Suttyomban döntötték el, milyen körülmények közé költöztetik a bedölteket ( - Horváthok az államban)

Szinte a teljes média kizárásával, titokban hirdették ki az ócsai szociális bérlakás-együttes beépítési és környezetalakítási javaslatára kiírt ötletpályázat nyertes alkotását a Horváth  - Szaló - Horváth trió értékelte. 

Bár a kormány nem titkolt terve, hogy a beruházás végeredménye egy mintaértékű lakóegyüttes legyen, azonban a legfrissebb hírek szerint - melyekre korábban a blogger, és a Pénzcentrum.hu is felhívta a figyelmet - ez aligha fog akként, vagy úgy megvalósulni.

  

A négymillió forint összdíjazású ötletpályázatot szeptember közepén írták ki, a nyilvánosság előtt. 

Az eredményhirdetést már szűk körben, csendben intézték.

Az Archidea K+K Területrendezési és Építészeti Bt. hódította el az ócsai bedőlthiteles-telep beépítési és környezetalakítási javaslatára kiírt ötletpályázat első díját. Valószínűleg Horváth Zoltán favorizálta a Kós Károlyt idéző fatornyos közösségi épületeket és centrális településszerkezetet. Ez biztos bejött Szaló államtitkárnak, mert a Wekerle és az organikus építészet ötvözete szimpatikus a felek számára. Horváth Tamás ez ügyben pedig csak a sodralék, mert ha az építésznek és az államtitkárnak bejön, akkor neki miért ne felelne meg?

A négymillió forint összdíjazású ötletpályázatot szeptember közepén írta ki a Belügyminisztérium, míg a szűk körű eredményhirdetésre a múlt hét végén kerítettek sort a minisztériumban. A tenderre 21 pályamű érkezett, de kettőt bontás nélkül kizártak, mivel beadásuk nem a kiírás szerint történt. Az első három helyezés mellett négy további tervet is megvételre érdemesnek tartott a zsűri, mivel számos hasznos ötletet tartalmaztak a település majdani arculatára, működtetésére és benépesítésére.

A nyertes soproni illetőségű társaság mellett a bemutatott bírálóbizottság döntött. 

"A nyertes pályamű a bedőlt devizahitelesek otthonait virágszirmokként történő felfűzésével példa értékűen oldotta meg" - olvasható az ötletpályázat bírálatáról szóló zárójelentésben. A terület középpontjában elhelyezett kör alakú közparkot a hossz és keresztirányú, valamint átlós tengelyek mentén telepített intézményi épületek és azok kertjei egészítik ki szabályos négyszöggé, hangsúlyozva ezzel is a településrész központjához kapcsolódó lakóterületek egyenrangúságát.

A bírálat szerint, a Kovács Miklós tervező által készített, győztes pályamű a gazdálkodás lehetőségét nem, mint kizárólagos megélhetési lehetőséget, hanem kínálati jelleggel biztosítja. Véleményük szerint ez azért is kifejezetten előnyös, mivel így a gazdálkodási kényszer nem épül be sem tudatilag, sem településszerkezetileg túlzottan domináns elemként.

Ennek értelmében a továbbtervezésre vonatkozó ajánlás három életmód-modellt határoz meg: 

- A külső (budapesti) munkahellyel rendelkező bérlők, akik saját telkükön csak kiegészítő jövedelemforrásként konyhakertet művelnek és gyümölcsöt termelnek, esetleges kisállat-tartással kiegészülve. 

- A részben piacra termelő bérlők, akik saját telkükön kívül közösen, vagy egyénileg bérelve további kertterületet művelnek meg. 

- Végül pedig a piacra termelő bérlők, akik további szántók, legelők bérlésével állítanak elő terményt vagy takarmányt, illetve nagyállattartást is megvalósító kisgazdaságot-kisszövetkezetet működtetnek. 

A zárójelentés kitér az önkéntes jelentkezők (bérlők) kiválasztási kritériumára is, mely szerint együttműködésre hajlandó és alkalmas családokat várnak.

Nem erről volt szó, - de nem számít...

