Ha nem nő a bruttó, bizony csökkenhet a nettó ( - kompenzálatlan bérek)

Ha nem kompenzálták a bérét, akkor ne csodálkozzon, ha nem a megszokott pénz kapja az idei munkavégzése után, mint tavaly.
Ahhoz, hogy a nettó keresetek ne változzanak, az alacsonyabb fizetéseknél 20 százalékot meghaladó, a 100 ezer forint fölötti bruttó bérek esetében pedig ugyan folyamatosan csökkenő, de bőven 10 és 20 százalék közötti béremelésre lenne szükség. 

Mindezt az idei, személyi jövedelemadót érintő változások indokolják. A versenyszférában ugyanakkor nemhogy 20 százalékos béremelésre nincs lehetőség, a talponmaradásért és a leépítések elkerüléséért küzdenek a cégek, szögezte le Fitos Szilárd adószakértő.

- A személyi jövedelemadó kulcsa ugyan 16 százalék maradt, az adójóváírás azonban megszűnt, bruttósítás pedig csak 2 millió 424 ezer forint éves jövedelemszint fölött van, teljes eltörlése ugyanis jelentős adóbevétel-csökkenéshez vezetett volna - sorolta az idei változásokkal kapcsolatos tudnivalókat Fitos Szilárd adószakértő a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége regionális képviseletének információs rendezvényén, majd egy példán szemléltette mindezt.

Néhány példa a keresetek idei alakulására, ha elmarad a béremelés

A 100 ezer forintos bruttó bér adóalapja tavaly a bruttósítás következtében 127 ezer forint volt, ennek kellett a 16 százalékát venni, ami 20 ezer 320 forint volt. Ha ebből kivontuk a 12 ezer 100 forint adójóváírást, jött ki az szja összege, ami tavaly 8220 forint volt. Idén, az új szabályok alapján, ugyanakkora bruttó bér esetén - mivel a bruttósítás ebben a kategóriában megszűnt - 100 ezer forint az szja-alap, aminek a 16 százaléka 16 ezer forint. Ebből azonban most már nem jön le az adójóváírás, az szja tehát 7780 forinttal több a tavalyinál. S emellett egy százalékkal 7 százalékra emelkedett az egészségbiztosítási járulék is. A 2011-es 74 ezer 280 forintos nettó kereset tehát idén 8780 forinttal 65 ezer 500 forintra csökken, ha a bruttó bér változatlan marad.

- Azoknál, akik ennyi pénzből élnek, ez hatalmas összeg - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: a nettó fizetések béremelés nélkül a 210 ezer forint alatti bruttó keresetek esetében csökkenni fognak. Minél kisebb a fizetés, annál nagyobb mértékben. - A csökkenés megakadályozása érdekében a kormányzat próbálja béremelésre ösztökélni a munkáltatókat. Ehhez azonban az alacsonyabb béreknél 20 százalékot meghaladó, a 100 ezer forint fölötti keresetek esetében pedig folyamatosan csökkenő, de bőven 10 és 20 százalék közötti béremelésre lenne szükség. A cégek többsége azonban erre nem képes.

Persze, ebben az esetben sincs minden veszve, azon társaságokat ugyanis, amelyek részt vesznek a nettó kereset megőrzése elnevezésű programban, 2012-ben kompenzálja a kormányzat, azaz a béremelés költségeit 5 százalékra csökkenti számukra. Tehát például egy 20 százalékos béremelés 15 százalékát a vállalkozás visszakapja a költségvetéstől.

- A kérdés: mi lesz 2013-ban? - vetette fel Fitos Szilárd. - A munkaadók attól félnek, a 20 százalékos béremelés többletterhe akkor már a nyakukon marad, ám nincsenek olyan versenyhelyzetben, hogy elbírják ezt.

A kormány azon cégek számára, amelyek az 5 százalékos emelést sem képesek vállalni, egyéb megoldásokat is kidolgozott, ám a társaságokat semmi nem kötelezi béremelésre.- És akkor eddig csak a nettó bérek szinten tartásáról beszéltünk - jegyezte még meg Fitos Szilárd. - Ahhoz ugyanis, hogy a nettó bér 3-4 százalékkal, azaz legalább az infláció mértékével növekedjen, az alacsony keresetűeknél 30 százalékot megközelítő béremelésre lenne szükség...

2012-ben 2 millió 424 ezer forintos éves bruttó jövedelem fölött visszajött a bruttósítás, itt újra 27 százalékos a szorzó, azaz a havi jövedelem 202 ezer forint fölötti része 20 százalékos szja-val adózik, magyarázta az adószakértő.

 *

Fő állású foglalkoztatottság, közmunka vagy segély, netán fekete munka ( - a dilema és a probléma régi)

A közmunkások fizetése még az idei év elején is nettó 60 ezer forint volt nyolcórás munka esetén, a kormány ezt nettó 47 ezer forintra csökkentette. Ezzel arra ösztönöznék a közmunkásokat, hogy az állami lehetőségek helyett a versenyszférában keressenek állást.

Közmunkások valahol a határban - Ócsán nem nagyon látni őket

A Magyar Közlönyben a héten jelent meg az a kormányrendelet, melyből kiderül, mennyi pénzre számíthatnak a közfoglalkoztatásban részt vevő munkavállalók. Míg korábban a közmunkások minimálbért kaptak nyolcórás munkájukért - ami bruttó 78, nettó 60 ezer forint -, addig a jövőben bruttó bérük csupán 57 ezer forint lesz, ami nettóban 47 ezer forintot jelent. Minimálbért csak a középfokú végzettséget igénylő munkáknál szükséges fizetni.

Heti bérezés esetén az összeg még alacsonyabb, nettó 43 ezer forint, a minimálbéreseknél pedig 57 ezer forint.

Ettől a bérezéstől ugyanakkor el lehet térni - ha a közmunkás az elvárt teljesítményen felül teljesít, nagyobb összeget, ha viszont rosszabbul teljesít, kevesebbet is kaphat. Így a bér 28 500 forintra is csökkenhet egy hónapban.

Probléma, hogy a 47 ezer forint igen alacsony összeg, ráadásul egy kétgyerekes, munkanélkülivé vált család ennél jóval többet, összesen mintegy 184 ezer forintot tud összeszedni csak segélyekből.

Bár ezt mindössze három hónapig tehetik meg, mivel az álláskeresési járadék addig jár, ezt követően csak 120 ezer forint áll rendelkezésükre. A segélyekhez fordulást a kormány úgy védte ki, hogy az állástalan a közmunkát nem utasíthatja vissza, nincs választási lehetőség.

A közmunkáért kapott "éhbér" várhatóan arra ösztönzi majd a munkavállalókat, hogy a feketepiac felé forduljanak, mivel rövid távon ez több bevételt jelent az érintetteknek.

Valószínűleg sokan lemondanak az állam által nyújtott támogatásoktól - foglalkoztatást helyettesítő pénzbeni ellátások és társadalombiztosítás -, hacsak a mindennapi betevőért ezt nem lesznek hajlandók kényszeredetten bevállalni. Lesznek azonban olyanok, akik képesek megtenni, hogy elmennek feketézni. A lépés logikus lenne: inkább dolgozik valaki 120-130 ezer forintért feketén, mint 47-50 ezer forintért legálisan, közmunkásként.

Ez a kettősség, mint visszásság  hosszú idők óta terheli a magyar foglalkoztatási piacot. Hiába jönnek mennek, és váltják egymást a kormányok, a probléma a régi.
*