Megbeszélni való - pár szó a közlekedésről és annak visszáságairól

Míg a Pest Megyei Közgyűlésben az agglomeráció közlekedési helyzetének változásairól tárgyalnak az érintettek, addig Ócsán semmi sem változik.

Nem csak közterületi vétség, hanem közlekedési szabályszegés is az ilyen megállás

 

A közlekedést biztosító társaságok, köztük a Volán és az ÖR-TA Közlekedési Kft. buszai Ócsán napi szinten a járdát büntetlenül használják parkolónak. (Szóra sem érdemes.) Persze a helyi közterület-felügyelők szemlesütése és a városüzemeltetés áttekintése nélkül, immár megszokásból, évek óta. 

A Kiss Ernő utca járdájának parkolásra történő használata során a közterület-felügyelők nem intézkednek

A megbeszélésről a beszámoló és írásunk Ócsa város blogján olvasható

*

Szűcs Lajos munkában - egy kormánydöntés árnyékában ( - szomszédolás helyett kanosszajárás)

 Ahogy a híradásokból ismertté vált bejelentés megtörtént, a kormány egyeztetést kezdett az önkormányzatok adósságának átvállalásáról.

A kormány döntése értelmében az ötezres lélekszámúnál kisebb települések adósságát még az idén teljes egészében rendezi az állam, az ennél nagyobbak esetében pedig 2013 közepéig vállalja át az adósságállományt 40 és 70 százalék közötti mértékben. Az összesen 1956 önkormányzatot érintő adósságátvállalás miatt az idei és a jövő évi költségvetést is módosítani kell.   

Az ötezer lakosúnál kisebb települések adósságkonszolidációja 95-100 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást igényel a tavaly év végi adatok alapján, míg a nagyobb városok összesen legalább 512 milliárd forintos hitelátvállalása állami tőketörlesztéssel és kamatfizetéssel jár, ami évente 50-100 milliárd forinttal terhelheti a költségvetést. 

Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című októberi budapesti rendezvényen jelentette be, hogy 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.

Az egyeztetésről tartott sajtótájékoztatón az államtitkár elmondta: a 600 milliárd forintot meghaladó adósságból az ötezer főnél nagyobb településekre eső rész több mint 500 milliárd forintot tesz ki. Hozzátette: összesen 27 városi önkormányzat van, amelynek nincs adóssága; számukra külön támogatási csomagot dolgoz ki a kormány.

Ezt követően a kormányzat, valamint az ötezer és ötvenezer közötti lakosú települések között a tárgyalássorozat az adósságrendezésről kedden.

Majd a kormány képviselői, Tállai András önkormányzati államtitkár vezetésével, az önkormányzatok adósságkiváltásának szakmai részleteiről és a jövő évi költségvetés önkormányzati kérdéseiről is egyeztető tárgyalásokba kezdtek.
 

Ezeken az egyeztetésen a tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy szükséges volt a kormány adósságkiváltásra vonatkozó döntésére - zárul a közlemény.

A minap pedig  dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke, országgyűlési képviselő is megállapította, hogy a kormány jelentős segítséget nyújt azzal, hogy még az idén a települések teljes adósságát átvállalja - olvasható a képviselői honlapon - amikor találkozott Felsőpakony polgármesterével.

Szűcs Lajos közreadta, hogy a tárgyaláson azt igyekezett fölmérni, hogy ténylegesen mekkora a szomszédos település adóssága. Hamarosan tételes lista készül mindazokról a hitelekről, amelyeket az önkormányzati adósságrendezés során az állam átvesz. Ezt követően a kormány megállapodást ír alá az érintett önkormányzatokkal, így a felsőpakonyival is. Végül, ez évben, legkésőbb december 28-ig egyösszegű célzott támogatás formájában megérkezik az önkormányzat számlájára a pénz, amit a hitelek törlesztésére kell fordítania a hivatalnak.

Szűcs Lajos leszögezte: ezzel a lépéssel a kormány mérhetetlen segítséget nyújt az eladósodott településeknek. Rámutatott: a települések a 2002-2010-es időszakban, az MSZP-SZDSZ-es kormányok idején kerültek bajba, amikor folyamatosan csökkentették az állami normatívákat, ugyanakkor egyre több feladatot terheltek az önkormányzatokra. Ennek most vége, fellélegezhetnek az önkormányzatok, de az adósságrendezésért cserébe a továbbiakban felelős gazdálkodást vár el a kormány a megsegített önkormányzatoktól. 

*

Megy, vagy marad Szűcs Lajos? ( - mert nem a teniszelnök széke a lényeg ebben a storyban)

Információnk szerint egyre jobban távolodik Ócsától Szűcs Lajos, megyei és szövetségi elnök.

Most az a kérdés, hogy megy vagy marad-e annak a szövetségnek az élén, aminek tisztújítása 22.-én lesz. 

Mint minden békés családban élő ócsai polgár tudja, a tenisznek milyen fontos és kiemelt jelentősége van életében, főleg, hogy az egykori földi is ezt látja. Szűcs Lajos ugyanis a tenisz tömegbázisát növelné és az iskolai teniszt erősítené a jövőben. Talán ebben Ócsa városa is partner lehet, hiszen a helyi polgármester, Bukodi Károly is nagy sportrajongó. Ráadásul egy pártbeliek és a rekultivált szeméttelep nagy kiterjedésű sík felülete erre megfelelő is lehetne. Ugyanis az már biztos, hogy ott golf pályát nem létesít a helyi vezetés, mint ahogy azt a kérkedőknek elmondta a helyi vezető. Ezért jöhet  képbe talán a Szűcs Lajos-féle gondolat és közös összefogással, az amúgy is városi pénzen őrzött területet hasznosítva egy tenisz centrum jöhetne létre. Ezzel is elősegítve Szűcs doktor azon elképzeléseit, miszerint a teniszt tömegbázisát növelné.  Ócsa erre kiváló terepet nyújtana. Tehát még a régi szemétdomb is szóba jöhet.  Micsoda siker lenne a sportpálya ciklusbeli megújítása után!

Szavazzuk meg!

De miről is van szó?  2010 novemberében hét elnökségi tag mondott le a teniszszövetségben.  2011-ben, nem kis meglepetésként már hallani lehetett Szűcs Lajos hangját, mint induló az elnöki posztra indulójelöltet. Ekkor kifejtette, hogy nagyon nincs rendben a hazai teniszélet. 

Így hát Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke is indult a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnöki posztjáért az akkor esedékes tisztújító közgyűlésen.

Bíztak benne és megválasztották. 

Poszton - Szűcs Lajos elnököl

Azóta viszont nagyot fordult a kocka. A hazai teniszélet nem ugrott meg, a változás pangásba fordult. Sőt, ahogy most, az idei tisztújítás előtt hallani, még a bajok is előjöttek. Pénz nincs, és siker sincs. 

Szűcs Lajosnak küzdenie kell a bennmaradásért, mert különben mehet. Ezért hirdette meg a programját, melynek része az iskolai tenisz. 

Az MTSZ elnöke azt mondta, már olvasható a szövetség honlapján a "Merre tovább MTSZ? A stratégiai irányok és célkitűzések (2013-2016)" című anyag, amelynek megvalósítása az új elnökség feladata lesz. A tisztújításra szombaton kerül sor, Szűcs Lajos mellett Erdélyi Péter az elnökjelölt.

