Csoda, csillagászati jelenség vagy kitaláció a Jézus születésének helyét jelző csillag? Kik voltak a kisdedet köszöntő három királyok, és valóban jászolban látta-e meg a napvilágot?
Krisztus nem 2011 éve, és nem decemberben született
December 24-én, karácsony előestéjén az istállóban megszületett Jézust ünnepeljük, akihez a három királyoknak egy csillag jelezte az utat. Igaz, a kutatók szerint nem 2011 éve és nem is decemberben született Krisztus, a Biblia nem említ istállót, és a mozgó, majd hirtelen megálló csillag is fejvakarásra készteti a szakembereket. Vajon a Jézus születéséről szóló legendát mennyire igazolja a történelem?
– Bár Jézus születését a Bibliában a négy evangelista közül csak Máté és Lukács említi, mindketten Betlehemet jelölik meg helyszínként – kezdi dr. Grüll Tibor ókortörténész, aki szerint számos forrás alátámasztja a Szentírás szavait. – Igaz, Augustus császár népszámlálásáról csak Lukács, a csillagról viszont kizárólag Máté tesz említést. Előbbi tényét megerősíti Augustus császár önéletírása, amiből kiderül, hogy háromszor tartott népszámlálást, az egyik időszámításunk előtt 7 körül volt. Egyiptomi papiruszforrások alátámasztják, hogy népszámláláskor a férfinak az apai birtokára kellett mennie a családjával. József, aki Dávid király családjából származott, az összeírás miatt lehetett úton a mindenórás Máriával – magyarázza a témában könyvet is jegyző kutató.
– A három királyokként emlegetett, a Bibliában napkeleti bölcsekként, az eredeti görög szövegben magusként említett tudósok Dél-Babilóniából érkezhettek, ahol nagy hagyománya volt a csillagjóslásnak. A történeti források alapján abban a korban a csillagállásokat figyelve több városba is elzarándokoltak. A bölcsek száma és neve egyébként csak a IV. században bukkan fel Alexandriában. Szintén érdekes a csillag kérdése. Kepler szerint a Jupiter és a Szaturnusz együttállásáról volt szó, amit a Babilonban talált ékírásos tábla is említ időszámításunk előtt 7-ben. Ennek ellentmond az, hogy a Biblia mozgó csillagról szól, ez üstökösre utalhat, ráadásul a Távol- Keleten időszámításunk előtt 5-ben észlelték a Halley-üstököst. A görögkeleti ortodoxok viszont arra hivatkoznak, hogy a Bibliában gyakran használják a csillag kifejezést az angyalra, ami pedig mozoghatott és meg is állhatott. Hogy hol? Nos, sem a barlang, sem az istálló nem szerepel a Bibliában, ahol a görög katalüma, azaz szállás olvasható. Úgy sejtem, nemcsak a népszámlálás, de az őszi sátras ünnep is közrejátszhatott abban, hogy nehezen találtak szállást Józsefék. Ezt az évszakot támasztják alá a szabadban éjszakázó pásztorok is – érvel az ókorkutató.
– Bár Jézus születését a Bibliában a négy evangelista közül csak Máté és Lukács említi, mindketten Betlehemet jelölik meg helyszínként – kezdi dr. Grüll Tibor ókortörténész, aki szerint számos forrás alátámasztja a Szentírás szavait. – Igaz, Augustus császár népszámlálásáról csak Lukács, a csillagról viszont kizárólag Máté tesz említést. Előbbi tényét megerősíti Augustus császár önéletírása, amiből kiderül, hogy háromszor tartott népszámlálást, az egyik időszámításunk előtt 7 körül volt. Egyiptomi papiruszforrások alátámasztják, hogy népszámláláskor a férfinak az apai birtokára kellett mennie a családjával. József, aki Dávid király családjából származott, az összeírás miatt lehetett úton a mindenórás Máriával – magyarázza a témában könyvet is jegyző kutató.
– A három királyokként emlegetett, a Bibliában napkeleti bölcsekként, az eredeti görög szövegben magusként említett tudósok Dél-Babilóniából érkezhettek, ahol nagy hagyománya volt a csillagjóslásnak. A történeti források alapján abban a korban a csillagállásokat figyelve több városba is elzarándokoltak. A bölcsek száma és neve egyébként csak a IV. században bukkan fel Alexandriában. Szintén érdekes a csillag kérdése. Kepler szerint a Jupiter és a Szaturnusz együttállásáról volt szó, amit a Babilonban talált ékírásos tábla is említ időszámításunk előtt 7-ben. Ennek ellentmond az, hogy a Biblia mozgó csillagról szól, ez üstökösre utalhat, ráadásul a Távol- Keleten időszámításunk előtt 5-ben észlelték a Halley-üstököst. A görögkeleti ortodoxok viszont arra hivatkoznak, hogy a Bibliában gyakran használják a csillag kifejezést az angyalra, ami pedig mozoghatott és meg is állhatott. Hogy hol? Nos, sem a barlang, sem az istálló nem szerepel a Bibliában, ahol a görög katalüma, azaz szállás olvasható. Úgy sejtem, nemcsak a népszámlálás, de az őszi sátras ünnep is közrejátszhatott abban, hogy nehezen találtak szállást Józsefék. Ezt az évszakot támasztják alá a szabadban éjszakázó pásztorok is – érvel az ókorkutató.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése