Mentőöv, vagy kötél az önkormányzatoknak, amit a kormány nyújt? ( - attól függ, hova kötik)

A miniszterelnök szombati bejelentése alapján a több mint 1100 milliárdos önkormányzati adósság több mint felét, 612 milliárdot átvállal a kormányzat.      

Az 5000 főnél kisebb lélekszámú települések adósságállományát egy az egyben átveszi az állam. Ez összesen 1673 önkormányzatot érint, amelyeknek együttes hitelállománya 97,3 milliárd forint. A nagyobb települések esetében az adósságátvállalás mértéke attól függ, hogy az egy főre jutó helyi adóbevétel miként viszonyul az országos átlaghoz. Így 40-70 százalék közötti lehet.

- Szép dolog az adósság átvállalása, ám megint azokat büntetik, akik tisztességesen  gazdálkodtak - mondja Tilhof István mátyásdombi polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége felügyelőbizottsági tagja. - Azok jártak jól, akik rengeteg adósságot csináltak, s ezek főleg a nagyvárosok. A kistelepüléseken még arányaiban is kisebb az adósság. Nálunk Mátyásdombon nincs hitelállomány.

- Egyetértünk a kormányzati döntéssel, hiszen az utolsó óra utolsó perceiben járnak az önkormányzatok - mondta Oláhné Surányi Ágnes az ötezer főnél nagyobb Velence polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökségi tagja.  A részleteket persze még nem ismerjük, így azt sem, hogy Velencére hogyan vonatkozik majd a jogszabály. Nekünk egymilliárd forintnyi kötvénykibocsátásunk volt fejlesztési célra. Hogy ebből mennyit vállal át a kormányzat, azt nem lehet még tudni. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a kormányzati elképzelésekben szerepel az is, hogy az adósság rendezésre nem szoruló önkormányzatok kapjanak valamiféle elégtételt.

Ócsa 9000 ezres lakosságával kikerült abból a körből, ahol a teljes adósságállományt átvállalnák. Ráadásul az elmúlt évek hibás gazdálkodása és felelőtlen pénzköltése rányomja a terhet a lakosságra. Ez a kommunális adó bevezetésében és a hitelállomány folyamatos átütemezésében, toldozgatásában is meglátszik. A mostani városvezetés gazdaságpolitikája mára oda vezetett, hogy a felelőtlenül felvett hitelek terhei igen megnehezítik a mindennapi működést, és hátráltatják a közösség dinamikus fejlődését. Az önkormányzat fizetési kötelezettségeit nehezen teljesíti. Többször előfordult, hogy a megítélt kártérítések kifizetését csak részletekben vállalták, ahogy az egyes vállalkozói díjakat is csak így térítették. A város hitelkerete kimerült, több pénzt nem kap. Legutóbb ezért finanszírozási hiányosságokért kényszerült a Városüzemeltetési nonprofit Kft hitelfelvételre. De pénzügyi gondok mutatkoztak a másik önkormányzati tulajdonú társaságnál, illetve gazdálkodásával is, hiszen az Egressy Gábor nonprofit Kft  díjtartozását a helyi közpénzek beillesztésével, a költségvetés terhére tudták csak rendezni. Ez mind a közösből kerül elvonásra. Tehát fejlesztés helyett, csak a foltozgatás, és az éppen aktuális lék elfedésére a cél, miközben szépen  elcsordogál a közvagyon. 

Ez sem került 5 millióba - megállt alatta, (sok értelme nincs, de pár vállalkozó  munkát és pénzt kapott)

Mindezek ellenére a közkedvelt ötmilliós értékhatár alatt az idén is értelmetlenül folyatták el az összegeket különböző címszóval. Ilyen volt a vasút aluljárójának ismert pénzügyi munkálatai, az önkormányzat előtti terület  hirtelen ötlettel kitalált részleges térburkolása, vagy a milliókba kerülő kameratelepítés, amit persze senki nem lát.

Megfigyelésre alkalmatlan kamera, de biztos, hogy szükség volt rá - legalábbis a kifizetett telepítő szerint

Aztán igen csak megkérdőjelezhető és átértelmezhető az önkormányzati lap ötmilliós kerete, vagy a foci pálya füvesítésre dokumentált 8,4 millió. 

