Lakossági kérésre Ócsa egyetlen általános iskolájába látogattam ma fél hét után, hogy betekintést nyújtsak az ott most folyó, megismételt szavazásos véleménynyilvánításról.
Most erről tudósítanék, eme beszámoló keretében.
Az esős kora este, nagy jövés-menés volt a Bajcsyn az iskola előtti szakaszon. Több autó áll a parkolóban és a bejárati kapu is nyitva volt. A szülői munkaközösség tagjai jöttek szavazni az iskola további hovatartozását illetően. A sarkalatos kérdés, hogy a református, részben presbiter iskolavezetéshez igazodva az egész általános átigazoljon-e a most eljövendő állami irányítás alól a Református Egyház fennhatósága alá. Ezt egy összetett szóval magyarázva, fenntartóváltásnak hívják.
Befelé menet az első kérdésem, hogy rendben zajlik-e a szavazás?
Minden kifelé jövő leszavazó szerint, igen rendben. A második egy exit poll jelegű volt, ami furcsa eredményt hozott. A megkérdezettek, harmada elfogadta a reformátusok tájékoztatását, azt, hogy református kötelékbe kerül. Azonban az ezzel járó kötelmek kapcsán semmit nem tudtak. Két érdekelt szerint ökumenikus iskola lesz a Halászyból, legalábbis ezt publikálták feléjük, ezért elfogadják a fenntartóváltást. Többen nem mertek véleményt nyilvánítani, de voltak beszédesebbek, sőt ellenzők is. Mindannyian arról számoltak be, hogy ma immáron másodszor szavaznak. Az első szavazásuk eredménytelensége folytán, valamint azért, mert a közel ötven megkérdezett tag nem maradt ott a korábbi elmagyarázós összejövetelen végig, aminek záróeseménye a volt a választás.
Egyik szülő arról is beszámolt, hogy a volt olyan külsős, akit elküldtek, nem engedték az urnához tegnap. Ráadásul az urnát az egyik közterület-felügyelő strázsálta. A nevét azonban nem tudta megmondani a jóembernek. A lényeg azonban nem is a nevében, hanem a jelenlétében van, hiszen ott, és ebben az ügyben, a kérdésfelvetésben, a lebonyolításban nincs semmi szerepe, sem hatásköre. A hivatalos személy látszatának keltése, megtévesztő, az egyenruha viselése és ilyenterű, e-célra történő felhasználása visszaélésgyanús, vagy talán jogsértő is lehet. Gondoljunk bele, hogy példul' az egyik szülő apuka magánidejében az egyik fegyveres testület ruhájában odaáll az urna mellé, és a szavazás tisztasága felett őrködik. Milyen jogon állhat oda egy nem illetékes köztestületi egyén akár egy fegyőr, parkolóőr, vagy közterületis a szolgálati mundérjában, ami egyben a beazonsosítására is szolgáló egyenviselet. Azt sem értem, hogy miként engedhették oda az iskolavezetés részéről, vagy ami érdekes, miként vezényelhették az épület falai közé úgy, hogy ott semminemű hatásköre és feladat nem lehet. Főleg nem a rendes munkaidejében , vagy azon túl. Állítólag úgy állt ott az ember, mintha kint a város közterületein nem lenne elég dolog, s minden rendben volna. Senki nem szemetel, nem dohányzik tiltott helyen, nem sértik a tiltást a túlsúlyos gépjárművek, a haveri buszvezetőnk sem áll fel a járdára, kiszorítva a közútra a gyalogosokat. Nem, mindez most alábbvaló.
Az iskolában a borongós idő ellenére minden csendes. Gondoltam benézek, és megnézem, hogy ma nem kell-e ismét vigyázni az szavazó urnát. A tanterem ajtajába lépve, megláttam Kovácsné Kovácsi Beáta ismerős arcát, aki a teremben az urna mellett állt. A szavazó urna az egyik padon a terem elülső közepén, mögötte a három szavazóbiztos. A választási urna nemzetiszínű pánlikával átkötve, mint a hivatalos, országgyűlési választások idején. Teljesen olyan, mintha minden hivatalos lenne. Megtévesztésig egy szavazókört produkált az értelmiség.
