Mi így ünnepeltük Karácsonyt ( - szégyenszemre, például)

Advent napján és Karácsonykor a keresztény emberek rendet raknak környezetükben, lelkükben, majd ehhez méltón szép tiszta ruhát öltve felkészülten várják az ünnepet.

Jobb helyeken, településeken és városokban  a helyi elöljáróság emberei, netán maga a polgármester is összejöveteleket, helyi rendezvényeket, ünnepségeket szervez, ahol közös gyertyagyújtás keretében megemlékezvén a kereszténység e jeles ünnepére, vagy maga is jó példát mutat, netán beszédet mond,  vagy csak résztvevőként emeli az esemény fénypontját.  Ezt a fényt igyekeznek átvinni, átemelni a helyre, ahol élünk, amikor díszbe öltöztetik a házakat, a letisztított utcákat. Számos helyütt fenyőt állítanak, van ahol adventi koszorút és van ahol mindkettőt. Sajnálatos mód olyanok is akadnak, ahol egyik sincs.

Vannak helyek, ahol az önkormányzat ünnepi ülést tart, ahol a polgármester értékeli az évet és többnyire ünnepi köszöntők hangzanak el, majd díjátadások és kisebb műsor a "hivatalos" napirend. Másutt az adventet követik végig-nyomon közösségi helyeken tartott gyertyagyújtásokkal. Van ahol az időskorúaknak szerveznek előadásokat, másutt betlehemeznek, vagy a mozgássérülteknek tartanak külön előadást, de alig van olyan, hogy a településen ne gyújtanának legalább karácsonykor gyertyát.

Szomszédos településeink ezekben mindig megelőznek bennünket. Különösen élen járó ebben Dabas és Újhartyán, de Tatárszentgyörgy is mindig kitesz magáért.  Ócsához méltatlanul rendre leköröznek minket.

Dabas országgyűlési képviselője  a karácsonyi ünnepek közeledtével egy tv-beszélgetést jelentett meg advent tárgykörben.  Kőszegi Zoltán polgármesterrel, országgyűlési képviselő az ócsaiakhoz nem hasonlítható mód aktívan vesz részt városának életében és vállal fel az eseményekhez méltó feladatokat, közszerepléseket. 

Újhartyánban az Irodalmi Társaskör ünnepi műsorán a MAG Televízió is részt vett, ahol adventi- karácsonyi  versekből, állítottak össze egy irodalmi zenés estet.  A 3000 főt sem számláló település 23.-án karácsonyi koncertet is adott a helyi templomban.

Dánszentmiklóson is felvállalva az  egyházi jelleget készülnek az ünnepre. A településen már évek óta hagyomány, hogy a Betlehemnél rendezik meg a helyi ünnepi műsort. 

Ócsán nincs köztéri adventi koszorú. Nem mennek betlehemezni, vagy önnemi megemlékezni a katolikus templomhoz, és nincs köztéri közös műsor, a milliókért  térkövezet placcon sem, ahol egykor a Kettős-kereszt állott. De a jelen helyén sem iparkodnak a népek, vagy a kulturális eseményért felelősek a megemlékezés lángját felvillantani. 

Ócsa városa idén sem fordított kellő és méltó figyelmet a Karácsonyra.

A polgármester és a Kulturális Bizottság letudta az ünnepeket az Egressy Gábor Szabadidőközpontban tartott napokkal és a "mindenki karácsonya"-val, ahol ezzel évet zárt Bukodi Károly polgármester.

Arra azonban a Kulturális Bizottság pedagógus elnöke sem fordított kellő gondot, hogy a város méltón készüljön az adventre és az azt követő nagy ünnepre.

Advent vasárnapjára várva - tisztátalanul

 Ahogy az Ócsa Városüzemeltetési Kft sem készült fel a karácsonyra, hiába szavazta meg korábban a képviselő-testület a több milliós működési hitelfelvételt a non profit tevékenységéhez, a szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló konténerek környezetét ismét nem takarították össze.  Így az ünnepek alatt a szél szárnyaira bízták a kisöprést és a tisztítást.