Ez a pályafüvesítés annyiba került, hogy rálépni sem lehet  - drágaságom

A hasonló esetek  kapcsán akaratlanul is felmerül az emberekben, hogy minek fizetik az adókat, ha csak tékozlásra fordítják, valós fejlesztés, valamint városrendezés helyett ezeket a bevételeket. Persze, hogy eladósodunk.

Állandó téma az iskola - hol a csarnoktól,
hol pedig az önkormányzattól zajos a hely

A  miniszterelnöki javaslat az önkormányzati adósságállomány csökkentésének szándékát jelzi, tehát a kormányzat valóban tenni akar az önkormányzatokért. A részletek tisztázását követően részlegesen leveheti a jelenlegi terhet az ócsai emberek válláról az állam. Ehhez azonban a helyi önkormányzat(ok) szándéka is szükségeltetik  mert ha továbbra is a jelenlegi tendencia marad, akkor tékozlóként ismét hamar bajba juthat a hely.  A jelenlegi adósságállomány egy részének állam által való átvállalása esetén az ócsai önkormányzat is fellélegezhet. A hír hallatán erre utal Horváth Tamás alpolgármester médianyilatkozata, miszerint újragondolnák a Halászy Károly iskola átadását avagy megtartásának lehetőségét. 

A Kormányzati szándék szövegszerű szabályozási ismerete nélkül is valószínűsíthető, hogy a bejelentés országos szinten több milliárd forintos átvállalást jelent. Azonban hogy ez a kormányzati szándék mentőövként vagy csupán egy kötélnyi segítségként fog jelentkezni , az attól függ, hogy helyi szinten a településeken ezt miként hasznosítják. Vagyis hogyan használják fel az ebbéli előnyöket.  Ha ugyanis a helyi vezetők ezt a mentséget nem a város sárból való kihúzására fordítják, hanem hirtelen fellélegzésként az emberek nyakába csapják, akkor ezzel bizony nem hogy megmenekülünk, hanem megfulladunk.  

Ezért sem mindegy, hogy nagy hirtelenjében milyen újabb ötletekkel állnak elő a helyi irányításban részvevők.

*

Százholdas pagony, Micimackós látvány telep, vagy látványos semmittevés ( - ásó, kapa, Alsópakony mint autonóm falu)

Alsópakony térségében még egyetlen kapavágás sem történt. Most ismét minden bizonytalan.  
A korábban Ócsa önkormányzata által elfogadott tervezett szerint, mely még a tél beállta előtt egészséges ivóvizet biztosított volna a külső településrészen élőknek, nem valósult meg, mert a testület visszalépett ettől, mondván jön az új elképzelés. Ez az ötlet akár harmincmillió forint közpénzt emészthet fel házanként és amolyan látványos leépülés, akarom mondani látványtelepülés képét mutatná. Amolyan mesebeli több holdas pagony ez, ahol a Micimackó  élete is csupa naivitás és boldogság volt. Igaz hogy pont ezért egy kicsit "csekélyértelmű bocsnak" titulálták, de legalább őt lehetett szeretni.

A naivitás máig adott. A kabinet augusztus elején döntött arról, hogy Ócsa-Alsópakonyon, 132 hektáros egybefüggő állami földterületen ötszáz darab, 40-80 négyzetméteres házat épít fel azoknak a lakáshiteleseknek, akiket kilakoltatnak otthonukból.

A puszta -  mint százholdas pagony

Akkor most Alsópakony egy szerethető hely lesz, vagy csak a naiv bocsok, a "csekélyértelmű" elegyek térnyerésének színterévé válik? A jelenleg elhagyatottan élők sorsával, ellátásával, ivóvizével kifoglalkozik? Netán az marad a régiben, míg a beígért látvány csak az út másik oldalára vonatkozik?  Egy kicsit erre is keresnénk a választ, de valahogy nem leljük, mert az ígéreteket a történések eddig rendre felülírták  a megnyilatkozóktól elhangzottakat. 