A tanterem előtti folyosón hárman beszélgettek. Kérdésemre, hogy rendbe zajlik e a szavazás, a válaszuk igen volt. Bekukkolás után ugyanerre a kérdésre az igazgató asszony válasza is ezzel megegyező volt, amikor hozzám lépett. A következő kérdésemre hogy miért kellett megismételni az egyszer már lebonyolított választást, nem válaszolt, hanem visszakérdezett, hogy mit keresek ott. Erre elmondtam, hogy benéztem és megnéztem, hogy rendben folyik e a szavazás,és hogy kint felmérést készítek (exit poll), majd tudósítok. A beszámolóhoz gyűjtök információt. Ehhez igazoltam magam és megkérdeztem, hogy a szavazó lapok hitelesítve vannak-e? Ez nem tetszhetett Kovácsnénak, mert az mondta, hogy ehhez nincs jogom, menjek el, amire ismét.kérdés következett, miszerint erre a szavazásra kikérte fel, vagy honnan van felhatalmazása, amire az volt a válasza, hogy ez nem egy szavazás, hanem csupán egy véleménynyilvánítás. ekkor felhoztam, hogy az emberek tudják ezt, mert mindenki választásról, szavazásról beszél, nem pedig arról, hogy egy nem reprezentatív dologban csak a véleményüket kérik immár másodszor. Erre a folyosón álló ottani hölgyeket fennhangon kérdezte, miszerint tudjátok, hogy ez nem szavazás, hanem véleménynyilvánítás, kórusban felelték, hogy igen. Érdekes, válaszoltam, mert amikor bejöttem, még szavazást mondtak, És kint az összes megkérdezett szavazásról beszél. Nem csak a mát illetően, hanem az ezt megelőző sikertelen választást és a szülői urnás esetet is szavazásnak minősítették. Erre a reagálása az igazgató asszonynak az volt, hogy majd az önkormányzatban holnap válaszol. Így eljöttem és még pár véleményt kikértem az ott lévő emberektől. Volt olyan szülő, aki gyermekével volt és elmondta, hogy ellene van ennek a dolognak, de nem meri adni a nevét, és nyilatkozatát, mert az oda járó fián bosszulják meg. Szeretné még ezt a kis időt kibírni, és megszabadulni ettől a helytől. Volt, olyan aki nyíltan kifejezte rosszallását és olyan is, aki nem mondott semmit. Aztán találkoztam vérmes, és csendes református hívővel, aki merte vállalni a szavazatát, ahogy maga mondta. Tehát Ő is szavazni volt. Aztán még két pár emberrel beszéltem, az egyik azt közölte, hogy teljesen mindegy ez már el van döntve. A másik, pedig, hogy minden holnap dől el az önkormányzatban. Ez az egész nem reprezentatív, nem számít.
Még az egyik szülői munkaközösségi tag kifejtette ként immár harmadszor rángatják be ezért az egészért. Ráadásul az iskolában is fordítva ülik meg a lovat, hiszen amikor nekik elmesélték a történetet, és szavazásra szólították fel őket, akkor ők nem tudták tájékoztatni a hozzájuk tatozó szülőket, és nem tudták velük megbeszélni ezt az egész cécót. Így a szülők felhatalmazásával sem rendelkeztek a szavazás pillanatában. Azt sem hiszi, hogy ez az egész, - már amit az iskola falain belül művelnek és ebben az átadás körüli csűrés-csavarás, a szavaztatás is benne van, szóval nem hiszi, hogy - jogszerű. Elege van, de hát a gyerek végett muszáj. Nem tudja máshova vinni, és Alsónémedi sem fogadhat be minden ócsait.
Pont ekkor ért be a kirándulókat hozó busz. Több szőlő a gyermekért ment, így a beszélgetésünk is abbamaradt. Sajnos a közterület-felügyelőt ma nem találtam, így őt nem tudtam kérdezni az iskola-, és a szavazásbeli szerepéről. Ámbár nem hiszem, hogy bővebb beszédű lett volna, mint számos féltésben élő, mert a múltkori találkozásunk alkalmával folytatott legutóbbi beszélgetésünkkor sem mert nagyon nyilatkozni. A sikeresnek, vagy sikertelennek ítéli meg a munkájával kifejtett tevékenységét kérdést pedig majdnem, hogy provokációnak vélte. Szinte elszaladt előle. Azóta csak a Lada Nivával láttam a hétvégén furikázni, beszélni nem volt érkezésünk. (A fogadóóra és a munkamenetem nem egyeznek, talajon meg már nem látni mozogni.)
Beszélgetés talán az igazgatónő részéről várható, legalábbis az előrejelzés szerint, mert most ezt jelezte. Nem tudom hogy mi lesz még belőle. Ha összejön, talán egy újabb írás.
Ami pedig a mai választást illeti, az exit poll felmérés alapján 34-31 arányban hozták ki a szavazatokat a reformátusok javára. A hivatalos végeredményre holnapig várni kell, még akkor is, ha ez a megismételt válaszadás az igazgató asszony szerint is csak egy felmérés, ami nem mérvadó és jogilag nem alátámasztható.
Mindenesetre a holnapi nap a képviselőkre nagy teher hárul, mert az vezető tisztségviselőknek megfelelő mód eljárni, ebben az információhiányos közegben, a választók nagy részének nem tetszése mellett, nem egyszerű dolog, főleg nem hogy még a törvényességi mérce is porba hullhat.
Nem is belegondolva az elkövetkező igazi választásokra.
*
