Karácsony: Bethlemen, kereszt és fenyő száműzetve? ( - mi lesz a jelképeinkkel és velünk)

A karácsonyi ünnepek veszélyben forognak. Az utóbbi években a világ számos országában rohamosan megnövekedett azok száma, akik elégedetlenek a karácsonyi jelképek közterületen való jelenlétével.

Így, az amerikai Santa Monicában betiltották a Betlehemeket, Brüsszelben pedig botrány robbant ki az ünnep fő jelképe – a karácsonyfa – felállítása körül. A szakértők meg vannak győződve arról, hogy amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor rövidesen erről a téli ünnepről és tartozékairól csupán régi könyvekből, filmekből és azok visszaemlékezéseiből értesülhetnek a fiatalok, akik még éltek a karácsonyi ünnepek korszakában.

A Nyugat több okból is lemond a karácsony ünnepi hangulatáról. Ennek legnagyobb oka a fokozott tolerancia – vallja meggyőződéssel Roman Szilantyjev történész és vallási szociológus. A tolerancia az utóbbi időben több kárt okoz, mint hasznot hoz.

„Nem régen könyvet jelentettünk meg, amelynek címe: Könyörtelen tolerancia. Ez szociális fantasztikus mű abban a témakörben, hogy mi lesz, ha az emberi jogok, a tolerancia és a kisebbségvédelem mai modellje győz és abszurdummá fejlődik. Az abszolút szabadságjogokért folytatott harc már napjainkban is korlátozza ezeket. Megengedett az egyneműek közötti házasságkötés, legalizálható a pedofília és a kábítószer, karácsonyfát állítani azonban nem szabad, mert ugyanis az új értékrendben a fenyőfa sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint a fentebbiek.”

A keresztény értékek állítólagos demokratikus ideálokkal való helyettesítését kiegészíti még az egyre erősödő iszlám tényező. Az egyik dániai város muzulmán közössége élesen tiltakozott az ellen, hogy ott a főtéren karácsonyfát állítsanak. Belgiumban szintén nem kívánták megsérteni a nem keresztények érzéseit, a franciaországi Montargisban pedig a Mikulásról folytatnak vitát. Ez a vallási és interetnikus konfliktus előre látható, de lényegében megoldhatatlan – véli Jurij Tabakvallási szakértő.

„Az Európába érkezett muzulmánok viszonylag agresszívak. Nem szívesen látnak olyan szimbólumokat, melyeket tilt vagy elítél vallásuk, követelik, hogy tiszteljék az ő vallásukat. Ilyen helyzetben nehéz bármit is tenni, a konfliktusok elkerülhetetlenek. A zsidó-keresztény civilizáció elvénült, az iszlám pedig – a rengeteg migránssal és menekülttel – újra ifjúkorát éli. A jövő jelentős mértékben attól függ majd, hogy miként változik majd a demográfiai helyzet. A muzulmánok száma növekedésével véleményüket egyre jobban fogják preferálni.”

 *

Mindeközben Horváth Csaba, a Magyar Szocialista Párt fővárosi frakcióvezetője és Oberlander Báruch, a Chábád Lubavics irányzat magyarországi megteremtője, vezető rabbija gyújtotta meg a hanuka ötödik lángját az óriási menórán, azaz a kilencágú gyertyatartón a fővárosi Nyugati téren.

A Fénnyel a sötétség ellen: hanukai gyertyagyújtás elnevezésű eseményt a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka alkalmából az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chábád Lubavics mozgalom szervezte a Nyugati téren.

HaunuKorcsolya a Városligeti Műjégpályán.

  *