Karácsonyra sem javítottak az állapotokon - a közetrületfelügyelet mit sem ér

  Nem véletlen, hogy az önkormányzat a milliós bevételek és a minimális ráfordítások ellenére felszámoltatja ezeket a város által gondozatlan hulladékgyűjtő szigeteket, s inkább a lakosságra tolja annak minden búját és baját. A kommunális adó beszedése, a városüzemeltetés érdektelensége, a város elhanyagolása és ebbéli lehangoló látványa már nem tartozik a városvezetés  ünnepi készülődései közé.  

Így volt ez az ünnepek alatt végig - a kukák üresek, környékük takarítás híján tisztátalan

Ócsán a sem a városvezetés, sem a közterület-felügyelet nem foglalkozik ezzel. A tett intézkedés annyi, hogy januártól megszüntetik az egészet. A felügyelők így jobban ráérnek majd mással foglalkozni.

Sajnos amíg az ismert ügyvezetők, bizottsági elnökök és városvezetők mindenféle juttatásbeli, (akár prémiumbeli) elvonás és kényszeredettség nélkül nem foglalkoznak megfelelőn feladataikkal a helyi dolgokkal és szabadon uralják a várost, addig számítani kell az ebbéli szégyenteljes arculatra és hasonlatos ünneprontásra. 

Mert míg a nálunk kisebb települések szép ruhába öltözvén képesek tisztának mutatkozván ünnepi kertetek közt megemlékezni, ünnepelni, addig Ócsán kulturálatlanul ez még mindig nem szándékozik. 

*

Szenteste - a szent este

December 24-e a bibliai ősszülők Ádám és Éva névnapja, előkészület az új Ádám, Jézus fogadására, egyúttal a téli napfordulón a halott természet megújulása ünnepének vigíliája.

A Karácsony érzelmeiben és hangulatában a keleti és nyugati civilizációk legnépszerűbb ünnepe. A különböző keresztény felekezetek számára Krisztus születésnapjaként és közvetve az anyaság dicsőítéseként a legszebb és legkedveltebb egyházi ünnep, ugyanakkor a nem hívők számára, de más vallásúak szemében is  a szeretet, meghittség és béke szimbóluma.

*

Mind Szentek - halottainkra emlékezünk

Ma van Mindenszentek ünnepe, ez Magyarországon 2000-ben, ötven év elteltével lett ismét munkaszüneti nap. 

Egyszer eljön az utolsó pillanat, amit egész életünkben elhessegetünk magunktól. Amikor utoljára fogjuk meg hozzátartozónk kezét.  Régebben a hit, a rítusok, a család, a társadalom is segítette a gyász "kultúráját", míg ma sok gyereknek fogalmuk sincs arról, hogy e szó, ez a nap mit is takar. Van akinek ez "csupán" a médiából felkapott Halloween.  

Végül talán mégis ahányfélék vagyunk, annyiféleképpen tudjuk elfogadni az elmúlást. Sokan vagyunk akik ebben megtörünk. Van, aki zokog, van, aki némán hallgat. Az idősebbje többnyire még így búcsúzik.  Némán és magába zártan. Méltósággal a halottaira emlékezve. Ezt erősíti a nap állami szintű ünnepé emelése.  Ez a gyász ünnepnapja. Minden felszínes ellentmondása ellenére, egy méltóságteljes ünnep ez. 

November 1.-je, Mindenszentek ünnepe. A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja ez, míg a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő másnap, a Halottak napja. November 2.-a fokozatosan alakul egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává. Ezekben a napokban gyertyát, mécsest gyújtunk elhunytaink tiszteletére és szeretteink emlékére.

Ilyenkor azok is kilátogatnak a temetőbe, az öreg sírhelyhez, akik erre máskor nem tudnak időt szakítani. Az illendőség is ezt kívánja. 

Ezért várhatóan (már a hosszú hétvége első napján) sokan keresik fel elhunytai sírját. Ezeken a napokon a temetők hosszabb ideig tartanak nyitva. 