A helyben lakók információi is megerősítették többek kétkedését abban, hogy itt bizony nem történt eddig semmi (jó). Tavaszig nem igazán lesz semmiféle kezdésnek szánt 80 házas lakótelep, ahhoz az idő már túlságosan is előre haladott. Télen nem igazán szerencsés árkolni, betonozni és futtában építkezni. A vízügyi helyzet is rendezetlen marad. A z ősz végét már csak így fejezi a több milliós Ócsa-Alsópakony álom projekt. Még talán egy-két álmos nyilatkozta a helyi embertől és téli álmába fordul a nyár végi ötletelés. Álmodik a nyomor és a pénz is fekszik már, aludj el szépen kis tanyám. 

A polgármester kilátogatott - magyaráz, de nem tömegközlekedik

Felébredvén azonban harmincmillió forint is lehet az Ócsa mellett felépülő lakáshiteles telep egy házra eső összköltsége – olvasható ki abból a jelentésből, amit a kormány az Európai Bizottságnak küldött júliusban, a túlzott hiány-eljárás keretében.  Mint az uniónak küldött beszámolóból kiderül, a szociális családiház-építés költségvetési terhe a kormány számításai szerint 15 milliárd forint lehet. Az 500 házra leosztva a magyar állam 30 millió forint közpénzt költ el házanként a magyar lakosság túlzott eladósodottságát szemléltető „látványtelepülésre”.

Helyi buszjárat Ócsán, Alsőpakony felől - ritka, mint a fehér holló

A kiemelt beruházás. Ócsa-Alsópakonyban található összefüggő állami földterületen, mely 132 hektáros szántóföldön (nem művelt, hanem parlagon hagyott ugar) kéne  megépíteni a könnyűszerkezetes típusházakat. Az első nyolcvannak 2012 tavaszáig kellene megépülnie. Azonban ebből az idén már nem várható több, minthogy a kisvárosi alpolgármester, a társadalmi megbízatású Horváth Tamás felbukkan valamelyik csatornán, és mond valami nagyot. Igaz, megyei képviselőként azt sem sikerül elérnie, hogy abban az iskolában, ahol tanárként funkcionál, ne kapcsolják ki a gázt, vagy hogy iskolakezdésre, a hideg beált5ával ne fázzanak a gyerekek. Sajna ehhez is a kormán közbenjárására volt szükség. nem lesz ez másként itt sem, hiába mond helyi szinten bárki bármit. Addig is, majd lehet terveket mutogatni közpénzen a Művházban. 

(A beruházás költsége: első adatok szerint 4 milliárd, későbbi adatok szerint 10 milliárdba kerülne mind az 500 ház, melyről azt regélték még a nyár közepén, hogy az elkövetkező időben fel akarják építeni.)

A 2011-es évben számolható költség; mintegy 775 millió forint...

És így tovább.

A valóság azonban teljesen más. A kormány álmodozott egyet az enyhe nyári éjszakákon, de már őszre kiderült, hogy ez nagy valószínűséggel az idén álom is marad. Vagy ami még rosszabb; lehetségesnek tartjuk, hogy ez is csak megvezetés és amolyan megvezetés volt.  (Hasonlót tapasztalhattak már a helyiek a FÉG ügyletek kapcsán.) Mellékvágány és tévedés, mint annyi más, a kormányzati és a helybéli cselekvésekben és a kommunikációban. Hogy hová szivárog el az idei a 775 millió forint, vagy hogy létezett-e egyáltalán - talán az örökre titok marad, mint a műemlék ház eredeti ágasfájának a holléte. Bár talán nem ártana ez ügyben is kutakodni az ócsai és a Pest-megyei önkormányzat háza táján, mert az informátoraink azt rebesgették, hogy ezek a szervek erősen kavargattak ez ügyben az utóbbi időben. Már ahogy itt lenni szokott.  

De, hogy konkrétan mit is csináltak az építkezéssel kapcsolatban? Azt biztosan kijelenthetjük, hogy Alsópakony vonatkozásában lényegében semmit. Hacsak azt nem vesszük figyelembe, hogy Horváth közreműködéssel  változtattak több elképzelésen. Ezek közül egyik sem válik Ócsa- Alsópakony előnyére.  Jelenleg a társtelepülésen semmivel nem javul a vízellátás. Ők továbbra is a közkúton vételezhetnek némileg jobb minőséget. A városon belüliek pedig majd megkapják a (Ertsey Attila építész, Autonóm falu – koncepcióvázlat szerint is) drágább megoldással a teleprendezés után a visszatérő szennyvizet. 

