Misi bácsi sem hazudtolja meg magát kártevésben ( - hétvégi közteherviselés mások okán)

Mint ismert, az ócsaiak egy része szereti rendben tudni a saját portáját.  Sokan így csinosítgatják és rendezgetik az árokpartot a Némedi úton, vagy éppen a vasút mentén, a Kettős-kereszt előtt, és környékén, sőt másutt is.

Vannak azonban olyanok, akik nem így tesznek. Nekik csak a sajátjuk számít, és a város, a közösség, a másé már nem. Mint arról korábban hírt adtunk, az is visszatérőn előfordul, hogy a saját telekszéliről a szomszédos közösségi árokba hordta a delikvens az ágakat, lombokat és egyéb szemetet, nehogy az nála halmozódjon tovább, s neki okozzon gondot. Tudjuk, hogy a sok szemét a települési gondok egyike, de az még sem megoldás, hogy ezzel a gonddal másokat terheljük. A megoldás sem az lehet amit most bemutatunk. Hátha ezzel példával a közterület-felügyelők is magukra lelnek a munkájukat illetően.

Ez a lakó is az út túloldaláról hordja az árokba a nála fölöslegessé vált szemetet

Az így telehordott, vízelvezetésre alkalmatlan árokért majd ismét mi emelünk szót, aminek végén közpénzből ugyanúgy kitakarítja a hivatal, mint tette ezt tavaly, nagy nehezen.

Az áthordott szeméttől ilyen a közterület

Ezzel a jó szomszéd ami pénzt megspórol magának, azt így a városra és az adófizetőkre többszörösen átterheli. Teheti ezt mindaddig, míg valaki be nem csönget hozzá és számon nem kéri. Jó lenne, ha ez esetben a hatóság embere lenne az, aki elsőként felkeresi és döngeti meg a kaput a közösséggel szemben a tiszteletlen flótásnál.

Persze amikor mi szóltunk ezért, a gondatlan gazda és asszonykája nézett a legnagyobbat, hogy mi a baj azzal, ha a városi út szélét terheli a hulladékkal.  Amikor erről bejegyzést ejtettünk, akkor  az eljárni köteles személyek, valamint a közterület-felügyelők figyelmét szerettük volna a jelenségre felhívni, de mint annyi más esetben is, erre sem sokat mozdultak. A számos teendő mellett erre már nem futja nekik. Egész pontosan: azóta sem tettek semmit. Még azt sem tapasztalták a környékbeliek, hogy kiszálltak volna, rá néztek volna a környékre. Sőt az árkot sem tisztíttatták még ki. Talán jelentés sincs.

Pedig a probléma előttük sem ismeretlen. Jól tudják, hogy évről évre visszatérőn nem takarítják a város egyes szakaszait. Legyen az év bármely időszaka.  Árok, vagy járda, közterületi, vagy magán. 

Aztán itt vannak még a különböző előírások és tilalmak, amiket szintén a felügyelőknek kéne kordában tartani. 

Van, hogy a szippantós autó jön és enged egy adagot a csatornába,  és van, hogy más terheli, vagy éppen szennyezi a kisvárosi közösséget.

Itt olcsóbb a leeresztés, ha nem szól érte senki

Nemrég például a hulladékot az árokba hordó szomszédságában élő Misi bácsi sem volt rest átvinni az avaros hulladékot a szomszédos üres telekre. Gondolom, azért, mert nála már nincs a csapadékelvezetésre szolgáló árok, amit a példa alapján befedne. Így a gondolhatta azt, hogy más telkén szívesebben szennyez, mint a sajátján.

Misi bá' nem kis pályás, már márciusban is a szomszédok orra alá füstölt, a tilalom ellenére - az ereszalja is kivezetve

Nem is volt rest az út túloldalára cipekedni és ott elégetni a vágott zölddel, gallyal és más hulladékkal  vegyes szemetet.  Ezzel jól járt az öreg, mert nem a saját házát, és közvetlen környezetét szennyezte be. hanem az út túloldalán élők orra alá füstölve okozott bosszúságot a környezetében.

A gazt áthordja az úton

Gúlába halmozza mások előtt

Üzen a közterület-felügyeletnek - amúgy is szarik mindenre

Újabb eresztésért megy haza

Még zöldet rak a tűzre - köz szerepel

Tovább gerjeszti a füstöt és a tüzet

További friss zöldet is rak rá hagy füstöljön még jobban

Sikeresen befüstöli a környéket pedig a lakóházak közt amúgy is van már egy bér-füstölő 

Hiába szóltak a szomszédok, az öreget nem érdekli a külvilág

Hátat fordítva, postára várva

Nem tudni persze, hogy ekkor a mi derék és tettre kész közterület őreink hol járnak, de hogy ezek a dolgok egyes körökben amolyan helyi népszokás jelleget öltenek, az már biztosnak látszik. 

És valóban tehetik ezt visszatérőn akár többen is, mert a városban erre nincs kontroll és szankció. 

Ez viszont nagyon látszik.

