Húsvétolás ( -meghívás és programszervezés akár Ócsára)

Sonkaszentelés, tojásfestés, locsolkodás nem könnyű az idén választania annak, aki eldöntötte, házon kívül tölti a húsvéti ünnepeket. Se szeri, se száma a különböző húsvéti programoknak, tojásfesztiváloknak, a népi hagyományokat és az egyházi rituálékat követő eseményeknek. 

Azoknak, akik családi hangulatú, igazi húsvéti vigasságra vágynak, az eredeti népszokásokat máig őrző helyeket ajánljuk.

Húsvéti vigasság

Az idén korán, április első hétvégéjén beköszönt a húsvét, a tavaszi megújulás és a keresztény feltámadás ünnepe. Ebben az évben  a zsidó húsvét, a pészah is ezekre a napokra esik. A fővárosban az idén első alkalommal  rendezik meg a Budavári húsvéti sokadalmat. A hagyományőrző, multikulturális családi rendezvény egy ősi rítustánccal, a vár legszebb részein átkígyózó tavaszköszöntő menettel és gólyalábasok attrakcióival veszi kezdetét. A három nap alatt a Budavári Palota terein megelevenednek a húsvéti ünnepkör - nagyszombat, rügyfakasztó vasárnap, vízbevető hétfő - hagyományai, lesz kézműves alkotóház, mézeskalács-palota, állatsimogató és lovaskert, Tojásleső Tündérkert játszóház, Világfa meselabirintus, faforgantyús körhinta. Közben két színpadon folyamatosan fellépnek a népzene, a néptánc és a világzene jeles képviselői, többek között Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Vilmos, Szalóki Ági és Herczku Ági, a Balkán Fanatik, a Besh o droM, a Ghymes együttes és még sokan mások. Szombat este ünnepi koncert, vasárnap és hétfőn táncház és locsolóbál várja a húsvétolókat.

Hagyományőrzés és népszokás a húsvéti locsolás

Ócsán egy különleges családi eseményre, programokra várják az érdeklődőket a Tájházban. 

 Ismét családi rendezvényre várják a látogatókat az Ócsai tájházban, ezúttal Húsvéti készülődésre, kiállításra, hagyományőrző díjmentes rendezvényre. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett "Zöld jeles napok" elnevezésű, díjmentes programsorozat következő eseményét "Az átváltozás csodája - a húsvét ünnepének titka" címmel április 7-én a Kaláka Szombat keretében rendezik meg.

Az öregfalu központjában, a román stílusú Árpád-kori templom közvetlen szomszédságában található Ócsai Tájház nádfedeles épületében nyílik kiállítás a húsvéti ünnep kiemelkedő szimbólumairól. A Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész és Kemendi Ágnes kézműves alkotók rendezésében létrehozott tárlatot Takács György néprajzkutató nyitja meg. A látogatók megismerkedhetnek a húsvéti ünnepkör történetével, hagyományaival, valamint húsvéti énekeket is hallhatnak Navratil Andrea előadásában. A kiállítás megnyitója után kézműves foglalkozások lesznek, ahol gyermekek és felnőttek is elsajátíthatják a hagyományos tojásírás fortélyait és készíthetnek szagosvizet a kiállítás rendezőinek segítségével. Aki szeretné, az az összes locsolójának megírókázhatja a hímeseket, ám ehhez mindenképpen főtt tojásokat is hozzon magával.

Április 7-én szintén díjmentesen tekinthetők meg a Tájház kiállításai, a hagyományos paraszti lakóház és gazdasági épületek, a gazdálkodás eszközei, valamint az ócsai viselettörténeti és az Ócsai Tájvédelmi Körzet természeti értékeit bemutató kiállítás 10-17 óráig.

Ágas-ház ( - Itt még a műemlékileg eredeti állapotában, háttérben a Lakatosházzal)

Sokszor a hagyományos, az eredeti, a régi jobb, és többre becsült, mint az utángyártott utánzat

A szomszédos árván maradt Ágas-ház is beindításra kerül. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nevében Füri András igazgató, valamint Ócsa képviseletében Bukodi Károly polgármester nyitja meg az újjászervezett kiállítást szombat reggel 9:30-kor. 

A Városháza jóvoltából átalakított épületben most  tojás-, gyöngy-, ásvány- és iskolatörténeti kiállítás várja a látogatókat.

A tervek szerint a kiállítást  Konrád Sándor.mutatja be A gyűjtemény  keddtől péntekig 9-16 óráig tekinthető meg, míg szombaton, vasár- és ünnepnapokon 10-17 óráig látogatható az épület.