Az önkormányzatok többnyire rákészülnek a megnövekedett forgalomra, és hogy a temetők úgymond "felélednek". Az emberek gyertyát gyújtanak és a sírhantok fénybe borulnak. A pislákoló gyertyaláng a törékeny fénye a lelkünkből áradó gyengédséget, akár mint gyengeséget is szimbolizálja, amolyan lélek megjelenítés formájában.  

Mi, többnyire keresztények így, illetve ezzel a formai megjelenítéssel szimbolizálva kegyeletünket, emlékezünk.

Ócsán a Temető utcát október 31.-től november 4.-ig terjedő időszakra az idén is egyirányúsitják, ezzel segítve elő a megnövekedett forgalom zavartalan áramlást. A forgalmi rend biztosításában és az ebbéli segítségnyújtásban a helyi polgárőrség munkatársai részt vesznek. 

*

Megemlékezés Ócsán ( - képes beszámoló)

Ócsán a városi önkormányzat és a szabadidőközpont szervezésében délelőtt 10 órakor a szűk Szabadság téren tartották meg a hagyományos ünnepi megemlékezést.

Az előkészületek során az Üllői utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca nagy részét zászlódíszbe öltöztették, míg a város többi része észrevétlenül hétköznapi maradt.

A meghirdetett ünnepségre a korábbról ismert szűk közönség jelent meg.

Köztük a város elöljárói, a pártszervezetek képviselői, az intézmények vezetői, és Szűcs Lajos többszörös elnök is a feleségével.

A megemlékezés konferansziéja Jarábik Klára vezető, míg szónoka Bukodi Károly polgármester volt. 

Az ünnepi műsort pedig a Bolyai János Gimnázium tanulói szolgáltatták, az Ócsai Fúvószenekar közreműködésével.

Az önkormányzat nevében

A rövidke, sablonosra sikeredett idei esemény a koszorúzással ...

Ócsa Város Önkormányzatának koszorúja

A helyi Fidesz nevében Kardos Zoltán, és Szűcs Lajos koszorúz

A Halászy Károly Ált. Iskola képviseletében a két igazgató kísért 

Az Óvoda vezetése  a koszorúzáson

A Jobbik helyi szervezete képviseletében róják le tiszteletüket

A Life Egyesület a liberális ifjúság képviselőiként kíséri a virágot

... és a Szózat felcsendülő hangjaival zárult.

Szűcs Lajos és Horváth Tamás a megyei elöljáróság szimbólumaiként vannak jelen

A multi térnyerésének vetületében elvész az emlékhely

Szűcs Lajos is autóba ült és beintve, magányosan tovahajtott. A városi protokoll tagjai, és a pár megjelent képviselő szintén szétszéledtek. 

A kis kiszegelésből álló "tér" rövid időn belül kiürült és elnéptelenedett.

Csak a Turul alatt hátrahagyott koszorúk jelezték, hogy ma "itt volt valami".

*

Október 23.-a tiszteletére ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt

         Már tegnap, azaz hétfőn országszerte megkezdődtek az október 23-i megemlékezések. Fellobbantották a forradalom lángját a Parlament előtti 1956-os emlékműnél 

- a láng egészen november 4-ig, a forradalom leveréséig lobog.

     

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján a közjogi méltóságok jelenlétében, a Himnusz hangjaira felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját a Parlament épülete előtt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján, katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira felvonják a nemzeti lobogót a Parlament épülete előtt, a Kossuth téren (Fotó: Soós Lajos/MTI)

Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, akik a Parlament főbejárata elől kísérték figyelemmel a katonai tiszteletadással zajló ceremóniát.

Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke 

     

Az eseményre meghívottak között ott voltak a magyarországi diplomáciai testület képviselői, a kormány tagjai, politikusok és közéleti személyiségek is.

    

A ceremónián első alkalommal mutatkozott be a Magyar Honvédség Vitéz Szurmai Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó honvéd díszzászlóalj a trikolor színekkel ékesített egyenruhájában.