"Az elnökség által kidolgozott fejlesztési koncepcióban több intézkedést is megfogalmaztunk a tömegbázis növelése érdekében" - fogalmazott Szűcs Lajos. "Az utánpótlás-nevelés például a szabadidő- és a versenysport szempontjából is fontos, ennek megfelelően külföldi mintára a 'play and stay" mozgalmat, az iskolai teniszt szeretnénk tovább erősíteni. Emellett a klubokban kártyarendszert vezetnénk be, természetesen úgy, hogy a kártyatulajdonosok plusz szolgáltatást is kapjanak a sportolás mellé."

Tehát, elsősorban a tömegbázis növelése a célja az elkövetkezendő négy évben a Magyar Tenisz Szövetségnek (MTSZ), Szűcs Lajos szerint ez plusz forrásokat generál majd a szervezet számára.

Szűcs Lajos egy jótékonysági tenisztornán

Ezzel szemben az elnökségre pályázó Erdélyi Péter szerint a 2012. választási ciklus végére komoly problémákkal szembesült teniszszövetség. 

A Szövetség működését a 2010. március 17-i közgyűlés határozatainak bírósági megsemmisítése jelentősen nehezítette operatív és morális oldalról egyaránt, akárcsak a 2011. január 29-i közgyűlés lebonyolításának módja, ennek következménye a tagok alacsony motivációja az együttműködésben. Jelentőssé vált a különbség a Szövetség vezetőinek választáskori ígéretei és az elért eredmények között. Bizonyságot nyert, hogy a szövetség nyugodt működéséhez szükséges anyagi eszközöket nem tudták teljes mértékben előteremteni. A gazdálkodás veszteségesnek látszik, de az ellenőrzött, megbízható adatok nélkül a hiány nagyságára jelenleg legfeljebb csak következtetni lehet, a becslések szerint jelentős összegről van szó. 

Ezért választási jelszavai az:  Átláthatóság, kiszámíthatóság, folyamatosság, fejlődés, és a profizmus.

Vagyis az amatőr Szűcs kiszámíthatatlanná, fejlődésképtelenné, és akadozóvá tehette a sport teniszbeli életét. 

Erre utal Erdélyi programjának további részlete is:

Elsődleges feladatnak tekintjük az anyagi biztonság megteremtését és a működés során a széleskörű együttműködés erősítését. Az üzleti szférában kiépített kapcsolatrendszereinken keresztül gondoskodni kívánunk a napi tevékenység zavartalanságáról, a megkezdett programok folytatásáról, és az éves költségvetés végrehajtásáról. Ezzel egy időben el kell kezdjük egy újfajta gazdasági szemlélet alapjainak a lerakását. Ennek lényege a tagság számára átlátható, követhető és ellenőrizhető pénzügyi működés, olyan projektek vitele, amelyek az anyagi támogatásra alkalmasak, és amelyek mellé ilyen állítható.

Majd a most leváltani készülő elnökségről így vélekedik:

A szövetség irányítása, egyben a tagság érdekeinek a megjelenítése, képviselete az Elnökség feladata. Olyan összetételű elnökségre teszünk javaslatot, amelynek tagjai arról a területről jönnek, amelyet képviselni hivatottak és az elnökség munkájában aktívan részt kívánnak venni. Elvárjuk, hogy rendszeres hidat képezzenek a tagság és a szövetség vezetése között, legyenek a kétirányú információáramlás főszereplői.

Célunk az, hogy az elnökségi döntések széleskörű egyeztetést követően az elnökségi tagok személyes részvételével és szavazatával és ne távszavazással szülessenek meg. A tervezett változtatásokat, garanciákat az Alapszabályban is át kívánjuk vezetni, erre – felhatalmazásunk esetén -javaslatot fogunk tenni.

Ha most ezeket a szavakat lefordítanám, akkor Szűcs Lajos finoman szólva is nagyon elcseszett valamit.

A tagság érdekeinek meg nem jelenítése? - nem képviselése? - nem területe a tenisz? - nem hivatott képviselni? - hiányzott az aktív részvétel? - nem volt információ, és kétirányú kapcsolat? - és személyes részvétel? - meg távszavazás? 

Hát nem is tudom, hogy ha ez a tenisz kapcsán így zajlott egy túlvállalt elkötelezettség nélküli személytől, mint elnöktől, akkor, hogy kíván a választásokra (tisztújításra) megújulni, illetve megváltozni? 

Hihető-e az a gondolatsor, melyet az eddig rosszul hozzáálló elnök(ünk) most felvázol? 

Hihető-e, és hiteles marad-e a továbbiakban az a politikus(elnök), aki itt most megbukni látszik? 

Kéz-tördelve

A nagy kérdés mégis az, hogy a szeptember 22.-ei tisztújítást követően Szűcs Lajos megy, vagy marad-e?

(Akár Ócsát érintően is.)

*

Változás a Kataszrófavédelemnél is ( - kinevezés)

Ünnepélyes keretek közt nevezték ki a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának Juhász Attila tűzoltó alezredest. Az eseményen jelen voltak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetői, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke és a kormányhivatal képviselője mellett a rendvédelmi szervek vezetői is.

Juhász Attila tűzoltó alezredest nevezték ki a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának.

Az ünnepélyes ceremóniát követően dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy átadta dr. Pintér Sándor belügyminiszter kinevezéseit Benkovics Zoltán tűzoltó dandártábornoknak és Juhász Attila tűzoltó alezredesnek.

A kinevezéseket követően dr. Bakondi György ünnepi beszédet mondott, majd Juhász Attila eddigi munkásságáról beszélt.

Ünnepélyes állománygyűlés iktatták be a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatói beosztásába Juhász Attila tű. alezredes

A frissen kinevezett tűzoltó alezredes 1992-ben szerelt fel tűzoltónak a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság XVII. kerületi parancsnokságára. 15 évet töltött be különböző vezetői beosztásokat a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon, illetőleg 2000-től 2003-ig a BM OKF tűzmegelőzési, és iparbiztonsági szakterülettel foglalkozó főosztályán teljesített szolgálatot. 2012. január 1-jétől a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője.

Az ünnepség végén a csapatzászló átadására és a Szózat meghallgatására került sor. A ceremóniát dr. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnökének pohárköszöntő beszéde zárta.

*

Disznóság Szűcs Lajossal ( - gyáli csapatversenyen a népszerű ember)

Mint többen is rebesgetik, Szűcs Lajos elhanyagolja lakhelyét. 

Mint köztudott, városunk nem sokat prosperál a Fidesz területi listás országgyűlési képviselőjéből, még úgy sem, mint a megye elnöke, vagy a város lakója.  Nevét nem találjuk a rendszeresen adományozók listáján. Tudtunkkal az ígérvények ellenére nem biztosított anyagi, vagy elhelyezkedési segítséget a FÉG munka nélkül maradt dolgozóinak a bajban. Hasonlóképpen nem nyújtott segítséget a városi sportpálya építéséhez, a kerékpárutak létesítéséhez, vagy a városon belüli járdahálózat kiépítéséhez. Anyagi áldozatokban nem jár az élen. Itt élőként nem tapasztalni, hogy a város számára iránymutató, vagy példaértékű cselekedetet, esetleg felajánlást tenne a hazaiak jobbulásáért. Amikor a polgármester segítséget, támogatást kér, soha nem olvasni nevét az adományozók közt. Ekkor valahogy mindig feledésbe merül az a hely, ahol él, és létesítményeket avat fel; - - ugyanúgy mint máshol. Vagyis pénz nélkül.