A pazarló  koncepció alapján erősen kétséges, hogy a családok megmentése a kormány fő célja az ócsai építkezéssel. Ha ugyanis a közbeiktatott eszközkezelő lakásvásárlásra használná fel a szociális családi házakra szánt 15 milliárdot, akkor 500 helyett több mint 3500 családnak biztosíthatna lakhatást.

A legfrissebb adatok szerint több mint 142 ezer jelzáloghitel-adós halmozott fel 90 napon túli tartozást. Ezeket a bedőlt hiteleket a bankok felmondhatják vagy már felmondták, majd az árverezési és kilakoltatási moratórium fokozatos feloldásával lehetővé válik a fedezetül szolgáló ingatlanok értékesítése.

Ha itt megállna a hitelesek számának bedőlése, a hvg.hu becslése szerint – a bankoknak engedélyezett kilakoltatási kvóták alapján – 57 ezer lakást árverezhetnek el 2014 végéig. Ha folytatódik a bedőlt hitelek szaporodása, az elárverezett lakások száma is magasabb lesz. Az eszközkezelő viszont csak 5 ezer lakást vesz meg, a többi kilakoltatott hitelesnek pedig marad az ócsai telep, de az összesen 500 családot fogadhat csak be.

A kormány Micimackója és a bedőlt hitelesek  akkor lehetnek majd igazán boldogok, ha már mindenki a Százholdas alsópakonyi pagonyban lakik. Csak ekkor dőlhet hátra a megbízott Horváth és csipetcsapata (a főnök, a mester, a felelős ügyintéző, és a szóvivő) önelégülten az új lakóközösségében, ami remélhetőleg már nem a leszegényedő környéken lesz.  

* 

Vannak gyalázatos pártkasszák ( - Gyurcsány nem erre költi a vagyonát)

Gyurcsány Ferencet új pártja pénzügyi alapjairól faggatta a Hit gyülekezetes Tv.

A műsorvezető a most alakult párt pénzügyi megerősítéséről kérdezte a kétes hírű politikust. Az októberi rendőri vérengzés vezéralakja a tagság adakozására apellált. Szerinte az a legjobb (és előnyösebb) az áldozatokat vállaló (hozó) tagságra hivatkozik. Elmondta, hogy jelenleg az a feladata, hogy  1000 munkavállalójának támasza legyen, ezért nem nyúl a magánkasszájába, hogy támogassa a pártját. 

Gyurcsány azt magyarázta, hogy a válság közepette nemcsak nem szabad, de egyenesen tilos politikai terhet raknia a mindennapok túléléséért küzdelmet folytató vállalkozásaira.

Mire az ATV műsorvezetője megpendítette, hogy a volt miniszterelnök mutat-e példát személyes vagyonelemeinek mozgósításával, de a válasz elutasító volt. Inkább kivárják az állami apanázst.

Elhúzzák e a nótámat?

Neki most az a dolga, hogy mintegy ezer munkavállalójának és családjának támasza legyen, ezért bizonyosan nem nyúl bele a kasszába. Majd azt ecsetelte, hogy új pártja pár ezer forintokat összerakva kíván felépülni, s nem követi azoknak a gyalázatos pártpénztárnokoknak a praxisát, akiket az elmúlt húsz évben volt szerencséje megismerni. Inkább a tisztességes szegénység, mint a tisztességtelen jómód, üzente Gyurcsány Ferenc a tévén keresztül.

És ezt a gondolatot végtelenített formában kellett volna megörökíteni, és csak futtatni, futtatni valamelyik internetes oldalon. Okulás végett. Hogy sírjon mind, aki látja.

Igazán kicsi szépséghibája a történetnek, hogy közreadója múltját - többek között - a Nomentána-ügy, az őszödi villa és a Szalay utcai kormányzati irodaépület különös privatizációja, valamint a Motim megszerzése csúfítja. 

A hülye állam valahogy mindig a rövidebbet húzta akkor, míg ő meg a hosszabbat. 

*