A Szent Korona őrzését ellátó Koronaőr alegység katonáinak egyenruháját piros, a honvéd díszzászlóalj katonáiét fehér, míg a köztársasági elnöki palota őrségét ellátó palotaőrök egyenruháját zöld ékítmények díszítik, így adva ki a nemzeti lobogók egységes színét, a piros-fehér-zöldet.

* 

Augusztus 20.-a Szent István napja és a Szent Jobb ( - emlékezzünk)

Szt. István alakja Esztergomban

Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Szent László király augusztus 20-ra tette át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot., mert 1083-ban ekkor emeltette oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű. 

Most, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján volt 974 esztendeje, hogy első keresztény királyunk, az ezeréves magyar királyság megalapítója: Szent István meghalt. Fehér márvány koporsóban temették el Székesfehérvárott s a krónikák szerint 3 évig gyászolta őt a nemzet. 45 évig pihent István király teteme a székesfehérvári sírban és 1083-ban, amikor a pápa szentté avatta őt, Szent László emeltette ki az első király holttestét a sírból. S a megnyitott koporsó körül megrendülve álltak az udvari emberek. - Mirákulum! - Csoda! - suttogtak megilletődve, mert a nagy király jobb kezefejét 45 esztendő után teljes épségben találtak. A legenda szerint Isten különös kegyelme Szent István jótéteményeire való emlékeztetésül őrizte meg a király jóttevő jobbját.

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése

Augusztus 20. egy ősi magyar ünnep, amikor első királyunkról, Szent Istvánról emlékezünk meg. Ez a nap a keresztény erkölcs és lelkiismeret, a magyar nemzeti értékek megbecsülése és ápolása. Ez a nap a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit összefonódását az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz köthetjük, akiben a legnagyobb magyar államférfit tiszteljük, aki olyan alapra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia. I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották, az un. törvénynapokat. 

Szent István napján rendezik meg hagyományosan a Szent Jobb körmenetet: a hagyományt a rendszerváltás idején, 1989-ben újították fel. A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik 1038-ban.

Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek. Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték. A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob). Így vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez... 

A Szent Jobb

Az ereklye két századnál tovább maradt Raguzában, anélkül hogy Magyarországon tudták volna hollétét.
Magyar főurak véletlenül akadtak nyomára és hívták fel rá előbb Lipót császár, majd Mária Terézia figyelmét, aki a szent ereklyét 1771-ben előbb Schönbrunnba, majd Budára hozatta. Mária Terézia a Szent Jobbot az udvari plébánosnak és az angol kisasszonyok főnöknőjének őrizetére bízta, a visszaszerzés emlékére pedig pénzt veretett.

A Szent Jobb díszes ereklyetartójában

- 1882 óta, a király kinevezésére, a budai királyi palotai plébános látja el a Szent Jobb őrizetét. 

- 1862-ben készíttette a magyar püspöki kar a szent ereklye számára a mai, remek kivitelű, drága ereklyetartót.

I. István aláírása

Augusztus 20-án, Szent István napján rendezik meg hagyományosan a Szent Jobb körmenetet: a hagyományt a rendszerváltás idején, 1989-ben újították fel. 

*

A húsvét eredete, története és jelképei

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.

 A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)

A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".

Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

Húsvéti jelképek, szimbólumok

Barka

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

Bárány

A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.

Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".

Nyúl

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.

Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

A tojás

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.

Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.

A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották.

Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.

Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

*

Megérkezett az ünnepi macesz ( - 2012-03-27. 00:00:00)

Értesítjük kedves hittestvéreinket, hogy az 5772/2012 évi ünnepi maceszt az alábbi helyeken tudják beszerezni

A macesz, kovásztalan kenyérféle. A régi időkben a rabszolgák és a szegények kenyere volt. E kenyér emlékeztet arra a sietségre is, mellyel a zsidók az egyiptomi fogság földjét elhagyták, nem maradt ugyanis még annyi idejük sem, hogy megvárják, míg az útravalóul szánt kenyér tésztája megkel. A manapság a peszách ünnepe alatt evett macesz csak vizet és lisztet tartalmazhat, 18 percen belül kell megsülnie, nehogy meghámecosodjék (erjedésnek induljon, kovászossá váljék).