Közben meg azt tapasztalja a honi lakos, hogy mostanság erősen kötődik Gyálhoz az országos választási körzet helyi embere. A hónap folyamán egyre ott bukkan fel Szűcs Lajos személye. 

Július 1.-én önmagát népszerűsítve, főzőversenyen vett részt Gyál városában. Pest Megye Közgyűlésének elnökeként állt a bogrács mögé a gyáli Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár főzőversenyén.

Szűcs Lajostól nem idegen a gasztronómia ilyetén művelése.  Volt Ő már hurkatöltő, és borkóstoló, de pálinka versenyző is.  Bár az öreg hegyen a  pincesori bulit tavaly kihagyta, amiért a gazdák kicsit orrolnak rá.

A számára oly kedves Gyálon ezért inkább megjelent.

Az idén fennállásának 10. évfordulóját ünneplő városi intézmény a jubileumi rendezvényfolyam részeként hirdette meg a gasztronómia, italkultúra és művészetek hétvégéjét. Erre 13 csapat nevezett a megmérettetésre, köztük Tisztelt Ház! néven a dr. Szűcs Lajos, Pánczél Károly országgyűlési képviselő, Gyál város alpolgármestere és dr. Sándor Tamás, Gyál Város Önkormányzatának irodavezető helyettese alkotta team.

 A jó hangulatú versenyen a megyegyűlés elnökének csapata pedig a harmadik helyet szerezte meg. Vaddisznópörköltet készítettek tojásos nokedlivel.

Hogy a disznót hol szerezték, arról nem szól(t) a tudósítás.

*

Ismét elszúrtak valamit ( - most a pályáztatással van gond a megyében)

Nem tudjuk mi folyik a Pest Megye Önkormányzata háza táján, hiszen a helyi érdekeltségű elnök úr és itteni képviselőtársa, a vissza-visszatérő, avagy a rendre előtörő problémákról szemérmesen hallgatnak.

Így sem a Lexusban utazó Szűcs Lajos, sem a Hondás Horváth Tamás nem publikálta a fűtés-nélkül maradt iskolák sínylődését, az éhen maradt (HunGast) gyerekek történetét, az eladósodásuk okát és sok egyebet sem. A közvéleményt felborzoló események sorát a kínai kiutazás (Csungking tartomány) nyitotta, ami majdnem elkerülte a figyelmet, mert a csendes óceáni kiruccanás (Azori-szigetek) tarolt mindent. A sok elfuserált dolgok sorát most egy újabb képzavar árnyékolja be.

Elszúrták az iskolaigazgatói pályázatokat.

Persze ismét nem tudni, hogy dilettantizmusból, vagy más sanda megfontolásból, de a Pest megyében kiírt pályázatokban formai hibák voltak, ami miatt jogi problémák merültek fel, így érvénytelenné nyilvánítottak valamennyi pályázatot.  Ezt a a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) is megerősítette.

A közlés szerint  a pályáztatás formai hibái miatt érvénytelenítette a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ valamennyi közoktatási intézményébe kiírt iskolaigazgatói pályázatát, ezért új pályázatokat kell kiírni legkésőbb április 15-ig. Így néhány héttel, a tanév végére csúszhat az új vezetők kinevezése.  

Ócsa ez ügyben is érintett; - nem csak a helyi illetőségű Szűcs Lajos, s Horváth Tamás bennfentessége okán, hanem az érintett iskolák kapcsán is. 

 

Mint arról korábban (január 31.-én) beszámoltunk, március végén megszűnt annak a 210 iskolaigazgatóknak a megbízatása, akik a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerülő középiskolákat vezették, helyükre pedig új pályázatot írtak ki, amire a korábbi igazgatók is pályázhattak.

Míg korábban az iskolaigazgatók kinevezéséről a képviselő-testületek vagy a megyei közgyűlések döntöttek, a pályázatokat mostantól a kormányhivatalok bírálják el.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban kifogásolta, hogy a tanév közepén, a felvételik és az érettségik előkészítésekor váltanak vezetőt az iskolákban. Galló Istvánné, a PSZ elnöke szerint jelentős adminisztrációval jár az előkészület a felvételikre, az érettségikre vagy a szakmai vizsgákra, nagyon nem szerencsés, ha ilyenkor még a vezetői megbízatások is megszűnnek, ez komoly zavarokat okozhat az iskolák működésében.

Ezek után csak remélni tudjuk, hogy Ócsán és a megyei régióban nem ismétlődik meg  az ami korábban a fűtés és az étkeztetések kapcsán történt; miszerint a diákság érzi és viseli mindezek kárát.

*

Szűcs gyözelemként éli a változást - nem élvezünk hátrányt ( - előnyt sem)

Szűcs Lajos szerint a területfejlesztési feladatok megyei kézbe adásával rendeződhet Budapest és Pest megye viszonya.

Ambrus András, a megyeháza sajtófőnöke az MTI-nek elmondta, hogy a múlt hét keddi fórum annak a sorozatnak a jegyében zajlott, amelynek keretében – változó helyszíneken – Szűcs Lajos tájékoztatja a térség polgármestereit a megye új szerepéről és feladatairól. A kétirányú egyeztetések az év második felében megszülető területfejlesztési törvény előkészítésének is tekinthetőek – tette hozzá a sajtófőnök.

A Pest megyei önkormányzat elnöke szerint megszűnhet a főváros és a Pest megyei települések közötti, az EU-s fejleszti források aránytalan elosztása miatti feszültség, miután január óta a megyei önkormányzatok döntenek a területfejlesztési kérdésekben; Szűcs Lajos (Fidesz–KDNP) erről egy szigetszentmiklósi tanácskozáson beszélt február 28.-án, kedden.

A politikus a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás (CSÖSZ) felkérésére tájékoztatta a társulásba tömörült húsz település vezetőit a megye új szerepéről és feladatairól.

Mint hangsúlyozta, a megváltozott helyzetben az egyik fő cél a megyék szolgáltató tevékenységének kialakítása. Úgy fogalmazott: az eddigi pályázati rendszer helyébe a programalapú finanszírozás lép, vagyis a települések tesznek javaslatokat a fejlesztésekre, majd ezeket a javaslatokat a megyei önkormányzat koordinálja.

Szerinte “győzelemmel felérő döntés” született, amikor a területfejlesztés a megyékhez került, mert így Pest megye és a főváros viszonya is rendeződhet. Nem kerül többé hátrányba a megye egyik települése sem a fejlesztési források elosztásánál – tette hozzá.

Ócsa népe már nagyon szeretné érezni és élvezni ezeket az előnyöket, hiszen a  2/3-os háttér adott.

*

Az állam, közpénzből osztogat a közgyűlés tagjainak ( - ami jár, az jár, vagyis a járandóság és a taglétszám nem csappan)

Pest Megyei Önkormányzata a tavalyi év második felére csődközeli helyzetbe került. A szolgáltatóknak ki nem fizetett számlák miatt a rájuk bízott intézményeik napi működését sem tudták zavaratlanul biztosítani. Jelentős tartozást görgetnek maguk előtt. 

 A Pest Megyei Önkormányzat tartozásai miatt tavaly már a HunGast Kft. leállította az étkeztetést több közintézményben, így az iskolákban is, a Tigáz pedig egy időre felfüggesztette a gázszolgáltatást, emiatt napokig nem volt fűtés több középiskolában és kollégiumban. A tankönyvekért is tartoznak. A művészeti alapoktatásért pedig a településeken pénzt kértek, pedig azt a megyének kellett volna állnia.