Ahogy az is, hogy a környezetvédelem, nem Ócsa város erőssége. Írásunkkal erre szerettük volna felhívni az illetékesek figyelmét, hogy az esetmegismétlődések elkerülhetők legyenek. 

*

Kivonat az Önkormányzat honlapján megjelentekből:

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a szabadtéren keletkezett tüzek jelentős része gaz és hulladék nem megfelelő égetése, felügyelet nélkül hagyása miatt keletkezett.

Tájékoztatom továbbá, hogy a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező az alábbi esetekben:

Tűzvédelmi szabálytalanság

Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/

Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/

Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő

100.000

1.000.000

Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

200.000

3.000.000

A tűzgyújtási tilalom az országos tűzgyújtási tilalom feloldásáig tart.

Ócsa, 2012. augusztus 27.

Tisztelettel:
Dr.Szabó György

*

Bukodi szakértőként megbukott - jogos kritika ( - megjött a Zöld Válasz)

Megjelent a Zöld Válasz cikke a 104 milliós beruházásban készült szemétlerakó rekultivációjával kapcsolatosan felmerült problémákra. 

A szerdai soros önkormányzati ülésen munkatársakkal (szakértővel) megjelent érdekvédő zöld szervezet emberei a jelentkezés ellenére nem kaptak lehetőséget szólásra, annak ellenére, hogy több képviselő megszavazta a szóhoz jutást számukra, de Kardos Zoltán, Buza Ernő, Gallai Zoltán képviselők és Bukodi Károly polgármester (Horváth Tamás nem volt jelen és nem vett részt ezen a sorsdöntő ülésen) tartózkodóan megvonták ezt a lehetőséget a környezetvédőktől. 

Pedig csak segítő jobbot kínáltak, s csupán tapasztalatokról akartak beszélni, tanácsot szerettek volna adni.

Ebben valahogy az ócsaiakat képviselők jelenlévő többsége, bizottsági tagok és elnökök, de még a polgármester sem volt partner. 

Bukodi Károly a saját jogán sem engedte szóhoz jutni Zábrácki Lászlót. Talán méltón félve attól a leleplezően jogos kritikától, amit a bejárás alkalmával szakértőként látott és tapasztalt a "zöld" szakember.

Így hát megszületett a Zöld Válasz írása: 
Bukodi szakértőként megbukott

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk az ócsai rekultivált szemétlerakó körüli anomáliákról, a történet azonban tovább folytatódik. Cikkünkre alapozva a képviselő testület egy tagja interpellálta a polgármestert, aki mekk eleki szakértelemmel visszautasított minden problémát, helyette személyeskedéstől sem mentes válaszában politikai támadásnak értékelte a bírálatokat.

Segíteni akartunk

Annak ellenére, hogy a polgármester alig burkoltan perrel fenyegetett meg bennünket, elsősorban az ócsai lakosok védelme érdekében felajánljuk segítségünket. Ezért vettünk részt a tegnapi testületi ülésen és kértünk megszólalási lehetőséget véleményünk ismertetésére. Terveink szerint az önkormányzat műszaki szakemberével készítettünk volna egy jegyzőkönyvet, melyben feltártuk volna a jelenlegi hiányosságokat és ezt átadtuk volna a kivitelezőnek. S végül megtörtént az, ami Ócsa történetében még sohasem, a Zöld Válasz felszólalását a polgármester úr és elvtársai nem engedélyezték.

Fennmaradó problémák

A hulladéklerakó fedőrétegeinek vastagsága a mi méréseink szerint nem éri el az előírt vastagságot, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a nyári esőzések által okozott „árkok” 20-30 cm mélységben már láthatóvá teszik a hulladékot. A polgármester szerint felvetésünk abszurd, mert a műszaki naplóban mást olvasott. 

Egy helyszíni bejárás talán meggyőzte volna.

A polgármester szerint nem önkormányzati pénzből locsolják a lerakót, mert azt a Városüzemeltetési Kft végzi. Szeretnénk tájékoztató Ócsa felelős vezetőjét, hogy a kft 100 %-os tulajdonosa az önkormányzat, annak működését a költségvetés biztosítja, ahogy a terület őrzését is.

A felszínen elszaporodó parlagfű irtása szintén az önkormányzat feladata, arra nem lehet várni hosszú hónapokig, reméljük a lakosokat nem bírságolták meg parlagfű miatt.

Ami újdonság

A monitoringkutak elhelyezkedése, mélysége és használata újabb kérdéseket vet fel. Nézzük sorban:

K-1 kút. Ezt használja az önkormányzat a terület locsolásra, ami a legenyhébb megfogalmazás szerint is felelőtlenség. Ennek bizonyítására álljon itt pár adat, a Wessling Hungary Kft szakértői jelentéséből, amely elemezte a talajvizet:

Komponens	„B” szennyezettségi határérték	K 1 kút
Szulfát (mg/l)	250	320
Nitrát (mg/l)	50	1140
Ammónium (mg/l)	0,5	13,3
Réz (µg/l)	200	819
Nikkel (µg/l)	20	40,5
Cink µg/l)	200	1800

Ha gázolajjal locsolnának, az alig lenne környezetszennyezőbb.