Síp utca 12.
Hétköznap: 9:00-15:00 óra között
Pénteken: 9:00-12:00 óra között
Vasárnap: 9:00-12:00 óra között

II. kerület Frankel Leó út 49.
Szombat kivételével minden nap: 9:00-12 óra között

IV. kerület Liszt Ferenc u. 6.
Szombat kivételével minden nap: 9:00-12 óra között

VI. kerület Hunyadi tér 3. (félemelet)
Szombat kivételével minden nap: 9:00-12 óra között

VII. kerület István út 17. (Bethlen tér)
Szombat kivételével minden nap: 9:00-12 óra között

VIII. kerület Nagyfuvaros u. 4.
Szombat kivételével minden nap: 9:00-12 óra között

XI. kerület Károli Gáspár tér 5.
Érdeklõdni a lagymanyos@zsinagoga.net e-mail címen lehet.

XIII. kerület Hegedûs Gyula u. 3.
Hétfőtől-csütörtökig: 9:00-15:30 óra között
Pénteken: 9:00-12-00 óra között
Vasárnap: 9:00-15:00 óra között

XIV. kerület Thököly út 83.
Kérjük, érdeklődjön a 06 30-722-6763 telefonszámon

XX. kerület Zamárdi u. 7.

További információ:
Telefon + fax: 413-5526
E-mail: szertartas@gmail.com

*

Meghívó ünnepi megemlékezésre

Ócsa Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt és kedves családját az 1848-49-es FORRADALOM és SZABADSÁGHARC évfordulójára rendezett közös megemlékezésre 2012. március 15.-én  10 órára Bajcsy-Zsilinszky utca Szabadság térnek nevezett szakaszára, az emlékmű elé.

Ünnepi köszöntőt Bukodi Károly polgármester mond.

    *

Tévedés - elnézést

- Elnézést, rossz házba jöttem

Hogyan történ(hetet)t Jézus születése? - az Ókortörténész szemével

Csoda, csillagászati jelenség vagy kitaláció a Jézus születésének helyét jelző csillag? Kik voltak a kisdedet köszöntő három királyok, és valóban jászolban látta-e meg a napvilágot?

Krisztus nem 2011 éve, és nem decemberben született

December 24-én, karácsony előestéjén az istállóban megszületett Jézust ünnepeljük, akihez a három királyoknak egy csillag jelezte az utat. Igaz, a kutatók szerint nem 2011 éve és nem is decemberben született Krisztus, a Biblia nem említ istállót, és a mozgó, majd hirtelen megálló csillag is fejvakarásra készteti a szakembereket. Vajon a Jézus születéséről szóló legendát mennyire igazolja a történelem?

– Bár Jézus születését a Bibliában a négy evangelista közül csak Máté és Lukács említi, mindketten Betlehemet jelölik meg helyszínként – kezdi dr. Grüll Tibor ókortörténész, aki szerint számos forrás alátámasztja a Szentírás szavait. – Igaz, Augustus császár népszámlálásáról csak Lukács, a csillagról viszont kizárólag Máté tesz említést. Előbbi tényét megerősíti Augustus császár önéletírása, amiből kiderül, hogy háromszor tartott népszámlálást, az egyik időszámításunk előtt 7 körül volt. Egyiptomi papiruszforrások alátámasztják, hogy népszámláláskor a férfinak az apai birtokára kellett mennie a családjával. József, aki Dávid király családjából származott, az összeírás miatt lehetett úton a mindenórás Máriával – magyarázza a témában könyvet is jegyző kutató.