A nevelőszülők például csak több részletben és késve jutottak pénzükhöz, míg a megyei közgyűlés tagjai közül a főállásúak bérét zavartalanul kifizették. A körülbelül negyven tiszteletdíjas hónapokon át nem azonnal kapta meg  a járandóságát. Szűcs Lajos ócsai lakos, a megyei közgyűlés elnöke azonban megígérte, hogy hozzá hasonlatosan senkinek nem kell lemondania fizetségről. Kijelentette, hogy minden közgyűlési tag hozzá jut az elapadt pénzhez. Tehát senki nem fog kárt szenvedni a megye pénztelensége okán.

Szűcs Lajos nem is fogta vissza magát. A Lexust nem adta le. Az Azori-szigetekre is kilátogatott a megyei elnökök társaságában. Alelnöke, Szabó István pedig a kínai Csungkingba utazhatott. Amikor meg itthon tartózkodtak, akkor pedig hol borlovag avatással, hol pedig hurkatöltéssel ütötték az időt. Úgy viselkedtek végig, mintha minden rendben lett volna.

Pedig Ócsát is hátrányosan érintette mindez. Hiába él kisvárosunkban a megyei elnök, az országgyűlési képviselő és a közgyűlés egyik oszlopos tagja, ez helyen meg sem látszik. Ócsa nem prosperál mindebből.

Itt sem teniszpálya, sem jólét. Még normális busz, vagy vasúti közlekedés sincs. A helyi gimisek is csupán a fűtetlen tantermek és az étkeztetés hiánya kapcsán emlegetik az érintetteket. Szűcs Lajos és a Bolyaiban munkát vállaló társa igazán tehetett volna a városért. Sajnos eddig ebből semmi előnye nem származott Ócsának. Legalábbis ennek nyoma nincs. 

 

Most is csak a pénz számít. Az a fontos, hogy a megyei képviselők pénzhez jussanak. A több tízmillió forintos tételt a megye összes fennálló tartozásának részeként kezelik, így a képviselők központi forrásból, utólag fogják megkapni elmaradt tiszteletdíjukat.

A januári intézményátvétel után főként területfejlesztési feladatokkal foglalkozó megyei önkormányzatban 105-ről 27-re csökkent az önkormányzat hivatalának létszáma. Az eddig foglalkoztatott köztisztviselők közül több mint negyven embernek szűnt meg a munkaviszonya. A jelentős létszámleépítésnek köszönhetően mostantól állítólag ki tudja fizetni az esedékes képviselői tiszteletdíjakat a megyei hivatal. 

A megyei közgyűlés létszáma nem változik:  Ők, továbbra is 43-an maradnak a testületben. Az juttatásuk most a tét. Ezt fennálló tartozásként tartják számon és az állam fogja kifizetni.  

Pest Megyei Közgyűlésben tevékenykedő képviselők elmaradt, - összesen több tízmillió forintnyi tiszteletdíját, - a januártól esedékes járandóság utalásáról azonban ismét a megyei önkormányzat hivatala gondoskodik.

*

Vannak akik még jól keresnek ( - és vannak akik alól kihúzták a munkát)

Az MPF Holdingot nem vetette vissza a gazdasági válság címmel  számol be a Szűcs Lajos elnökölte Pest Megyei Önkormányzat portálja erről a megyén túl nyúló eseményről oly lelkesen, mintha valami más közünk is lenne hozzá, mint az elhaló ígéretek, a stagnáló közélet, és a kisvárosi munkanélküliség. 

Mint köztudott volt, a Fég Konvektor jelentős foglalkoztató volt  Ócsa városában. A gazdasági válság és a hibás tulajdonosi szemlélet érzékenyen érintette az üzemet. Ennek következtében a kintlévőségeket már nem tudta kezelni. Az MPF Holding azonban ez kedvezett.

Ócsa egyik legnagyobb foglalkoztatójának számító FÉG Konvektorgyártó Zrt. helyi üzemében korábban hat-hétszáz embernek is munkát biztosítottak. Az ócsai üzem Európa egyik legnagyobb tüzeléstechnikai gyárának számított, amely termelésének 80 százalékát exportálta. A ciprusi tulajdonba került gyárnak azonban az elmúlt években jelentősen visszaesett a termelése, és áprilisban már csak 157 alkalmazottja volt. A cég ellen felszámolás indult, májusban pedig leállt a termelés.

A FÉG Zrt. utolsó lezárt üzleti évében, 619 millió forintra növelte nettó veszteségét a 2008-as 55 millióról, miközben árbevétele 4,52 milliárdról 2,96 milliárdra zuhant. Mivel a cég közel kétmilliárdos hitelt nem tudott már visszafizetni, és az adóhatóságnak (köztük az ócsainak) is több százmillió forinttal tartozott, a FÉG hitelét megvásárló és a végrehajtást elindító MPF Holding többször is felajánlotta, folytatná a termelést, tovább üzemeltetné a gyárat, s átvenné az ott dolgozók egy részét. A holding tulajdonosa, Felcsuti Zsolt azt is megígérte, rendezné az ócsai üzem dolgozóinak elmaradt, jogos követeléseit. Állítása szerint a FÉG vezetői akkor elzárkóztak az ajánlattól.

 A Felcsuti Csaba által 1976-ban egy családi ház garázsában indított családi vállalkozás mára jelentős ipari csoporttá fejlődött, amely befektetésekkel rendelkezik a kereskedelemben, a csiszolószerszám-, a géptartozékgyártásban, a szerszám-, a kovácsoltvas-gyártásban, a bútoriparban és az építőipari kemikáliák gyártásában.

Az Egyesült Államokban, New Yorkban bejegyzett MPF Holding Befektető és Vagyonkezelő LLC többségi tulajdonosa a Felcsuti család, a részvények többi részét a vállalatcsoport igazgatói jegyzik. A csoportnak Magyarországon hét cége van, Németországban és Romániában egy-egy, Kínában pedig két leányvállalattal van jelen.

2011-ben a 3,5 milliárd forintot is meghaladta az MPF Holding adózás előtti eredménye.

A cégcsoport hat gyárral (Baja, Barcs, Kiskunfélegyháza, Ócsa, Romhány, Tolmács) és egy logisztikai központtal (Ráckeresztúr) rendelkezik Magyarországon. Az elért 3,5 Mrd forintos eredményből a hazai gyárak és a logisztikai központ 1,5-1,6 Mrd forintot termelt.

Mint ismeretes, tavaly az MPF Holding felvásárolta az ócsai telephelyű FÉG Konvektor adósságállományát, és átvette a felszámolás alatt lévő üzemet. A korábbi dolgozók nagy részét azonban már nem foglalkoztatta tovább. A munkások és szakdolgozók jelentős részének nem jutott munka.  A korábbi középvállalatból mára csak egy kis üzem maradt. Ez az ócsai MPF FÉG.

 A csődbe ment vállalatot már február óta meg akarta szerezni egy MPF Holding nevű cég.

Az MPF-nek Felcsuti Zsolt a meghatározó tulajdonosa, aki a Napi Gazdaság listája szerint a 20. leggazdagabb magyar.

Az MPF eleinte tárgyalások útján próbálta megszerezni a céget a ciprusi tulajdonostól, de mivel ezek sikertelenek voltak, így megvette a FÉG Konvektorgyártó hitelállományát. "Az volt az érdekünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül átvegyük az irányítást, felkínáltuk a megegyezést, de a cég tulajdonosa megtiltotta, hogy tárgyaljanak velünk, hogy minél tovább elhúzódjon az eljárás" - mondta akkor Madarász Zoltán, az MPF ügyben eljáró képviselője. 