Ágas-ház 2011 nyarán a gyorsított "felújítás" idején. (Bukodi Károly augusztus 20.-án adta át)

Ágas-ház a "felújítás" utáni átépítéssel  ( - homlokzati kerítés csere, ágasfa csere, stb.)

Az ócsaiak pénzéből takarossá varázsolt Ágas-ház épülete a Duna-Ipoly Nemzeti Park gondozásába került úgy, hogy erről a Városháza nem is kommunikált.

*

Ágas-bogas ügy ( - válasz a felvetésekre)

 2011. augusztus 23.-án helyi érdekelt lakos tette fel az alábbi kérdést, amit nem csak nyílt levél formájában közzétettünk, de e-mailen továbbítottunk a képviselőknek is. 

Most a lakossági felvetést, és az arra érkező választ teszem közkincsé: 

 "Sajnálom, hogy a nagy ünneplés közepette, senki nem tette szóvá, hogy az Ágasház-at miért nem az eredeti állapota szerint újították fel, ugyanis az eredeti, tetőt tartó oszlopot eltüntették, ami a jellegzetessége volt a XVIII. században épült háznak. Ha valaki tudja hová lett a tetőt tartó oszlop, segítsen megtalálni, hátha még megmenthető, mielőtt még barbár módon össze nem darabolják, mint értéktelen fa darabot."

Válasz Fodor Lászlónak.

Kérdéseire az alábbi válaszokat adom.

Az Ágasház felújítása, a mellette lévő romos ház elbontása, a szakértők véleménye szerint, halaszthatatlan volt, semmiféle „rendezetlenség” nem jellemezte a folyamatot., minden a megfelelő engedélyek és előírások szerint történt.

Az eredeti ágasfáról a feltárás során kiderült, hogy a föld alatti része teljesen megsemmisült. Ahogyan azt az előzetes felmérés sejtette, ettől roppant meg az egész tetőszerkezet, amely így nem az ágra, hanem a homlokfalra nehezedett. Ennek következtében a falfelület kipúposodott, leomlása elkerülhetetlen volt.

  Az ön által „gazdasági” épületnek nevezett különálló helyiség vízzel, csatornával ellátott  mellékhelyiség /WC/. Tetőszerkezete nem igényelt cserét, csak annyi felújítást, amennyi az ilyen szerkezeteknél természetes /lásd pincesor – nádtetőjavítás/.

  

A terület füvesítése az ott tervezett és megvalósított augusztus 20-i ünnepség miatt értelmetlen lett volna, természetesen  az ősz folyamán megtörténik.

A szomszédos romos házak magántulajdonban vannak, azokra az önkormányzatnak nincs ráhatása. A főépítész úrral folytatott beszélgetését nem kívánom kommentálni, nem is értem, miért a képviselőktől kéri számon.

 Végül engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy városunk lakosságának többsége örül, és a hiányosságok ellenére értékeli, hogy végre nemcsak szóban és árajánlatok  bekérésében valósul meg egy mindannyiunk számára fontosnak tartott örökség megóvása, hanem - talán kisebb hibákkal - tettben is. Ezért kérem, eddigi szokásától eltérően, a jót itt Ócsán is vegye észre, és ne csak  kicsinyes, legtöbbször minden valóságot nélkülöző kritikát fogalmazzon meg felénk e-mailben és blogjában!

Amennyiben ennek apró jelét érzékelem, örömmel és szívesen tájékoztatom minden kérdésről, akár személyesen is. Hiszem, hogy sokak által olvasott blogja csak így tudja városunk javát hatékonyan szolgálni és nem az ellentéteket szítani!

Horváth Tamás

alpogármester

 *

Hiányérzet, kifogásolás és panaszkodás az Ágas-ház körül (- nyílt levél)

Névtelen írta... 

 

Sajnálom, hogy a nagy ünneplés közepette, senki nem tette szóvá, hogy az Ágasház-at miért nem az eredeti állapota szerint újították fel, ugyanis az eredeti, tetőt tartó oszlopot eltüntették, ami a jellegzetessége volt a XVIII. században épült háznak. Ha valaki tudja hová lett a tetőt tartó oszlop, segítsen megtalálni, hátha még megmenthető, mielőtt még barbár módon össze nem darabolják, mint értéktelen fa darabot.

2011. augusztus 23. 13:43

 

Tisztelt Képviselők!

