Nyugdíjban, vagy inkább BÖRTÖNBEN szeretik jobban a rendőröket ( - kicsit szebben süt a nap)

Szebben süt a nap, mert sokáig úgy nézett ki, hogy egyetlen szadista állat sem nyeri el méltó büntetését. 

 Vágó László egy év nyolc hónap letöltendőt kapott jogerősen.

 

Mert ezt szögezzük le mindenekelőtt: akik akkor, 2006. október 23-án vérengzést rendeztek Budapest utcáin, nem rendőrök voltak. Rohadt, szadista állatok voltak. Azonosító szám nélkül, viperákkal, válogatás nélkül gyaláztak és vertek meg mindenkit, aki az útjukba került. És erre nem mentség, ami a tévészékház előtt történt. Sőt! Éppen az nem mentség! Ugyanis a rendőr nem állhat bosszút. A rendőr azért van, hogy érvényt szerezzen a törvénynek. Tiszta és jogszerű eszközökkel.

Az sem mentség, hogy a rendőrség akkor undorító politikai játszmák kellős közepébe került, és azt az undorító játszmát Gyurcsányék vezényelték.

Nincs mentség semennyi sem!

Éppen ezért figyelte az ember tehetetlen dühvel az azóta zajló történéseket. Ahogy a szadista állatok falaztak egymásnak, nyílt színen hazudoztak, védték egymást és a védhetetlent. A szemétládák…

De most végre született egy jogerős ítélet.

Az egyik legaljasabb, legundorítóbb gazember takarodik végre a börtönbe.

Az, aki összebilincselt emberek kezét törte, aki országgyűlési képviselőt vert és veretett, az… Eh, mindegy. Az egyik – ez a lényeg.

S persze még az, hogy erről a Vágó nevű disznóról csak azért tudjuk mégis, hogy rendőr volt egykoron, mert szadista vérengzéseit szép jutalommal honorálták a tőle semmiben sem különböző Gyurcsányék, aztán elvonult nyugdíjba:

38 évesen, havi 280 ezerrel. A rohadék.

Aztán elszegődött őrző-védőnek, ahol még havi pár százezerért kipofozta a renitenseket a diszkóból. Ott végre szabadon kiélhette beteg hajlamait, amelyeket rendőrként csak Gyurcsányék fedezete alatt élhetett ki.

Harmincnyolc évesen, 280 ezerért nyugdíjba vonulni, aztán őrző-védő cégnél melózni – ez volt sokáig a rendőrkarrier.

S egy Vágó nevű exrendőr még kitüntetéseket is bezsebelt mindezért. Azért, mert el tudta törni egy megbilincselt ember ujját.

Ennek a Vágónak a története azért sok mindent elmond az itt uralkodó viszonyokról. A mostani tüntetéseket szervező nagypofájúak is kiállhatnának, és elmagyarázhatnák végre: tényleg ezért tüntetnek? Hogy elmehessenek 38 évesen nyugdíjba, aztán a 280 ezerhez még hozzákereshessenek százezreket valahol pofozóemberként?

 

Ez lenne a cél?

 

Ez volna az igazságos társadalom, mi, Árok Kornél, mi, Kónya Péter?

Ez nem igazságos társadalom, ez a pöcegödör.

És remélem, egyszer s mindenkorra vége is van, akármennyit pofáztok ti ott a köztereken, a hülye bohócruhátokban.

Amit ti képviseltek, az képviselhetetlen, az ocsmány. És mindössze annyiban különböztök Vágótól, hogy még nem törtetek el összebilincselt kezeket. De ahogy elnézlek titeket, ha lenne rá módotok, véleményem szerint örömmel megtennétek.

Nem baj.

Nem lesz rá módotok.

És Vágónak sem lesz módja többé.

Remélem, jó helyre kerül.

A börtönben szokták szeretni a volt rendőröket. Nagyon remélem, Vágót is fogják szeretni, nagyon. Nagyon remélem, lesz alkalma és módja eltöprengeni, milyen is, amikor magatehetetlen az ember, és szadista állatok ütik-verik, végtagját törik.

És nagyon remélem, nem Vágó az utolsó ezen az úton. 

Magyar Hírlap - Bayer Zsolt

*