A ciprusi tulajdonos képviselői és az MPF közötti tárgyalásokon segített közvetíteni Szűcs Lajos, a térség fideszes parlamenti képviselője és a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Bukodi Károly, Ócsa fideszes polgármestere is. Arra is volt példa, hogy a tárgyalásokról közös közleményt adott ki Szűcs Lajos és Felcsuti Zsolt, és az egyeztetésekről többször a megyei közgyűlés adott tájékoztatást. Májusban egy fórumot is tartottak a dolgozóknak a gyár jövőjéről, amelyen Szűcs és az MPF képviselői is részt vettek.

Ócsa városa azonban így nem lesz gazdagabb a be nem fizetett adóhátraléktól.
A több milliós kintlévőség az önkormányzati adóhatóságot nem mozgatta meg eléggé. Itt is csupán azt látni, hogy az önkormányzat nem fektet kellő energiát ezeknek a kintlévőségeknek a behajtására és így inkább hagyja veszni azt.  A  rossz üzenete a dolognak az, hogy a lakossági aprópénzekre viszont erőteljesen ráhajt a hivatal. Ott nem által vizsgálódni, szankcionálni, vagy éppen megalapozatlanul bírságolni. 

Itt is az látszik, hogy a hatalmi elit és a tőkeerős cégtulajdonosok mindig kedvesebbek lesznek az önkormányzati érdekkörökben, mint a szürke emberek, az egyszerű lakosok. Ezt látszik igazolni a vázolt helyi gyakorlat és a megyei portálon megjelenített hírértékű példa. 

A Németországban, Kínában és az Egyesült Államokban is jelenlévő MPF Holding adózás előtti eredménye 2010-ben meghaladta a 3 Mrd forintot. Az elmúlt években, az ismert gazdasági körülmények ellenére a cég növelte bevételeit. Mára az MPF hat különböző termékprogramba integrálva mintegy 9000 termékkel van jelen az európai, az USA-beli és a közel-keleti piacokon. Ezek azonban nem Ócsáról kerülnek ki.

Nagy kár, hogy Ócsán nem sikerült még a termelést felfuttatni, és a korábbi létszámnak megfelelő munkaerőt foglalkoztatásba vonni. Kár, hogy a korábbi ígéretek nem valósultak meg és hogy a cég anyagi sikereinek az itt élők nem lehetnek részesei.

A megyéhez hasonlatosan mi is fontosnak és hírértékűnek tarjuk, hogy a Holdingnak amúgy megéri. Köszönjük Szűcs Lajos megyei kommunikációs stábjának, hogy ismét előtérbe helyezte mindezt. 

*

Nyomoznak az Azori-szigeteken tartott konferencia ügyében ( - Ócsáról Szűcs Lajos érintett)

Tavaly még nem így gondolta az ócsai ember, amikor az Atlanti óceán közepére szervezte társait, a megyei elnökök krémjét. Most hűtlen kezelés miatt a Baranya megyei főkapitányságon indult nyomozás a múlt év novemberében az Azori-szigeteken tartott konferencián részt vevő megyei önkormányzati elnökök ügyében.  Szűcs Lajos erősen érintett.

Szép kilátás, tiszta kép

Novemberben az Atlanti-óceán közepén levő szigetcsoporton tartották az Európai Régiók Gyűlésének éves közgyűlését a kiruccanni vágyó képviselők, ahova tizenkét megyei elnök is elment. A fideszes politikusok annak ellenére utaztak el az egzotikus nyaralóhelyre, hogy a felmerülő költségeket (utazás, szállás, ellátás) a meghívottak, vagyis főként a nehéz anyagi helyzetben levő megyei önkormányzatok állták, amelyek súlyos adósságait a megyében élők sínylették meg. Eközben pedig éppen ennek okán,néhány héttel korában az állam.vállalta át azt. Persze ő sem saját zsebből, hanem közpénzből. Vagyis az adónkból. Tehát, bárhogy is legyen, a Szűcs Lajos félék a mi pénzünkből küldték, utaztatták magukat, miközben a hátrahagyott problémákat is a mi pénzünkből inkasszózzák.

Mint ismert, akkoriban több Pest megyei iskolában nem volt fűtés, mert a megyei önkormányzat nem  fizette a számlát. Hiába, Szűcs Lajos fideszes közgyűlési elnök mégis elutazott a kellemes klímájú szigetcsoportra, ahol ilyenkor is 15-20 fok a hőmérséklet. Sőt információk szerint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként még ő is szervezte az utat kollégáinak. De, hogy milyen eredményekkel járt az azori-szigeteki tanácskozás, arra nem igen válaszolt. A bulvárra hivatkozva hárította el a megkeresést akkor. 

Most azonban már nem a firkászok, hanem a nyomozók tesznek fel remélhetőleg kényelmetlen  kérdéseket.

Az MR1-Kossuth Rádió Krónika című műsorában kedd este elhangzottak szerint a nyomozást a múlt év végén rendelték el, miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett amiatt, hogy az utazást közpénzből fizették.  

"Adósság és Utaslista" -  más társak is csatlakoztak az utazáshoz ( romák nem voltak)

A műsorban megemlítették, hogy a tizenkét közgyűlési vezető – többeket családtagjuk, illetve valaki más is elkísért, – az európai roma-stratégiáról tárgyalt az Azori-szigeteken rendezett tavalyi konferencián.
    
Az utazást Lázár János fideszes frakcióvezető is rosszallotta. Végül az utazó politikusok vállalták, hogy az utazás költségeit részben megtérítik úgy, hogy gyermekvédelmi célokra fizetnek be fejenként negyedmillió forintot. Hogy ki és miként ellenőrzi majd a befizetéseket, egyelőre bizonytalan és kérdéses.


Az utat akkor a Szűcs vezette (elnökölte) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette, viszont a botrány kirobbanását követően a résztvevők ennek fejenkénti részösszegét jótékonysági célra felajánlva állítólag befizették, csakúgy, mint a felvett napidíjakat. Hogy ez miként valósult meg, nem tudjuk. Szűcs Lajos is csak arról számolt be, hogy édesség adományt biztosított. Ez a "kárpótlás" azonban semmire sem jó, és semmi alól nem mentesít. Feloldozást csak egy független bíróság adhat.

Ez a befizetős, adományozós kényszermegoldás azonban csak látszatkeltésre jó.  Amolyan utólagos, vagy jelképes kármentés lehet, de nem ad feloldozást az esettel kapcsolatosan. Erkölcsileg meg pláne nem.

*

Csak semmi pánik, a funkcionáriusok jól vannak ( - fő a bizalom)

Az átszervezések és elbocsájtások során csaknem a negyedére csökkent a Pest Megyei Önkormányzat hivatali létszáma. Csak a vízfej nem változott. Vagyis a korábbi nagy apparátust fenntartó közgyűlés foglalkoztatottjainak a száma, azaz megyei képviselők létszáma változott és nem igazodott a csökkenő feladatokhoz.

Pest Megye Önkormányzata januártól jóval kevesebb bizottsággal, - miután állami kézbe került a megye mintegy száz intézménye, - és egészen más struktúrában dolgozik tovább.

Mivel a hivatal intézményfenntartói feladatai megszűntek (e tekintetben csak a megyei sportélet szervezése maradt meg hatáskörükben), az önkormányzat minden energiáját a területfejlesztési teendőkre koncentrálhatja. Ehhez azonban pénz is szükségeltetik, amiről jelen pillanatban senki nem beszél.