– A három királyokként emlegetett, a Bibliában napkeleti bölcsekként, az eredeti görög szövegben magusként említett tudósok Dél-Babilóniából érkezhettek, ahol nagy hagyománya volt a csillagjóslásnak. A történeti források alapján abban a korban a csillagállásokat figyelve több városba is elzarándokoltak. A bölcsek száma és neve egyébként csak a IV. században bukkan fel Alexandriában. Szintén érdekes a csillag kérdése. Kepler szerint a Jupiter és a Szaturnusz együttállásáról volt szó, amit a Babilonban talált ékírásos tábla is említ időszámításunk előtt 7-ben. Ennek ellentmond az, hogy a Biblia mozgó csillagról szól, ez üstökösre utalhat, ráadásul a Távol- Keleten időszámításunk előtt 5-ben észlelték a Halley-üstököst. A görögkeleti ortodoxok viszont arra hivatkoznak, hogy a Bibliában gyakran használják a csillag kifejezést az angyalra, ami pedig mozoghatott és meg is állhatott. Hogy hol? Nos, sem a barlang, sem az istálló nem szerepel a Bibliában, ahol a görög katalüma, azaz szállás olvasható. Úgy sejtem, nemcsak a népszámlálás, de az őszi sátras ünnep is közrejátszhatott abban, hogy nehezen találtak szállást Józsefék. Ezt az évszakot támasztják alá a szabadban éjszakázó pásztorok is – érvel az ókorkutató.

*

Ha eljön Karácsony ünnepe

Áldott, békés, boldog Karácsonyt kíván minden kedves olvasójának Ócsa város blogja

Szeretetteljes ünnepeket kíván minden kedves olvasójának a blog szerkesztősége

*

Adventi útkészítés ( -gyertyagyújtás)

Advent a megérkezésnek, ám a hagyományos értelmezés szerint, a várakozásnak és a felkészülésnek ideje is. Eljött „az idők teljességében” Krisztus, a megígért Megváltó, hogy megkeresse az útvesztőibe rekedt embert, hogy hazavigye elveszített otthonába, Istenhez, az atyai házba.  

Ezt a sorsdöntő eseményt jövendölték a próféták, ennek beteljesedését hirdette Keresztelő János: Íme, az Istennek Báránya, aki elveszi a világ bűneit! (Jn 1,29).

Mindnyájan hálás szívvel emlékezünk erre az eseményre otthonunkban és a gyülekezet közösségében a karácsony előtti hetekben. Eljött hozzánk is Istennek Követe, mindnyájunknak hozta az örök élet ajándékait. Az első adventi beteljesedés nyitott: ígérete szerint, ismét eljövendő az utolsó napon. Erre az időre mindnyájunknak várunk kell, és a sáfár bölcsességével és éberségével fel kell készülnünk.

Az adventi várakozás egészen más természetű, mint amilyen várakozásokkal tele van az életünk. Ki-ki a maga helyzetében várakozik. Lehet, hogy a körülményeink megváltozására várunk, gyötrő kérdéseinek megoldására, szűkös anyagi javainak gyarapodására, családi békére, gazdasági, társadalmi átalakulásra, félelem nélküli életre, szeretetre, megértésre, a közömbösség elriasztó terhének megszűnésére, a szívek közé telepedett „jeges űr” felolvadására, a válaszfalak leomlására, a dermesztő magány megszűnésére, hogy ne legyen az ember magára utaltan mindig egyedül. Meddő óráink emésztő képzelgései sokszor elveszik a tiszta látást, és olyan dolgokra várunk, amik lehetetlenek, sohasem valósulnak meg, vagy teljesedésük nem válna hasznunkra. Arról is el szoktunk felejtkezni, hogy Istennek gondolatai nem egyeznek a mi gondolatainkkal, és a kedvünk ellenére való dolgok is javunkat szolgálhatják.

Adventkor azonban többre várunk! Istennek megígért Követére várunk, Krisztusra, aki éppen azért jött, hogy emberi nyomorúságainkat megszüntesse és az élet igazi ajándékainak részesévé tegyen! Éppen ezért az adventi várakozás nem képzelgés, törött reményeink nosztalgikus emlegetése a megvalósulás sóvárgásával, a boldog, szép napok ismételt visszatérésének vágya, hanem cselekvés, merő aktivitás. Ezt a cselekvést, szüntelen tevékenységet mind a próféta, mind Keresztelő János útkészítésnek nevezi: „Készítsétek az Úrnak útját!” (És 40,3 és Mt 3,3). Az adventi útkészítésnek kettős iránya van: Isten felé és embertársaink irányába.