Mint azt a kormány Ócsával kapcsolatos kommunikációja során korábban már többször hangoztatta, a családoknak alacsony rezsijű házakat építenének, erre azonban számítások szerint aligha elegendő a kormány által előirányzott mintegy 5-6 milliárd forint. "A 150 ezer forintos fajlagos négyzetméterenkénti költség, a teljes mértékben energiatakarékos házak esetében, irreálisan kevés" - mondta el a megkérdezett, de neve elhallgatását kérő építészmérnök. Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint úgy tűnik, hogy a kormány is kénytelen ezt belátni, s részben átcsoportosítani, vagy visszavonulót fújni. Talán ezért van a puffertároló és más költségterhek átsorolása a kisvárosi projektben. A helybéliek azonban még nem tudják, hogy ez végül mennyiben fog fájni nekik. A polgármester, az alpolgármester és a képviselő-testület nem kommunikatív ez ügyben. A megbízott városi főépítész meg hülye lenne maga ellen beszélni, amikor itt számára jobbnál-jobb lehetőségek teremnek. Így nem várható semminemű eszmélés, vagy háborgás, hiszen a majdani károsultak azt sem fogják fel, mi a tét, és valójában történik körülöttük. Közben meg a jövőjük, a létük, a sorsuk függ ezektől a felszín alatti ügyletektől.

Kezdetben a lehető legtakarékosabban működtethető, "A+" energetikai besorolású házakat terveztünk a telepre, de később módosult a koncepció - mondta Szaló Péter a Népszabadságnak. Mint azt a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára a napilapnak kifejtette, a passzív házhoz közelítő energiahatékonyságú épületek építése aránytalanul sokba kerül, így végül a "B" energetikai besorolású épületek mellett döntöttek. Megkerestük a Belügyminisztérium sajtóosztályát, hogy nyilatkozzanak a módosított koncepcióról, azonban kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.

Az ötletpályázat céljai között szerepelt ugyanakkor az is, hogy a perifériára szorult emberek kiszolgáltatottsága, illetve a társadalmi feszültségek feloldása összefogást sürget. Nagy kérdés azonban, hogy a társadalom szélén tengődő, hasonló gondokkal küzdő devizahitelesek tömbösítése mennyiben tudja feloldani a társadalmi feszültségeket.

A Magyar Urbanisztikai Társaság véleménye szerint a településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől és szolgáltatásoktól távoli új lakóterület nem alkalmas arra, hogy követendő példa legyen hasonló társadalmi problémák megoldására. Véleményük szerint az autonóm település előfutárainak tekinthető kertvárosok létesítése mindig akkor volt sikeres, ha lakóit a közös munkahely, a társadalmi kötelékek rendszere szolidárissá tette mind lakóhelyükkel, mind egymással.

Bár a tervpályázat célja az volt, hogy a kormány Ócsára tervezett szociális családiház-építési programjához magas szintű településrendezési és építészeti hátteret biztosítson - ennek a követelménynek a nyertes pályázat meg is felelt -, a fentiek fényében nagy kérdés, hogy a tervezett beruházás végeredménye valóban mintaértékű lakóegyüttes lesz-e, mint ahogy azt a kormányzat hirdeti.

Szorít a határidő, - de nincs előrelépés

A friss hírek szerint a 420 épület megvalósítását célzó közbeszerzési pályázatot, melyen kiválasztják majd az építészeket, a kivitelezőt és a technológiát, csak a jövő év elején hirdetik meg. Bár korábban a Belügyminisztérium reményei szerint már a jövő év elején megkezdődött volna az építés, s 2012 márciusára már el is készült volna az első blokk, most úgy tűnik, csúszik a projekt.
A Pénzcentrum.hu már korábban is felhívta a figyelmet, hogy a szűkös határidő aligha lett volna tartható, s az is kétséges, hogy nyárra beköltözhetnek az első lakók. A közbeszerzési pályázat lezárulta után ugyanis a határidők betartását nehezítheti a hivatalos ügymenet (engedélyeztetés, hatósági ügyintézés) rendkívül lassú tempója is, bár kétségtelen, hogy ezt a kormányzat jelentősen felgyorsíthatja.

Jelenleg Alsópakony területén még egyetlen kapavágás nem történt. A jelenleg ott élők ivóvíz-ellátási gondjai rendezetlenek, és a mostani beruházás döntésének hatásaként még legalább 6-8 hónapon át megoldatlan marad.  Bukodi Károly polgármester, és Horváth Tamás alpolgármester beharangozott ígéretei, szárnyaló elképzelései ledermedni látszanak, mint a Bolyaiban tanulók a fűtetlen termekben a  tartozások okán.  
Előreláthatólag a projektből Horváth Zoltán fog a legjobban kijönni.

Az ócsaiak többségének azonban csupán a drága keserű pirula marad meg szájízként.

 *