A Szűcs Lajos elnökölte Pest Megye Önkormányzata az idei évtől átveszi a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, illetve részben a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács feladatait, - talán forrásait is, - és megkezdi a felkészülést a 2014-ben induló új uniós költségvetési ciklusra.

Az új feladat értelemszerűen új szervezetet és új működési struktúrát igényel a közlések szerint, ezért jelentősen, 105-ről 27-re csökkent az önkormányzat hivatalának létszáma. Az önkormányzat alkalmazásában maradtak között találjuk egyebek mellett Szűcs Lajos elnököt, az alelnököket, a főjegyzőt, a főépítészt és a hozzájuk tartozó titkárságok dolgozóit, összesen 27 embert.

Ezzel szemben a megyei közgyűlés létszáma nem változik, továbbra is negyvenhárom képviselő ülésezik és ülésezhet a testületben. Így a hálás szavazógépezet és a jól fizetett pártfölény megmarad.

Viszont a megyei önkormányzat költségvetése a korábbinak a hetvenedére csökkent. Szűcs Lajos ennek ellenére (még tavaly) megígérte, hogy a képviselők elmaradt járandóságát kifizeti. Hogy ez mennyire terheli meg a megye kasszáját, arról senki nem beszélt. A tények azonban azt mutatják, hogy a megyének jelentős elmaradásai vannak a közétkeztetést, a szociális ellátás, a gyermek jólétet és az energiaszolgáltatást illetően. Hogy ezeknek a tartozásoknak a rendezését, kifizetését mikorra sorolja és mennyire tartja fontosnak, arról nem szól a fáma.  

Igazából mindig az a kis ember fázik rá, akiért tulajdonképpen ez a túlfizetett bagázs, mint hivatali közszféra létrejött.

*

Szűcs (és Horváth) közreműködésével a Bolyai is állami tulajdonba kerül - demonstrálás a Jobbik részéről

Többségében Fideszes szavazással jóváhagyta a megyei önkormányzatok tulajdonosi és fenntartói jogutódlásáról szóló megállapodás megkötését pénteken a Pest Megyei Közgyűlés.

A polgárok kérdései a felelőtlen átláthatatlan kölcsönfelvételekről, a nevelőszülői hálózat összeomlásáról és arról szólnak, hogy  miért nem tett az elnök úr semmit a közintézmények fűtésének kikapcsolása miatt? A Dunakeszi cigány kisebbség elnöke külön megköszöni Szűcs Lajosnak az Azori-szigeteki utat és kéri az elnök urat, hogy a többi képviselő elérhetőségét is juttassa el részére, hogy mindenkinek megköszönhesse. (Általános derültség a teremben). Szűcs Lajos mindenkinek írásban ígér választ.

A jobbik szerint az azori utazás nyaralás, Szűcs szerint ez a megjelenítés maszkabál

A jobbikos képviselők egyébként színes pólóban, szalmakalapban, illetve napszemüvegben "nyaralnak" a teremben, tiltakozva a megyei elnökök kiruccanása miatt. Szűcs Lajos "Maszkabálnak" minősíti az eseményt.

A megyei Fidesz–KDNP-frakció mind a 23 jelen lévő tagja igennel voksolt, míg az ellenzékiek közül 9 képviselő nemet mondott a megállapodásra, 4-en tartózkodtak. Az MTI információi szerint januártól összesen 53 Pest megyei intézmény kerül állami tulajdonba.

Szűcs Lajos beteljesítette küldetését. 

A listán 4 közművelődési és közgyűjteményi intézmény szerepel, egyebek mellett a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Pest Megyei Levéltár. Állami tulajdonú, illetve fenntartású lesz 20, jelenleg a megyei önkormányzat működtetésében lévő szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi intézmény is. Tulajdonost vált például a Budapesti székhelyű Szent Rókus Kórház és Intézményei, a Kistarcsán lévő Flór Ferenc megyei kórház, a törökbálinti tüdőgyógyintézet, valamint 12 szociális, illetve speciális otthon.

Az átadás-átvétel által érintett 29 Pest megyei középfokú oktatási intézmény és kollégium közül a legtöbb (8) ceglédi, míg például Szentendrén 4, Vácott 3 intézmény fenntartásáról gondoskodik a jövőben az állam. A közgyűlés pénteki ülésén a Jobbik-frakció tagjai tiltakozásukat fejezték ki a több megyei közgyűlési elnök (köztük a Pest megyei önkormányzat vezetője, Szűcs Lajos) nagy visszhangot kiváltó Azori-szigeteki útja miatt. Az egyik jobbikos képviselő nemtetszésének kifejezésére szalmakalapban ült be a tanácsterembe.

Mintha csak nyaralni mentek volna...

Az MTI információi szerint a jövő héten rendkívüli ülésen dönt a közgyűlés 4 bizottságának átalakításáról – erre az önkormányzat feladatkörének januártól esedékes változása miatt van szükség.

*

Fizessük mi a mienkből a maszek érdekeltségű iskolát, mert a megyének erre most nincs pénze?

Szeptemberben megszűnhetnek Pest megyében azok az alapfokú művészetoktatási intézmények, amelyek fenntartásában nem vesz részt az adott önkormányzat, így számos település kényszerülhet arra, hogy átvegye a működtetési jogokat - közölte (Szűcs szinkron tolmácsa) a megyeházát  képviselő szóvivő.

Ambrus András elmondta: mivel Pest megye anyagi helyzete nem teszi lehetővé 12 alapfokú művészetoktatási intézmény (tagintézmény, telephely) normatíván felüli támogatását, a megyei közgyűlés döntése értelmében az érintett önkormányzatoknak - a telephelyek esetében - legalább felerészben vállalniuk kellene a költségeket.

A megye a tagintézmények esetében is anyagi hozzájárulást kért. A nemleges válasz az adott iskolák bezárását eredményezheti - tette hozzá a szóvivő. Az MTI információi szerint az egyik érintett az albertirsai, dabasi, monori és nagykátai tagintézménnyel, valamint ceglédi, albertirsai, újhartyáni, ócsai, pilisi és tápiószelei telephellyel rendelkező Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, míg a másik a Vujicsics Tihamér nevét viselő zeneiskola. Ez utóbbinak Szentendrén és Zsámbékon van telephelye.

Ambrus András közlése szerint az 5 évre szóló írásos megállapodást a 12 település közül csak 4 küldte aláírva vissza, 1 önkormányzat csupán 1 évet "vállalt", míg a többi nem válaszolt a megkeresésre. A nem nyilatkozó településeken szeptemberben valószínűleg megszűnik az alapfokú zenei oktatás - hangsúlyozta a megyei önkormányzat szóvivője.    

Hozzátette: a vonatkozó törvény nem mondja ki, hogy a megye számára kötelező alapfokú művészetoktatási feladat ellátásához hány intézményt kell működtetni, a feladat akár egy intézmény keretein belül is ellátható. Az átalakításról a legkésőbb április 30-ig dönt a közgyűlés.

 

A probléma rendszeresen visszatérő, Eredics Gábor zenetanár, a Vujicsics együttes vezetője ezt az Mr 1 - Kossuth Rádiónak részben azzal magyarázta, hogy ez egy „archaikus oktatási forma”, egyéni órákkal, ami drágává teszi az oktatást. Szerinte eleve rosszul találták ki a finanszírozást: a feladatellátási kötelezettség a megyéé, a helyi önkormányzatnak csak önként vállalt feladata a működtetés, így ha anyagi gondjai vannak, először a művészeti oktatásra fordított összegeket csoportosítja át. 

