A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zsidóság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zsidóság. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 30., vasárnap

Dániel Péter vs. Budaházy - a mérce kettőssége

Horthy Miklós szobrát meggyalázni társadalmilag hasznos, erkölcsileg pozitív tartalmú, a szovjet emlékművet megrongálni azonban semmilyen körülmények között nem szabad a magyar bíróság szerint.

"A társadalomra való veszélyesség kapcsán a szóbeli indoklás kitért arra, hogy a vádbeli cselekmény megítélésénél közömbös a megrongált tárgy szimbólumértéke, illetve a rongáló motívumai, például az, hogy őt milyen társadalmi-politikai változtatások szándéka vezette." - a Kúria indoklása a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása ügyében.

Szereptévesztésben a siófoki bíró: elítélte a kipás Dániel Pétert, de megdicsérte

"Nem tagadható Horthy és mindazok felelőssége, akik az említett törvények megalkotásában, alkalmazásában és végrehajtásában szerepet vállaltak. (...) A szoborállítás elleni tiltakozás ezért a bíróság szerint erkölcsileg pozitív tartalmú, társadalmilag hasznos figyelemfelhívás, de a Dániel Péter által alkalmazott formája büntetendő, mert a rongálással más tulajdonában kárt okozott." - Siófoki Városi Bíróság indoklása Dániel Péter szoborrongálási ügyében.

Így működik ma a kettős mérce a Magyarországon az Igazságszolgáltatásban, 2012-ben.
*

2012. március 26., hétfő

Megérkezett az ünnepi macesz ( - 2012-03-27. 00:00:00)

Értesítjük kedves hittestvéreinket, hogy az 5772/2012 évi ünnepi maceszt az alábbi helyeken tudják beszerezni

A macesz, kovásztalan kenyérféle. A régi időkben a rabszolgák és a szegények kenyere volt. E kenyér emlékeztet arra a sietségre is, mellyel a zsidók az egyiptomi fogság földjét elhagyták, nem maradt ugyanis még annyi idejük sem, hogy megvárják, míg az útravalóul szánt kenyér tésztája megkel. A manapság a peszách ünnepe alatt evett macesz csak vizet és lisztet tartalmazhat, 18 percen belül kell megsülnie, nehogy meghámecosodjék (erjedésnek induljon, kovászossá váljék).


Síp utca 12.
Hétköznap: 9:00-15:00 óra között
Pénteken: 9:00-12:00 óra között
Vasárnap: 9:00-12:00 óra között

II. kerület Frankel Leó út 49.

Szombat kivételével minden nap: 9:00-12 óra között

IV. kerület Liszt Ferenc u. 6.

Szombat kivételével minden nap: 9:00-12 óra között

VI. kerület Hunyadi tér 3. (félemelet)
Szombat kivételével minden nap: 9:00-12 óra között

VII. kerület István út 17. (Bethlen tér)
Szombat kivételével minden nap: 9:00-12 óra között

VIII. kerület Nagyfuvaros u. 4.

Szombat kivételével minden nap: 9:00-12 óra között

XI. kerület Károli Gáspár tér 5.
Érdeklõdni a lagymanyos@zsinagoga.net e-mail címen lehet.

XIII. kerület Hegedûs Gyula u. 3.
Hétfőtől-csütörtökig: 9:00-15:30 óra között
Pénteken: 9:00-12-00 óra között
Vasárnap: 9:00-15:00 óra között

XIV. kerület Thököly út 83.
Kérjük, érdeklődjön a 06 30-722-6763 telefonszámon

XX. kerület Zamárdi u. 7.
További információ:
Telefon + fax: 413-5526
E-mail:
szertartas@gmail.com
*

2011. augusztus 4., csütörtök

Késik Magyarország izraeli megszállása ( - a zsidók már a spájzban vannak)

A zsidók tömeges bevándorlásáról tartanak a magyarok - derül ki a Tárki friss kutatásából. A lakosság közel negyede fél a közel-keletiek megjelenésétől

Érdekes módon a zsidók még mindig tagadják ezt.

