Várakozás, vagy kivárás ( - némi bizonytalanság, de türelem, válasz is lesz)

A fordulat éve is lehet az oktatás világában a következő tanév. Várhatóan változás lesz az új közoktatási, szakképzési és felnőttoktatási törvényben. Strukturális és személyi változások lehetnek idővel helyben is. 

Az egyházi kötelékbe kerülés  rémével fenyegetett Halászy Károly Általános Iskolában nem a reformátusok határozzák meg a tanrendet szeptemberben.

Ezzel szinte már borítékolható, hogy az alapfokú oktatási intézmény átkerül állami irányítás alá. Az oktatás világát érintő változások legtöbbjére azonban még várni kell. Sajtóhírek szerint a szaktárca ősszel terjeszti be a módosított közoktatási, a felsőoktatási, és várhatóan a felnőttképzési törvényt is. A hazai oktatáspolitikában minden bizonnyal a fordulat éve lesz az előttünk álló új tanév.

Részben helyben is új világ kezdődik, hiszen az eddigi városi fenntartású alapfokú intézmény jövőbeni struktúrát az önkormányzat helyett már az állam fogja meghatározni. Ez nagyobb biztonságot és némi függetlenséget jelent a pedagógusok számára a jelenlegi és a korábbi viszonyokhoz képest.

Tanulólétszámban valószínűleg nem lesz gond, ha hinni lehet Horváth Tamás alpolgármesternek, aki elmondta, hogy Alsópakonyra az első hullámba beköltözőket az iskola tudja fogadni. Korábbi nyilatkozataiban arra is kitért, hogy akár még két új első osztály indítására is készek. Szeptembertől azonban ez a gond nem terheli, hiszen az állam gondoskodik majd a fenntartással járó ebbéli feladatokról.

Azonban Alsópakony telepesei és a Halászy iskola tanulóinak ügyeiben  még számos fontos kérdés válasz nélkül maradt.

Az ilyen, és az ehhez hasonlatos esetekre világít rá a Magyar Önkormányzatok Szövetsége.

Szerintük a köznevelési törvény sok fontos, olykor nélkülözhetetlen elemet tartalmaz, ám a tervezett átalakítások sokszor nem kellően átgondoltak, hiányoznak a törvényt kiegészítő végrehajtási rendeletek, nincsenek tisztázva a finanszírozási kérdések, és túlságosan kevés az idő az átállásra, ami igen nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat – derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Bölcsődétől az egyetemig” címmel rendezett szakmai konferenciáján, amit május 15-én, Gödöllőn tartottak.

A konferenciát megnyitó Gémesi György MÖSZ elnök után Dr. Madarász Hedvig, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EEMI) Közoktatási Irányítási Osztály főosztályvezető-helyettese ismertette a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény felépítését, s az abban foglalt legfontosabb újdonságokat. Kiemelte, hogy a törvény szakaszosan lép hatályba 2012. szeptember 1. és 2016. szeptember 1. között, s ez idő alatt a jelenleg hatályos közoktatási törvénnyel párhuzamosan alkalmazandó. Dr. Madarász Hedvig felhívta a figyelmet arra is, hogy a köznevelési törvény a közoktatási törvénnyel ellentétben kerettörvény, melynek számos fontos részletét – például a finanszírozást vagy a díjkötelezettséget érintő kérdéseket – más ágazati törvények (ÖTV, szakképzési törvény) szabályozzák, illetve azok végrehajtási rendeletek tartalmazzák majd, amelyeken jelenleg is dolgoznak az EEMI munkatársai.   

Michl József, országgyűlési képviselő, Tata polgármestere kiemelte a pedagógusi életpálya modell jelentőségét, ahol már nem az életkor, hanem a szakmai tudásszint határozza meg a jövedelmet, s azt, milyen előnyös az önkormányzatok számára, hogy az állam fizeti a pedagógusi béreket, hiszen így nem ismétlődhet meg a 2002-es eset, amikor a tanerőket is érintő 50 százalékos béremelést az önkormányzatokra hárították. A képviselő a hiányzó rendelkezések megszületéséig türelmet és együttműködést kért. 

A bölcsődei gyermekvédelmi-és nevelési kérdésekről Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke beszélt, számos beszédes statisztikai adatot ismertetve. Elmondta: a bölcsődék száma az 1985-ös 1293-ról 2010-re 668-ra csökkent, igaz a mélypont 2003-ban volt, amikor mindössze 515 intézmény működött. Jelenleg 110 százalékos a bölcsődék feltöltöttsége, és még mindig akad 10 olyan tízezer lakosnál népesebb település hazánkban, ahol a törvényi kötelezettség ellenére sem működtetnek bölcsődét. Szűcs Viktória sajnálatosnak nevezte, hogy a bölcsődéknek jutó normatíva csökkenő tendenciát mutat, ráadásul a legkisebbeknél is kilátásba helyezték a feladatfinanszírozási rendszer bevezetését. A már számos helyen megszavazott bölcsődei gondozási díj – amit az étkezési hozzájárulással együtt kell a szülőknek fizetniük – összege településenként változó, átlagosan 10-15 ezer forint havonta.     

Ócsán erről  Horvát Tamás még nem nyilatkozott, viszont azt sem jelezte sehol, hogy szeptemberre, a várható pakonyi újfalu  nyitásával egyezően a városban egy bölcsőde is fogadná a jövevényeket. Ez némi bizonytalanságra utal. A helyi óvoda bővítéséről is csak szűkszavúan annyit tett hírré, hogy legalább 3 új csoport bővítésére pályáztak. Mint a blog korábbi bejegyzéséből tudhatjuk, ennek tervezési díjait már korábban megszavazta a fideszes képviselőtestület.

Azonban, hogy Alsópakony-újtelep, vagy a kibővített óvoda nyit-e előbb, az továbbra is talány marad.
A jövőben azonban erre is lesz majd válasz.
*