Utat készíteni? Nem csak nehéz, de szinte lehetetlen feladat nemcsak fizikai, de lelki értelemben egyaránt. A „pusztában” pedig különösképpen az! Itt a szakértelem nem elég, az anyagi befektetés sem, minden emberi erőfeszítés hiábavaló. Istenhez menni, az emberi élet mélységeiből, az embertárshoz közeledni, amikor” óh, jaj, az út lélektől lélekig” nagyon messze van? Ez volt a helyzet a próféta korában is, a fogság idején, Keresztelő János is az akkori „egyház” lelki sivárságában ezt kéri kortársaitól. Istennek azonban minden lehetséges: megteheti, hogy adventi „útépítőkké” avasson bennünket!

Isten útjának megépítése a bűnbánat által lehetséges, ami az adventi előkészület első tevékenysége: az útkészítésnek Istenhez vezető iránya. A bűnbánatban érezzük meg Istennek közelségét, aki hamarabb jött hozzánk mielőtt mi elindultunk volna. A bűnbánatban azért találhatjuk meg Őt, mert előbb keresett meg minket. A bűnbánat azoknak a torlaszoknak emberi módon való elhárítása, amelyeket éppen mi emeltünk, s ezzel lehetetlenné vált a közlekedésünk. Ez ama „ösvény-egyengetés”, amiről ugyancsak a próféta beszél. Keresztelő János megtérésre hívja kortársait, irányváltoztatásra: elfordulni mindattól, ami nem Isten szerint való az ember életében, és „odafordulni”a kegyelem Atyjához. Erről a nagy változásról szól a bűnbánó imádkozó, amikor „tiszta szívet” kér Istenétől (Zsolt 51,12), és ezzel élete újjá teremtését kéri. A bűnbánat emberi „teljesítmény” ugyan, de mindig visszhang a bűnbocsátó kegyelemre, boldog elindulás a kitárt atyai ház ajtaja felé. Adventben arra az elcsendesedésre van szükségünk, amely gyermeki imádságunkkal megláttatja velünk Isten útját, hogy mi is hazatalálhassunk.

Az embertárshoz vezető út lényegében készen van. Felajánlott, nekünk szóló készséggel az apostoli intés szerint: „És ezen felül még egy kiváltképpen való utat mutatok néktek (1Kor 12,26). Ez a legfőbb, igazán járható út: a szeretet útja. Erről tesz bizonyságot Pál apostol, amikor megírja a szeretet himnuszát (1Kor 13). Embertársaim irányába akkor leszek adventi útépítő, ha a szeretet ösvényére lépek, ezen az úton járok és minden cselekedetem a szeretet jegyében történik! Isten a szeretet útján érkezett hozzánk adventkor. Szeretete győzedelmeskedett a bűn és a halál felett, az újteremtés is Krisztus áldozatos szeretetében történt. A szeretet lett a Világ Orvossága”! Mi is, és a mindenkori ember csak a szeretet útján találhatja meg embertársát, szűnhet meg dermesztő magánya, és alakulhat ki az igazi emberi közösség, amelyben a szív és a lélek egysége érvényesül mindenki örvendezésére. Ekkor láthatjuk meg mindig, nem csak ebben az adventben, hogy a szeretet a legnagyobb hatalom! Megmaradó értéke van a hitnek, a reménységnek, a szeretetnek,- eme három között azonban a legnagyobb: a szeretet!

Istenünk legyen irgalmas hozzánk jelenkorunkban: az idegpróbák soroztában, emberségünket vizsgáló kritikus helyzeteinkben, hitünk valódiságát mérő tüzes kemencékben, hogy adventi útkészítők lehessünk a szeretet útján járva, gyógyító balzsamot hozva a szenvedő ember sebeire! Igen, mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését (Róm 8,10).