A radikális jobboldal már évek óta kongatja a vészharangot.  Állítólag sokan még nem értek ide.Viszont akik itt vannak,. azok azt sugallják, hogy itt félnek, mert ezt a földet antiszemiták lakják.  Közben pedig Európa második legnagyobb zsidó közössége él és virágzik hazánkban. 


Kutakodott a Tárki és kiderítette: habár jelenleg a bevándorlók népességhez viszonyított aránya meglehetősen alacsony, 2 százalék alatt van Magyarországon, és többségük határon túli magyar, Magyarország vonzó bevándorlási célpontnak számít a magyarok szerint: válaszadók 58 százaléka számít arra, hogy a jövőben valamilyen népcsoport nagy számban telepedik le az országban.

A  válaszadók 48 százaléka szerint várhatunk arra a jövőben, hogy Magyarországra nagy számban letelepednek kínaiak. Az arabok illetve a zsidók nagyszámú letelepedésére a lakosság megközelítőleg negyede 26 illetve 23 százaléka számít. Az afrikaiak betelepülését 17 százalék, a szlovákokét pedig 13 százalék várja. A Tárki által vizsgált minden népcsoportra igaz, hogy azok, akik tömeges bevándorlásukat várják, alacsonyabban iskolázottak és jobban félnek a bevándorlás bűnözést növelő hatásától.

Az arab országokból és Kínából az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű bevándorló érkezett Európába, és jelenlétük Magyarországon is növekedhet az elkövetkező időszakban. A zsidók nagyszámú bevándorlását azonban, melyet második leggyakrabban említettek a válaszadók, az elmúlt évtizedekben nem alapozta meg semmilyen demográfiai tendencia, és erre ezen csoport létszáma alapján sem nagyon számíthatunk - derül ki az elemzésből. Míg Kína összlakossága több mint 1,3 milliárd, a muszlim vallásúaké pedig 1,6 milliárd fő, az Izraelben élő zsidóság kevesebb, mint 6 millió főt, és a világon élő zsidóság összesen is csak 13,5 millió főt tesz ki – ráadásul Izrael az utóbbi évtizedekben sokkal inkább bevándorlási célpont volt, semmint kibocsátó ország – érvel a felmérés.

A Tárki kutatása szerint a zsidók beözönlésével kapcsolatos hiedelem elterjedtsége azzal függhet össze, hogy az antiszemita politikai közbeszédben az izraeliek „honfoglalása” gyakran emlegetett és fenyegető lehetőségként jelenik meg. A zsidókkal szembeni előítéletek és a tömeges letelepedésükben való hit összefüggése az adatokból is jól látható: akik arra számítanak, hogy nagyszámú zsidó jön az országba a jövőben, azok kevésbé fogadnának el zsidót szomszédként, munkatársként vagy éppen házastársként. A kínaiak, az arabok és az afrikaiak esetében viszont nincs így: az ő betelepedésükben hívők nem előítéletesebbek velük szemben.
Pedig egy ideje már jönnek, repülők hozzák őket, lakóparkok épülnek nekik, az SzDSz és a szocilista pártszövetségeseik már megágyaztak nekik. Sőt, a gyerekeket már magyarul tanítják. Akár hogy is, szeretik ezt az országot és annak bárgyú népét.  Szeretik ezt a helyet, ahol a bankoknak privilégiumai vannak. A bankároknak meg ez a hely, maga a Kánaán. Itt van víz, jó a klíma, nem kell terrorveszélytől tartani, és a strandra sem kell géppisztolyos kísérő. A zsinagógákat egyre újítják fel és lakják be a közösségek. A HIT-gyülekezet osztja az áldást, és most kapott állami elismerést, rangsort az elismert egyházi közösséget táborában. Mi lehet még az, ami nem megfelelő, vagy hátrányos, netán visszatetsző. Lehet, hogy épp ezért szemeltek ki minket.

Persze lehet, hogy nem is jönnek, az egész elmélet kitaláció. Az elmúlt években már többen megpróbálták bebizonyítani az un. tények segítségével, hogy ennek a félelemnek semmi alapja. De hiába, a bevándorlás-elmélet él és virul tovább, és nem csak egyes emberek, hanem magukat komolynak gondoló politikusok is építenek rá.

A bevándorlással összefüggő problémák miatt Nyugat-Európa sok országában erősödnek a bevándorló-ellenes pártok. A politikusok a multikulti csődjéről beszélnek. 
Szóval anélkül, hogy bárkinek a pártjára állnánk bevándorlóügyileg, azt kijelenthetjük, hogy probléma van.

*

Izraelben több tízezren tiltakoztak az ország tíz nagyvárosában a drasztikusan megnőtt megélhetési költségek ellen.

Az eredetileg a lakásárak és bérleti díjak miatt két hete kezdődött tüntetéssorozat már a társadalmi egyenlőtlenségek és a közszolgáltatások - főleg az egészségügy és az oktatás - színvonalának romlása elleni tiltakozássá nőtte ki magát.

Izrael a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága és a munkanélküliség is alacsony, azonban a lehetőségeket és esélyeket fékezi, hogy a gazdaságot néhány nagy család tartja ellenőrzése alatt.

 *

Izrael megköszönte Pintérék „hatékony és odaadó” munkáját

 

Odaadó és hatékony munkájuk elismeréseként Izrael Állam magyarországi nagykövete, Aliza Bin-Noun  elismerő okleveleket és emlékplaketteket  adott át a magyar rendészeti szervek képviselőinek.


A rendezvényen elsőként Pintér Sándor belügyminiszter úr vehette át az elismerő oklevelet és az emlékplakettet.
Ezt követően számos további kitüntetés került átadásra, így köszönve meg azon rendészeti szervek munkáját, akik nagyban hozzájárultak Izrael Állam budapesti Nagykövetségének kiemelkedő biztosításához.

*

Felavatták a felújított zsinagógát

Több mint félmilliárd forintból újították fel a volt győri zsinagógát, amelynek ünnepélyes átadását hétfőn tartották.


Az eredeti pompájába visszaállított épületet a Széchenyi-egyetem és a városi művészeti múzeum használja. Itt kapott helyet a Vasilescu-gyűjtemény.

„ A templom falai bebizonyították, hogy nemcsak a tanulásnak, hanem a kultúrának is hajlékot tudnak adni" – ezzel a Talmudból vett idézettel kezdte ünnepi beszédét Hiller István a volt győri zsinagóga tegnapi átadási ünnepségén. Az oktatási és kulturális miniszter kiemelte: a hit hajlékának emelt épület mostantól a kultúra hajléka.

*

Zárt ajtók mögött tárgyalt Lázárékkal az izraeli kormányfő tanácsadója

Lázár Jánossal, Semjén Zsolttal és Hiller Istvánnal is tárgyalt Budapesten Dore Gold, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója, aki a Hetek gondozásában magyarul most megjelent, Harc Jeruzsálemért című könyvének bemutatójára érkezett Magyarországra.

*

És akkor most csak a tényeket soroltuk és nem beszéltünk összeesküvésről, vagy bármifajta elméletről.

*

2011. június 21., kedd

Panaszkodik a MAZSIHISZ ( - sajnáljuk, de nagyobb bajunk ne legyen)

Az idei Múzeumok Éjszakája a fővárosban péntekre esik, így sem a vallásos zsidók, sem a zsidó intézmények nem tudnak részt venni. 
A szombat bejövetele a zsidó közösség egyik legszentebb ünnepe.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége szomorúan vette tudomásul, hogy az idei Múzeumok Éjszakája a fővárosban – ellentétben a szokásos szombat éjszakával – péntekre esik. Ezért közleményt juttattak el az MTI-hez, mely szerint a Magyar Zsidó Múzeum és a Magyar Zsidó Levéltár és a Dohány utcai zsinagóga az ez évi programokon nem tud részt venni. Az ok: „a rendezvény egybeesik az egyik legfontosabb zsidó ünnep, a szombat bejövetelével".

A Szombat – héberül: Sábát – a legnagyobb és legszentebb zsidó ünnep. A Szombat isteni eredetű, mely a Tórában, Mózes öt könyvében gyökerezik. Isten, miután hat nap alatt megteremtette a világot, a hetediken megpihent (2Mózes 16:25.). A Hálácha, a vallásos vagy polgári életet szabályozó törvények összessége ad eligazítást a Szombat megtartására.
*