K 2 kút. Korábbi állításunkat ismét megerősítik a szakértők, a kútból nem tudtak mintát venni, mert a 7 m-es mélységben nem találtak talajvizet.

K-3 kút. Az itt mért értékek nem mutatnak eltérést a két évvel ezelőtt vett mintához képest, ez azt a feltételezésünket támasztja alá, hogy a kút nemcsak távol van a lehetséges szennyeződés helyétől, hanem a talajvíz áramlása elkerüli a monitorkutat.

Érdemes lenne, ha az önkormányzat vezetése átgondolná a leírtakat és a lakosok érdekében elfogadná segítségünket.

Zöld Válasz

*

Ahol a közterületfelügyelet sem jár ( - a város határain belüli "zöld" terület)

Tudom, hogy az önkormányzat számára a postai kézbesítés fontos, és kiemelt jelentőségű, még akkor is, ha egyes hivatalnokok az alpolgármester ládáját használják hivatali iratok közvetlen kézbesítésére.

Vagy talán éppen ezért, a közterület-felügyelőt küldik a Postára biztosításul az önkormányzati alkalmazott átvevő mellé levélhordónak.

Igaz, ezzel némileg módosul a munkarendje, és kevesebb idő marad délidőig a közterületet járni, hiszen alkalmanként vagy ezt követően még a szociális ebédszállításba is be kell segíteni.

Így nem csoda, ha nem jut el a hatósági ember oda, ahova kéne, avagy olyan helyekre, ahol éppen szükség lenne rá. Talán ezért is alkalmazhat jó pénzért magánszervezetet fix állásponttal a szemétlerakások ellen az önkormányzati hivatal. Ámbár az Uniform-Team Kft ócsai körökben nem ismeretlen, hiszen eddig is maga védte azt a bezárt szeméttelepet, amire azért a Lakatosház bontási törmelékével megrakott városi Ifát beengedték.

Most amikor ennek a történésnek a rekultiváció végett vetett, és az egykori szemétlerakót bezárták, ismét feladathoz jutott a cég. Őrizhetik a semmit. 

A bezárt és rekultivált hulladéklerakó ugyanis már nem lehet célpont. A munkálatoknak vége, a feladat teljesítve, az egykori létesítmény lezárva, átadva és átvéve. 

Önkormányzatunknak azonban van még pár milliója, hogy ezt a semmit őriztesse, miközben a környéket továbbra is lepi a szemét. 

Így van ez ugyebár akkor, amikor a közterület-felügyelet mással van elfoglalva.

Ha ugyanis a feladatának megfelelően cirkálna, ellenőrizne és tevékenykedne az erre illetékes, akkor nem piszkíthatnák össze észrevétlenül a milliókért felújított vasúti aluljárót. Nem hordhatnák tele a házakkal szembeni útszéli árkot büntetlenül, és nem  hulladékkal lenne teli az erdőszél, vagy éppen a közeli zöldterület.

És ugyebár nem lenne szükség az Uniform-Teamnak milkós munkákat adni csupán azért, hogy az erdőszéli úton rosszul helyreállított, a természetből kipúposodó felszakadt sebet védve álmodozzon az őrbéli fizetségről. 

Ráadásul az önkormányzati jegyzőkönyv tanúsága szerint "a 089 hrsz. alatt található rekultivált kommunális hulladéklerakó és környéke örzésvédelmével kapcsolatos ellátására a további illegális hulladéklerakás megakadályozása céljából".

Nos ez valahogy nem jött össze. A rekultivált hulladéklerakó környéke tele van szeméttel, amit vagy senki nem szedett össze a 100 milliós beruházás során, vagy azt követően szórták szét, miközben még ennek védelmére is fizetünk a pályázati kifizetésen túl a közösségi kasszából, ismét hasztalan. 

Szeretném végre megérteni az illetékesek pénzes munkálatainak folyamát, hogy miként adják a munkát és osztják hozzá a pénzt. Főleg akkor, ha erre van egy hivatali apparátus, mindenféle jogkörrel felvértezve.

Mi überelheti felül a közterület-felügyelőt abban, hogy Ő védje a közterületeinket? Mi adhat több muníciót egy semmivel fel nem ruházott maszek alkalmazottnak arra, hogy közbelépjen, vagy intézkedjen a közterületis helyett?  Csak nem ismét a pénz az, ami ebben a döntésben dominál?

Nem célszerűbb lenne a közterület-felügyelőket az önkormányzati postahordás, és az ebédterítés helyett ott alkalmazni, ahol hivatottak? Nem jobb lenne a közpénzek őrzését felülvigyázni, mint az Unform-Team Kft-t adóforintokkal tömni?  Jó lenne, ha a lakosság álszent etetését ezekkel az ál-intézkedésekkel befejezné végre ez a vezetés. 

 Talán mégis csak a szemétre és az elszórt pénzekre kéne koncentrálni, hogy ne lepjen el bennünket a mocsok.

*