*

Angyalnap ( - meghitség és angyalhaj)

Hiányérzet, kifogásolás és panaszkodás az Ágas-ház körül (- nyílt levél)

Névtelen írta... 

 

Sajnálom, hogy a nagy ünneplés közepette, senki nem tette szóvá, hogy az Ágasház-at miért nem az eredeti állapota szerint újították fel, ugyanis az eredeti, tetőt tartó oszlopot eltüntették, ami a jellegzetessége volt a XVIII. században épült háznak. Ha valaki tudja hová lett a tetőt tartó oszlop, segítsen megtalálni, hátha még megmenthető, mielőtt még barbár módon össze nem darabolják, mint értéktelen fa darabot.

2011. augusztus 23. 13:43

 

Tisztelt Képviselők!

Vannak a városbanélők, akik részben panaszolják, vagy éppen kifogásolják az Ágas-ház felújítását, valamint az azzal összefüggésben tapasztalt rendezetlenséget.

Többen kifogásolják az eredeti ágas tartó eltűnését. Ebből egy hozzászólást mellékelek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mások azért panaszkodnak, mert a telek egyik részét látták el csupán deszka kerítéssel, míg a mások oldalt oda nem illő drótfonattal húzták be.  Kérdés, hogy a több milliós ráfordításból miért nem tellett az egész terület azonos stílusú bekerítésére?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

További hiányérzetet kelt, hogy a gazdasági melléképület nádazatát ebből az összegből csak javították és nem teljes mértékben cserélték. Így félő, hogy a régi nád hamarabb fog tönkremenni, mint az új, aminek az lesz a következménye, hogy idő előtt újra kell majd felújítani, hiába  a mostani ráfordítás. További panasz, hogy a terület rendezetlen, és hogy nem lett füvesítve sem. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A megjelent helybéliek közül többen jelezték, hogy a szomszédos romos házak düledező állapota időbeni lépésre kell, hogy figyelmeztesse az önkormányzatot, ha csak nem akarja az egész Ó-falut lassanként egyesével elbontogatni.  Elég lesújtó látvány többeknek ez a most keletkezett foghíj az Ágas-ház közvetlen szomszédságában.

 

Én amikor utoljára beszéltem a város főépítészével, Horváth Zoltánnal, akkor Ő azt mondta, hogy szíve szerint egy Skanzent szeretne. Pontosan nem tudom már idézni, hogy a "szíve szerint" -re, "legszívesebben"-re mondta-e a dolgot, de a lényeg, hogy Skanzent említett. Ez többek számára, köztük nekem is szimpatikus elképzelés lenne, csak ezzel egy az a gond, hogy ebben az esetben nem lett volna szabad lebontani a Lakatos-féle házat, ami ugyanazt a paraszti jelleget viselte, mint a környezetében még álló öreg falusi ház. Ezzel a bontással és a közelben álló szomszédos házak állapotával, nehezen képzelhető el egy skanzen szerű Öregfalu kialakítása. Házak, épületek és tárgyi eszközök hiányában még egy utcarészletet sem fogunk tudni produkálni, nem hogy Skanzent. Erre talán a főépítész úrnak és a képviselőknek, akik mindehhez a bontáshoz hozzájárultak, előbb kellett volna ébrednie, vagyis gondolkodnia mindezen.

A főépítész még annyit közölt, hogy Ő nagy gonddal állt neki az Ágas-ház felújításának, mert külön még az ágasfa kiválasztására is odafigyelt. A régiről azonban nem beszélt, így arról nem tudok mit mondani.

Így igazából nem is marad más a felvetett problémán túl, csupán annyi, hogy megválaszolják a felmerülteket az érintettek.

 

 

Addig is ajánlom mindenki szíves figyelmébe az augusztus 20.-ai ünneplés beszámolóját, és az egyik nehezményező bejegyzést.

http://ocsa-varos.blogspot.com/2011/08/szt-istvan-napi-megemlekezes-es-musor.html?showComment=1314099792976#c1993694716502783639 

*