Szerintünk meg a probléma ennél sokkalta egyszerűbb, de a rengeteg átfedés, és érdek teszi kuszává.

Az alapfokú  zenei-művészetoktatási intézmény normatív támogatását a megyének kell biztosítani. A  Szűcs Lajos elnökölte megye azonban mostanság semmit nem akar finanszírozni. Tartozik, fűnek-fának még a nevelőszülőknek  is, így a gyermekek után járó juttatást sem fizetik.  Csakhogy a gyermekek és a nevelőszülők nem jelenthetnek csődöt, a megyei önkormányzat, meg nem akarja  ezt bevállalni, szégyenszemre. Így az ombudsman jelentésében marasztalta el a kötelességszegő megyét. Lassan pedig abba kéne hagyni a teniszezést és a klub mentési gyakorlatát, és ki kéne állni Szűcs Lajosnak a megye hibájából leszegényedett, eladósodott emberek elébe be kéne vallania hogy hitel-, és fizetésképtelenné váltak.  Elnézést, bocsánatot  kéne kérni kérnie a sok száz hitegetett, becsapott, majd kárt szenvedett embertől mindezért, valamint az utóbbi hónapokért. Azokért a hónapokért aminek folyamán a települési önkormányzatok anyagi segítségét igénybe véve, vagyis a nem érintet helyi emberek befizetett helyi adóját felhasználva, elvonva vészelték át a bukást. Azt a bukást, a kudarcot, amit Szűcs képtelen elismerni. Inkább felhasznál minden képviselőt, kivéreztet több települést, nem kímélve nehéz helyzetben levő községet, eladósodott várost és ott élő, adóval terhelt embert. A polgárságot. Szűcs ezt a polgárosodást gátolja és teszi tönkre a megyében azáltal, hogy a megye eltékozolt költségvetését a helyi emberkre hárítja. 

Ennek élő példája az a műintézmény, mely Ócsán a zenei oktatásban részes. Alapból ezt a megyének kéne finanszírozni, de mivel magántulajdonban levő (tehát nem állami,) amolyan maszek intézményről  van szó, ezért a díj nem csak az oktatást, hanem a tulajdonos anyagi javát szolgálja. Vagyis egy nyereségben érdekelt vállalkozásról beszélünk, aminek célja a haszonszerzés, az anyagi javak kitermelése, a minnél  több bevétel, a egyre több pénz, a magasabb nyereség. Ezt a nem látott pénztöbbletet a tulajdonosok részben költségként, (mint pl: céges szgk. céges mobil, céges laptop, stb.) kivonják, és elszámolják, mint ahogy a javadalmazásukat, majd a nyereséget is, ami után természetesen rendre adóznak. A bökkenő csak ott van, hogy ebbe az oktatási formába a gyermekek szüleit is bevonják fizetésileg, mondván, hogy ezt nem finanszírozzák. Ez évek óta így van. De pár képviselőnk jóvoltából, Ócsa városa is kiveszi ebből a részét, mert a helyi vezetés haveri módon támogatja a legatyásodott megyei elnök, és földi, valamint párttárs önkormányzatát, és a saját bevételeinkből, a hiányos költségvetésünkből pénzt, támogatást ad a vállalkozó művészeti (zenei) intézményének. Így nem csak az ott tanuló gyerekek szülei, hanem minden egyes ócsai lakossal fizettetnek ezért. A tanuló gyerekek helyi szülei pedig duplán is, hiszen egyszer ott helyben készpénzben és egyszer a város költségvetése által a befizetett adóval, avagy szerzett fejkvótájával., minden egyén A műintézmény pedig nem egy, hanem három helyről kap és szed pénzt egy adott oktatásért, a fenntartása, és nyeresége érdekében.

Szóval kedves Ócsai honpolgár! Amikor a megye nyűgjeit hallja, olvassa a híradásokban, akkor ne higgye, hogy nem érinti.  A megyei önkormányzat ugyanis most úgy védekezik a pénzügyi kérőkkel szemben, hogy azt leveti magáról, mint kutya a bolhát. Így a kedves képviselője, aki bent ül és szavaz Szűcs doktor, többszörös elnök érdekében, az maga ellen itt élő városlakó ellen, magával szemben lép fel, szavaz és dönt, hogy védje a megye előkelőségét, a saját érdekeit, béresét. 

Így fordulhat elő, hogy az érintett iskolai étkeztetés térítésébe, a zeneművészeti oktatás finanszírozásába befordul a városban élők pénze, ahelyett, hogy azt inkább magunkra, a fejlődésünkre fordítanánk, mint a megye lélegeztetőgépének táplálására. Így cseszik el a jobb létünket, és ezért nincs még kiépített járdahálózat, kerékpárút, ezért nem jut vízelvezetésre, adósságtörlesztésre, vagy éppen buszmegálló létesítésre, vasúti átjáró kiépítésre, szelektív hulladékgyűjtésre, - hogy tovább ne soroljam. 

Ha ezt valaki még mindig nem egyértelműsítené, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy azért kell többet adóznunk, hogy a megyei önkormányzat és a zeneiskola ne érezze szűkében magát.

Az állítólagos válság, a felelőtlen gazdálkodás, a rossz képviselői hozzáállás, a hibás önkormányzati döntések egész sora leszegényíti Ócsát, és annak türelmes, jámbor népét. Már nem csak képviselői laptopokra, és a művészeti oktatásra fizetünk duplán, hanem a megyei terhek bővülő mivoltát is viselni kényszerülünk a helyi Fideszt támogató testületi képviselők szűk csoportja okán.

*

Ombudsmani elmarasztalás a gyermeki jogok megsértése kapcsán ( - megyei gyorsjelentés)

Pest megye - Több megyei és egyházi fenntartású hálózatban késve vagy részletekben kapják meg a nevelőszülők a forráselvonások miatt a nekik járó juttatásokat, ez veszélyeztetheti a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát – állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté azután indított vizsgálatot az ügyben, hogy a Pest megyei nevelőszülők 2010 négy hónapjában késve és két részletben kapták meg ezt a juttatást. 

A késés miatt a nevelőszülők saját pénzből fizették a náluk élő gyerekek, fiatalok ellátását. Az is előfordult, hogy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek uzsorakölcsönre kényszerültek. Több nappali tagozatos diák azért nem tudott eljutni az iskolába, mert nem volt pénze bérletre. – irja az evangelikus.hu

Az ombudsman a Pest Megyei Önkormányzat elnökéhez, Szűcs Lajoshoz  fordult, aki nagyon egyszerű azt válaszolta a kialakult ügyben, hogy a forráselvonás miatt nem tudták kifizetni időben a juttatást. 

Szűcs doktor szerint ezzel rendben is van a dolog, hiszen mindenki más, csak nem az évek óta a vezetése alatt álló megyei grémium  hibás.

*

Gratulálunk Horváth úr! ( - H, mint Honda Civic 1.8 Sport)

	http://szucslajos.fidesz.hu/index.php?id_cikk=5051
	"Az álmok azért vannak, hogy megvalósítsuk azokat."

5 579 000,- Ft (+ metál-fény és további extrák)

Alpolgármesteri illetmény:

A társadalmi megbízású alpolgármester illetménye az alapilletmény (38.650) 4.5 vagy 6.5 közötti szorzata. Ez nálunk a maximum összeg meghatározásával került megszavazásra, tehát bruttó 251.225. Ehhez természetesen a polgármesteréhez hasonlóan választható a költségátalány, ami 10 vagy 20%. Már önök is sejtik, hogy a maximum került elfogadásra vagyis 50.245 Ft.

