Van, aki a feleségével utazott, van aki mással ( - olyan is volt, aki nem tag)

A Blikk internetes oldala múlt pénteken arról számolt be, hogy a fideszes politikusok annak ellenére utaztak el a Portugália autonóm körzetének számító, ám onnan 1500 kilométerre, az Atlanti-óceán közepén fekvő nyaralóhelyre, hogy "a költségeket (utazás, szállás, ellátás) a meghívottak, vagyis főként a nehéz anyagi helyzetben levő megyei önkormányzatok állták, amelyek súlyos adósságait néhány hete vállalta át az állam"

Kovács Ferenc, (Fidesz) a Vas Megyei Közgyűlés elnöke elismerte a közgyűlés pénteki ülésén, hogy a felesége is elkísérte az Európai Régiók Gyűlésének (AER) az Azori-szigeteken tartott november végi találkozójára, de mint mondta, felesége utazásának minden költségét maguk fizették. 

"Akinek a családtagja utazott, teljes egészében ki kellett fizetnie a rá eső részt" - mondta.

Kovács Ferenc elmondta: a kinttartózkodás költségeit az anyaszervezet, vagyis az AER fizette, az utazás költségét, a személyenkénti 200 ezer forintot pedig a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége a tagdíjakból fedezte. Ezt az összeget később - tette hozzá - a megyei elnökök saját döntésük alapján jótékonysági célokra ajánlották fel.

 A barikad.hu információi szerint  a pálmafák zord árnyékában nem csak Kovács volt képtelen nélkülözni a családi tűzhely melegét. Több közgyűlési elnök is többedmagával – javarészt rokonaikkal – szállt fel a novemberi tavaszba tartó repülőgépre.

Szerettük volna utolérni a túraszervező Szűcs doktort az ügyben és megkérdezni, hogy miként lehet 200 ezerből megúszni egy Azori-szigetek oda-vissza, plusz szálloda, ellátás és adott napok vonatkozásában, de ez nem csak nekünk, hanem más hírforrásoknak sem sikerült. A máskor a nép közé törekvő megyei elnök most hirtelen nagyon zárkózott és fürge-lábú lett, ha mikrofonnal, és kérdésekkel kiétették.

Azoriták, avagy a piszkos tizenkettő - Szűcs, az ócsai vezéregyéniség

Az úton részvevő érintetteket köznyelven csak a "piszkos tizenkettő" névvel illették a sajtóban.

 *

III. MAGYAROK ORSZÁGOS GYŰLÉSE ( - nemzet találkozó)

Nemzeti önellátást a Kárpát-medencében - 2011. augusztus 12-15 között Bösztörpusztán rendezik meg a III. Magyarok Országos Gyűlését.

A nagygyűlés hagyományőrző programokkal, kiállításokkal, bemutatókkal, kézműves- és őstermelői vásárral, valamint gazdag zenei programokkal várja az érdeklődőket. A III. Magyarok Országos Gyűlésének gondolatisága:
A magyar nemzet fénykorát a Szakrális Királyság korában élte. A magyar nemzet önellátó képessége ekkor magas szinten működött. A folytonosságot keresve elődeinkkel, a Szakrális Királysággal, kimondhatjuk, hogy történeti alkotmányunk jogfolytonosságát 1944. március 18-i német megszállás szakította meg. Trianon tragédiája után elődeink kiemelkedő gazdasági fejlődését és az önellátásunkat a II. világháború, és az azt követő rendszer törte meg. A gazdasági folytonosság megteremtéséhez 1938, az utolsó békeév adja a mintát.
Az 1990 óta eltelt 21 év alatt, nemzetgazdaságunk folyamatosan leépült, ipari és mezőgazdasági termelésünk szinte teljesen megszűnt, szolgáltató nemzetté váltunk. Az állapotunk olyan súlyos, hogy élelmiszerből is behozatalra szorulunk, nem vagyunk önellátóak.

A Nemzeti Önellátás a Kárpát-medencében elsődlegesen azt fejezi ki, hogy nekünk magunknak kell cselekednünk, már ma. Összefogással, az Egységben képesek vagyunk felemelni a Nemzetet. A települési szintű élelmiszer és energia önellátás megvalósításával, alulról kezdve újra építjük Nemzetünk szövetét, a Magyarok Szövetségét.
Az élelmiszer önellátás szintje a település, a nemzeti önellátás szintje, a gazdaság összes szegmensével a Kárpát-medence.
Az önellátás és gazdasági felemelkedés eszköze az összefogás, az együtt gondolkodás, együtt cselekvés, a szövetkezeti mozgalom. A szövetkezet egyesíti magában a tulajdonost, a munkavégzőt és a felhasználót, a vásárlót. A szövetkezet biztos munkahelyet teremt azáltal, hogy egyesíti a belső, hazai termelést és a belső, hazai piacot. A települési szintű szövetkezetek képesek megvalósítani a magyar népi hagyományokban, szerves kultúránkban gyökerező közösségi tulajdon-birtok formát (közösségi erdő, legelő használat pl.), amely egyben magában hordozza a Szakrális Királyság működési rendjét.
Az 1920-as évek gazdasági felemelkedésének rugója a szövetkezeti mozgalom volt, amelynek gyökerei a reformkorra (1830) nyúlnak vissza. A termelő és fogyasztási szövetkezetek mellett a gazdaság pénzügyi kezelését is önellátóan valósították a hitel- és biztosító szövetkezetek. A termelés, a kereskedelem és a pénzrendszer irányítását a szövetkezeti forma segítségével ismét a saját kezünkbe vehetjük, csak rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e irányítani a sorsunkat.
A Kárpát-medencében a világon fellelhető összes ásványkincs megtalálható, kiváló termőtalajjal rendelkezik, bővelkedik vizekben, magas a napsütéses órák száma, a JÓ Isten is önellátásra teremtette. A szövetkezeti mozgalom megteremti újra a Kárpát-medencei magyarság egységét, a Szent Korona Egységében, hiszen tagja lehet ugyanazon szövetkezetnek, szándéka szerint a csallóközi és a rábaközi gazda, Bakonycsernye és Gyergyószentmiklós szülötte.
Jövőnkbe vetett hittel, a mában cselekedve, összefogva az Egységben valóra válik álmunk.

*