Érdekes pénzkiáramlások, és vesztések ( - csak arra nincs amire nem akarják)

Azért érdekes, ahogy a Bukodi-Horváth páros a közpénzekkel bánik.

Mert ugyebár állítólag nem volt pénze a városházának arra, hogy a megkárosítottjainak időben és egészében kifizesse a megítélt kártérítéseket. Nem volt pénz a Lakatosház megmentésére sem, csak az elbontására, szemben az Ágas-házzal. Arra több millió is jutott, az eredeti ágasfa mégis odalett. A veszteség, az eszmei kár legalább ennyit ér.

Most, mint hallani nincs pénze a helyi érdekeltségű Szűcsnek a megye legjobban fizetett elnökének az iskolák fűtésére. De gond van a tankönyvellátással és az étkeztetéssel, de az alapellátás részeként az iskolai zeneoktatással is megyei szinten. Sebaj, Ócsa ebben is partner. Besegít.

A városban ezek szerint hol van pénz, hol pedig eltűnik a hivatal útvesztőjében. Sokan ezt csak úgy határozzák meg, hogy a városházának, arra van pénze, amire ők akarják. És hogy ez mennyire így van, arra az önkormányzatunk szolgáltatja a legjobb példát.

Nem volt pénz a védett területen álló ház megmentésére. Nincs pénz a vasúti átjáró kiépítésére, a buszmegállók rendezésére, biztonságosabbá tételére és a fedett várók kialakítására.  Annyira nincs pénz a rendszerben, hogy még a szabályozást is áthágva kommunális adó megfizetésére kötelezték a lakosságot. Közben azért előbukkannak a forintok akkor, amikor a két polgármesternek a közel egymilliós illetményt kell havonta kifizetni. De akkor is volt pénz, amikor a laptopokra kellett több mint 3 millió. Most is van, amikor a MÁV aluljárót tarják a város legégetőbb, és legfontosabb dolgának. Ezért erre majd' 4 milliót varázsolnak elő. De van más egyébre is, ha az nem a lakosság javát szolgálja.

 Most újabb pár milla vándorol el tőlünk.

Igaz, hogy legutóbb is azt ígérték, hogy az Ócsa-Alsopakony új-telep koncepció az ócsai embernek nem fog fájni, vagyis a városnak nem kerül egy fillérébe sem, mégis 2,625 milliót szavaztak meg a Hungatlasz Kft-nek csupán azért, hogy a telepesek gyermekeinek elhelyezésére-fogadására is alkalmas bölcsőde terveit elkészítse. Tették ezt most amikor még egyetlen kapavágás sem történt. Ráadásul a legtöbbet tárgyaló Horváth Tamás a napokban nyilatkozta le a Népszabadságnak, hogy reméli a beígértek nagy részét, vagyis a város ráfordításait méltányolni fogják, és abban is bizakodik, hogy az állam – ígéretéhez híven – magára vállalja Ócsa bölcsődeépítési, illetve óvodabővítési uniós pályázatának önrészét.

2092 Budakeszi, Rákóczi u. 20.   (23) 450-019 

A költségvetést kézben tartó helyi bizottság  természetesen zöld utat adott a Bukodi-Horváth tandem által nyertesnek titulált "pályázó", vagyis a Hungatlasz Kft  pénzbeli igényének, pedig a cég még egy silány skiccet sem mutatott be az elképzeléseiről. A képviselők egy része ezt szóvá tette az ülésen, de a polgármesterék leszólták a felszólamló képviselőtársat. A lényeg, mégis az, hogy ők, a polgármesteri vezetés és ha azt mondják, hogy ez jó üzlet, ez kedvező ajánlat és hogy ezzel az összeggel nyertek, akkor ezt csak támogatni lehet. Sőt kell.  

De ez annyira buli, akkor miért mindig mi, a helybéliek, a lakosság az aki veszít ezeken az ügyleteken, dolgokon? 

Miért nem lehetett ezt megpályáztatni úgy, mint más ügyekben, hogy a képviselő-testület kitűzi a feladatot, adott esetben kiírja a pályázatot, aminek nyertesét akár 1,5 milliós díjban részesíti. A beérkező pályamunkákból kiválasztja a neki tetszőt, és az felhasználja. A nyertes megkapja a pénzt. Ez esetben a város egy millát megspórolhatott volna úgy, hogy a jelenlegi semmihez képest, már kézzelfogható látványterveket nézegethetne a honpolgár.  De, nem ismét a saját kútfőből előretörő költekezés nyert.

Hányszor költötték már el így a még be sem folyt, de legelsőként ránk terhelt kommunális adó bevételét? Hányszor álltunk már érthetetlenül a történések hátterében, teherviselő félként? 

Miért mindig a közös pénzünk a jobb létünk látja a kárát és issza a levét a két vezető posztba helyezett hányavetiségének, a tudatlanságának és nemtörődömségének? 

Miért nem lehetett a kormány alkalmazott módszerét lekövetni és helybéli gyakorlattá alakítani? Miért nem tudja a Horváth Tamás, Bukodi Károly, Horváth Zoltán triumvirátus ezt az alkalmazást megvalósítani? Mi más lehet az érdekük, mint a helyi pénzek megfogása a lakosság érdekképviseletével szemben? 

Miért nem lehetett a kormányzat pályázati kiírása mentén, annak mellékszálaként az óvodabővítés és a bölcsődeépítés terveit is egy pályázati hirdetmény keretében versenyeztetni és a már összeállt bírálóbizottság előtt bíráltatva, a testület elé vinni?  Csupán, azért mert ez túl egyszerű és túl olcsó lett volna?  Mert ha megtették volna, akkor kikezdhetetlenül és jól jöhettek volna ki ebből városi és vezetői szinten egyaránt? 

Vagy mert ez esetben nem egy vezetői bemondás alapján dobunk oda 2,6 milliót, hanem kész látványtervekre szavazhatott volna meg a testület egy előre fixált összeget?

Ja, hogy ez olcsóbb lett volna?
Az más.

Avagy mégis  csak igaz a mondás, miszerint jobb  a zavarosban halászni? 

*