Ezt összeadva bruttó 301.470 Ft jár a társadalmi(!) megbízású alpolgármesternek, tulajdonképpen mindenféle felelősség és munkaidő nélkül.

http://magyarpeter.blogspot.com/2010/11/kis-fejszamolas.html


 

Mivel mi sem szerettünk volna lemaradni a nagy eseményről, így ezúton  kívánunk sok sikert és boldogságot a volt kampányfőnök-helyettes úrnak, a város jelenlegi alpolgármesterének, a megyei közgyűlés fideszes tagjának az új autó vételéhez, már csak annak okán is, hogy mint a város költségvetése által érintett, valamint itt adózó helyi lakos hozzájárulhattam ebéli öröméhez, boldogságához azzal, hogy a városi keretből a legmagasabb, vagyis a maximális illetéket veszi fel, amit nem hajlandó módosítani, avagy lemondani, netán jótékonysági célokra felajánlani.

Ugyanis, ha társadalmi megbízatásáért csupán a minimális összeget venné ki/fel a kasszából, akkor a városnak éves szinten 1.321.824,- Ft maradna vissza, amit akár az utakra, a vízelvezető árkokra, járdákra, vagy szociális ellátásra lehetne fordítani. Mivel Ön nem szegény ember, és nem a napi kenyérre, az alapvető megélhetéséhez kell ez az összeg, valamint hogy a városunk olyan nehéz anyagi helyzetben van, hogy még az önkormányzat hibás döntéseinek kártérítési összegeire is részletfizetést kér, s hogy a régebben két helyen biztosított szelektív hulladékgyűjtésről is részben lemondtak, ezért Ön is mértéktartóbb lehetne és jó példát mutatva lemondhatna a maximális illetményének egy részéről a város megsegítésére.

Vagy  úgy gondolja, hogy inkább ebből az évi több min 3 millió 617 ezer forintos ócsai javadalmazásból inkább hamarabb kirendezi a Hondát, mert ez mégiscsak fontosabb a maga számára, mint a város, vagy az elhivatottság, és az esetleges hitvallás?

Jó itt vezetőnek lenni, - vezetni

 ( Innen még Ócsa is szebb jövőt / kilátást nyújt.)   

  

Engedje meg, hogy gratuláljunk!

*

Ő is egy megyei képviselő ( - csak nem Horváth)

Interpelláció a megyei közgyűlés elnökének, Szűcs Lajosnak

2011.03.21

A Pest megyei önkormányzat anyagi helyzete és fizetőképessége az elmúlt időszak híreiből (lásd pl. itt a honlapunkon) mindenki számára világossá vált. A helyzet rendkívül elkeserítő, jelen állás szerint könnyen elképzelhető, hogy a megyei fenntartású intézmények dolgozói áprilisban már nem kapnak fizetést. A helyzet kritikusságára való tekintettel interpellációt intéztem a megyei közgyűlés elnökéhez, Dr. Szűcs Lajoshoz, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is. Ennek szövegét az alábbiakban olvashatják, természetesen a választ is közölni fogom majd, amikor megérkezik. Mindezeken túl várom a megyei fenntartású intézmények dolgozóinak észrevételeit, kérdéseit, megjegyzéseit a 06-70-379-92-20-as telefonszámon és a sipos.richard@jobbik.hu e-mail címen.

Interpelláció
a Pest Megyei Közgyűlés elnöke
Dr. Szűcs Lajos részére

Mi lesz a Pest Megyei Önkormányzat sorsa?

Tisztelt Elnök Úr!

Az elmúlt hetek eseményei ismét rávilágítottak: Pest Megye Önkormányzata eljutott arra a pontra, ahová az utolsó pillanatig reménykedtünk, hogy nem ér el.

Önök az elmúlt években a szocialista kormány megyei önkormányzatokat érintő pénzügyi ámokfutásait korrigálva hitelt hitelre halmoztak a működőképesség fenntartása érdekében. Tették mindezt abban a reményben, hogy ha megtörténik a kormányváltás, akkor fentről képesek lesznek a negatív folyamatokat visszájára fordítani és konszolidálni a megyék pénzügyi helyzetét. Az elmúlt 10 hónap szomorú ténye azonban, hogy hiába zajlott le a fülkeforradalom, az Önök kormánya elfelejtette visszaadni a megyei önkormányzatok támogatására a szocialisták által elvett SZJA-járulékokat és más illetékbevételeket is. Ezen túl a pénzügyi konszolidáció más formája is elmaradt, hiszen Pest Megye Önkormányzata a központi büdzséből pénzügyi segítséget nem kapott, csupán azt a 40 millió forintot, ami mindössze az 1%-a volt a 2011. január végén esedékes lejárt tartozások összegének. Március közepén immáron 6 milliárd forint az a pénz, amiért sorban kopogtatnak a különböző szolgáltatók és a bankok.

Itt vagyunk a csődhelyzet küszöbén, bár még csupán az első időzített bomba robbant fel a közétkeztetés ügye kapcsán, bármelyik pillanatban jöhet a következő, ami végleg a szakadékba taszítja a teljesen magatehetetlenné vált önkormányzatot. Sokan vagyunk, akik nem látjuk a kiutat és azt, hogy mit kívánnak tenni ezzel a rengeteg adóssággal, van-e határozott elképzelésük a működőképesség fenntartására? Az a 31 milliárd forint, amivel kormányszinten segíteni kívánnak a közel 3200 önkormányzaton, szinte semmire nem lesz elég, hiába ígérik, hogy a fenti összegből külön keretet képeznek a megyei önkormányzatok számára.

Március idusára eljutottunk oda: a megyei fenntartású intézményekben a dolgozók sorra számolnak be arról, hogy rendre késik a fizetésük. Bár Önök leplezni próbálták, amíg lehet, de közétkeztetés ügye mindenki számára világossá tette: óriási a baj. A megyei önkormányzat 4000 dolgozója kíváncsi arra, vajon áprilisban ismét késve kap, vagy egyáltalán kap-e fizetést? Az Önök kormánya által bevezetett új személyi jövedelemadó-rendszer, illetve a cafeteria- és egyéb juttatások megvonása ez év elejétől rendkívül nehéz anyagi helyzetbe hozta ezeket az embereket. Arról nem is beszélve, hogy mi lesz 4000 családdal, ha egyik hónapról a másikra a megyei dolgozók tényleg nem kapnak fizetést sem?

Eljött az a pont, amikor már nem lehet tovább leplezni, maszatolni, csúsztatni, és újságcikkekben azt nyilatkozni, hogy nincs semmi gond az önkormányzat fizetőképességével.

Tisztelettel kérem Elnök urat, őszintén válaszoljon arra a kérdésre, hogy mi lesz a Pest Megyei Önkormányzat sorsa?
Várható-e elegendő mértékű, gyors kormányzati segítség a csőd elkerülésére, és ha igen mikor? Amennyiben nem várható, miért nem? A 3000 milliárd forintot kitevő magánnyugdíj-pénztári megtakarítások központi büdzsébe történő átcsoportosításából jut-e a Pest megyei közétkeztetésre és a megyei dolgozók fizetésére, vagy ezzel a pénzzel mind az IMF-hez és társaihoz rohannak majd?

Tisztelettel várom őszinte válaszait!

Göd, 2011. március 18.

Sipos Richárd,
közgyűlési képviselő

*