Vannak a városbanélők, akik részben panaszolják, vagy éppen kifogásolják az Ágas-ház felújítását, valamint az azzal összefüggésben tapasztalt rendezetlenséget.

Többen kifogásolják az eredeti ágas tartó eltűnését. Ebből egy hozzászólást mellékelek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mások azért panaszkodnak, mert a telek egyik részét látták el csupán deszka kerítéssel, míg a mások oldalt oda nem illő drótfonattal húzták be.  Kérdés, hogy a több milliós ráfordításból miért nem tellett az egész terület azonos stílusú bekerítésére?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

További hiányérzetet kelt, hogy a gazdasági melléképület nádazatát ebből az összegből csak javították és nem teljes mértékben cserélték. Így félő, hogy a régi nád hamarabb fog tönkremenni, mint az új, aminek az lesz a következménye, hogy idő előtt újra kell majd felújítani, hiába  a mostani ráfordítás. További panasz, hogy a terület rendezetlen, és hogy nem lett füvesítve sem. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A megjelent helybéliek közül többen jelezték, hogy a szomszédos romos házak düledező állapota időbeni lépésre kell, hogy figyelmeztesse az önkormányzatot, ha csak nem akarja az egész Ó-falut lassanként egyesével elbontogatni.  Elég lesújtó látvány többeknek ez a most keletkezett foghíj az Ágas-ház közvetlen szomszédságában.

 

Én amikor utoljára beszéltem a város főépítészével, Horváth Zoltánnal, akkor Ő azt mondta, hogy szíve szerint egy Skanzent szeretne. Pontosan nem tudom már idézni, hogy a "szíve szerint" -re, "legszívesebben"-re mondta-e a dolgot, de a lényeg, hogy Skanzent említett. Ez többek számára, köztük nekem is szimpatikus elképzelés lenne, csak ezzel egy az a gond, hogy ebben az esetben nem lett volna szabad lebontani a Lakatos-féle házat, ami ugyanazt a paraszti jelleget viselte, mint a környezetében még álló öreg falusi ház. Ezzel a bontással és a közelben álló szomszédos házak állapotával, nehezen képzelhető el egy skanzen szerű Öregfalu kialakítása. Házak, épületek és tárgyi eszközök hiányában még egy utcarészletet sem fogunk tudni produkálni, nem hogy Skanzent. Erre talán a főépítész úrnak és a képviselőknek, akik mindehhez a bontáshoz hozzájárultak, előbb kellett volna ébrednie, vagyis gondolkodnia mindezen.

A főépítész még annyit közölt, hogy Ő nagy gonddal állt neki az Ágas-ház felújításának, mert külön még az ágasfa kiválasztására is odafigyelt. A régiről azonban nem beszélt, így arról nem tudok mit mondani.

Így igazából nem is marad más a felvetett problémán túl, csupán annyi, hogy megválaszolják a felmerülteket az érintettek.

 

 

Addig is ajánlom mindenki szíves figyelmébe az augusztus 20.-ai ünneplés beszámolóját, és az egyik nehezményező bejegyzést.

http://ocsa-varos.blogspot.com/2011/08/szt-istvan-napi-megemlekezes-es-musor.html?showComment=1314099792976#c1993694716502783639 

*

Szt István-napi megemlékezés és műsor ( - Ócsa; 2011. augusztus 20. )

Szent István-napi ünnepségre és házátadásra invitálta a helyieket az önkormányzat augusztus 20.-ra.
 

Nehéz helyzetben van Ócsa, ha nyílt napi kulturális programot akar tartani, ugyanis a városban roppant kevés és erre alkalmas központi tér, vagy terület van.

A nemrégiben átadott Szabadság tér az emlékművel szinte beépült, és eltörpül a járdaszakaszon, ahol a multi árnyéka, valamint a parkoló viszi el a teret. A kis szabadság emlékmű a Turullal nem kap elég központi szerepet és jelentőséget a járda arculatába öltve.

Márciusban és októberben mégis ott hajt fejet és emlékezik Ócsa a történelemre.

Augusztus 20-a, azonban más. Főleg a mostani értelmezés, és elgondolás szerint. Egyre inkább az egyház, és az államalapítás, a kereszténység ünnepe, benne a nemzet kenyerének megáldásával. Nincs is erre méltóbb hely, mint az egyház közelsége. Ócsán azonban erre hivatalosan nincs megfelelő tér.

Igaz, ott lenne a Bajcsyn a Városházával szembeni üres terület, a Dr Békési Panyik Andor, Hősök tere, Kiss János utca kereszteződésében, ahol a Kettős-kereszt is állott egy darabig, de az más elképzeléseket tölt be a városvezetés képzeletvilágában. Pedig egy kis ráfordítással, ott igazán méltó és megfelelő területet tudna a város önmaga számára létesíteni az ünnepi megemlékezések és műsorok megtartásához. Ott akár több száz fő is jól és kényelmesen elférne, ráadásul központi helyen is van. Mégis száműzve lett innen nem csak a magyarság jelképeként felállított kettős-kereszt, hanem minden ebbéli elképzelés is. Így ma a terület kihasználatlanul, parlagon, a senki földjeként hever a város és a maradék ó falusi környezet mezsgyéjén.

Így nem, lelvén más elképzelés, csupán az Ágas-ház sürgetővé vált felújítása és az ahhoz kapcsolható megemlékezés augusztus 20.-a napjára.  Igen ám, de ott elég elhanyagolt és leromlott népi parasztházak vannak a még megmaradtak közt, és így nincs igazáén alkalmas terület a csoportos összejövetelre, akár ünnepi megemlékezésre. Ezért pattanhatott ki valaki fejiből azon elképesztő gondolat, hogy az Ágas-ház udvarában álló leromlott állapotú Lakatos-féle házat a korábbi tervekkel ellentétben ne feljavítsák, hanem inkább lebontsák, és az így ott felszabadult, pusztává váló udvaron az ünnepségre a megjelentetteket elhelyezve ünnepséget tartsanak.

Eme szerint került megrendezésre az Ágas-ház mellett az idei augusztus 20.-ai István-napi ünnepi műsor, a meghirdetett szerint annyi változtatással, hogy Szűcs Lajos - talán a felmerült bontási gondok miatt nem akarta személyét adni, - távol maradt. Csupán pár soros üzenetet küldött, amit levélben olvastak fel. 

Az ünnepség pódiuma és a közönség sorai a volt népi ház mélyedésében, annak helyén (gödrében) került kialakításra, elhelyezésre. Sajnos még arra sem futotta, hogy azt a területet befüvesítsék és megpróbálják barátságosabbá tenni, vagy beilleszteni a tájba. 

Szomorú kontrasztot nyújtott a háttérben álló másik omladozó vályogház és fekete fóliával takart nádteteje. (Az elbontott Lakatos-ház sem volt rosszabb állapotban.)

A szomszédos református templom 10 órai harangozását követően az Ócsai Népdalkör által felénekelt Himnusz hangjaival vette kezdetet az ünnepi megemlékezés.

 Ünnepi beszédet Bukodi Károly polgármester mondott, aki gyakorlatilag egy földrajzi áttekintést próbált ötvözni az ócsai tájba, valamint a román kori templom piros cserepezésével összhangban.

Az ünnepi műsorban ezt követően fellépett és közreműködik Kovács Nóri, P. Petőcz András, Nemes Levente, az Ócsai Népdalkör, a Küstörgő Néptánccsoport.

Az új kenyeret Nt. Hantos Péter református lelkész áldotta meg, majd kezdte szétosztani a megjelentek közt.

Összességében több mint százan voltak jelen a megemlékező ünnepségen.
 

 Záróeseményként Bukodi Károly polgármester átadta és megnyitotta a feljavított Ágas-házat, ahonnan borkóstolóval kínálták az udvaron összegyűlt kíváncsi tömeget.  

Az önkormányzat által kitisztított portán népi kirakodóvásár volt. 

A közönség soraiban ott volt a háttérben Horváth Tamás alpolgármester és a Dr Szabó György jegyző.

A polgármester a várt vendégek elmaradása okán magára maradt az első sorban egyedül. A képviselő-testület tagjait sem láttam, de mint tapasztalható volt, nem is foglalták el az üresen maradt, lefoglalózott székeket a jelenlevő funkcionáriusok sem. Aki ott volt, az is inkább a tömegben vegyült. Biztos nem akartak közösködni az átadásos ünnepség kétes dicsőségében, de az is lehet, hogy egyszerűen nem szeretnek ülni. Főleg együtt nem.

Az ünnepség mindvégig jó hangulatban, rendezetten zajlott.



  A szervezők, valamint a fellépők igyekezete és ténykedése jó hatással volt az ünnepségre, ami végül hangulatos és jó rendezvényt produkált, igyekezve feledtetni abbéli fájdalmunkat, hogy egy hasonló népi emlék, egy újabb nádfedeles parasztház semmisült meg eme ünnepi megemlékezés alkalmával.  

*