy a polgármesternek joga lenne leváltani az alpolgármestert.

Gémesi György elmondta, a konferencián, illetve azon kívül a szövetségekben felmerült kifogásokat, javaslatokat összegyűjtik és egyben nyújtják majd át a kormányzat képviselőinek.

*