A Bukodi - Horváth tandemmel szemben gazdaságtalannak, a nemzetközi trendekkel ellentétesnek, társadalmilag fenntarthatatlannak, így alapjaiban elhibázottnak tartja a devizahiteleseknek épülő szociális bérlakástelepet a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT).
Ez a megállapítás azonban aligha állítja meg a projektet. Ócsa város Fideszes többségű képviselő-testülete kitárta a városkapukat a kormányzati szándékok előtt. Horváth Tamás és Bukodi Károly, de még a jegyző sem sem tartotta fontosnak, hogy ennek a kitárulkozásnak előzményeként megkérdezzék a lakosságot akár egy népszavazás keretében, hogy ők, mint elsősorban érintett helyiek szeretnék-e ezt kitárulkozást a vele járó megterhelést, valamint a befogadást. De még arról sem volt szó, hogy Horváth Tamás társadalmi megbízatású alpolgármester és Horváth Zoltán megbízott főépítész, (az előző személy kegyeltje) fogja képviselni meghatalmazottként a helyi lakossági érdekeket. Az emberek többsége erről nem is tud, és sehol nem is olvashat.
A területre kiírt területrendezési pályázat a jövő héten lezárul. Az építészek kezét alaposan megkötötték az előre rögzített számok. Az első ütem terheit a kormánnyal kötött szerződésben a város képviselői úgy vállalták, hogy annak anyagi fedezetére egyetlen írásos anyagot nem látni. Tehát a kísérlet első hulláma közvetlenül úgy fog lecsapni a városra, mint cunami.
Alsópakonyba talán a víz és a csatorna kiér, de a helyi puffertározó még sehol. A buszforduló is le lesz már hengerelve, de a helyi szolgáltatás pénzügyi fedezete még nem biztosított. Az óvoda és a bölcsőde terveire pedig pont a napokban kért a polgármester a kasszából közel 3 milliót. Ez mind a várost terheli, még akkor is, ha az illetékesek ezt sorra tagadják. Ráadásul most sem a város anyagi helyzete, a lakosság érdeke a fő szempont. Történt ugyanis, hogy az Óvoda bővítés terveiről, - amire már korábban közel 2,5 milliót kifizettek a helyi építésznek, - leseperték a port és elővették. Ezt kicsit kikozmetikázva indulnak majd a pályázaton. Erre most ezt újra vásárolják, holott a korábbi vétel következtében már a város tulajdonát kell, hogy képezze. Horváth Zoltánnak, persze nem szól senki, hogy: "- Hé, ember, rázd már meg magad. Nem azért alkalmaz a város megbízott főépítészként, hogy most újra maszekban átrajzold a régi sémát. Tedd ezt meg a főépítészi megbízásod hatáskörén belül, hiszen a korábbi terveid már a városé. Te meg a város, és az emberek szolgálatában áll a főépítészi megbízatásod keretében. Ez a tisztség, tetszik-nem tetszik, kötelezettségekkel jár. Hát akkor most itt az alkalom, dolgozz meg érte. Ha nem tetszik, akkor az előnyeit se viseld. Döntsd el, hogy mit válasz. Maradsz és teszed a dolgod, vagy sem." Biztos vagyok benne, hogy a tervező nem mondana le a városi főépítészi tevékenységéről, hiszen már annyi mindent kapott ettől a várostól, hogy ez a kicsinyesség nem vetné vissza a munkálatok, illetve a módosítások elvégzésében önzetlenül, a megbízatásának keretein belül
Ócsán azonban minden máshogy történik. Ilyen város nincs még egy.
Alsópakonyban a további 420 lakóház esetén, – melynek ötöde alig negyven négyzetméteres – mellett számos közösségi, kereskedelmi létesítményt kell majd létesíteni és a területen elhelyezni a későbbi ütemekben. Akkor már a helyi buszjárat és a kerékpárút sem lesz elegendő. Az ócsai városbelső sem lesz képes az ottani igényeket befogadni és elnyelni. Ezen az óvoda bővítés, és a bölcsőde sem segít. A jelen kiírásban pedig még a 40–80 négyzetméter alapterületű házak elosztását is rögzítették.
Az építészeket azonban ezek a korlátozások sem térítették el a munkától. Horváth Tamás alpolgármester tájékoztatása szerint nagy az érdeklődés. Így rövidnek bizonyulhat a zsűrizésre kapott egy hét. – De majd úgy teszünk, mint a pápaválasztók: bezárkózunk, és addig ki se jövünk, amíg döntésre nem jutunk – adott egy lehetséges verziót a döntéshozatalra az alpolgármester. (Micsoda hasonlat egy ateistától. Mindjárt elsírom magam. Ez a Tamás egy igazi hős.)
