Megyei vagyonelkobzás, avagy a kétharmados einstand ( - elnökök vissza a kaptafához)

Határozott a közgyűlés a megye konszolidációjáról - hiba volt elfogadni

"Jövő januártól a megyei önkormányzat egy gittegyletté válik, és csak arról kell majd dönteniük, hogy melyik párt melyik képviselője mettől meddig rágja a gittet."

Elfogadta a Fideszes többségű közgyűlés - benne Horváth Tamás képviselő (közreműködésével) - a megyei fenntartású intézmények átadásáról és a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló megállapodást.
A kormánnyal aláírt dokumentumra a közgyűlésen jelen lévő 26 fideszes képviselő egyöntetűen igennel szavazott, míg a 6 jobbikos és az 5 MSZP-s képviselő nemmel voksolt. Az ellenzéki frakciók előre jelezték egyet nem értésüket, és a vitában is élesen kritizálták, a jobbikos képviselők “a megyei vagyon elrablásának” nevezték a konszolidációs tervet.

Kezdődhet az átadás-átvétel, Szűcs betöltötte szerepét. Akár  mehetne is (mondjuk Kínába).

Mester és a szolgalelkű kis inas

A Magyar Köztársaság Kormánya megkereste Magyarország valamennyi megyei közgyűlésének elnökét annak érdekében, hogy közösen határozzák meg azon feladatokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a helyi közigazgatási rendszer megújításához. A megújítás részeként az állam saját magához vonja a megyei intézmények és azok ellátásának nagy részét, amivel gyakorlatilag kiürítik a megyéket. Cserébe átvállalják és kifizetik a megyék felhalmozott tartozásainak nagyrészt. Ez egyfajta államosítást, más értelemben pedig kifosztást jelent, mert ezzel a lépéssel bagóért hatalmas ingatlanvagyonhoz jut, (kebelez be) az államot megtestesítő vezető párt. Ez a konszolidáció lényege. Kétségtelen, hogy egyes megyék gyakorlatilag már rég fizetésképtelenné váltak, gyakorlatilag csődbe jutottak. Pest megye az egyik ilyen hely. Azonban ennek elismerése, felérne egy beismeréssel és Szűcs Lajos személyes kudarcával.  

Szűcs Lajos szerint azonban "a múlt bűnei miatt ment tönkre Pest megye"

Szűcs egyedi véleménye, hogy a konszolidációval az állam felismerte, miszerint nem a megye sajátos gazdálkodása vezetett a kialakult helyzethez.

Most ezzel egy húszéves hiba kijavításába kezdenek - Szűcs szerint. (Igaz, ő az elmúlt húsz év során nőtte ki magát. Ezek évek folyamán alapozta meg jólétét, gyarapította és srófolta fel vagyonát. Szűcs Lajos az elmúlt húsz év hibáinak okán szerzett magának egzisztenciát, jólétet. Igazából az elmúlt húsz év a jelenlegi elnök számára semmiféle hátrányt nem jelentett. Számára ez csak hasznot hozott. Tehát amikor Szűcs hibajavításról beszél akkor a saját vagyonelkobzását is vizionálja. Hacsak nem mellébeszél. vagy csupán megint más dárdáját űzi a csalánosba? Ismerve a figura hozzáállását, biztos az utóbbiról lehet csak szó. Hát ennyit akkor az elmúlt húsz év hibáiról és a Szücs-féle értékítéletről.)

Míg Szűcs jó trükknek megoldásnak tartja a konszolidációt, addig mások viszont óriási kiárusításról és vagyonvesztésről beszélnek, mert eközben értelmetlenné, kiürítetten kiégetté válik az önkormányzatiság megyei szintje. Ha ezzel a konszolidált átállással a megszüntetnék a megyei elnökséget, akkor azzal már szinte semmit nem vesztenénk, mert az elnökség, és a hivatali háttér felszámolásával több százmilliót, akár milliárdot is nyerhetnénk. 
Ez esetben a drága Szűcs Lajos (posztját vesztetten) visszamehetne a kaptafához.
Hogy soha többé ne keljen a félmilliós elnöki fizetés mellett, és ellenére a hideg tantermekben, vagy az üres tányér előtt ülnie a gyerekeknek.

*