Az ötletpályázatot a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége is megtárgyalta a hét végén. Az ott kialakított vélemény nem éppen hízelgő. (Horváthra vetítve sem.) Bár a MUT messzemenően egyetért a kiszolgáltatottak megsegítésének céljával, és azt is támogatja, hogy a kormányzati eszközök közé a szociális bérlakásépítést is felvették, az ócsa-alsópakonyi telep megépítését mégis elhibázottnak tartja.
A településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől és szolgáltatásoktól távoli új lakóterület nem alkalmas a megkapaszkodásra. Budapest agglomerációjában bőven akadt volna ennél alkalmasabb terület, ha a kiválasztásnál nem az állami tulajdonlás az elsődleges szempont.
Sajnos Ócsa városvezetése a legpuhább érdekképviseletet sem gyakorolta a helyiek képviseletében. Csupán ráfüggeszkedett a kormány ötletére úgy, hogy azt nem fordította le a helyi sajátosságok és érdekek szintjére. Saját politikai karrierjüket, pénzhez jutási lehetőségeiket ismét előrébb helyezték ez ügyben, mint a választói akaratot. Hogy Ócsa lakossága miként nyeli le ezt az újabb gombócot, azt majd a szociális érzékenységük görbéje fogja jelezni. A sikertelenség amúgy is mindig a helybéliek sújtja. A kétes siker pedig csak a városháza optimizmusában körvonalazik. A helyi emberekre tekintve, velük beszélve ez nem érződik.
Egy autonóm település ugyanis akkor válhat sikeressé, ha lakóit a közös munkahely, a társadalmi kötelékek rendszere szolidárissá teszi lakóhelyükkel és egymással is. Az ócsaiak ezt jobban tudják elöljáróiknál. Ők ugyanis alig vannak emberközelben. Azt sem tudják, hogy reggelente miről zajlik a párbeszéd a buszon, vagy a késve érkező vonaton. Ők maximum a lakás- és az intézmény közötti rövid szakaszt látják az autóik páramentesített szélvédőjén keresztül. Nekik csupán annyi a gondjuk, hogy míg beérnek a hivatalba, nem melegszik fel a motor az üzemi hőmérsékletre.
Honnan is tudnák, hogy a puszta kiszolgáltatottság önmagában még nem tesz szolidárissá senkit. Ő maguk sem azok, pedig igazán nincsenek kiszolgáltatott helyzetben. Az egészen különböző összetételű, foglalkozású, eltérő eredeti lakóhellyel rendelkező embereket önmagában a hitel visszafizetésének képtelensége, az ebből következő közös sors nem fogja összetartani. Minthogy a kiszolgáltatottság önmagában nem teremti meg a kertgazdasággal összefüggő mezőgazdasági ismereteket sem. Ezek hiánya pedig már több ilyen kísérlet kudarcát okozta – állítja a szervezet.
Ráadásul Ócsa népe is idegenkedve, amolyan ufónautaként fogadja a jövevényeket, ahogy már a híreket hallva is retteg a képzelettől, hogy itt idegenek fognak letelepedni, s majd a városba látogatni. Ez itt amolyan science fiction.De akad más baj is. Az urbanisták szerint a lakások átlagos nagysága tartós lakóhely kialakítására alkalmatlan, legfeljebb lépcsőként szolgálhat a továbblépéshez. Ez viszont ellentmond a gazdálkodási és közösségépítési feltételeknek.
Ócsa képviselő-testülete mindenesetre az előzetes menetrendhez igazodva már elfogadta a helyi építési szabályzat és a településszerkezeti terv módosítását, amely utat nyit a Belügyminisztériumnak a komplex közbeszerzési pályázat kiírására. A BM erre heteken belül sort kerít. Most folyik még a terület átminősítésének papír munkálata. Ócsa város önkormányzata már ajtót, ablakot kitárt, a kormányzati szándék előtt, hogy a vázlatos projekt egy képzeletbeli gyorsvonatként haladjon át a városon.
Bukodi Károly és Horváth Tamás alkotta tandem ehhez kért most (és majd egyre másra) támogatást a testülettől; - no meg pénzt a közösségi kaszából. Kérdés csupán az, hogy a város mikor éri be a megyét a túlköltekezése terén. A helyi illetőségű Szűcs Lajos ebben a helyi rossz példa. Horváth Tamás pedig az élen járó követője mindennek. A kérdés, csupán az, hogy a város, vagy annak vezetése csődöl be előbb.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése